Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

VASÁRNAP, 1952. JANUÁR 6. 3 Ab „AlkotmányB'tszesben is bebizonyosodott A csoporttagoknak és a tszcs-nek egyaránt legnagyobb ellensége a fegyelmezetlenség, a munkahalogatás Jól dolgoztak, szép eredménye­bet éltek el az 1951-es évben a baktói „Alkotmány" tennelőcsopori dolgozói- Jó munkájukat vándor­zászló bizonyítja, legjobban, ame­lyet december 21-én, Sztálin elv­társ születésnapján kaptak meg, mint Szeged legjobb termetöcso­portja. Sokat és jól kellett dolgoz, niok, hogy elnyerhessék ezt a ki­tüntető címet- Az „Alkotmány'' ter­melőcsoporiban — éppúgy, mint valamennyi szegedi tiszcs-ben — nemi ment mindig olyan jól a mun. ka, mint már az utóbbi időben. Vol­tak olyan dolgozók, akik nagy­mértékben hátráltatták a fontos mezőgazdasági munkálatok időbeni tajesitését. A tszcs népnevelői fá­radhatatlanul dolgoztait anmak ér­dekében, hogy a rosszul dolgozó­kat megneveljék, s & csoportban minden munka zavartalanul foly. jék. _ i Az építő kritika ti Jó felvilágosító munka nyomán egyes dolgozók valóban megjaví- ] totiák munkájukat, Csáki Mihály, például egész év­ben mindössze 1Ü6 munkaegységet teljesített. A 106 munkaegység bi­zonyíték arra, hogy Csáki Mihály nem nagyon erőltette meg magát. A csoportban nem sokat dolgozott, inkább egyéni érdekeit nézte, sa­ját kertjét művelte akkor is, ami­kor a csoportban halaszthatatlan időszerű munkákat kellett volna vé_ gcznie. Soha sem lehetett arra számítani, hogy Csáki Mihály el­végzi a reá bízott munkát. Ha egy nap a tszcs.ben dolgozott, akkor másnap otthonmaradt. A népneve­lók megmagyarázták neki, hogy a tszcs a közösség érdeke, egyben az ő jólfelfogott, közvetlen egyéni ér­deke is. Ha tgzcsJben elvégezte volna becsüleltel munkáját, még altkor is elvégezhette volna a ház. táji munkákat. Csáki Mihály be­látta. hogy hibát követett el, s a kritika óta rendesen jár a csoport, ba s becsülettel végzi a reábízott feladatokat. A zárszámadás után tBoportértekezleien ismertették a zárszámadás eredményét, ugyan­akkor elmondották azt is a tag­ságnak, ki végzett egész évben becsületes munkát s ki volt az, aki hanyagul dolgozott. Megemií­telték a csoporiértekezlsten, hogy Borza László sem végzett 1951-ben jó munkát, hiszen csak 129 egysé­get teljesített. Borza László, a kri. tika nyomán nem javította meg munkáját. Tszcs-taghoz egyáltalán nem méltó módon viselkedett: fel­vette az egysége után járó pénzt, a természetbeni juttatásokat és azóta egyáltalán nem jelentkezett a csoportban. A csoport becsüle­tesen dolgozó tagjai úgy gondolják, hogy olyan dolgozó nem is való a termelőcsoportba, akik ahelyett, hogy a kritika nyomán megjaví­taná munkáját: megsértődik. Rákosi elvtárs mondotta novem­ber 30-i beszédében: „Azokkal szemben, akik a figyelmeztetés, a meggyőzés, a fegyelmezett mun­kások példamutatása nem használt természetesen keményebb eszközö­ket fogunk igénybevenni, különö­sen, mert olyanok is akadnak kö­zöltük, akikről fel kell tételeznünk, hogy fegyelmezetlenségük tudato­san szocialista építésünk ellen irá. nyúl." Rákosi elvtárs beszéde az „Alkotmány" termelőcsoportban is jelentős változást hozott. A tszcs vezetősége a keményebb esz­közökhöz folyamodott az olyan dol­gozókkal szemben, akik rossz mun­kájukkal, fegyelmezett leneégükkel hátráltatták a csoport még ered­ményesebb munkáját, a munkaegy­ség magasabb értékének elérését. Bózsó Lajost, Bálint Verát, Bez. dán Mihályt, Engi Sándornét, Fáklyás Tivadart, Horváth János. nét. Hajós Rozáliát, Kudász Imrét kizárták a csoportból Fáklyási Ti­vadarról nem mondhatjuk azs, hogy rosszul dolgozott. Ez aizon. ban csak a látszat volt. A csoport­tagok megtévesztésére végezte úgy a munkát, hogy azután annál job­ban árthasson más téren. Fáklyási Tivadar ellensége volt a csoport­nak, a tszcs ellen uszította a tszcs tagjait, de a csoporton kívüli dol­gozó parasztokat is. Aknamunká­ját úgy igyekezett eltakarni, hogy jól dolgozott- A többiek, akiket ki­zártak, csak akkor dolgoztak a csoportban, mikor olyan munka volt, amellyel magasabb egységet lehet elérni- A talajelőkészítő mun­kákkal például magasabb egységét lehet teljesíteni, mint a növény, ápolással. Könnyen kiszámítható, hogy milyen nagy kárt okoztak a csoportnak a növény ápolási mun­kák elhanyagolásával. Azon a terü­leten, amelyet gondosan ápoltak, holdanként 30 mázsa kukorica ter­mett. Ahol nem kapálták rendsze­resen a kukoricát, ott csak 10 má­zsás terméseredményt értek el. A termelőcsoportban tíz forint jutott egy munkaegységre. Ha mindienki becsülettel kivette volna részét a növényápolási munkákból, maga­sabb terméseredményt is elérhettek volna és így 15 forintos munka, egységet is. Fegyelmezetlen mun­kájukkal kárt okoztak az ország­nak, a termelőcsoportnak, saját maguknak s a tszcs minden dolgo­zójának. Annál súlyosabbak ezek a fe­gyelmezetlenségek, mert hiszen ott volt a jó példamutatás is a csoportban. Gazdag János. Rutai János, Kudjer Antal, Árok. szállási Lukács s még igen sokan, több, mint háromszáz munkaegy­séget teljesítettek az 1951.es évben. Ahogya-n a tszcs elnöke mondotta, ezek a dolgozók nem törődtek az. zai, hogy éjjel van-e vagy ni: ipa!, ha sürgős munka volt. mindig szí. vesem. odaadással dolgoztak. A jó munka jutalma wem maradt el. Az őszi zárszámadáskor mindannyian megkapták munkaegységükért járó igen szép összegot és a sok ter­ményt. Az „Alkotmány'' termelöcsoport dolgozóinak, de Szeged többi tszcs, jének is harcolnia kell a fegyelme­zetlenség ellen, Szigorúan meg kell büntetniük a munkából igazolatla­nul elmaradókat, azokat, akik azt szerelnék, hogy munka nélkül is sok pénzt kapjanak. Ezt kívánja nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődései, de minden csoporttag még szebb, jobb bol­dogulása is. fl VaSŰHlD DOLGOZÓI TÖBB, 1003 MUMHfiM KÉSZÜLBEK a zsír- és húsjegyek eltörlésére Rá se lehet ismerni az üzemre. Két hónappal ezelőtt éppen hogy csak akadt munka. Verseny már nem is létezett. Rákosi elvtárs no­vember 30-iiki beszéde után azonban megváltozott minden. Bőven akadt ezután már mur.ka a Vágóhídon. A dolgozó parasztok megértették Rá­kosi elvtárs beszédét, egymással versenyezve tettek eleget beadási kötelezz) tségüknek. A Vágóhídra naponta újabb és újabb állatállo­mány érkezett. A munkavenseny; újra fellendült 1951-es évi tervüket 112 százalókra, határidő előtt teljesítették a Vágó­híd dolgozói. A több ós jobb mun­káiért a sikeres tervleljesítés után sem szűnt meg a harc. „Februárban megszűnik a húsr- és ii 'zsírjegy is." Ezt a hírt a Vágó­híd dolgozói örömmel vették.. Éppen ezért igyekeztek, hogy munkájukkal még inkább elősegítsék a jegyek el­törlését. illetve továbbra is biztosít­ják: a dolgozók hús. és zsírellátását. A vágó csoporton belül páros ver­senyben, végzik munkájukat a dol­gozók. A munkát gyakran akadá­lyozza az időjárás viszontagsága, Ugyanis ha a jószágok vizesen, ki­fáradva érkeznek, vágás után meg­merevednek, így a további feldol­gozás is nehezebb lesz. Ilyen eset gyakran előfordul. A vágó brigád azonban kitartóan küzd, 114-száza­lékos átlageredményüket változat­lanul tartják. Egyéni teljesítmé­nyükkel Jenai Ferenc és Szentesi Vida János elvtársak tűntek ki, akik legutóbb 162 százalékot értek el­A bélüzcm dolgozói másfél hónappal ezelőtt hüg közelítették meg a 90 százalé­kot. Aaót® megszaporodott a munká­juk és a helyes időbeosztásnak _kö­szönhetik, hogy ma már 121 száza­lékos az átlagteljesítményük. A zsírfotaolgozó brigád a meny­ryiség mellett nagy gondot fordít r, minőségi munkára is. A szövel­kewtektái átvett záradékokat nagy figyelerrvmieT osztályozzák. így biz. tositják hogy a dolgozók asztalára kifogástalan minőségű főzőzsír ke. rüljön. Az olvasztó brigád 136 szá­zalék átlaggal dolgozik, a keverő brigád az elmúlt hónap alatt 22 százalékos emelkedést ért el. A bőrnyúzó brigád tagjainak nagy feladata van. A börfejtésmél minden mozdulatnál vigyázni kell. nehogy valahol bevágják, vagy behasítsák a bőrt. A brigád tag-jai büszkén be­szélnek arról, hogy 100 százalékos minőségi munlsájuh melleit átlagosan 116 százalékot ér­nek el. A disznóról lenyúzott bőrről ez­előtt három ember kaparta le a zsírf. Most újítottak ezen a művele­ten. A budapesti központtól kaptak egy roncs gépel. Szerelők segítsé­gével rendbehozták a gépet s ma már a bőrön lévő zsírt ez a gép fej­ti le. Sándor Fcrcnc elvtárs a gép kezelője 126 százalékos eredménnyel dolgozik. Az 1952-ds év első negyedévében még szebb, még nagyobb eredmé­nyeket alkarnak elérni a szegedi Vá­góhíd dolgozói. A munkaverseny to. vábbi kiszélesítésével, a minőségi munka további fejksztésével bizto­sítják majd, hogy Szeged dolgozói­nak a jegy eltörlése után is hiány­talanul, sőt még bővebb mennyiség­ben kerüljön hús és zsír az aszta­lukra Most értettem meg igazán9 milyen nagy segítséget nyújtok leveleimmel dolgozó társaimnak Küldött levele a magyar sajtó levelezőinek csongrádmegyei értekezle'éről Nagy ünnepeikre készülnek a magyar dolgozók, hiszen február 1-é.n ünnepeljük meg a Szabad Nép megjelenésének 10 éves évfor­dulóját. A lap hősies harcot foly­tatott az elnyomó tőkések ellen az illegáli'.áe éveiben, akkor is tani tolta, nevelte a dolgozókat. Engem is a Szabad Nép tanított meg, hogyan kell dolgoznom, de bátran állíthatom azt is, hogy a kommunista sajtó tanítok meg arra, hogyan legyek sztahanovis­tává. Azonban csak most a megyei és az országos levelezői konfe­renciára való készülődés közepette értettem meg igazán a kommunista sajtó és ezen keresz'ül a levele­zési munka jelentőségét. Amkor megtucftaaie hogy. is elküld Pártom helyi lapja a megyei levelezőértekezletre. elő­ször úgy éreztem, hogy nem is vagyok méltó ilyen nagy kitün­tetésre, mert bizony az utóbbi idő­ben nagyen elhanyagoltom a le­velezési munkát. De most a leve­lezési értekezlet napján nem is megígérem, hanem megfogadom, hogy megjavítom levelezői és tu­dósítói munkámat és többi munka­társamat ig bekapcsotom a levele­zési munkába, mert csak most ér­teltem meg igazán, milyen nagy .segítséget nyújtok ezzel dolgozó társaimnak, Pártunk helyi lapjá­nak, de ugyanakkor nagy mér­tékben elősegítem a magam jó munkáját is. Szekeres István ..w,. ftaetnl leveleB& Ma ülnek össze a magyar sa'jtó csongrádmegyei levelezői A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Pártbizottsága a Szabad Nép szerkesztősége rendezésében ma, vasárnap reggel 9 órai kezdctlel tartják meg a magyar sajló csongrádmegyei levelezői első megyei konferenciájukat Hódmezővásárhelyen. A konferencián minden magyar lap legjobb levelezői vesznek részt. A „Dc'magyarország" le­velezői közül i?-en kaptak meghívói a konferenciára. A megyei levelezők munkájáról Rozsnyai Mihály elvtárs, a Me. gyei Pártbizottság ágit. prop. titkára tart beszámolói, mrjd utána rész. lelcs vita következik, amelyen a levelezők kicserélik eddigi tapaszta­lataikat és javaslatokat terjesztenek elő a levelezömunka megjavítása a sajtó és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat elmélyítése, hatéko­nyabbá télele érdekében. Ezen a konferencián választiák m-"g n rész', vevők a február 2-án Budapesten megtartásra kerülő első országos le­velezőkonferencia küldötteit. A konferencia befejezése után a hódmezővásárhelyi Bcke-szálló dísztermiében kultúrműsort rendeznek a résztvevők számára. Ezen fellép­nek a VIT-en járt tápai kultúrcsoport tagjai, valamint a „Pozitív hős" című jeleneltel Kovács Mária, Inke László, Miktósy György, Apor László, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Szavalattal szerepel Mi­hály Katalin, a Szegedi Kender fonó üzemi színjátszója és Farkas László hódmezővásárhelyi dolgozó A műsort ezenlcivüt még a hódme. zövásárhelyi úttörő zenekar, az építőipari vállalat férfi énekkara és a hódmezővásárhelyi honvéd MNDSZ népi tánccsoportja gazdagítja. Megérkezett a szovjet, a kínai, a koreai és bolgár tudósküldöttség a Magyar Mikrobiológiai Társaság !. Kongresszusára A Magyar Mikrobiológiai Társa, ság I. Kongresszusán résztvevő szov­jet ludósküldöitség tagja: M. M. Majevszfidj, Sztálin-díjas profesz* szor és F. F Talizin, az Orvostu­domány Doktora szombaton délben megérkeztek Budapestra. Velük együtt érkeztek a ferihegyi repülő­térre a Kínai Népköztársaság tu­dósíküldöttségének tagjai: Csen Vej­Kvej, a délnyugatkínai katonai és közigazgatási bizottság egészség­ügyi miniiszlehelyettese, Be Csen Cin, a délnyugatkínai katonai és közigazgatási bizottság egészség­ügyi minisztériuma főirodájának vezetője, Uj Si professzor, a Dal­nyij-i állami kórház és vizsgálóin­tézet igazgatója, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mikrobiológusainak küldöttei: Han Hjon Gi, a Kinn Ir Szén egyetem tanára, Kin Djong Kuk, agráregye. lemi professzor és Kim Vje Djun orvos. A küldöttségekéi Budapestre ér­kezésükkor Ligeti Lajos Kosuth­díjas akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke. Havas András Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, Ivanovics György akadé­mikus, a Magyar Mikrobiológiai Társaiság több tagja és a külügy­minisztérium képviselői fogadták. Megjelent fogadtatásukon N. G. Kczmyicseréro, a Szovjetunió ma. gyaror6zági nagykövetségének első tilkára, Li Szu-Con, a kínai nagy­követség eslő titkára és Li Cser Dja, a koreai" követség másod til­kára ia. , 11 , " * X Magyiair Mikrobiológiai Társa, ság I. Kongresszusára megérkeztek Budapestre a bolgár tudósküldött­ség tagjai is: Slefan Angelov, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja és Eliszej Jamev, a plovdivi Orvostudományi Akadémia rek­tora. Még jobban megszerettem a Szabad Népet, mert megismertem hősi harcait A szegedi dolgozók nagr érdeklődéssel látogatják a „Saabod Nép kiállítási" Alig hajnalodik. Az üzentek gé­pei még nem kezdték meg a nap­pali műszakot, a gépállomás trakto­rai is még csak ezután indulnak dübörögve munkába ki a szántó­földekre. Robogó autók, száguldó vonatok szállítják, röpítik széjjel az ország minden részébe, a legki­sebb falvakba is a Szabad Népet, hogy mire a dolgozók munkába in­dulnak. mindenkinek asztalán olt le. gyen a Szabad Nép. Először kezükbeveszik s csak ál­la pozzák, s vagy a munkahelyen a muirlka megkezdése előtt, vagy az ebédszünetben olvassák, hogy hírt kapjanak az országinkban folyó lázas alkotómunka eredményeiről De a Szabad Nép nemcsak a mi hazánkról ír, hanem az egész világ eseményeiről hírt ad, segít tájéko­zódni, világos utat mutat a népek történelmének és harcának nagy eseményeiben. A Szabad Nép nap, mini nap ke­zünkben vam, nap, mint nap olvas­suk sorait, de nagyon ritkán gon­dolunk arra a nehéz és harcos útra, amalyet a Szabad Nép napjai­tokig megtett. Pedig sokat kell erre gondolnunk, ha annyira szivünkhöz nőit lapunk fejlődésót és jelentősé, gét értékelni akarjuk. Ehhez segít hozzá a Szabad Nép útjával, fejlő­désével foglalkozó kiállítás, amely hétfőn nyílt meg Szegeden az MSZT-székházbam. Azóta az olvasók ezrei járják végig a termeket, áll­nak meg a hatalmas tablók előtt, tzemlélik nagy érdeklődéssel és lel­kesedéssel harcos lapunk útját. Üzemek, hivatalok dolgozói, «l iskolák tanulói nézik végig ezt a kiállítást s ismerkednek meg Pár­tunk közponli lapjának, a Szabad Népnek küzdelmes útjával. Ezen a kiállításon ismerkedett meg a Szabad Nép harcaival Jung Sándor elvtárs, az Egyelem dolgo­zója is, aki előfizetője a Szabad Népnek. — Minden reggel ott van Pártunk központi lapja az asztalomon — mondotta Jung elvtárs. — Úgy örü­lök, amikor nagyobb ünnepek alkal­mával piros fejjel jelenik meg a lap. Ez a piros fej azt jelenti, hogy most már szabadon, minden aka­dály nélkül állíthatjuk elő a komimi. nisla sajtót. Megismertem a kiállí­táson, milyen sokat harcoltak elv­társaink azért, hogy a dolgozókhoz eljuttassák a lapon keresztül a Párt szavát s hogy megismertem ezt a harcot, még jobban szeretem, még clválaszlhataillanabb kapcsolat fűz össze bennünket. Eddig is felmérhetetlen segítsé­get nyújtott a Szabad Nép olvajsá. sa napi munkánk elvégzéséhez. Ezen a kiállításon megismerhettük Pár­tunk lapjának útját s ez méginlkább ösztönöz bennünket napi munkánk végzésében. Megjelent magyar nyelven V. I. Lenin művei 23. kötete A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven V. I. Lenin művei 23. kötete, amely Leninnek 1916 augusztusától 1917 márciusáig ter­jedő időszakban Svájcban írt mű­veit tartalmazza. Lenin művei 23. kötetében sze* replő munkák, amelyele mind a marxizmus nagyvonalú alkalmazá­sát, kibővítését és továbbfejleszté­sét jelentik, legnagyobbrészt most jelemnek meg először magyar nyel. Sziahánovisia jelvényt kapott a Délmagyarország gépkocsivezetője Annakidején. amikor elindult a 100.000 kilóm óbereiS mozgalom a gépkocsivezetők közölt, Béres La jo,3 elvtárs a Délmagyarország és Viharsarok szerkesztőségének gép­kocsivezetője is elhatározta, hogy csatlakozik ehhez a mozgalomhoz. A mozgalom célkitűzése az volt, hogy a gépkocsival 100000 kdö­méiért tusának nagyobb javítás (fődarab-csere) né kül. Béres elv­társ ennek a célkitűzésnek meg is felelt és a 100.000 kilométer után megkapta a sztahánovisla okleve­let. Nem nyugodott azonban bele az elért eredménybe, hanem új célt tűzött maga elé. Még fokozot­tabb gonddal ápolta a gondjaira hízott gépkocsit és elhatározta, hogy megdunlázza az eddigi cél­kitűzésit, 200.000 kilóm' tért fut le vele födarab-osere nélkül. 162 000 k:lom5t?rt telt meg, ami­kor felterjesztették sztahanovista jelvényre és a múlt év utolsó nap­jaiban meg is kapta ezt a ki'ünte­tésl. Ekkor már közel tárt rélki. tűzéséhez, megközelítette a 190.000 kilométert. Béres Lajos elvtárs a sztahánovista-jelvény átvételekor megfogadta, hogy mindenképpen teljesítt vállalását, eléri gépkocsi­jával a 200.000 kilométert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom