Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-15 / 38. szám
2 Rendelet a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról A földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértéaben a növénytermelés 1951/52. évi tervéről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében rendeletet adott ki &z 1952. évi tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A rendelet tartalmazza a tavasai mezőgazdasági feladatokat, Szabályozza a termelési kötelezettséget és vetéstervet, továbbá az iga. és gépkötelezettséget. A rendelet értelmében a tavoazi mezőgazdasági feladatok elvégzése Borán az 1951/52. évi növénytermelési terv maradéktalan végrehajtása érdekében az ősszel be nem vetett vagy évelő növénnyel el nem foglalt inin.len szántóterületet meg kell művein! és be kell vetni. 'A tavaszi mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzéséért a ter. meíőszövctkezeteknél (csoportoknál) az elnök felelős, egyéni művelés alatt álló terüleien a tulajdonos, illetőleg a tényleges gazdáikodó tartozik felelősséggel. Az állami földalaphoz tartozó tartalékingatlBuok megműveléséért „ köz. Bégi (városi, városi kerül©! i) tanács felelős. Az állami vállalatok veténterviik szerint gondoskodnak a művelésük alatt álló minden te. rület megmunkálásáról és irányító szervüknek felelősek a terv teljesítéséért. A tavaszi talajművelés során, ahol a® őszi mélyszántást nem végezték el. a tatai kora tavaszi felszántását március 31-i.r be kell fe. joznb Mihelyt a talaj állapota megenged, el kell kezdeni és legkésőbb ápril-.sj 15-ig be kell fejezni az őszi mélyszántás alól mentesített talajok tavaszi s/ántását. Az őszi mélyszántás tavaszí elmunkálását, slmltozását nmUH i • talaj nedvcsscgl állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni. Az őszi mélyszántás simitozAsál mindenütt el kell végezni A trá. gyázásra kerülő, felszántatlan területekre az istállőtrágyát máiciu? 25-ig ki kell hordani és be kel! munkálni.' A tavaszi vetések hiánytalan elvégzéséhez szükséges vetőmagról mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termé'ők ma.guk kötelesek gondoskodni A rendelet szabályozza. hogy mely esetekben, mi. lyen fe'téte'ek mellett kapnak a termelők központi vetőmagot A termeink kötelesek a tavaszi vetésű növények vetéséhez llsztItat* vetöma"ot használni. A vetőmagvakat elsősorban szelektorra) kell megtisztítani. A tavaszi búza és tavasai árpa vetőmagját csávázni kell. Az egyes szántóföldi növényeket országosan a* alábbi végső határ, időkig kell elvetni: Március 10-lg: mák, tavaazi búza. borsó, olajlen, rostlen (Alföldön), lencse, bükköny, hagyma, füvesherések. Április 10-ig: tavais*! árpa, rablucerna. rostlen (az északi és dunántúli megyékben) vöröshere, baltacím, napraforgó, csillagfürt, cukorrépa. takarmányrépa, cirok. Április 25-1 g: rizs. Április 30-ig: burgonya, csicsóka, marhakáposzta, szójabab, köles, csumiz és kukorica (Alföldön). Május 5-lg: gyapot, rostkender, kukorica (az északi és dunántúli megyékben), ricinus, bab, késői vetésű napraforgó. A tavasszal elvetésre kerülő növények vetését azonnal meg kell kezdeni, mihelyt a csírázásukhoz szükséges talajhőmérséklet és a talaj nedvességi állapota meg. engedi. A talajhőmérsék'et alakulását és ennek megfelelően a vetés megkezdésének Időpontiát a megyei tanács vég. rchajtó bizottsága közli a termelőkkel. A rendelet felsorolja a szántóföldi növényápolás munkáit, maid a zöldségfélék vetési határidejét tartalmazza. A korai fejeskápozsta, kelkáposzta, karfiol, kalarábé melegágy! vetéséi, a spenót és zöld borsó első szabadföldi vetéséit február 25-ig kell e'végezni. A szőlőművelés munkálnál március 31-ig be kell fejezni a nyílást, április 15. ig be kell fejezni a metszést és harmatgyökerezést, május 1 ig első kapálást, május 20-ig az elfő permetezést, május 31-ig az első kö1Ő7/»t. június 15.ig a második kapálást, június 30-ig a második és harmadik permetezést és a második kötözést, táltos 15 ig pedig a harmadik knnátést kell elvégezni. A gyümö'cStermelés tava»zj mun. ká'afai közül ez ősszel e' nem végzett ta'ajmunkákat és trágyázást március 31-ig be kell fejezni. Ugyaneddig az Időnontig kell befejezni az erőművi védekezési munkák ulán a rügyfakadás előtti permetezéseket. Intézkedik a rendelet az öntözőberendezések üzemképes állapotba való helyezéséről. E munkákat legkésőbb április t-lg De kell fejezni. Az 1952. évi lava.szl vetésterv végrehajtásának biztosítása érdekében a rendelet az egész ország területére kötelezően írja elő a lucerna, vöröshere, baltacím és napraforgó termelését. A községi, (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága az egyénileg lerme'ők lucerna, vöröshere, ballacim és napraforgó termelési kötelezettségét a községi vetésterv alapján a helyi termelési viszonyok figyelembevételével a rendeletben foglalt határok között birtokkategóriánként, azon belül pedig egyénenként állapítja meg és arról az érdekelteket 1552. március 5-ig írásban értesíti. A már kiadott rendelkezések Szerint és megá'.lapftott mértékben kötelező a burgonya, hagyma, fűszerpaprika, dohány, rostlen, rostkender és cirok termelése is. Termelőszövetkezetek, valamint szántóföldi gazdálkodást folytató á'lami vállalatok termelési kötelezettségét jóváhagyott üzemtervük határozza meg. A rendelet szabályozza a kulákok vetésterv készítését. Az egyénileg termelők kötelesek mezőgazdasági munkagépeiket arra az időre, amikor azokat saját gazdaságukban nem használják, a községi végrehajtóblzottság á'tal megál'apttott használati díj ellenében olyan gazdaságnak átengedni. amelynek a szükségletének megfelelő mértékben a gépek nem ál'nak rendelkezésre. A mezőgazdasági igaerő tulajdonosai köle'esek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák 6orán állandó és folyamatos munkát végezni. Saját területükön végzett munkával együtt egy pár lóval legalább 25, egy pár igásökörrel lega'ább 15 hold fel.szántásánnk megfelelő talajelőkészílési, vetési, növényápolási. i'letöleg takarmánybetakarílási munkát kell végezni. A rende'et szabályozza a trakfortu'ajdonosok által végzendő munkát is. Más gazdaságában a rendeletben meghatározott mér. tékü munka elvégzésére díj el'er.ében kötelezni leset elsősorban a kulákokat és egyéb igaerötu'.ajdonosokat. A rendelet befejezésül büntető rendelkezésekel tartalmaz. A Délrostnál is megindult a „Termelj ma többet, mint tegnap" mozgalom A Délmagyarorezági Rostkikéezítfl Vállalat dolgozói az elmúlt napokban sajtóértekezletet tartottak. Ezen az értekezleten főképpen Loy [ Árpád „Termelj ma többet, mint • tegnap"-mozgalmát tárgyalták meg a résztvevők, s mintegy a megbeszélés eredményeként az üzemi DISZ-szervezet részéről Péntek taios elvtárs javasolta, hogy a DÉLROST dolgozói is kapcsolódjanak be a mozgalomba. Péntek i elvtárs javastatát nagy örömmel fogadták a jelenlevők, márcsak azért is, mert a DISZ-fialalok részéről ez volt az első olyan javaslat, amelyet a munkájuk megjavítása érdekében tettek. A Szegedi DÉLROST dolgozói remélik, hogy a DISZ-fiatalok részéről az elkövetkező időkben most már több Ilyen javaslai hangzik el és az ifjúmunkások ezután már nem az öregebb dolgozók után kullognak, hanem a termelésben Is é'enjárnak, hiszen ök a szocialista épftő munkánk előharcosa!. Jáger Lászlóné levelező A MÁV Igazgatóság küszöbölje ki a vonalok késését Szeretnék néhányszót írni üze-1 műnk elkásőiröl. A ruhagyárban 1952. január elseje óla 26-ig 70 aolgozó késett el. Az így ki nem használt munkaidő 26 óra 43 percet tesz ki. Ez a 26 óra egy dolgozó- : nak több, mint háromnapi munka-1 ideje. 1952. évi tervünket már néhány bét a'att 26 órával hátrál-1 latiák az elkésők. Ezekért a késésekért nem az üzeim dolgozót, hanem a vasút dolgozói , a felelősek. Ezek a késések a vonatok késéséből adódnak. A vidéken lakó dolgozók a vonatok késése miatt késve érkeznek munkahelyükre, ez kár nekik, a szalagmunkának, az egész üzemnek, egész országunknak. Kérjük a MÁV Igazgatósást, hogy küszöböljék ki a vonatok késését, mert tervünk maradékta axi teljesítését hátráltatja, ha dolgozóink munkaidő megkezdése után jönnek be az üzembe. Tamaskó Mária Tanulmányi eredményeink megjavításával készülünk RíhosI elvtárs 60. születésnap;ára Először is szeretnék köszömetet mondani pártunknak és szerétett vezérünknek, Rákosi pajtásnak, amiért megadta a lehetőséget, hogy egy évben az általános iskoia ke' osztályából is levizsgázhassunk és ! így pótolhassuk önhibánkon kívü bekövetkezett lemaradásunkat. Ez? a levetet tanutótársaira nevében 's írom, akikkel együtt végtelen nagy i öröm töltőit el. hogy a VI. osztá.y. | ból is sikeresen levizsgáztunk. A I sikeres vizsgának azért örültünk oly nagyon, mert ezzel is beb'zonyo. sodolt, hogy helytálltunk a tanulás frontján A jó vizsgaeredmények eléréséhez nagy segíis'éget nyújtottak tanáraink | és különösen Nagy Istvánné elvtárs- I A Kuomín'ang-csanafok garázdálkodása Burmában Itangun, (TASZSZ) Burmában, a karének Terii'etén fegyveres össze, tűzésekre kerü't sor a kuomintangisla intervenc'óSok és a burmai kormánycsipa'ok között. A Kuo. mintnngnak több mini kétezeT katonája van a Karének terülelén. A kuomintang'st.ák tovább terro rizálják a tako'ságnt elszedik élet. miszerét. elhajttják á'tataikat. nő, az osztályfőnökünk. Nagy etatársnő tanulmányi időn túl is igen sokat foglalkozott a gyengébb tanú ókkal, hogy azok is jó vizsgaeredményeket érjenek el. Oszlá. lyunkban 16-an vagyunk és ebbő öien jetesrendűek. hárman pedig iórendíiek. Most szeretett vezérünkRákosi pajtás születésnapjára megfogadtuk. hogy akik jelesrendüek vagyunk, kitűnő rendűek loszűrvk. akik pedig jórendíiek. jetesrendúre változtatják eredményüket. Fetaiánl. jnk Rákosi pajtásnak azt is. hogy év végére osztólyunkban 3-nál több gyengébb Tanuló nem tesz. Előref Tastagh Piroska Mérey.u. Alt. Isk. VII. Faure francia miniszterelnök kénytelen volt felvetni a bizalmi kérdést az „európai hadsereg" ügyében Párizs (MTI). A szerdán egész' nap és csütörtökre virradó éjlszzika tartó parlamenti vita után Faure miniszterelnök csütörtökön reg- j gel hat órakor végülie kénytelen 1 volt a korábbi tervekkel el'enkétben fe'vetni a bizalmi kérdést az „európai hadsereg" ügyében. A parlamenti vita során nem slkerü't sem Btdault hadügyminiszternek. sem a irtata-tor. LPÜL A KOMMUNIZMUS Borisz Gorbatov: A NAGY ENERGIA Jet kul'iúrát, felépítették a szocializmust! A szovjet népek bátran kiáltattak, hogy ezeket a alkotásokat megvédjék az új támadásokkal szemben, egyesegyedül szembená'dtalk Hitler hordáival, a Történetemben példa nélkül álló esatákban tönkreverték az ellenségét és megmentették nemcsak hazájukat. d« az egész vi'ágo) is a fasizmustól. A szovjet nép önmagában 'lalárta meg szí a hatalmas és kiapadhatatlan energiái, amely e nagyszerű tettek megvalósításához sziiWgies volt. És ezt az energiái a népből azok a nagyszerű célok váltották ki. amelyeket lángeszű vezérei: Lenin és Sztálin tűztek ki eléje. 1. A század elején, pontosan ötven esztendővel eze.üll történt. Proletár, forruda,m.irok kis csoportja ideg ditá-ban, rejtekhelyén köszöntötte oz új, llH)2.es évet. A kis ablakon már beszűrődött a hajnal halvány fénye, amikor a kis kör lelke, vezére, tanttója társaihoz fordult: íme, már hajnalodik! Nemsokára felkel a nap. Eljön az idő, am kor nekünk ragyog majd a napi A szavak, amelyek nem a remény, kedés vágyát, hanem a meggyőződés erejét sugározták, lálnoki szavaknak bizonyultak. Eljött az idő, amikor felragyogott a nap és megvalósultak a legmerészebb ú'mok, amilyenekről csak dalaikban ábrándozhatlak az emberek. Megvalósult amiért harcoltak és meghaltak: a kommunizmus napja, amelynek felragvogásúl ötven év e'őlt hirdette és üdvözölte a nagv Sztálin, most gyönyörű sug'rzáttbswi ragyog. A huszadik század már a kommunizmus teljes ddadalánolk százada le62Mennyi m'nden történ? félévszázad alatti A bolsevikok megdöntötték a cárizmust, győzelemre v.tték a szocialista forrad'"'m»t, megteremtették és tizennégy idegen ál am dühödi támadásával szemben megvédték a fiatal szovjet á'tamot. szétzúzták a belső ellenséget, legyőzték n pusztulást;, az éhséget, a szervezettenté. get. nz elmaradottságot, megteremtették a világ legerősebb és legszilárdabb á'tómát. a Szovjetunió népeit meghitt csatáddá kovács-oíták, megteremtették a szocializmus iparát és a szoc'm'izmus mezőgazdaságát. mpg«zabndíto*Ták az országot a külfö'di függötég'ő', feVrágoz'ntták az úL raü'ojió. soinenizotiséíLŰ szov. DD „Nagy energia csak nagy cétak érdekében szüleid;" — mondotta ötven évvel ezelőtt Sztálin elvtárs. És soha nem lelkesítette az embereket a történelem folyamán magasztosabb cél, mint ami bennünket, ennek a kornak az embereit, amelyet mél'tán neveznek sztálini korszaknak. Építeni a kommunista társadalmat. e hatalmas építkezések kor. társának, sőt résztvevőjének, éfharcosánaf; tenni. — mi lehet ennél ezebb. Innen ered a osodákat művelő nagv energia. A szovjet ember nem ismeri a tehetetlent. Tudásúval és munkájával visszafelé fordítja a folyók vizét, hegveket mozdít el. erdőket ükét, zö'dbe borltja a sivatagokat, tengereket 'teremt, áta'akttja a Természetet. Es a szovjet ember tudja, hogv miért teszi mindezeket, látja a holnapot. Amikor Sztálin elvtárs negyedszázaddal ezelőtt megtátogatta a vothovl erőmű ,-jítflaezicsúti azi mondjam _ — íme, ez a sgoc.alkzmu® valódi építkezése! Ma már a kommunizmus nagy építkezései folynak. A vothovl vizierőmü a szocializmus elsőszülöttje volt. Negyedszázada avatták fel. Öt és féiszer nagyobb volt a cári Oroszország legnagyobb vízmüvénél, egy színvonalon áll? a legnagyobb euró. pai vizierömíivekkel, Leningrád teljes energiaszükségletének fe'ét szolgáltatta. Most. 1952-ben a moszkvai Leninhegyen épült egyetemnek — tehát egyetlen épülettömbnek! — majdnem annyi encrg'ára van szüksége. amennyit a vo'hovi vízierőmű felavatásakor szolgáltatott. Mivel hasonlítsuk össze a komirai. nizmus elsőszülöttei?: a kujbisevi, a sztálingrádi vízicrőműveket? öszszehason'ításra nincs lehetőség, mert ilyen épí'kozések n'rosonek sem Európában, sem Amerikában. Amit mj most végzünk, nem Is lehel egyszerűen építkezésnek nevezni. Uj világ teremtése folyik. Arániyai szédítőek és lenyűgözték. ÖL száz millió köb irótor földiét kell ki'eme'ni a sztálingrádi vízerőmű ént téscincl, Ha ebből a földimennyisépljől piramist emelnének, 16 kilométer magas lenne! Hat millió köbméter belont kell lerakni enné" az épfikezésnék Ha ebből a betonbö" 5 méter széles országutat építenének. Moszkvától V!adivo«ztokig érne... A géptechnika szédü'etes alkotásaival dolgoznak a nagy munkát a?oknál. Iti van a fötdszívógép. amely 35.000 munkás, 5 mozdony, 20 vasúti kocsi és 50 traktor munkáját végzi 'egyszerre. Őriári lépkedő exkaváto. rnk. a világ tegnagvnbb betonkeverőgépei, hidrogénhűtésü turbógenerálor. rendkívüli Teljesítményű óriásdaruk: — megannyi o'yan gép, ami forradalma? ietent az épttkezésnéT. Es kik cí-taMták ezeket a rendkívii'i gépeket? Egvszerfl szoviet emberek. Egyszerű mérnökök, ak'k — a szovjet főlsko'ákon tanultak. Egyszerű munkások, akik — mesterei szakmáinknak. Csak a ting ami a szivüket fűti, az nem mindennapi, ^ A nagy építkezésekben részi teliét venni akkor is, ha valaki egész távol van Sztálingrádtól, vagy TahiaTastól és nem készít gépóriásokat. Lehetaz eigyazisrű írnek egy kis vasúti állomáson, vagy k!s folyami gő- i zös fűtője, lehetsz tuiajos. favágó, j kikötő darukezelő, mindegy, hogy \ hol dolgozol és mit dolgozol, csak ez a rendkívii'i láng lobogjon a szivedben, És akkor jobb munkál vég. zei. s ennek a munkának az eredménye valamilyen formában e"jut a nagy épílkezésekhez. beleolvad azok eredményébe, mint ahogy a patak vize is ott van a 'tengerben. •n A most lepergett év különösen gazdag volt új munkahősükben. Valami nagyszerű nyugta'anság tartja hatalmában embereinket, fatalságimkai. Nem nyugodnak meg a réigekben, nem érik be az e'érl eredményekkel. Forrada'márok és ujf'.ók, természetüknél fogva. A nngy cé! szülte nagy energia sistereg bennük és új. nagyszerű eredmények felé keres, tör utat. Ezek az emberek nem az izmok erőltetett megfeszítésével, nem vé. res verejtékkel törekednek a magasabb termelékenységre, hanem l,zza* tiogy új és töké'e'.esebb munkamódszereket keresnek. Ezek az emberek az újnak, a meré'-zneV és é'enjárónak a megszemé'yesftői, az iparban o hatadás kezdeményezői, — mngve*őkl Méhek módiára csenoenkénT gyűjtik össze társaik értékes ta. paszta'a'ait lanu'nnk egvmástól és a tapasztatotokból új születik. 1951 a nagy alkotások és a serény munka éve vott. A jól végzel? munCoa tudatárai távozott és adta át a munkaőrsiéget. Az újesztendő is btaa'ommal foglalta el he'vé< a lépkedő exkavútor vezető fü'kéjében. a kapcsolólábláná", a kommunizmus nagv épílkczésemrk legfontosabb ponTjain. Jó utat! A nap nekünk nagyog! elnöknek a terv elfogadásához megnyernie a nemzetgyűlés többségét. A Francia Kommunista Párt nevében Francois Billoux mondott beezédet — Talán sikerül majd ezt a kérdést a nemzetgyűlésben megszavaztatniok — mondotta Bil-aux a kormány felé fordulva — de sohasem kapják meg a francia katonák beleegyezését, mert a francin katonák a fran. cla munkások ég parasztok fial. Ha Franciaország szerencsétlenségére sikerülne o'yan többségei i«látniok. amely bármilyen vá'tio. zalban megszavazná Nyugat-Németország felfegyverzését, mi kije'entfük majd ennek az országnak férfiai és női elölt — folytatni ke'l az akciót Nvu^et-Németország fe'fegvverzése ellen. A kormány elhatározhat ilyen felfegyverzést, de a francia nép nem fogadja ed 6ohal Faure miniszterelnök felszóVásáljan állította, hogv az „Európai hadsereg" a megvalósu ás stádiumába érkezett. A képviselőknek szavazniuk kellett volna a kormány napirendi javas'atáról. amely bizonyos alaki fenntartásokkal élve és kü önféle „óhajokat" kiemelve ellenzi ugyan a német nemzeti hadsereg és vezérkar felállításét, mégis valójában szabad kezel adolt vo>na a kormánynak a további tárgyalásokra. Ezt a jav»e'a*ot azonban a leszavazás veszélye fenyegette, ezért a miniszterelnök a szavazást óvatosan elhalasztotta és ehe'yett az alko'mányos seretek között felvetette a biza'mi kérdést a javaslat tárgyalásának sürgőssége ügyében. A biza'mi kérdi'l' en a nemzetgyűlés szombaton este szavaz. UjbM bíróság e"é állít'ák Nikosz Peloianríszt és 23 !ársát Szófia, (MTI). A Hellas Pres» Hírügynökség jelentése szerint I'iasztlrasz kormánya amerikai gazdái parancsára pfnTeken úiból bí_ róság eVé ál'ítlatja NikoSz Beioian. niszt, a go.-ög nép hősét és 23 társát.