Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-19 / 15. szám

MA TARTJA IDEI ELSŐ ÜLÉSÉT A VÁROSI TANÁCS TUDÓSÍTÓINK JELENTÉSEI A RÁKOSI ELVTÁRS SZÜLETÉSNAPJÁRA TETTFELAJÁNLÁSOKRÓL BÖLCSÖDÉ LÉTESÜL A JUTAGYARBAN AZ MDP CSQNGR ADMEGYEI PARTBIZOTTS AG A N AK LAPJA VIII. ÉVF. 15. SZAM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. JANUÁR 19. n Párt alapszervezeteinek feladata: a politikai vezetés Megyénkben az utóbbi időben újbőt öasze-összekeverjük a Párt éa éllami vezetés feladatait. Kérdezze meg csak valaki egy községi ta. nécselnöktől: „Elvlárs, a te községedben miért van lemaradás a tojásbegyüjtásben?" Feltétlenül ezt válaszolja rá: „Elvtársak, nálunk a népnevelő munka nagyon gyenge lábakon áll".' Ha a falusi párttitkár elvtárstól kérdezzük ugyanezt, így válaszol: „Elvtársak, megerőBítjük a népnevelő munkát, a tanácstól már itt a jegyzék, hogy kl. hez kell kimenni. Rövidesen pótoljuk az elmaradást". A tanácsok leszoktak szép lassan az állami feladatok önálló teljesítéséről és egyik-másik községben a népnevelők majdhogynem a végrehajtók helyett végezték az állami feladatokat. Mondanunk se kell, hogy a pán. és az állami funkciók Ilyen összekeveréséből csak rossz származhat; csak az következhet, hogy a népnevelőkben nem barátjukat, hanem valami hivatalos ál. lami funkcionáriust látnak a dolgozó parasztok. Nagy tévedés lenne azonban arra gondolna, hogy ez a hiba csak a falusi pártszervezeteknél fordul elő. Ha valaki résztvett volna például a csongrádi gépállomás vezetőségválasztó taggyűlésén, az ugyancsak ,törhette volna a fejét azon, nem tévesztctte-e el a házszámot, vagy a dátumot és nem a gépállomás termelési értekezletére tévedt-e be? Ha valaki nem ismerte volna Pioker elvtársnőt, a párttitkárt és csak a beszámolóját hallotta volna, feltétlenül azt hitte volna, hogy a gépállomásvezető tart egy termelési értekezletet. Üzemi pártszervezeteink taggyűlésein a gazdasági kérdéseket, sőt néha a szakkérdéseltet is rendkivül alaposan megtárgyalják. A makói MÁV-műhelyben hónapról-hónapra rendszeresen megvitatták nemcsak az egész üzem, de még az egyes brigádok munkamódszerét, terme, lési módszerét is. A hiba nem ben volt. Abban van a hiba, hogy ezeken az értekezleteken hova-tovább a politikai munka rovására Júlteng a gazdasági kérdések megvitatása. Ez bizonyos fokig visz. szatükröződölt a megyei párlértekezielen felszólaló üzemi küldöttek hozzászólásából is. Előfordult: egy. agy küldött részletesen beszélt ar. ról, hogy az üzemben hogyan fejlődik a munka, hogyan fejlődik a sztahanovista-mozgalom, hol állnak a terv teljesítésében, milyen új munkamódszert honosítottak meg. Csak egyetlen egyről feledkezett meg sokszor a felszólaló, arról, hogy az új munkaimódszereket, a sztahánovislák mozgalmát az üzemi pártszervezet segítségével terjesztették el; csak azt felejtettéle el a küldöttek, hogy üzemük termelésének motorja a Párt politikai munkája. Ez volt az a kérdés, amiről nem beszéltünk, vagy csak nagyon kevesit beszéltünk és elég keveset is tettünk. ,,A mi Pártunk bizonyos fokig ellentétekben fejlődik. Volt egy idő, amikor párlértekezleteinken a tor. metés kérdése alig került szóbaMost bizonyos fokig már az ellenkezőjénél tartunk. Egy-egy pártértekezle'iink inkább termelési értekezletekhez kezd hasonlítani" — mondotta Rákosi elvlárs a gazdasági vezetők országos értekezletén. Majd így folytatta: „Az elvlársak hallották itt egyik-másik párttitkárunk felszólalását. Ha nem tudták volna, hogy az illető párttitkár akkor legalábbis az igazgató ejsö helyettesének vélték volna..." A megyei tanácselnökök értekezletéről szólva viszont ezt mondotta Rákosi elvtárs: „Megértellem, hogy a tanácselnökök féllek a nehéz feladattól és mindkél kezükkel a Párt szoknyájába kapaszkodtak. Meg is mondtam nekik, hogy, ha nem tudnám, hogy hol vagyok, azt hinném, hogy a mi agit. prop. osztályunk ülésére tévedtem be, annyira ,párt. szerűen' vetették fel a kérdéseket". Rákosi elvtárs szavairól azt szokták mondani a dolgozók: „mintha a mi községünkről, a mi gyárunkról, a mi termelőszövetkezetünkről beszélt volna". Valóban; Csongrád megyében nem egy termelőszövetkezeti taggyűlés is, elsősorban termelési értekezlet jellegű volt. A pártmunkának ez a háttérbe szoríJása arra vezet, hogy a dolgozókban elhomályosodik a pártvezetés, maguk előtt csak a gazdasági feladatokat látják, de mivel a pártszer. vezet politikai munkája nélkül egyetlen gazdasági feladatot sem lehet jól megoldani, következésképpen hol egyik, hol másik gazdasági munka döccen-zökken. Emelni a politikai munka színvonalát az aiapszervezetekben — ez az egyetlen lehetséges út, amelyei járnunk kell. De hogyan.? — vetődik fel rögtön a kérdés. Először is úgy, hogy a gazdasági, vagy állami vezetést meg kell különböztetni a pártvezetéstől. A kettő nem ugyanaz. És, hogy ennek összekeverése milyen tévedésekre adhat alkalmat, arra komoly figyelmeztetésként álljon előttünk a Szentes IIL számú Téglagyár vezetőségválasztó taggyűlése, ahol többen felszólaltak hogy az igazgató legyen a párttitkár. Ezek szerint tehát ennek az elvtársnak saját magát kellett volna ellenőriznie. Tehát a helytelen gyakorlat megszüntetésé az első lépés mind az üzemi, mind a faljisi alapszervezel éknél, A Párt alapszervezetének ellenőrzési joga az üzemvezetés, a gazdaságvezetés fölött neon azt jelenti, hogy a pártszervezetnek kell elvégeznie a gazdosáigvezelő, vagy az állami vezető helyett a munkák A Párt kötelessége a dolgozó tömegek politikai nevelése. Ha a Párl alapszervezeti erről lemond és a gazdasági, vagy állami vezetés feladatait oldja meg a tanács, vagy a gyárigazgató helyett, abból csak galiba származik. Ha lőni akarunk, azért még neim okvetlenül szüteéges, ho^y a puskaport sajátmágunk találjuk felTehát: arra a kérdésre, hogy hogyan teljesítse politikai feladatát a pártszervezet, feleljen a Párt alaptörvénye. Szervezeti Szabályzatunk 38. paragrafusa: „Az alapszervezet feladatai: a) A felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása, a Párt politikájának alkalmazása a helyi viszonyokra.' A Párl politikájának hirdetése és népszerűsítése. A párttagok politikai színvonalának eme. lése, a pártirodalom, a sajtó rendszeres terjesztése, a tagdíjbeszedés; b) Erősítse Pártunk sorait a dolgozó nép legjobbjaival.. ." 39 paragrafus: „A termelő üzemek — közlük az állami gazdaságok gépállomások, termelőszövetkezetek — alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem, a gazdaság igazgatóságának tevékenységéi ellenőriz, zék, •." A Párt alapszervezetónek feladatát tehát ez a rövid formula határozza meg tömören. De mit jeleni az, hogy „a Párt politikájának hirdetése?' Azt jelenti: a Párt alapszervezetének tagj&d kötelesek olyan népnevelő munikát kifejteni, melynek hatására a dolgozók nagyobb többsége megérti, hogy az ő egyén: munkája és a szocializmus építése között milyen összefüggés áll fenn A Párt népnevelői helyett senki aem nevelheti szocialista emberekké a dolgozókat. Ez a Párt alapszervezet fenek a feladata a maga területén. A pártszervezet feladata megtanítani a vezetőket szocialista módra vezetni; megtanítani a dotgo. zókat a szocialista munkafegye lemre. A Párt feladata, az alapszervezet feladata; továbbmenve: a párttagok, népnevelők feladata, hogy minden egyes dolgozóval megértessék. hogy az ö egyéni élete, viselkedése, fegyelme, vagy fegyelmezetlensége erősíti, vagv gyengíti és a béke nemzetközi ügyét. A pártszervezetnek úgy kell dolgoznia, ahogy Rákosi elvtárs mondotta: ,,... megköveteljük az egyes kommunistáktól is, hogy a maga apró munkája és a hatalmas szocialista építés között meglássa az összefüggést, sőt továbbmegyünk: megköveteljük, hogy meglássa a maga apró munkája és a nemzetközi kérdések összefüggését is". Vezetni annyi, mint előrelátni. Az alapszervezet feladata, hogy mesz szebb lásson a gazdasági, vagy állami vezetőnél és politikai bírálata val, irányításával segítse, vigye előre a gazdasági és állami munkát is. Mert a Párt vezető, irányító te vékenysége az állami és gazdaság' funkcióban lévő párttagokon keresztül valósul meg. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata az 1951. évi tervek határidöelőtti befejezése, illetve túlteljesítése érdekében indított szocialista munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról A magyar dolgozó nép sikerrel hajotta végre az ötéves terv második évének tervét. A gyáripar teljes termelési tervét 103.4 százalékra eljesitette. Számos üzemben kimagasló eredményeket értek el a ternelékenység emelése, az anyagtakarékosság. a minőség megjavítása terén. A sikerek döntő fényezője a dolgozók alkotó kezdeményezése, az egyre szélesedő munkaverseny és a gazdasági vezetés színvonalának emelkedése. Az elért eredmények dolgozó népünk nagy győzelmét jelentik az ötéves tervért, a békéért vívott harcban. A miniszteranács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége — a minisztereknek az il. letékes szakszervezetek elnökségei, vei egyetértésben előterjesztett javaslatára az 1951. évi terv határidő előtti befejezéséért és túlteljesítésééri indított szocialista munkaverseny eredményét az alábbiakban állapítja meg: A bányászaiban és az energiatermelésben a munkaverseny győztese, a minisz. tertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége vánJorzászlajának nyertese a Dorogi Szénbányák. A Dorogi Szénbányák éves széniermelési tervét 117.6 százalékra eljesitette és ezzel terven felül 181 ;zer tonna szenet adott a népgazdaságnak. Az egy műszakra eső széntermelés az előző évhez viszo. nyitva 10.1 százalékkal emelkedett. A Dorogi Szénbányák dolgozói 300 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje az Ajkai Erőmű. A verseny harmadik helyezettje az Ipart Robbanóanyag Gyár. s A kohászatban és gépgyártásban a munkavergeny győztese és a vándorzászló nyertese a Magyar Optikai Művek. A vállalat éves termelési tervét 109.2 százalékra tejiesítette a béralap 96 százalékos felhasználása mellett- Termelékenységi tervét 7.35 százalékkal teljesítette túl. ön. költségcsökkentési tervét jelentősen túlteljesítette és az előirányzott anyagfelhasználással szemben 17 százalékos megtakarítást ért el. A vállalat tervszerűsége 96.4 száza, 'ékos volt. A verseny időszaka alalt gazolatlan hiányzás nem fordulí elő. A Magyar Optikai Mfivék dolgozni 150 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a Dimávag Diósgyőri Gépgyár. A verseny harmadik helyetzeftje a Rákosi Mátyás Művek kovácsoló gyára. | m. A könnyűiparban a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese a Szegedi Textilművek. A vállalat évi tervét 6.5 százalékkal túlteljesítette és ezzel terven felül 298 ezer kiló fonalat termelt a népgazdaságnak. Az önköltségei az első és második negyedév folya. mán 2.4 százalékkal, a harmadik negyedévben 6.5 százalékkal csökkentette. Az igazolatlanul mulasztók számát jelentősen csökkentelte, a normán felül teljesítők száma a .egyedik negyedévben 85.2 százaék voit. Az év folyamán a gyár termékeinek minősége fokozatosan javult A Szegedi Textilművek dolgozói 60 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a Budapesti Porcellángyár. A verseny harmadik helyezettje a Táncsics Bőrgyár. IvJ Az élelmezési iparban a munkaverseny győztese éa a vándorzászló nyertese a Szegedi Sertéshizlaló Vállalat. A vállalat hizialási tervét 122.5 százalékra teljesítette. A terv iúiteljesítéséf 7.9 százalékos béra apmegtakarítással érte el. A tervezett költséget 4.8 százalékkal csökkentette. Az előirányzott 20 száza, .ékos takarmányértékesítés helyett 21-5 százalékot ért e'. A vállalat dolgozói 30 ezer forint pénzjutalomban részesü.nek. A verseny második helyezettje a Növényolaj- és Szappangyár. A verseny harmadik helyezettje az Orosházi Malom. CZD A közlekedésben és postánál a munkaverseny győztese éa a vándorzászló nyertese a MA VAUT. A vállalat kilométer tervét 22.2 százalékkal, a forgalmi dolgozók egy főre eső teljesítmény tervét 24.8 százalékkal teljesítette túl. Az alkatrész és anyagfelhasználás torén elért megtakarítás 1 millió 220 ezer forint. A 100 ezer km.es moz. galom és a jó szerelőmunka következtében a vállalatnál a motorok élettartama jelentősen megnövekedett. A MÁVAUT dolgozói 150 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a MÁV ferencvárosi állomás. A verseny harmadik helyezettje a Távbeszélő Alközpont Üzemi Vállait. [ED A magasépítőiparban és az építőanyagiparban a munkaverseny győztese éa a vándorzászló nyertese a 22/5 sz, Állami Épíőiparl Vállalat. A vállalat tervét 192 százalékra teljesítette. Az anyagok célszerű és takarékos felhasználásával 1 millió 500 ezer forint megakarítást ért el. A vállait jó munkaszervezéssel és tervszerű munkával a tervezeti béralap 11 százalékát takarította meg. A vállalat dolgozói 50 ezer forint pénzjutalomban részesülnekA verseny második helyezettje 22/4. sz. Állami Építőipari Vállalat. A verseny harmadik helyezettje a Békéscsabai Téglagyár. Vll. | Mélyépítésben a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese a Betonút Építő Vállalat. A vállalat termelési tervét 144 százalékra te.jesítette. Évi termelékenységi tervét 12.2 százalékká] túlteljesítette. Az év folyamán 15 millió 400 ezer forint értékű anyagot takarított meg. A vália.at dolgozói 150 ezer fo rint pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a Földkotró Vállalat. A verseny harmadik helyezel tje a Badacsonyi Kőbánya VállalatA Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Szakszervezetek öríiágoa Tanácsának Elnöksége felhívja a munkásokat, alkalmazottakat, művezetőket, mestereket, technikusokat, mérnököket, az üzemek és vállalatok igazgatóit, hogy az 1952. évi tervek sikeres teljesítése és túlteljesítése terén kövessék az élenjárók példáját. Az 1952. évi terv mmden egyes napjára e'öír'tervfeladat teljesítésével és tú'te,jesítégévei érjenek ei új sikeredet, tárják fel a termelés újabb rejtett tartalékait, a munkaverseny lendü. letének fokozásával, biztosítsák az ötéves terv harmadik évének célkitűzései^ Budapest, 1952. január 18. Dobi István I, a minisztertanács elnu».c I i. Kristóf István. a SZOT főtitkár? Csak a Szovjetunió segítségével léphettünk a szabadság, felemelkedés útjára Jánosi Ferenc elvtárs beszéde a Varsó felszabadulása 7. évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségen Csütörtökön. Varsó felszabaduló sának 7-ik évfordulója alkalmábó. ünnepséget rendeztek Budapesten, a Néphadsereg Színházában. Jánosi Ferenc elvtárs, a népmű. velési miniszter első helyettese beszédében többek között ezeket m«n. dotta: „Varsó felszabadulásának 7- évfordulóján fővárosunk dolgozó népe és egész népünk is forró szeretettel ünnepel együtt a testvéri len. gyei főváros dolgozóival, a lengyel néppel. Népeinket az elmúlt évszázadok során is szoros kapcsolatok fűz lék egymáshoz. Történelmünk legdicsőbb fejezetei közé tartozik Bem Józsefnek a lengyel szabadiságmozgalmak által nevelt forradalmár hadvezérnek, népünk szeretett Bem-apójának erdélyi hadjárata" — hangoztatta a miniszterhelyettes. Ezután rámutatott: „Ahogy századokon át közös volt népeink küzdelme a szabadságért és független, ségért, közös volt szenvedése is, népelnyomó, gaz uraitól, utóbb a fasiszta megszállóktól. Ugyanaz >-. legyőzhetetlen erő, a diadalmas szovjet hadsereg szabadította fel népeinket, segítette fővárosainkban az élet megindítását. Ugyanaz a baráti Szovjetunió adott gyors segítséget Varsónak és Budapestnek és ad állandó támogatást a lemgyrt és magyar dolgozó népnek. Csak a Szovjetunió segítségével léphettünk a szabadság, felemelkedés, a szocializmus útjára — folytatta Jánosi Ferenc — csak így születhetett meg dicső párjaink és szeretett vezéreink: Bierut és Rákosi elvtárs vezetésével népeink megbonthatatlan testvér, együttműködése. Csak így haladhatunk együtt előre a nagy Sztá in zászlaja alatt a szocializmus megteremtésében, a békéért vívott harcban." Jánosi Ferenc beszéde végén ®z évforduló alkalmából további győzelmeket kívánt a lengyel népnek fővárosa és hazája építése, a szo. cial izmus megteremtése, a békéért vívott harc terén.