Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 14. 3 AZ ÁSOTTHALMI „FÖLDINDULÁS" A Tito-határ mentén mindjobban erősödik a béke szilárd tábora Kedden este a sűrűn hulló hó. pelyhek vastagon borították be az ásotthalmi földeket is. A falu utcá­ján, meg a környező tanyahá a ak körül a puha, friss hóban csendbe vesztek et a csizmás, bakancsos lá­bak lépései. A téli este szokásos' csöndje borult most is a falura: a nyugalom békés, zavartalan csönd­je. Pedig tailán soha nem mutatko­zott ilyen élénk, eleven élet ebben a falubain, mint éppen ezen az es­tén. A dolgozó parasztok nem tér­tek olyan korán pihenőre, mini máskor, hanem még kései órákban is fény hullott igen sok ablakból az új hótakaróra. Tizenkét helyen tartói lak kisgyű­lés! ezen az estén Ásotthalmon. Az új begyűjtési rendelet ismertetésé­hez gyűlt össze a dolgozó paraszt­ság, de egyetlen hely sem akadt, ahol egyben meg ne tárgyalták volna legfontosabb, legsorsdöntőbb kérdésüket, a termelőszövetkezet, a termelőcsoportba való belépés kér­dését. Egy idő óta ugyanis — « ez az idő éppen a tszcs zárszámadásának ideje Ásotthalmon valósággal „megindult a föld", amint azt mon­dani szokták. Ennek a „földindulás­nak" egy-egy részlete tárulhalott a kedd esti ki&gyűlések résztvevőinek szeme elé is. • Az ásotthalom-köröséri iskolában férfiak, nők zsúfolódtok össze a nagy tanteremben. A későnjövök már csak az ajtóból hallották az előadó Ivánka Sándor elvtárs szavait. Megforgattak fejükben minden szót a begyüjlésről, az új begyűjtési rendeletről, de a legjobban minden­nél az itt résztvevőket is a tszcs gondolata foglalkoztatta. „Hiszen most se élünk rosszul — mondogat­ták itt is, ott is egymásnak —, de azért mégis csak nyugodlabb, za­vartalanabb az az élet". A tszcs­tagek, akik már azt az életet élik, biztató pillantásokat vetettek felé­jük, de nem fukarkodtak a biztató szavakkal sem. A gyűlés végén gondolkodó, komoly arccal tizenha­tan írták alá a belépési nyilatkoza­tot a III. tipusú „Szaibadsághar­cos"-tszosbe. Nem egy középparaszl neve szerepelt az aláírók között. Majoros József 22 holddal, Eörcsök József 19 és fél holddal, Bíró Mi­hályné 16 holddal lépett a csoport­ba.'Belépett az egész Csehó rokon­ság is: Csehó Antal 10 és fél, a másik Csehó Anlal 13, Csehó Fe­rencné ugyancsak 13, Csehó Béla 4, Csehó Szilveszter pedig 10 hold­dal. A 7 holdas özv. Varga Jánosné fiával. Varga Lajossal együtt lépett be, de csatlakozott hozzájuk egy hold és 1500 rjégyszögöljével Vér Mályás, valamint a 11 holdas Turu András, a 3 holdas Vitai Kálmán és az 5 holdas Turu Lajos is. — Eleget szolgáltam én a mull­ban keserves esztendőket Jakab al­ezredeseknél, meg más hasonló helyen, hogy végre csakugyan lát­hassam a munkám jutalmát — mondotta Vér Mátyás belépésekor a körülötte állóknak. — Régóla tárgyaljuk mi már ezt otthon, hogy most a magunk urai vagyunk ugyan, de mégimkább azok leszünk, ha a csoportban kevesebb fáradt­sággal. nagyobb segítség mellett sokkal jobb eredményeket érünk majd el. Nemcsak Vér Mátyás ég a körös­éri iskola kisgyűlésén belépett 15 társa gondolkodik így. Az elmúlt rtópok számadatai mindennél világo. sabban beszélnek: szombaton 18 család lépett be a „Dózsa"-)szcsbe, amely decemberben alakult ál har­madik típusúvá, hétfőn pedig 37 csalód a „Szabadságharcos".tszcsbe. • Nem véletlen, hogy így megin­dult a föld Asotthalmon. A „föld­indulás" azzal kezdődött, amiről Rákosi elvtárs így beszélt: „A leg­jobb agitáció és propaganda a ter­melőszövetkezetek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezelek virágoznak, ha termelékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni pa­rasztok eredményeit". Rákosi elv­társ november 30-i beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy jelen­tősen megnöveli a belépésrk szá­mát. ha a termelőszöveikezete-k nyil­vánosságra hozzák zárszámadásai, kat. ismertetik eredményeiket. Ez történt Ásoitihalmon is. A decemberi zárszámadás kitűnő eredményei sok egyénileg dolgozó parasztban még. inkább felkeltették az érdeklődést. A mostani napokra, he'ekre értetőd­tek azután valójában tetté az ak­kori gondolatok. Ebben természete­sen jelentősen nagy része van a Járási Pártbizottságnak és irányí­tásával a községi pártszervezetnek, amely gondoskodott róla, hooy mi­nél szélesebbkörű felvilágosító mun­kával ismertessék is az elért nagy­szerű eredményeket. Ennek a mun­kának jelentette egyik legdöntőbb állomását a párt községi alapszer­vezetének szombati taggyűlése, ahoi arra telteit fogadalmat Ásotthalam kommunista dolgozó paraszljai, hogy Rákosi elvtárs születésnapjá­nak tiszteletére folyamatos, szívós, kitartó népnevelő munkával arra törekszenek, minél előbb termelő­szövetkezeti községgé alakíthassák falujukat. Itt határozták el ennek a nagy célnak érdekében azl is, ihogy kedden 12 helyen tartanak kisgyűlést a községben, hogy a ter­mény-begyűjtési rendelet fontos kér­déseinek megbeszélésével együtt megbeszéljél: a termeiöcsoportok megszilárdításónak és a termeiőszö­vittikezeti mozgalom továbbfejleszté­sének tennivalóit is • Áisolthalmon ezekben a napokban talán senki sem akadt, akit nem a tszcs gondolata foglalkoztat. Az új élet formálódik s az eredmények lát. tán, a kommunisla népnevelők igaz szarvai nyomán mind többen válnak részeseivé ennek a boldog, új élet­nek. Dolgozó parasztok, akik szá. mára etádig a mindennapok egy­tormasáfjában, megszokoltságában telt az éltet, most maguk veszik ke­zükbe életüket, sorsukat a változtat­nak rajta, gondtalanábbá teszik a párt irár.iymulalásávai. Dóczi János és Böresök Imre két­három holdtas pártonkívüli kispa­rasztok például a múltban sohasem gondollak volna arra. hogy tőlük függhet jobb életük, boldogabb jö­vőjük. Most összefogták és mintha valami titkos rugó hajtaná, titkos motor fűtené őket, vasárnap késő éj 1 szakáig jártak ismerőseikhez, ko­pogtattak a többi becsületes kis­paraszt egész sorának ablakán, hogy megvitassák, megbeszéljék az új, még jobb élpt lehetőségét. Ta„ ián éjjel 3 óra is lehetett már, mire hazaiérlek, ele a beszélgetések nem voltak hiábavalók: mintegy 11 csa­lád határozta el velük együtt, hogy új, harmadik tipusú tszcs alakítá­sára kérnek engedélyt. Szűcs Sándor 11 holdas becsüle­tes dolgozó parasztot is az új élei úttörő harcosává tették a mostani nagy idők. ő maga szervezett a sa­ját lakásán kisgyűlést és vasárnap este vagy 30—40 parasztember, pa­rasztasszony gyűlt össze nála, akik­kel meghányták-vetetlók a nagy­üzemi gazdálkodás kérdéseit. Már nyomban reggel a beszélgetés ered. menyeképpen Szűcs Sándorral együtt hatan léptek be a „Szabad­ságharcos", tszcsbe. • Az Igazi nagy nap a keddi volt a község életében. Az a nap, ame­lyen a kőröséri iskolánál izen­hatan léptek be a tszcsbe. S míg ott folyt a kisgyűlés, a község többi helyein hasonlóképpen for­málódott a do'-gozó parasztság tör­ténelme, bontakozott ragyogó jö­vője. Az irodai-iskolánál Rózsa­hegyi László elvtárs beszámolója után 22 család, összesen 54 dol­gozó. 184 holdnyi földdel új har­madik tipusú' tezcst alakított és csoportjuknak a „Március 9" nevet adták, hogy mindig rrl'ékezzenek ária a napra, amelyen népünk nagy vezére, Rákosi elvtárs szüle­lett. Halasteleken is új tszcs jött létre. Itt Kiss Ferenc beszámolója után 20 család 187 hold földdel ala­kította meg a tszcst, amely Petőfi, Sándor nevét viseli maid. Egy má­sik kisgyűlésén Rózsa György elv | társ beszámolója után jelentette be 12 család, hogy belép a Dózsa-' tszcsbe. Az eredmények, az ásotthalmi, nagy „földindulás" nem 'eszi elbi-1 zakodottá a község kommunistáit. Szervezetten, tervszerüea kéezü'nek a még további munkára. Kedden 5 községi alapszervezetek összevont taggyűlést is tartottak a tenniva­lók megbeszélésére. Határozatot hoztak ezen. hogy a népnevelők csütörtökön beszámolnak munká­juk tapasztalatairól és közösen vi­tatják meg a módszerüket. Bevon­ják a munkába még szorosabban az eddiginél a tömegszervezeteket és igyekeznek mozgósítani a pár­tonkívüli népnevelöket 's. A nép­nevelőmunkát rendszeresei ki­értékelik, legalább '.retenként két­szer. Az agitációt a hangos hír­szolgálattal is kiszélesítik. Leg­főképpen azonban a személyes pél­damutatásra törekszenek, hogy a kommunisták ezen a téren is tu­datos irányítói lehessenek a falu mind szebbé váló életének. * Késő éjtszakába nyúlt már az idő kedden, amikor két férfi még mindig a lámpavilágnál tárgyalt ezekről a pompás eseményekről. Egyikőjük, Szécsi András elvtárs a község központi párttitkára ki­mutatott az ablakon és Turi József elvtárshoz, a Járási Pártbizottság titkárához fordult, aki 6zinte min­dennap kijár most ide. hogy fi­gyelje az új élet alaku'ását é6 se­gítsen, ahol szükség mutatkozik. — Ott, alig másiél kilométer­nyire húzódik a jugoszláv batár, — mutatta neki és derűs arccal tette aztán hozzá: — Nem örülnének Titoék, ha tudnák, mi történik itt nálunk. De mi gondoskodunk róla, hogy mi­nél kevesebb okuk is legyen az örömre. Szécsi elvtárs szavai a község valamennyi kommunistájának, de minden becsületes dolgozó -pa­rasztjának fogadalmát is jelenti. Mert nem iár harc nélkül a jobb élet megteremtése. Titoék, s a többi háborús gyújtogatok magyar­országi cinkosai nem nyugszanak Asotthalmon sem. Bencsik József, a volt 80 holdas kulák és Masa János kuláktársa, a.nol csak leaei a t6zcs ellen agitál hazugsággal, félrevezetéssel. Mások még ra­vaszabb módszerhez folyamodnak, m'nt például Bencsik Mihály,, a gazdag szőlőbirtokos kuták, aki­nek három cséolőgéne :s volt. vagy Kalmár András, aki híres volt arról, hogy külön főzetett a bé­reseinek vagy éppen a fukar, zsu­gori Dobó Miklós, akik most az­zal próbálkoztak, hogy befurakod­janak a tszcsbe. A becsületes dol­gozó parasztok azonban nem árul­nak velük egy gyékényen meg­teremtik a maguk boldog ételét uélkü'.ük is. Sőt sokkal jobban megteremtik! • A láva nem izzik talán olyan tüzesen a tűzhányó gyomrában, mint ahogyan a hideg hóval fe­dett kis lakásokban forr most Ásotthalmon az új élet születésé­nek tervezése. Alig szállt el az éjtszaka a keddi nagy nap után, 6zerdán már korán reggel négy­tagú küldöttség jelent meg a párt­irodán. Simon József, Fátyol Ar.tal, Horváth György és Fekete István kérték 30 család nevében, hogy 300 hold földjükkel harmadik tí­pusú tszcst alakíthassanak. Nyomukba sokan lépnek még maja az elkövetkező napokban és oz új úton, a békés jövő útján, vidáman, megerősödve haladnak előre biztosan, feltarl'óztaihala.tánul. (lőkós) A VEZETŐK PÉLDAMUTATÁSA a mi országunkban nem szólam. nem frázis, fecsegés, hanem élő eleven valóság. Csak az a vezelő követelhet meg fegyelmet a mun. kában, a terv teljesítése során, az állami éleiben, de magában a pártéieiben is, aki maga jó pél­dával jár elől- Az a vezető. akl úgy gondolja, hogy neki c®ak másoktól kell megkövetelni a fe. gyeimet, magának pedig meg. engedhet különböző fegyelmezet­lenségeket, előbb-utóbb nem tud megfelelni azoknak a nagy kö­vetelményeknek. melyeket a béke megvédéséért folytatott harc áL lílott elénk. Vannak-e olyan vezetők a sze­gedi üzemekben, okik ilyen hely. lelenül vélekednek a vezetők pél­damutatásáról? — Sajnos igen! Egyes vezetők még úgy gondol­ják: ök kivételek az alól a sza­bály alól, mely a vezetők szá­mára előírja a példamutatás szükségességét. Élesen megmutatkozott ez a sajnálatos tény a legutóbbi üze­mi háromszög ülés alkalmával. A Szegedi Pártbizottság ezeket az üléseket azért hívja össze rendszeresen, hogy az üzemek politikai és gazdasági vezetőivel együtt megtárgyalja a végzett munkál s segítséget adjon a so­ronlévő feladatok sikeres végre, hajtásához. A legutóbbi üzemi háromszög ülésen azonban az volt a tapasztalat, hogy egyes veze­tők nem kíváncsiak a párt kiér­tékelésére, s "em értékelik azt a segítséget, melyet a párt nyújt szántukra. Nem egy vezető egy szerűen — anélkül, hogy beje­lentette volna távolmaradásának okát — nem veti ré^zt az ülésem A Ládagyárból például sem a vállalatvezető, sem az ÜB titkár nem vett részt az ülésen A Sze. gedi Cipőgyárból senki sem je­lent meg. Az egész Villamosvas. utat a párttitkár helyettese kép­viselte, azt is csak úgy „tessék­lássék" módon, mivel aktíven nem folyt bele az értekezlet munká. jába. Igen érdekes kép kerekedik ki, ha párhuzamot vonunk ezen üze. mek vezetőinek fegyelmezetlensé­ge és az üzemben folyó munka közölt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy éppen a Ládagyárban, a Szegedi Cipő­gyárban és a Villamosvasútnál mutatkoznak hiányosságok a vál­lalatvezetés. a párt és a társa, dalmi szervezetek munkájában. Miből adódnak ezek a hiánvos­ságok? Éppen abból, amit ezek a vezetők a háromszög értekezlet, tői való távolmaradásukkal bizo­nyítottak. Abból, hogy helytelenül értelmezik a párt- és állami fe. gyeimet, saját maguk sem mu­tatnak példát ezen a téren Ab. ból, hogy ezek az elvtársak — mondjuk meg őszintén — kicsit lebecsülik a párt iránymutatását, nem akarnak túllátni a saját munkájuk kerítésén. Rákosi elvtárs az országos "k­tivaériekezleten a következőket mondotta; gazdasági vezetés­nek jó együttműködése a párt. szervezettel. vagy ennek az együttműködésnek a hiánya pon­tosan visszatükröződik a terme, lés jó vagy rossz eredményeiből.*' Tanuljanak ebből a megállapí­tásból az érintett szegedi vezelők is! Levelezőink örömmel csatlakoznak Barát János elvtárs versenyfelhívásához Lapunk tegnapi szár/iában Bará: János elvtárs versenyre hívia ki a „Dó, magyarországi valamennyi levelezőjét Rákosi elvtárs 60.-ik születésnapjának tiszteletére. A versen yfelihívá. hoz máris számosan csatlakoztak s elfogadták Barát elvtárs versenyfelhívásában írt »er_ senypontokat azért, hogy hozzáse­gítsék dolgozó társaikat a sajtó nyilvánosságán keresztül felajánlá­saik teljesítéséhez. A szegedi MAV-tól Földvár* La­jos elvtárs csatlakozott elsőn k a versenyhez és vállalta, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszte etére egy dolgozót kapcsol be a leve.ezö mozgalomba A Szegedi Ruhagvárban 5 levele­zőnk fogad'a ej a versenyfelhívást. Ács Rózsa ígérte, hogy a DISZ, Baka|ly József vállalta, hogy a Békebizottság és a Szabadságnar­oos Szövetség munkájáról s'ímol be a Délmagyarországnak- Gál An. na és Zsebők János elvtárs pedig az üzemi pártszervezet munkájáról és a termelési kérdésekről kü.d be tudósítást. A Ruhagyár levelezői vállalták azt is, hogy Rákosi elv. társ születésnapjának tiszteletére az üzemben a levelezők számát 5. ről 10-re emeiik. A Délmagyarországi Rostkikészfcő Vállalattól Jáger Lászlóné elvtárs­nő lapunk új levelezője csatlako­zott Barát elvtárs felhívásához s egyben párosversenyre hívta ki Barát elvtársat. A deszki dolgozó parasztok tudják: Jó munkájuknak nem marad el az eredménye A további jó munhát segíti elö az „ÖTÉVES TERV" kiállítás Szombaton, február 9-én nyílik meg Szegeden az MSZT székházban az ötéves terv-kiállítás, amely szemléltetően bemutatja a liárnm éves tervben elért eredményeket cs az ötéves terv sikereit. A kjállítás előkészítőinek kala­páeszajáfól hangos az MSZT_szék ház. A vezető hangja töltj be a tág, nagy termet. Már kezd kibon­takozni az impozáns kiállítás kii'ső képe. Az e'ső szobában állítják ki a hároméves tervben e'érl eredmé­nyeteket mu'ató grafikonokat, áb­rákat. képeket. Egy másik szobában a képek a Partemente! mutálják be, Rákosi elvtárs az ötéves ter vei, mint törvényt bocsajtja szava­zásra. A díszteremben az ötéves tervben már rddig elért eredményeket lát­hatják majd a dolgozók s megele­venedik előttük a terv hatalmas perspektívája. Közvetlenül a szín­pad alatt láthatók ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a Sztálinj Vas. mű képei és Sztálinváros modellje. Az ipar, mezőgazdaság közlekedés grafikonjai, mind az eddigi ered­ményekről számolnak be az érdek­lőiteknek. Ez a kiállítás nagy segítséget nyújt majd minden dolgozónak munkájához, hogy az etéitliik álló feladatokat sikeresen megoldják, de nagy segítséget jelent az üzemek kerü'eíek né;;nevc'őlnek |S, hogy a jövőben még jobban, még eredmé­nyesebben tudjanak do'goznj. Külö­nös jelentősége a kiállításnak, hogy az ötéves tervben elért sikerek be­mutatása mellett, az országos jelen­tőségű alkotásokon kíviii helyi ada. tokai is turtalmaz mind az ipar. mezőgazéiiság, valamint a kultúra területén. Deszk községben máris hozzá­látnak az új begyűjtési rendelet teljesítéséhez, ugyanakkor kialakult a tanácstagok között a verseny, mozgalom kiszélesítése a begvüj_ tés mielőbbi luaradiékta'an teljesí­tése érdekében. Megígérték a köz­ség tanácstagjai, hogy a dolgozó parasztok körében felvilágosító munkái végeznek a begyiijté3 si­keréért. Ifjú Kiss György tanács­tag versenyre hívta ki Varga Fe­renc dolgozó parasztot és ígérte, hogy az 1952 évi tojás és baromfi­beadási kötelezettségét Rákosi cív. társ születésnapjára száz százalékig teljesíti. Varga Ferenc elfogadta a versenyfelhívást s megígérte, hogy ő is teljesíti erre az időre be­adási kötelezettségét- Battancs Ist. ván tszcs-tag, versenyre hívta Iviss Mihály tszcs-tagot, hogy a háztáji gazdaság utáni tojás és baromfi­beadási kötelezettségét március 9­re teljes egészében teljesítik. Tudják a termelőcsoportok cioi. gozói; jó munkájuknak nem marad el az eredménye. Például Kiss Mihály az elszámoláskor 1174 Kilo búzát. 347 kiló burgonyát, 879 ki.ó árpát, 1257 kiló kukoricát, 33 hter olajat, 92 kiló cukrot. 15 kiló má­kot, 4190 kiló szálastakarmányt kapott. Valamennyi tszcs-tag, aki jói végezte munkáját az" egész esz­tendőben. megtétel ta számítását. A termelőcsoport dolgozói még jobb munkával, a munkafegyelem meg. szilárdításával készülnek Rákosi elvtárs születésnapjára. Korom Istvánné leveiező titáía Te-tttot ULátlítás a Szegedi HtúzfutnfaH A múzeum ma már nem a letűnt korok szúette, régi maradványai­nak raktára, hOnem a tömegnevelés egyik fontos harci eszközévé lett. Ezt a megváltozott, új szelleme! tükrözi a Szegedi Múzeum is. amely a maga eszközeivel, városunk je­lentős kulturális tényezőjévé aia. kult. Ezt bizonyttja például a ta valy nagy sikerrel megrendezett „Fejlődéstani kiállítás", vagy a „Szeged halászata", és a ;.Népi cserepesség'* című kiállítások. Most ismét nagy mun'rára kőszü lödnek a Szeged! Múzeum d-iigo­zói, mert a közeljövőben megren. dezik a „Móra Ferenc emlékk.állí­tást". Móra Ferenc neve jóttsmert a szegedi dolgozók előtt és ezer, a kiállításon közelebbről és böve-.ben is megismerhetik Móra Ferenc munkásságú1­A kiállítást nét teremben rendé zik meg és ez a kiá'tttás smét fontos láncszeme lesz a Múzeum tömegnevelési munkájának, ugyan­akkor pedig hű tükörképet ad Mó­ra Ferenc nagyjelentőségű tudomá­nyos tevékenységéről­Iinross M'hál.v a „Délinagj arország ' levelezője

Next

/
Oldalképek
Tartalom