Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-23 / 45. szám

1 SZOMBAT, 1952. FEBBUAR U. ^mmmrn—^mmmmmmmmmamm Csanádi dolgozó parasztok felhívása a megye dolgozó parasztságához CSONGRAD.MEGYEI DOLGOZÓ PARASZTOK! Ml, csanád' dolgozó paraszlok, évtizedeken át nyögtük n kulákok 'Kajál, akik kigúnyolták szegény­ségünket. Gúnyneveket ragasztót, tak ránk: egyikünket „Rongyos Já. nosnnk", másikunkat „Kukoricás Jóskának" csúfolták. Most ugyan­ezek a kulákok egyik-másik meg­tévedt dolgozó paraszttársunkat Igyekeznek arru csábítani, hogy ne teljesítsék a ml államunk Iránti kötelezettségüket. Ennrk a kulák. furfnngnak sokszor támogat,}! akad nak soraink között; egyes dolgozó parasztok elfelejtik, hogy „ mi ál­lamunk a ml pártunk emelt fel bennünket a kulák sznlgasagból a szabad, dolgozó p"raszti életbe. A ml községünknek 8307 'a'iosa •an Ebből kulák 145 család. Ez a néhány csntád uralta p múltba,, az egész községet és sok magunkfajta kis- és kozépparnsztji juttatott tönkre. Az 1930-as—33. a« gazda­sági válság Idején ezek a vérszo­pók, ha egy mázsa búzát kölcsön­adtak nekünk. 1 mázsa 30 kilót kö­reteitek vissza. Ami (^sar.ád községünkben most 1070 ló van A ml ke/.ünkün. kis. és középparasztok kezén van ebből 1015, Röptén 323 ló és 374 tetvén volt n kulákok kezén Most a ml községünk kis- és kö/ápparasz'jal 2621 tehénnek a gazdái és egyre gazdagodik községünk dolgozó pa­rasztsága A kulákok. nmíg az ő Igaerejiikre voltunk rá-.zorulva. 1 hold föld félsz áiftás/Pértt 8—10—12 nnpl napszámot követeltek. Ugyan, akkor, ha krumpliföldjiiket knoál­tuk. azért csak 80 fillért fizettek Most a n,akói gépállomás trakto. rat 150 Yorlniért 10 ,ol mciycn szántják fel. A mi hazánk Ipari or­szággá v;y< sek-aók gépet kapunk a mi dicsőséges magyar munkásosc. tályunktól Ezek > gépek megköny. nyílik a ml életünket és termeléke­nyebbé igazik a ml munkánkat. Ma már olyan gébekkel ís dolgozha­tunk. amiről regen még álmodul se mertünk A múltban többnyire vsak a kutatunk vo't szeicktota; mi must a gépái'pmások szelektoraival, gé­peivel túlszárnyaljuk a kulnkgaz­dóságok termelési eredményeit. Községünk egyre épül, szépül. Van m ir egészségházunk, sportpá­lyánk es évente egyre újabb és Újabb 'árdákat épít a községi ta_ nács. Tanyai telefonunk van. be­vezette a ml államunk a baromfi oltást es ezzet sok-sok dolgozó pa­raszt aprójószágját m»ntet|e meg az elhullástól­Jobban élünk — sokkal jobban élünk, mint „ múltban Ezért nagy hitványság Takács B. Antallói (t> holdas), Varga N J.'t.osnétói (3 holdas), Buvái Ferenciétől (3 hol­das), hogy míg a tavn:y| begyüj. tésl kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanilyen, mások kútára kapzs'skodó emberek Bólcni János, Mecsényi Mihály. Kerekes István, Böllel József, Pcrnec/li Fenne, Hangái Ferencné. Kerekes András, mert adófizetésüket mulasztották cl, Számtalanszoi fe'szóhtottuk eze­ket a dolgozó parasztokat, hegy teljesítsék kötelezettségi iket. Ml magunk Is nem egyszer, nem is kétszer beszélgettünk vcliik, de nem használt a szép szó, megátalkodtak a rosszban, crak nevettek a ml be­csületességünkön. Ml becsületes, élenjáró parasztok, akik mindig a faluban elsőnek leljeoitet'ük akár a begyűjtési, akár az adófizetési kötelezc. tségünket — n*' nem a ka runk ezek miatt a notórius, rosszul teljesíiők miatt hátrányba kerülni. Tudjuk, hogy községünk szabadpia cát csak akkor biztosíthatjuk, h« mindannyian becsületesen eleget teszünk a nép törvénjénck, mind. annyiónk törvényének- Ha tavaszt mezőgazdasági munkák,i; becsüld, lel vcgezztlk — a begvújtés köny­nyen teljesíthető. Felszólítjuk tehát ezeket a fent megnevezett kapzsis­kodó do'gozó parasztokat: tegyenek elege' elmnlaszto't köti lezettségük­nck. fizessék meg, nmlvc' tartoznak a nép államának. Ha a község sok Bzáz do'gozó parasztja becsülettel elegei tesz » begyűjtésnek és adó­fizetésnek akkor ez a néhány em­ber Is tartsa kötelezettségének, ami, az egész falu köteté'etteégéiick tart. Ml nem líírjük. hogy a ml falunk becsületét néhány ember kapzsisága beszennyezze. Ha ezek a dolgozó rarasztok nem leljesittk köte'ességüket, ml többet velük szóba nem állunk, köszönésüket nem fogndink Ezl vegyék tudo­másul. Eddig úgy volt. hogy arra vártak a hanyagok, hogy majd ml teljesítjük helyettük az ő kötele­zettségüket la. Példának okáórt községünk az árpa beadási kötele­zettségben elmaradt. Amíg mi be­csülettel teljesítettük ezt Is, addig ezek az emberek 300—400 forint­ért feketézték el mázsáját. Hál most vegyék tudomásul: ml ezi nem tűrjük tovább; nem tűrjük, hogy megkárosítsanak bennünket a kapzsiságukkal. A mi államunk törvénybe bizto­sítja számunkra a gépállomást, jó szágatnknak az oltóanyagot, föld­jeinknek a műtrágyát; államunk segítségével földünk többet terem, mint régebben. Hát ha ez törvény, amit nem késlekedtek elfogadni az elmaradók sem, akkor teljesítsék a törvény másik részét a begyűjtési kötelezettséget Is. az adófizetést is. Mi, csanádl dolgozó parasztok, megbélyegeztük azokat az elmara­dozókat. hanyagokat és lustákat, akik saját hibájukból megkárosí­tották a nép államát is. p faiu be­csülettel dolgozó parasztjait is. Ezeknek neve szégyentáb'án függ mindaddig, míir bűnüket jóvá nem teszik Felszólítjuk a megye minden községének dolgozó parasztságát, kövessék példánkat és ne tűrjék, hogy akár csak egy ember Is le­gyen a faluban, aki ne teljesítse hazafias kötelezettségét. Mi, dol­gozó Parasztok, így akarunk har­colni a mi drága hazánkért, a ku­lákok ellen, n háborús uszítók ellen a békéért. Mi, dolgozó parasztok, így akarjuk meghálálni pártunk, kormányunk, a ml drága Rákosi elvtársunk jóságát, hogy lehetővé lelte a becsületesen teljesítő dol­gozó parasztoknak a szabadpiacot Felhívjuk még dolgozó paraszt­társaink figyelmét arra, hogy a mostani tavaszi mezőgazdasági munkák Időbeni elvégzése bizto­sítja a jó termést is, a begyűjtés pontos, maradéklalan teljesítését Is, meg a dolgozó parasztok magasabb jövedelmét is. Magára vessen az. aki most a tavasszal l&zsukál, mert az az ősszel kevesebbet vihet a piacra. Arra kérjük n megye dol­goző parasztságát, hogy fogadják meg Rákosi elvtárs szavát és min­den dolgozó paraszt küzdjön a ha­nyagok. n luslák. a kötelességüket nem teljesítő k-,t>zsl. zsugort, hit­vány emberek ellen. Ne tűrjük azt, hogy egy.egy községben 10—2(1 cmher bemocskolja a falu becsü­letét. Aláírások: Kiss János 7 hold, Sóki Mihály 10 hold. Pécsi Mihály 9 hold. Varga István 11 ho'd. Diós István 3 hold, Veréb János 9 hold, Tóth Szvetozár 11 hold. Borbás Imre 7 hold, Mán­dokl Sándor 6 hold. Varga Imre 3 hold. Korom Balázs 3 ho'd, Szl!­vási János 6 hold, G-urzó Milán 14 hold. Korom János 6 hold, Ifj. Sz'l vásl János 4 ho'd, Langó Mátyás 5 hold. Dorogi Marinkó 9 hold, Langó Péler 2 hold. Popon Zakariás 8 hold. Ezt a felhívást csütörtök este óta kisgyű'éseken terjesztik a dolgozó parasztok és az a tervük, hogy a község minden becsületes dolgozó parasztjával aláírassák. PÁRTÉLET Irányítsák, ellenőrizzék és segítsék pártszervezeteink a helyi tanácsokat FIATALOKI Iratkozzatok be minél többen a Kertészeti Technikumba! Az elmúlt t)&névben a párt és államunk létrehozta a mezőgazda­sági technikumok hálózatát, hogy ezzel ís elősegítse a mezőgazdasági szakkáderek nevelését. Ha mezőgazdaságaink mostani helyzetét megnézzük, láthatjuk, hogy a szocialista szektor évről, évre. sőt napról-napra fejlődik. Az öt-hat hojdas kisgazdaságok helyét elfoglalják «« ezer holdas és az ezen felüli,állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek, termelőszövetke. zeti csoportok. Ezeknek a hatalmas földterületeknek jó megművelése szaktudást igényel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok, amikor a szövetkezetbe belépnek, nehézségek előtt állanak: nincs szakképzett ve­zető. így történik meg az, hogy sok helyen a gyapot még decem­berben sincsen betakarítva s a föl­dek elgyomosodnak. A mezőgazda, sági technikumban a tanuló;fjóság elsajátítja azt * szakmai és üzem­szervezési tudást, ami szükséges a termelőszövetkezetek és termelő, csoportok jó irányításához. Mosit néhány sori szeretnők írni a Szegedi Kertészeti Technikum életéről. A technikum három éves. A har­madik év végén a tanulók képesítő vizsgát tesznek, melynek sikeres elvégzése után valamelyik állami gazdaságban, vagy termelöcsoport­ban érvényesíthetik szaktudásukat. Aki akar, a technikum elvégzése után az Agrártudományi Egyetemre mehet továbbtanulni. A tanítás a töbfci iskolákhoz hasonlóan folyik­Tantárgyaink közül megemlítem a fő tantárgyakat: ilyen fő tantárgy a zöldségtermjelé&tan, üzemszerve­zéstan. öntözéstan. Ezenkívül tanú. lünk magyart, történelmet, mate­matikát, orosz nyelvet. Az iskoiátő. távollakó tanulóknak a diákotthon­ban biztosítunk szállást, ellátást. A technikum tanulóinak a szóra, kozás is biztosítva van. Kulfurgár­dánk nivós előadásokkal szórakoz­tatja a diákokat. De hetenként egyszer csoportosan mozilátoga­tásra megyünk s a színházat is sűrűn látogatjuk. Nyolcadik osz­I láiyt végző általános iskolások! ' Gyertek minőt többen erre a szép pályára, hogy elősegítsétek tl is, hogy Magyarországon minél előbb még jobban felvirágozzék a szo. cialista mezőgazdaság. Molnár György a Kertészeti Technikum DISZ titkára Levelezőink hirei A Szegedi Kiskereskedelmi Válla­lat 33.as számú irodájának dolgo­zói még a mull év folyamán meg­indították árudájukban a Gazda mozgalmat. Ezen a téren különösen szép eredményt 'érlek cl a zománc­edény áru és az apró háztartási cikkek eladásánál, mert azokat az árukat, amelyeket csomagolás nél­kül lehet szállítani, csomagoló pa­pír nélkül adták ál a vásárlóknak és ezzel havonta 100—120 forint összegű megtakarítást értek el. Gráf Imre A Pé'magyarországl RMtklkészffO Vállasaihoz tartozó Dombefpházi Kendergyár dolgozói hosszúlejáratú versenyszerzödést kötöttek két hó­nappal ezelőtt a Cibakházi Kender gvár dolgozóival. Két hónap után kiértékelték a verseny edd gi sza­kaszát és az eredmény: a Dombegy­ház! Kcndergvár dolgozói 113 szá­zalékos á't'ng'cljcsttménnye* vezet­nek a Cibakházi Kendergyár dolgo zóinak 109 százalékos teljesítmé­nyével szemben. Busa Károly A Szegedi Mezőker dolgozói is csatlakoztak Lnv elvtárs felhívásá­hoz és a Mezőker területén meg­szervezték a „Dolgozz ma jobban, mint tegnap" mozgalmat. A mozga lom keretén be'ül a dolgozók az edd'ginél is jobban vigyáznak majd az ára minőségére, elosztására. Uiigár Lászlőné A Szegedi Ruhagyár II. alapszer­vezet középfokú politikai iskolájá­nak hallgatói versenyre hívták ki üzemük összes politikai alapisme. rcti kör és DISZ szeminárium hall­gatóit. A verseny pontjaiban az iga zolatian mulasztások teljesfetszámo. lása, a pontos megjelenés, a jó jegy­zetkészítés és minél több önkéntes hozzászólás szerepel. Pőplty Lajos Az ITJszrgrtT Lndngyár dolgozói nemcsak fokozódó termelési telje, sftményftkkcl, de színes kultúrmű­sorral is készülnek Rákosi elvtárs születésnapjára. Bárányi .InJia. Hu­nyadvári János, Szabó Mik'ós, Bu­sa László szorgalmasan járnak a próbákra, hogy minél szebb kul. Hírműsorral ünnepeljék meg már­cius 9 ét. Dohai Béla A Szegedi Postaigazgatóság terü­letéhez tartozó Szabadszállás pos­tahivatal dolgozói nyerték meg or­szágos viszony'otban első helyen a Poítaiigyi Minisztérium vándorzász. laját. Mold Józsefné hivatalvezető a vándorzászló átvételekor fogadal mat tett arra a postahivatal dolgo­zói nevében, hogy a jövőben az ed­diginél is jobban és pontosabban | végzik munkájukat, I Bodor János I A falusi tanácsok I azelmuU I ! eszten­dőben egész sor komoly feladatot jól oldottak meg. A gabonabegyüj­tésben Csongrád megye a megyék versenyében a harm«dik helyen végzett. De éppen az elmúlt évi begyűjtés tapasztalatai vetnek fel Számos olyan kérdést, amivel fel­tétlenül foglalkoznunk kell. Néhány tanácsnál megalkuvás mutatkozott. Sokszor a pártra, a falusi pártszer­vezetekre hárították az állami ren­delet végrehajtását és nem egyszer a párt népnevetői, mint végrehaj­tók. működtek- Ennek oka a taná­cson beiüii megalkuvás. Nem merte alkalmazni sok helyi tanácselnök a törvény-adta lehetőségeket. 1 A párt-Irányítás | hogy a falusi párttitkár elvtárs le­gyen valóságos gazdája a község­nek, akihez tanáccsal, kérdéssel for­dulhat maga a tanács elnöke, a ta­nács végrehajtó bizottságának tag­jai is. Tanácsot adni a párttitkár elvtárs azonban csak akkor tua az elnöknek, a VB-tagoknak, ha saját, maga jobban ismeri a rendeletet, mint maguk a tanácselnökök. A fa­lusi párttitkár elvtársnak a végre­hajtásra kerülő rendeleteket ismerni kötelessége. Hiszen az politikai kédés. Nem mindegy, hogy egy egy községben az államosításról hozoti kormányrendeletet, a begyűjtési rendeletet vagy a tavaszi mezőgaz­dasági munkák elvégzésére hozott földművelésügyi miniszteri rendele­tet hogyan hajtják végre. Nem mindegy, hogy a párt pa-rasztpo. litikáját érvémyesítik-e a tar.ácsok a rendeletek törvényes végrehaj­tása közben, vagy megsértik azt. Lehef egy jó rendeletet rosszul is végrehajtani- Példa erre nagyon sok van a mi megyénkben. Például: a begyűjtési törvényünk előírja, hogy a begyűjtési kötelezettségüket nem teljesítő, hanyag dolgozó paraszto­kat meg kell büntetni. Ennek elle­nére valóságos harcot kellett egyik­másik he'yi tanáccsal vívni, hogy alkalmazza a törvénynek ezt a sza­kaszát. Néhány tanácselnök attól félt, hogy ha megbünteti a tör. vénysértő dolgozó parasztokat, ak­kor megsérti pártunk parasztpoli­tikáját. Nem is gondolt arra, hogy éppen azáltal sérti meg a pártot is, a becsületes dolgozó parasztokat is, ha nem bünteti meg a hanyagokat, A pártszervezeteknek ilyen ese­tekben erélyesen kell fellépn'ök. Elsősorban a falusi pártszervezet vezetősége, annak titkára hivatott arra, hogy őrködjék azon: meg valósul-e állami szerveinknél pár tunk politikája. Ahhoz, hogy a párttitkár elvtárs helyesen irányítsa a községi tanács munkáját, minde­nekelőtt az szükséges, hogy ismerje azt, hogy a végrehajló bizottság ülésein rendszeresen résztvegyen és beleszó'jon az egyes problémák megoldásába. Meg kell mondani hogy ezt a kötelességüket sokrset­ben eihanyago'.iák a titkár elvtár­sak- A mult évben még a makó járási pártbizottság titkáránál is előfordult az. hogy másfél hónapon keresztül fe'éje se nézett a járási tanács végrehajtó bizottság ülése'­nek. Természetes. így a járás, ta nács nem kaphatta meg a kellő párt'rányítást a járási pártbizott­ságtól. A makói járási uártbizott. ság ezt a hibáját már kiWítolt Községi pártszervezeteinknél a-ron. Kan még mindig tapasztalhatók hí. Mk ezen a téren. o A tanácsok munkájana pártellenőrzése némely helyen any­nyira gyenge, hogy az már a po­litikai hiba határát súrolja. Nem egy községben a párttitkár elvtára például teljesen ráhagyatkozik an­nak a kérdésnek eldöntésében, hogy ki a kulák, a tanács kuláklistájára. Ha arra a tanácsba esetleg befura­kodott osztályellenség középparasz­tot vett fel. vagy ha arról ugyanez az osztályellenség kihagyta a ku­lákot — azt már nem veszi észre a párttitkár elvtárs sokesetben, mert kritika, ellenőrzés nélkül elfo. gadja a névsort. Holott számtalan eset figyelmeztet bennünket arra. hogy a pártszervezeteinknek külö­nösen ezt a kérdést az eddiginél sokkal, de sokkal éberebben keli fi­gyeiniök. A szegedi járási pártbizottságnál alakult ki jó és szoros kapcsolat a járási tanács és a járási pártbizott­ság között. Itt Túri elvtárs, a já­rási párttitkár, igen gyakran ma­gához hívatja nemcsak a tanácselnö­köt és a tanácstitkárt, hanem az egyes osztályvezetőket, beszélget velük a kérdésekről, sőt s®játm«ga is el-ellátogat a tanács egyes osz­tályaihoz, hogy szemé'yeson győ­ződjék meg azok munkájáról. te a ta­IBmciizerTwet nács, Sztálin -A nemcsak átlami szervezet, elvtárs arra tanít bennünket: szovjetek a város ée fatu összes dolgozóinak fömegrzervezefei A szovjet nem pártjeilegö szervezet" 11a jónéhány tanácsunknál hiba van a tanács-apparátus munkájában, akkor azt mondhatjuk, hogy taná­csaink legtöbbjénél súlyos hiba va® az állandó bizottságok működtetése terén. Egy két községben, ahol idő­ben megszervezték a mezőgazdaság! állandó bizottságokat és annak irá­nyításéval sokat törődött a oárt, mint például Csanádon. Kiszombo­ro-n, ott már a nyár folyamán ko­moly eredményeket értek el a me­zőgazdasági munkában- Az új be­gyűjtési rendelet ismertetése és végrehajtása, a tavaszi mezőgazda, sági munkák jó megszervezése egy­aránt azt követeli meg, hogy a fa. usi tanácsokat a pártonkívüli dol­gozó paraszlok szé'es aktívája ve­gye körül. A falusi pártszervező, töknek elsőrendű kötelességük, hogy úgy irányítsák n falusi tanácsok munkáját, hogy az ott dolgozó kommunista elvtársak mindegyiké­től megköveteljék az állandó bízott. Ságokkal, azok tagjaival való rend­szeres és tervszerű fog'a'kozást. Nem szülvéges külön példát fel­hozni arra, hogv jó begyűjtési ál­bndó bizottságok nélkül a begyűj­tési rendeletet maradéktalanul vé"»rphattaní nem lehet. ] az, hogy J a párt irányítása mellett á'lami vonalon mozgósítsa feladatok megoldására a dolgozó tömegeket. A dolgozó tö­megek bevonásának egyik fontos módja az ál'andó bizottságokba végzett munka megjavítása. A fa­lusi pártszervezetek ne feledjék el Sztálin elvtárs inte'mét: „OH; n fa'u gyakorlati szükség­letei köriil végzett tömeimunka so. rán. csak a széleskörű falusi szov­jet építés során, csak a nara«zf«ág­nak a körzet, járás kerü'et és kor. mánvzóság vezetékébe vaIó bevoná­sával terem'hotil'k meg „ rárt kö­rül a parasztokból á'ló pártonkí­vüli aktíva széles rétegét." A tanács rrlndnta A kétéves szakérettségi tanfofvamokra már most lehet jelentkezni A következő oktatási évadban új esti szakérettségi tanfolyamok in­dulnak. A dolgozóknak kérése tel jesül, amikor az új tanfolyam két­éves lesz. Egy évig esti tanfolya­mokra járnak azok a szakérettré gizini vágyó dolgozók, akik nappal termelőmunkát végeznek; a máso. dik évben pedig benttokásos okta­tásban vesznek részt, hogy így kellőképpen fel tudjanak készülni a különböző egyetem szakaira, a mérnöki, a matematika-fizikai, a fizika matematikai és az orvosi karra, A szakérettségi tamfolya­mokra 18—30 életéves korig lehet jelentkezni. Az üzemek vezetőcége adjon ehhez a dolgozóknak kenő támogatást. A most folyó szak­érettségi esti iskolások is nagyobb támogatást várnak üzemeink veze­tőségétől. Ez abban nyilvánuljon meg, hogy ezeknek a dolgozóknak olyan munkabeosztást adjanak, hogy az e'ég terjedelmes tananya­got kellőképpen megtanulhassák. A szakérettségi tanfolyamokkal kap­csolatos bővebb felvilágosításokat a városi tanácsok oktatási osztá­lyai nyújtanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom