Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

mmm A Tiszamcntl Fűrészek párteoervesele április 4.1 díszítő versenyre hívta ki u szegedi üzemeket Az egész országban megrendezik a Szovjet Klinw ünnepi Hetét Elttinl a tuniszi kormány Párizsban tartózkodó l két minisztere ''ta. — AZ MDP CSONGR ADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK L A P J A VIII. ÉVF. 741 SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK 1952. MÁRCIUS 28. A verseny első számú gazdája Alig pár nap választ el bennün­ket legnagyobb nemzeti ünnepünk­től, április 4-től. A dolgozó nép az egész országban lelkesen, többter­meléssel, a minőség javításával, a munkafegyelem megszilárdításával készül erre a nagy ünnepre. Nem egy dolgozó már teljesítet le, sőt túl. teljesítette felszabadulásunk hetedik évfordulójára tett felajánlását s most a verseny finisében új célokai tűzött maga elé. A konzervgyári Szauer Gusziávné például már pót. felajánlását is túlteljesítette 12 szá­zalékkal, de ennél az eredménynél nem akar megállni, mert tudja, hogy alig van tett. mellyel méltó­képpen ki tudnánk fejezni hálánkat, köszönetünket a szovjet nép iránt, mely ezeréves rabság után vezetett ki bennünket a szabadság éltető le­vegőjére. A Szegedi Felépítmény és Vasanyagjavitó vállalat már eddig 50 százalékkal túlteljesítette április 4-i felajánlását, de ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a dolgozók most a verseny hajrájában megpi­hennek babéraikon, hanem azt, hogy még nagyobb diadal kivívására tö­rekednek. Dolgozóinkban tehát megvan a lelkesedés, a törekvés a szocialista jövő új csúcsainak mielőbbi eléré­sére. Tudták-e azonban ezt a lelke, fsedést minden esetben követni a ve­zetők s elsősorban a verseny gazdá. ,ia: a szakszervezet? Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a március D-i verseny tapasztalatai azt mutat­tak, hogy egyes üzemekben és né. mely területen a szakszervezetek el­maradtak a dolgozók mindent el­söprő lendülete mögött. A megmu­tatkozó hibákat, különösképpen az­ért érdemes felvetni, mert a szak­szervezetek az április 4-i verseny előtti napokban még sok hibát kl ja­víthatnak. A hiányosságok felszá­molásával egyrészt a mostani ver­wenyszákaazt teszik eredményesebbé, másrészt pedig elérik azt. hogy a Verseny lendülete töretlenül folyta­tódjék április 4 után is a második negyedévi terv maradéktalan telje­sítéséért. A verseny első számú gazdái: á fBakszervezetek, egyes üzemekben a (felajánlások szervezésénél követtek fel döntő hibát. Úgy végezték mun­kájukat, hogy a felajánlásokat szer­vezték egészen addig, amíg a dolgo­zók 80—85 százaléka nem tett fel­ajánlást s csak azután tértek rá a •'állalások teljesítésének ellenőrzé­sére. Ez a helytelen módszer azt eredményezte hogy a szakszervezet az események mögött kullogott, nem tudta megelőzni a hibát, s amikor őrlésűit a lemaradásról, akkor már nem volt elegendő idő az elmaradás behozására. így fordulhalott elő, hogy Csongrád megyében január­ban a faipar, élelmszési ipar és a bőripar 100 százalékon alul teljesí­tette tervét Az elmaradást február hónapban is csak a faipar tudta be­hozni, sőt az élelmezési ós bőripar­nál még súlyosabb lemaradás mu­tatkozott. Amikor ezeket a lemara­dásokat boncolgatjuk, mindenekelőtt el kell mondani az'. hogy a lema­radó üzemek jelentős részénél ob­jektív körülmények játszottak közre, de azt is meg kell mondani, hogy idejében való közbelépéssel ezeknek, az üzemeken kívül álló, tervteljesí­tési zavaró körülményeknek jóré­szét el lehetett volna hárítani. Bi­zonyítja ezt a Mezőgazdasági Gép­gyár példája. Ez az üzent január­ban és februárban súlyos anyagéi­látási nehézségekkel küzdött. Feb­ruár második felében az illetékes szervekhez fordultak sogíieígórt. Márciusban megjavult az anyagel­látás, nagyobb számban kaplak gé­peiket, elUiniek a tervteljesítést za­varó körülmények. Azoknál az üze­meknél, amelyek a lemaradást „ob jektiv nehézségekkel" okolták meg, kitűnően alkalmazható az a régi ma. gyar közmondás, hogy „Néma gye­reknek az anyja se érli a szavát". S tegyük hozzá: a néma gyerekek — a műszaki vezetők mellett — leg­több esetben a szakszervezetek vol­tak- Igen könnyen összeszámolhatja az ember az egyik kezén azt, hogy a Textil szakszervezet mit tett a már­cius D-i verseny döníö szakaszában azért, hogy például a. Vásárhelyi Kötöttárugyárban a dolgo-óknak 60 százaléka ne teljesítsen 100 száza­lék alatt. Hasonlóan könnyű szám­tani müvelet lenne annak a kiszámí­tása. ho-gy például a DÉMA Cipő­gyárban a szakszervezet „objektív nehézségek" eseten hánys-or fordult illetékes felsőbb szervek felé. Természetesen, az éremnek csu­pán egyik oldalát néznénk meg, ha nem látnók, hogy március 9 után fordulat következett be ezen a té­ren. Fordulat következett be, de nem döntő fordulat. Ezt bizonyítja az is, hogy engedik magukat megtévesz 1*ni egyeg látszat-eredményektől, s maguk is ezeknek az eredmények­nek hurrázóiví válnak. Páldául a DÉMA Cipőgyár kimutatta, hogy a dolgozók felajánlásénak teljesítése 173.000 forint értéket képvisel, vi szonit a teavet 85.15 százalékban teljesítették. Először is azt kell le­szegezni hogy a terv teljesítése kötelesség, amit nyilvánvalóan nem leheti felajánlani. Hogyan lehel mégis túlteljesített értéket kimu­tatni akkor, amikor 15 százalékos lemaradás mutatkozik? Hasonló a helyzet a Vásárhelyi Kötöttáru­gyárban is, ahol mind a januári, mind a februári tervet 100 százaié kon alul teljesítették, mégis kimu­tattak 83-185 forint túlteljesítést.. Tisztelet és megbecsülés illeti azo' kat a dolgozókat, akik tervük túl­teljesítésével terven felüli értéket állítottak elő, azonban a szakszer­vezetnek meg kell magyarázni az üzemek vezetőinek, hogy mennyire saját magukat csapják be, ha olyan babért akarnak n fejükre tenni, amit neun szereztek meg. — Nem nagy számban — de .akad még egy-két üzem, ezeken kívül, ahol ezen a vonalon Is fel kell vetni a felelősség kérdését, a nem szabad a mostani versenyszakasz­ban ós a továbbiakban sem, meg­engedni, hogy helytelen számok ki­mutatásával félrevezessék az ille­tékes szerveket. Véget kell vetni annak, hogy tetszetős «2ámok, vál látások kimutatásával, különböző íróasztal melletti „zsonglÖrködések­kel" arassanak egyesek meg nem érdemelt sikert. Az elmondott példák nyomán lát­ható, milyen széles skálájú a szak­szervezetek munkája. Nem sok idő van már hátra felszabadulásunk ünnepéig, de ez a pár nap ele­gendő arra, hogy a szakszerveze­tek megvizsgálják munkájukat, s kiterjesszék olyan kérdések felé, melyeket eddig nem érintettek. A döntő célt nem szabad soha szem elől téveszteni: teljesítsék az üzemek maradéktalanul az első ne­gyedévi tervet, ne vigyünk adós­ságot a döntő tervévben a második negyedbe. Most a versenyszakasz hajrájában fokozottan harcoljanak a szakszervezetek a műszaki elő­feltételek biztosításáért, ne enged­jenek egy milliméternyi lazulást sem a munkafegyelemben. Ez a kérdés most különösen, azokban az üzemekben fontos, ahol vannak még kétlaki munkások, akik a me­zőgazdasági munkák kezdetekor szeretnék magukat „megosztani" a föld és az üzem között Legyenek a szakszervezetek ébrentartó1 a kü­lönböző mozgalmaknak és elsősor­ban a Loy-mozgalomnak, mely va­lamennyi mozgalmat egyesit ma­gában, hiszen „Termelj ma többet, mint tegnap"-mozgalom nem kép­zelhető el a 100 százalékon alul termelők állandó segítsége né'­kül, ami a Rőder-mozgalom célki­tűzése. Nem képzelhető el a Deák mozgalom nélkü1, mely a munka­fegyelem szilárdításán tú' a mű­szaki előfeltételek fokozottabb megteremtését célozza. De nnm képzelhető el a Gazda-mozgalom nélkül sem, mely a takarékosságot .segíti elő. Ezek a napok, a verienyszakasz utolsó napja azok, amikor a szak­szervezeteknek meg kell találni a verseny nyi'vánossógának <» ver­•senyhiradókon, plakátokon túl­növő formáját. Egyes üzemekben jó eredményeket értek el ezer. a téren, ezeket a tapasztalatokat kell most általánosítani és új kezde­ményezésekkel kibővíteni. Az áp­rjlis 4-i versenyszakasz utolsó ruapjai egyúttal a második negyed­év kezdő napjai is. Ha a szaxszer­vezetek ezekben a napokban meg­javítják a munkát, mozgósítják a tömegeket. « a párt irányításival, színvonalasabban vezetve, alapo­sabb felkészültséggel iridu'nak harcba második negyedéves ter­• vünk teljesítéséért, akkor kiér 1 demtík ..a verseny «I«5 szám i ! gazdája" nevet, s döntő mérték ben hozzájárulnak ahhoz, hogy Csongrád megyében is mél'ó fény­nyel ünnepe'hesaük munkás éle­tünk szabaddá tételének hetedik I évfordulóját. A „ROHAMMUNKA' FELSZÁMOLÁSÁNAK EREDMÉNYE: II Gyufagyár befejezte elsfi negyedévi lervét A népgazdaság; számára első­rendű jelentőségű, hogy valameny. nyi vállalat egyenletesen végezze munkáját. Az egyenletes munka le­hetővé teszi a belső termelési tar­talékok felhasználását, a termelő, erők sokkal jobb kihasználását. Az egyenletes munka egyik legfonto­sabb feltétele aiz anyaggal és tech­nikai eszközökkel való ellátás sze. bályos megszervezése. Nem megen­gedhető az. hogy az üzemekben hónap végén rohammunka folyjék, hogy a dolgozók a hónap végén igyekezzenek behozni lemaradásu­kat — így tanította az üzemeket Gerő elvtárs a januári aktlvaérte­kezleten mondott beszédében. A Szegedi Gyufagyár dolgozói büszkén mondhatják el, hogy egyenletesen termelnek, tervüket mindig maradéktalanul teljesítik, sőt túlteljesítik. Akkor tűnik szembe a termelés egyenletessége, ha megnézzük az üzem multévi s az ezévl teljesítményét. 1951 októ­berében 102-1. novemberben 103.1, decemberben 102 százalékra teljesí. tette az üzem tervét. 1952 január, jában. amikor a dolgozók megtet­ték felajánlásaikat Rákosi elvtárs születésnapjára, az üzem teljesít, ménye 104.3 százalékra emelkedett s azóta is tartják ezt aa ered­ményt. Március hónapban a leg. utóbbi kiértékelés szerint 104.2 százalékos az eredmény. A terme, lés egyenletességének köszönhető, hogy a Gyufagyár március 27-én befejezte első negyedévi tervét Az üzem globális vállalása Rákosi elv. társ születésnapjára az .olt, hogy az első negyedévi tervet 2 éa fél nappal előbb fejezik be. Április 4. liszteletére még egy fél nappal megtoldották vállalásukat. Jelenleg tervük teljesítésében három és fél napos előnyt szereztek s első ne. gyedévi tervüket 104.3 százalékra teljesítették. Porint értékben 410 ezer forintot jelent a túlteljesítés. A jó eredlmény eléréséhez nagy­mértékben hozzájárult, hogy az üzemrészek egymással versenyben dolgoznak. A dolgozók jó munká­juklkai járultak hozzá a terv túltel­jesítéséhez. Többen vállalták, hogy két. gépen dolgoznak, vagyis két dolgozó munkáját végzik el. Pél­dául Csanádi Antal. aki ma már két gépen dolgozik, 223 százalékra teljesíti normáját. A beldobozké­szítésnél Ábrahám Ferenc vállalta két gép kezelését s 173 százalékos eredményt ér el. A küldobozkészí­téftnél Ctottné ér el két gépen ki­váló teljesítményt, 172 százalékot. A ,,Március 8" brigádban a csórna­golőhan nemrégen még heten diol­goztak. Első vállalásuk az volt, hogy hafán is elvégzik a munkát, majd később ismét felajánlást tet­tek a vállalták, hogy öten elvégzik azt a munkát, amit azelőtt heten végeztek. A brigád dolgozói állan­dóan 162 százalékra teljesitik nor­májukat, amellett havonta 3000 fo­rint értékű csomagolópapírt taka­rítanak meg. A műszaki előfeltételek' biztosí­tósa, a munka jó megszervezése az egyenletes termelés egyik legfontosabb követelménye. A Gyufagyárban a művezetők ée az osztályokon, dolgozó lakatosok igye­keznek mindent elkövetni, bogy a dolgozók géphiba esőién Sem áll­janak meg egy pillanatra sem. Koncsgépekből tartalékgépeket ké­szítettek, hogy ha egy egy gépen nagyobb javítást kell elvégezniük, a dolgozó addig se álljon tétlenül, így elérték, hogy teljesen, kiküszö­bölték az állási időt. A művezetők egymással versenyeznek azért, hogy minél előbb Eele.jtmenlesen dolgozzanak a gépek. A legjobb eredményt ebben a versenyben Széli József a szakma harmadik leg­jobb művezetője érte el, aki osz­tályén teljesen kiküszöbölte a se­lejtet. A javítóműhely dolgozói is hiw zéjárultak ahhoz, hogy nz üzem minél jobb eredményt étjén el. Váltóitok a hibák megelőzése érde­kében a gépek generáljavítását. A munka jó megszervezésének köszönhető, hogy az Üzemben nincsen „hónopvégi hajrá", a termelési százalék hónap e'ején sem csökken. A napi teljesítmény március 1-én 104 százalék volt « most a hónap végén is 104 száza­lékot teljesítenek naponta. Jó pé'da a Gyufagyár munkája a többi szegedi üzemek számára. Az egyenletes termelés biztosítása — ahogyan az üzem Igazgatója elmondotta —, nem volt ördöngös mesterség. Gondos, lelkiismeretes munkára, a műszaki előfeltételek biztosítására, jó munkaszervezési e, s természetesem a dolgozók öntu­datára volt szükség, hogy ilyen jó eredményeket érhessenek el. S ha a dolgozók látják, hogy törődnek velük, segítik munkájukat — job­ban megy a termelés is. 4 Textilkombinát is befejezte negyedévi tervét A Texúlkambinát dolgozói becsü­leltel teljesítik 'hazafias kötelezett­ségüket. januárban 105.4, február­ban 107.9 százalékban teljesítették tervüket, Hz a tervteljesltés — a március 9-1 versenyszakaszban elért ered­mény, amikor terven felül 112.000 nőt kartonruhához elegendő anya­got gyártottak, vagy az április 4-i íelajánlások és azok teljesltéso — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy első negyedévi tervüket határidő elölt 5 nappal teljesítsék. A Szegedi Textilkombinát dol­gozói első negyedévi kilométer tervüket 26-án, szerdán dé'után 2 órakor ós kiló-tervüket 27-én, csü­törtökön reggel 4 órakor teljesítet­tek. Tudják a Texfllkombtaát dolgo­zói mivel tartoznak államunknak azért, hogy Középeurópa egyik legszebb, legmodernebb üzemében dolgozhatnak. Éppen ezért, minden lehetőt elkövetnek, hogy becsület­tel teljesítsék hazánk fe'szabadulá­sának ünnepére tett vállalásukat. Nagy segítséget nyújt ebben az a párosversenry, amely a lőrinci fo­nó és texlilkomblnát dolgozói kő­zött folyik. Naponta figyelik a Texttlkooiblnát dolgozói azokat az eredményeket, amelyeket a lőrinci fonó és Textilkombinát elér. Ettől a versenytől függ az élüzem-je'­vény megszerzése is. Ennek elősegítésén dolgoznak niaponla újult erővel a Texlilkom­binát fizikai és műszaki dolgozói, hogy megmutassák a Lőrinci fono­da dolgozóinak: nem lehet őket egykönnyen legyőzni. Ezt a ver­senyszellemet még fokozza, hogy egymás mellett halad a Texlilkom­banát a lőrinci Fonódéval. A mái­cius 18-i jelentés szerint ugyan a Textilkombinát 1.3 százatokkal jobb volt, mini a lőrinci fonó, de ezt a iőrinciek könnyen túlszárnyalhat­ják. Tudják ezt a Textilkombinát dol­gozói és minden erejűkkel igyekez. nek elsőnek kikerü'ni a verseny­ből, amint Simon Katalin sztabáno­vista gyűrüsfonó is mondotta: „Tud­juk jól, hogy bárki i« kerül jön ki győztesen ebből a versenyből, a gyóztes az egész dolgozó nép lesz". Legyen minden szegedi dolgozó paraszt jelszava: Időben iöriénő vetéssel a békéért Szépen bokrosodó buzave'tések, simára boronált, bevetett árpa,, zab­és borsóföldók, kukorica, krumpli és napraforgó alá előkészített föl. dek váltogatják mind sűrűbben egy. mást a szegedi határban. Különösen elmondhatjuk ezt az alsóvárosi dol­gozó parasztok földjeiről. A tavaszi vetésben már eddig is jó eredmé­nyeket értek el. Jó pé'dát mutál, nak, mint a Tavaszi munkaverseny elindítói. Szinte fej-fej mellett ha. ladnalk az újszegediekkel. Itt is. ort is már 100 százalékig elvetették a mákot és borsót. Az árpavc'césse] is befejezés előtt állanak. Az utolsó holdakon húzatják ma már a velő* gépeT. rövidesen, egy-két napon be. "ül ezzel is végeznek. A legsürgősebb feladatunk — mondják a dolgozó parasztok — hogy mindenütt minél előbb földbe kerüljenek, a kora tavaszi vei'ásü magvak, a vetések időbeni jó el. végzésével ünnepelhessük április 4,-ct. Ezekben a városrészekben a pártszervezetek; nz Alsóváros I. és az ujszegedi motorjai n Tavaszi me­zőgazdasági munkáknak, .fii felvilá­gosító munkával, a kommunisták nélda mutatásával olyan versenyhi i. düteteT Teremtettek, hogy az etjttttít betek kedvezőtlen klőjárása okozta késedelmet behozták. Minden re­mény megvan arra, hogy a kora* Tavaszi növénvrk elvetését március H-ig befejezik. Mig Alsóvároson és Újszegeden a tavaszi munkáik motorja a pártszer. vezet. Felsővároson és a város egyéb részein, n parasztkertetekben csu­pán iTT.ott lehet és/lelni a párt­szervezet munkáját. Ez aztán abban is visszatükröződik, hogy egyes ha­túrrészeket még vtdCTlen árpa. és zabföldek tarkítják. Kövessék a példamutató üjsxegedleket és alsó városi a kat­Végezzenek minél szélesebb terüle­ten felvilágosító mimikái, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a pártszervezet nem végez népne­velő munkát, ott a kulák „agitál." Igv törTém ez az elmúlt héten Kül. sö-Baktóban és Felsővároson is. — Fagyos a föld — adlák szájról, szájra a kulákok a kitalált hírt, hogv lebeszél jók a do'gozó parasz­tokat a vetésről, A pártszervezetek nem figyeltek fel a kulák'ámadáfra és igv míg Újszegeden és Alsóvá­roson sokasodlak a brvrtetf árpo. és zabföldek. 100 százalékig befejez­ték a mák. és bonróvótésT, addig Felsővároson és Külsö-Baktóban a dolgozó parasztok egyrésze o klltá" kok áltat terjesztőik hfr. a „fagyos föld" hallatára csak a házkörfdi munkákat végezték, pedig zavarta. iMiul vélhetlek volna. Am elmaradásért nagy felelősség hárul a párlsaerveaaiekre, mert élőre figyelmeztették és fel­hívták a figyelmét a vezetőségeknek a ktiláklamadásra, de miisem tö. rődvc a jó és okos szóval, ahbnii a téves hitben ringatták magukul; a kulák csendes, nincs miért tarui­ni tőle. Ébertelcnek voltak s ez az ébcrtelen.ség megbosszulta magát. Elmaradlaik a tavaszi vetésben. Országszerte a mucsi „Vörös zászló" tennclöszöveT kezet felhívá­sa nyomán egyre többen csatlakoz, nak az „Idöbén Történő vetéssel a békéértI" mozgalomhoz. A alsóvá­rosi dolgozó parasztok lelkes mun­kájukkal megvalósítják az időben történő vetési. Nem mondhatjuk, hogy a város egyik részében dotgo. zó parasztságunk jobban szerelné a hazát, a szabadságot, a békét, mint másutt. Nem " mondhatjuk a felső­városiakról, a baktóiakról. hogy ők kevésbbé készek harcolni a béké. 'éri. csak vezetni, irányítani kell őket. Segítse a pártszervezet hozzá az itteni dolgozó parasztokat, bog mielőbb behozhassák elmaradá­ka'i. utolérhessék nz ujszegodie! és alsóváros iákat. I.egyen min szegedi dolgozó paraszt jelsz „Időben történő vetéssel a béké' Érjük el azt. hogy a hátralevő • napban március 30.ig minden k vcT'éstl növényféleség vetését 1 jezzük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom