Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

KEDD, 1952. JANUÁR 8. 3 mű üzemi lap levelezője, az üzemi lapok levelezésének jelentőségéről beszélt Ilycfalvi Pálné. a szegedi járási pártbizottság agit. prop. tit­kára Ígéretet tett arra, hogy to­vábbra is szervezi a levelezőket, főleg a dolgozó parasztok soraiból Török Imre elvtárs, a Népszava és a Délmagyarország levelezője, a Szegedi Fűtőház DISZ ifjúsága üd­vözletét tolmácsolta felszólalásában Megemlítette, hogy őt sem akar ák elengedni erre a levelező értekezletre, mert az ő munkaterületén is vannak, akik lebecsülik a levelezés je­lentőségét. A Párt és a sajtó azonban neki is segítségéire sietett. Török elvtárs ezután versenyre hívta a megye vala­mennyi levelezőjét április 4-re, felszabadulásunk évfordulójára. A Vásárhelyi Malom Vállalat le­velezője, Becsei Imre elvtárs, Ha­jós Bertalan egyetemi hallgató, a Magyar Rádió levelezője, valamim Biri József elvtárs, a Csongrádi Bútorgyár dolgozója, a Viharsarok levelezője szólaltak ezután fel. Ha­jós Bertalan elvtárs ismertette, hogy milyen eredménye van a rá­dióműsor kialakításában a rádióval folytatott levelezésének. A további felszólalások folyamán Vasiagh Piroska algyői úttörő, a Szabad Nép levelezője, Palics László, a Néphadsereg levelezője. Szabó János, a Viharsarok és a Délmagyarország levelezője beszélt azokról az eredményekről, amelye­ket a levelezők segítségével, a sajtó támogatásával elértek. Hős Nagy Jánosné. a hódmezővásárhelyi Marx.tszcs tagja, valamint Regdon József és Lázár Ilona elv társnő, a Délmagyarorscág levelezői után Apjok Mihály, a Makói Gépgyár dolgozója, a Viharsarok levelezője tett ígéretet arra, hogy az új üzem munka teljesítményét a levelezés se­gítségével igyekszik megjavítani. A sajtótudósítások főfeladata: • párt- és kormányhatározatok végrehajtására való mozgósítás Ebédszünet után az elnök újabb üdvözlő táviratokat olvasott fel. Táviratban üdvözölték a konferen­ciát a Vásárhelyi Mérleggyár az Újszegedi Kender- Lenszövő Válla­lat dolgozói, a DISZ megyebizoll­sága, a szegedi járási DISZ-bizott. Bág és Tápé DISZ-szervezete, Varga Mária Szőreg község dolgozói ne­vében, a Szentesi Építőipari Válla­lat dolgozói, a Szegedi Cipőgyár dolgozói, Kallós Ferenc üzemi párt­titkár elvtárs. A táviratok felolvasása után honvéd küldöttség üdvözölte — vi­rágkosár átadásával — az értekez­letet. — A múltban a ka torának nem volt szabad újságot olvasnia — mondotta a küldőttség vezetője. — Az akkori vakfegyelemnek a tudat­kmság volt az alapja. A mi hadse­regünk tanul a sajlóból. Egyszerű munkások és közlük Néphadsere. günk tagjai is, leveleznek a sajtó­val. Ez azt bizonyítja, hogy a mos­tani sajtó a népé. Nekünk is r.agy segítségünkre van a kiképzésben, Néphadseregünk erősítésében a saj tó. A küldötteéget hatalmas ünnen­! lésben részesítették a konferencia | résztvevői. | Vágvölgyi János, a Szegedi Ci­i pőgyar dolgozója, a Délmagyaror­j szág levelezője, megemlítette fe'r | szólaláaában, hogy a levelezési ér. itekezlet tiszteletére megalakították EZ üzemi levelező kört négy laggai. Zsebők János elviára, a Ruhagyár dolgozója, a Délmagyarország leve­lezője elmondotta: a Ruhagyár le­velezői valamennyien tudatában van. nak, hogy a saj lóudóeílások főfeladata a Párt- és kormányhatározatok népszerűsítése és végrehajtó. sukra való mozgósítás. Csomós Zoltánné elvtársnő, ház iarlásbeli munkásasszony, a Vihar­sarok levelezője ugyancsak a le­velezés jelentőségével foglalkozott felszólalásában, majd felolvasta azt a kis versét, amelyet a levelező ér­tekezlet tiszteletére a DlSZ.ifjű­sághoz írt. Farkas Józsefné, Mur­vai Mihályné, Kiss György és La­kos István elvtársak felszólalása ulán Derera Miklós, a Székkuiasi Gyapotkutató Intézet vezetője fel­szólalásában foglalkozott a termé­szettudományos előadások és cik­kek jelentőségével. Javasolta: a Vi­harsarok nyisson mezőgazdasági szaktanácsadó és természettudomá­nyi rovatot, amelynek szerkesztéséi az intézet elvállalná, egyben ver­senyre hívta ki a Szegedi Mezőgaz­dasági Kutatóintézetet, valamint a szegedi bölcsészkari egyetem termé­szettudományi tanszékének dolgo­zóit a természettudományoe cikkek Írásában, Derera elvtárs felszólalása után az elnökség indítványát, hogy a vi­tát befejezzük, a jelenlévők elfogad­ták, majd a Szabad Nép szerkesz­tőbizottsága nevében Gondos Ernő elvtára tartotta meg záróbeszédét. Szeretettel köszöntjük Malenkov elvtársat Új és komoly tömegmozgalomról van szó ' — Az a mozgalom — mondotta , aminek itt szemtanúi vagyunk és az elvtársak is részesei, egy vi­szonylag új mozgalom, amely a Párt útmutatása nyomán tömeg, mozgatómmá vált. Ha arra gondo. lünk, hogy most ezekben az órák. ban, miközben ml tanácskozunk, még szerte az országban 15—16 konferencián további 2—300 leve­lező tanácskozik. — levonhatjuk azt a következtetést, hogy itt mór egy komoly tömegmozgalomról van szó. Különösen nagyméretű ez, ha számításba vesszük, hogy itt a me­gyében is sokkal több levelező van annál, mint amennyien itt részt­vesznek. Ez a rendkívül életerős mozgalom, amely most teszi meg felső lépéseit, tovább fog szélesedni és ahogy az elhangzott versenyki­hívásokból látható, újabb és újabb levelezőkkel bővül levelezőink tá. bora Ennek a mozgalomnak az elevenségét mutatja az is, ha ösz­szeszámoljuk körülbelül 40 elvtárs kapott szót és legalább mégegyszer. annyi azoknak a száma, akik már nem jutottak szóhoz az Idő előrehaladottságára való tekintettet. Akik különböző értekezleten rfezt­vesznek, tudhatják, hogy ez milyen nagy szám. Az elvtársak felszóla­lásai azt mutatják, hogy azok is, akik már régebben levelezők és légióként, akik most kezdik a leve­lezést, érzik, milyen nagy dolog az, hogy míg azelőtt a sajtóhoz nem lehetett eljutni addig most a dolgozók elküldhetik leveleiket a lapokhoz és azt nagyrészben fel­használják magában a sajtóban, leközllk vagy elintézik és ennek nyomán javul, gyorsul egész szo­cialista építésünk. Az elvtársak ezfeu keresztül is érzik, hogy ez az or. Ezág az övék. Ez tulajdonképpen ta dolog lényege. Éppen ebben ke­resendő a levelező mozgatóm egyik hatóereje. A mi levelezőink érzik, hogy a szocializmus, amely ebben az országban épül, az övék és sze­retnők meggyorsítani ezt az épí­tést. Nemcsak azzal akarnak hoz. zá járul ni levelezőink a szocializ­mus építéséhez, hogy maguk is le­veleznek. hanem hogy szomszédai­kat is ösztönzik az előrehaladásra; Szóval türelmetlenek, egészségesfen türelmetlenek. Éppen ezzel a tü­relmetlenséggel van néha baj. Ép­pen ezzel a nyugtalansággal. Hoz. ráteszem: egészséges, hasznos nyug­talanság ez. mert ezt a türelmet, lenséget nem mindenki szereti. Kik azok, akik nem szeretik, ha lelep­lezik disznóságaikat. kik azok. akik nem szeretik, ha erről lerántják a leplet? Mindenekelőtt nem szeretik la mi ellenségeink. A levelezők gyakran kiváltják az ellenség dü­hét, gyűlöletét. A levelezők lent é'­nek a tömegek között és rögtön látják, hol rejtőznek hibák, akadá. Iyok. Azt hiszem, hogy az elvtár­sai nevébm Is mondhatom, hogy különösen nagy fájdalmat egyikünk, nek se okoz, ha az ellenség harag­szik ránk, sőt; örülünk neki, mert ez azt jelenti, hogy jól dolgoztunk. Ahogy mondani szokták: öt rossz, ha az ellenségeink meg vannak ve­lünk elégedve, mert ez art jelenti, hogy rosszul végezzük munkánkat. De vájjon csak az ellenség e az, aki a mi levelezőinket ferde szem. mel nézi? Mindjárt felelni is lehet rá — nemcsak az ellenség! Van­nak a funkcionáriusaink, vezetőink között, állami és különböző szerve­zetek vezetői között iu olyan em­berek, akik hasonlítanak a büro­kratákra, vagy éppen ök maguk is azok; akik az eleven élettől elsza­kadtak, akik nem szeretik, ha ta­lálkoznak ezekkel a mi ..nyugha­tatlan" levelezőinkkel, akik újabb és újabb hibákat tárnak fel. Per­sze levelezőink azt szeretnők, ha még előbbre tartanánk. Ezeknek a bürokratáknak, ha nem javulnak meg, nincs helyük a különböző párt- és állami funkciókban. Gondos elvtárs beszélt azokról a vezetőkről, akik becsületes funk­cionáriusok ugyan, de nem örülnek a levfelezők bírálatának, mert nem értik meg a bírálat jelentőségét. — Meg kell magyarázni ezeknek a levelezés jelentőségét újra és újra — mondotta —, ha pedig ez nem használ, keményen kell tud. tukra adni a bírálat jelentőségét; meg kell értetni velük, hogy az ő fülük és szemük egyedül nem helyettesítheti a tömegek szemét és füléi; meg keli ér. tetnl, még h» olyan okosak is, hogy nem helyeltesíthetik ezer és ezer embernek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek. If­júnak, párttagnak, párlonkívü­llnek megfigyeléseit. A továbbiakban. Gondos elvtárs felhívta az összes funkcionáriusok figyelmét arra, hogy a levelezők nagyon komolyan vették a Megyei Pártbizottság részéről elhangzott kijelentést a levelezők üldözésének megakadályozásáról. Erre hivat­kozni fognak majd a levelezők. Ezután kihangsúlyozta Gondos elv. társ, hogy tervünk teljesítésének vonalán a levelezőknek elsőrendű feladaia, hogy nyúljanak hozzá alaposan a tollúkhoz és papiroshoz és mutassák meg, hogyan folyik a mi üzemeinkben, termelöszövetke. zeteinkben, gyárainkban a harc a tervteljesítésért. — Én. a Szabad Nép szerkesztő­bizottsága nevében és a többi lapok nevében is Ígéretet tehetek az elv­társaknak arra — fejezte be fel. szólalását —, hogy azt a segítséget, amit az elvtársak nap mint nap le­veleikben adnak és amit itt a kon­ferencián adtak, mi maradéktalanul felhasználjuk és a mi részünkről a kapcsolatot levelezőinkkel igyek­szünk még szorosabbá és jobbá tenni. Az értekezlet végén az országos levelező-konferencián résztvevő kül­dötteinket választották meg. majd a Szabad Nép és a többi lapok javaslata alapján a Párt nevében Rozsflyai elvtárs átnyújtotta a me­gye legjobb .evelezőinek a könyv, jutalmakat. Könyvjutalmat kaptak a Szabad Nép levelezői közül Bo­zsák Lajosmé, Murvai Mihályné, Szűcs János, Dóczi István, Vastagh Piroska és Szelezsán György e.v­társ; a Néphadsereg levelezői kö­zül Lajos Imre őrvezető és V. Tóth István őrmester elvtárs; a Nép­szava levelezői közül Becsei Imre elvtárs; a Szabad Föld levelezői közül Farkas Józsefné és Varga Imre elvtárs; a Viharsarok levele, zői közül Biri József, Hős Nagy Jánosné, Tarnóczy János és La­bádi László elvtárs, a Délmagyar, ország levelezői közül Nagyvári László és Vágvölgyi János elvtárs. A lelkes hangulatban lefolyt ér­tekezlet után népi tánccsoportok és a szegedi színház tagjai rövid műsorral szórakoztatták a konfe­rencia résztvevőit. Megkezdődött a Magyar Mikrobiológiai Társaság I. Kongresszusa Vasárnap délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémia nagytermében Havas András Kossuth-díjas aka­démikus megnyitó beszédével meg­kezdődött a Magyar Mikrobiológiai Társaság I. Kongresszusa. A kon­gresszuson Ratlcó Anna elvtársnö, egészségügyi miniszter mondott be­szédet, majd Keresztes Mihály elv. társ, a földművelésügyi miniszter első helyettese, M. M. Majevszkij Sztálin.díjas professzor, a szovjet küldöttség veze'ője, Csen Vej-Kvej, a kínai. Han Hjon Gi, a koreai,' Ivarn Málck, a csehszlovák, Stefan Nicolau. a román és Slefan Ange­lov, a bolgár küldöttség vzo'óje üdvözölte a kongresszust. A Szovjetunió egyes déli köztársaságaiban megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák 50 évvel ezelőtt, 1902 január 8.án születeti Georgij Maximilja­novics Malenkov elvtárs, az SzK(b)P Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, a Szovjetunió miniszterta­nácsának elnökhelyettese. Malenkov elvtárs pályája a harcos bolsevik ú ja, aki számára az állam, a haza. a Párt érdekei mindenekfelett valók. Rendkívül! képességei hamar a vezetők közé emelték. 1939 márciusában a Központi Bizottság tagjává vá­lasztották. A Nagy Honvédő Háború ével. ben a Párt a légierő és a repülő­gépipar átszervezésével bízta meg A háború után tagja lett a felszabadított területek gazda­sági helyreállításával foglalkozó bizottságnak. 1946 márciusa óta tagja a Politikai Bizottságnak. Az 1941 februárjában tartott XVIII. pártkonferencián nagy beszédében élesen rámutatott a termelés közvetlen ellenőrzésé, nek szükségességére, kihangsú­lyozta az üzemek naponkénti tervteliesífésének és az á"amt fegyelem fokozásának fontossá, gát. Zsdánov elvtárssal együtt, Ma­lenkov elvtárs képviselte a Bol­sevik Pártot a Tájékoz ató Iroda első értekezletén A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulóján, 1919 november 7-én tartott be­szédének szavai mélyen belevé. sőd ek a világ do'gozótnak szí. vébe. Erélyesen megbélyegezte a háborúra spekuláló Imperialista kalandorokat. „Lehct-e bármi kétség afelől — mondotta —, hogyha az imperialisták hárma, dik vi'ágháborút robbantanak ki. ez már nem egyes kapitalista ál­lamok, hanem az egész világka­pitalizmus sírja lesz." Malenkov elvtárs Sztálin elv. társ egyik leghűségesebb tanít, ványa és munkatársa, a szovjet nép. a szovjet ország igaz fia, aki minden gondolatával, minden tettévei a szocialista hazát és a békét szolgálja Az egész világ dolgozóival együtt a magyar dolgozók is szeretettel köszöntik Malenkov elvtársat 50- születés­napja a'kalmáhól. Levelezőink írják a megyei értekezletről Az értekezleten ismertem fel teljes egészében, hogy mi a teendőm Január 5-én, Szombaton délután váratlanul kedves és mey. tisztelő meglepetés ért, amikor egy rövid megbeszélésre Ismét be­mentem a Délmagyarország szerkesztőségébe. Ekkor kaptam meg a nevemre kiállított tudósítói igazolványomat. őszintén megvallva. meghatódjam, amikor átvettem a fényképes Igazolványt, amely is­métellen bebizonyította előttem, hogy Pártunk és Pártunk sajtója a legmesszebbmenő megbecsülésben részesíti a jó munkát végző levelezőket és tudósítókat. De a Párt szeretetét és megbecsülését a levelezői Iránt még erősebben éreztem a január 6-án megtartóit megyei levelező érte­kezleten. Az értekezleten ismertem tel teljes egészében, hogy mi is a tennivalóm, ml a kötelességem, mint tudósítónak. Az értekezleten tudtam meg azt is. hogy én is résztvehetek, mint küldött az országos levelezői kongresszuson. Ez kimondhataK Ionul megtisztelő és kitüntető snómomra. Ez a kitüntetés az eddigi­nél is fokozottabb munkát követel tőlem és én ezt a fokozott köve­telményt teljesítem is. Vágvölgyi János I a „Délmagyarország" levelezője A megyei értekezlet tanulságainak felhasználásával és levelező kör alakításával készülök az országos levelezői értekezletre Elmmt január 6.a, amely nagy nap volt a sajtó csongrád­megyei üzemi tudósítói és levelezői eletében. Az értekezlet nagy él« menyi, de főleg nagy segítséget jelent az én további munkámban is­Nemcsak én, de az értekezleten resztvevő többi elvtársak Is vala­mennyien átéreztök, hogy Pártunk melletünk áll és segíti a kommu. nlsta sajtó levelezőit a tervért, a békéért, a szocializmus mielőbb) megvalósításáért vívott harcban. A megyei levelező értekezlet még nagyobb lendületet adott munkámhoz és továbbra is — csatlakozva Nagyvári László elvtárs versenyfelhívásához — megfogadom, hogy a február 2_án és 3-án tartandó országos levelezői konferenciára üzememben, a Szegedi Ruha­gyárban több dolgozótársamat bekapcsolom a levelező mozgalomba, mégpedig úgy, hogy szakmánként és minden atapszervezelből egy.egy minőségi levelező aktívát szervezek be és megalakítom a ruhagyári levelező-kört. A levelező mozgalomba általam bekapcsolt elvtársaknak Pár­tunk helyi lapjának, a Délmagyarország szerkesztőségének Irányítá­sával minden segítséget, felvilágosítást megadok, hogy mielőbb ök Is a legjobb levelezők sorába emelkedjenek. így akarom megköszönni Pártomnak azt a megtisztelő kitünletést, hogy az országos levelező konferencián én is résztvehetek. Ez a hajalmas kitüntetés újabb len. diiletet ad levelezői munkámnak és még lelkesebben harcolok tudósí­tásaimmal a magasabb termelési eredményekért, az ötéves terv si. keres időelőtti befejezéséért ZSEBÖK JÁNOS a Szeged) Ruhagyár levelezője Lenin elvtárs a levelezők munkájáról 1904 december 12-én .,A párttöbb. ség lapjának megjelenéséhez" című röplapban Lenin elvtárs a követke­zőket Irta a levelezők munkájáról: TVT indenkit kérünk, <Te különösen a munkásokat, hogy levelez, zenek velünk. Adjanak minél több lehetőséget a munkásoknak, hogy írjanak lapunkba, írjanak a szó szoros értelmében mindenről, Írja. nak lehetőleg minél többet hé'köz. napi ételükről, érdekeikről és mun­kájukról. I'ycn anyag nélkül kraj­cárt se fog crui a szociáldemokrata lap és nem fogja megérdemelni a szociáldemokrata nevet. (Oroszor­szágban ekkor csak szoctáldemo krata pár" volt és ennek bel és jobb­szárnya közölt folyt a küzdelem.) Ké'jiik továbbá, hogy ne csak to dfisltásokat, vegyis köztesre szánt tévéieket Írjanak, hanem Írjanak egvszerfl leve'eket fs levlc-zerek vcünk, ho"y fenntartsák ez elv­társi kop-sotat-*" a •"z-rk"-ztő~é«gel Moszkva, (TASZSZ). A Szovjet, unió egyes déli vidékein, így Turk­méniában is. megkezdődtek a ta­vaszi mezőgazdasági munkák. A turkméniai „Bolsevik". „Vorosilov" és más kolhozok már több bektár területen elvetéltek a favgjzi búzát és az árpát. A kolhozmezökön kor­szerű nagyteljesítményű traktorok és talajművelő gépek dolgoznak. A középázsiai köztársaságokban egy. két héten belül teljes lendülettel megkezdődnek a tavaszi munkák |és tájékoztassák a szerk-z öséget, tájékoztassák, de nemcsak a té. nyékről, az (seményckről. hanem a hangulatról a mozgalmi köznapi „nem érrbkex" közönséges, sablo­nos oldaláról is..-. írjanak nekünk a munkáskörökben ethangzotl be. szétgetésekről, a tanulás h'rgj áró'- a munkások kívánságairól, a propa­ganda és az ng'ttácló megszervezé­séről ... írjanak minél többet ar. rói, hogy miért elégedetlenek ve. Ilink, Ezocláldcmokralákkal a mun. kások, frjanak arról, hogy min üt­köznek meg a munkások, ml Iránt érdeklödnek, mi ellen tiltakoznak, stb. .. persze nem mindenki tnd és nem mindenki szeret levelet frni, de , . . ne mondd, hogy nem tudok, mondd, hogy nem akarok: csak akarni kell és mindig, min'tön kör­ben lehet ta'álnl egy-két elvtársat, I nkik írhatnának. ÍZ1 ö'önösen óvjuk az elvtársakat ' attól a módszertől, hogy a le. vetezést csak a bizottságban, vagy csak a titkároknál összpontosítsák. Nln-s károsabb vatami az t'ven mo­nopóliumnál /menn-'ire az eg-ség a csclckvést-cn. a h-Iározat­ban. a-nv'ra he'ytö'en pr á ta'ánog tájéko-f"-,>5sh*>n a 'rv«"«**-bfn Ni­gvon gyakr-n eö'nrd"' hofT kü­'önö~en érdekes»k a*-o!t"ak az aránylag ,'degen" fa h'zotfsá"ok. tót távolá'ló) embereknek a leve­lei, akik frissebben reagálnak sok olyan jelcnsegre. amelyei a tapasz. tal| régi pártmunkás annyira meg­szokot, hogy észre sem veszt".

Next

/
Oldalképek
Tartalom