Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-25 / 20. szám

2 r PÉNTEK, 19(52. JANUÁR A A FELSZABADULT LENG YEL NÉP DALAI, TÁNCAI SZEGEDEN A bélcefábor népeinek barátságát erősítette a Mazowsze lengyel népi ének- és táncegyüttes művészi szegedi szereplése — Eljöttetek hozzánk ée elhoztátok dalotokban, táncotokban népetek harcos üdvözletéi, hogy népeink barátságát, összetartozását ezáltal méginkább erősítsük. — Így beszélt szerdán este a Szegedi Nemzed Színház színpadán Vereska András elvtárs, amikor a Szegedi Páribi. íoti6ág, Szeged kommunistái és Szeged dolgozói nevében megköszönte a Mazowsze lengyel népi ének- és táncegyüttes felejthetetlen szereplését. Az esi minden perce, a láncok minden fordulata, a d:»lok minden hangja valóban etnnek a gondolatnak, a felszabadult lengyel nép nar. (os üdvözletének, hét év óta boldoggá fordult éleiének kifejezője volt. Az egész estei a derűs életöröm hangulata töltötte meg, köny. nyed tréfálkozás. ízes humor, Ifrai háj ömlött végig minden számonMindezek mélyéin mégis móg ennél is több volt: egy népnek a lirai. ságban, a derűs könnyedségben, vidámságban megnyilatkozó ólniakarása, építő életereje. Nahéz lenne rangsort felállítani az egyes számok közöd. Mindvégig, minden számnál az a közvetlen kapcsolat voli jellemző amelyet a barátság és az együttes művészele kö. zösen teremtett meg a szereplök és a közönség között. Ez a mély kap. csolat nyilvánul! meg az első porctői kezdve, amint felhúzódott a füg. göny és ott álll az együttes színpompás Mazowsze-vidéki népviselet. !<en. Zúgott a közönség tapsa és részükről ís meleg tapsvihar volt a válasz, majd a kölcsönös köszöntés után kodVesen csengeti ajkukról himnuszunk magyar nyelven és a lengyel himnusz. Jóleső meglepetés volt Sárközi.Mészöly magyar nyelven előadott Arató-dala is. A DALOK A dalokból általában az öröm, a pajkos jókedv áradt. Felhangzottak azonban a lengyel nép hosszú elnyomásának keserű érzései is. Hallót, luk a „Nyomorúság dal"-át ame. lyet a földmunkások szoktak régen énekelni. A naphoz szól. neki tesz panaszos szemrehányás I: „Ej na. pooska ha te olyan nehezen dolgoznál, mini mi, akkor már régen lenyugodnál". A csöndes szomorúság vonul végig a dallamon, de ebben a szomorúságban benne éi az az erő, amely a nehéz időkben is megtartói la a népet s amely ma új országot épíl. A lengyel nép ludolt bízni a jövőjében és éppen ezek a dalok szépíteltók meg napjait. Pihenő óráiban beköszöntöd hozzá a vidámság, a Iréfa meleg, éltető sugara is. amely most olyan szélesen om'lik a felszabadul! nemzelre. Az egyik dal kislánya például így beszél: „A mi házunk körül Járnak aa emberek, a vendégek, de hozzánk nem jönnek, mert nincs hozományom. Én azonban nem búsulok, mert arcom rózsás, nem feslett. Él. vezzük a fiatalságot, mert gyorsan folyik, mini a hogyi palak vize". Ennek a kislánynak bizakodó, életerős dalában benne él az egész nép bizakodó életöröme. Neme szimbólumnál; szánták, mégis az: minden, nél többel ér az egészséges erő. az élet igazi szépsége, amely győz a vagyon, a hitvány célok felett. Ennek a dalnak előadásában különösen szépen érvényesült az együtlea pompás művészi készsége. Az arc. játékok, a hamiskás szemhunyorílások, a mosolygó piros arcok láttán szinte valóban életrekelt a dal szövege, amint kedvesen ringatóztak hozzá éneklés közben. A természet, az erdő, a mező ls a népet pártolja, a szegény dolgozók oldalán áll — vallja a fnaga egyszerű közvetlenségével a játékoshangulatú Kakukdal. „A kakuk azt mordja, ne pénzt keressetek, hanem szivet, mert az a leggazdagabb, akinek helyén van a szive" — tanít a dal és erőaílelte az elnyomott dolgozókat, ma pedig még jobb munkára serkenti a felszabadult népei, A sok.sok tréfás, kedes, bájos da; mellett mai életünk bátor hitvallásúról is dalolt az együtes Sygietynski szerzeménye a lengyel ifjúságnak ezt a kemény helytállását fejezte ki a fiatalok énekében Sztálin dicsőségéről- Határozott, szépen összecsengő dallamokkal orosz nyelven adták elő ezt a dalt. Ez a gondolat élt az „Uj élet dalibban is, amely azt hirdette, hogy a régi világ nem tér tkizz. mert az ifjúság nem engedi és becsületes munkával dolgozik szép életéért. | A TÁNCOK | A táncok hangulalán is ugyanaz a ifrai báj, finomság ömiőti vég g, mint a dalokon. Nem annyira a bravurosságban domborodott ki művészetük — búr, különösen • zárószámként előadott obereknél ebben sem volt hiány —, hanem sokkal inkább az elmélyült finomságra, as aprólékosan kidolgozott mozdulatokra, a könnyedségre, a népi egyszerűségre és a láncaiban mulató n'ép játékos derűjének visszalükrözésére törekedtek. A láncok javarésze po'kákból és mazurból állt. Élmény volt látni a polonaise ,,Ovofnya" néven ismert régi formáját M. Az első rész végén bemutatott ma. zur vidámsága, ritmusa valósággal magával ragadta a közönséget. Finom lágyságából indult a dallam és a tánc s a táncolók újabb és újabb Párokká formálódva, szökkenő friss lépésekkel járták a táncol, a zene pedig a fel-felcsapó jókedv és az el. mélyülő érzések kifejezéseképpen hol olyan finomam csengett, mint mikor üvegpoháron csilingelnek, hol pedig átcsapott ebből hirtelen fortéba, erős, áltitő ritmusokba. Ez az előbukkanó rngy vidámság s a mindjobban felfokozódó érzések hatol Iák át a Trablanka nevű topogópolkát, de fökénl a befejező számot, az „Opoczynski" oberek.el. Szemmel láthatóan mind jobban és jobban belemelegedtek a táncba és játékuk ériékét az adta meg, hogy valóban belemelegedtek, nemcsak bemutatták a láncol, hanem maguk is részeseivé vállak annak ez áradó jókedvnek, amely ebben a táncbBn a nép érzéseként benne él. Mind tüzesebbé váltak a mozdulatok, a belső érzések, a belső indulatok dinamikája nagyszerű mozdulatokban jutott kifejezésre éa egy-egy lábdobbanás, hirtelen csapódó mozdulat jelezte azl a lűzet, életvidámságot, amely leilán azokat az egyszerű emberekel fűthelle, akik csapongó jókedvükben először járták, ösz önöson formálták ennek a táncnak elemeit. Mindent egybevetve élmény voll a lengyel népi énok- és táncegyüttes szegedi szereplése. Szeged dolgozói hálásak az együttes minden tagjának művészi munkájáért, de különösen Sygietynski zenei vezető, nek, Witkomirski karmesternek, Paplinski koreográfusnak és Pagowski kórusvezetőnek. Az est sikeréhez külön is hozzájárult a szépen pergő, jó előadás. A magyar konferálást Pataki Béla, a Szegedi Nemzeti Színház művésze lálla el ügyesen, hangulatosan. MÉG ERŐSEBB BARÁTSÁG A szegedi dolgozóik háláját igyekezet! jelképezni az • hatalmas virágcsokor, amelyet az előadás után rövid beszéd kíséretében Vereska András elvtárs, a Szegedi Pártbizotl. ság tagja adott át. A lengyel népi együttes igazgatója, Kurocsko elvtárs köszönte meg az ajándékot meleg barátj szavakkal és egyben átnyújtotta az ő ajándékukat: Bierut elvtársnak Varsó újjáépítéséről készült disizes kötésű nagy könyvét. Művészi élmény, gyönyörű est volt a Mazowsze lengyel népi ének. éa táncegyüttes szegedi szereplése. Több is volt azonban ennél. Az elő. adás végén az ajándékok át nyújtásánál felhangzó éijenzések, Sztálin, Bierut és Rákosi elvtársak éltetése arra mutatott, hogy ezzel estté] is még szorosabbá vált a két nép barátsága, még jobban megnövekedett a Szovjetunió állal vezetett béketábor ereje. lAkös Zoltán Előadás a zenehonzervatóriumban a szovjet könnyűzenéről A Városi Tanács oktatási és népművelési osztálya érdekesnek fgirkező előadás* rendez szombaton délután 6 órakor a Szegedi Zenekonzervatóriumban ,,Mit tanulhatunk a szovjet könnyűzenétől" címmel. A* előadást Kertész Lajos elvtárs, egyetemi éneklek'ior tartja. Gazdag zeneműsorral teszik színesebbé az előadást. A műsorban a Szegedi Nemzefi Színház több énekese, a Zenekonzervalórium művésztanárai és a Béke-zenekar szerepel. Az előadásra belépődíj nem lesz. Kossuth-est Hódmezővásárhelyen A vásárhelyi városi tanács népművelési állandó bizottsága január 27-én, vasárnap este 6 órai a Budapesti Történelmi Társulat kiküldöli ie. Közreműködnek a Szegedi Kenderfonógyár zenekara Az imperialista hatalmak agresszív céljaik érdekében használják fel Líbia területét Az ENSZ különleges politikai bizottságának ülé«® Párizs (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés külöuhges politikai bizottsága január 23-án megkezdi? Líbia kérdésének tárgyalását. A b zottság elé az ENSZ líbiai biztosának jelentése, valamint Ang.iának és Franciaországnak — a köz mozgatás gyakorlásával megbízott hatalmaknak — jelentése került. Az ENSZ közgyűlés még 1949-ben úgy döntött, hogy Líbia 1952 ja. nuár l-re egységes és független ál. lam lesz. A határozat ellenére, az USA, Anglia és Franciaország la levetették erejiikei, hogy elodázzák Líbia függetlenségét, sőt Li„ biát katonai támaszpontokká tették. A mult év decemberében kikiáltották Libia függetlenségét, de a három imperialista hatolom e területen azóta is folytalja gyarmatosító politikáját. A bizottság január 28_i ütésén Libanon képviselője hangsúlyozta, hogy bár Libia függetlenséget kapott, „bizonyos hatalmaknak Líbiában túlzott előjogaik vannak". Egyiptom képviselője világosan kijelentette, hogy Líbia területéről kl kell vonni a külföldi csapatokat, mert azok „ líbiai nép akarata ellenére tartózkodnak az ország le. rületén. Libián«k szüksége van külföldi se. gítségre az ország fejlesztéséhez, ezt a segélyt azonban nem szabad politikai feliételekhez kötni. Több USA csatlós küldött megpróbálta dicsőíteni a közigazgatás gyakorlásával megbízott hataimak gyarmatosító tevékenységét. A. A. Szoidatov, « SzevjetOBIft képviselője rámutatott, hogy az USA. Anglia és Franciaország jelenleg is katonai megszállás alatt tarlják Líbiát és megakadályozzák egy valóban független és önálló állani megteremtéséi. Tényekkel igazolta, hogy az Imperialista hatalmak agresszív céljaik érdekében használják fel Libia területét. Tagadhatatlan az is — folytatta —, hogy a külföldi csapatok líbiai tartózkodása és a Libia területén található idegen katonai támaszpontok nemcsak Libia belső ügyein gyakorolnak megengedhetetlen nyomást, de arra is felhasználják ezeket, hogy a szomszédos országokra, elsősorban az arab államokra külső nyomást gyakoroljanakA Szovjetunió képviselője ezután javaslatot terjesztett a bizottság elé, hogy a közgyűlés jelentse Irt, hogy a külföldi csapatok liblai tartóz, kodása és az ott található idegen katonai támaszpontok megengedhetetlenck éa az agresszív atlanti tömb katonai terveinek megvalósítását szo'gá'ó intézkedést jelentenek, fenyegetik a békét és a nemzetközi biztonságot. és javasolja, hogy Libia területéről három hónapon belül vonjanak ki minden külföldi csapatot éa katonai személyzetet, számolják fel az o*tani külföldi katonai támaszpontokat. Libia kérdésének vitáját január 24-re tűzték ki. AZ ÉN HAZÁM Magyarul beszélő koreai film a szegedi Szabadság-moziban A hősiesen harcoló koreai nép a földesúr gonosz elnyomása ellen, kezdettel a Béke-szálló uagylermé- j és tánccsoportja és a városi tanács ben ..Kosauth-estet" rendez. Előadó:, énekkara. Belépődíj nincs. I sok szenvedésen ment már keresztül. Az imperialista elnyomók és a hazai kapitalistáit egyaránt keser. vessé tették a nép életéi. A felszabatliió szovjet esai>alok hozták meg a boldogságot Korea iszaln felének lakói számára. Űj élei indult meg, amely boldogságot hozott a népnek és amelyben megindult a kultúra virágzása is. Megindult a többi kö. zölt az új szellemű szodalisla-rea. lista filmgyártás is. Ennek a filmgyártásnak alkotása „Az én hazám", a koreai filmművészet megrázó, harcos műve, amelyet mosl játszik Szegeden a Szabadság-mozi. Ez az első koreai film, amelyet Magyar, országon alkalmunk lehet meglckin. leni. Egy koreai jobbágyfiú, Kuan Pir küzdelmes életéről szól a film, amely magyarra szinkronizálva kerül a nézők elé. Kuan Pir lellázad flz olasz kormányt nem a nemzet, hanem a külföldi hatalmak ás a klerikális uralkodó klikk érdekei vezérlik Togliatti elvtárs beszéde az Olasz Kommunista Párt megalapításának 31. évfordulója alkalmából Róma. (TASZSZ.) Palmiro Togliatti elvtárs január 20.án egy napolyi gyűlésen beszéde) mondott az Ulasz Kommunista Párt megalapL tásánek 31. évfordulója alkalmából. Beszéde elején Togliatti elvtárs az Olasz Kommunista Pán erejéről, egységéről « a munkiásosztálylyal, a lakosság széles rétegeivel való kapcsolaiáinak szilárdságáról beszélt. Ezután beszámolt a legutóbbi önkormányzati választásai; eredményeiről, amelyek során aiz Olasz Kommunista Párt — testvéri szövetségben a Szocialista Párttal — nagy sikert árt el. A dolgozók egyre szélesebb rétegei, a munkásosztálytól távolálló állampolgárok is. bizalommal fordulnak a párt felé — mondotta Togliatti elvtárs, a párt erősödése azt jeleni), hogy politikája helyes, ezért a nép támogatja, állandóan segíti, erősíti és előreviszi a pártot. Az Olasz Kommunista Párt és sz Olasz Szocialista Párt olyan szövetségbe lömörült, amelyet már senki sem bonthat meg. ,,E szilárd szövels'gben — folytatta — a szocialistákkal együtt ki tudtuk vívná a munkásosztály egy. ségát. a munkásosztály közvetlen ér. dekeiért s a társadalom szocialista átalakításáért vívoll harcban. A reakciós tábor urai nem tagadhatják és meg se«m semmisíthetik ezt a lényt I" A továbbiakban Togliatti elvtárs rámutatott, hogy Olaszország mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságot éi át. A válságok oka az, hogy a kormányt nem a nemzet érdekel vezérlik, hanem elsősorban külföldi hatalmak érdekei és a klerikális uralkodó kl kk érde. kei, amely nem akarja kezéből a hatalmat kladnij A kormány nem a dolgozok közös érdekeivel, hanem osak a szűk kiváltságos csoportok magánérdekeivel törődik. A kormányt a nemzeti egység megbénítására irányuló tö. rekvés vezérli. Mindezeket a kormány féktelen hazugság-kampánnyal és a közvélemény megtévesztésével igyekszik leplezni. „A szovjet agresszióról'' terjesztett hazugsággal kapcsolatban Togliatti elvlárs feltelte a kérdést, hogyan lehet ilyesmiről beszélni, amikor a nemzeti szerencsétlenség — a legutóbbi nagyméretű árvíz — idején a Szovjetunió haladéktalanul löbbszázmlliió Ura értékű nagylelkű segítségben részegítette az országot. Ez Is bizonyítja, hogy a Szovjetuniót az otasz nép Irányában a jóakarat és a rokonszenv érzése vezeti. Beszéde további részében leleplezte az „atlanti politika" valódi háttéréi. amely tulajdonképpen Európa megosztására, háború szítására irányul. Togliatti elvtárs megállapította, hogy ma tehetetlen kli3<k ál! az otasz nemzet élén, amely a külföldi impetializimus támogatásával tartja fenn ha'atmát. Ebből a helyzetből Olaszországnak feltéllenül ki kell kerülnie. Éppen ezért mindenki szá. mára lehetővé kell tenni anr.ak felismerését, hogy a korábbi út megváltoztatásával új útra kell térni. Togliatti elvtárs az Olasz Kommunista Párt követeléseit a követ, kezűkben foglalta össze: Követeljük, hogy mindenek falé n nemzet ér. delceit, nem pedig a külföldi imperializmus érdekeit helyezzék. Köve. teljük, hogy mindenek fölé helypz. zéit a köz'úrsaság alkotmányt, amelyet minden állampolgár kk'eles betartani. Köveleljük mindazoknak a hazug kampányoknak megszüntetését amelyekkel az olasz nép körében gyűlöletei akarnak szí. tani a Szovjetunió népei, a népi demokratikus országok, a kinai nép ellen. Követeljük, hogy mindenekelőtt szüntessék meg az olasz állampolgárok ellen irányuló hazugságkampányt és megkülönböztetést, akik felismerték, hogy a dolgok rosszul állnak és új politikai irány, vonalat kövelelnek. Beszéde befejező részében Tog. lka'ti elvtárs ogvségre hívta fd az OÍPSZ népet és febzólí'o'ta a párt lagjent, vessék lgiba minden erejüket és energiájukat az ország minden demokratikus elemének tömörítése és megszervezése érdekében, megszökik a börtönből és partizán lesz. Sok hösleitel hajt végre, pusztítja az elnyomó japán, banditákat, lelrobbanlja gyáraikat, harcol népe szabadságáért. A film a felszabadulás jeleneteiről végződik. Egeiverő éljenzés fo. gadja a felszabadító hősöket, áradó boldogság önti el Koreát: megjött a győzelmes Szovjet Hadsereg. Nem volt hiábavaló a koreai partizánok küzdelme sem. A nézők szivét csordulásig töltik meg a boldogság érzésével a sokat szenvedett, meggyö. töri koreai nép felszabadulásának képei. Nem feledkezhetünk meg ar. ról sem azonban, hogy ugyamakkor, amikor Észak-Korea népét a szovjet hősök felszabadították, Dél-Koreában az amerikai megszállók továbbra is nyomorban, elnyomásban tartoHák a népet. Az amerikai fa. siszla uralom még kegyetlenebb folytatása lett a japán fasiszták vé. res uralmának. A film megtekintése megsokszorozza gyűlöletünket a koreai nép mai ellenségei, az amerikai imperialisták ellen, akik aa északkoreai nép békés, boldog, szabad éle'ét nem sokkal alig öt évvel később ismét megrohanlálc. Keserves volt a kis Kuan Pir sorsa, de ma a koreai gyermekek sorsa még szomorúbb. Az anyák ma isméi és még többet sírnak Koreában, siratják gyerm< . keiket, szeretteiket, akiket az elfő. latiasodott ellenség szörnyű kegyet, lenkedése pusztít ha'ómra. Ma még nagyobb szenvedést lcell elviselnie a koreai népnek, de még hősibb elszántsággal harcol a mi békénkért, a mi boldog életünk ellenségei ellen is. Ez a film szemléltetően tárja elénk e hősiesség forrását. Évszázu. dos elnyomásban, harcokban erősödött és vált legyözhete!lenné a k<>reai nép hősiessége, ereje. Ezt ,/z erőt legyőzni nem lehel, ez az erő a mi erőnk, a békelábor ereje is. Megkezdődött Tokióban a kommunista vezetők pere Sangháj (TASZSZ). Az amerikai megszálló hatóságok parancsára Toktóban január 22-én megkezdődött a hirhedl 325. számú kormányrendelet megszegése címén indító:* per tárgyalása a Japán Kommunista Párt két vezetője — Kanici Kavakami és Eici Ivata ellen. Ez a kormányrendelet a „meg6zá lás ellen irányuló bűncselekmények" megtartásáról szól. Kavakami és Ivatá beszédét, illetve cikkét az említett kormánvrendeiet értelmében „Vűncselekménynek" nyilvánították, mer' hogy űj politikai vezetést biztosítsa. I mindketten állást foglaltak a Jónak Olaszország számára. I sida-komuuiy ellen,