Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

A SZOVJET KÍSÉRLETEK ALAPJÁN UJ IPARI NÖVÉNYEKKEL GAZDAGODIK HAZÁNK IGAZOLVÁNYT KAPNAK A LEGJOBB LEVELEZŐK ÉS TUDÓSÍTÓK KISKUNMAJSAN SZEREPEL A SZEGEDI KÖZKÓRHÁZ KULTURCSOPORTJA V.. AZ MDP CSONGRADMEGYEI PARTB1ZC iTTSAGA NA ,K LAPJA vm. ÉVF. 3. SZAM Alt A 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. JANUÁR 5. _ _ 1 Levelezőink használják bátran a bírálat fegyverét r X Bzoclalizmus építésének hatal­mas feladatai komoly fe.adatokat rónak a magyar dolgozó népre. Ebben a harcban, amelyet a Pált Vezet, napról-napra újabb és újabb győzelmekre, igen fontos feladata van a kommunista sajtónak) amely szorosabbra vonja a Párt és a tö­megek kapcsolatát. A kommunista sajtó csakis abban az esetben tudja betölteni feladatát, ha mun­kájában a dolgozók széles töme­geire támaszkodik, ha az üzemek, faivak dolgozói maguk is bekap­csolódnak az újság szerkesztésébe, ha 4 kommunista sajtó kapcsolata a dolgozó tömegeikkel nemcsupán az író és az otlvasó viszonyán alapszik, hanem a kommunista sajtó levelezői aktiv közreműkö­désükkel segítenek az újság létre­hozásában. A levelező mozgalom elsőrendű adata, hogy segítséget nyújt­son a szocializmus építésében, az ezzel kapcsolatos* feladatok meg­valósításában. Vájjon elképzel.ie­tő-e ez a segítség a bírálat és önbírálat fegyverének használata néikül? Sztálin elvtárs arat tanítja., hogy a bolsevik kritika nem kriti­káért van. hanem azért, hogy a bírálat alapján új, nagyobb előre, haladást tehessünk a szocialista építésben. Lenin, Sztálin elvtársak és Pártunk vezetői azt tanítják, hogy a kritikának és önkritikának olyan fegyvernek kell lennie, ame­lyet állandóan alkalmazunk napi munkánk 6orán­Különösképpen nagy jelentőségű a kritika fegyverének használata a munkás-paraszt levelezők munká­jában. „A munkás és falusi levelezőket nem lehet úgy tekinteni, mint csak jövőbeli újságírókat, vagy csak gyári társadalmi munkát végző dolgozókat, a szó szűk értelmében• — ném, ők mindenekelőtt szovjet társadalmi fogyatékosságainak le. leplezői, e hiányosságok kiküszö­bölésének harcosai. a proletár köz­vélemény parancsnokai, akik e ha­talmas tényező kimeríthetetlen erőit, a szocialista építés nehéz ügyében a Párt és a szovjet hata­lom segítségére igyekeznek kül­deni". — tanítja Sztál'n elvtárs. Levelezőink akkor válnak lehat valóban a proletár közvélemény parancsnokaivá, ha leveleikben az eredmények mellett állandóan fel­tárják a hiányosságokat is, éles szemmel, nagy éberséggel figye­lik munkaterületükön a szocia­lista építő munkát, ha nem men­nek el szó nélkül a hibák mellett. A levelezőknek a hibák mellett fel kell figyelnie a szocialista építés új és új jelentőségeire, eredményeire is. , Ha a munkás levelező jó munkás levelező akar lenni, meg kell ingnia és meg kell figyelnie a szocialista építés min. d'en csillanását és le kell azt írnia." — mondotta Kalinin elvtárs a munkás és falusi le­velezők negyedik. országos ta­nácskozásán. Az éPitő munka eredményeinek és hibáinak feltá­rása ez tögyen levelezőink első­rendű feladata, mert ezáltal tudnak a legnagyobb segítséget nyújtani a szoriatista építő munkában. Hogyan használják a bírálat fegv­verét a Dé'magyaTO'rszág levelezői? Néhány hónappal ezelőtt csak el­vétve akadtak olyan levelezők, akik rámutattak a munkatérül elü­kön megmutatkozó eoves hiányos, ságo'kra. Mindenekelőtt a szocia­lista építő munka eredményeiről tájékoztatták leveleikben a czer­jceaztős'-net. A bírálat hiányának oka kettős volt: eqvré*zt, maguk n levelezők sem. ismertek lel ke', lőképoen munkájuk jelentőségét másrészt nem errv esetben az üzem vezetői, vaay éppen n pártszerve­zet vezetősége akadályozta meg a levelezőt abban, hogy bíráló leve let Időn a szerkesztőségnek. Az í= előfordult, hogy ferde szemmel nézlek a levelezőre, mert bírá'n' merte, sőt nem eu üzemben, az üzem. va"v a párts'erve-'et veze­tősége fe'b'vta levelezőnk figyel­mét arra. h™»v csakis abban az ecetben küldhet WW a s'-r^esz­fósénbe. ha a?t az üzem, illetve a párts~erv"zet vezetősége átolvasta és tóvábajrvHa. Munkás és paraszt. lev","-ő!nk ma má» bá'Tabben használták tö­ve'ükben a kritika f-vrvverii Számos ttven levelet küb'mek gzeakeezféoéofiukbe. Hogy meuv nvtöe hatásosak a biráló levelek, arra számos példáit idézhetnénk. Levelezőink nem mulasztják el, hogy levélben ne értesítsék a Szerkesztőséget azokról az ered­ményekről, amelyek « bíráló le­velek hatása nyomán megszület­tek. Katona Lajos elvtárs a Fel építmény és Vasanyagjavító NV levelezője levélben így ír a bírá­lat hatásáról: „Bátran elmondha­tom. hogy leközölt leveleim igen jó hatással voltak üzemünk életére Az a munkatársam, akit például késésért megbíráltam. a bíráló cikk óla mindig pontosan jár munkába. De lemérhető eredmé­nye van tudósítói munkámnak a termelőmunkában is. Az egyes dol­gozók büszkén olvasták nevüket és kiemelkedő teljesítményüket. £'­határozták, hogy segítséget nyúj­tanak gyengébben dolgozó mun­katársaiknak, hogy azok neveit is mielőbb büszkén olvashassák a szegedi dolgozik". Hasonló eredményről 6zátnol be levelében Vágvölgyi János elv­!árs, a Szegedi Cipőgyár dolgozója is- ,,üzemünkben ebben az időben több hiba és hiányosság volt amelyek mind megoldásra várlak Ugy éreztem, helyesen cselekszem akkor, amikor segítőtársként Pár­tunk helyi lapját, a Bélmagyaj országot választom. Levelet írtam a sajtónak, amelyben tudattam o szerkesztőséggel az üzemben Iel­merülő hibákat és hiányosságo­kat .., üzemünkben legelsősor­ban a versenyszellem és a mun­kamenet javult meg levelem meg jelenése után". Páifi Lajos elv­társ levelezőnk egyik szjta'háno­vieta munkatársát, Sebők elvtársat bírálta meg leveleiben, mert az vétett a munkafegyelem ellen. Se­bők elvtárs először duzzogva fo­gadia a bírálatot, de azóta kija vította hibáit Ezek n példák i« b'zonyítják, hogy levelezőink egyr bátrabban használják a bírálal fegyverét és hozzátehetjük, nem eredménytelenül. Az eredmények mellett azon­ban meg kell mondanunk azt is hogy nem egy alkalommal iossz néven veszik az üzemek vezető­ségei levelezőink bírálatát, sőt olyan jelenségek is tapasztalhatók hogy maguk a levelezők is fél­nek bírálni, mert úgy vétik, ebbő1 hátrányuk származik. Intő figyel­meztetés legyen Sztálin elvtárs útmutatása miódazoknak, akik még nem ismerték fel a munkás paraszt levelezés jelentőségót. s abba a hibába esnek, hogy aka­dályozzák levelezőink bírálatát vagy megtorlást alkalmaznak Sztálin elvtárs ezzel kapcsolatban ezeket mondotta a „Rabocsiij Kor­reczpongyent" című folyóirat mun katáreával folytatott beszélgetése során: ,.A munkás és falusi leve­lezők üldözése barbárság, a bur zsoá erkölcsök csökevénye. Az úi­ságnak meg kell védenie levelező, lét az üldözéstől, mert csak az ú'ság képes arra, hogy klmélet­len le'eplező aqitációt folytasson a sötétség ellen". Levelezőink nem egyszer beszá­moltak arról, hogy komoly nehéz­ségekkel kell megküzdeniük akkor, ha bíráló cikket írnak. Vágvöigyi János elvtárs egyik levelében a Könnyűipari Minisztérium munká­ját bírálta. A levél ^ megjelenése után az üzem vezetősége neheztelt rá sőt olyan, hangok is hallatszot­tak hogy Vágvölgyi elvtárs már néni lesz sokáig az tizemben. Az üzem vezetősége azonban azóta fel­ismerte már a munkás-paraszt le­velezési mozgalom s a bírálat jelen, tőségét, mert Szöllősi elvtárs, az Első Szegcdi Cipőgyár vállalatveze­tője és Kukli György elvtárs, ÜB­titkár komoly segítséget nyújtanak Vágvölgyi elvtársnak, sőt legutóbb ők miaguk kérték meg arra, hogy írjon olyan bíráló cikkeket, amelyek nevetik az üzem dolgozóit. Előfordul olyan eset is, hogy az üzem egyes vezetőd csak afcban az esetben engedik meg a levelezőnek, hooy cikkét behozza a szerkesztő­ségbe ba azt ők maguk jóváhagy­ják. A Felépítmény és Vasanyag ja­vító Vállalat vezetője, Faragó Jó­zsef elvtárs, például tudom' ára hozta levelezőnknek. Katona Totós elvtársnak, hógy <ra'< az általa jó- ; váhagyolt cikkeket rdbotja át a i szerkesztőségnek. Sztálin elv'árs útmutatásait Faragó József elvtárs, j nak is meig kell ismernie. Sztálin elvtárs ezeket mondja: ,A munkás. fisinsskij elvtárs leleplezte az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának ülésén az imperialisták álszent előterjesztéseit Párizs. Az ENSZ-közgyűlés po­litikai bizottsága január 3-án foly­tatta annak a jelentésnek megvita­tását, amelyet az úgynevezett „kol­lektív intézkedések bizottsága" ter­jesztett elő- Ugyanakkor folytatták annak a határozati javaslatnak megtárgyalását is, amelyet ezzel a jelentéssel kapcsolatban 11 ország küldöttsége terjesztett be. A. J. Vlsinszldj elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője az ülésen nagy, meg­győző beszédet mondott. Az elvitathatatlan tényeken és megdönthetetlen érveken felépült beszédet minden küldöttség, úgy­szintén a termet zsúfolásig meg­töltő közönség és az újságírók fe­szült figyelemmel hallgatták végig. Visinszkij elvtárs megemlítette, hogy az úgynevezett ,,kollektív in­tézkedések" kérdését még a köz­gyűlés ötödik ülésszakán megtár­gyalták, majd „egység a béke vé­delmében" hamis elnevezéssel ha­tározatot is hoztak. Ez a határo­zat nem a béke megszilárdításá­nak, hanem új háború előkészíté­sének és az ilyen háború folytatá­sához szükséges feltételek megte­remtésének programmját jelentette. A szovjet küldöttség vezetője rá­mutatott a határozat és az ame­rikaiak északkoreai agressziója kö­zötti kapcsolatra. Az amerikaiak északkoreai ag­ressziója megmutatta a koreai háborút kezdeményező amerikai monopólisták kalandorpofi (iká­jának remény lelenségét. Megmutatta, hogy az amerikai ag­resszorok képtelenek a maguk ere­jéből megbirkózni a koreai hábo. rában kialakult helyzettel, anélkül, hogy bekapcsolnák ebbe a háborús kalandba azokat az államokat, amelyek gazdaságilag és politikai­lag az USA-tól függenek. A. J. Visinszkij elvtárs pontról pontra elemezte az úgynevezett „kollektív intézkedésekről" a köz­gyűlés elé terjesztett jelentést és rámutatott, hogy az a jelentés nem ,.a béke védelmére" létrejött egység programmja, hanem azoknak az agresszív csoportba tömörült álla­moknak a proigraimmja, amelyek újabb összeesküvést szőttele a béke ós a békeszerető népek ellen. Ez a jelentés az ENSZ alapokmány el­veinek, céljainak és feladatainak teljesen nyílt megvetését jelenti. A szovjet küldöttség vezetője több olyan tényt sorolt fel, amelyek bizonyítják, hogy az Egyesült Államok újabb agresz­sziv akciókat készít elő. köztük a Klnal Népköztársaság ellen a Kinai Népköztársaság déli határa) felől. A közgyűlés elé terjesztett jelen­tésben előirányzott úgynevezett .kollektív intézkedések" azt a célt követik, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetét a háború eszköze­ként használják fel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — e jelentés szerzőinek elgondolása szerint — megfelelő szerepet kell hogy be­töltsön azoknak a törvénysértések­nek álcázására, amelyeket az új háború gyujtogatói elkövetnek. — Ezt a csalásit — mondta Vi­sinszkij elvtárs — természetesen leleplezik, de a csalók abban re­ménykednek, hogy ebből a szégyen. I letes ügyből a legtöbb hasznot' húzzák, akár az egész emberiség óriási szerencsétlenségének és nél­külözéseinek árán is. Visinszkij elvtárs befejezésül ki. jelen-tette: a Szovjetunió küldöttségének véleménye szerint úgyneve­zett „kollektív intézkedések bi­zottságának" jelentésében fog­lalt következtetések és az a határozati javaslat, amelyet ez­zel a jelen léssel kapcsolatban 11 ország előterj eszet*, egyál­talán nem kielégítő, sőt ugyan­olyan mértékben káros és ve. szélyes az „egység a béke vé­delmében" hamis elnevezésű határozat is. Ezért a Szovjetunió küldöttsége az új világháború kirobbantásának úri ján újabb lépést jelentő határozati javaslat ellen szavaz. Visinszkij elvtárs beszéde után az ülést berekesztették. Sxovjet határozatterveset előterjesztése a délutáni ütésen Párizs (TASZSZ). A délutáni ülé­sen az úgynevezett „kollektív in­tézkedések" bizottságának jelenlé­sével kapcsolatban kialakult vitá­ban felszólalt Uj Zeeland képvi­selője is. Arra a kijelentésre ve temedett, hogy azok az államok, amelyek nem hajlandók résztvenni az amerikai-angol tömb álloil ja­vasolt és az ENSZ alapokmány el­vernek ellentmondó „kollektív intézkedések" végrehajtásában ' — nem tekinthetik magukat az ENSZ teljesjogú tagjának. Ugyanakkor azonban azt is kijelentette, hogy országának „hozzájárulása korláto­zott" és hegy Uj Zeelandnaik ntnes szándékában a korlátokon túl­tnenni. Az indonéziai küldött hangsú­lyozta, hogy bármilyen szavazat­többséggel fogadjon is el a köz gyűlés valamilyen határozatot kol­lektív intézkedések alkalmazásáról, a határozat hatálytalan lesz, ha azzal nem ért egyet minden nagy­hatalom. A január 3-i délutáni ülésen a küldöttek közöít szétosztották azt a határozattervezetet, amelyet a Szovjetunió küldötfteége előter­jesztett. A határozaitervezet így hangzik: ,»A közgyűlés, abból kiindulva, hogy az ENSZ főfeladata biztosítani és megszilárdítani a nemzetközi békét és biztonságot és figyelembe­véve, hogy az alapokmány érlel mében a Biztonsági Tanácsra hárul a főfelelósség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért: 1. Elhatározza, hogy megszünteti a kollektív intézkedések bizottsá­gát 2. Ajánlja a Biztonsági Tanács­nak, hogy az alapokmány 28. cik­kelyének megfelelően haladékta. tanul hívjon össze periodikus ülést az olyan intézkedések kér­désének megvitatására, amelyek biztosíthatnák a nemzetközi kap­csolatokban m-ost kialakult feszült­ség kiküszöbölését és az országok közötti baráti kapcsolatok megte. rembésék A periodikus ülésen meg kel! tárgyalni elsősorban azokat az intézkedéseket, amelyek meghozá­sára a Biztonsági Tanács lenne, illetékes, abból a célból, hogy elő­segítse a hadműveleiek megszün­tetéséről Koreában folyó tárgya­lások sikeres befejezését." Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiájának előadássorozata Pénteken délután tartották meg a Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiája előadássorozatának megnyitó előadását az Építőipari Szakszervezet székházában. Részt­vett az előadáson az MDP Po i­tikai Bizottságának és Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanács­nak és a kormánynak több tagja, olt voltak a baráti államok kül­képviseleteinek képviselői. A megnyitó előadáson megjelent nagyszámú hallgat óságot Horváth Márton, a Politikai Bizottság tagja üdvözölte s a politikai akadémia első előadását megnyitotta. Az előadást Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tjtkára tartotta ,,A nem. zetközi helyzet'' címmel. A keleti országok előkészületei a moszkvai gazdasági világ értekezletre Moszkva. Pakisztánban nagy fi­gyelemmel kisérik a Moszkvában ez év áprilisában tartandó gazda­sági vitágértdkézlet előkészítő mun­kálatait. Karacsdnban, valamint az ország máa városaiban előkészítő bizottságok alakultak. E hónap végén az ország egyes tartományai, nak küldöttértekezletein megvá­lasztják a moszkvai gazdasági vi­láigértekezleten részvevő pakisztáni küldöttség tagjait. Kalkuttában és Bombayban, In. dia két legnagyobb kereskedelmi gócpontján a gazdasági élet jelen­tős tényezői elismerik, ' hogy a moszkvai értekezlet hatékony mó­don járulhat hozzá a különböző gaz­dasági és társadalmi rendszerek békés együttműködéséhez. Beiruti jelentések szerint szíriai és libanoni gazdasági körök együt­tes bizottságot alakítottak a moszkvai gazdasági világérteikez­tettel kapcsolatban. Az A1 Nahar című libanoni lap egy vezető gaz­dasági szakértő nyilatkozatát közli, mely szerint mindkét ország csak nyerhet, ha részt vesz a moszkvai értekezleten- Ez az értekezlet — írja a lap — lehetővé fogja tenni a Szovjetunió élenjáró gazdaság, eredményeinek megismerését. és falusi levelezők közvetlen eszmei vezetése a Párttal kapcsolatban álló lapszerkesztőségek feladata. A tudó­sítások cenzúrájának a szerkesztő­ségek kezében kell összpontosulnia". Helytelen tehát, ha a levelezők írásait az üzem vezetősége akarja cenzúrázni, „jóváhagyni". Ez nem más, mint a bírálat elfojtása, mun­kás-paraszt levelezőink tevékenysé­gének korlátozása. A levelezők üldözése pártellenes tevékenység. A szólásszabadság, sajtószabadság dolgozóin,laiak al­kotmányunkban biztosított elidege­níthetetlen joga. Levelezőink feladata, hogy írása­ikban mindenkor bolsevik módra használják a bírálat és önbírálat fegyverét, írásaik az igazságot tük. rözzéík viasza. Bíráljanak bátran, következetesen, de természetesen ne, essenek túlzásokba. Gondoljanak arra, hogy munlcájukra éberen vi­gyáz a Párt és megvédi őket min­den üldöztetéstől akár az ellenség tudatos cselszövéseiből, vagy eset­leg jóhiszemű emberek tudatlansá­I gából származik az. A vasárnapi megyei levelező érte. kezlet még világosabban megmu­tatja majd levelezőink számára, ho­gyan kell alkalmaaniok munkájuk­ban a bírálat fegyverét. Az érteke?,, let küldöttei számoljanak be majd arról is, milyen munkát végeztek eddig a hibák és hiányosságok fel­tárásában, hogyan fogadták bírá­lataikat az üzemek vezetőségei és a dolgozó tömegek. Levelezőink egy pillanatia se tévesszék szem elől, hogy csakis álékor méltók a „prole­tár közvélemény parancsnoka" meg tisztelő címre, ha leveleikben kö­vetkezetes és bátor bírálattal se­gítik elő a szocialista építőmunka sikeréi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom