Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-28 / 74. szám
mmm A Tiszamcntl Fűrészek párteoervesele április 4.1 díszítő versenyre hívta ki u szegedi üzemeket Az egész országban megrendezik a Szovjet Klinw ünnepi Hetét Elttinl a tuniszi kormány Párizsban tartózkodó l két minisztere ''ta. — AZ MDP CSONGR ADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK L A P J A VIII. ÉVF. 741 SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK 1952. MÁRCIUS 28. A verseny első számú gazdája Alig pár nap választ el bennünket legnagyobb nemzeti ünnepünktől, április 4-től. A dolgozó nép az egész országban lelkesen, többtermeléssel, a minőség javításával, a munkafegyelem megszilárdításával készül erre a nagy ünnepre. Nem egy dolgozó már teljesítet le, sőt túl. teljesítette felszabadulásunk hetedik évfordulójára tett felajánlását s most a verseny finisében új célokai tűzött maga elé. A konzervgyári Szauer Gusziávné például már pót. felajánlását is túlteljesítette 12 százalékkal, de ennél az eredménynél nem akar megállni, mert tudja, hogy alig van tett. mellyel méltóképpen ki tudnánk fejezni hálánkat, köszönetünket a szovjet nép iránt, mely ezeréves rabság után vezetett ki bennünket a szabadság éltető levegőjére. A Szegedi Felépítmény és Vasanyagjavitó vállalat már eddig 50 százalékkal túlteljesítette április 4-i felajánlását, de ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a dolgozók most a verseny hajrájában megpihennek babéraikon, hanem azt, hogy még nagyobb diadal kivívására törekednek. Dolgozóinkban tehát megvan a lelkesedés, a törekvés a szocialista jövő új csúcsainak mielőbbi elérésére. Tudták-e azonban ezt a lelke, fsedést minden esetben követni a vezetők s elsősorban a verseny gazdá. ,ia: a szakszervezet? Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a március D-i verseny tapasztalatai azt mutattak, hogy egyes üzemekben és né. mely területen a szakszervezetek elmaradtak a dolgozók mindent elsöprő lendülete mögött. A megmutatkozó hibákat, különösképpen azért érdemes felvetni, mert a szakszervezetek az április 4-i verseny előtti napokban még sok hibát kl javíthatnak. A hiányosságok felszámolásával egyrészt a mostani verwenyszákaazt teszik eredményesebbé, másrészt pedig elérik azt. hogy a Verseny lendülete töretlenül folytatódjék április 4 után is a második negyedévi terv maradéktalan teljesítéséért. A verseny első számú gazdái: á fBakszervezetek, egyes üzemekben a (felajánlások szervezésénél követtek fel döntő hibát. Úgy végezték munkájukat, hogy a felajánlásokat szervezték egészen addig, amíg a dolgozók 80—85 százaléka nem tett felajánlást s csak azután tértek rá a •'állalások teljesítésének ellenőrzésére. Ez a helytelen módszer azt eredményezte hogy a szakszervezet az események mögött kullogott, nem tudta megelőzni a hibát, s amikor őrlésűit a lemaradásról, akkor már nem volt elegendő idő az elmaradás behozására. így fordulhalott elő, hogy Csongrád megyében januárban a faipar, élelmszési ipar és a bőripar 100 százalékon alul teljesítette tervét Az elmaradást február hónapban is csak a faipar tudta behozni, sőt az élelmezési ós bőriparnál még súlyosabb lemaradás mutatkozott. Amikor ezeket a lemaradásokat boncolgatjuk, mindenekelőtt el kell mondani az'. hogy a lemaradó üzemek jelentős részénél objektív körülmények játszottak közre, de azt is meg kell mondani, hogy idejében való közbelépéssel ezeknek, az üzemeken kívül álló, tervteljesítési zavaró körülményeknek jórészét el lehetett volna hárítani. Bizonyítja ezt a Mezőgazdasági Gépgyár példája. Ez az üzent januárban és februárban súlyos anyagéilátási nehézségekkel küzdött. Február második felében az illetékes szervekhez fordultak sogíieígórt. Márciusban megjavult az anyagellátás, nagyobb számban kaplak gépeiket, elUiniek a tervteljesítést zavaró körülmények. Azoknál az üzemeknél, amelyek a lemaradást „ob jektiv nehézségekkel" okolták meg, kitűnően alkalmazható az a régi ma. gyar közmondás, hogy „Néma gyereknek az anyja se érli a szavát". S tegyük hozzá: a néma gyerekek — a műszaki vezetők mellett — legtöbb esetben a szakszervezetek voltak- Igen könnyen összeszámolhatja az ember az egyik kezén azt, hogy a Textil szakszervezet mit tett a március D-i verseny döníö szakaszában azért, hogy például a. Vásárhelyi Kötöttárugyárban a dolgo-óknak 60 százaléka ne teljesítsen 100 százalék alatt. Hasonlóan könnyű számtani müvelet lenne annak a kiszámítása. ho-gy például a DÉMA Cipőgyárban a szakszervezet „objektív nehézségek" eseten hánys-or fordult illetékes felsőbb szervek felé. Természetesen, az éremnek csupán egyik oldalát néznénk meg, ha nem látnók, hogy március 9 után fordulat következett be ezen a téren. Fordulat következett be, de nem döntő fordulat. Ezt bizonyítja az is, hogy engedik magukat megtévesz 1*ni egyeg látszat-eredményektől, s maguk is ezeknek az eredményeknek hurrázóiví válnak. Páldául a DÉMA Cipőgyár kimutatta, hogy a dolgozók felajánlásénak teljesítése 173.000 forint értéket képvisel, vi szonit a teavet 85.15 százalékban teljesítették. Először is azt kell leszegezni hogy a terv teljesítése kötelesség, amit nyilvánvalóan nem leheti felajánlani. Hogyan lehel mégis túlteljesített értéket kimutatni akkor, amikor 15 százalékos lemaradás mutatkozik? Hasonló a helyzet a Vásárhelyi Kötöttárugyárban is, ahol mind a januári, mind a februári tervet 100 százaié kon alul teljesítették, mégis kimutattak 83-185 forint túlteljesítést.. Tisztelet és megbecsülés illeti azo' kat a dolgozókat, akik tervük túlteljesítésével terven felüli értéket állítottak elő, azonban a szakszervezetnek meg kell magyarázni az üzemek vezetőinek, hogy mennyire saját magukat csapják be, ha olyan babért akarnak n fejükre tenni, amit neun szereztek meg. — Nem nagy számban — de .akad még egy-két üzem, ezeken kívül, ahol ezen a vonalon Is fel kell vetni a felelősség kérdését, a nem szabad a mostani versenyszakaszban ós a továbbiakban sem, megengedni, hogy helytelen számok kimutatásával félrevezessék az illetékes szerveket. Véget kell vetni annak, hogy tetszetős «2ámok, vál látások kimutatásával, különböző íróasztal melletti „zsonglÖrködésekkel" arassanak egyesek meg nem érdemelt sikert. Az elmondott példák nyomán látható, milyen széles skálájú a szakszervezetek munkája. Nem sok idő van már hátra felszabadulásunk ünnepéig, de ez a pár nap elegendő arra, hogy a szakszervezetek megvizsgálják munkájukat, s kiterjesszék olyan kérdések felé, melyeket eddig nem érintettek. A döntő célt nem szabad soha szem elől téveszteni: teljesítsék az üzemek maradéktalanul az első negyedévi tervet, ne vigyünk adósságot a döntő tervévben a második negyedbe. Most a versenyszakasz hajrájában fokozottan harcoljanak a szakszervezetek a műszaki előfeltételek biztosításáért, ne engedjenek egy milliméternyi lazulást sem a munkafegyelemben. Ez a kérdés most különösen, azokban az üzemekben fontos, ahol vannak még kétlaki munkások, akik a mezőgazdasági munkák kezdetekor szeretnék magukat „megosztani" a föld és az üzem között Legyenek a szakszervezetek ébrentartó1 a különböző mozgalmaknak és elsősorban a Loy-mozgalomnak, mely valamennyi mozgalmat egyesit magában, hiszen „Termelj ma többet, mint tegnap"-mozgalom nem képzelhető el a 100 százalékon alul termelők állandó segítsége né'kül, ami a Rőder-mozgalom célkitűzése. Nem képzelhető el a Deák mozgalom nélkü1, mely a munkafegyelem szilárdításán tú' a műszaki előfeltételek fokozottabb megteremtését célozza. De nnm képzelhető el a Gazda-mozgalom nélkül sem, mely a takarékosságot .segíti elő. Ezek a napok, a verienyszakasz utolsó napja azok, amikor a szakszervezeteknek meg kell találni a verseny nyi'vánossógának <» ver•senyhiradókon, plakátokon túlnövő formáját. Egyes üzemekben jó eredményeket értek el ezer. a téren, ezeket a tapasztalatokat kell most általánosítani és új kezdeményezésekkel kibővíteni. Az áprjlis 4-i versenyszakasz utolsó ruapjai egyúttal a második negyedév kezdő napjai is. Ha a szaxszervezetek ezekben a napokban megjavítják a munkát, mozgósítják a tömegeket. « a párt irányításival, színvonalasabban vezetve, alaposabb felkészültséggel iridu'nak harcba második negyedéves ter• vünk teljesítéséért, akkor kiér 1 demtík ..a verseny «I«5 szám i ! gazdája" nevet, s döntő mérték ben hozzájárulnak ahhoz, hogy Csongrád megyében is mél'ó fénynyel ünnepe'hesaük munkás életünk szabaddá tételének hetedik I évfordulóját. A „ROHAMMUNKA' FELSZÁMOLÁSÁNAK EREDMÉNYE: II Gyufagyár befejezte elsfi negyedévi lervét A népgazdaság; számára elsőrendű jelentőségű, hogy valameny. nyi vállalat egyenletesen végezze munkáját. Az egyenletes munka lehetővé teszi a belső termelési tartalékok felhasználását, a termelő, erők sokkal jobb kihasználását. Az egyenletes munka egyik legfontosabb feltétele aiz anyaggal és technikai eszközökkel való ellátás sze. bályos megszervezése. Nem megengedhető az. hogy az üzemekben hónap végén rohammunka folyjék, hogy a dolgozók a hónap végén igyekezzenek behozni lemaradásukat — így tanította az üzemeket Gerő elvtárs a januári aktlvaértekezleten mondott beszédében. A Szegedi Gyufagyár dolgozói büszkén mondhatják el, hogy egyenletesen termelnek, tervüket mindig maradéktalanul teljesítik, sőt túlteljesítik. Akkor tűnik szembe a termelés egyenletessége, ha megnézzük az üzem multévi s az ezévl teljesítményét. 1951 októberében 102-1. novemberben 103.1, decemberben 102 százalékra teljesí. tette az üzem tervét. 1952 január, jában. amikor a dolgozók megtették felajánlásaikat Rákosi elvtárs születésnapjára, az üzem teljesít, ménye 104.3 százalékra emelkedett s azóta is tartják ezt aa eredményt. Március hónapban a leg. utóbbi kiértékelés szerint 104.2 százalékos az eredmény. A terme, lés egyenletességének köszönhető, hogy a Gyufagyár március 27-én befejezte első negyedévi tervét Az üzem globális vállalása Rákosi elv. társ születésnapjára az .olt, hogy az első negyedévi tervet 2 éa fél nappal előbb fejezik be. Április 4. liszteletére még egy fél nappal megtoldották vállalásukat. Jelenleg tervük teljesítésében három és fél napos előnyt szereztek s első ne. gyedévi tervüket 104.3 százalékra teljesítették. Porint értékben 410 ezer forintot jelent a túlteljesítés. A jó eredlmény eléréséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az üzemrészek egymással versenyben dolgoznak. A dolgozók jó munkájuklkai járultak hozzá a terv túlteljesítéséhez. Többen vállalták, hogy két. gépen dolgoznak, vagyis két dolgozó munkáját végzik el. Például Csanádi Antal. aki ma már két gépen dolgozik, 223 százalékra teljesíti normáját. A beldobozkészítésnél Ábrahám Ferenc vállalta két gép kezelését s 173 százalékos eredményt ér el. A küldobozkészítéftnél Ctottné ér el két gépen kiváló teljesítményt, 172 százalékot. A ,,Március 8" brigádban a csórnagolőhan nemrégen még heten diolgoztak. Első vállalásuk az volt, hogy hafán is elvégzik a munkát, majd később ismét felajánlást tettek a vállalták, hogy öten elvégzik azt a munkát, amit azelőtt heten végeztek. A brigád dolgozói állandóan 162 százalékra teljesitik normájukat, amellett havonta 3000 forint értékű csomagolópapírt takarítanak meg. A műszaki előfeltételek' biztosítósa, a munka jó megszervezése az egyenletes termelés egyik legfontosabb követelménye. A Gyufagyárban a művezetők ée az osztályokon, dolgozó lakatosok igyekeznek mindent elkövetni, bogy a dolgozók géphiba esőién Sem álljanak meg egy pillanatra sem. Koncsgépekből tartalékgépeket készítettek, hogy ha egy egy gépen nagyobb javítást kell elvégezniük, a dolgozó addig se álljon tétlenül, így elérték, hogy teljesen, kiküszöbölték az állási időt. A művezetők egymással versenyeznek azért, hogy minél előbb Eele.jtmenlesen dolgozzanak a gépek. A legjobb eredményt ebben a versenyben Széli József a szakma harmadik legjobb művezetője érte el, aki osztályén teljesen kiküszöbölte a selejtet. A javítóműhely dolgozói is hiw zéjárultak ahhoz, hogy nz üzem minél jobb eredményt étjén el. Váltóitok a hibák megelőzése érdekében a gépek generáljavítását. A munka jó megszervezésének köszönhető, hogy az Üzemben nincsen „hónopvégi hajrá", a termelési százalék hónap e'ején sem csökken. A napi teljesítmény március 1-én 104 százalék volt « most a hónap végén is 104 százalékot teljesítenek naponta. Jó pé'da a Gyufagyár munkája a többi szegedi üzemek számára. Az egyenletes termelés biztosítása — ahogyan az üzem Igazgatója elmondotta —, nem volt ördöngös mesterség. Gondos, lelkiismeretes munkára, a műszaki előfeltételek biztosítására, jó munkaszervezési e, s természetesem a dolgozók öntudatára volt szükség, hogy ilyen jó eredményeket érhessenek el. S ha a dolgozók látják, hogy törődnek velük, segítik munkájukat — jobban megy a termelés is. 4 Textilkombinát is befejezte negyedévi tervét A Texúlkambinát dolgozói becsüleltel teljesítik 'hazafias kötelezettségüket. januárban 105.4, februárban 107.9 százalékban teljesítették tervüket, Hz a tervteljesltés — a március 9-1 versenyszakaszban elért eredmény, amikor terven felül 112.000 nőt kartonruhához elegendő anyagot gyártottak, vagy az április 4-i íelajánlások és azok teljesltéso — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy első negyedévi tervüket határidő elölt 5 nappal teljesítsék. A Szegedi Textilkombinát dolgozói első negyedévi kilométer tervüket 26-án, szerdán dé'után 2 órakor ós kiló-tervüket 27-én, csütörtökön reggel 4 órakor teljesítettek. Tudják a Texfllkombtaát dolgozói mivel tartoznak államunknak azért, hogy Középeurópa egyik legszebb, legmodernebb üzemében dolgozhatnak. Éppen ezért, minden lehetőt elkövetnek, hogy becsülettel teljesítsék hazánk fe'szabadulásának ünnepére tett vállalásukat. Nagy segítséget nyújt ebben az a párosversenry, amely a lőrinci fonó és texlilkomblnát dolgozói kőzött folyik. Naponta figyelik a Texttlkooiblnát dolgozói azokat az eredményeket, amelyeket a lőrinci fonó és Textilkombinát elér. Ettől a versenytől függ az élüzem-je'vény megszerzése is. Ennek elősegítésén dolgoznak niaponla újult erővel a Texlilkombinát fizikai és műszaki dolgozói, hogy megmutassák a Lőrinci fonoda dolgozóinak: nem lehet őket egykönnyen legyőzni. Ezt a versenyszellemet még fokozza, hogy egymás mellett halad a Texlilkombanát a lőrinci Fonódéval. A máicius 18-i jelentés szerint ugyan a Textilkombinát 1.3 százatokkal jobb volt, mini a lőrinci fonó, de ezt a iőrinciek könnyen túlszárnyalhatják. Tudják ezt a Textilkombinát dolgozói és minden erejűkkel igyekez. nek elsőnek kikerü'ni a versenyből, amint Simon Katalin sztabánovista gyűrüsfonó is mondotta: „Tudjuk jól, hogy bárki i« kerül jön ki győztesen ebből a versenyből, a gyóztes az egész dolgozó nép lesz". Legyen minden szegedi dolgozó paraszt jelszava: Időben iöriénő vetéssel a békéért Szépen bokrosodó buzave'tések, simára boronált, bevetett árpa,, zabés borsóföldók, kukorica, krumpli és napraforgó alá előkészített föl. dek váltogatják mind sűrűbben egy. mást a szegedi határban. Különösen elmondhatjuk ezt az alsóvárosi dolgozó parasztok földjeiről. A tavaszi vetésben már eddig is jó eredményeket értek el. Jó pé'dát mutál, nak, mint a Tavaszi munkaverseny elindítói. Szinte fej-fej mellett ha. ladnalk az újszegediekkel. Itt is. ort is már 100 százalékig elvetették a mákot és borsót. Az árpavc'césse] is befejezés előtt állanak. Az utolsó holdakon húzatják ma már a velő* gépeT. rövidesen, egy-két napon be. "ül ezzel is végeznek. A legsürgősebb feladatunk — mondják a dolgozó parasztok — hogy mindenütt minél előbb földbe kerüljenek, a kora tavaszi vei'ásü magvak, a vetések időbeni jó el. végzésével ünnepelhessük április 4,-ct. Ezekben a városrészekben a pártszervezetek; nz Alsóváros I. és az ujszegedi motorjai n Tavaszi mezőgazdasági munkáknak, .fii felvilágosító munkával, a kommunisták nélda mutatásával olyan versenyhi i. düteteT Teremtettek, hogy az etjttttít betek kedvezőtlen klőjárása okozta késedelmet behozták. Minden remény megvan arra, hogy a kora* Tavaszi növénvrk elvetését március H-ig befejezik. Mig Alsóvároson és Újszegeden a tavaszi munkáik motorja a pártszer. vezet. Felsővároson és a város egyéb részein, n parasztkertetekben csupán iTT.ott lehet és/lelni a pártszervezet munkáját. Ez aztán abban is visszatükröződik, hogy egyes hatúrrészeket még vtdCTlen árpa. és zabföldek tarkítják. Kövessék a példamutató üjsxegedleket és alsó városi a katVégezzenek minél szélesebb területen felvilágosító mimikái, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a pártszervezet nem végez népnevelő munkát, ott a kulák „agitál." Igv törTém ez az elmúlt héten Kül. sö-Baktóban és Felsővároson is. — Fagyos a föld — adlák szájról, szájra a kulákok a kitalált hírt, hogv lebeszél jók a do'gozó parasztokat a vetésről, A pártszervezetek nem figyeltek fel a kulák'ámadáfra és igv míg Újszegeden és Alsóvároson sokasodlak a brvrtetf árpo. és zabföldek. 100 százalékig befejezték a mák. és bonróvótésT, addig Felsővároson és Külsö-Baktóban a dolgozó parasztok egyrésze o klltá" kok áltat terjesztőik hfr. a „fagyos föld" hallatára csak a házkörfdi munkákat végezték, pedig zavarta. iMiul vélhetlek volna. Am elmaradásért nagy felelősség hárul a párlsaerveaaiekre, mert élőre figyelmeztették és felhívták a figyelmét a vezetőségeknek a ktiláklamadásra, de miisem tö. rődvc a jó és okos szóval, ahbnii a téves hitben ringatták magukul; a kulák csendes, nincs miért taruini tőle. Ébertelcnek voltak s ez az ébcrtelen.ség megbosszulta magát. Elmaradlaik a tavaszi vetésben. Országszerte a mucsi „Vörös zászló" tennclöszöveT kezet felhívása nyomán egyre többen csatlakoz, nak az „Idöbén Történő vetéssel a békéértI" mozgalomhoz. A alsóvárosi dolgozó parasztok lelkes munkájukkal megvalósítják az időben történő vetési. Nem mondhatjuk, hogy a város egyik részében dotgo. zó parasztságunk jobban szerelné a hazát, a szabadságot, a békét, mint másutt. Nem " mondhatjuk a felsővárosiakról, a baktóiakról. hogy ők kevésbbé készek harcolni a béké. 'éri. csak vezetni, irányítani kell őket. Segítse a pártszervezet hozzá az itteni dolgozó parasztokat, bog mielőbb behozhassák elmaradáka'i. utolérhessék nz ujszegodie! és alsóváros iákat. I.egyen min szegedi dolgozó paraszt jelsz „Időben történő vetéssel a béké' Érjük el azt. hogy a hátralevő • napban március 30.ig minden k vcT'éstl növényféleség vetését 1 jezzük.