Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-15 / 63. szám
SZOMBAT, 1952. MÁRCIUS 15. 3 Megyénk lermelüszövetkezeteí és egyéni termeiéi elilseii az évben tovább fejlesztik a gyap nál a 10 mázsás termesztési mozgalmat Csongrád megye. élenjáró gyapottermelői csütörtökön és pénteken tartották meg második tanácskozásukat a hódmezővásárhelyi Békeszálló nagytermében. Csütörtökön Biiacz Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszámolójában ismertette a gyapottermesztés eddigi megyei eredményeit. Előadásában beszámolt azokról a feladatokról is, amelyek végrehajtásával az Mén még jobb gyapot termést takaríthatunk be. Bileez elvtárs beszámolója után számos hozzászólás hangzóit el. A hozzászólók valamennyien számot adlak azokról az elért nagyszerű eredményekről, amelyekhez az elenjnró szovjet tapasztalatok segítették őket. S. HEGEDŐS LÁSZLÓ, a földművelésügyi minisztérium gyapotosztályának vezetője is felszólalt a2 értekezleten. Hangsúlyozta, hogy a gyapotot csak az tudja igazin gondozni, aki szereti azt. A művelés során minden nap „beszélgetni" kell a növénnyel. A gyapot akkor érzi Jól magát, ha termelője HgyeIcmmel kíséri fejlődését, megkérdezi tőle mit kíván és azt megadja neki. Figyeli a talaj csrepesedését és ha gazosodik a főid, megszabadítja attól a növényt. Elmondotta, hogv ezekben a napokban legloniosabb feladat most a sir mitózás elvégzése. Végül megemlítette, hogy a szovjet tapasztalatok és a székkutasi Gyapotintézet kísérletei lg azt bizonyítják, hogy a sűrű vetésű gyapot több termest ad. Fontos tehát, hogy a vetésnél 12—13 centiméterre kerüljenek a magok egymástól. Ha biztosítjuk a 60.000 növényt holdanként, akkor mór 9 mázsás termést érünk eL Tovább kell fokozni a politikai és szakmai tudást A Megyei Pártbizottság részéről Holik János elvtárs üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Értékelve a hozzászólásokat elmondotta, hogy komoly eredménye az értekezletnek, hogy sok szakmai módszert tárt feL amelyek alkalmazasa nagy segítséget jelent az idei gyapottermesztés során. A cél az, hogy megismertessük és megszerettessük a dolgozókkal a gyapotot. Ez fonto6 annál is inkább, mert még mindig sokan vannak, akik nem ismerik eléggé a gyapotot és annak agrotechnikai munkáit. A gyapot megismertetése teljesen tőlünk függ. Azoknak kell megismertetni a gyapottermesztést, akik dolgoznak vele. Nem szabad a gyapot- j termesztéssel kapcsolatos tapasztalatainkat magunkban elrejteni, hanem azokat tovább kell adni. Tartsanak gyapottermelőink előadásokat, hogy minél több dolgozó megismerje és megszeresse hazánk új kincsét, a ,<fehér arany"-at. A termesztés folyamán eddig elAz eddigi eredményekkel azonban nem elégedhetünk meg. ez. ért tovább kell fejleszteni politikai és szakmai tudásunkat, hogy új, magasabb terméseredményekkel biztosítsuk a nagyüzemi gazdálkodás győze'mét. A felszólalások után az értekezlet résztvevői határozatot hoztak DD m ért eredményeinköt elsősorban a , Szovjetunió állandó segítésének, a megye gyapottermelési munkáipártunk irányításának köszönhet- nak további megjavítására. A hatájük. |:ozat a következő: A csongrádmegyei gyapoHermeiők határozata Mi. a Csongrádmegyei Gyapotterme!ők második Megyei Ta_ nácskozásának résztvevői köszönetet mondunk pártunknak ég kormányzatunknak, hogy módot adott az elmúlt év tapasztalatainak és az ez évi gyapottermelési feladatoknak megbeszélésére. Ez a tanácskozás rámutatott munkánk hiányosságára, de láttuk azt is. hogy milyen munkamódszerrel és munkaszervezéssel lehet magas terméseredményeket elérni. Ojt. ahol az élenjáró szovjet agrotechnikai eljárásokat alkalmazták, ott a megye tervét lényegesen túlteljesítették. Azokban a termelőszövetkezetekben azonban, ahol laza volt a munkafegyelem, nem tudták biztosítani az agrótechnikal előírások szerinti munkák elvégzését, nem szervezték jól meg a szedést, a terméseredmény alacsony maradt. ötéves tervünk 3. évében az eddiginél nagvobb feladatokat kell megvalósítanunk, tovább kell növelni gyapottermő területeinket emelnünk kell az átlagtermést és javítani kell a minőséget. A szerződéskötés befejezésével biztosítjuk a gyapot vetés, tervének teljesítését. A gyapotot csak ószl mélyszántásba vetjük és helyes ta. lajetőkészítéssel jó magágyat biztosítunk, j j i Az összes vetőmagol a csírázás! erély megjavítása céljá. I ' * ból a napon melegítjük és a legjobb termelőszövetkezetek, ben a vetőmagot jarovlzáljuk. j ~ j Minőségi vetéssel a cserepesedés elleni küzdelemmel, a ! lJ hiányos részek pótlásával terület kiesést megszüntetjük és biztosítjuk a holdanként! 60—70 ezres növényállományt. i j i Az agrotechnikai előírásoknak megfelelően elvégezzük a ! 1_! gyapot egyelését, hatszor! sorközi kultivátorozást, hat. szőri sorkapálást, kacsolását és tetejezést, valamint a növényvédelmet. m A gyapot gyors betakarítását a szovjet szedési módszer általános bevezetésével biztosítjuk. I 7 j A termelőszövetkezetekben a speciális gyapotbrigádok ha. ' ' * ladéktalan megszervezésével biztosítjuk a terület megmű. veléséi és az egyéni felelősséget. E A termelőszövetkezetekben tovább fejlesztjük a szocialista munkaversenyt, „ 10 mázsás mozgalmat, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek és egyéni termelők minél nagyobb területen érjenek el 10 mázsás termést. j A megyei tanácskozáson hallottakat és 3Z Itt szerzett ! L_J tapasztalatokat a termelőszövetkezet dolgozóinak csoport. értekezleten átadjuk. Tudjuk, hogy vállalásunk következetes végrehajtásában nem vagyunk egyedül, mert továbbra is segítségünkre lesz tapasztalatatnak kimeríthetetlen kincsestárával a Szovjetunió, annak nagy vezére, Sztálin elvtárs és mehettünk áll a munkásosztály vezette nagy pár. tunk és Rákosi elvtárs. A tanácskozás résztvevői ezután | lószövetkezéteknek és egyéni tertáviratban üdvözölték Rákosi elv- melóknek, akik a mult évben kitársat, majd a megyei tanács ökle- magasló eredményt értek el a gyavelet osztott ki azoknak a terme-1 pot termesztésénél. Idejében végezzük el a vetést, mert a késedelemnek a termés, illetve magunk Játjuk kárát Molnár András tanácstag példát mutat a tavaszi mezőgazdasági munkákban Móraváros néhány évvel ezelőtt Szeged legelhagyatottabb városrésze volt. Aki csak a felszabadu'ás előtt járt erre, most könnyen bizonytalanságba e6Ík, vájjon valóban Móraváros utcáin van-e. Az ötéves terv sokat formált rajta, mint fénypont emelkedik itt büszkén a Faragó-utcai munkás bérház. Az egykori alacsony utcák feltöltődtek, megszépültek. Ennek a városrésznek egyik lakója: Molr .ír András 6 holdas dolgozó par szt. A móravárosiaknak nem kell bemutatni külön, ismerik valamennyien. Jó gazda, példamutató, követésre méltó munkát végez. Hiszen ezért is választották meg lenácstagnak. Molnár András tanácstag, a mezőgazdasági bizottság és a Tanács Végrehajtó Bizottságának is tagja. Választói sűrűn keresik fel kéréseikkel és kérdéseikkel. — Tedd sxóvá a tanácsban, —1 szokták mondani, ha ügyes-bajos dolgaikkal hozzá fordulnak. Má-1 > k azt kérdezik, — Te András, j I ogy csinálod, mit javasolsz? Is- i r M mások pedig akik nem kérdez- \ i k semmit, megelégszenek azzal, ! 'így látják mit és hogyan csira'ja, Molnár András és maguk is '"' ént igyekeznek dolgozni, követ e példáját. Ugy mondva, szem előtt van él1 ndóan Molnár András Mórává-, -•sban. Tudja is. hogy őt nézik U Igozó paraszt társai. Ezért igvekr 'k mindent tehetségéhez merten a legjobban megvalósítani. Amit ö nem tud, azt a szakkönyvekből, újságokból hámozza ki. Nem csak a Délmagyarország, hanem a Szabad Föld is jár hozzá. A kormányrendeleteket valósággal megtanulja, így tette a tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló miniszteri rendelettel is. Február 15-e volt. ebédközben I vette kezébe az újságot. Egyszer csak megpillantotta benne a rendeletet. Előbb csak böngészett benne, később végig olvasta, aztán mégegyszer. Agyába véste a rendelet minden pontját. Most pedig a gyakorlatban valósítja meg. Az ősszel, minden tavaszi növény alá, elvégezte a mélyszántást. A mult héten előkészítette, saelektoroata és esáváata a vetőmagot. Az őszi mélyszántást elsiinítózta, amelyik tábla rögösebb volt, ott ,, .. , , , i - j., , lacaiidN mcyiuvauaaa btuuieo?.cict> szöges boronáva) akadalyozta meg számukra> £,0fnár Andrá.s nem i6 a nedvesség elpárolgását a talaj- 1 ból. Olyan porhanyós most a szánórát sem, mert jöhet egy-két napos eső és több napra, esetleg egy héttel is vissza vethet bennünket a munkában, de leginkább a növényt a fejlődésben. Ezt pedig »nár bajo6 behozni. A termé6, illetve magunk valljuk kárát a késedelemnek. Molnár András, de dolgozó paraszttáróai is jónéhányan, volt mikor saját bőrükön, — illetve zsebükön — tanulták meg, milyen fontos a határidő betartása a vetésnél. Ezért a kormány útmutatásának megfogadása természetes A kéhsiphás ezred (Részlel egy hosszabb versből) Arany betűvel írjátok a szépet, hogy por ne fogja, sem mocsok soha, ha negyvennyolchoz értek történészek . . — szuronya legyen mindegyik som! Én ezt a várost nézem, hol születtem egy még szebb korbál, " hogyha vázlatos a korkép, melyből illesztgettem versem, a közvélemény majd lisztára mos. Mert hűen írni jobb az élő század, szem- s fültanúnak toll, s papír elégNem kell bolygatni föl a levéltárat, hogy meglássa a tények díszletét. — Emlékszünk-e még, metyik gyalogezred aratott legtöbb győztes, nagy csatái, s kik ellen hol és mikor verekedtek a negyvennyolcas honvéd dédapákf Biztos köztük volt jőanyám nagyapja Ausztriából szökött tán haza, hogy a németet puskacsőre kapja: s tán inget is szőtt neki dédanya, ki lány volt még, nagy barna lány, s hajába kokárdát font, ahogy a többi lány, s az ezrednek, mely indult a csatába, kendővel intett át a vén Tiszán. És ment az ezred, ment a szerb sorába-, rohamra szólt a kürt, pergett a dob, s futott Jellasich, ahogy vitte lába, — hogy jobban fusson, mindent eldobolt. Negyvenkilencre már az ezred híre oly nagyra nőtt: nem volt ellenfele. Benne bízott a város istenítve, mert az az ezred volt a gyermeke. S a szenttamási fényes diadalra még negyvenhárom babér zöldje nőtt, és nótaszóval értek be Aradra, s nem álltak aztán meg, csak Pest előtt. Fehértollas, kék sipkájukat Vácott soká idézték még az öregek, s mikor eljöttek, siratták a lányok a szegedi kéksipkás ezredetLődi Ferenc. Miskolcon, a Nemzeti Színház épületében a aprsoiás tartama alatt helyszíni pénztár működik tett és tesz másképp a mostani nagy munkában, őszi" vetései szépen mutatkoznak már. Ért a földhöz, érti a mezőgazdaság csinját-binját. Tanul is sokat. Mint tanácstag példát mutat a tavaszi munkában, élharcosa ttnnak a munkaversenynek, amely egyre inkább fokozódik az alsóvárosi dolgozó parasztok felhívása nyomán. Móravároaban is. Nem elég kimondani, hogy versenyzőnk, attól még kevesebb teremhet, mint tavaly, mert úgy is deznek tőle, hanem "maga "magától Meh'et vetni. hogy biztatja, zavarja is. Például: Hogy lehet az eddigi az ember a lovakat a vetőgéppe 6—7 mázsa búza helyett, 8—9-et, és arra nem ügyel, hogy a gép Jól vagy esetleg többet, a 40—50 má- vessen. De lehet futni, mint a nyúl zsás krumpli termés helyett, a krumpli., vagy kukoricatáblán fea. 80—90, esetleg 100—110 mázsát pálás idején. és csapni egyet a „cs nálni"? Erre a választ, mint kapával ide is.' oda is Ettől nem mondja, ugy érzi a miniszteri ren- , j több tcrmé A ver5eny akkor fSkVT mmun^riódszereket" ! tesz eredményes, ha a felajánlások, amelyeket a rendelet előír, be- , fog<adkozások eleven erővé, jo tartja, nem kétséges, megtette a munkává, aztán" meg sok mázsa szükséges lépést a többtermés el- krumplivá, búzává, rozzsá változérésére. így magyarázza ezt nap- . nak. Valóban ahhoz, hogy közben is, ha találkozik dolgozó paraszttársaival. Ismerteti velük a tója, mint a kerti föld. Mindez az alapját képezi a jó termésnek, de még mint Molnár András mondja, ez neim minden. .Ezért szerződött paprika, len. spenót ós egyéb növényféleségek termelésére. — A szerződés is segítség, mert jó vetőmagot, növényvédöszert, műtrágyát idejében kap az ember, magyarázza — és ezzel együtt szaktanácsot kap, ha erre szüksége van. Molnár Andrást sok kérdés fogtálkoztatja, nem csak mások kérMárcius 21-én, pénteken az OTP budapesti központjában, az üze.rni takarékpénztárakban, valamint az OTP budapesti és miskolci fiókjainál megkezdik a Tervkölcsön-nyeremények és törlesztések kifizetését. Az Országos Takarékpénztár minden intézkedést megtett, hogy az ötéves Tervkölcsön sorsolása, valamint a nyeremények és törlesztések kifizetése gyorsan és zavartalanul lebonyolódjék. Miskolcon, a Nemzeti Színházépületében március 20-, 21., 22. és 23-án, a sorsolás tartama alatt helyszíni pénztár működik majd, ahol a nyereményt, vagy törlesztési összeget a kötvény ellenében azonnal kifizetik. Március 21-én. pénteken meg. kezdi a fizetéseket az Országos Takarékpénztár központja (Budapest, V., Nádor-utca 16.) és valamennyi budapesti fiókja, továbbá a miskolci fiók. Ezek a, pénztárak 8.30 órától 17 óráig állnak a kötvénytulajdonosok rendelkezésére, ha azonban a jelentkezők száma ezt szükségessé teszi, a pénztári szolgálatot 17 órán túl is meghosszabbítjuk. Vasárnap, március 23-án, a pénztári szolgálat 10.30 órától 13 óráig tart. A többi vidéki fiók a nyeremé. nyek és törlesztések kifizetését a nyereményjegyzékek kézhezvételekor kezdt meg. A vidéki fiókok pénztári órákat ugyanakkor tartanak, mint a budapesti fiókok. Ugyancsak március 21-ére kapcsolódnak be a tervkölcsön-nyeremények és törlesztések kifizetésébe az üzemi takarékpénztárak. Az üzemek dolgozói ezeknél a pénztáraknál a pénztári órák alatt kényelmesen, Mőveszteség" nélkül vehetik fel a nyeremény-, illetve törlesztési összegeket. Minden nyereménypénzfárnál a nyereményt, vagy a kisorsolt törlesztést részben, vagy egészben betétbe Is helyezhetik. A sorsolás befejeztével az Orszákos Takarékpénztár kiadja a hivatalos nyereményjegyzéket. Ennek birtokában március 24-én az ország valamennyi postahivatalánál megkezdődnek a kifizetések. A postahivatalok, mint az Országos Takarékpénztár betétgyűjtő és kifizető helyei, ugyancsak elfogadják a takarékbetétként elhelyezni kivánt összegekel. Az ezer forintos és a,z annál kisebb összegű nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesz. téseket bármely postahivatal, vagy üzemi takarékpénztár kifizeti. Az 5 ezer, tízezer és 25 ezer forintos nyeremények az Országos Takarékpénztár fiókjainál vehetők fel, mig az 50 ezer forintos nyereményeket és a 100 ezer forintos főnyereményt az Országos Takarékpénztár központja fizeti ki. rendeletet, elmondja annak jelentőségét. A vetésről ea a néxete t ha az idő engedi és megpirkad több ! termést érjünk el az idén, mint tavaly, időben kell elvégezni a vetést. de nem csak akárhogy, hanem becsületes jó munkával. Ezt tartja szeme'ö't Molnár András és minden móravárosi dolgozó paraszt, aki az föld, nem szabad várakozni egy ő példájált követi. Holnap érdeVes természettudományi előadás a Szabadság-moziban A Szabadság-moziban holnap, vasárnap délellőtt fél 10 órakor képvetítéssel egybekötött előadást tart Aldoboy Nagy Miklós, a Pedagógus Főiskola földrajz tanára, „A trópu. sí és JégkorszaUi éghajlatok a magyar 'föld fejlődésében" címmel. Az előadás és azt követő hozzászólások sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy a földtörténét korábbi szakaszai közül a Magyarországot annyira érintő jura. eocén, oligocén, miocén, időszakoknak szénképződési folyamatait, továbbá a plejsztocén jégkorszak lősz hullásainak körül, ményeit a dolgozók részletesebben megismerhessék. meg'ássAk a magyar föld belsejében lévő nyers, anyag készleteken keresztül jövőnk nagy erőtartalékait. Holnap délelőtt 10-től járási kultúr ver seny Szegeden A szegedi járás kultúresoportjai holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nagyszabású kultúrver6eny keretében mérik össze erejüket Szegeden és tesznek tanúságot az elmúlt év alatt, a tavalyi kultúrversenyek óta elért fejlődésükről. Bemutatójukat a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg. Jegyeket a járási tanács népművelési osztálya osztja szét, de a bemulató előtt a helyszínen kap. haló. A vasárnapi bemutatón legjobban szereplő csoportok Hódmezővásárhelyen rendezendő megyei versenyen vesznek majd részt.