Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

2 TASAlöfAF, HH. UklTOl* M. —-——— 1951-ben WmUl mennytoégű baruxi tat, földgázt, marónátron!, foszforműtrágyát, motorolajat, nővé® yvéd őszért, acélny-ersvasait, elektroacélt, hidegen hengerelt acélt, vasöntvényt, gőzmozdonyt, gyalú* gépet, fúrógépet, drótkötelet, gyapjúszövetei, kötöttárut, lisztet, szeszt, malátát, étolajat, margarint, szappant és cigarettát gyártottak, A tervvel szemben lemaradás mntathadk a szén, nyersolaj, martinacél, közforgalmi vasúti személykocsi, lánctalpas traktor, vevöosö, turbógenerátor, elektromos nagy- és középgép, nitrogénműtrágya, petróleum, tfthergépkocsiköpeny és tömlő, tőzeg, selyemszövet, kenderfooal, Tsákszóvófonal, hÚ6konaexr termelésben. Az 1951. ér folyamán • gépiparban többek között az alábbi új dkkek gyártására került 6or: új típusú esztergagépek, dumper, szénemelö-villamoelargonca, 1951-ben az egén népgazdaságban a mult évinél szervezettebben, eredményesebben hajtották végre, mint az előző évben. Köziekedéa oa építő és tatarozó vállalatok nem teljesitelték. Mezőgazdaság Az 1951. évben a mezőgazdaság számottevő eredményeket ért el. Az általános fejlődésen belül kö- A vasutak az 1951. éri ánwzál, lónösen erőteljes volt a szocialista iitásl tervet 100.7 százalékra, a szektoré. Míg az előző év végén személyszállítási tervet 105.5 száaz állami gazdaságok az ország zalékra teljesítetnék. 1951-ben 19.4 szántóterületének csak 6.1 száza- j százalékkal több árut és 30.1 szálékát, a termelőszövetkezetek zalékkal több személyt szállítottak, csak 7 százalékát művelték meg, mint 1950-ben. addig 1951 végén az állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok. termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok együttes területe „z ország szántóterületének már kereken 25 százalékát érte el. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú segítség és részben a jó időjárás következtében a felszabadulás óta 135t"ben ípari^varrúgép, 250* köbcentiméterei frtük el a legjobb,MmMr motorkerékpár. 1951-ben tovább Javult ax Ipari felszerelés kihasználása és fokozódott a gépesítés. A vaskohászatban a fúvósfk felülelére számított fajlagos nvers vastermelés az év folyamán közel 5 százalékkal emelkedett és az egy tonna nyeTsvas termeléséhez felhasznált kohókoksz mennyisége 3.2 száza.ékkal csökkent. A Duvanov-fó'.e gyors-1 égetés kiterjesztése, valamint az Idényszünetek csökkentése következtében nagymértekbe® javult a tégla- és cserépégető kemercék kihasználása. A pamut és gyapjnfonődáVnál az orsónkéntl teljesítmény az egész év folyamán egyenlete® fejlődést mutat. Egyes termékeknél a fajlagos anyagfelhasználás kedvezőtlenül alakult: így a timföldgyártásnál a fajlagos marónátron fogyasztása, a vi.lamosenergia termelésnél a fajlagos kalória fogyasztás az év folyamán emelkedett. Az Ipari felszerelés Jobb kihasználását még számos iparágban akadályozza a nem egyenletes termelés. A termelés önköltsége az 1951. ' év folyamán — bár nem kielégítő mértékben —, de csökk I. Jelentékeny mértekben csökkent a bauxit, nyersolaj, acélnyersvas, foszfor-műtrágyatermelés stb. önköltsége. Emelkedett azonban az év folyamán a szén, vasúti sin, nitrogénműtrágya, tehergépkocsiabroncsköpeny, s néhány más áru termelési önköltsége. Az önköltség nem kielégítő alakulásához hozzájárult. hogy a tervben előirt béralapot számos iparágban túllépték. nyeket. A betakarított termésátlag valamennyi főbb növénynél meghaladja a háború előtti tíz év átlagát. Ilúzábót 22.8 százalékkal, rozsból 21-5 százalékkal, árpából 19.2 százalékkal, cukorrépából 15.4 százalékkal, kukoricából 30.6 százalékkal, burgonyából 47.1 százalékkal volt magasabb a termésátlag, mint a háborút megelőző fiz év átlaga. j !95 'ben » . , ., .... 1 az állami és szovetKezeti keresl^ tv^í kedelem. Az ipari és mezőgazdamutátja hogy teraelósrévetkezetek jH f* fermésátíagai lényegesen mag,- S^J^tO? £ sabbak, mint az egyem gazdá.ko- zata megS7ÜnteUe A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodásánál az emelkedés egy év alatt a következő: vasárunál 32.2 százalék, 6zénnél 11.4 százalék, őrleményeiknél 6.9 százalék, kenyérgabonánál 5.7 százalék, burgonyánál 4.3 százialék, zó'dségnél 140.9 százalék. A vízi közlekedés áruszállítási tervét 114.4 százalékra teljesítette, 36.6 százalékkal több árut szállított, mint 1950-ben. A tehergépkocsik áruszállítása 1951-ben 89.5 százalékkal multa felül az 1950. évit. A városi közúti vasutak személyszállítási tervüket 1951-ben 105 százalékra teljesítették. Az emelkedés 1950-hez viszonyítva 13.4 százalék. A városi autóbuszközlekedés személyforgalma 1951ben 25.7 százalékkal, a távolsági auióbuszközlekedésé 72.3 százalékkal emelkedett 1950-hez képes:. Áruforgalom Építőipar Az építőipar 1951. évi terme'ési tervét 109.1 százalékra, ezen belül a magasépitőipar 106.7 százalékra, a szerelőipar 110.8 százalékra és & mélyépítőipar 112.2 százalékra teljesítette. Az építőipari termelés értéke 1951. évben 43 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Az egyes minisztériumokhoz tar- , lozó építőipari vállalatok 1951. ' évi termelési tervüket a következő- j képpen teljesítették: építésügyi minisztérium 106 százalék, közlekedési minisztérium 111-2 százalék. Az építőipari termelés fejlődé•éhez hozzájárult az éoilkezé'i munkálatok mind jelentősebb gépesítése. Az első negyedben az összes földmunkák 21.2 százalékát, e negyedik negyedben 42.9 százalékát, az e'sö negyedben az ösz•zes betonkeverési munkák 59.9 százalékát, a negyedik negyedben 81.1 százalékát végezték gépi úton. A termelés emelkedésének Jelentős tényezője az építőipari munkások között kibontakozó verscnymozgalom és a fejlett ffztáhá" nov-módszerek meghonosítása. A Szlahánov-módszerrel végzett fala2ás részaránya az első negyedévi 29.2 százalékkal szemben a negvedik negyedben 42.3 százalékot ért el. Az építőipar az 1951. évben .ovábbt eredményt ért el az idényszerűség csökkentésében. Szemben az 1950. évi 16.7 százalékkal. 1951ben a téli hónapok (január, február, december) termelése az évi termelés 20.7 százalékát érte eL A jelentős eredményeik mellett komoly hiányosságiok vannak. Az építkezési köllrégek magasok, számos helyen hiányoznak, vagy késedelmesen készülnek el a mű•zaki tervek. Eves tervelőirányzatukat a helyi tenác6ok irányítása alatt álló útépítő, vasúiépítő és útfenntartó vállalatok jelentősen túlteljesítettek, dóké. Az év folyamán, különöséé a szodialista szektor térhódítása folytán tovább nőtt sí ipari növények és ez új kultúrák vetésterülete. A gyapot vetésterülete mintegy ötszörösére emelkedett és jelentős a rlzeterület növekedése is. Az ősziárpa vetésterülete, melynek terméshozama íöbb, mint 40 százalékkal múlja felül a tavasziét, a megelőző évhez képest több, mint másfélszeresére emelkedett. A másodnövények vetésterülete az 1951. évben kereken háromnegyedmillió hold volt. Ez — bár kétszerese a tavalyinak — elmarad a terv előirányzat mögött. 1951-ben a mezőgazdaság jelentős segítséget kapott az államtól. A felhasznált műtrágya mennyisége 37.2 százalékkal volt több, mint 1950-ben, az öntözött terület 31.7 százalékkal nőtt meg. A nehézipar nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépesítésének fokozását. A gépállomások traktorainak és vontalóinak száma az 1951. év végén kereken 9700 db, a traktoroké 8700, traktoxtárcsáké 5100 db volt. ami lye, a Salgótarjáni Vasöntöde, a Ganz villanygyár és a Telefongyár üzemi épületei. Az év folyamán számos termelőberendezést és nagy. teljesítményű gépel, köztük többezer szerszámgépet helyeztek üzembe: így a Diósgyőri Kohászati Üze. nieknél 3, a Rákosi Mátyás Művek, nél egy Martin-kemencét, a Diós. győri Kohászali Üzemeknél, a Győri Vagongyárban, a Borsodnádasdi Lemezgyárban és a Rákosi Mátyás Művöknél egy-egy elektro. mos kemencét, a bányászatban számos új tipusú. nagyteljesítményű gépet, a textiliparban számos kártoló és gyűrüsfonó gépet, slb. A nehézipar fejlődése lehetővé lelte, hogy nagyobb mértékben lássuk el a mezőgazdaságot a nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel. A mezőgazdaság az év folyamán többezer nagyteljesítményű erő. és munkagépet: különféle traktorokat, kévekötő-aratógépeket, cséplőgépeiket, araló-cséplőgépelkel, kazalrakógépeket és löbb tízezer egyéb kisebb gépet kapott. A tervévben villamosítottunk 109 falut, 80 állami gazdaságot, 74 termelőszövetkezetet és 63 gépállomást. Az év folyamán elkészült 51 különböző méretű híd és felüljáró, többek közöli a dunaföldvári dunahíd, az üllői, a polgárdi és bánhidai felüljáró. Megindult a közlekedés a Vác—Aszód-i, a korszerűsí. lett S ziálinváros—Pusz teszabo ics-i lés a Balinka—Bodajk-i vasúlvonaerőteljesen fejlődött ion. Az év folyamán többozer új lakás, számos új iskola, rendelőintézet. színiház és többszáz falusi és üzemi kultúrotthon épült. Elkészült a Magyar Néphadsereg Színháza, a szláiinvárosi filmszínház, a Közgazdasági Egyetem, a miskolci nehézipari egyetem részlege, a Magyar Optikai Művek nagy kultúrháza,, stb. a jegyrendszert a mezőgazdasági egy év aJatt a gépek állományának 30—50 százalékos emelkedését Jelenti. 1951-ben már hazai gyártmányú kombájnok is dolgoztak a mezőgazdaságban. Emelkedett a burgonya- és répa6zedógépek száma és emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. | A fokozott gépetiátás eredménye- : ként a gépállomások 1951-ben csaknem másfélszer több munkát teljesítettek, mint 1950-ben és 63 százalékkal nagyobb terü'eten végeztek mélyszántást, mint egy évvel ezelőtt. A jó tákarmánytermés következlében az állatállományon belül a hízóállatok aránya magasabb, mint az előző években. Az 1951. év folyamin a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős eredményeket ért el. Az 1951. év végén a termelőszövetkezetek szántóterülete közel 120 százalékkal volt magasabb, mint az 1950. év végén. A termelőszövetkezetekbe tömörült tagok és családok száma ugyanezen idő alatt körülbelül két és félszeresére nőtt. A számszerű növekedés rne':ett a termelőszövetkezetek szervezettsége az év folyamán javult és a szövetkezetek jobb gazdasági eredményeket értek el. A szóvetkezeti tagok az előző évinél átlagosan jóval több munkaegységet teljesítettek és az egy munkaegységre jutó jövedelem is lényegesen tóbb volt, mint 1950-ben. A lermelőszöveikezetek vagyona az októberi zárszámadás idején 127 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az állami gazdaságok összterülete 1951. év folyamán 29.1 százalékkal, szántóterületük 32.3 százalékkal, a traktorok száma 26.8 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok állatállománya számosállatiban kifejezve 21.5 százalékkal emelkedett, a baromfiállomány több, mint megkétszereződött. Az őszi vetési munkálatokat és szabaddá lette forgalmat. A határozat nyomán javult a lakosság ellátasa, emelkedett a mezőgazdasági termékek felhozatala és jelentősen csökkenlek a szabadpiaci árak. A zsír, az olaj, a szalonna, a vaj és a (ojás ára kb. 30—40 százalékkal volt alacsonyabb december végén, mint novemberben. 1951-ben ez állami nagykereskedelem forgalma 29.3 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Az állami kiskereskedelem 51 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskededelem 68 százalékkal több árut adott el. mint 1950-ben. A lakossag vásárlása a követi sző cikkekben emelkedett a legjelentősebben: férfiruha (112.1 százaiák), nőiiuha (157.5 százalék), cipő (29.7 százalék), liszt (41.9 százüék), zsír (24.6 százalék). Az állami kiskereskedelmi bolthálózat 2678, a szövetkezett hálózat 1241 üzlettel bövüit. A szocialista kiskereskedelem részesedése az egész kiskereskedelmi forgaloinból az 1950év! december havi kb. 70 százalékról 1951. december hónapjában kb. 82 százalékra emelke. delt. A mezőgazdaság ter/szerű fejlesztése. a dolgozó parasztság beadási kötelezettségének teljesítése, valamint a jó termés következtében 1951-ben a tervezett menynyiségnél kenyérgabonaaól Munkások és tisztviselők számának emelkedése a munkatermelékenység alakulása Az 1951. évben tovább nőtt" a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1951-ben 1950-hez képest 109 ezer fővel emelkedett. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatott nők létszáma az 1951. év folyamán 78-5C0 fővel nőtt. A dolgozók létszámúnak jelentős növekedése mellett a népgazdaság számos teriileién munkaerőhiány mutatkozott. Az évi mumkabéralap növekedése egész népgazdaságban 1950-hez viszonyítva 22-4 százalékos volt. Az emelkedés a gyáriparban 20 3 százaiélv, az építőiparba® 33 százalék. Tovább emelkedett a gyáriparban a munka termelékenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1951-ben 14.3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. 52-es tanév elején nz takotaá lásban részesülők száma kerek I millió 400.000 volt. A középiskolák szám* «Kf ** alatt 14-gyel emelkedett. A tanulók létszáma 107.900, m 12-5 százalékkal több. mint «* előző tanév elején. A munkás- és parasztszármMás® középiskolai tanulók aránya 65 százalék. Az 1951/52. tanévben nz önálló egyetemek és főiskolák száma kilenccel emelkedett. Az egyetemi é* főiskolai hallgatók száma 40-700, ami 22 6 százalékkal több, mint az 1950/51. tanévben. A hallgatók közül a munkás, és parasztszármozá. súak aránya 58 százalék, az előző évi 52 százalékkal szemben. 1951-ben a kinyomtatott müvek száma 90.5 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az év végén 2870 falusi népkönyvtár működött, közel 900 ezer könyvvel, ez az előző évhez képest a népkönyviárak számában 75.5 százalékos, a kötelek számában 111.4 százalékos növekedést jelent. A mozgóképszínházakat 1951 folyamán 62 6 millió fő látogattad ebből a falusi mozikra 27 millió látogató jutott. Egy év alatt az összes látogatók száma 33 százalékkal, a falusi mozielőadások látogatóinak száma 66 százalékkal emelkedett. A színházi és operai előadások láto. gatóinak száma egy év alatt közel felmillióval, ebből a falusi előadások látogatóinak száma több min!; 115 ezerrel nőtt. A rádióelőfizelők száma 1951 vágén 701 ezer, 82 ezerrel több, mi»< az előző év hasonló időpontjában. 1951-ben tovább fejlődött ex egészségügyi hálózat. A szociális és egészségügyi célokra fordított beruházások értéke 1951-ben 17.3 százalékkal volt magasabb az 1950. évinél. A kórházi ágyaik (a&rrre 1951J>e» 2900.zal, közel 6 százalékkal emelkedett. Tovább emelkedett a kórházi egészségügyi személyzet létszáma, bővüli a kórházak cs gondozók felszerelése. A rendelőintézetek rendelési óráinak száma, részbein a szakrendelői hálózat fejlődése következtében 13.6 százalékkal emelkedett. A körzeti orvosi hálózat közel 50 új körzeti orvosi rendelővel bővült. Ezeknek jelentős része a vidéki ipari és mezőgazdasági központokban működik. A dolgozó anyák munkájának megkönnyí lésére 1951-ben 56 új bölcsőde kezdte meg működését. A bölcsődei férőhelyele száma 1950hez viszonyítva 35 százalékkal emelkedett. Az állandó bölcsődéken kívül az idénybölcsődék és napközi otthonok több mint 70 ezer gyermeket gondoztak a fő mezőgazdasági munkák ideje alatt. A szakszervezeti társadalombiztosítási ellátásban részesülők száma az év végére elérte az 5 2 milliót. Ezzel a szakszervezeti társadalombiztosítás az összlakosság kb. 56 százalékára terjedi ki. A szakszervezet í üdülésben résztveti dolgozók száma 1950-hez ké. pest 12.3 százalékkal emelkedett. Az Az emelkedés a bányászaiban 9.3 i év folyamán mintegy 60 ezergyerszázalék, ezen. belül a szénbányá- J reszc3Ul-t ^ZV™* üdültetésszatbam 4.1 százalék, a kohászatban 5 4 százalékkal, kukoricából 27 4 szá- 118 százalék, a gépgyártásban 16.7 zalékkal, napraforgóból 15 száza- f?,^1**' a, 1<?x.,J!'Ra™an 11.1 ezaza. lókkal, süldő és malacból 16.6 szá- | }tk' a. n^aa_t11,1lparb.an 28;5, s^zalékkal többet gyűjtöttek be. az * előző évhez képest búzáoól 18.836 vagonnal, árpából 3491 vagonnal, kukoricából 23.144 vagonnal, burgonyából 6996 vagonna', baromfiból 201 vagonnal, tojásbol 45 millió darabbal volt több a oagyujtölt mennyiség. Beruházások 1951-ben a beruházásokra folyó, sí tolt összeg 44.8 százalókkal volt több ,mint 1950-ben. Az emelkedés a gyáriparban és az építőiparban 07-8 százialék, a mezőgazdaságban 42 1 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 92.9 százalék, „ könynyűiparra és az élelmezési ipar. ra 7.1 százalék jutott. A ötéves terv második évében sok új üzem, illetve üzcmrészlag kezdte meg működését. Ezek közül a legjelentősebbek: a Sztálin Vasmű öntödéje éa mechanikai műhelye, a Rákosi Mátyás Műveik új csőgyára, a November 7. Erőmű két gépegysége, a Kiskunfélegyházai Középneh'z Vasszerkezeti Gyár. a Jászberényi Aprítógéipgyáf, a Gyöngyösi Váltógyár. a Pálinkái Szénbányák, a Kaposvári Fonóda, a Zalaegerszegi Ruhagyár. a Békési Növényolajgyár, a Pécsi Húsüzem, a szegedi, valamint a keoskeméti hűtőházak, a sz'álinvá. rosi kenyérgyár, stb. Ezenkívül számos gyárat kibővítették és korszerűsítettek: elkészült az Április 4. Gépgyár új gépműhelye 03 szerelőcsarnoka, az Ikarus Karosszéria, gyár új szerelőcsarnoka, a Kecskeméti Gépgyár öntödei csarnoka, a Ganz Vagongyár szerelőcsarnoka, a Fémbútor-gyár galvanizáló műire. lók. A termelékenység alakulását számos területen kedvezőtlenül befolyásolta a munkaerő nagyarányú hullámzása, az igazolatlan hiányzás, a munka hiáryog megszervezése és munkaidő nem megfelelő kihasználásaSzociális és kulturális eredmények Az 1951. évben jelentékeny fejlődés mutatkozott a szocialista kultúra minden területén. Az 1951— | ben. Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem, változatlan árakon számítva, 1951-ben több mint 23 százalékkal haladta meg az 1950. évit. A nemzeti jövedelemnek 1950-ben és 1951-ben elért emelkedése az ötéves terv végére előirányzott növekedésnek máris kö. zel 50 százaléka. A nemzeti jövedelem beruházásra és készletnövekedésre jutó hányada az 1950. évj 25 százalékkal szemben az 1951. év. ben 30 százalék volt. Hazánk ipari jellegének megfelelően a nemzeti jövedelemnek több mint 55 százalékát az ipar és építőipar adta. A Tiío-határ mellől írja levelezőnk 1 Vállalom: szereteti Rákosi elvtársunk 60. szülelésnapjára három új levelezőt szervezek be A magyar sajtó megyei levelező-konferenciáján nem tudtam részlvenni. Ennek érzem is hiányosságát, mert amint olvaslam, igen jó és egészséges javaslatok, bírálatok hangzottak el. Hisz épp a levelezők bírálata biztosítja azt, hogy jövőbeni munkánk neon lesz kampányszerű. Ezentúl sokkal keményebben vívhatjuk az osztályharcot a fa'.u kizsákmányoló, spekuláló kulákjai ellen, főleg Itt, a déli határunkon, ahol állandóan ki vagyunk téve annak, hogy Tito és aljas bandája provokációkkal igyekszik dolgozó népünk nyugalmát megzavarni. ' Feladatunk itt, a déli határunkon, hogy éberen őrködjünk népünk nyugalma fe'.ett és kíméletlenül lep'ezzük le a nép elleoségeiti leplezzük le a kulákokat, akik gyalázatos mesterkedéseikkel igyekeznek úgy a termeJőcsoportokon belül, mint kívül a termelőmunkánkban zavart okozni. 1 A megyei levelező-konferencia után ígérem, hogy a jövőben még jobb munkát végzek és vállalom, hogy szeretett Rákosi elvtársunk 60. születésnapjára, március 9-re községünkben három levelezőt beszervezek. ! i j , Hornyák István levelező, ' Ujstzentivé