Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

MA ELŐADÁS A SZOVJETUNIÓ TEXTILIPART SEGÍTSÉGÉRŐL A PETŐFI-TELEPI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AZ UTTÖRÖHÁZ ELNYERTE A RÁKOSI VÁNDORZÁSZLÓT A DÉMA CIPŐGYÁR DOLGOZÓI ÁPRILIS 4 IG KIKÜSZÖBÖLIK A CSORBÁT AZ MDP CSÖNG RADM EGYEI PARTBÍ; ZÖTTSA'G/ INAK LAPJ jjjtete íy. & ffií^j VIII. ÉVF. 60. SZÁM ARA 5(1 FILLÉR • SZERDA, 1952. MÁRCIUS 12. Növelük a mezőgazdaság terméshozamát ' Tavaszra mindig elfogyott a pa­raszt kitartása. Ilyenkor március táján már az újról álmodoztak a falvak szegény dolgozó paraszt­jai. Csak álmodoztak. Szegényes, kicsinyke szerszám-ócskáikkal ke­véske tudásukkal mást nem tehet­tek. Nem ural, — rabszolgái vol­tak a földnek; rabszolgák voltak saját földjükön még a középpa­rasztok is, — hiszen a jó termés nem tőlük, hanem a természettől függőt elsősorban. A természetet pedig nem tudták befolyáso'ni. Nem volt meg rá az erejük. Most megvan. A föld rabszolgáiból a föld urai leltek, akik ismerik a természet törvényeit. Tavasz van, tavaszi gondok zak­latják most is a falvak dolgozó parasztságát. De másfajta gondok ezek mint a régmultak. Nem a ninc6|ielenség gondja ez, hanem gondja annak: hogyan lehetne mégjobban, mégtöbbet termetéi. Áz elmúlt évek jó tapasztalatai már meggyőzték a dolgozó pa­rasztság legnagyobb részét anól, hogy például a szárazság 6em olyan elkerü'hetetlen „istencsapás", ami ellen csak a „szenteltvíz" vé­dene. A Szabad Nép írja: „Ma­gyarország eléggé száraz éghaj­latú ország. Nagy szükség van arra, hogy az őszi és téli nedves­séget a későbbi száraz hónapokra megőrizhessük a talajban. Többek közölt ezt szolgálja az őszi szán­tás simítózása: így holdanként 4000—7000 liter vizet is megőriz­hetünk. Ha a kukoricát vesszük például, minden holdról két és fél mázsával lesz így több termés. Csupán a 6imítózással, tehát orszá­gosan annyi kukoricát nyerhetünk, amennyi több, mint egymillió ser­tés hizlalásához elegendő". A vágyakozást a jó termés után felváltotta már a dolgozó paraszt­ság tettvágya. Nem kívánja, ha­nem megvalósítja a jó termést a dol­gozó parasztság Ehhez egyik leg­fontosabb, legszükségesebb a mo­dern gépek használata mellett a Szovjetunió élenjáró agrotechni­kájának az alkalmazása a magyar viszonyok között. „Nemcsak a gépnek, a földnek Is vannak művészei, akik ugyan, óbból a darabból sokkal többel tudnak elővarázsolni, mint mások" — mondotta Rákosi elvtárs. A föld művészeinek termelési mód­szereit kell most tömegméretben átvennünk, hogy jövőre bőséges terméssel kezdhessük az újeszten­döt. Határtalan, eddig kihaszná­latlan lehetőséget jelent a kukorica négyzetes vagy a tavasziak ke­resztsoros (kereszlbe-hosszába) ve­tése. Ez a módszer holdanként leg­alább három mázsával növeli a terméseredményt. Sokasok ilyen jó új módszert hozta haza a Szov­jetunióban járt parasztküldöttek, amit nekünk most a jó termés ér­dekében meg kell valósítanunk. Vüjams, a nagy szovjet tudós, arra tanítja a dolgozó parasztsá­got, hogy „a terméshozam növe­kedésének nincs határa"; nmcs határa, mert ha a sok évtizedes tapasztalatokat felhasználjuk. a mezőgazdasági munkában, akkor védekezhetünk még az olyan „ki­védhetetlennek" látszó elemi csa­pás ellen is, mint a szárazság. Eh­hez azonban az szükséges, hogy mindeneke'őtt betartsuk a minisz­tertanács rendeletét a tavaszi ve­tésről. Az ősziek tavaszt műtrágyázása, fejtrágyázása biztosítja a gyenge növény gyors fejlődését A fej­trágyázás a növény számára köny­nyen felszívható, s a szárbaszökést segítő táplálókhoz juttatja. És ez­zel a módszerrel holdanként 70 kilós sőt 1—2 mázsás többtermés biztosítható. Az őszi búza és a rozs tavaszi műtrágyázása leg­alább kétmillió mázsával több ter­mést jelent a hazának, vagyis: ez a mennyiség minden tíz ember ke­nyérellátását biztosítaná. A munkásosztály biztosította a dolgozó parasztság számára a le­hetőséget ahhoz, hogy a gépek segítségével, a föld uraivá vátt­janak. N ncs két hete se annak, hogy or­száoszerte mozgalom indult a ter­melőszövetkezetekben, a dolgozó parasztság sorai között: „Termelj ezévben többet, mint tavaly". A munkásosztály soraiban kezdodoH a h'rneves Loy-mozgalom a „Ter­me'j ma többet mint tegnap'" Az üzemek dolgozói között 6zinte na­pok alatt üzemről-üzemre terjedt ez a mozgalom, a munkások száz­ezreit ragadva magához és száz­ezrek gyorsították meg a szocia­lista építésünk ütemét. Most a dolgozó parasztság is átveszi az ipari munkásság e nagyszerű kez­deményezését a föld természeté­nek megfelelően úgy, hogy nö­I velve a mezőgazdaság terméshozam j mát, ezévben többet akar termelni, mint tavaly termett. Nem mondható, hogy rossz lenne a tavalyi termés, sőt a felszabadu­lás után legjobb termésünk volt. De mi még jobban akarunk étéi jövőre, mint ahogy éltünk az idén, s ez azt jelenti, hogy iöbbet kell termelni. A makói Uttörő-termalő­szövetkezet kezdeményezte me­gyénkben versenyfelhívásával en­nek a mozgalomnak az elterjedését. Szegeden a Dózsa terme'öszövet­kezet indított el munkaversenyt a terméseredmények növelésére. Az alsóvárosi dolgozó parasztok is versenyre hívták a makóiakat ' ós a vásárhelyieket, hogy ezévben korai vetéssel, jó növényápolás­sal magasabb terméseredményt tudjanak elérni, A szentesi Tiszá­mén ti.'iermelőszövelkezet tagjai pél­dáiul bevezetik a szántóföldi öntözést, ami ho'danként 15 mázsavai több termést jelent. Ez a termelőszö­vetkezet már minden kukoricáját négyzetesen veti és alkalmazzák a pótbeporzást is. Ez legalább öt mázsás terméstöbbletet jelent hol­danként. A legnagyobb lehetőségük a ter­méshozam emelésében kétségielenü1 a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak van meg. De az egyénileg dolgozó parasztok is emel hetik, sőt, kell is, hogy emeljék ter­méseredményüket. Nemcsak — és elsősorban — nemcsak az állam ér­deke ez, hanem egyérn érdek is, a dolgozó parasztok számára. Hi­szen, ha többet termel, beadását könnyebben teljesíti és több jut a szabadpiacra. Mi szükséges a jó termés biztosí­tásához? Mi a legfontosabb, mi a következő lépés? Erre ad választ a mucsi „Vörös Zászló'-lermelőszö­velkezet békebizottságának verseny­felhívása az ország valamennyi ter­melőszövelkszetéhez. „Időben tör­ténő vetéssel a békéén /" — mondja la versenyfelhívás. Ez a jelszó azt jelenti, hogy az időbeni vetés a leg­főbb biztosítéka, a bő aratásnak A mucsi „Vörös Zászló'téer­melőszövetkezet megfogadta felhívá­sában, hogy például 10 hold tavaszi árpát április 10 he'yett április l-ig elvetnek. Ezenkívül még sok más veteményro telt konkrét felajánlást. Felhívásuk végén a mucsi termelő­szövetkezeti dolgozó parasztok fel­szólították az ország összes terme­lőszövetkezeteit és egyénileg do'gozó parasztjait, hogy keljenek versenyre és csatlakozzanak az „Időben törté­nő vetéssel a békéért!" mozgalom­hoz. Csongrád megyében elsőntik a szegedi T án esi cs-1 e rm előszöv e Ikeze ! csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A mi megyénk dolgozó parasztságá­nak minden lehetősége megvan ar­ra, hogy sikeresen szálljon harcba a békéért a termelés fronlján, hogy időben történő tavaszi vetéssel si keres harcot vívjon a természettel, a bő termésért. Tápén, Baláslyán, Szatymazon, Sándorfalván napról­i napra növekszik a bevetett terület, i Szatymazon például nincs egyetlen j olyan dolgozó paraszt sem, aki el­maradt volna a tavaszi munkára v.ató felkészülésben. A tápéiak' már­cius 6-án már 56 holdon végeztek a vetéssel és keresztsorosan vetették el az árpát és a zabot. A minisztertanács határozata a tavaszi munkákról egyben a bő termés kulcsa is. Nem elég azon­ban ismerni a határozatot, ismer­tetni kell azt minden dolgozó pa raszttal. Ismertetni kell az új mód­szerek alkalmazását ég meg kel' arra tanítani a termelőszövetkezetek dolgozóit és az egyénileg dolgozó pa rasztokat is A tudomány bevonult a dolgozó paraszt szerszámai közé. A szerszám a mi békés, szép ha­zánkban most a béke megvédésének fegyvere. Forgassuk jól ezt a fegy­vert a béke védelmében. Ismertes­sük mindenicivei a legjobb, a leg­újabb szovjet tapasztalatokat, mely­nek segítségével bőlermésű, erős ország boldog népe védi majd a bé­két, mert az ipán munkásság nagy­szerű példája nyomán a dolgozó pa raszifság is megvalósítja a bék harci jelszavát: „Termelj ezévber többet, mint tavaly!" — Növeld a mezőgazdaság terméshozamát. Az Új szegedi Kenderszövő művezetőinek versenyfelhívása április 4 méltó megünneplésére A szegedi üzemek dolgozói a Rákosi elytárs születésnapjára in­dított verseny tanulságait leszűrve, újabb munkafelajánlásokkal készül­nek április 4-re, hazánk felszaba­dulásának hetedik évfordulójára. Ennek jegyében tették meg az Új­szeged! Kenderszövő művezetői az alábbi versenyfelhívást: „Ml, az Ujszegedl Kender-Len­szövő Vállalat szövőüzemének mű­vezetői április 4-re, hazánk felsza. badu!ásának ünnepére versenyre hívjuk a Szegedi Julafonógyár, a Kiskundorozsmai Szövőüzem és a Békéscsabai Textilgyár műveze­tőit. Versenyfejhívásunkkal azt a ha'a!mas lendületet akarjuk tovább­vinni, amely szeretelt vezérünknek, a béke nagy harcosának. Rákosi elvtársnak születésnapjára kibonta. kozott. Versenyfelhívásunk célja tovább erősíteni a békefrontjának ránk eső szakaszát és bebizonyítani hálánkat és hűségünket a Szovjetunió dicső­séges Vörös Hadserege és népe Iránt. Verseny pontokként az alábbiakat tűzzük ki: 1. A Deák- és Rőder_mozgalom keretében a februári hónapban el. éri eredményeink 5 százalékos eme. lése. a) Az elkésők és igazolatlan hiányzók számának csökkentése. b) A patronálást vállaló dolgo­zók arányszámának növelése a szö­vőüzemrész összlétszámához viszo­nyítva- • c) A munkaidő 100 százalékos kihasználása. 2. A gyártott áruk minőségének megjavítása a februári hónaphoz viszonyítva. 3. Lánchenger szerelési Idő csök­kentése a szerelési munkamódsze­rek átvétele, illetve átadása alap­ján. a) A« egy gépre esö szerelési idő csökkentése február hónaphoz viszonyítva. 4. Segédanyag felhasználás (plc. ker, zsinór, ütőszíj, ütőfa) a feb­ruári hónaphoz viszonyítva. 5- A politikai és szakmal iskolá­kon való részvétel a művezetők és segédmüvezetők létszámához viszo nyitva százalék arányban. Tudatában vagyunk annak. hogy ezzel a versenykihívással népiink jobb létét, szocialista hazánk ml­e'őbbl felvirágoztatását segítjük elő. Kérünk benneteket, fogadjátok e| versenykihívásunkat és dolgoz­zatok annak tudatában, hogy bár­melyik üzem is nyeri el az elsősé­get, a végső fokon a dolgozó nép lesz a győztes. Az Ujszegedl Kender-Lenszövő Vállalat szövőiizem művezetőt Oeszk, Kiibekháza és Pusztamérges dolgozó parasztjai teljesítették elsőnegyedévi begyűjtés! tervüket Az üzemek dolgozói a termelés növelésével, a minőség javításává1, a dolgozó parasztok pedig a be­gyűjtési kötelezettség időelőtti teje­sítésével s a tavaszi munkákra való készülődéssel ünnepelték március 9-át, Rákosi elvtárs 60. születésnap­ját. A szegedi járás községei már­cius 9ig az 1952-ea évi első ne­gyedévi vágómarhabegyüj lési kö te­lezettségüket 100.7 százalékra tel­esítették. Ezt az eredményt felül­múlta a baromfibegyüjlés, ebből 109.6 százalékot teljesítettek. Még elmaradás mutatkozik a tojás- és a eartcebeadásban. Tojásból 81.1, ser­ié: begyűjtésből pedig 79.5 százalé­kot értek el. A szegedi járás három községe: Deszk, Kübekháza és Pusztamérges dolgozó parasztjai Rákosi elvtárs iránti sxeretetlik kifejexéseképpen március 9 méltó megünneplésére vágómarhából, serlésből, tojásból és baromfiból 100 százalékig teljesítet­ték első negyedévi begyűjtési köte­lezettségüket. Jó munkát végeztek ezekben a községekben a népneve­lők, a tanácstagok. Kisgyűléseken ismertették a község begyűjtési ter­vét, hogy milyen faladatok várinak a dolgozó parasztokra. Jó felvilágo­sító munkájuk nyomán felismerték a dolgozó panasztok, hogy aki húz­za-halasztja a beadási kötelezettség teljesítését, az hátramozdítója öt­éves tervünknek, annak a tervnek, amelytől oly sokat kaptak már a közelmúlt esztendőkben. A köteles­ségüket példásan teljesítő dolgozó parasztok egyöntetűen kijelentették, hogy mindenki, aki vonogalja a vál­lát, mikor a hátralékáról van szó és nem tesz eleget begyűjtési köte­lezettségének, az nem becsületes em­ber. A deszki dolgozó parasztok jelen­tetlék elsőnek a negyedévi begyűj­tési terv teljesítését. Február 28-án már 100 százalékos teljesítést érlek el s mikor meghaladták a IOO százalékot ax adófixetésben is, akkor táviratot küldtek Rákosi elv­társnak: „Drága Rákosi Elvtárs! Mi, Dcszk. község dolgozó parasztjai vállaltuk, hogy élőállat-, tojás., ba­romfibegyűjtési tervünk első ne­gyedévét március 9-re teljesítjük, örömmel jelentjük, hogy vállalá­sunkat teljesítettük. Ezzel szerel, nénk kifejezni szeretetünket és ra­gaszkodásunkat Rákosi elvtárs iránt, ígérjük, hogy a jövőben még az eddigieknél is keményebben állunk helyt a kötelezettségünk teljesítésé­ben és egyemberlcént sorakozunk fel Rákosi elvtárs mögé nagy mun­kánkban, a szocializmus építésében. Ezzel a begyűjtési eredménnyel is kifejezésre juttaljidc tiltakozásunkat a görög hazafiak fogvatartása. el­len és követeljük azonnali szabadon­bocsátásukat", A vágómarhahegyüjtéahöl IOO xxáxalékot elért 19 kOxtég, baromfibegyüjtésből 20, a hízotlser­lés- és tojásbegyüjtésből 9—9 köz­ség Deszk, Kübekháza és Puszta­mérges községeken kivü'l szép ered­ményt értek el Bordány. Dóc, For. ráskút, Gyúlarét és Mórahalom községek. Itt is voltak szép szám­mal olyanok, akik március 9-ig tel­jesítették első negyedévi beadási Kötelezettségüket, de az élenjárókat nem követte nagyszámmal a falu dolgozó parasztsága. Kiskundorozs­mán Márta András öl gyermekes dolgozó kisparaszt Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére már február 26-án 100 százalékig ele­get tett első negyedévi begyűjtési kötelezettségének. — Nem akarok elmaradni az üzemi dolgozók mö­gött — mondotta Márta András. Pontosan fizeti adóját, mint mond­ja, így sem az adófizetés, sem a beadási kötelezettség nem szaporo­dik fel. nem ég a körmére. Megveti és gyűlöli azokat, akik nem teljesí­tik aa állam iránti kötelezettségü­ket. Nemcsak az állam ellenséged ezek — jelentette ki —, hanem a be­csületes dolgozó parasztoké is. Az év minden napját a magyar-szovjet barátság melege fűti át — hangoztatta búcsúbeszédben Erdei Ferenc az MSZI elnöke a szovjet kulturális küldöttség elutazásakor A Magyar-Szovjet Társaság hét­főn este a Margit-szigeti Nagyszál­lóban ünnepi búcsúvacsorát adóit a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjá­ra hazánkba érkezett szovjet kultu­ális küldöttség tagjai tiszteletére. Olt Károly elvlárs, pénzügymi­niszter pohárköszöntőjében hangsú­lyozta, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja mindig nagyjelentőségű esemény a magyar nép számára. — Kívánom — mondotta —, hogy a Szovjetunióba hazatérve mindig zivesen emlékezzenek az itt eltöl­tött napokra. Mi Ígérjük, hogy tapasztalataik felhasználásával tovább épít­jük népi demokráciánkat, g erősítjük az egy célért, az em. berlség békéjéért küzdő 800 miliiós béketábort. Kelen Bé'a elvtárs, a Magyar­zovjet Társaság főtitkára pohár- ' köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szovjet kulturáls küldöttség tagjai- j ak a magyar dolgozókkal való ta- ; lólkozása során személyi, baráti: kapcsolatok kiépítésével lehetővé. ették a szovjet és a magyar nép közti barátság megerősítését. Konsztantyin Ivanovics Szkrjabin elvtárs, Sztálin-díjas akadémikus, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a szovjet kulturális kül­döttség vezetője pohárköszöntőjében köszönetet mondott az irányukban egész' magyarországi tartózkodásuk' során megnyilvánult szeretetért. Mi, a különböző munkaterületeken meg­osztottuk tapasztalatainkat a ma­gyar dolgozókkal s • a legnagyobb érdeklődéssel fi­gyeltük azt a hatalmas mun­kát, amelyet a magyar dolgo­zók végeznek. Hétfőn este a búcsúvacsora után a Nyugati-pályaudvaron nagy számban jelentek meg a magyar politikai, gazdasági és kulturá'is élet képviselői, hogy búcsút ve­gyenek a szovjet kulturális kül­döttség elutazó tagjaitól. Erdei Ferenc földművelésügyi min'sz'.er, az MSZT etéöke búcsúz­tatta a 6zovjet vendégeket, — A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának nagyszerű eseményei és a szovjet emberekkel való újabb találkozás fe'ejtheletlen él­ményei elevenülnek meg előttünk. amikor búcsút veszünk a Szov­jetunió kulturális küldöttségétől. — mondotta. — Külön öröm forrása volt számunkra, hogy Itt tartózkodá­suk alatt résztvehettek népünk határtalan szeretetének és bol­dogulásának ünnepén, a mt drága Rákosi elvársunk 60 születésnapján. — Most azzal búcsúzunk, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónap­ja nem ért véget számunkra: az év , minden napját a magyar-szovjec barátság melege fűt; át és minden napunkat a szovjet emberek ra­gyogó példája világítja be. A búcsúzó szavakra K. I. Szkrja­I bin elvtárs Sztálin-díjas akadémi­( kus. a szovjet kulturális delegáció vezetője válaszolt. A búcsúbeszédek után forró sze­retettel vettek búcsút a magyar politikai, gazdasági és kulturális j élet képviselői a szovjet küldöt­tek""ő'. S midőn a vonat kigördült az állomásról, hangosan zengeti I az éljen, a hurrá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom