Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

SZOMBAT, 19*2. MÁRCIUS 1. 3 A béke iiívelnek mozgalma üíüűÉmmm ferjjed a világon, győzni fog és felnyitja a börtönök, a görög hazafiak börtönének kapuiéi is Lelkes békenagygyűlés zajlott le a budapesti Sportcsarnokban Az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Társaság pénle­k n .délután békenagygyűlést hívott össze a Budapesti Sportcsarnokban. Hatalmas taps közben foglalta el helyét az elnökség: Dobi /sí­ri, a minisztertanács elnöke, Andris Erzsébet eivlársnő, Kossuth dír /'•' egyetemi tanár, az Országos Béketanács elnöke, a Béke VVágta­' "s tagja, Konsztantyin Ivanovics Szkrjabin elvtárs, Sz'-álin-díjas aka­• mikus, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Magyar­zovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális dele­:ct<$_ vezetője és a delegáció több tagja, Anna Seghers, Nemzetközi ziálinrdíjjxl kitünteteti világhírű német írónő. Rusznyák István elv­i rs, Kosisuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Jacques 1 enis, a DÍVSZ főtitkára Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet Tár* "ság főtitkára, Péter János református püspök, a Béke Világlaváce "Dja, P. D. Krajevszlcij elvlárs, az Egyetemi Orosz Intézet igazgatója, rcssjóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizoltságának el', n >kew Dezséry László evangé'ikus püspök, valamint a termelésben lei­nt, dolgozók: Gazda Géza. Deák János és kulturális, politikai és gaz­dasági életünk több más kiválósága, Olt voltak a békenagygyűlésen a Koreából napokban hazaérke­zett magyar orvosok és egészségügyi do'gozók is. A békenagygyülést az Országos Békelanács nevében Andies Er­x ebet eivlársnő nyilotla meg. majd Rusznyák István elvtárs emelke­d tl szólásra. Rusmnyák leimém i A magyartszoTjet barátság hozzájárulás a világbéke megszilárdításához —, "Nem véletlen, hogy a Magyar. Szcprjet Barátság Hónapja aí&ít bgfce gyűlést hívtunk össze, amely, /ek legfőbb célja az, hogy ismé» kifejezzük tántoríthatatlan akara­tunkat a béke megvédésére és meg. mutassuk, hogy szolidárisak va. gyünk ebben a harcban a világ >'• szes dolgozóival, akik a béke fenntartásáért küzdenek. Ez a bé_ kesyűlés a Magyar.Szovjet Ba rát ­súg Hónapjának idején egyúttal tanúsítja azt ia, hogy a magyar-szovjet barátság nemcsak * szovjet nép és a ma­yyar nép ügye, hanem a két nép közötti barátéig ápolása igen jelentős hozzájárulás a világbéke ügyének megszilár­dításához. — Gyűlésünket ezen általános jelentőségén túl, ma különösen fon­tossá teszi egy olyan ügy, amely az egész nemzetközi békemozgalom sürgős, együttes fellépését köve­teli. — Amikor a mai gyűlé9t össze­hívtuk, már hallottunk róla, hogy az imperialisták és lakájaik egy újabb szörnyű merényletre készül, nek és a mai újságokbői értesül, hettünk arról, hogy Beloiannisz és társai ellen az ügyész halálos íté­letet indítványozott. Azoknak a gö. rög hazafiaknak és békeharcosok­nak kivégzését indítványozta, akik. nek egyetlen bűne az. hogy szere, tik hazájukat és meg akarják aka­dályozni egy újabb szörnyű háború kitörését — A monarchofasiszta gyilkosok ezeknek a hazafiaknak a meggyil­kolásával akarják megmutatni |a­káji szolgálatkészségüket Eisen. kower tábornoknak, aki a közeli i apókban Athénbe érkezik. A ma. gyar dolgozók ezen újabb merény­let hírére mint egy ember fejezték ki mélységes felháborodásukat 24 óra alatf több mint egy. mill'ó dolgozó tiltakozott nép­gyűléseken üzemekben, terme, lőszövetkeze'ekbeu, Iskolákban és az egyetemeken szóval és aláírással , gyalázatos szándék elten. Smkrlahin nl-ifdZmihus t 24 óra a'att több mint 3 ezer til­takozó sürgöny érkezett a Béke­tanácshoz: itt fekszenek előttünk az asztalon, ahol az elvtársak megte­kinthetik azokat. A magyar dolgozók tudják, hogy mit jelentett a mi szeretett Rákosi elvtársunk megmentése érdekében annakidején a világ dolgozóinak szolidáris tiltakozása. Ezért ma­gunk is harcos elszántsággal állunk ki minden olyan esetben, amikor egy békeharcost vagy egy hazafit kell megmentenünk a hóhérok ke. zei közül. Ezután kínai utazása alatt szer­zett benyomásairól beszélt, majd így folytatta: A mi dolgozó népünk egyre vi­lágosabban kezdi felismerni a bé. keharc célját. Békemozgalmunk so. kat fejlődött ez alatt az esztendő alatt és ma már százával és százával vannak olyan békebizottságok, amelyek rendszeresen nevelik, tanítják a dolgozókat mindenekelőtt arra, hogy hazánk nem sziget az óceánban, hanem egy hatalmas közösség tagja és számunkra nem közömbös, ho­gyan harcol a délolaszországi pa­raszt a földért, a tuniszi kikötő­munkás függetlenségéért, az angol tudós szabadságáért, az amerikai a-nya Koreában harcoló fiáért. — S megnőtt dolgozóink, béke. harcosaink felelősségérzete is. Üze. mekben, hivatalokban, kutató labo. ratóriumokban, a szövetkezetek egybetagolt földjein és az egyéni parcellákon is olyan emberek dol­goznak. akik tudják, hogy a ml részünk a világ béké­jéért folyó harcban elsősorban: helytá'Jás a munkában. — A Szovjetunió világraszóló győzelmei s a világbéketábor pá­ratlan kiszélesedése eredményeként ma olyan lehetőség áll az emberi-. ség előtt, amely még soha a törté- \ rte'em folyamán nem létezett: ma már megvan „ lehetősége annak, hegy megőrizzük a világ békéiét, hogy végkép és örökre megszüntes_ eük a háborúk veszélyét. A béke és a szovjet rendszer egymástól elválaszthatatlan Rusznyák István elvtárs nagy lel­kesedéssel fogadott beszéde után Szkrjabin elvlárs, Sztálin-díjas aka­démikus szó'alt fel. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió éberen örttöi'ik a béke felett, külpolitikája a tar­tós békére törekvő egész hriadó emberiség vágyait fejezi ki és a szovjet nép az agresszív háború': az emberiség ellen elkövethető leg­súlyosabb bűnnek tartja. — A bíke és a szovjet rend­szer egymástól elvá'aszthaiat. lan lóbabnak. Kommunis'ia 'éoílkezésiink hatalmas lendülete a háború befejezésé'- kő­velő években, ugyanakkor, am kor a háború és a reakció tábora ura­sán készül az új háborúra, ékes­szólóan bizonvftia a Szovje.unió bei. és kü'nolitikójinak békés vrl. tát. a szovjet emberek törhetetlen akaratát a béke megőrzésére és megSzMérdításüra s a népekkei való békés együttműködésre. — A szov'cl rémek m'nd'ii egves lénésr. amel'yrl közelebb isit a k'nimun'zm 'S Sztálini épltkezé'c'nek raogvr'ós'tásá­hoz, súlyos csapás a háborús uszítók gyűlölködő propagandá­jára, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a föld nem képes összes £.. kórt élelemmel ellátni s ezér. ez emtjeriiég csak úgy 'ind megmene­külni, ha háború útján csökkenti népességének számát. A szovjet tudomány nem sza­vakkal, hanem lettekkel mutatta meg az 'imperialisták e sötét em­berevő filozófiájának egész tartha­tatlanságát. — A szovjet tudomány hűséges segltő*árna és erős fegyvere a szovjet népnek, hala'mas alkc'ió munkájának megvalósításában. A n'ép sro'gá'afa a szovjet tudomány egvik legfontosabb jellemvonása, erőinek htta'mps forrása. A szovjet tudomány át a:!:'a a n<r*nek a k"iernur',zr'ii'5 építé­séhez ezl'ksé»es összes ered­irín-elt és vívmánya', Ezért értékeli olyan nagyra a szovjet nép tudósainak eredmé. nyeit. — A szovjet emberek, akiket hatalmas szocialista hazájuk iráni szeretet tőit el. az egész élenjáró emberiség előtt nemzetkőzi kö-teles. ségüik tudatában a munka, a kom­munizmus építése terén aratott új győzelmekkel szilárdítják meg a béke ügyét. A szovjet tudósok és a szovjet kultúra többi művelői a marxizmus-leninizmus nagy esz­méitől lelkesítve, Lenin és Sztálin Pártjának vezetésével az egész szovjet néppel együtt haladnak egyre újabb győzelmek felé a bé­keharc frontján és a kommuniz­mus építésében, Szkrjabin akadémikus beszédét többször szakította felbe a viharos, lelkes taps, s beszéde u'.án szűnni nem akaró fergeteges lelkesedéssel ünnepelték a nagygyűlés résztve­vői a világ dolgozóinak nagy vezé­rét, Sztálin elvtársat és a magyar nép szeretek tanítómesterét, Rá­kosi Mályás elvtársat. Ezután újabb viharos tapstól kö­szöntve Anna Seghers írónő lépett az emelvényre. Annn Seghers i A német nép levonta a tanulságot a második világháborúból Beszédét Sztálin, elvtárs szavaival kezdte: „A béke fennmarad és tar­tós lese, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzéséneik ügyét!" Majd így folytatta: — Az, hogy háború lesz, vagy béke, jelentős mértékben függ at­tól a választól, amelyet az egész né­met nép ad erre a kérdésre. Függ attól, hogy sikerül-e a némtet nép legjobbjainak: a békeharc osoknak széttépniük a hazugságok hálóját és függ attól, hogy végre kezükbe ve­szik-e a béke ügyét. — A béke ügye elválasztha­tatlan Németország egységétől, elválaszthatatlan — és nemcsak a német békeharcosok számára, ha­nem mindazok számára, kikben lán­gol a kérdés: háború legyen-e, vagy béke. Ezután etmomdottia, hogy Német­ország keleti részén, melyei a Szov­jetunió szabadított fel, a Német De­mokratikus Köztársasag folytatja a Szovjet Hadsereg nagy felszabadító művét. Ugyanalíkor Németország nyugati részében a Wal] Street ke­gyelméből a bonni kormányzat ural­kodik. A dolgozókra elviselhetetlen súllyal nehezednek a megszállás és az újrafdfegyverzés költségei. Újra páncélkocsik dübörögnek vé­gig a városokon, az ifjúság re­ményvesztetten tekint a jövőbe. — A német nép levonta a ta­nulságot a másod'k világhábo­rúból, amelyért őt terheli a fe­lelősség. Ebben az évszázadban kétszer ké­pezték ki a német ifjúságot arra, hogy rettenetes szenvedést okozzon magának és más népeknek. Rá tud­ják-e venni vájjon most arra, hogy zsoldosként lőjjön saját testvéreire? Ami ma Nyugat-Németország­ban történik, azt mutatja, hogy a német nép kezd tudatára éb­redni annak: milyen hatalmas felelősség hárul reá. Figyelmeztető sztrájkok hulláma söpört végig az ipari városokon. A munkások néhány percre abbahagy­ják a munkát és így fejezik ki azt: résen állnak, hogy a kormány ne hajthassa végre a felfegyverzést, ame'Iyel a nép szembeszáll. A kikö­tőmunkások megtagadják a hadi­anyagok kirakását, a ruhrvidéki és vesztfáliai bányászok pedig nem hailandók túlórázni a felfegyver­zésért. — A békeharcban testvéreink a Ruhr-vidék és Hamburg, München és Veszi fáMa férfiai és asszonyai, okik dacolnak a rendőrség fülykö­seivel és golyóival, testvérünk az a narqszt is, aki kevés szóval, de őszintén és közvetlenül fejezi ki szereíe'ét és gyűlöletét. Az erős és hősi hangok, ugyanúgy, mint a halk és félénk megnyilatkozások, sőt még a néma követelések Í3, le­győzhetelen erőt jelentenek a népek békeharcában. L. i'. kueserj A szovíet nép cjvyemlier'tént (öreliüzík a béLére Anna Seghers lelkes tapssal fo­gadott beszéde után a budapesti j DISZ fialalok és úttörő küldött­sége vonult virágcsokrokkal az | emelvényre- Budapest do'gozó és I ianuló ifjúsága nevében Horváth Béla, a Hülőgépiavltó Vállalat ifiúmunké6a üdvözölte a békenagy­I gyűlés résztvevőit, maid V. P. Kucser elvtárs, Sztálin-díjas szén­kombájnkeze'ő lépett a mikrofon­tioz. j Kucser e'vtárs a Donyec-medence ifjúmunkásainak forró üdvözletéi tolmácsolta. — A szovjet nép — mondotta • egyemberként törekszik a bé­kére. A béke azért szükséges né­pünknek. hogy megvalósíthassa a természet átalakításának terveit és országunkban felépíthesse a kommunista társadalmat. A szovjet emberek tudják, ha odaadóan dolgoznak a termé­sreiátálakí'ó terv megvalósítá­sán. a vízierőművek és csator­nák építésén, ezzel a munká­jukkal a bék* i->vét rzo'-á'iák. Ezután munkájáról 6zámolt be. — A pártszervezet és a Kom­szomol támogatta törekvésemel és segítségemre volt, hogy kombájn­vezető legyek — mondotta. — Kombájnnal dolgozó komszomo­lisrta ifjúsági-brigádunk kimagasló eredményeket ért el a Donyec­medencében. Az új technika el­sajátításában elért nagy eredmé­nyekért. nagytermelékenységü új munkamódszerek alkalmazásáért több más bányásszal együtt Sztá­lin-díjjal tüntettek ki. Brigádunk havonta 16 ezer tonna 6zenet ter­mel és most azért harcol, hogy termelését havonta 20 ezer tonnára emelje­Elismeréssel szólott a magyar bá­nyászok munkájáról és kijelentette: — Loy elvtársnak és a Magyar Népköztársaság minden bányá­Ezának további sikereket kívá­nok békés munká|«khoz, orszá­guk széneüátásán k biztosításá. hoz. Meggyőződésem, hogy n magyar bányászok a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar nép vezé­rének, Rákosi elvtársnak vezeté­sével sztahánovista módon fog­nak dolgozni és sikerre' oldják meg az előttük álló feladatokat­E/.ulán Sörrá Bát'.nt, a Koreá­ban járt magyar orvoskiildütt­ség vezetőre rron','»f» hesződef­A koreai Rákosi Mátyás kórház hazatért dolgozói nevében üdvö­zölte a békenagygyü'ésl és hang­súlyozta: nagy megtiszteltetés vo t számukra, hogy Koreában dolgoz­hattak. — Mindenütt — jelentette ki beszédében —. amerre koreaiak élnek, hálás szeretettel, ragasz­kodással gondolnak a magyar k'.rhizra, a magyar népre és Rákosi elvtárs nevét szerte Is­merik, sízerefeltel emlegetik­Sörés Bá'int nagy tapssal foga­dott felszólalása után egy ifjúmun­kás leány lépett az emelvényre, hogy felo'vassa a határozati ja­vaslatot, melyet a résztvevők vi­haros tapssal elfogadlak. A nagygyű'ést Andios Erzsébet elvtársnő zárószavai fejezték be. A békenagygyűlés határozati javaslata Amikor az Imperialisták görög szolgái hamts vádak alapján isméi perbefegták Be oianniszt és tár a t, do'gozó népünkből elen, erővel tört kl a tiltakozás és ez Országos llékctanácshoz kük'ött táviratok ezreiben követeltek szabadsagot a Boriig hősöknek. Egi sz i ­pünk felháborodva bélyegzi meg a görög kormány jogtipró eljár.' amellyel az amerikai zsoldba szegődött fasiszta banda megmuta tó hogy aljasságban és kegyetlenségben lúítesz a náci gonosztevőkön A görög fasiszták BelolSkinlszt pártja megtagadására szólították fel. azzal hitegetve őt, hogy így megmentheti életét. Betömni!: i azonban hű maradt párijához, hű maradt népéhez és a per során te leplezte bíráinak zsarolási kísérletét. A görög kormánynál hiába Is hivatkozunk emberségre és a sza. badság tiszteletben tartására Görögország mai ural e szavak lga'i értelmének még hírét sem hallották és vérbefojtanak, bilincsbevernt 1: minden törekvést, minden hősi mozgalmai, amely az emberek szivében Parázsló szabadságtüzet szítja és táplálja. Fontosabb számukra, hogy a meri kei uraik kedvében járja„ak és az országukba érkező Elscnbo wert Beloiannisz, a bátor békeharcos kivégzésével fogadják. De hivatkozunk a világ békeszerető embereinek erejére és igazsá~. érzetére, dolgos magyar népünk feremtő. országépítő munkáján, minden régi eredményt túlszárnyaló felajánlásainkra, mai békeuag­gyűlésünk és az ország ezernyi táján tartott tiltakozó gyűlések lz » hangulatára. E békenagygyűlésről messze száll a magvar nép tiltakozó hang. ja és együtt e hatalmas béketábor hangjával vádolja a hóhérokat és kiáltja feléjük: nem felejtünk! A népek mondanak majd ítéletet fe lettük és amérikai gazdáik felett, akik a háttérbe bújva segítettek vádakat koholni „ szabadsághősök ellen. S a népek ítélőszéke elölt nincs kegyelem e véreskezű hóhérok és amerikai felbujtóik számára. Lesújt majd az Igazság ökle és a népek ereje Izzé-porrá zúzza * szé gyente'enek hatalmát, amelyre most rendőrszuronyok vigyáznak. Véssék jól emlékezetükbe ezt a görög hóhérok Is. látniok kell. hogy a béke híveinek mozgalma — ame'yért Beloianniszék harcolnak és szenved­nek — diadalmasan terjed a világon, győzni fog és fel fogja nyílni a börtönök, a görög hazafiak börtönének kapuját ls! A görög kormány arcátlan kihívására jobb és több munkánk « válasz. Bányáink mélyén, sebesen forgó esztergapadjaik mellett, a tavaszi halárban, kalapáccsal, tollal és kapával folytaljuk a harcot Beloiannisz és társai életéért, szabadságáért, a görög nép békéjéért ls A Rákosi elvtárs életér&l elhangzott szegedi előadás hallgatói táviratban követelik a Beloiannisz és társai ellen Indított törvénytelen eljárás megszünleíését Világszerte óráról-órára erősödik a tiltakozó mozgalom, amelyben a világ becsületes dolgozói követelik, hogy szüntesse be a monarcho­fasiszta görög kormány a Nikosz Beloiannisz és társai ellen indított jogtalan és aljas eljárásit. Magyar, országon és itt Szegeden is a dol­gozók felháborodottan tiltakoznál: a béke görög harcosainak elítélő •• elten- Szegeden tegnap a Pártoktn­tás Házában megtartott Rákosi elv­lárs életéről szóló előiadás közel 30C résztvevője is táviratot intézett ?-z Országos Béketanácshoz. A távira? szövege a következő: ,,Ml. a Rákosi elvtárs életéről megtartott előadás hallgatói egyemberként tiltakozunk a monarchofasiszta görög kormány aljas eljárása ellen és követeljük, hogy szüntessék meg a Nikosz Beloian­nisz és társai ellen indított pert. A monarchofasiszta görög kormány egyetérlően az amerikai imperialisták parancsával, el akarja puszti. tani a görög nép legjobb fiait, akik népük szabadságáért és a békéért küzdenek. Mi, akik végighallgattuk a Rákosi elvtárs éleiéről szóló elő. adást, láthattok, hogy Rákosi elvtársat Is annakidején a vi'ág sza­badságszerető népeinek összefogása 03 határozott fellépése megmentette a fasiszták gyilkos kezétől. A monarchofasiszta görög kormásy — éppúgy mint tette an. nakidcién „ Horthy-faslzmus — a szabadság és a béke legjobb har. co-sainak életére tör. Követeljük, hogy azonnal szüntessék meg a Nikosz Beloiannisz és társai ellen indított törvénytelen eljárást és bocsássák őket szabador. A Rákosi elvtárs életéről tartott szegedi előadás hallgatói Lemondott a francia kormány a kormány lemondását a köztársa­sági elnöknek. Vincent Auriol köztársasági ci­rok a lemondást kénytelen volt el­fogadni. Előzőleg a nemzetgyű'63 jobbol­dali többsége a szocialistáktól a gaulleirlákig 512 szavazattal 104 <1­lénében bizalmat szavazott a kor­mányrak az új kalonai hitelek ügyében. E hiteteket a kormány nagyrészt az adók felemel csővel .akarta előteremleni, erre azonban nem kapott felhatalmazást. Párizs (MTI). A francia nemzet, gyűlés péntekre virradóra 309 sza­vazattal 283 el'en ében elvelelte a Faure-kormánynak az adók 15 szá­zalékos felemelésére irányuló javas­latát. Bizalmi szavazásról lévén rzó, a kormány megbuktatásához • formailag alkotmányos többség lelt volna szükséges — azaz 318 szava­zat —, Faure miniszterelnök viszont, | miután a nemzetgyűlés a pénzügyi törvény legfontosabb intézkedéséi így elvetette, azonnal az Elysée­I palotába hajtatott, hogy felajánlja

Next

/
Oldalképek
Tartalom