Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUAR I Mit kell tudni az új begyűjtési törvényerejű rendeletről? 'A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa január 6-án törvényerejű rendeletet adott ki az 1952—6.1 évi állami begyűjtésről. Együjö­ben a begyűjtési miniszter rende­letben szabályozta az idei lej, to. jós, baromfi begyűjtését is. A . dolgozó parasztságot érintő na­gyon fontos rendeleteket az aláb­biakban részletesen ismertetjük: Az idei begyűjtési rendszerben beadásra kötelezettek az állami és közületi gazdaságok és termelőszö­vetkezeti csoportok, valamint az egyéni termelők. Az állami gazdaságok, erdőgaz­daságok, kísérleti tangazdaságok. továbbá a községek beadás alá eső termékeikből kötelesek egész árutermelésü­ket, tehát a velőmag, takar­mány és fogyasztási szükségle­ten felüli egész termésüket az állami begyűjtés céljára átadni­Erre a mennyiségre szállítási szerződési keli kötniük. Az önálló termelőszövetkezetek, III. típusú termelőszövetkezetek, I., II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyéni ter­melők az eddigi gyakorlat szerint az általuk ténylegesen megművelt földterület után kötelesek beadásu­kat teljesítem. Hogyan oszlik meg a beadási köielezeüség? A? idén a beadási kötelezettség következő négy ágra oszlik: termény, ós élőállatbeadásre, baromfi- és lojásbeadásra, tej­beadási kötelezettségre, vala­mint borbeadási kötelezettségre , a szőlőterület mán. Változás a tavalyi rendszerhez ké­jest, hogy az idén a beadási kötele­uettség teljesítésére szükséges gabo­nát a törvényerejű rendelet szerint a termelők a. cséplőgéptől azonnal kötelesek teljesíteni. Kenyérgabonánál a háztartási ég (pázd? sági szükséglet, tehát a gabo­nafejadag ós vetőmag biztosítása megelőzi a beadási kötelezettséget, takarmánygabonából, borból, élőál­latból, tejbői. tojásból, baromfiból azonban a boadási kötelezettség tel. jesi lése minden mást megelőz. A beadásl kötelezettség és • gépállomással szemben fenn­álló tartozás teljesítése után fennmaradó gazdasági termé, kekkel a termelő szabadon ren­delkezik. A Magyar Népközláraasig Mi­nisztertanácsának és a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségé­nek 1951 december I-i nagyjelen­tőségű határozata a mezőgazdasági termények szabadforgalmának ki­terjesztéséről gabonafélékre 1952 június ,10-ig, kapásnövényekre és borra 1962 saeplember 1-íg marad érvényben. Amennyiben dolgozó pa. rasztíágunk a nyáron meginduló új begyüj lésben beadási kötelezettségét ponto­san, maradéktalanul teljesíti: a törvényerejű rendelet szerint a szabadpiac kiterjesztésével kapcsolatos széleskörű kedvez­mények újból életbelépnek! Termelőszövetkezetek beadási kötelezettsége Az önálló termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti cso­portok termény- és élőállalbeadási kötelezettsége az idén a következő­képpen alakul: a) ha a magművelt földterület •gy katasztrális holdjára eső átla­gos kataszteri tiszta jövedelme 11 aranykoronánál kisebb, kataszteri holdanként 160 búzakilogramm ér­tékű terményt, továbbá li kilo. gramm sertést és 3.S kilogramm szarvasmarhát kell a termelőszö­voikezetnek bcadmáa. b) ha a kataszteri llszta jövede­lem 11—17 aranykorona között van, kataszteri holdanként 210 búzakilo. gramm értékű termény, H kilo­gramm serlés, 3.3 kilogramm szarvasmarha a beadási kötelezet I­Bége. e) ha a kataszteri tiszta jövede­lem 17 aranykoronánál több. ka­taszteri holdanként 260 búzakilo­gramm értékű termény, továbbá lí kilogramm sertés, 3.3 kilogramm szarvasmarha beadási kötelezettség terheli a termelőszövetkezetet. Az I., II. típusú termelöszövefke. zeli csoportokba tartozó dolgozó pá­rásatok beadási kötelezettsége azo. nos az egyéni dolgozó parasztoké, val. A tavalyihoz hasonlóan az' I. tipusú tezcak tagjainál a kedvez­mény 10 százalékos, a II. típusúak tagjainál pedig 15 százalékos. A kedvezmény azonban csak azokat a dolgozó Parasz­tokat Illeti meg, akik 1952 már­cius lQ-e előtt léptek be a ter­melőcsoporiba. Egyéni parasztok beadási kötelezettsége Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadási kötele­zettsége a gazdaság nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kataszteri holdanként a következő, képpen alakul az új gazdasági esz­tendőben: Birtofccsoport kat. hold. •a "5 t: J «• 3% öf 5 s b ú z a k i I o g r a in m 1—5 holdig 88 56 74 92 109 127 145 163 3— 5 *> 59 87 115 148 170 198 226 254 5— 8 fp 81 119 157 195 281 272 810 348 8—10 ,f 10-2 150 198 246 295 843 891 439 10—15 >9 111 168 221 275 829 883 436 490 15—20 ft 127 187 217 307 266 426 486 546 20—25 ff 140 206 272 338 404 470 586 602 A burgonyabeadási kötelezettségi teljesítésére a termelőszövetkezetek és Ili­típusú termelőszövetkezeti cso­portok burgonyatermésük 10, a dolgozó parasztok a termés 15, a kulákok a termés 20 százalé­kát kötetesek az államnak át­adni. Serié és ssarvasmarltabeadás Az élőállalbeadás sertés. és szarvasmarhabeadás ra oszlik. Az egyénileg termelő dolgozó parasz­tok sertósboeriási kötelezettségéi megművelt földterületük után álla. píljá'k meg az alábbiak szerint: Az egyes kalaszteri csoportokban a gazdaságokat a szántó, rét és le­gelő együttes átlagos kataszteri tiszta jövedelme nlapján kell be­osztani, az alábbiak szerint: szántó, rét. leqelö át:* qos tiszta jüveda'.ma holdanáénti I. kat. csoport 0— 6 ar. k~l«I II. kat csoport 6— 8 ar. k-'q III. kat. csoport 8—10 ar. k..tq IV. kat csoport 10—12 ar. k-lq i V. kat. csoport 12—14 ar. k-iq VI. kat. csoport 14—16 ar, k .i'J VII. kat. csoport 16—18 ar. k..:q VIII. kat csoport 18 a. k.-tól fetieob A két táblázatból minden termelő könnyfn kiszámílhatja, hány búza­kilogramm a beadási kötelezettségi sz 1952—58. esztendőben, A terménybeadás! kötelezettség négy csoportra oszlik: J. kenyérgabonabtadás 43 száza, lék. 2. takarmánybeadás 28 százaiák, 3. napraforgóbeadás 18 százalék, 4. burgonyabcadás 6 százalék. A terménybeadási normákat vál­tozatlanul búzakilogrammban álla­pítják meg. A termény- és állalibe­adám kötole®etl<ség teljesítésére al. katonás termények búzaériéke a kö­veltkeeő: I. Kenyérgabonabeadás: 100 kq búza = 100 kq rozs. kétszeres a II. Takarmánybeadás: 100 kq árpa 1G0 „ zsb 100 „ kukorica (málusi morzs.) • „ lucernaszéna „ lóhercszéna . „ baltacimszéna = „ muhar = ., zabosbükk. sz. > „ rétiszéna I. o. = „ rétiszéna II. o. • Naprafo-góbeadás s kq napraforgómag s 100 100 1C0 100 100 100 100 III 100 kq napraforgómat IV. Burconyabeadás: 100 kq burqonya 100 „ bab 100 „ borsó 100 „ lencse = 100 búzakq = 90 búzák? ^ 85 búzakq - 85 = 85 ., = 50 ., = 50 = 40 „ = 40 = 40 „ = 33 „ = 25 „ - 130 búzakq 33 búzakq , 150 „ 150 „ . 200 „ szántó, rét legeld eqvüttes területe: 1 kh a n 3 ­4 „ 3 8 ., 7 „ 8 .. 9 ,. 10 „ 11 „ 12 ,. 13 .. Iá 15 „ 16 .. 17 „ 18 „ 19 .. 20 .. 21 ., 22 „ 23 „ 24 „ 23 * sertésbeadás élAsúly kq.ban Összesen: 4 10 15 20 25 30 40 55 65 75 85 95 105 115 125 140 155 170 185 200 215 230 245 260 275 részesülhet. Azoknak a termelők­nek. akik anyakocát tartanak, takar­mánybeadás kötelezettségéből kedvezményt kell biztosítani. A beadás) kötelezettség mérsék­lése a sertés és szarvasmarha­beadásra nem vonalkozik. Hogyan alakul a borbeadási köielezeüség ? A tavalyi rendszertói eltérően a bnrbeadási kötelezettség is ki­terjed az Idén minden olyan termelő gazdaságra, amelyhez szó'Iő'elep tartozik. A 400 négy­szögölnél kisebb szőlőterület menfes a fcorbeadási kötelezett­ség alól. 1> tájegységbe tartozó feriilet 2880 2. tájegységbe tartozó terület 3450 •3- tájegységbe tartozó terület 4140 4- tájegységbe tartozó terület 4830 Az I., II. típusú terme'ücáopor­1ok tagjainak a borbearlási köte­lezettsége azonos az egyem* dolgozó parasztokéval, kedvezményük ugyanaz, mint a terméaybeadásnál. 1 kat. hold alatt 1—2 kat holdig 2—3 „ 3—4 ,. 4—5 ., A kulákok borbeadási kőtelezettié ge: A beadási kötelezettség megáltó­pításánál a szőlőterület tényleges, tehát nem felszorzott nagyságát kell alapulvennl. önálló és llí. tipusú termelöszőveikezeleknél a szölőlerütef után tájegységenként katasztrális holdanként a kővet­kező mennyiségű bori kell beadni a bor Mulligáncifokának megfelelően Malligándfok kat. holdanként Malligándfok kat. holdanként .Malligándfok kat ho|dankénl MnJiigándfok kai. holdanként tehát 10. llletv? 15 százalékos. A' dolgozó parasztok borbeadási kö­telezettsége kat. poldanként, táj­egységenként a következői 1. '2. 3. 4, tájeqys. tá|eqy«. tájeqys téleqys Malllqánd fok 2 650 3 220 3 910 4.370 2.880 3 340 4.140 4 830 3 110 3.680 4 370 5 660 3 570 4 260 4 830 6.730 3.C00 4.490 5.290 6.100 A sertés- és szarvasmarhabeadási kötelezet leéget élősúlyban állapítják meg. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a termelő a takar, mánybeadás 25 százalékát "árpával, zabbal. 60 százalékát p'dig kukori­cával köteles teljesíteni. Szálaeta. karmánnyal legfeljebb a takar, mánybeadás 15 százaléka teljesít­hető. A napraforgóbeadás teljesítésére a gazdálkodó a vetőmag és a ré­széé munkavállalók járandósága után egész napraforgótermését kö­luelce beadtad.. Azok a dolgozó parasztok, akik­nek szántó, rét és legelő együttes területe 8 kat holdnál kisebb, a sertés, beadási kötelezettség teljesíté­sére egy hízott seríésl közösen ls beadhatnak. A három holdon aluli törpebirtokosok pedig ser­tésbeadási kötelezettségüket zsírral Is teljesíthetik. A sertéabeadási kötelezettségnek a hízottserlés beadása után fennma­radó részét — ha az 20 kilogramm, nál kevesebb — zsírral is lehet tel. jeslteni. Zsil-beadás esetén egy ki­logramm élös.-rrlés helyett GO deka­gramm zsírt kell beadni. Szarvasmarha beadási kötele­zettség a tavalyitól eltérően az új gazdasági évben minden ter­melőre kiterjed. A heflyi tanács végrehaj tóbizo'tsága engedélyezheti, hogy a termelő a szarvasmarh?ibeadást megfelelő élő­súly ellenértékének kifizetésével tel­jesíthesse. Kulákok beadási kötelexeltsége Ku lakoknál a torménybeadási norma az egyes kat. csoportok sze­nrrt kat. holdanként az idén így alakul: Birtokcsoport 25 hold vagy búzaktioqramm ennél naqyobb 1. kat csoport 153 II. kat. csoport 225 III. |<at. csoport 297 IV. kat. csoport 369 V. kat. csoport 442 VI. kat. csoport 514 VII. kat. csoport 566 VIII. kat. csoport 658 A kulákok sertésbendásl kötelezett. aége a kövekezö: szántó, rét sertésbeadás leqelö együttes élősúly kq.ban területe: összesen: 1 ka), hold alatt 1—2 kat holdiq 2—3 „ 3—4 „ 4—5 ,. 5 ka', hold felett (A termelő a beadandó bor meny­nyiségét úgy tudja kiszámítani, ha a kivetett ma;ligándfok°k számát elosztja saját bora nialligánd­f okával.) A beadási kötelezettséget bor­ral, musttal. borszőlővel vagy csemegeszőlővel ke'l teljesíteni. Musttal való teljesítés esetén 100 malligáiidfokDnk 1G5 cukorfok feiei meg. Borszőlővel a borbeadás: kötelezettséget a begyűjtési mi­niszter által megjelölt he-'.yeketi lehet teljesíteni. A beadás szem­ponjából 100 malligándfok nak I3.g kilogramm borszőlő felei meg. Oe­megeszőlöboadás esetén 100 malli­1. 2 3 tájeqys. tájeqys. táleqys. Malliqánd fok 3.680 4 370 4 720 5.29" 5.520 5.520 4 370 5 060 5.520 6 330 6.440 6.440 5.410 6 100 6 440 7 130 7.483 7.480 4. ' tájeq/r 6.106 7 130 7 590 7.820 8 050 8.050 gándfoknak 12 kilógramm csemege­szőlő. A begyűjtési miniszter egyes területeken az összes termelő­ket kötelezheti, hogy borbeadá­si kötelezettségüket kizárólag borrak illetve musttal, borszőlő­vel, vagy csemegeszőlővel telje­sítsék. A borbeadási kötelezettség mér­séklésének helye van, ha a ter-» melő szőlőterülete után terme­lési sfzerzői'ésf kötött, „ néerv évnél fiatalabb új telepítésű szőlőterü­letre eső borbeadáai köteiaxettsé. get törö'ni kel! és mérsekolni le­hel cslemi kár esetében. A begyűjtési árak változatlanok! A begyűjtési terménvárak, a hi­zettsertés, vágómarha, zsír, baromfi, tojás árak továbbra is zittozatla­nok, a tej begyűjtési ára literen­ként 70 fillér. A bor begyűjtési ára a követ­kező: Ita lerületi csoportba tartozó 13 fokos 3.12 Ft/liter, I/b. területi osoportba tartozó 13 fcJcoe 2.60 Ft' liter, II. területi csoportba tartozó 12 fokos 1.92 Ft/liter. III. területi csoportba tartózó 12 fokos 1 69 FÚ liter, az ország egyéb teríttetem termett neirn direkttermő 11 fokos 1.43 Ft/liter, OtheMo, mély sötét, festő 11 fokos 1.10 Ft/liter, Ofhello, nem festő. 10 fokos 0.80 Ft/Uter, egyéb direkttermő, 10 foke« 0.65 Ft/liter. Azok a termelők, akik srok­ványminőségűnéil jobb minőségű terményt vagy állati -.érmékét ad­nak be beadási kótelezatlségüK teljesítésére, felárat kapnak érte. Gyengébb minőségű áruból pedig a megállapított árból levonást kell alkalmazni. Azok a termelők, akik az 1951— 52.es elmúlt gazdasági évről még mindig hátralékban vannak, hál. ralékukat az új gazdasági évben pótlólag kötelesek teljesíteni. A i tej, tojás, baromfi hátralékot az 1952-es év első negyedévében, | tehál legkésőbb március öl -ig kell pótolni. Négymillió íorint a begyűjtési verseny jutalmazására 2S—27 holdig 330 27—30 .. 350 30—35 ., 420 35—40 470 40-45 „ 520 45—50 „ 570 50—60 „ 640 60-70 720 70-80 „ 800 80 holdon felül minden tovább) 10 k. hold után 125 A kulákok szarvnemarhabeadási kötelezettsége katasztrális holdan­ként 12 kilógramm. A gazdálkodó részére beadási könyvecskét kell kiállítani és azt 1952. március hó­napban kt kell adni számára. Milyen esetekben van he!ye a terménybeadási kötelezettség mér­séklésének? Mindenekelőtt, ha a termelő földterületén vagy annak 30 százalékánál nagyobb részén ki­zárólag beadásra nem alkalmas terményeket termel. Továbbá elemi kár esetén földadó eíengedésben A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy az idei begyűjtési tervek teljesítéséért folyó ver­senyben a legjobb eredményt el­érő hat megyét, 25 járást. 130 községet és várost, 260 fclftmú­veoszövetlkezetet, 700 termelőszö­vetkezetet. továbbá 4000 dolgozó parasztot külön pénzjuta,ómmal, elismerő oklevéllel és vándorznsz­lóval kell kitüntetni. Kormányzatunk a begyűjtési verseny jutalmazására 4 millió forintot fordít. 1 Ha a termelő beadási köta'.ezett­gének az előírt határidőig nem tesz eleget, beadási Kötelezettsé­gét a hátralékos mennyiség 5 szá­zalékával, 15 napnál Hosszabb ké­1 sedelem esetén 10 százalékával kell felemelni. Ezenkívül pénzhei kár­térítés fizetésére kell kötelezni. Az új begyűjtési törvényerejű rendelet 1952. július elsejével lep életbe, a tej-, baromi'- és tojas­beadá'i kötelezelIségra vonatkozó rendelkezések pedig már 1952. ja­nuár elsejével hatályba'éptek. Felelősségre vonják az üzemanyaggal üzérkedő traktor- és cséplőgépiula;donosokat Megyénkben 230 traktor- és csép. lögépttilajdonas elten indult bíró­sági eljárás üzcmanyagfogyaszlási visszaélés miatt. Az elmúlt évi szántás, tárcsázás és cséplósi mun. kák végzésére bizonyos mennyiségű üzemanyagkeretet állapított meg a megyei tanács erőgépenként Ezt több Irak'ertuiajdcnos túllépte és a megengedettnél sokkal több üzem­anyagot igényelt ós használt fel. Ifj. Tandari István deszld traktor­tulajdonos a megengedettnél 1686 kilóval több gázolajat igényelt és használt fel az elmúlt évben. Kis. apáti József zsorobói kulák 1878 kilogramm gázolajjal használl fel löbbet az előírtnál. Muzsik Mátyás szegvári kulák a megengedeti C749 kilogramm pelróleumfogyaszlás he­lyett 11.168 kilogrammot fogyasz­tott. K. Varga Alfréd széklkutasi kulák seim tudott elszámolni az ti zemanyacf ogyaez táasal­Ezek a Iraktor- és c?éplőgéplu­lajdonorok, amikor az ellenőrzések során kitudódott visszaélésük, az­zal védekeztek, hogy az előirt mennyiségű üzemanyag nem voti elég a munka végzéséhez. Ezt a hazug állításukat megcáfolja az a tény, hogy egyes erőgép tulaj donoeojc — takarékoskodva az üzemanyag­gal — az előírtnál jóval kevesebb üzemanyagot használlak fe). A felelősségre vont 230 tiaktor" ós cséplőgéptulajdonos állítása nem fedi a valóságot. Ezek a traktortu­lajdonosok kijátszották a törvényt, feketéztek, üzérkedtek az üzem­anyaggá,!, mig a löbbi trr.k tor tulaj­donos jó üzemianyagkezelés mellett az előírtnál kevesebb mennyiséget fogyasztón. Az üzérkedő Irak tor. és cséplőgép tv lajdorosok rövidesen megkapják megérdemelt biintetéPÜ-i keh

Next

/
Oldalképek
Tartalom