Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

KEDD, 1952. JANUAR 8. 5 TEPEMTOEMESF PESJI1ET az újító-mozgalom területén ILKL8YÍI5LIILB\ KtriULl a Szegedi Cipőgyár vezetőil Tervünk teljesítésének fanitos emelője az újító- és a Gazda-mozga­lom. Első ízben fordul elő hízónk­ban, hogy egy-egy kezdeményezés •— mint a Gazda-mozgalom jelen­tőségét a dolgozó nép napok alatt megismeri. Mi a magyarázata en­nek? Olyan mozgalomról van szó, amelybe mindenki bekapcsolódhat és amely az ipar minden területén ezernyi lehetőséget ad az ötlete.® eégre, találékonyságra. Már pedig a mi munkásosztályunk kifogyhatat­lan az ötletekben. A hulladékanya. gok felhasználásának több kitűnő új módszere tanúskodik a dolgozók kezdeményező, alkotó ereiéről. Ma már odaértünk, hogy a dolgozók a tulajdonos szemével tekintenek min­dem elhullatott lemez-, fa-, vas-, bőr­hulladékra. Igaz, hogy a mozgalom terjesztésénél nagy szerepet játszik az anyagi ösztönzés, de a mozgalom alapvető forrása, a dolgozok öntudata. Az 1952-es tea-vünk teljesítéséért, túlteljesítéséért harcolunk ma. Nem egy üzemben okoz gondot az anyag­ét lá tájs. De tervünknek van egy másik fontos követelménye: az ön. költség csökikemtése. Ehhez is nagy. ben hozzájárult az eddig kárbave­6zett hulladékok, melléktermékek feldolgozása. EgyTe több dolgo­zónknak kezd húsává-vérévé válni a takarékosság. .Arra kell töreked­nünk — mondotta Gazda Géza elv­társ —, hogy tudatosan irányítsuk a dolgozókat, hogy milyen anyag megtakarítására tegyenek elsősor­ban javaslatol". Persze minden; hul­ladékanyag feldolgozására történő javaslat fontos, dc különösen azok­nál az anyagoknál, melyeket kül­földről kell behoznunk. Rosszul dol­gozik az az üzemi megbízott, aki a Gazda-mozgalom fejlődését, kiszéle. sítését korlátozza, vagy egyenesen gátolja. Éppen ezért kell rámu. tatni, hogy néhány üzemiben nem foglalkoznak kellő gonddal a dolgo­zók javaslataival. A Szegedi Cipőgyárban például eddig 75 Gazda-mozgalommal kap­csolatos javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ebből mindössze 16-ot fo­gadtak el, 8 javaslatról pedig „tár­gyalnak". Nemcsak arról van itt szó, hogy egy-egy javaslat, újítás elfektetése közvetlenül megkárosítja népgazdaságunkat, hanem arról is, hogy a bürokratiz­mus elveszi a dolgozók kedvét a kezdeményezéstől. Az a dolgozó, aki látja, hogy az újítás, amelyre jó pár éjtszakát rádolgozott, ott hever az íróasztalba zárva, nagyon nehe­zen fog házzá másik újítás elkészí­téséhez s az ilyen eljárás az újítá­sok tucatjainak vágja el az útját. Uyein dolgozó a Szegedi Cipőgyár­ban egy a sok közül Papdi elvtárs, aki javasolta, hogy hulladékrámá­ból szandálokat készítsenek. Javas­latát díjazták is. de mindezideig a hulladékrámát erre a célra nem használták fel, bár a javaslatát már három hóniapja elfogadták. Egy másik javasat: a szabászok csiszolják késeiket vizes kövön, mert így az éltarfamuk magnó. Eddig száraz kövön csiszolták, ami felme­legedést okozott a késnél ég utána ki lágyul t, tehát rövid időn belül hasznavehetetlenné vált. Ez az öt­let is még mindig megoldásra vár. Benkő János elvtárs, művezető, így nyilatkozik aa újítási- és Gaz­da-mozgalomról: „A műszaki dolgo­zók nem kezelik lelkiismeretesen a hozzájuk beadott ötleteket. A párt­szervezet is hibás ebben a kérdés­ben. Nem ismertetik, neon támaszt­ják alá politikailag az újítás, az észszerűsítés jelentőségét. De nem utolsó sorban hibás az újító bizottság vezetője ifj. Marincs Ferenc, aki nem vál­totta be a hozzá fűzött reménye, ket és nem kezelte lelkiismeretesen az újítási ügyeket". Valóban Marincs Ferenc az újító­bizottság vezetését nem megtisztel­tetésnek — inkább tehernek érezte. Sokszor fordultak hozzá a dolgozók, „mi van már a javaslatommal", de ő mindig talált kifogást: „nem érek rá", „most tulórázok", vagy „most értekezletre kell menneon". Az újí­tási ügyeket sokszor találta rendet­Ifíiül Reményi elvtárs, a Cipőipari Központ újítási osztályának felelő­se. Annyira rendellenül, hogy kije­lentette: ..Ha nem törődnek az újí­tási problémákkal, akkor szükséges, só válik a törvény szigorának alkal­mazása" Ezután a kijelentés után Szalai elvtárs, lakatos, aki szintén tagja az újítási bizottságnak, kérte a lemondásának elfogadását, mivel — mint mondotta — ,.nem vagyok hajlandó más hanyagsága miatt le­csukatni magamat". Az üzemi bi­zottság is hibát követett el. mert nem néztek utána, hogy az újítási bizottság hogyan végzi munkáját és nem biztosítottak az újítóknak lehetőséget, hogy szakmailag továbbképezzék magukat. Most, hogy a pártszervezet meg­erősödött, valószínű, hogy az újító­mozgalom területén mutatkozó hi­bákat is orvosolni fogják, hisz az a pártszervezet él helyesen a termelés, pártellenörzés jogával, amely a ter­melés javítását célzó kezdeménye­zések felhasználását Í6 szem előtt tartja. , A hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében szükséges, hogy a műsza­kiak patronálják az újító kört, ad­janak annak fokozott segítséget, hogy minél több olyan javaslat szü­lessen, amely a termelést előrevi­szi. Munkájuk során mindenkor tartsák szem előtt a minisztertanács takarékossági haitározatát, amely kimondja: „Az ipari termelés érte. kének az anyagköltség mintegy fe. lét teszi lá. Ezért minden százalék anyagmegtalcaritás több százmillió forint nyereséget jelent népgazda­ságunk számára". A népgazdaság erősödése a szocializmus, a béke erőinek növekedését jelenti egyút­tal. Ha mindezekhez még hozzá, vesszük, hogy a harmadik tervév megnövekedőit feladatait a Szegedi Cipőgyár is csak úgy tudja ellátni, ha fokozottan igénybeveszi a dol­gozók alkotó kezdeményezéseit akkor világosan látjuk: rer.det kell teremteni az újító-mozgalom terü­letén ebben az üzemben. A párt­szervezet és a vállaiaitvezetőség kö­zösen vizsgálja meg a kérdést, álla. níísa meg, kit terhel a felelősség a hibákért a tegyen megfelelő intéz­kedéseket a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére, az újabb hibák megelőzése érdekében. Jó vizsgaeredményekkel építik a szocializmust a Szegedi Tudományegyetem jogi karának hallgatói Alig néhány évvel ezelőtt a tudományegyetemek jogi karai a reakció fellegvárad voltak. A fel­szabadulás és a fordulat éve után, azonban e téren Í6 döntően meg­változott a helyzet. Akaratlanul is erre a változásra gondol ma az, aki belép a Szegedi Tudományegye­tem jogi kara új épületének ajta­ján. >,Jó tanulással a szocializmus­ért!". „Mindent a vizsgák sikeré­ért!" hirdetik a hatalmas vörös csillag alatt a feliratok. A folyosókon mosolygó arcú fiatalok beszélgetnek. Elérkezett a kollokviumok ideje, fi a hallgatóság zöme örül e napnak, niszen ekkor bizonyítják be, hogy nem hiába küldte őket a Párt az egyetemre. A decentralizált ifjúsági pártszervezet vezetőségének irányításúval a DISZ-szervezet mindent megteli azért, hogy a hallgatók a legjobb Vizsgaeredményeket érjék el Az ú| épület —- melyet ősszel kapott meg a jogú kar többmilliós beruházással — egyik emelete teljesen az ifjú­ság rendelkezésére áll. Itt a tan­termeken kívül három fűtött IJ­nuló;zoba biztosítja a fiatalok za­vartalan tanulását. A tanszékeken a tanársegédek és demonstrátorok délelőttönként konzultációkat tar­tanak. Németi László elviárs párt­titkár a kollokviumokon egyéni példamutatással buzdítja a hall­gatókat. Eddig még minden kollok­viumit jelesen lette le. A pártszervezet népnevelői a vizsgaidőszakban sem hagyták abba a munkát. Felkeresik a hall­gatókat, egyénileg foglalkozuak mindenkivel, ellenőrzik a tanulópá­rokat. E munkában az utóbbiak 6orán különösen kitűntek a ne­gyedéve® Bagósi Sándor elvtárs, a másodéves Békeffy Károly elviárs és az elsőéves KoT-ár Lajos párt­csoportvezető elvtárs. Az Elsőévesek zöme munkás és do'gozóparaszt fiatal. Az elsőévesek B csoport­jába tartozó Gyuris Károly elvtárs például alig egy évvel ezelőtt még üzemi munkás volt, a szakérett­ségi tanfolyam után iratkozott be a jogi karra és most az elsőéve­sek között a legjobb tanuló. A tanszékek kutatói a pártszerve­zet irányításával az élenjáró szov­jet jogtudomány tapasztalatit és eredményeit alkalmazzák és kuta­tási módszerűk a dialektikus ma­terializmus. Az állam- és jogelmé­leti tanszék Antalffy György pro­fesszor elvtárs vezetésével igen komoly és felelősségteljes munkát végez. A jogelmélet általános jel­legű tudomány, ez adja meg az elsőéves hallgatók 6zámára azokat az ideológiai alapelveket, ame'yek a speciális jogtudományokban, így büntetőjog, államigazgatási jog 6tb. érvényesülnek. Jó és felké­szült jogász csak az lesz, aki az állam- és jogelmélet anyagát elsa­játítja. A tanulmányi eredmények szempontjából rendkívül fontos a na'lgatóság és a tanszékek közötti szoros kapcsolat. Piskollú Sándor elvtárs tanulmányi osztályvezető, a legutóbb megállapította, hegy sohasem volt ilyen szoros a hall­gatók és a Tanszékek közól'lú kap­csolat, mint épp ebben az évben. A hallgatók több, minit 80 szá­zaléka 100-től 500 forintig (erjedő ösztöndíjban ré3zesül. Hoífner I:e­rencné elvlársnö szoc. pol. e'óadó gondoskodik arról, hogv minden rászorult 'nallgató szociálá ösztön­díjban részesüljön. A DISZ klubhelyiségben gyű'ik össze a hallgatóság estén­ként tapasztalatcserére. Itt mond­ják el egymásnak a fiatalok, ho­gyan .sikerült jó kollokviumi ered­ményeket elérni, milyen tanulást módszert alkalmaznak 6Íb. Itt olvas­nak újságot, rádiót hallgatnak, szórakoznak etb. A leányok gyak­ran beszélnek arról, hogy régen, a felszabadulás előlit jogi pályára nő nem mehetett, a felszabadulás lette lehetővé számukra, hogy erre a rendkívüli érdekes, 6zép é® sok. oldalú pályára jöjjenek, ök is igen 6zép eredményt érnek el a tanulásban, számuk is egyre nö­vekszik. Este 10 óra után a DI3Z klub­helyiségből is oszlani kezdenek a fiatalok. A jövő feladatairól beszél­nek, arról hogy a nyár folyamin emeletet húznak az épületre és az ötéves tervtől még sok-sok min­dent fognak kapnú. Az öntudatos jogász fiatalok nem bízizák el magukat, újabb és újabb feladatokat ál'ilan.sk maguk eh';, mert az a jelszavuk, hogy előre Pártunk vezetésével újabb és újabb győzelmek felé, előre jó tanulással az ötéves terv sikeréért, a szocia­lizmusért. Slammer Józsel joghallgató, a „Délmagyarország'' levelezője MILLIÓK TANULNAK Deszk község dolgozó parasztsága becsületesen hajtotta végre a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségét Deszk község dolgozó parasztsá. ga az 1952, évet minden beadási hátralék nélkül kezdte meg, annak ellenére, hogy december hónapban a kukoricabeadás teljesítésével két és fél százalékkal el volt maradva. De hátraléka volt a tojás, és ba. romfibeadásban is. December utolsó napjaiban Gárgyán Imre VB.-elnök­helyettes és Borka András elvtárs, a deszki „Béke" tsz elnöke elhatá. rozta, hogy felvilágosító munkáju­kat úgy végzik majd, hogy a köz­ség százszázalékosan teljesítse min­A Bolsevik Párt éa a szovjet kormány határozata értelmében a kolhozfalvakban 1950 október 1-ún megindultait a kolhozparasztok há­roméves tanfolyamai. Ezeken a tanfolyamokon mintegy 4 millió ember tanul anélkül, hogy közben a termelő munkából kikapcsolódaa. A földművelés és az állattenyész­tés alapismeretei ma már nemcsak a kolhozvezetők, hanem minden, kolhozparaszt számára nélkülözte, tétlenek- Ez azt jelenti, hogy a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak kötelessége a rendszeres tanulás és általános műveltségük, műszaki tudásuk fejlesztése. ilttPöBGUMÍ SJÖflüÖB* y*pcrrrn Megérkeztek az iskolához a klrovl mezőgazdasági intézet mel­lett működő kolhozegyetem hallgatói­1950 október 1-től kezdve új rendszert vezettek be a kolhoztagok tömegoktatásában. Az új oktatási terv évenként 200 órát ölet fel. Az órák felét gyakorlati foglalkozá­sokra fordítják. A távolkeleti nanáj nők is szorgalmasan készítik feladataikat. A hároméves tanfolyamok első oktatási évében a kolhozparasztok a földművelés technikai alapisme­reteit sajátítják e1. A következő oktatási évben szerzett ismeretek egy-egy növényfajta magasabb ter­melési eredményeinek elérésére, il­letőleg egyes állattenyésztési ágak­ban magasabb hozam elérésére nyújt kellő szakismeretet- A har­madik év elvégzése után a hallga­tók komoly szaktudással rendel­keznek a mezőgazdaság egy.egy ágában, a szántóföldi munkák, a konyhakertészet, a gyümölcster. mesztés, vagy az állattenyésztés terén. Szeged városrészéiben lemorzsolódások mutatkoznak a begyűjtés teljesítésében A leggyengébb a baromfi- és tojásbegyiijtés iiteme den kötelezettségét. Elhatározásuk valóra vált, mert a jó népnevelő munka nyomán a „Béke" tsz dol­gozói felajánlották, hogy január lig a község teljesíti mindenből be. adási kötelezettségét. Desck község 100 százalékosan teljesítette haza_ fias kötelezettségét. Zabból, burgo. nyából és baromfiból 120 százalékot ért el, fgy az 1952. évet minden hátralék nélkül kezdte meg. Korom Istvánná, a Délmagyarország levelezője Már egy hét eltelt afc 1952-es év­ből, s Szeged még most sem telje si tette maradéktalanul multévi be­gyűjtesd tervét. A város globáli­san mindössze 93 8 százalékra tel­jesítette a begyűjtési tervet, ami igen komoly lemaradást jelent az országos versenyben. Különö­sen a tojás, és barotnfibegyü|ié6 terén sok a hiányosság. A kuko­ricabegyüjtéstoen eddig legjobb ered­ményt Belvárosban érték el: Ml százalékot. Belvárosban 101 száza­lékra teijesí'eték bungonyabegyüj­tési kötelezettségüket a dolgozo pa. resztek. A baromfi- és tojásbe­gy üjtésb en viszont erős lemaradas mutatkozik ebben a városrészben: baromfiból 83, tojásból 33 száza­lékos az eredmény. Fel.sővároson 129 százalék a kukoricabegyiijlés eredménye. Burgonyából 97, ba­romfiból 97, tojásból 92 százalékra teljesítették begyűjtési kötelezett ségükel a felsővárosi dolgozó pa­rasztok. A rókusi dolgozó parasztok kukoricából 122, burgonyából 85, baromfiból 89, tojásból 78 száza­lékos eredményt értek el. Móra­városban 120 százalék a kukorica, 107 százalék a burgonya, 89 szá­zalék a baromfi , 92 százalék a tojásbegyüjtés eredménye. Újszege­den a begyűjtési verseny során kukoricából 111, burgonyából 73, baromfiból 113, tojásból 190 szá­zalékot értek el. Szentniihálytele­ken is a tojás- c.s barcimfibeqyújtés terén mutatkozik lemaradás. Itt kukoricából 124, burgonyából 100, baromfiból 77. tojásból 90 száza­lékos az eredmény. Annál is inkább szégyenteljes ez a lemaradás, mert az idei jó termés minden doligozó parasztinak lehetővé tette, hogy időban tel­jesítse begyűjtési tervét. Hátrál­tatja ez a lemaradás azt, hogy azok. a dolgozó parasztok, akik rnár tel­jestelték kötelezettségüket, szaba­don értékesílnessék felesleges ter­ményeiket. Tartsa minden dolgozó paraszt legfontosabb feladuiinak, aki eddig még nem teljesítette kö­telezettségét, hogy a legrövidebb időn belül beadja terményét, s a város teljesítse begyűjtési tervét. Április 11-től 14-ig tartja XXH. kongresszusát az Angol Kommunista Párt London, (TASZSZ). Az Angol mol a politikai helyzetről és a Kommunista Párt sajtóosztálya kö- párt feladatairól. A kongresszuson zölte, hogy 1952 április 11-től! megvitatják a párt „Anglia útja a 14.ig tartják Londonban az Angol szocializmus felé" című programm. Kommunista Párt XXII. kongresz. szusát. A kongresszuson Ilarry Pol_ litt elvtárs, a párt főtitkára beszá­ját, sor kerül a szervezeti szabály­zat módosítására 'és az új végre­hajtó bizottság nicgvalaSitásaiu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom