Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
4 VASÁRNAP, 1952. MÁRCIUS 23. fl szovjet tapasztalatok alapján beszélték meg további feladataikat \ az élenjáró csongrádmegyei gyapoltermeiők második tanácskozásukon Hódmettövásárhclyen a városi tcmács nagytermében gyűltek össze n megye tfllami gazdaságainak élenjáró gyapottermelöl n 11. csongridmegryei laftócskozásra. Az elnökségben helyetloglalt Hegedűs Imre i ivtórs a csongrádmegyei pártbizottság politikai munkatársa, Papp István elvtárs az állami gazdaság tröszt igazgatója, Gregus Pál a szegedi egyedem tanára, Mateszlcs Gusztáv a minisztérium küldötte, valamint az . állami gazdaságok kiváló dolgozói. Az ünnepi tanácskozást Papp István elvtárs. Igazgató nyitotta meg. Gondos talajelőkészítés a jó termés alapja Kazén Jmre elvtára megyei j hivta ki a megye összes gyapotgyapoMermejlési előadó tartott be-. termeltető állami gazdaságot a holszédet. j dankénti 11 mázsás átlag elérésébővebb termés biztosítása . ért. Szebedinszkl István, a gorzsai állami gazdaság vezetője csal. lakozásában bejelentette, hogy ő 12 mázsás átlagtermésért hívja versenyre a megye összes állami gazdaságalt. A gyapotszedés mesterei Több hozzászólás után Nagyistók József, a csongrádmegyei tanács vb. elnökhelyettese kiosztotta a érdekében Kazán elvtárs részletesen ismertette a gyapottermesztés módszereit. Hangoztatta a mag jarovizálásánaj.: szükségességét, majd elmondotta, hogy ebben az évben a gyapot vet és sortávolságának 60 centiméternek, lőtávolságának 16 rentimálernck kell lennie és Igy biztosíthatják holdanként a 60.000 növényt, agij a magasabb terméseredménync k a biztosítéka. A munka izervezésről, a munkaíegye'em megszilárdításáról és a versen ymozgalom kiszélesítéséről szóL •a ezt mondolta: — Ugy kell a munkát megszervezni ebben az évben — mondotta —, hogy bármikor meg lehessen állapítani, hogy a kérdéses területet ki munkálta meg. Igjy alakul kl az egyéni felelősség. Kazán elvtárs beszéde végén felhívta a tanácskozás részlvevő'nek figyelmét: végezzék úgy munkájukat, hogy az idén töbet termeljenek. mint tavaly. Tudósok és dolgozók közös harca a magasabb terméseredményekért Kazán elvtárs beszédéhez elsőnek Dr. Gregus Pá', a szegedi egyetem gyapotkutaló brigádjának nevében szólalt fel. A következőket mondotta: — Mi az első tanácskozás alkalmával felajánlottuk, hogy segítséget nyujtunk a gyapoldolgozóknak, hogy minél Jobb eredményeket érjenek el az országban ós Így megyénkben is. Most folyik a kísérlet a gynpotmagvak cslráztatásával kapcsolatban. Egy máslik kísérlet ezt kutatja, hogy milyen védőnövényekel lehelne alkalmazni a gyapottermelésné', hogy a szél és az időjárás viszontagságai ellen megvédjük a növényeket. Foglakozunk a betegségekkel és kísérletet folytatunk a gyapotgubó képződés meggyorsításáért, melynek célja az, hogy októberre legkésőbb beérjen a gyapot. A tudomány emberei készségesen sietnek a dolgozók segítségére, hogy együtt folytassák a harcot a magasabb terméseredményért. _ Majd az állami gazdaságok agronomusai és dolgozói számollak be az elmúlt évi munkákról és a folyó évi előkészületekről. K'spál Mária, a gorzsai állami gazdaság dolgozója E'tnondotta, hogy Szkoblyikov elvtárs, amikor ellátogatott hoz. zájuk és átadta a kétkezes sze. dés módszerét, napról-napra hogyan emelkedett a teljesítményük. Vállalta, hogy a szovjet módszert núr.den egyes dolgozó társának ÓU$a: te'tek Lméa h°zzá:l - Mindenütt a világon és így szólást. Tobb biralat h<uigiott d, hazánkbra is _ írták az újszegedi és 6ok javaslat arra, hogy ez év- - ,„., _ , " „I . ben hogyan biztosítsák a gyapot J f|a^Iok ~ fo,yik a harc az bö termését. I '"talizmus, a nyomor, a háború ellen. A világ összes becsületes, bé. kél akaró dolgozója, kiveiszi részét a béke megvédéséből. A sándorfalvi dolgozó paraszt megye legjobb gyapotszedóinek ,.A gyapotszedés mestere" oklevelet és érmet. Kitüntették: Farkas Ferenc nét, Tüskés Erzsébetet. Bartyuk Rozáliát. Laki Erzsébetet az újvárosi állami gazdaságból. Kispál Máriát és Lndányl Irént a gorzsai állami gazdaságból, mert 1951. évben 10 mázsán feliül szedést értek el. Papp István elvtárs javaslatára a tanácskozás résztvevői meleghangú táviratban köszöntötték Rákosi elvtársat, melyben megírták, hogy a vál'alt 12 mázsás kataszteri holdanként"! átlagtermést mennyiségben éa minőségben, megvalósítják. Majd levelet inléztek Szkoblyikov elvtárshoz, melyben megköszönték az eddig nyújtott segítséget. A tanácskozás résztvevői az ez évi gyapotterme'és 6Íkere érdekében az alábbi határozatot hozták: Az Élenjáró gyapottermelők határozata 1 A magas gyapottermelés érdekében a legfejlettebb szovjet agrótechnikát alkalmazzuk „ ml viszonyainknak megfelelően. 2 Biztosítjuk a tervben megadott gyapotterület 100 száza• lékos megmaradását és katasztrális holdanként a 60.000 növényt, 9 Gyapotterületeinket a vetésig gyommentes, porhanyós álla. ' " po!han tartjuk hogy kedvező vetőágyat biztosítsunk. Á Az egyenletes jó kelés érdekében a vetőmagot vetésig na. pon előmelegítjük, próbacsl rázta tásl végzünk és összes vetésterületnek 50 százatékát jarovizált maggal vetjük be. A gyapotvetést az alkalmas időben 4 nap alatt minőségileg elvégezzük. b A gyapot fejtrágyázását, növények növekedését és fejlődé sét figyelembevéve. bimbózáskor és virágzáskor kh-ként 30. tói 50 kilogrammig, szemcsézett szuperfoszfátot és szükség szerint pétisót adagolunk. H A cserepesedést minden esetben a jó munkaszervezéssel 24. de legfeljebb 36 óra alatt megszüntetjük, a sorközt kultiválást és a sorkapálást minőségileg 100 százalékban Időben elvégezzük Q Kaccsolást akkor végezzzük el. ha két felismerhető bimbó fejlődött kl, ezt a munkát 8 nap alatt végrehajtjuk, fetejezési munkát a növényzeten 7—9 termőág kifejlődése után 6 nap végezzük e|. Q Rovarkártevők ellen figyelőszolgálattal, növényvédő cszközzel és növényvédőszerek Időbeni biztosításával védekezünk. 10 A gyapotbegyüjtést jó munkaszervezéssel és a brigádok * helyhez kötésével, a napi szedési eredménnyel, a szovjet kétkézi szedés teljes bevezetésével.és minőségi osztályozásával fogjuk elvégezni, Visszaszerezzük Sándorfalva becsületét és szabadpiaci forgalmát A sándorfalvi parasztfiatalok fosadalma FÉNYEK A FALUBAN Magyarul beszélő színes szovjet film a szegedi Vörös Csillag-moziban Vidám nótaszó száll szerteszét a I gyújtogatnak. Felgyújtják Paul szabad észt tájakon. robogó vonat- I Runge házát is. De a nép igazságában énekelnek a Nagy Honvédő Há" nak győzelmét az ellenség semmiféle Egy hete, hogy Sándorfalva községet a begyűjtési minisztérium kizárta a szabadpiaci forgalombólAzóta Sándorfalva dolgozó paraszt jai kettőzött erővel igyekeznek kiköszörülni a csorbát, teljesíteni be. gyűjtési kötelezettségüket. A felvilágosító munkából jelentősen kiveszik részüket a DlSZ-szervezet tagjai is. Különösen kemény munkát végeznek, mióta megkapták az Ujszegedi Kender-Lenszövő DISZszervezetének levelét is, amelyben megírták, hogy az elmúlt évben az aratás, cséplés, betakarításért folytatott diadalmas ütközet után büszkék vottak rájuk, de most a szégyenteljes lemaradás miatt pirulnak miattuk. katonáivá akarunk válni a békéért vívott harcnak. Sándoríalva dolgozó fiataljai ború győzelmes befejezése után hazatérő hős katonák, a Szegeden szombaton bemutatott „Fények a faluban" cimü pompás szovjet filmen. Paul Ringé a kedves fiatal ka tona is hazatér szülőfalujába Koordi'ba. Ragyogó kitüntetéseire büszkék barátai és menyasszonya a szép. hűséges Anjó 'is. Míg Paul nem volt otthon. Koordiban alapjaiban megváltozott az élet. A szovjet hatalom szétosztotta a földet, végre megszűnt a cselédsors. Rengeteg baj 'és nyomorúság, megaláztatás gyötörte évszázadokon az észt parasztságot. Sok itt a 'tennivaló addig, amíg a mult sebeit beheggesztik é» a jómódú életet megteremtik. Koordi. a régi falu kis tanyáival, elmaradottságával az „örök mocsár" szimbóluma volt. A népnek hosszú századok óta álma. vágya, kiszárítani a hatalmas mocsarat. Paul Runge hamarosan felismeri hogy az észt parasztság felemelkedésének, napsugaras, boldog jövőjének útja. az az út, amelyet a szovjet haza többi országaiban oly nagv sikerrel járnak: a közős gazdálkodás, a kolhoz útja. Paul Rungeval és Ajnóval egvsorban harcolnak ennek megvalósításáért a falu szegényparasztjai közül a felvilágosultabbak. A falu népe azonban nem indul meg egykönnyen az új élet útján. Muuli párttitkár egyszerű, lelkes szavakkal neveli a tegnap béreseit, hogy legyen erejük nehézségeik leküzdésére, a szocializmus építésére. Diverzáns banda szervezkedik, ve. zetőjük és cinkosai a faluban vannak. A ikulákok mélységesen gyűlölik a falu gazdáit. Rombolnak, ármánykodása nem képes megakadályozni, Koordiban megalakul az Uj Élet kolhoz, ahol kollektív munkával, az új technika alkalmazásával megvalósítják mindazt, amire korábban az egyénileg dolgozó paraszt nem volt képes. A hatalmas mocsarat is kiszárít ják. A közös földet remek gépek müA „Fények a taluban" című lilm egyik női főszereplője vélik, csinos, tiszta lakóházak, mozi, kultúrház épül, villany, vízvezeték kerül a faluba. Az egészséges élet feltételei, a mintaszerű gazdálkodás eszközei mindenütt megtalá'ha'iók, s ezek nyomán virágzik a boldog élet. A „Fények a faluban" cimü fordulatos. érdekes filmtörténet elvisz ItennünkeT a szép észt tájakra. A befejező jelentetekben a kolhozfalu zenés táncos, látványos aratóünnepségében gyönyörködünk. tm Csongrád m egye a negyedik a tavaszí vetésben A földművelésügyi minisztérium vetés/elentése Az élenjáró megyék sorrendje a következő: Tavaszi buza: f. Hajdú. 2. Báce, 3. Pest, 4. Fejér, 5. Szolnok. Árpa: 1. Szolnok, 2. Bács, 3. Békés, 4. Csongrád. 5. Somogy. Zab: 1. Baranya, 2. Bács, 3. Tolna, 4. Somogy, 5. Szolnok. Cukorrépa: 1. Bács, 2. Pest, 3. Somogy, 4. Csongrád, 5. Baranya. Napraforgó: 1. Szolnok, 2. Somogy, 3. Heves, 4. Zala, 5. Csongrád. A lemaradt megyék sorrendje a következő: Tavaszi buza: 15. Komárom, 16. Nógrád, 17. Zala. 18. Veszprém, 19. Szabolcs. Árpa: 15. Veszprém. 16. Zala, 17. Nógrád. 18. Borsod. 19, Szabolcs. Zsb: 15. Györ, 16. Hajdú, 17. Nógrád, 18. Borsod. 19. Szabolcs. Cukorrépa: 15. Veszprém, 16. Vas. 17. Borsod, 18. Győr. 19, Szabolcs. Napraforgó: 15. Hajdú, 16. Komárom, 17. Borsod, 18. Győr, 19. Szabolcs. Szeretni, babusgatni kell a gyapotot Hegedűs Imre elvlárs. a csongrádmogyei pártbizottság po'itikai fiatalok ifjúmunkás társaik levele munkatársa a következőket mon dotta: Az első tanácskozáson Szkoblyl. kov elvtárs azt mondotta, hogy szeretni, babusgatni kell a gyapotot. mert csak így lehet nagy termest elérni. Hazánkban van olyan állami gazdaság, ahol 17 mázsás átlagtermést értek el az elmúlt év. ben. Az állami gazdaságainknak feladata az, hogy példát mutassanak a termelőszövetkezeteinknek. Az állami gazdaságok vezetőiknek pedig feladata az, hogy biztosítsák a zavartalan munka előfeltételeit. Ha ez biztosítva van. akkor biztosították u nagyobb eredményeket Is Pártunk és kormányunk minden tá. mosatást megad, hogy minél job. han megkönnyítsék a gyapotmunkák elvégzését. Most Is ál'ami gaz. daságaink 20 Zelor talajművelő gépet kaptak. így nem kelt már anynyi munkát kézzel végezni. Versenyben n 12 mázsás átlagtermésért Dara József az teásüti állc-ni óta is a sajtóból. a rádióból érte. süllek az amerikai imperialisták újabb koreai gaztettéről. Elhatározták, hogy az- imperialisták gaztetteire válaszként, s hogy bebizonytísák az Ujszegedi Kender- és Lenszövő fiataljainak, számíthatnak rájuk a békéért vívott ütközetben, közös felajánlást tesznek. — Ml, sándorfalvi dolgozó parasztfiatalok felháborodással tiltakozunk aiz amerikai imperialisták koreai gaztette, baktérwmháborúja ellen. Azzal fejezzük ki együttérzésünket a koreai harcosokkal és lakósokkal, hogy április 4-re felajánljuk: népnevelő munkával meg. győzzük Sándorfalva dolgozó népét a begyűjtés fontosságáról, s ezzel elérjük, hogy hazánk felszabt.duláA NAGY IGAZSÁG Világéletében országjáró ember volt Kiss Lajos. Ha nem járta volna az országot a zörgő kubikostalicskával. kihullt volna a család •még vitatkozni sem vált kedve. Ezért csak röviden vetette oda: — Hátaztán?t.., Az asszony nem hagyta elrontaszájából még az a kis darab ke- ni a maga örömét, s a szokott bőnyér is. Hogy hányszor kellett az beszédűségévei mondta el, hagy üres bogrács fenekére nézni, hogy. két vigécforma ember járt házrótaz iskolába menő gyerek lábára házra. Gyűjtöttek a villamosra. Itt cipő kerüljön, s hányszor kellett a nadrágkorcba bújtatott szíjjon egy lyukat húzni, ha valaki a családban beteg lett. Az is előfordult sűrűn, hogy jobb hijján kiállt a piacra, a „köpködőre", s várta a jószerencsét. Várta azt, hogy valamelyik gazda megszánja egykét napi munkával- Azt csale Ö tudná, megmondani, hányszor kellett ilyenkor semmi nélkül hazamenni, hallgatni az asszony sóhajtozásáf, hogy „megint a szomszédba kell menni egy főzet lisztért!" Régen volt már, de azért világosan visszaemlékszik• Délidő tehetett, s nagyon vicsorgós hangulatban jött haza a „köpködőről." Munkára még kilátás se volt, s az egyik ember sasos behívót mutogatott, „Éppen az hiányzik — fordult meg a fejében, — hogy ilyen Ínséges időben berántsanak katonánakt" A gyerekben is bujkált vavalami baj, a léinek teljesen kilátástalanul nézlek elébe, tehát minden oka megvolt arra, hogy embergyilkoló kedve legyen. Borús arca ellenére, virágos kedvvel fogadta az asszony. — Hallod? mondta — Kivesetik Szegedéből a villamost... Egy pillanat alatt a fejébe szaladt a vér. Először azért, mert azt sónak nagy ünnepére teljesíthesse \'}ilte va'akj munkára kereste itt. , , , , , ,. . hon, másodszor meg azért, mert tálunk m'ndcn téren. negyedévi lc[;alább ezázszor összeviláztak már tervét és visszaszerezzük Sándor- azon, hogy nem JlSzegedéből", hatalva becsületét és szabadpiaci tor-\ncm ,Szegedről" é3 nem Szegedégalmát. Még fokozottabban harca-!bc". h.fe™ edf,e-" . ; , . , volt jó kedve, az ilyen kicsiségek 0 kulákság és mtaden ellen- nagynn meg (udták káromkodtalni> __ __ séget elem ellen, akik oz- ^ ,y/os/ azonban -sak nyelt egyet. gazdaság föagronón-usa verce-iyre iák a oagyüjtés teljesítéséi. Méltó | A. lyira neki volt keseredve, hogy is voltak, — Tán csak nem adtál nekik? — kapta fel a szól hirtelen Kiss Lajos. Az asszony hangjában szomorúság bujkált, ahogy röviden odavetette: — Miből?... Pedig milyen jó lenne villamoson bejárni Szegedébe a piacra.. • Olyan hangsúllyal mondta ezt, mintha egyedül csak rajtuk múlna, vájjon a villamost kivezetilc-e Dorozsmára vagy sem. Az ember meg érezte asszonya szavában azt a ki nem fejezlieiö vágyai, amely hasonló ahhoz, amikor egy maszatos gyermek odanyomja arcát a csillogó kirakathoz, s lelkének minden pórusával sóvárog az elérhetetlen játék után. Olyan csömöri érzett a torkában, mint a túlságosan jóllakott ember. Kifordult a konyhaajtón, előkotort egy kis dohánypori a zseb mélyéről s a füsttel együtt meggyőződéssel és olyan keserűséggel lökte ki magából a szavakatmint ahogy ebben az időben — a harmincas évek elején — annyi milliónyi társa: — Fene ezt a betyár éleletl A villamosról aztán jó egy esztendeig szó se esett közttük, de mikor meghallotta, hogy — bár a pénzt összeszedték — a villamosból még sem lesz semmi, szinte diadalmasan mondta: — Ugye meg: londtam?... Urak szavára adtok ti... Ha azt a legyintést amivel a szavakat kísérte, meglátták volna a csendőrök, egy pár pofon kijárt volna érte Közel húsz esztendőt hajtottak el azóta Kiss Lajos feje fölött is az évszakonként változó szeleli-. Innen-onnan öt esztendő telt el azóta, amióta a keletről támadt szél elfújta a legyintésért is könnyen pofont osztogató csendőröket, a gőgös főjegyzőt, meg a kötöszködö zöld. inges „testvéreket". Lett föld is, helyi munkaalkalom is akadt volna, Kiss Lajos mégis megmaradt országjáró embernek. Egy-két esztendeig csak bírta, de aztán tavaszszal viszketni kezdett a talpa. Egyre sűrűbben benézett a kamrába, próbálgatta a -»arkába a talicska nyelét s egyre ellenállhatatlanabbal húzta a távolság, rágta az évtizedek mcgszokoltsága, vágyott a messze idegenből összesereglett cimborák után, agya kiszínezte azokat a politizálgatásokat, melyek azelőtt munka után sokszor az éjszakába belenyúltak és festették a most jelenné teljesült jövőt. Úgy mondták: Amikor majd magunknak építünk!" Hát most... Igen, most magunknak építünk. — Elég az az eléghez, hogy egy reggel megzörrent az állomás felé vezető úton Kiss Lajos kubikostalicskája, 8 ő, szívta magába a rég nem látott tájak illatát, kóstolgatta az új ízét, könnyű mámort érzett, ha (frra gondolt, hogy allcoi. Alkot ismét, de azzal a különbséggel, hogy moslmár magának. A kis vöröstéglás állomáson soha nem hallott község nevét olvasta: Inota. Első dolga volt, hogy azonnal körülpillantott, s a szemén keresztül lelkébe szívta a tájat. A szelíd lánkák mögött távoli hegyek kékje, s egészen ide a falu tövébe 1 elwakodott a Bakony őserdeje. A torkát valósággal megkaparta a friss, éles levegő a egyből arra gondolt, milyen jót tenne ez a levegő sógorasszonya egészségének, aki mindig a tüdejével gölhösködik. A völgyben, mintha ezer érté' karom hasogatta volna fel a fótié', Az egyforma baraklakások homlokánál óriási építmény alap.