Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-19 / 41. szám

KEDD, 1952, FEBRUÁR M. Egy 60 ezer lakosú város egész évi villamosenergia ellátásához elegendő szenet takarítottak meg a szegcdi vasútigazgatóság területén az elmúlt évben A 2 ezer tonnás mozgalomban résztvevő mozdonyvezetők és fűtők 3,400.000 tonna túlsúlyt továbbítot­tak az elmúlt évbon a szegedi vas. úligazgatóság területen. Ezz:l 2000 vonat indítását és 15.500 tonna sze­net takarítottak meg. Legjobb eredményt a békéscsabai fűtőház dolgozói órték el. Itt 808 ezer tonna túlsúlyt továbbítottak, 8.080 tonna ezenet takarítottak meg. Az igazgatóság területén a legjobb mozdonyvezető az elmúlt évi érté­kelés szerint Oltári László, a bé­késcsabai fűtőház dolgozója, egy­maga 228 túlterhelt vonatoj ioviib. bított, A szegedi igazgatóság területén az elmúlt évben megtakarított szén­mennyiség egy 60 ezer lakosú ipa­rosított alföldi város egészévi vil­lamosenergia ellátását fedezi. £eueli*áihk UUu A növényvilág fejlődéstörténetéről Előadás o Természettudományi Társaság Biológiai Szakosztályán A Természet tudományi Társaság Biológiai Szakosztályának rendezé­sében néhány napja érdekes előadás hangzott el az egy étemen. A bioló. giian előadótermei zsúfolásig meg­töltötték az érdéklődők, A terem falait a kőszénkor növényzetét áb­rázoló képek díszítették, a hoaszú előadói asztalon pedig a növények fejlődését szemléltető élő növény­csoportok sorakoztak. Ezekkel mu­tatta be aiz előadó -— (íroguss pro­fesszor — a növényvilág fejlődés­mcnciét az egysejtű álla pot tő] a mai legfejlettebb állapotig. Ha a pihenni vágyó dolgozó fel­megy a természetbe, olt gazdag szín­pompájú virágokban, terebélyes lombkoronájú fák Üde zöldjében gyönyörködhet. Ez a felüdülést nyújtó környezet azonban nem min­őig volt ilyen állapotban". Hosszú évmilliók fejlődése hozia ezeket lét­re. A Földön a legelső élőlények még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények voltak, anedyek a (legújab­ban megismert vírusokhoz hasonlít­hatlak Ezek pedig olyan lei esi nyék, hogy közönséges mikroszkóppal észre sem vehetők. Ezekből ugrás­szerűen megváltozva fejlődlek ki a baktériumok, majd a kékeszöld MO. szátok, amikor a mennyiségi válto­zások, minőségi tválloBrtst omdmő­nj-oatek. Ezek az egysejtű élőlények igen primitív felépítésűek voltak. Sejtmagjuk nem volt, tehát hasa­dással szaporodtak. A kckmoszatolk má.r növényi módon táplálkoztak, szfnilkot a te*tükbo felhalmozódó kék fira lók anyagtól kuplék. Fejlet­tebbek "'Kiknél a sejImaggat ellátott zöld színű egysejtű moszatok, ame­lyek egész életük folyamán egyet­len sejtből Állottak, s a földel be liorlló vizekbon éltek. Mindezekből láthatjuk, hogy a Földön az első növény k minden kétséget lrizáróan egysejtűek voltak. Ez aiz egy sejt végcélé apró zöld szín leslecskélc se­gítségével n táplálék tofeaítétf, ami­kor fizervotlien anyagokból szerves anyagokat kószílelt, dc a szapoío. dást is végezte, atmeiy egyszerű ket­Itéosztódá-Virl történt. Ezekből alakultak azután ki mint­egy 1000 millió éwcl ezelőtt a sok­sejtű moszatok, amelyek közül egye­sek már szabad szemmel la látha­tók. Alakjuk fötialawsrű, vagy la­pos lemezszerű. Némelyek nvár az aLtathoz tapadtuk s több méter hos­szúra is megnőttek. Ezek közül egyesek vagy egyáltalán, vagy csak igen klg mcrtékbtm fejlődtek to­vább, s megmaradtak cwlcti egy­sejtű vagy sejücmfczes áUapolukb;1n. Mások azonban a szárazföl I Kiala­kulása után a hullámverés köveikez­teben kikerülhettek a szárazföldre, s itt a2 Új környezet hatására újabb ugrásszerű fejlődésen mentük át, A talajban ínegkajvaszkodtak. mely­ből vteet és tápanyagokat szívtak, száruertkájuk f j'lődött, melyen apró Icwlecíkök fejlődlek. Ezek már a levegő széndioxydjál is fel tudták venni és fe) tudták használni. Ezek közül egyesek örvös lovéi­zettel rendelkeztek s a ma élő zsur­lókra emlékeztettek, Másikának szár. nyalt levelük volt, páfrányszerűek voltaik, ismét mások a tűlevelű fe­nyőkre emlékeztettek. Ez utóbbiakon mar színtelen egyszerű virág-ok is fejlődtek, egyik példányon hím, a másikon Hóvirágok. A virágport már r.ism a víz. hanem a szél köz­ve lítet le a növirúgokra. — Ezek a 7+úriófák, ősha.roí.szlok és ftsfenyűk a kőeeániUorsz;tkban hatalmas erdő­ségeket alkottak. melyek hrtatmae kiterjedésű mocsaras ingoványokal népe, [leltek be; az akkori éghajlat n maii sublropusok éghajlatához le­hetett hasonló. Ezek a nagykiterje­désű erdősegek azután földmozgá­sok következtében a fold mélyebb rólegibe kerüllek, ahol hosszú idő alatt nagy nyomá, 6s magas hő ha­tárára a mai kőszéntelepek képződ­tek. A széllel porzódé állapot azonban bizony tatán volt, bár a növények óriási tömegben termel:ók a virág­port. A rovarvllág fellépésével azonban új állapot köveikezelt be, amely mág ma is tart. Most már a rovarok közvetítették a megpor­zásl. A Itővirág már nem nyitott, mint f»t a fenyőknél tapasztalhat­juk, hanem h magvak egy tokbat a termőbe záródtak be, innen a nevük edrtmagrúak. A növények azonban nagyrészt még mindig kétlakiak voltak, mint amilyen a fűz és nyár­fa, melyek máig- megmaradtak őet állapotukban. A fejlődés fotyainpán azonban R kél laki rág látszólagos hiányossága is kiküszöixilődött. A zártmegvű növények két fej­lődési ágon haiadtak tovább, egyik az egyszjklevéllel csírázok. mint amilyen a tulipán s a gabonafélék Mindkét virágtipus a kőszénkor utá­ni kihalt alakokra vezethető vis?y.a, melyeiknek már többé kavéstybé pár. huzamos lovélerezcíük volt. A má­sik fejlődési ág a kérsziklevéllel csírázó növények ág® (ilyen pl. a bab) amely párhuzamosan fejlő­dött ki az előbbi ággal. Ezt az ágat is ősi kihalt alakokból vezethetjük 1c. így jutunk el a hosszú évmilliós fejlődést követve a ma élő növénye­kig, melyek benépesítik, az erdőt, a hegyoldaliakat, a mezőt, mocsarakat és taivakait egyaránt, melyekben az emberi szem oly sok szépséget talál. Fejlődésüket eddig külső természeti tényezők irányították, napjainkban azonban mind nagyobb mértékben beleszól ebbe az ember is. Tervszerű munkával alakítja a növények fej­lődéséi s magukat a természeti té­nyezőket ia kedvező formában meg. változtatja. Ezért a célért küzd a szovjet tudósok által vezetett mo­dern agtrobiológia. Bodrogközi György Megkezdődtek a levelexőoktatás félévi vizsgái A budapesti és miskolci műszaki egyetemen, a közgazdasági agyete­men, az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetem bölcsész, és jogi karán, va­lamint r Budapesti Pedagógiai Fő­iskolán megkezdődtek és március 5-éig tartanaik a tevoléaőoktatás fél. évi YiZNgái. (MTI). A Szegedi Tervező Iroda dolgo­zói 96 százalékban tettek felaján­lást Rákosi elvtárs születésnapja­nak tiszteletére. A felajánlásjkat a dolgozók nemcsak teljesítették, hanem túl ia teljesítették, A kultúr­mérnöki osztály 210, a statikus mérnöki osztály dolgozót 121 az építési csoportok között a Bálin t ­csoport 125, a Berniczkí-csoport <Dolgozói pedig 106 százalékos tel­jesítményt értek el. Fodor Piroska i Deszk dolgozó parasztsága is fei­ajánlást tett Rákosi elvtárs szüle­tésnapjának tiszteletére. A fel­ajánlók közül már számosan telje­sítették, sőt túl is teljesítették vál­lalásaikat. Novkov Mátyás, Szántai János 100 százalékon felül teljesí­tették tojásbeadlásiukat. Szabó An­talné. Dömötör György ég Novkov Szlávlko baromfibeadárát teljesí­tette jóval 1Ö0 százalékon felül­Korom Tstvánné A sándorfalvi Rózsa Fcrenc-ter­melőcsoporf juliásza versenyre hívja a szegedi járás termelőcsoportjainak juhászait. Versenyfelhívásában vál­tatja. hogy a juhokat a legnagyobb rendben, tisztaságban neveli. Min­den száz juh után 120 bárányt ne­vel fel. A gyaupjuhozamot évi 4 kilóra emeli, ugyanakkor a tejelési átlagot napi 8 decire emeli fel. Ver. serayfelhívásában vállalja, hogy a juhok )ielyét évenként kétszer be­meszeli. fertőtleníti. A fejési átlag em'elését naponta háromszori, pon­tos időbein történő fejessel éri el. A csehszlovák dolgozók munkával ünneplik as 1948 februári győzelem évfordulóját Prága (MTI) Február 25.tán tesz négy éve, hogy a esehralovák dol gozók a Csehszl ovák Kommün,is la Párt v,-Belésével a Szovjetunió <m­zeilen segítségére támaszkodva el­indultak a szocializmus fetó vezető úton. A csehszlovák dolgozók már he­tek óta jelentős munikafelaj omlá­sokkal és kiváló munkateljesítmé­nyekkel készülnek a győzelmi év­forduló megünmoplösére. , A városokban, falvakban, aa üze­mekben és az iskolákban ünnnép­ségek keretében emlékeznek meg a dolgozók 1948, februári győzelmé­ről. így a prágai, valamint a fcelol­csehoratági üzemek, bányaüzemeik és tiiktöi llomások dolgozói feb­ruár 17. é« 24. között élmunkás műszakban dolgoznak. A Hu'Vo ko. ho kombinát vlllanyezcrelőinek egy csoportja váltul la, hogy a ,72 napra tervezett szerelési munkálatokat 16 nap átall végzi el. Érdekes kísérőműsorok színesítik a Szovjet Film Ünnepének előadásait A Szovjet Film Ünnepén a bemu­tatásra kerülő színes és változatos játékfilmeken kívül filmszínháza­ink müsorún kiváló kisfilmek is sze­repelnek ki sérómü.sorkénit. Ezekből a kis filmalkotásokból megismerjük azokat a szovjet embereket, «kük a munka ícülönböző területén építik a kommunizmust. Látjuk, hogy üdül­nek, szórakoznak, sportolnak a munka hősei. Nem áloim, hanem va­lóság, hogy a Szovjetunió legszebb üdülővárosüiban a dolgozók tíz és százezrei falálnak pihenésre. Ezt bizonyítja a „Jalta" (Égszínkék par­tok) című színes utirajzfilmís, mely a „Győztesek nemzedéke" című tör­ténelmi filmmel együtt kferül bemu­tatásra. Lebilincselő jelenetekben mutatja be a film a lágyan hullám­zó azúrkék tengert, a csodálatos szépségű örökzöld növények sűrű ligeteit. Üdülőházak, szanatóriumok, tüdőgyógyintézetek, épületei várják a nyaralókat és a pihenni vágyó dolgozókat a fenyőfákkal borított hegygerincen. A Szovjetunió fővárosában, Moszkvában lezajlott békekonferen­ciát örökítettek meg a szovjet film­művészek, a ,)Moszkm. a békeegyez, menyre szavaz" című kisfilmben, amely a „Fények a. faluban" című színes film lciséröműsoraként szere. j>ei. Az első jelenet(Jtben Vszevolod Pudovkin, a hazánkban járt szovjet filmrendező, a Szovjetunió népmű­vésze, a konferencia elnöke nyitja meg sk ülést A küldöttek közölt ne­ve8 írókat, művészeket, mérnököket, műszaki dolgozókat éa technikusokat látunk. A felszólalók beszédeikben megbélyegzik a háborús uszítókat. A köv tkuzö képekben a moszkvai dolgozók százezrei bizonyítják be szilárd békeakaratukat. Egyöntetűen írják alá a békeegyezményt. A raovjef ifjúság motoToaversc­nyéröi készült a ,,Motorsport" című film, amely az Obrasacov bábszín­házáról készült JSzcmjriltád zizee. nésére," valamint ,^iladin én a rso. daiámpaf* című színes filmekkel együtt kerül bemutatásra filmszín-! házainkban. A kiváló szovjet mo* torkerékpárok szériagyártása lehe­tővé t tte, hogy a motorozás tömeg­sporttá váljék. Évről-évre emeBce­dik azoknak a szarna, akik rcezt­vesznek a meredek, lejtőa, mocsa­ras területen megrendesett terep­versenyen. A nézők együtt szurkol­nak a versenyzővel, aki minden akadályt b küzdve tör a cél felé. A „VUlamosipari kiállítás" címií film a kiállítás mellett bemutatja azokat a telepeket és azokat az üze­meket, ahol a transzformátor s a többi villanyerómüböz szükséges gépek készülnek. A film „A Cirkusz porondján" című filmmel egy mű­sorban kerül mozijaink vásznára. A „Műlesiklás" című film, ame­lyet a Szovjet Film Ünnepén fo­gunk látni, a sítaport leglátványo­sabb, legizgalmasabb ága. Igen nagy ügyességet, fürgeséget és határo. zottrágot igényel a versenyzőtől. A Szovjetunióban ezt a sportágat ma már milliók gyakorolják, a műlc­íiklás az MHK. mozgalomnak: egyik részévé vált. Egészen újfajta, érdekes, színes „Mezőgazdasági híradó" sorozatot készítettek a filmstúdiók dokumen­tum műtermében a szovjet filmmű­vészek. Egy gépesített áltat tenyész­tési telepre voz li el parasztságun­kat a film, ahol minden mozdulat, a fejés, etetés, takarmány elkészá. lése, itatás, a gép segítségével tör­ténik. A másik híradó, a kolhozpa­raszlok munkamódszereinek átadá­sával foglalkozik a mezőgazdaság különböző területén. Ezeken a rövid filmeken és híra­dókon kívül láthatjuk Fedotov, a llíi'es festőművész hatalmas alkötá­síit. A színes „Fedotov festő" című felniben felelevenedik a Jiagy alkotó műve, eki tudárát a nép szolgálató. ba állította. A „Miilesikltís« a „Mezőgazda­sági híradók" és a „Fedotov festő" című kíaéröfilm egyaránt több já­tékfilmmel együtt kerül a <lolgooók elé. . „Tanulj tovább!" A megyei tanács oktatási osztályának felhívása a megye dolgozóihoz Felemelt ötéves tervünk a kimű­velt emberfők sokaságát igényli. Szabad az út minden dolgozó szá­mára az általános iskolától a* egyebemig. Az el'ső lépés az álta­lános iskola elvégzése, illetve be. fejezóse. Ez a körszerű alapmű* veti ség megszerzését jelenti, » min­den irányban biztosítja a tovább­tanulás tehetőségét. A dolgozók általános iskolai esti tánfolyamainak elvégzése teljesen A Belgrád délkeleti részében " fekvő Dedinje-kerülel — volt királyi negyed. Sűrű lombok kö­zött pompásabbnál pompáaabb vil­lák vá'íják egymást. A terraszok árnyas gyümölcsöskertbe mennek át, festői lugasokkal és ezüst'ösvizfi szökőkutakkal. Meleg napokon víz­zel töltik meg n tágas medencéket. A városi közlekedés zaja nem bontja meg a kerület életének fi­nom odöndjét: lakói modern és főképp zajtalan gépkocsikon köz­lekednek. Dedinjén lakik most a titóisia ve?, ze tőség. A buja 7.öldből maigaera emelkedik egy fehér épület — Tito szállása. Udvartartása Fehér Háznak nevezi! Dedinje lakóinak nyugalmára szuronyok vigyáznak. Majdnem minden bokor mögül egy-egy tlt­kosrendőr mered a szembejövőre. A kerü'etben a titoista hadsereg válogatott egységed vannak elszál­lásolva. Innen igazgatja Tlto-Rankovlcs­klikkje az országot, innen prése­lik ki az utolsó csepp vért is a népből. Ide jön Allan amerikai kö­vet, hogy „tanácsokat" hozzon a washingtoni fökolomposoktól. Az a rikító pompa, amelyben Tito-klikkje él, különösen szembe­szökő a munkásnegyedekben és fal­vakban uralkodó nyomorral és éh­hinséggel összehasonlítva. A nép életszínvonala állandóan süllyed, 1951. októberében és novemberé­ben- újabb áremelkedések voltak, ami jelentősen ceökkentiette a a munkások és tisztviselők amúgv­Ls nyomorúságos jövedelmét. Az áremelkedés tovább folytatódik. Az országban ugyan bevezették a közszükségleti cikkek szabad ke­reskedelmét, de az árak olyan ma- , gasak. hogy a munkások és tiszt- ' viselők nem képesek vásárolni. A gyengébb ruhaszövet métere 7— J 9000 dinár, egy pár közepes mi­nőségű férficipő 5000 dinár, a női cipő 7000, a flndmabb cipő 12— J.3.000 dinár, egy. pár pamut fehér­belgrüdbun nemű 1800 dinár. Ugyanakkor a közepes szakképzettségű munká.s vagy tisztviselő keresete nem ha­ladia meg a havi 3—4000 dinárt. De drágák és a'ig beszerezhe­tőek az élelmicikkek is. Nem elég azt mondani, hogy a jugoszlávok soha nem laknak jól: egyenesen | éheznek. lielgrádben csak elvétve talál az ember jólöltözött lako­sokra. Ezek is javarészt a titoista udvar kegyencei és a burzsoázia képviselői. Ami Belgrád lakossá­gának tömegeit illeti, kopott cipők­ben, viseltes ruhákban, elszagga­tott sapkákban járnak. A fiatal leányok n főváros utcáin durva lenvá6Zonbót varrt ruhákban sé­tálnak. Az emberek eladogatják azoka.t a holmikat, amelyeket éveken át használlak és amelyek­hez hozzászoktak. Kényelemre már nem is gondo'nak, nagyobb gon­dot okoz a kenyér megszerzése. A jugcsziláv városok utcáin gyak­ran lehet szakaszban, csoportosan vagy egyenként haladó katonákat látni. Kimerült, lesoványodott em­berek, piszkos, gyakran 6zakadt itihában és lyukas cipőben. Amint látható, a hírhedt „amerikai se­gítség" nem elégséges ahhoz, hogy élelemmel és ruházattal ellássák a páratlanul felduzzasztott jugo­szláv hadsereget. Az amerikai hen­tesek nyitván úgy gondolják, hogy az ágyútóltolékn,ek nem feltét'e­nül szükséges jóítápláltnak lennie.! Lucas, volt anj erikai szenátor a ' titoista Jugosz'áviának nyújtandó „segítség" "kérdésének megvitntá- j salcor kijelentette: „Az Egyesült Államokban egy amerikai had­osztály ellátása és fenntartása 176 millió dollárba kerül, 38 millió dol­lárért 32 jugoszláv hadosztályt ka­punk". 1/ é-fl este térnek vissza barnk­jakiba a fiatal építők csa­patni, akiket oktatás ürügyével valójában kényszermunkára fog­tak. Siralmas és kiábrándító lát. vényt nyújtanak az agyonsanyar­gatott és meghajszolt fiúk és ieá­nyok osB'opai. A mai Jugoszláviában törvénye­sítették u gyermekmunka kizsák­mányolását. A vállalkozóknak hi­vatalosan is megengedték, hogy serdülőket alkalmazzanak, A ser­tlülőkorúak még akkor sem kap­nak teljes díjazást, ha helyetles művezetők leltek. A borbélyoknál, a kávéházakban, a vendéglökben és a hasonló helyeken a serdülők a borravalóért dolgoznak, semmi­féle munkabért nem kapnak. Kü­lönösen széleskörűen alkalmaz­zák az ifjúság ingyenes kényszer­munkáját a katonai építkezéseknél. I ugoszi'ávia gazdasági ór polil1­*' kai életében, akárcsak kul­turális fejlődésében, amerikai rend uralkodik, amerikai erkölcsök, ame. rikai szokások honosodnak meg. A belgrádi vezetők — miért, miért nem — szocialistának hívják ezt a rendel. Sőt, mi több, a tttotslák szemrebbenés nélkül azt állítják, hogy Jugoszlávia a világ egy el­ten szocialista országa. A „Proaz­vela" kiadó által megjelentetelt 1952. évi asztali naptárban Bozst­dar M? -Jártas, az egyik titoista fnko'ompos ezt Írja: ,,Ki gondolt volna tíz évvel ez­előtt arra, hogy a második világhá­ború után, a fasizmus fölött aratott győzelem után országunk murád ot egyetlen Szocialista állam a vilá­gon". Ez aztán igazán isteni színjáték! Egyébként Htt'er is a szocializ­musról fecsegett... L gyre nagyobb néptömegek 1-i szemlélik felháborodással a Tito-Rankovics-k ikk fasiszta, áruló politikáját Jugoszláviában. A Jugo­szláv hazafiak önfeláldozó harcot folytatnak a fasiszta rendszer el­törléséért, azért, hogy Jugoszlávia visszatérhessen a béke, a demo­krácia és a szocializmus táborába. díjtalan. Hetenként húromsior van tanítás, az r»ti órákban, a dolgo­zókkal közösen niejfáttaP't<>tt idő­ben. A továbbtanulásra jelentkező" dolgozók június végén ug.vnn9.zt az érvényes bizonyítványt kapják kéz­hez, mintha ft mindennapon általá­nos iskolábnn Jártuk volná. Akt Írni és olvasni nem tud, .tű­niusig megtanul, s bizonyítványt kap n t általános ükola 1., II. o»'-, tályávói• Akiiül! k az 1., II., III. népiskolai (etetni iskolai) osztá­suk van meg, június végén meg­kapják az általános iskola IV. osz­tályáról s-zótó bizonyítványt. A nép iskóla IV., vagy V. osztályát («. IV.. vagy V. elemit) végzett jelentkezők az áltáitánoe iskola VII. osztályáig jutnak el. A népiskola (elemi iskola) VL osztályát, Illetve a régi gimnázium, vagy polgári IR­kolu II. osztályát végzettek köz/ vetlenül az átlalános iskola VII. osztályába léphetnek, s júniusban ennek elvégzéséről kapnak bizo. nyítványt. Végül: a régi gimná­zium vagy polgári iskola III, osz­tálya alapján a jelentkezők az ál­talános iskola VIII. osztályába ke­rülnek s júniusban befejezik álta­lános Iskolai tanulmányaikat. Ezek a dolgozók szeptemberben már továbbtanulhat!óik a dolgozók középiskoláiban, illetve kiváló eredmény esetén jelentkezhetnek szakérettségis tanfolyamra, sőt fő­iskolákra is. Pártunk és kormányzatunk min­den lehetőséget megadott a dolgo­zóknak a továbbfejlődésre, Most a olgoxókon van H sor. hogy éljenek ia vele: jelentkezzenek továbbta­nulásra 1 Jelentkezni lehet bármelyik álta­lános iskola igazgatójánál- A je­lentkezéshez okmányokat besze­rezni nem kell, A születési adatot és az előképzettséget n tanfolyam megindulása után ,a tanfolyam ve­zetőjén,éj kell igazolni. Akiknél M előképzettség Igazolásánál háborús, vagy egyéb okok miatt nehézségek merülnek fel. a megyetauács okta­tási osztálya biztosltja a továbbta­nulás tehetőségét. Az esti tanfolyamok Hóámezővá. sírhelyen február 25-én. a megye bbi területén február 20-én kez­dődnek. Minden dolgozót továbbtanulásra hív fel a Megvet Tanács Oktatási Osztálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom