Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

i 3 Szeretettel üdvözölj üli a magyar sajtó csongrádmegyei levelezőinek értekezletét AZ MDP CSONGRADMEGYEI PARTBIZOT TSAGAN/ \K LA^JA 1 VIII. ÉVF. 4. SZÁM ARA 50 FILLÉR • VASÁRNAP, IK">2. JANUÁR 6. A magyar sajtó csongrádmegyei levelezőinek értekezletére Irla t Péterhásl Emil, a „Délmagyaroresdg" levelemője Ma ülnék össze a magyar sajtó csongrádmegyei levelezői Hódmezővásárhelyen, a Béke-szálló nagytermében, hogy beszá móljának arról a munkáról, amelyei a levelezési mozgalom megindulása óta végeztek. Az üzemek és falvak legjobb levelezői adják ál egymásnak ezen az értekezleten tapasztalataikat, hogy az elkövetkezendő időben még jobb munkát végezhessenek és még jobban elősegítsék üzemük, dolgozó társaik termelő munkáját. Ezen a napon nem az úri világ hazug tollnokai ülnek össze, hanem a szocialista, a kommunista sajtó hadseregének tagjai, akik munkájukkal nagyban hozzájárulnák ahhoz, hogy a Párt c&ongrádmegyej lapjai: a Viharsarok és a Délmagyarország mielőbb megközelít, hesse példaképét, a bolsevik sajtótValamennyien, akik résztveszünk ezen az értekezleten, hetek óta vár. tunlk erre a napra, hogy elmondhassuk tapasztajatainkat, hogy egymáson segítve még nagyobb lendülettel induljunk harcba az ötéves terv harmadik évének mielőbbi sikeres befejezéséértÉn. mint a Szegedi Jutagyár dolgozója, több mint két éve vagyok a Délmagyarország levelezője. A felszabadulás előtt még gondolni sem mertem arra, hogy gondolataimat, észrevételeimet egyszer közölhetem azt olvasókkal. Szocializmust építő hazánkban azonban, mint minden, a sajtó is szabad lett és ma már a munkásés parasztlevelezők szabadon nyilváníthatják észrevételeiket a lapok hasábjain. Boldogan tekintek vissza kétéves levelezői munkámra- Büszkeség tölt öl, ha arra gondolok, hogy leveleimmel én is hozzájárultam üze. műnkben a termelés fokozásához, a versenymozgnflom kiszélesítéséhez, ez első és második tervév sikeres befejezéséhez. Bíráló cikkeim után a pvurtkafegyclem jelentősen meg. szilárdult. A késések száma 95 százalékkal csókkent és e jó eredmény eléréséhez az én soraim 's jelentős segítséget nyújtottak. A megbírált elvtársak most már rendes időben jelennek meg munkahelyükön és ai g akad az üzemben egy-két későnjövő. Tervünk isikeres befejezéséhez nagy segítséget nyújtott a Délma. gyarország által megindítóit „portyázó-levelezőbrigád", amelynek tagjai a többi textilüzem levelezői voltak- Bakaity Vera, a Texlilkombinát kormánykitüntetett sztaháno. vista előfonónője számos dolgozó munkamódlszerén javított. Bárdos Éva elvlársnő, az Uj&zegedi Kender MEO vezetője munkánk minőségének megjavításában nyújtott nagy 6egítséget, Schuszter János elvtárs, a Szegedi Kondergyár művezetője — volt versenyfetelőse — a munkaverseny kiszélesítéséhez adott számos jó szempontot. A portyázóbrigád által feltárt hiányosságokat és hibákat kiküszöböltük és a ja. vasolt munkamódszereket átvettük s ezzel jelentősen emelkedett a dolgozók teljesítménye. A portyázóbrigád bírálata nyomán megváltozott a művezetők munkaköre. Bevezettük az átadókönyvet, amely a felmerülő hiányosságok kiküszöbölését segíti elő. Most már minden művezeitő előtt világos az előző műszakban felmerült hiba és az átadókönyv segítségével ellenőrizni tudják egymást a műszakok vezetői. A portyázó-brigád tagjai hívták fel figyelmünket» a művezetők jogainak és kötelességcinek hetyeg gyakorlására. Bakaity Vera elvtáranő bírálata nyomán üzemünkben még nagyobb mértékben biztosítják a verseny nyilvánosságát. Megjavult a dekorációs munka isSz'tálin elvtárs 72- születésin apjára már nemcsak a fizikai dolgozók vettek részt a díszítés munkájában, hanem az üzem szellemi dolgozói is soha nieim látott igyekezettel és buzgaj ommai szépítették munkahelyüket. hogy ezzel is kifejezhessék szeretetüket és hálájukat Sztálin elvtárs iránt. Ebből ia kitűnik, hogy a jó bíráló cikkek nem rombolnak, hanem építenek. Minden bíráló cikk egyegy tégla épülő, Szocialista hazánkban. Éppen ezért minden levelező bátran írjon a hiányosságokról, mert ezzel nemcsak a saját üzemében,, munkahelyén javítja meg a munkát, szünteti meg a hibáikat és hiányosságokat, hanem más üzemben is. A hiányosságok és a hibák kiküszöbölése, a munkafegyelem megszilárdítása nem egyénj érdek, hanem az egész dolgozó nép iigye. Minden magyar dolgozónak érdeke a munkafegyelem megszilárdítása, a külső és belső ellenség elleni hiarc fokozása, mert csak így tudjuk ötéves tervünk sikeres befejezését és a Szocialista Magyarország felépítését biztosítani. A szocializmus építésének, a munkafegyelem megszilárdításának a hiányosságok megszüntetésének leghatásosabb eszköze a sajtóban megjelenő bíráló cikk, amely jobb munkára serkenti a dolgozókalt. A magyar sajtó levelezőinek az elért szép eredményeik tudatosítása mellett a hibák , megszüntetése a legfontosabb feladatuk. A bírálai gyakorlása az a fegyver, amely szinte máról holnapra képe® megszüntetni a hibákat és egyre fokozódó lendületet adni szocialista építésünknek. A mai értekezletein ezek a bírálni merő emberek, a magyar sajtó levelezői ülnek össze és egymás tapasztalatait kicserélve indulnak harcba a béke megszilárdításáért Mint a Délmagyarország egyik levelezője, kommunista üdvözletem küldöm az értekezlet résztvevőinekKívánom, hogy az értekezlet után még nagyobb lendülettel végezzék munkájukat s én igéram a magam részéről, hogy az értekezlet után úgy veszem kezembe a tollat, hogy becsületesen álljam meg helyemel azon a poszíon, amelyre Pártom állított: a proletár közvélemény parancsnokainak soraiban. A MUNKAFEGYELEM MÉRLEGE NÉGY SZEGEDI ÜZEMBEN A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete új minisztériumok létesítéséről 'A Magyar Távirati Iroda jelenti: A törvényerejű rendelet értelmében a kővetkező új minisztériumokat állítják fel: állami mező- és erdőgazdaságok m'n'sztériuma, élelmiszeripari, középgépipari, építőanyagipari, postaügyi minisztérium és a helyi ipar minisztériuma. Az eddigi élelmezési minisztérium az élelmiszeriparnak külön minisztériummá való átalakulása folytén begyűjtési minisztériummá, a közlekedés- és postaügyi minisztérium pedig a postaügy külön minisztériummá való alakulása folytán közlekedésügyi minisetériummá változik. Az Elnöki Tanács az állami- és erdőgazdaságok miniszterévé Hegedűs Andrást, élelmiszeripari miniszterré Altomáre Ivánt. középgépipari miniszterré Zsofinyecz Mihályt, építőanyagipari minszterré Apró Antalt, poefiaügyi miniszterré Katona Antalt, a helyi ipar miniszterévé Szabó Jánost, begyűjtési miniszterré Nagy Imrét, kohóés gépipari miniszterré Kossá Istvánt, közlekedésügyi miniszterré Bebrtts Lajost választotta meg. Miniszterhelyettesek kinevezése Az Elnöki Tanács a középgépipari miniszter első helyettesévé Bíró Ferencet, az építöanyagipari miniszter első helyettesévé Kökény Mihályt, a helyi ipar miniszterének első helyettesévé Csikós Nagy Bélák az állami mező- és erdőgazdaságok miniszterének első helyettesévé Koczor Lajost, a begyűjtési miniszter első helyettesévé pedig Tasnádi Sándort nevezte ki. A munleafegyelem megszilárdítása szocializmusunk építésének döntő kérdése. Azok az üzemek, ahol magukévá tették Rákosi elvtársnak a munleaf egyelem fontosságáról mondott szavait, ott a tervteljesítés is nagyban előrelendült. Nem tűrjük meg magunk között a fegyelmezetlenkedőket! A Szegődi Autójavító ÁV dolgozói ü remükben gyakorlatba ültették át Rákosi elvtárs szavait: „Fegyelmezési eszközök közül legfontosabb annak a közszellemnek a kialakítása, amely forróvá teszi a tulajt a lógósolc, a fegyelmezetlenek lába alatt." Az elmúlt évben az Autójavító Állami Vállalatnál dolgozott Iíopovitz János és Hódi Gyula. Ezek a dolgozók töobizben későn jártak be munkahelyükre és ott a munkájukat nem végezték becsületesen. Többször kaptak figyelmeztetést, hogy lássák be hibájukat és járjanak rendesen dolgozni. De ők, nemhogy megelégelték volna ezt a fegyelmezetlenséget, hanem decemberbein egy ebédidő alatt kimentek a sarkon lévő kocsmába, ahol az „asztal alá itták magukat." Nem törődlek azzal, hogy ittasan nem állhatnak az esztergapad mellé, még egy másik társukat is felszólították, hogy tárison velük. Ez a dolgozó azonban tudta, hogy nem szabad ezekre a notórius lógókra hallgatnia és szó nélkül ott hagyta őket. Kopovitz ós Hódi miután leitták magukat, csak három nap miulva mentek be az üzemibe. A többiek, akik becsületesen dolgoz, tak, akik rendesen jártak munkahelyükre, eleget tettek kötelességüknek, felháborodva mentek a vállalat. vezelő®éghez, hogy azonnal távolítsák el az üzemből ezt a két fegyelmezetlenkadőt, mert különben ők hagyják el a munkájúikat. „Nincs szükségünk olyanokra, akik a mun. kainkat nem előre segítik, inkább kerékkötői a fejlődésünknek" —mondta felháborodva az egyik dolgozó. A vállalatvezetésig elegei tett a dolgozók kérésének. Nem cz volt az első eset, hogy eaek a „lógosok" megbontották a munkafegyelmet és ha elbocsátják őket, intő példát állítanak a löbbi dolgozó elé. Ez eset után már nem akadt olyan dolgozó az Autójavító Vállalatnál, aki igazolatlanul hiányzott, vagy késelt volna. Miután a munkafegyelem megjavult, a termelés növekedésében is jelentős eredmény mutatkozott. 1951 december havában már befejezték az 1952-es év első negyedévét. Ennek az eredménynek az elérésében jelentős segítséget nyújtótt a munkafegyelem megszilárdítáía. A munkafegyelem csak ott lehet szilárd, ahol a vezetők hivatásuk magaslatán állanak De nem minden üzemben áll ilyen jól a munkafegyelem kérdése. A Keramit Téglagyár dolgozói között bizony még számos dolgozó van, aki nem Ismeri az órát és 7 óra helyett negyed nyolcra, vagy fél nyolcra jár be dolgozni. Amint azonban az óra négyet mutat, ők az elsők, akik a villamosra lépnek. Ez a laza mun. kafegyelem megmutatkozik a termelésben is. A Téglagyár dolgozói csak az utolsó napokban tudták évi tervüket teljesíteni. Ki a hibás ebben? Hibás elsősorban az üzemi bizottság, a pártszervezet vezetősége és a vállalatveze'-őség. Az üzemi bi. zottság munkája a múlt évben nem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek. Nem tartotta sürgős problémának a munkafegyelem megszilárdítását. A pártvezetőség még nem el. lenőrízle az üzemi bizottság munkáját, nem adott segítséget a népnevelőkön keresztül. Nem érttették misg az állandó későn jövőkkel, hogy a Téglagyár dolgozói szervesen kapcsolódnak az építéshez ós nem tűrhetek meg maguk között olyan dolgozókat, akik építős helyett rombol, nak. A pártveztetóíég újraválasztása óta azoniban nagymértékiben csökkent az igazolatlanul távolmaradók, késők száma, ami annak a jele, hogy az új vezetőség nagy súlyt helyez a munkafegyelem megtszilárd í t ásóra. Az ellenőrzés a csoportvezető:, munkája lett és a dolgozókkal rendszeresein foglalkoznak a népnevelők, elbeszélgetnek velük és megmagyarázzák: minden perc. késés egy-egy elrabolt tégla Szlálinvárostó). Ka. zinczbarcikától, Inotától. A dolgozók ezt mindjobban megértik és egyre csökken a késők száma. Szilárdiné tanult a bírálatbál A Szegedi Falemez,gyárban szerdán reggel ünnepséggel kezdték meg az 1952-cs tervévet. Az üzemi bizottság titkára ismertette a dolgozókkal a mult év hibáit és eredményeit, egyben a hibák kiküszöbölésére és az eredmények növelésére hívta fel a dolgozók figyelmét. — Hiba van még mindig a munkafegyelem lenén — mondotta az üb titkár. Még mindig nem ériették meg egye is dolgozók a munkafegyelem fontosságát. Például Szilárd] Imréné szombaton elkésett. Igaz, hogy mikor a kapun bejött, csak két percet késett, de míg az öltözőbe ért, míg átöltözött, mire elfoglalta munkahelyét, a két percből már tíz perc lett. Tehát 10 perccel később fogott hozzá a napi tervteljesíl'ésé. hez. Az egész gyár nem érzi meg nagyon ezt az egy késést, de a Szila ixliné brigádja már kárt szenved és bizony ezt a késést alig-alig tud. ják behozná napi munkájuk alatt. S mondjuk mag: a többi dolgozó társa sem szeret más helyett dolgozni, ha nem feltétlenül szükséges. Mindenkinek megvan a saját munkája. Szilárdiné elvtársnő sokáig nézett maga elé, majd felijeit és beismerte hibáját, egyben ígéretet tetF. hogy többet nem fog késni. Ami szintén a munkafegyelemhez tartozik A Szegedi Serléshizlalda két. szer nyerte el az él üzem csillagot és a minisztertanácsi vándorfászló várományosa A dolgozók ebben az üzemben különös jó eredményt értei: cl, s ezeknek az eredményeknek az elémében igen nagy szerepe van annak, hogy a munkafegyelem meg. szilárdult, A dolgozóknak a munka, hoz való viszonya különösen azóta javult meg, amióta a fizetésben áltértek a prémium-rendez rre. Hiányzás nincs, a későn járások M megszűntek. Megállapíthatjuk tehát, hogy eb. ben az üzemben nagyobb hiányosságok a munkafegyelemben nincsenek, s talán éppen ezért látszik első pillanatban kicsinyeskedésnek »z, amit a köve-.Uezőkben fel akarunk vetni. A munkafegyelemhez tartozik az is, hogy a dolgozó munkaideje alatt ott legyen azon a munkahelyen, ahová ez üzem állította. Ez vonatkozik minden dolgozóra, de különösképpen a portásra, mert ha a portás nincs a helyén egy ellensége® elem pillanatok alatt lerombolhatja azokat az eredményeket, melyeket a becsületes, öntudatos, fegyelmezett dolgozók hór.apok alatt létrehoztak Márpedig ez történt a Szegedi Sertéshizlaldában. Pénteken dél. etőt 10 óra 5 perctől 10 óra 15 percig a portán nem tartózkodott senki, bárki szabadon járhatott a kapun ki-be, nyugodtan beszórhatott volna akármilyen pusztító mérget az aktokba, melyben százezreket érő disz. rók híznak, vagy akár el is hajthatott volna közülük pár darabotAz üzem vezetősége vizsgálja ki ezt az esetet és részesítse komoly figyelmeztetésben a faladatát hanyagul teljesítő portási! • Négy üzem példájából láthattuk, hogy a szegedi üzemekben jelentős fordulat történi a munlcafegyelem terűidén. Általában mindenütt a nevelőmunlea fokozásával érték el riz eredményt, de nemcsak az Autó. javító az egyetlen üzem, ahol a komolyabb fegyelmezéstől se riadtak vissza. A szegedi üzemekben is kezd kialakulni az a légkör, mely nemi tűri meg a fegyelmezetlenkedőket, egyre több öntudatos dolgozó látja be, hogy a fegyelmezetlen munkás végső fokon az ellenséget segíti. A négy üzem példájából azonban az is kitűnik, hogy van még tennivaló a munkafegyelem területén. Koránt, sem mondhatjuk el, hogy már minden dolgozó számára olyan szükséglet a fegyelem mint a mindennapi kenyér. A szegedi üzemekben is ezzel a jelszóval indult a munka a harmadik tervévben: „MINDEN NAP TÜLTEIjJESITJÜK TER VÜNKET!" Ez a jelszó azonban csak úgy válik valósággá, ha egy pillanatra se tesszük le a fegyvert a munkafegyelemért folytatott harc fronlszakaszán sem. Megkezdődtek a termelési értekezletek Még jobb mun Sióra tettek ígéretet a Ruhagyár dolgozói A Szegedi Ruhagyárban január 4-én tartották meg az adminisztratív ós rakiári dolgozók részére a termelási értekezletet. A terv, gz előttük álló feladatok ismertetése után nagyszámban szólaltak fel a dolgozók. Előirányzatunk túlteljesítésével verjük vitása a rémhíreket Az első felszólaló Módlicsné elvtársnő volt. — Az ellenséget tehetetlen dühre gerjesztette az, hogy rendet teremtettünk a közellátás vonalán és most a régi módszerrel: a rémhír, terjesztéssel próbálkozik — mon. dotta Módlicsné elvtárarö. — A legképtelenebb rémhíreket dobták be a köztudatba s különösen a 100 forintosok lebélyegzéséről szóló aljas koholmánnyal tévesztettek meg egyeseket. Mi az ellenség támadására még jobb munkával] válaszolunk. Osztályunk dolgozói — válaszul az aljas rémhírre — kollektív felajánlást tettek, hogy 2 százalékkal túlteljesítjük napi előirányzatainkat. Felajánlásainkat máris túlteljesítettük, mert 2 százalék he. lyett 4 százalékkal teljesítettünk többet. Ez a válaszunk! ...hagy minden nap túlteljesíthessük tervünket A végig igen lelkes hangulatban lefolyt termelési értekezleten újabb versenyfelhívások is történtek. Gulyás László a nyersáruráktár neveben versenyre hívta a készáru és műszaki raktár dolgozóit, Gál Artr.-a pedig a nyersáruraklár nyilvántartói nevében hívlia versenyre a készárurak'ár cs az üzemanyagraktár nyilvántartóit. Sági Gyula azt vetette fel, hogy szerinte az együttműködés nem volt megfelelő 5 éppen ezért volt nehézkes az anyagellátás. Kocsis Jáno.s orra mutatott rá, hegy szállítási munkájukat nagyban nehezítik a rossz talpfák, amelyeket ki kellene cserélni. Bare as elfekvő késeietek ellen Az anyag- és áruforgalmi osztály dolgozói nevében Ábrahám Pál rnu. tátott rá arra a hiányosságra, mely abban mutatkozik meg, hogy elfekvő anyag van a raktárban. Ez a hiba is a jó együttműködés hiányának a következménye, tehát az együttműködést kell megjavítani s akkor a hibát meg lehel szüntetni. A Szegedi Ruhagyár valamennyi üzemrészében megtartották már a termelési értekezleteket s ezeknek a termelési ér'ekez'etfknek „ nvomán egész -sor hiányosságot sikerüli ki. küszöbölni a munkából.