Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-26 / 21. szám

SZOMBAT, 1952. JANUÁB TtTŰZKERESZTSÉG Urbán Ernő színművének e'őadása a Szegedi Nemzeti Színházban n-..Űj életünk ábrázolásához a: konfliktust nem kitalálni, hanem | megtalálni kell. Ha az eleven, a J valóságból kiragadott konfliktus megvan, lia úgy tükrözi kiosinyben J az élet egészét, ahogy a vízcsepp tükrözi az eget, nem kell másl tenni,! pusztán e kiragadott konfiikltist el. mélyíteni és teljes egészében, ha le. het, még a valóságnál is forróbban kibontani. Az iránytű pedig az esz. mei mondanivaló felmutatásához legyen az új élet szenvedélyes szeretete s az ellenség iránt érzett ádáz, olthatatlan gyűlölet" — így beszél Urbán Ernő „Tűzkeresztség" című színmüvének megsaületőséről. íróink, feladatairól. S való igaz, a „Tűzkeresztség" drámairodalmunk fejlődésének jelentős határkövévé vŐl éppen azáltal, hegy bátran félredobva a sematikus megoldásokat, a valóság erejével ragadja meg maii életünk egyik legjelentősebb problémáját, mutatja mag a falu dolgozóinak sokszor kétségekkel, gátlásokkal leli útját a termelószövelkezetek felé, de még azon bclUt is. Ezer színbon, a jellemek igaz és mély gazdagságában, a konfliktusok eleven sodrában bontakozik ki elöt. tünk a magyar ialü éleiének gazdagabb, boldogabb jövőbe vezető útja, amely göröngyökön, «okszor talán áthidalhatatlannak látszó szakadékokon ái Vezet el a végső célhoz. Urbán Ernő bá'ran' meg merte mutatni ezt az utat. Nemcsak a terme, löcsoport kapujáig vezeti el a nézői, hanem a csoport betső életébe is, ahol UJ* alapokon, űjr-éterkörüliwényck közepette, de még alig-alig álformálódolt, az elmúlt társa dal óm ezernyi gondolkodásbeli é3 jellem, beli maradványaitól megkötve, kissé bizonytalanul, meg-moglinlorodya, hátrafelé kacsingatva haladnak ;« új útra lépett dolgozó parasztok cz új élet jküán. A bennülj múltbeli csökevények, az „úrnyékjánosok" kélieüküsóge, a hatóignácok paraszti gőgje, a , körömsándorok szék tár iánussága legföljebb csak féltje lehel a fejlődésnek de aemmieselra síim gátolhatja meg az új élet előrehaladását, bárhogyan is igyekszik élni a még meglévő lehetőségeivel taz ellenség, A Bozinék, a párt igaz harcosai^ a mi pártunk biztos kézzel vezeti az új élet építését nemcsak a váróéban, hanem a falun ia. A „Tíét Október" ügye látszólag diadalt agatoll már s az új élet vidám örömé, lendülete bontakozik ki a termelőcsoport mulatságán. Iti van már a csoportban Haló Ignác, a 16 holdas középparaszt is, aki be. látta már, hogy ja régi módon nem lehet nem is jó tovább élni". Ember akar lenni, ,,aki ura, nem rabszolgája a földnek". Gyökeret eresztett már az új éleibe 16 holdjával, a helyes út felismerésével, de elevenem él még benne az elmúlt életből ittmaradt gőg, a becsvágy, a régi gazda hiúsága, olyan elevenen, hogy a kulák intrika és Köröm Sándor, a t'. zcs-elnök gyanakvása, az új tagokkal szemben megnyilvánuló „irigysége" elegendő ahhoz, hofey lángra lobbantsa ezeket a lappangó szenvedélyeket a Ilató Ignác felindultan hagyja ott a csoportot, niondván: „cselédek között nincs gazdának a helye!" Hiúsága még erősebb az észszerű felismerésnél, ő még nem elég erős ahhoz, hogy félredobva és legyűrve ezeket a belső ellentmondásokat, felismerje, hogy itt nomcsak az ő személyes ügyiről, hanem az egész közösség érdekéről van sző. Da a végső felismerés, a tanulságok összegezése nem késhet sokáig, meri Ható Ignác nincs egyedül az önmagával, a belső ellentmondásaival vívott harcban. A párt segíti ahhoz, hogy végül is levonja a tanul.ágot, hogy tisztán lássa, mit kell lennie. „Azt hittem, elég, ha beviszem a löldet, meg a jószágot azzal kész.' Az ember, a tiszta emberségem az későbbre ma. radhat akkorra, mikor már meg. mutattam, hogy nz újfajta életben is érek valamit. Úgy vellem fel a csoportot, mint valami ruhát, de belül a régi maradiam". Köröm Sándor, a termclőcsopprt elnöke, aki vérét ontotta a szabadságért, még r.em látja világosam, hogy pártunknak a nép érdekeiben folytatott politikája ellen vét akkor, amikor a maga sajátos Irigységé, vei útjába áll azoknak, akik már „a készre jönnek". Igazságtalannak véli, hogy azok is részesüljenek a jóban, az új élet szépségeiben és örömeiben, rklk azért rom hoztak áldozatot. Mélyen gyökeret vprt benne ez a helytelen felfogás siiem is egyszerű feladat ől meggyőzni álláspontja helytelenségéről. Ezzel átmcnelil g megkönnyíti a csoport körül ólálkodó elimség aknamunkáját. Sóhár Lidi, ez a minden aljas, eággal, ravaszsággal, fondorlattal teli kulák,TK-zony megkísérli, hogy befurakodtok a csoportba s amikor cz nem sikerűi neki, igaztalan váddal illeti Ható Ignácot, sőt altéi : sem riad vissza, hogy becsmérelje a tisztalelkü. becsületes Szele Zsuzskát a csoport pártiilkárát. Vájjon von-e erő amely képes összefogni a már-már széthulló cso. portot, kiegyenlíteni az ellentéteket, j elaltatni a lángralobbant indulatokat, helyes útra téríteni Ható Ignácot és Körömi Sándort? Igen, van ilyen erő, a párt ereje. Boziné, Szele Zsuzska, a párttitkár képes arra. hogy megoldja az ellenléte. ket, összebékítse Ható Ignácot és Köröm Sándort s a már sürgető vetés munkájára vezesse a termelőcsoport tagjait. Urbán Ernő mesterien rajzolta meg Boziné. a párttitkár jellemétA kommunista embertípust ismerjük meg Bozinéban, aki n-agigyá nőtt « új életben. Ö maga mondja, amikor liató Ignác csodálkoz'k, honnan merít magának annyi erőt. hogy legyűrve testi gyengeségét, a betegágyból se szűnjék meg tovább, harcolni az ellentétek kibékítéséért; „Hat év alatt még a cserje is fává nő, hát még az ember". Boziné Szele Zsuzsa következetes, meg nem alkuvó harcos. Kíméletlenül le'epIczi a csoportba befurakodni akaró Sóhár Lidit s amikor az lálva próbálkozása sikertelenségét, rágalomhoz folyamodik. Boziné, ez a becsületes, tisztalelkü asszony csak könnyeivel tud válaszolni a csoport tagjainak az aljas lculákrágalomra. Boziné élete, munkássága eggyéforrott a csoportéval. Mélységes meggyőződése, a párt iránti hűsége , ad neki erőt ahhoz, hogy mindvégig következetesen harcoljon az ellentétek kibékítéséért, hogy felfedje Haté Ignác és Köröm Sándor hi. bőit. ő 90klkalla messzebb lát, mint a többiek. „Erről, az életről van most szó — mondja betegágyán kezében a virágcseréppel, amelyben zöldéi már a búza —, a mi új, ép. pen csak kiaao-jadt életünkről". Urbán Ernő „Tűzkeresztségének" alakjai az új élet útjára lépett falu mélyen ábrázolt jellegzetes típusai. Vonatkozik ez nemcsak Boziné, Haló Ignác, Köröm Sándor alakjára, hanem kevés kivétellel a darab többi alakjaira is. Urbán Ernőnél már csak alig-alig találkozunk a sematikus ábrázolással és ebben rejlik a darab egyik legfőbb érléike és ezen a téren hatalmas előrehaladást jelent a „Tűzkeresztség" az új magyar drámairodalom megteremtésében. Urbán Ernő megértette Révai elvtársnak az írókongresszuson elmondott szavait: „Harcolni a sema. lizmus ellen az igazán nevelő, emberlátalakltó irodalomért azt je. lenti: eleven, egyéni típusokat formálni, akik éppen azáltal tipusek, mert egyben egyének is". Haténé mélyen a múltban gyökerező, vallásos feleség. Fuvaros Szél János, a kétlelkű középparaszl, a Haló Ignác után lcuilogó „árnyékjános", Viszket Jakab brigádvezető, Boda Pál állalgondozó egy-egy ügyesen ós mély gonddal ábrázolt típusai a darabnak. Az írónak ke. véobbé sikerült megrajzolnia Bajusz Mihály és Zsiga Vendel kulákokat, nem sikerűit bemutalnia őket a maguk teljességében:. Ezeket a kulákfigurálcat túlságosam gyáváknak rajzolja meg a>z író ahhoz, hogy felszítsa irántuk a gyűlölet érzését és bemutassa, hagy gyávaságuk ellenére is veszedelmese!; a falu dolgozói számúra. Kevóebbé sikerült megformálnia Ható Imre alakját is. Nem eléggé meggyőző Ható Imre új iránti lelkesedése, szavai sokszor kissé jclszószerűen halnak- Mindezek a hibák azonban eltörpülnek Urbán Ernő jellemábrázoló készségének mélysége és nagyszerűsége rooűc-tt. Hibája a darabnak, hogy az író meglehetősen magára hagyja Boztoét, a párttitkárt az ellenséggel és n csoport belső bajaiva1 szemben folyó harcban. Nem mutatja meg az iró eléggé azt, hogy Boziné végeredményben nem egyedül viszi győzelemre a termelőcsoport problémáinak megoldásáért folyó harcot Élesebben be kellett volna mutatnia az írónak azt a tábort, amely segíti őt magárahagyatoWságában. hiszen az egész falu szereti Bozinét, betegsége alatt ott ; gyülekezik a háza előtt. Boziné maga mellé tudja állítani a ter1 melőcsoport dolgozóit amikor a vetés fontos ügyéről van szó. K'eeé erőltetettnek hat lalabér Misa, a bolond álarcában rejtőzött számonkérő csendőr ilyenfajta beállítása, bár egyébként 1 igen helyes megmutatni. hogy az ellenség mindenre képes, hogy álcázza magát. De nehezen képzelhető el. hogy vaiaki olyan , hosszú időn át ieleplezetlenül I játszhassa a falu előtt a bolondot. Meglehetősen egyoldalúan rajzolta meg Urbán Ernő Szíjjártó Bálint, Sóhár Lidi férjének alakját la. Benne csupán a kulák nszi szony zsarnoksága által elnyomott férjet ismerjük meg és semmi sem mutat arra, hogy ó ta végeredményben kulák, a dolgozó nép ellensége. Szijjárló Bálint inkább sajnálatraméltónak tűnik, mint gyűlöletesnek. A Szegedi Nemzeti Színház előadása egészében hűen tolmácsolta a darab mondanivalóját. Komor István rendezői munkája a maga teljességében kibontja a darab egyes jeleneteinek feszültségét, hűen érzékeltetve a mély konfliktusokat, kihangsúlyozva a Ható Ignác és Köröm Sándor egyéniségében rejlő ellentmondásokat. Meglehetősen nehéz feladattal kellett megbirkóznia a rendezésnek a tömegjelenelek beállításában, hatásossá tételében. A Nemzeti Színház előadásinak ez a leggyengébb oldala. Furcsa, aogy egy 1600 holdas tszcsben a vetés nagy munkájára való készülődésében csak néhány embert látunk a tszea udvarán. Ráadásai az igen szegényes „tömegjelenetek" szereplői sem élnek eléggé együtt a darab mondanivalójával, nem támasztják alá kellőképéén az egyes jelenetek robbanásig feszült légkörét, nem tapasztalhatjuk minden eseiben a kellő állásfoglalást. Az első felvonásban a csoport tagságának sokkalta elevenebben, erőteljesebben kell kivetnie, kigúnyolnia a csoportba befurakodni akaró Sohár Lidit. Pe határozottabb állásfoglalásra, ellenszenvre lenne szükség akkor is, amikor a harmadik felvoniaban Ható Ignác leleplezi Taiabér Misát. A rendezés másik hiányossága, ho-gy engedményeket tett az egyes alakításoknál a nalásosság kedvéért. Vonatkozik ez Zsiga Vendel és Szíjjárté Bálint alakjának megformálására. Az előadás legkevésbbé sikerült alakítása Haló Imre megrajzolása. A rendezőnek itt sokkalta több segítséget kellett volna nyújtania az egyes jelenetek helyes beállításában, annál is inkább, mert Ható Imre alakja egyébként is egyik gyengén sikerült pontja a darabnak. Az előadás egyik igen jól sikerült alakítása Inke László Ható Ignáca. Inke László Ható Ignác egyéniségének és a vele kapcsolatos összeütközések mély megértésén át eljutott az álé'-és teljességéhez. Hűen érzékelteti a csoporttal és az önmagával dacoló, a hiúságában megsértett középparaszt indulalosságát, vajúdását. Különösképpen meggyőző azokban a jelenetekben, amikor a rágalmak hatására Indulatai a robbanásig feszülnek. Inke László alakításának hibája, hogy érzelmi és indulati túlfűtöttségét egyoldalúan néhol csak a hangjával igyekszik érzékeitellni, ezek az érzések és Indulatok nem találnak megfelelő kifejezést mozdulataiban. Barsi Béla meggyőzően, lendületesen alakítja Köröm Sándor szerepét. Hűen kifejezésre jut alakításában, hogy Köröm Sándor a párt ügye iránt odaadó, köveikezeles harcos, aki ugyan nem mentes a nibáktól, de van elég ereje ahhoz, hogy Boziné segítségével, a helyes felismeréssel legyűrje magában a 6zeklarianizmus szellemét, az irigységnek ezt az egészen sajátos megnyilvánulását. Alakításán világosan érezzük azt is, hogy Köröm Sándor tapasztalt, régi harcos, aki teljes odaadással veti bele magát az új élet eleven áramába, lüktetésébe. Alaposabb munkával talán sikerült volna még inkább kidomborítani szerepében a paraszti jellegzetességeket. Petur lika igen értékes alakítást nyújtott Botziné Szele Zsuzska, a párttitkár szerepében. A most születő, az újtípusú ember Jellemének sokrétű gazdagságát meg! mutálni nem egyszerű fe'adat. Ennek ellenére Petur Ilka igen jól oldotta meg feladatát. Nem hanyagolja el Szele Zsuzska nngy, szerű egyéniségének egyetlen (vonását sem. Megfelelő mértékkel helyet kap alakításában Szele . Z-uzska egyszerűsége, nemessége. \ hnrcosságia. az ügy iránti ocla! adása, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a legválságosabb körülmények között is megtalálja a I kivezető utat a nehézségek megoldásában. Szele Zsuzska nemes emberi vonásai különösképpen harmonikus egységben, a maguk teljes őszinteségében jelentkeznek a harmadik felvonásban, amikor betegségével dacolva igyekszik kibékíteni az ellentéteket. Radnóti Éva Hatóné szerepében helyesen domborította ki az új életbe beleilleszkedni nehezen tudó, elmaradott, vallásos feleséget. Jellemzőbb lett vo'na azonban alakítása, ha indulatos kitöréseit a férjével való összetűzéseknél kissé nyersebben, a parasztasszony öszlőnösebb termószeies: eégével fejezte volna ki. Fia, Ható Imre szerepét Katona András alakította. Alakítása nem vált hite-] tessé, meggyőzővé, nem tudott az átélés hiányában életet önteni Ható Imre egyébként is kissé túlságosan, néhol jei.szószerű másutt költőies 6zavaiba Katona Andrá6 mindent a hanggal igyekszik k>- j fejezni, szinte mozdu'atlanságra kényszerítve önmagát. Szinte esetlenül hat az a jelenet, amikor a sötét ablak előtt állva beszéi arról, nogy mennyire szeretne megszabadulni apja 16 holdjától, s dol-( gozni az 1600 holdas tszcsben. Far- j kas József Fuvaros Szél János sze- , repében he'-yesen érzékelteti a középparaszt kéttelkűségét. ingadozását. Az alapjában jól megfogott alakítás hibája azonban, hogy néhol elhanyagolja ezt a fontos feladatot. Nem hangsúlyozza ki minden esetben jellemének kettősségét. Például akkor, amikor engedélyt kér, hogy cukrot vihessen ,/ovának", vagy amikor arról bes®ál, hogy ő sem volt a maga ellensége, amikor nyerészkedhetett, — kissé elezürkfti a mondanivalót, nem hívja fel ezáltal a figyelmet éppen azokra a megnyilvánulásokra, amelyek kettősségét mulatják meg. Igen értékes alakítás Ambrus EdH, Sohár Lidije. Ambrus Edit élesen kidomborítja a ku'.ákasz6zony minden bitványságdt, elvetemül tségét. A kifejezés eszközeiben azonban nem eléggé Jellegzetes. Sohár Lidi szerepét az előadások tegyrószón Tihanyi Magda játseza.. I Temperamentumos, ötletes játékokkal alátámasztott alakításában/ helyesen mutatta be a minden aljasságra kész, bujaságával ravaszkodó kulákasszonyt. Igen jelentős, jól sikerült, apró részleteiben is gondosan megformált alakítást nyújtott Gémessy Imre Szíjjárió Bálint szerepébea. Kár,'hogy néha a hatásosság kedvéért túlságosan élesen karikíroz. _ Eredetlen megformált, egvéni alakítást nyújtott Darvas Ernő Viszket Jakab szerepében. Boda Pál állalgondozót Galgóczv Imre alakítja. Láthatóan sok gonddal formálta alakítását, s többnyire nem eredménytelenül. Az elbeszé-ő részeknél életteli, eredeti ízű. de hibája, hogy szerepének megformálásában külsőséges eszközökhöz folyamodott. Mozdulatai nem hatnak természetesen, szerepéi sokszor külső megnyilvánulásaiban igyekszik életre kelteni. A két kulák Bajusz Mihály ée Zsiga Vendel szerenét Miktóssy György, illetve Apró László alakítja. Miklóssy Györgynek különösképpen 6Íkerült egyénien meg. formálnia szerepét. Apró László azonban a hatás kedvéért eltúlozza Zsiga Vendel gyávaságát. Kátai Endre különösképpen a bolondot játszó Taiabér Misát mutatja be 1 igen hatásosan. Kapitány András szerepében jellemzően formált epizód figurái nyújtott Rácz Imre. Mácsay Eminek egyébként igen kedves és megkapó iátéka ellenére sem sikerült eléggé élethű parasztlányt formálnia Bozi Marika szerepében. Almássy Judit, Bokorné. Vass Lina alakítása nem eléggé egységes és nem eléggé öregaazszonyos. Sándor Lajos díszletei hatásos keretet nyújtanak a színdarabnak. Faragó Jenő A magyar kormány visszautasítja az Egyesült Államok kormányának semmíimondó válaszát a „kölcsönös biztonságról" szóló törvény ügyében A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormánya 1951 december 1-én erélyes jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államokban (örvényt hoztak a „kölcsönös bizton, ság" címén, amely ténylegesen fasiszta kémek és áruló!; támogatására, szervezésére és felfegyverzé. sére irányoz elő 100 millió dollárt. Az Egyesült Államok kormánya a magyar tiltakozásra december 29-én semmitmondó és pökhendi hangú jegyzékben felel, amelyben az érdemlege® válasz elől kitérve arra szorítkozott, hogy utalt a Szovjetunió tiltakozó jegyzékére adott amerikai válaszra. Az Egyesült Államoknak erre a jegyzőiére a ma. gyar kormány f. hó 24-én az alábbi választ adta: „A magyar kormány 1951 decem. ber 1-én keit jegyzékében a legélesebben tiltakozott a Magyar Népköztársasággal szemben nyíltan ellenséges „kölcsönös biztonságról szótő 1951. évi törvény" elfogadása ellen és konkrét lényekre hivatkozva rámutatott, hogy a Magyar Népköztársasággal szemben ellen, séges, fasiszta és reakciós elemeknek a „kölcsönös biztonságról szóló törvény" által klláiásba helyezeti támogatása és felfegyverzése már ténylegesen folyamatban is van. Az Egyesült AlIamok kormánya 1951 december 29-én kelt válaszjegyzekében som a magyar kor-1 mány tiltakozására, sem a feiho. zoit konkrét tényekre egyetlen szóval sem reagált. Ehelyett fölényes hangon arra a válaszjegyzékre hivatkozik, amelyet az Egyesiül Államok kormánya a Szovjetunió kormányának a „kölcsönös biztonság, ről szó'ó törvény eUen|« tiltakozójegyzékére adott A Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban vissza, utasítja az Egyesül! Allamok kormánya jegyzékének pökhendi hang. ját és felhívja az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra. hogy Ilyen hangnem használata nem alkalmas a szuverén államok közötti normális érintkezés fenntartására Ugyanakkor megállapítja a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok kormányának 1951 decem. ber 29-i jegyzéke semmiképpen sem tekinthető feleletnek a magyar kormány 1951 december l-l jegyzékére. A magyar kormány jegyzéke az említett törvényről, mint as Egyesült Államok kormányának » Magyar Népköztársasággal szemben tett ellenséges lépéséről, valamint nemcsak Magyarországról megszökött, de nagyrészt Magyarországon élő és ilt demokrácla-e.lenes, rorabo'ó tevékenységet folytató magyar fasiszták és háborús bűnösök már fo yamatba te;t támogatásáról és felfegyverzéséről be3zél, amiért a felelősség az Egyesült Államok kormányát terheli. Az Egyesült Áltamek kormánya azzal, hogy a felhozott tényekre egyszerűen nem reagál, hanem ahelyett másról beszéL nyilvánvalóan ez aló) a felelősség alól Igyekszik klbúnl. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy ezeknek a tényeknek a leszügezése az Egyesült Államok kormánya számára nem kellemes. De a tényeket nem lehel mellébeszéléssel ncmlctezőkké vá!toz(a(ni. Minthogy az Egyesült Államok kormányánál; jegyzékéből világos, hogy a magyar kormány 1951 de. eember 1-i jegyzékében felhozott tényekei az Egyesült Államok kormányának megcáfolnia n'.ncs módjában. a magyar kormány teljes egészében fenntartja az előző jegyzékében foglaltukat és Isméte ten felhívja az Egyesüli Államok kor. mányán.,!; figyelmét arra, hogy a „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény" elfogadása és a mai gyar fas'szták, háborús bűnösök és más reakciós elemek támogatása és felfegyverzése szöges ellentétben áll az 1947. évi békeszerződéssel, számos az Egyesült AHamok kormánya által elfogadott és aláírj nemzetközi megá'Iapodással és nylta'Iíozattnl. a béke és „ nemzetek közötíi normális együttműködés érdekeivel." Amerikai repülök újabb határsértéseket követtek el Északkelet-Kína fölött Antung (Uj-Iiina). Amerikai re. pülőgépek újból behatottak Északkelet-Kína fölé és ott bombákat dobtak leEgy amerikai repülőgép január 19-én 19 órakor behatolt a Liao. | tung tartományban lévő Csian kerület fölé és hét bombát dobott f Maszienkou falura. A bombái; három házat elpusztítottak, három ök. röf és egy lovat megsebesítettek, i Január 20.án 14 órakor egy má, sík amerikai repülőgép érkezett j Pjoklong irányából, Korea felől és tíz ki'ométerre behatolt kínai terület föléJanuár 24-én 9 órakor 19 amerikai repülőgép hatolt be a Liactung tartományban lévő Kvantten kerii let Szopmgkaj helysége fölé és fe,. derítést végzett. Ugyanezen a napon egy nyolc amerikai repülőgépből álló másik csoport Antung városa fölé repült, de légvédelmi ütegeink visszaűzték, ,._jj—i.i