Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-29 / 50. szám

mm Már most készüljünk fel az efctf tavaszi munka. a siniftozás elvégzésére Fokozott békeharcni buzdított a Victor Hngo.est A Felépítmény és Vasanyagjavító UV ne gátolja a dolgozók munkáját a normamegállapítás elhanyagolásával az mdp csöng radmegyei partbizol rt s a g a n a k lapja VIII. ÉVF. 50. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. FEBRUÁR 20. A kultúrmosgalom csongrádmegyei feladatai Tömegkulturális munkánk spik­rétű A Szabad Föld Téli Esték, •hlyeket aa idén 70 községben tartanak meg rendszeresen, az is­meretterjesztő előadások, a Szovjet­uniót népszerűsítő előadások, a kul­túrotthoraok, amelyek egyre inkább a falu társadalmi életének központ­jaivá válnak, a különböző művészeti csoportok, amelyékben 2.246 kultúr­aktiva vesz részt, a könyviármozga­lom és a könyvan!célok megrende­zése, a film. színház látogatása — mind mind együttvéve alkotják azi a kullúrmunkát, amelyeknek mind­egyike jeleniős helyet foglal el a dolgozók kulturális nevelésében. E sokréiű munka bármelyikének el­hanyagolása az egésznek a megbon­tását jelenti. Feladatát azonban csak akkor tölti be, ha a szocializ­mus építésének szolgálatába állítva elősegíti a napi politikai és termelési feladatok végrehajtását. Ha egy községben jó kiuMúrcsoport műkö­dik és időnként előadásokat tart, amelyeket hálás közönsége megtap­sol, de elhanyagolja a Szabad Föld Téli Esték kis műsorral való színe­sítését, vagy a népművelési ügyve­zető gondját csak a tömegpropa­gaDda előadások kő ik le, de nem törődik a népkönyvtárral —• akkor a kullúrmuinka egyoldalúvá válik, mint például Deszken, ahol a kul­túresoport jól működik, de a köuyv­tármunkát elhanyagolják. A fejlődés mindig ott a legered­ményesebb, abnl a községi tanácsok, az üzemi bizottságok szívügyüknek tartják a kulturális nevelőmunkái és ahol a pártszervezet azt segíti éa ellenőrzi. Pitvarosom például jól működik* a kultúresoport, a könyv­tár olvasóinak száma egyre gyara­podik, könyvamkétoka! rendeznek, népszerűek a Szabad Föld Téli Es­ték és az ismeretterjeszt őelőadások­nak egyre több hallgatója van. A kullúrmunka ilt azért fejlett, mert a tamács segíti, a kultúrvezető szív. ügyének tefkint'i, a pártszervezet pe­dig rendszeresen ellenőrzi a kul túr­munkát. Természetesen mindezt nem egy embernek kell elvégeznie, hanem a kultúrmunlka minden egyes részéi a kultúraktivákon keresztül sokolda­lúan kell beállítani a na<pi esemé­nyek. a termelőmunka fokozása, a dolgozók kulturális nevelésének szolgálatába. Megyénk kultúrmun­kájában. ezen a területen észlelhető a legnagyobb hiányosság. A béke­kölcsönjegyzés óta a kis, gyorsan­mozgó, ötletes kultúragitációs cso­portok alig működnek. Nem áll kel­lőképpen sem a városon, sem a fa­lun a kultúrrwunka a termelési eredmények megjavításáért folyó harc szolgálatában, holott ezek ^ a kis csoportok felvilágosító munkája azzal, hogy megénekelték és kis csaszluskák szövegében megdicsér­ték a jól termelőket és megbírállak az elmaradókat, igen jelentős ered­ményeket értek el mind a termény­hegyüjtés, mind a termelőmunka megjavításában. Ennek a jól bevált módszernek elhanyagolásáért maga a népművelési osztály is felelős. Egy kul (úrvezetőnek az üzemek­ben. a falun sok mindenre kell gon­dolnia. Általános szokás, hogy a kultúrvezető tanítja a színjátszó csoportot, ő maga szerepel, táncol; az egész rendezés gondját magára vállalja és ebben ereje kimerülve, a többi feladatok megoldására már nincs ideje. És éppen ez a helytelen. Megfelelő aktívák nélkül a kultúr­vezető munkája szélforgácsolódik. Irányítania kell a kullúrmunkát; aprólékosan,, gondosan ellenőrizni ós szervezni. Ki kell hogv terjed­jen a figyelme a Szabad Föld lé'i Estékiöl a könyvankétok megrende. Késéig mindenre és egyik területet sem hanyagolhatja el. Számos he­lyen a kullúrmunka e sokrétűségé­nek jelentőségét még nem ismerték fel. Ennek a felismerésnek hiánya okozza azt, hogy több helyen a párt­szervezetek nem adnak kellő támo­gatási, irányílást a kuliúrvezetőnek, munkáját nem ellenőrzik; egyszó­val: nem törődnek vele Az ál talá­ros ismeretierjesztő előadások leg­ragyobbrészben a Szegedi Kender­fonógyárban és a Textilműveknél a túlzsúfolt programmra hivatkozva maradnak el. A hiba rem a túlzsú­foltságban kereshető, hanem abban, hogy minden megmozdulásra, elő­adásra ugyanazokat várják el, okik pártnapon, taggyűlése®. MSZT. gyűlésen, _ifi-naipon, különböző okta. tási formákon résztvesznek, viszont a széles dolgozó tömegeket nem ak­tivizálják. nem tudatosítják aktívái útján a dolgozók széles körében előre az előadások meglartását. És ha valamit el kell halasztani, min­dig a tömegpropaganda előadásra esik a választás. A pártszervezetek politikai ellenőrzése hiányának tud ható be az is, hogy egyes könyvlá rakban — így például még az ősz, szel is a. kiskirálysági és a hódme zövásárhelyi könyvtárakban — rég] fasiszta könyveket „őrizgettek". Eb­ből is megállapítható, hogy a kul­túrmunka elhanyagolása és a párt­szervezetek részéről az ellenőrzés elmaradása veszéllyel jár. Az utóbbi időben bizonyos „be-fe­léfordulás" mulatkozik a tömegkul­turális munkában, ami ugyancsak a kultúrvezető egyoldalúságára vezet hető vissza. A kul túrcsoportok sol helyen „csak" előadásra készülnek és nem igyekeznek ezon, hogy kultúrmunfcát ne öncélúvá, hanem a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. Csak elvétve akadnak üze. meik, vagy községek, ahol egy.egy csaszluskával népszerűsítik, vagy bírálják a dolgozókat; csak elvétve akadnak olyan előadások, ahol gon dosan összeállított összekötő szöveg­ben ismertetik az egyes szindara bok, táncok, vagy dalok tartalmát és ebben az összekötő szövegben az eredmények megjavításáért ls moz­gósítják a dolgozókat. Mindez nem könnyű feladat. Nem könnyű feladat ezt a módszert be­vezetni az üzemekbe, a kultúrott honokba. a falvakba, a tszcsbe és mindenütt. Ennek megvalósításá­hoz két feltétel szüxséges. Szük­séges elsősorban az, hogy a párt­szervezet feladatának tekintse kullúrmunka rendszeres ellenőrzé­sét és támogatását. Döntő hiba az, hogy még mindig kevés a kultúrmunká­hoz jól értő, megfelelő ká­der- Az elmúlt évben 200 dolgozó volt különböző kultúliskolákon. De ezek a káderek már jórészt nem találhatók a kultúrmunb* te­rületén. Pedig Révai elvtár3nak szavai egy év távlatából is erre a problémára mutatnak rá. „... azok a kultúresoportok bi zonyultak a legjobbaknak, ahol volt olyan vezető, aki szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott ve­lük. Kevés az ilyen vezető. Ke­vés a kóru6vezetőnk, kevés könyv­tárosunk, kevés olyan emberünk van, aki a Szabad Föld Téli Es­téket szakszerűen vezetni tudja, kevés a természettudományos elő­adónk és — talán ez a legfonto­sabb — kevés olyan szervezőnk van, aki az egész kultúrmunkát ösz­szefogja ... a legközelebbi 1—2 I esztendőben egyik fő feladatunk, meggyorsítani a kulturális káde­rek kiképzését központi és helyi eszközökkel... Többet lehelne tenni a tanácsoknak a helyi lehe tőségek felkutatásában és felhasz­nálásában ..." Ha a kultúrmunkát lebecsüljük, vele kellőképpen nem foglalkozunk, következik be, hogy amíg az építő, terme'ő munkában mérföldes lép­tekkel haladunk előre, addig kul turális téren lemaradunk, ez pe­dig károsan hat vissza a termelő munkára. Hiszen a mult bűnös csö­kevénveit el kell távolitanunk a do'gozók tudatából és át kell ne­velnünk a dolgozókat újtípusú emberekké. Éppen ezért a tömeg­szervezetek kullúrcsoportjai, a falu és az üzem ku'túrmunkásai létesít­senek szorosabb kapcsolatot a megyei, járási és a városi népmű­velési osztályokkal. A DISZ Me­gyebizottsága is alaposan vizsgálja meg: mi az oka annak, hogy az 1950-es DISZ kongresszusi kultúr­verseny óta a DISZ kultúrcíopor. tok és a DISZ-tagok aktivitása a kultúrmunkában nagymértékben hanyatlott. A DISZ-fiatalok azok, akik szeretnek táncolni, éneke'ni, színjátszani, szavalni — egyszóval a DISZ-fiatátoknak kellene a kul­túrmunkában élen járni. De vizs­gálják meg üzemi és községi párt­szervezetek is, hogy segitették-e kellően a kultúrmunka eredmé­nyességét területükön. A dolgozók igénye egyre nagyobb és ennek az igénynek kell eleget tennünk a kulturális munka minden területén. Harcban a március 9-i felajánlások teljesítéséért Egyre jobban kiszélesedik üzemeinkben a brigádverseny Készülőditek a szegedi üzemek lo'gozói Rákosi elvtárs születésnap­jára. Lelkes készülődésüket, forró szere telüket bizonyítják azok a ma­gas százalékok, jó termelési ered­mény; k, melyeket nap, mint nap elérnek. A felajánlásukat sokan már jóval túlszárnyalták s újabb vállalások teljesítésével készülődnek március 9 megünneplésére. A Szegedi Épületszerelő Vállalat dolgozói lelkesen készülődnek Rá­kosi elvtárs születésnapjára. A március 9-i felajánlások megindu­lása után a versenyben dolgozók száma ugrásszerűen megnövekedett s így elérték azt. hogy a dolgozók "6.3 százaléka tett felajánlást. Né­meth Ferenc vízvezetékszerelő vál­lak®, hogy eddigi 96 százalékos tel­jesítményét 105 százalékra emeli s ezt az eredményt Rákosi elvtárs születésnapja után is megtartja. Vállalását jóval túlteljesítette, mert február második delkádjában elérte a 177 százalékot. Bárkányi József vízvezetéfcszerelőnek az volt a vál­lalása, hogy 106-ról 112 százalékra emeli teljesítményét. Vállalását 176 százalékra teljesítette. Túilliieljesí­telte vállalását Gyuráníki Károly is, aki 102 százalékos eredményére 8 százatékos teljesítményemelést aján­lott fel és 157 százalékra teljesítette vállalását. Csányi József száz szá­zalékon alul teljesítő dolgozó meg­ígérte, hogy Rákosi elvtárs születés, napjáig eléri a 105 százalékot, ez­zel szemben február második de­kádjában 140 százalékra teljesítette normáját. Annus Mihály vállalta, hogy 95 százalékos teljesítményét 8 zázalékkal fokozza s vállalását túl­teljesítve 121 százalékra teljesíti tervét. Rózsa ödön vállalása az volt. hogy 120-ról 125 százalékra meli teljesítményét, ezzel szemben 167 százalékot ért el. Az üzem három tanulábrigúdja versenyre hívta egymást Rákosi elv­társ születésnapja tiszteletérc. Je­lenleg a „Tűz" tamiló'brigád jár az élen, mert 30 százalékos teljesítmé­nyét 42 százalékos vállalásuk elle­nére 81 százalékra teljesítette. A Március 15" vízvezetékszerelő bri. I I gád dolgozói vállalták, hogy 103 i százalékról 110-re emelik teljesít­i menyüket s már elérték a 168 szá­zalékot A mezőtúri építkezésen dol­gozó Turi Pál művezelő, Bíró Mi­hály, Presburger György, Németh Ferenc éa Gubics Lajos szerelők ;;zon az épületen, melyem dolgozlak, a vízveze'.ékszere lési riiunkát négy nappal a határidő előtt, vagyis feb­ruár 13 helyett február 19-én befe­jezték. Ezután újabb felajánlást teltek s megígérték, hogy március 9_ig még egy sertéshizlaldának a vízvezetékszerelési munkáit is el­végzik. A Tápéi Hajójavító Vállalatnál Veszelka Sándor brigádja 115 szá­zalékos teljesítményére még öt szá­zalékot vállalt. Vállalásukat 125 százalékra teljesítették. Sipos G. Kálmán átlagteljesítménye 114 szá­zalék volt. Megígérte, hogy Rákosi elvtárs születésrasipjára öt százalék­kal teljesíti lúl ezt az eredményi. A legutóbbi kiértékelés szerint Sipos Kálmán 121 százalékra fokozta tel jesítményét. Meboraszki Mihály 113-ról 118 százalékra emelte telje­sítményét. Vincze József ifjúmun­kás brigádja 115-ről 118 százaiákra emelte teljesítményét. A dolgozók felajámlásaik teljesítésével lehetővé teszik aizt, hogy a vállalati első ne­gyedévi tervét két nappal a határ­idő előtt teljesítheti. A Magasépítő Vállalatnál kiemelkedő eredményt ér el a Rá­kosi elvtárs születésnapjára tett felajánlások teljesítésében a Simon kubikos-brigád. A brigád tagjai vállalták, hogy 185 százalékra tel­jesítik normájukat. Ezt a vállalást január hónapban 220 százalékra, február első és második dekád­jában 230 százalékra teljesítették. A brigád ezt a jó eredményt úgy érte el. hogy valamennyien bele­kapcsolódtak a tízperces-mozgalom­ba. Szélt István kubikos brigádja 180 százalékos felajánlását 230 százalékra teljesítette- Kecskeméti Sándor kőműves brigádjának dol­gozói váltatták, hogy a 180 száza­lékos sztahánovisla szintet tartják. Az első hónapban 218, a második dekádban ped'g 340 százalékod teljesítményt értek el. Jó ered­ményüket a brigádvezetó újításá­val és munkamódszerátadással ér­ték el. Az Erdei László ács-bri­gád dolgozói váltatták, hogy a normát 184 százalékra teljesítik, a a selejtet kiküszöbölik. Vállalá­sukat 207 százalékra teljesítették, a ma már teljesen 6e.ejtmentesea dolgoznak. A Gazda-mozgalom ke­retében eddig 4973 forint megta­karítást értek el az üzem dolgozoi, É'enjár az anyagtakarékosságban Jójárt Sándor telepvezető. A Cipész Kisipari Termelő Szövetkezetben is lázas munka folyik. Kovács Mi­hály felajánlotta, hogy 170 száza­lékra emeli teljesítményét. Ezután még 5 százalékos pótfelajánlási tett, 6 teljesítményét 178 száza­lékra fokozta. Tatár Mihály 145 százalékos vállalására 5 százalék pótfelajánlást tett- Vállalását túl­teljesítette, s 163 százalékos ered­ményt ért el. Emraer Pál 125 szá­zalékos felajánlására még 10 szá­zalékot ajánlott feL s 155.3 szá­zalékra emelte teljesítményét. Gyu­ris Illés 120 százalékot vállalt, erre 10 százalékos pótfelajánlást tett, 6 elért 132 százalékos eredményt. Vetró János vállalta, hogy 135 szá­zalékra emeli teljesítményét. Ez­zel szemben 149 száza'ékot ért el, A Szegedi Fürdő dolgozói is kiemelkedő eredimények­l kel készülnek méltóképpen, Rákosi elv tára születésnapjára Pópity Pé­ter elvtárs, a mosódia vezetője meg­szervezte a brigádok közötti mun­kaversevyt. Ennek eredménye a* lett, hogy a Balog-brigád 182 szá­zalékos teljesítményt ért el. Gazdag Jánosné brigádja 148 százalékos munkateljesítmény melleit a selej­tet 90 százalékkal csökkentella A vasalóit közölt Nógrádi AntaLné tűnt ki 161 azázaláko? át'lagtelje-sítmé­nyével. A gőzfürdő női osztályán jő munkával járnak élen Országh Zsigmondné, Páva Ferencné és Szakoly Mária. A férfiosztályon Zsurkán Ferenc mutat példát dol­gozótársainak. Rákosi-műszakkal a vállalások túlteljesítéséért! A^ Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak kezdeményezése A mult héten pénteken a Sze­gedi Kenderfonógyár javítómühe. lyében Marton Ferenc és dolgozó­társai műszak után megbeszélésre jöttek össze. Marton elvtársai és társait komoly elhatározás ösztö­nözte erre a megbeszélésre. — Rákosi elvtárs 60. születésnap­jától már csak két hét választ el bennünket, valami nagyot kel; cse­lekedni. nagyot amellyel még job. ban előrevisszük a versenyt — mondta Marton elvtárs dolgozó tár­sainak, s azonnal meg is nevezte nagy cselekedetet: — Szervezzük meg az egész tizemben, hogy egy héten keresztül Rákosi-műszakot tartunk ! A javaslat után már nem sokat gondolkoztak. Felkeresték az üzem azdáját, a párttitkárt és bejelen­ették kezdeményezésüket. Egy pil. anafig sem vártak, hanem azonnal] hozzáfogtak a szervező munkához. Marton elvtárs intézkedett: - Te. Tóth elvtárs a vizesfonóba. Juhász elvlárs a szárazfonóba, Findics elvtárs, te pedig a motolla zemrészbe menj. Vigyétek szét a hírét kezdeményezésünknek! A szót tett követte. a kezdemé­nyezők munkához láttak. Végigjár­tak az üzemrészeket- Az üzem dol­ozóinak nem sok magyarázatra •olt szükség. A vizesfonóban Tóth Ivtárs egyenesen a művezetőhöz, ippai Szilveszterhez m-ent. El­mondta. hogy mi járatban van. — Jó lenne, ha ti is csatlakozná­tok hozzánk! — hívta fel a műve. zető figyelmét. Lippai elvtárs a vizesfonó dol­gozói nevében telkesen fogadta a kezdeményezést s megígérte, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz. Mint művezető minden műszaki előfeltételt megteremt, hogy siker kisérje a dolgozók mun­káját. Az előfonó üzemrészben a dolgo­zók már előbb gondolkodtak azon. hogy most keltene valamilyen nagy­tettet véghezvinni. Volt olyan dol­gozó, aki állandó békeőrséget vál­lalt- Mások kommunista műszakot emlegetlek. Tóth elvtárs sorra láto. gatta a dolgozókat, elmondotta, hogy a javítóműhely mit kezdemé­nyezett. Az előfonó egyhangúan azonnal csatlakozott, sőt továbbfej. tesztelték a kezdeményezést. Nem egy előfomós a Rákosi műszakon belől békeőrséget is áll. A szárazfonóban Juhász Péter elvtárs a bejárathoz legközelebb dolgozó elvtársnőhöz ment. — Elvtársnő — mondotta —, mi. a javítóműhely dolgozói elhatároz. tuk, hogy március 3-tól március 10-ig Rákosi műszakot tartunk. Csatlakozzatok ti is hozzánk! Ábrahám elvtársnő és nem egy szára,zfonós egy kicsit bosszanko­dott. hogy nem ők lehettek a kez­deményezők, de lelkesen csatlakozlak. A DISZ fiatalok ebben az üzem. részben elhatározták, hogy a „Nagy műszak" alatt — ahogy ők maguk közt mondják — ifjúsági műszakot tartanak. A javítóműhely kommunistáinak munkáját siker kísérte. A Szegedi Kenderfonógyárban március 3-tól március 10-ig egyhetes munkaün­nep: Rákosi műszak lesz. Az egyik kezdeményező. Marton elvtárs így mondotta: — Célunk ezzel a műszakkal az. hogy a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóinál/ nyomában Szeged va­lamennyi üzemének dolgozói Rákosi műszakkal induljanak harcba a vál­lalások túlteljesítéséért­A „szakma legjobb dolgozója" címért folyó verseny állása a faiparban A faipar dolgozói között országosan folyó versenyben a sza­bászok között első helyen áll Dragon István, a Csongrádi Bútorgyár szabásza. A seprűvarrók között második Újvári Józsefné, a Szegedi Seprűgyár seprűvarrója. Gatterosok között első: Hoksári Mihály. Tiszamentt Fűrészek. A marósok közötti országos verseny második helyezettje jelenleg Bodó Mihály, a Szegedi Bútorgyár dolgozója, a legjobb betanított dolgozó Dura József. Szegedi Falemezgyár. A gyufaipari dolgozók közölt a „szakma legjobb dolgozója" címért folyó versenyben első helyen Ábrahám Ferencné áll. akl a Szegedi Gyufa, gyár dolgozói-

Next

/
Oldalképek
Tartalom