Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

s. A Textflkombinát dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz Értékes tapasztalatokkal zárult a MÁV sajtóankétja Az USA felfüggesztette Irán katonai „segélyezését" VIII. ÉVF. 13. SZAM AHA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR 17. KEMÉNYEBB KÉZZEL! Ahogy sokasodnak « szocializ­mus építésének tennivalói, ahogy növekednek az előttünk álló fel­adatok, úgy kerül mind fokozot­tabban előtérbe a munkafegyelem kérdése. Geró elvtára az országos aktívaértekezleten és Rákosi elv­társ felszólalásában ismét élesen felvetette a fegyelem kérdését, mint tervünk sikerének egyik elő­feltételét. Ezerszer és ezerszer leirtuk már, tízezerszer és tízezer­szer elmondottuk már szóban, hogy fegyelem nélkül nincs termelés, fegyelem, öntudatos fegyelem nél­kül olyanná válnának a mi terve­ink. mint a homokra épített vár. Rákosi elvtárs felszólalásában így mondatta: „A munkafegyelem, melynek hiányát úgy tekintjük, mint egészséges fejlődésünk gyer­mekbetegségét". De azonnal hozzá­tette: ,.Az itt felszólalt vezető elv­társak egy része ezt a kérdést nem kezelte azzal a komolysággal és keménységgel, amellyel kellett volna". Rákosi elvtárs szaval nemcsak az országos aktívaértekezleten részt­vevő vezetőkre vonatkozott, ha­nem vonatkozik nem egy szegedi igazgatóra, vezetőre is. Csak egy példa. A szegedi öntödéknél egy dolgozó három napig igazolatlanul hiányzott. Mit tett erre az üzem? Ennek a fegyelmezetlen dolgozó­nak egyszerűen kiadta a munka­könyvet azzal, hogy „közös meg­állapodás alapján, hozzájárulással" távozott el az üzemből. Hogy eb­ben az özeimben az igazgató meny­nyire nem veszd komolyan a mun­kafegyelem kérdését, hogy a fe­gyelmezést mennyire népszerűt­len feladatanak tartja, arra jel­lemző, hogy nem is ő írta alá az eltávozást, hanem más írta alá helyette. Ez az eset egyben tipikus példája a könnyebb ellenállás vo­nalán való haladásnak, a felelős­ségtől való menekülésnek, annak, hogy inkább legyein a tekintély is kisebb, csak a felelősség is kisebb legyen. Természetesen a ló másik olda­lán esnénk le, ha azit állítanánk, hogy a munkafegyelem megszi­lárdítása területén végzett mun­kánkat csak a negatívumok jellemzik. Komoly eredményeket értünk el ezen a téren, elértük, azt. hogv az öntudatos dolgozók — mint előfordult az Autójavítóban, Újszegedi Kenderszövőben és még több üzemünkben — saját maguk követelik, hogy iávolilsák el so­raikból a munkafegyelem lazílóit, a lógósokat, igazolatlanul mulasz­tókat. azokat, akik sorozatos fe­gyelmezetlenségükkel fékezik fej­lődésünket. Igenl Ez a legdön­tőbb eredmény, hogy üzemeinkben megkezdődött „annak a szellemnek a kialakítása, amelyben szégyen és gyalázat naplopónak. csellengő­nek lenni". Bármilyen nagy is ez az ered­mény, szükséges, hogy minden ed­diginél élesebben rávilágítsunk a még meglévő hiányosságokra, ép­pen tervünk harmadik éve sikeré­nek érdekében. Igen komoly fi­gyelmeztető jelek mutatnak arra, hogy az ellenség egyre erőtelje­sebb agitációt fejt ki a munkafe­gyelem megbontása érdekében, egyre szívósabban ráveti magát erre a kérdésre, résnek látván a munka­fegyelem lazaságát, s ezen a résen befurakodva akarja szétfeszíteni zárt sorainkat. Hogy az ellenség miiyen messzire merészkedik, ar­javonatkozóan Igen tanulságos történet Ocskó Erzsébetnek a Textilkombinát sztahánovistájának története., Ocskó Erzsébet a Textilkombi­nát egyik élenjáró dolgozója volt, aki mind mennyiségileg, mind pe­dig minőségileg a legjobb ered­ményeket vallhatta m3gáénak. Munkájáért megbecsülést kapott cserébe. Sztehánovísta lett Az augusztus 20-i verseny során ke­rékpárt nyert, pénzjutalmat kapott, munkatársai tisztelték, becsülték. Ocskó Erzsébetet azonban az ellen­ség befolyása alá kerítette és egyik napról a másikra tört de­rékon fej-ődése, egyre felfelé ívelő pályája. Karácsony után egyszerűen nem ment be a gyárba dolgozni, s vele együtt elmaradt a munkából húga is. Soha ilyet nem tapasztaltak Ocskó Erzsébetnél és várták, hogy majdcsak jelentke­zik. Végül megunták a várakozást és meglátogatták lakásán. Oltvion találták, beteg sem volt. De mintha másik Ocskó Erzsébetet találtak volna. Ellenséges hangon kije­lentette, hogy többet be sem megy dolgozni az üzembe, hagyják ót békén, semmi köze a Textilkombi­náthoz. Minden rábeszélés hiába­való volt. Ebben az esefben az efilenség munkája eredményesebb volt, mint a mi felvilágosító munkánk és egy értékes munkást sikerült kirán­tania sorainkból. A Textilkombi­nát vezetősége persze már meg­tette az intézkedéseket, hogy Ocskó Erzsébettől vonják vissza a sztahá. novista oklevelet, de — mint a közmondás tartja, ez — eső után a köpönyeg. Ez az esert különö­sen a Késárugyár művezetőinek szolgáljon tanulságul, akik a mun­kafegyelem kérdésében lebecsülik a felvilágosító munka jelentőségét és úgy vélekednek, hogy a mun­kafegyelmet az üzemben akkor tudnák megszilárdítani „ha puska lenne a kezükben." Rákosi elvtárs felhívla a figyelmet, hogy az ed­diginél 6 okkal szigorúbban kell vennünk a munkafegyelem meg­sértését, de mindannyiszor ki­hangsúlyozta, hogy első a felvi­lágosító. a meggyőző munka. Ter­mészetesen, ha ez nem 6egü, ak­kor elő lehet és kell venni azt, amit a Késárugyár művezetői kép­letesen „puskának" neveztek el; a törvény 6zigoráit. Sokan még most is úgy gondol­koznak: „mi az a pár perc, vagy az az egy nap mulasztás"? Ezek okulására érdemes felhozni né­hány számadatot a négy legna­gyobb szegedi üzemből, az Újsze­gedi Kenderszövőböl, a Szegedi Kenderfonóból, a Texfilkombinát­ból és a Ruhagyárból. Ebben a négy üzemben az elmúlt év ok­tóberben az igazolatlan hiányzások miatt 1040 munkanap, tehát közel három esztendőnek megfelelő idő esett ki a termelésből. Ha ezt a számot munkaórákra vetítjük ki, még ijesztőbb számot kapunk. A kiesett munkaórák száma 3320. Az igazolatlan hiányzók ebben a négy üzemben októberban 454.624 forintot loptak ki a dolgozó nép zsebéből. Egyedül az Újszegedi Kenderszövöben 239.168 forint kárt okozlak az igazolatlanul hiány­zók. Azok. akik úgy gondolkoz­nak, mi az a pár perc vagy egy nap. ezeknek az adatoknak a bir­tokában felmérhetik, mi történik akkor, ha még több munkás ha­sonlóan gondolkozik... A Délmagyarország egyik mun­katársa a napokban beszélgetést folytatott Földi Mihály elvtárssal, a Szegedi Kenderfonógyár igazga­tójának helyettesével, aki —, hogy Rákosi elvtárs által használt szó­val éljünk — meglehetősen „viszo­lyogva" nyúlt hozzá a gyáron be­lüli munkafegyelem konkrét elem­zéséhez. Ö is —, mint nem egy gyárigazgató — szívesebben ma­radt az általánosítás területén, s bizony maga sem tudta, mikor fognak Hozzányúlni azokhoz a törvény által biztosított fegye'me­zési eszközökhöz, melyekről Rákosi elvtárs beszélt. Értjük az eszközö­kön a törvényszabta büntetés ki­szabását, a notórius fegyelmezet­lenkedókre. Pedig éppen a Sze­gedi Kenderfonógyárban kellene hozzányúlni ezekhez az eszközök­höz. íme egy kis statisztika. No­vemberben 33, decemberben 25 munkás hagyta el önkényesen a gyárat. Igazolatlan hiányzás no­vemberben 16 fordult elő, míg de. cemberben ez a szám 108-ra szökött lel. Novemberben 103-an késtek el az üzemből, decemberben pedig 53-an. Vér Antalné finomító 50 percet, Mórát László előfonó 40 percet. Bezzeg Károly előfonó 40 percet késett ismételten. Ebben a.z üzemben is meg lehet találni azo­1 kat, akikről Gerő elvtárs úgy be­szélt hogy: „a hosszú forintért egyik munkahelyről a másikra re­pülő vándormadarak". Farkas Ist­| vén például egyszerűen megunta | a munkát és egy házzal odébállt, ugyanezt tette Harsányi Gábor is. Kik ellen kell alkalmazni a tör­vény szigorát, ha nem ezek ellen az elemek ellen, amelyeknél, — hogy ismét Rákos; elvtárs szavai­, val éljünk — „a puszta agitáció, 1 rábeszélés csak annyit használ, mint a szenteltvíz". Nemcsak Földi elv­társnak, hanem a többi vezetőnek is meg kell szívlelni népünk vezc­I tőjének bölcs szavait: ,.Ha az elv­társak most sem nyúlnak konzek­I vensen és kemény kézzel a le­A kínai nép békeharcos üdvözletét hozta Szegedre a Kínában járt magyar tömegszervezeti küldöttség két tagja Sztálin és Rákosi elvtársak arcképe között a négycsillagos vö­ünnepien feldíszítell . szorongtak még a karzaton is, hogy meghallgassák a Kínában járl ma­gyar tömegszervezeti lciildöttség két Szegedre érkezett tagjának beszá. mólóját. Á Szakszervezetek Cscgigrádmegyci Tanácsa és a Szeged Vá­rost Békebizottság rendezésében megtartott műsoros esi hereiében szá­molt be élményeiről Rusznyák István elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Országos Béketanács tagja cs Terjési László elv­társ, őrnagy, a DISZ küldötlc. Kónya Lajos elvtárs. Kossuth-díjas írónak, a Magyar írószövetség főtitkárának pedig czalkalomra kül­dő tl írását olvastál: fel. A Béke-zenekar műsorával kezdődik a beszámológyűlés A beszámolókat a szegedi Béke zcn/dkiar hangversenye előzte meg. Erdösi József elvtárs kultúrfeielősp sorra jelentette be a kínai, szovjet és magyar számokat, amelyek mind­egyike a zenekar igen szép felké­szültségéről, állandó fejlődéséről 'ia. núskodott. Zsiga Ernő karnagy ve­zénylésével az eredeti, sajátos hang. szereléshez kitűnőéin alkalmazkodva adták elő a kínai néphadsereg in­dulóját és egy kinai katonadalt, majd ütána Kéhler Béla magyar vígját'éknyHánya csendült fel és lá­gyan hangzott az „Estharang" című orosz népdal. A Gopak frists ütemei után a csanádi verbunkossal fejez­te be nagy tapsokkal kíséri műso­rát a Béke zenekar. A beszámolóik megnyitójaképpen dr. Kalmár László elvtárs. Kossuth­díjas professzor, a Szegedi Békebi­zottság tagja lendületes szavakkal köszöntötte a vendégeket és a gyű­lés elnökségét, amelynek tagjai kö­zött helyet foglalt Zombori János, elvtárs, a Szegedi Városi Pártbi. zotlság első 'titkára, Ábrahám An­tal elvtárs, n SZOT megyei titkára és I/acsán Miháiyné eivlársnő, a Sze gedi Városi Békcbizo'ilság titkára is. Rusznyák István elvtárs beszámolója Elsőnek Rusznyák István elvtárs tartotta meg beszámolóját. Hangoz­tatta. hogy a Kínában 'töltött öt hét élete legnagyobb élményei kö­zé tartozik és csak az az öt hetes utazás múlja felül, ami'i 1947-ben a Szovjetunióban telt. — Mindenki meggyőződhet, aki csak rövid ideig tartózkodik ott, hogy Kínában új világ született — mondotta a többi között. — A tömegek öntudatra ébredtek a Párt és Mao Ce-Tung veze­tése atatt. A katonák, akik most mar megla­pulták, hogy érdemes a jövőjükért harcolni, olyan hősi szellőmről és fegyelemről teltek tanúságot, amely csak a szovjet emberek hősiességé­hez és fegyelméhez hasonlílható. A földreform végrehajtása során be­bizonyosodott, hogy a paraszt is tud többel és jobban dolgozni, ha a föld az övé és nem a földesúré. Még a lanulás utáni rejtett vágya is meg­mutatkozik abban, hogy egyre töb­ben járnak önként esti iskolákba írni-olvasni tanulni. Soha sem fogom elfelejteni azt a a tiencini gyári munkást, aki el. mondotta, hogy míg a kapitalista kizsákmányolás alatt a munkások eltitkolták szaktudásukat, a felsza­badulás után ők hozták rendbe a megrongált gépeket és indították meg a termelést.. Csak egy egysé­ges nép k'épes céltudatos irányítás mellett olyan teljesítményekre, mint a Huáí folyó szabályozása, amely­nek eredményeképpen az idén nem volt árvíz és a szállítás egyidejű megszervezése következtében sokezer év óta, az idén először nem volt éhínség Kínában. A közösségi szellem kialakulá­sát mi sem mutatja jobban, mint a Világ Béke tanács felhí­vásához való, szinte egyhangú csatlakozás, a Korén megsegí­tésének akciójában való töme­ges résztvétcl és az, ahogyan az úgyncveze'it „ha. zafias szerződéseket" — a szocia­lista munkaversenyek egyik speciáli­san kínai formáját — úgyszólván az egész lakosság aláírta. Rusznyák elv tára Kínában főiként a tudományos élet fejlődését vizs­gálta. Erről a kérdésről is elragad­tatással beszélt. — Az a hatalmas lendület és összefogás, ameliyel n kinal nép elindult, hogy új hazáját és új eleiét felépítse, jelentősen be. folyásoita a kínai tudomány és a tudósok helyzetét is. A kínsi nép mindig bocsülte 65 tisztelte a tudorokat akik a rég­múltban főleg az emberi társada­dalom erkölcsi viszonyaival és tör­ténelmével foglalkoztak, de már na­gyon korán megindult a természet, tudományok művelése is. amint azt például különösen a csillagászat és a botanika terén fennmaradt sok­száz-éves munkák bizonyítják. A Kuominlang-íiormány rosszul fizette a tudósokat, a tudományos intézeteket elsorvasztotta viszont tág teret engedett a külföldi, főleg az amerikai tudomány behatolásá­nak. Az amerikai imperialisták Szú. mára ez a magatartás természetesen nagyon kedvező volt. és az ors/ág gazdasági meghódításává! párhuza­mosan hozzáláttak az értelmiségnek a saját céljaikra való megnyerésé­hez. A kínai tudósok egy részét si­került is megmerniük, de a haza­fias érzésnek és különösen n forra­dalmi szellemű diákság körében csak az ellenállást növelték nagyra. A felszabadulás ufán n tudósok nagy része és az ifjúság, úgy­szólván teljes egészében csatla­kozott a Párt és Mao Ce Tung eé'kitűzéseihez. Nagyban hozzájárult ehhez az is, hogy az első perctől fogva érzik: olyan országban, ahol a nép vesri kezébe a halaimat, ott megbecsü­lik a tudományt, támogatják és olyan lehetőségekéi nyújtanak, ame­lyekről a reakciós kormányok alatt ltom is tehet álmodni. A kínai tudomány képviselői ma legszentebb feladatuknak a népért való tudományos munkát te­kintik. A kinai tudú3 éppen úgy, mint a kínai ipari munkás, vagy dol­gozó parpszt, pontosan tudja, hogy minden eredmény, ame­lyet a laboratóriumban, vagv elméleti kutatások során ér el. a népet erősíti és ezzel az egész békefrontot. A kínai nép harca és építő mun­kája egyik legfontosabb biztosítéka a béketábor legyőzhetetlen só gór ok. Ebben a harcban és ebbsn a mun­kában becsülettel veszik ki részüket a kínai tudomány munkásai, a kí­nai tudósok is. Rusznyák elvtárs igen nagy ér. deklődéssel mondott beszámolója uián, a távollévő Kónya Lajos elvtárs Szegedre küldőit, gazdag élmé­nyekkel teli színes írásit Zen­tai Ferenc. a Szegedi Nemzeti Szinház művésze olvasta fel igen élvezelesen. Kónya elvtárs irásában a kínai nép nagy ünnepének, az október elsejei felszabadulási ünnepnek nagyszerű képeit, eseményeit írja le a hivatott író tollával. Perjési László elvtárs beszámolója Rendkívül nagy figyelemmel lfell- 1 ifjaknak, akik komolyak és bátran gatta a közönség a Szegedről jól ismert Perjési László elvtárs be. számolóját is. Hangulatos leírását adta, a mintegy 16 ezer kilométe­res útnak és annak a 35 napnak amelynek során IC ina üt nagy váro­sában, több üzemben, faluban for­dultak meg, beszélgettek munká­sokkal, parasztokkal, értelmiség', okkel, katonákkal. Perjési elvtárs különösen az ifjúság és a kínai hadsereg életévet ismerkedett. — Határtalanul telkes és vi­dám ifjúságoi ismertünk meg Kínában — mondotta a többi közö't. — Forrón szereti ez az ifjúság hazáját cs egységesen, hatalmas táborban sorakozik fel a kínai Uj Demokratikus Ifjúsági Liga vezetésével a Párt és Mao Ce-Tung zászlaja alatt. Sanghájban megismertük péLdáui Can Cun-Sün elvtársat, aki tagja az Uj Demokratikus Ifjúsági Li­gának. Példaképe azoknak a kína; néznek szembe a hazát forrón sze. retve, minden veszéllyel. Amikor as imperialisták bombázták Sanghajt, Can elvtárs az áramfejlesztő üzem­ben dolgozott és 10 ember munká­ját végezte el. a támadás alatt. Itt ismertük meg Lu A.Q elvtárs, nőt, aki új módszert kezdeménye­zett és brigádjával 200 százalékot teljesíteti. Az élenjáró kínai ifjú­sághoz tartozik A Szin.Jun ifjú­munkás lány is, aki egy textilgyúr. bau do'gozik. Újításával most az első helyen áll a sanghaji textil, munkásnők közölt és ma előző nor­májának közei négyszeresét teljesíti. Tapasztaltuk, hogy a kinai ifjúság minden cselekedetében lelkesen igyekszik végrehajtani azokat a cél. ik'aiűzéseket, amelyeket a Párt és a kormány megjelölt a kinaW nép számára. A lakosság és a hadsereg kap­csolatáról szólva Perjési elvtárs kijelentette, hogy ez a kapcsolat ' gyemezés kérdéséhez, akkor me­gint úgy fogunk járni vele, mint egy csomó egyéb rendszabállyal, amelynek nem konzekvens és nem következetes kezelése miatt nem lett meg az eredménye". , Az üzemek vezetői nem tűrhet­nek meg olyan felháborító esete­ket, mint például a Paprikafeldol­gozóban történt Az egyik mun­kásnőt, Varga Istvánnét figyel­| meztette munkatársa, hogy job­ban vigyázzon a munkájára. fe­gyelmezettebben dolgozzék. A jó­indulatú figyehnezteóésre Vargáné égy válaszolt, hogy nekitámadt figyelmeztetőjének, hangoskodott ve e, s amikor a hangjával nem j tudta meggyőzni, egyszerűen le­I köpte. Mit gondolnak a Paprika­I feldolgozó vezetői, mikor alakul ki az üzemben olyan 6zellem, amely kiveti a naplopókat, rend­honlókat, ha az öntudatos mun­kások fellépésének ilyen követ­kezményei lehetnek? O dalakon keresztül lehetne so­rolni a szegedi üzemekből az ese­teket, adatokat, melyek mind azt b'zonyitják, hogy a munkafegye­lem kérdésében a mi házunk előtt bizony van még söprögetni való bőven. A megnövekedett feladatok végrehajtása megköveteli, az elénk tűzött merész célok megkívánják, hogv a vezetők az eddiginél eré­lyesebben nyúljanak hozzá a mun­kafegyelemmel kapcsolatos pro­blémákhoz, s ha úgy látják, hogy szükséges, — éljenek a törvén y fidta lehetőségekkel. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy most már lemondjunk a falvilágosító munkáról. Sötl A felvilágosító munkát fokozni kell és elsősorban ! a meggyőzés erejével kell hatni j a fegyelmezetlenkedőkre. A bün­tetés csak abban az esetben követ­kezzék. ha minden rábeszélés, agi­táció „szenteltvíznek" bizonyai. De akkor aztán következzék akár fizikai, akár értelmiségi dolgozó­, röf van szól Minden vezetőhöz szól Rákosi elvtárs szava: „Kérem j ci gazdasági vezetőket, hogy ezt a ' kérdést kezeljék keményebben. Ne • legyen a jövőben folyton pa.iasz orra. hogy gazdasági vezetőink — megmondhatom: középkádereink is — nem egyszer puhák, liberálisak, viszolyognak a keményebb eszkö­zök használatától".

Next

/
Oldalképek
Tartalom