Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

4 (CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR «. PA RTÉLET A CSOPORTOS AGITÁCIÓ NÉHÁNY FORMÁJÁRÓL jtisoportos „g,^ g VSK különöset, valami újai? Nem, ezt egy. általán nem jelcini. A nagy dolgok mindig egyszerűek — csupán al. kalmazni kell azt, amit évszázadok óla alkalmaznak a dolgozó parasztok téli estéken. Sztálin elvtárs a sztálingrádi csata, előtt tanulmányozta Kutuzov és más régi orosz hadvezérek taktikai és szlratégiaü módszerét. Mindegyikben volt valami jó, amit új tartalommal megtöltve, továbbfej. leszlve, át leholclt venni. És Sztálin elvtárs győzelemre vezette a Vörös Hadsereget Sztálingrád rontba. dölt falai között. Nekünk is tudatában kell lem. niink annak, hogy nem mi vagyunk az első agilálorok Magyarországén. A századforduló táján különösen itt, Csongrád megyében, az agrárszocialista mozgalom egész falvakat, cgósz vidékeket hódílott meg. Hogyan agitállak az első parasztfegitáloroik? Téli estéken, amikor kukoricáfoszlúsna, vagy beszélgetésre összejöttek egymás házában a dolgozó parasztok, közéjük vegyüllek, azaz nem is vegyültek, mert közéjük tarloziak, egyek voltak velük; éppen olyanod: voltak, mint a többi elnyomott panasz 1. csak messzebbre látlak, öntudatosabbak voltak. És a szomszédolásokon arról beszéltek az ngrár.szocielista agitátorok hogy el kell kergetni a grófot, szét kell osz. tani földjét a falusi szegénység között. Ezeket a téli beszé Ige lésekel, szomszédolásokat a nyári nralóEtzlrájikok, a híres kaszás-zendülések követték. A lázadás magvát télen v elet lék el, a nyár hevében nőit naggyá. Az agitációs módszer tehát eredményes volt, I A ftlit«b»duU« ntAn| ' Mg jóvoltából mi szabad földön, szabad emberek lenünk. De meg kellett küzdenünk a Kisgazdapártba bújt reakcióval, a jobboldali .zociáldemokratákkal. az áruló klérussal. Ebben a harcunkban is sikeresen alkalmaztuk n szomszédolás, a csoportos agitáció leülönböző módszereit. A fordulat éve után azonban mindinkább kezdtük elhanya. golni ezt a jól bevált, imtriár népszokássá fejlődött agitációs mód. Bzert. Legfőbb ideje annak, hogy újból felelevenítsük a szomszédolás, kenopolás, a C3oporloe aigiláció egyéb formáit. | A csoportos agitáció lényege t Az, hogy amikor léli estéken összejönnek egymáshoz szomszédolni, be. szélgetoni a dolgozó parasztok, akkor közéjük mennek népnevelők, még hozzá 3 környék legjobb népnevelője, ő irányítsa a beszélgetést és terelje szót a legfontosabb állami és poliliikai feladatok megbeszélésére. Ilyenkor, télutolján már a tavaszi munkákról szoktak beszélgetni a falvakon. A népnevelök feladata, hogy ezt a helyes szokást továbberősítse és ilyen szomszédolásokon már azt is meg lehet beszélni, hogy tavasszal hogy és mint osztják majd el az igaeröt a tavaszi munkák elvégzésére. A szomszédolás j tehát I nem valami különös, nent valami új módszer, csupán a falu évtizedek, év. századok óta megszokott népszó, kásába való beépülés és ennek a népszokásnak és formának új tartalommal való meglöltése. Mielőtt arról beszílnén-k, hogy hogyan kezdjünk hozzá a konopolá. sok, szomszédolások megszervezéséhez, szólnunk kell arról, hogy ebbs az eredeli népszokásba semmiféle mes torkéltséget, semmiféle erőszakollságot nem szabad bevinni. Egyenesen halála a szomszédolásnak, ha holmi hivatalos cédulákkal, vagy bürokratikus módszerekkel kísérlik meg összehívni arra a szomszédokat. Ellenkezőleg: minden falunak, községnek megvan a maga sajátossága. Makón a konopolás, Algyőn a gyékényfonás, másutt más: kukoricomorzsolás, foszlóka, vagy egyszerű beszélgetés. Ezekre a beszélgetésekre kell elmenniök a népnevelőknek. Hogyan kezdjünk hozzá a szomszédolások, a csoportos agitáció megszervezéséhez? A pártszervezelrrek természetesen tervet kell készítenie arra, hogy hány jé népnevelője van, a népnevelőket hogyan oktatja ki és mire, azután maguk a népnevelők, vagy saját lakásukba, vagy szomszédjuk lakásába meghívják a szomszédokat beszélgetésre. Beszélgetésre és előadásra. Tehái a szomszédolás semmiben sem különbözik a téli estéken egyébként is szokásos paraszti beszélgetésektől. Annyiban kiilönbö. zik, hogy ezeket a beszélgetéseket politikai tartalommal megtölteni a népnevelők feladata. Súlyos, sót jó. válehctetlcn hibát kövei el azonban sz a népnevelő, aki csak „politikai leérdésekröl" akar beszélni a dolgozó parasztokkal. A népnevelés munkája nem huszárroham, hanem szívós, hosszantartó, alapos munka. A népnevelőnek ludnia kell azl is: a falusi osztályellenség nemcsak úgy harcol ellenünk, hogy nyílt ellenállásra szélit ja fel a dolgozó parasztokat, mert erre már nem hallgatnának a dolgozó parasztok, hanem elsősorban úgy, hogy a politikai kö. zömbösség hangulatút igyekszik elterjeszteni. Vagyi3 azl: „ez politika, ez bennünket nem érdekel, beszéljünk másról". Ugye sokszor találkoztál népnevelő elvtárs munkád során ezzel a mondattal? Mi a 1e feladatod most? Amikor a közömbösség ércfalába ütköztél, hiszen, aki ellentmond, azzal még croil: lehet vitatkozni, de mii tegyél azzal, aki se jót, se rosszal nem mond csak éppen közömbös. Mit tegyél? Ezer arca van az életnek, ezer kérdésre ezer válasszal felelj. Nem érdekli a te dolgozó parasztjaidat a politika? Sebaj! Majd te megszeretteted velük. Hogyan? Hál ha politizálni nem szerelnek. laián szeretik a szép regényeket, olvasnivalókat, vigyél magaddal szomszédolásra a falusi népkönyvtárból tgy jó könyvet. És azt olvasgassátok rendszeresen. Majd ügyoeen fejleszd ál ezt az olvasást. Újságolvasássá is. De akkor se hanyagold el a könyvel:, regények olvasását. Ha már újságot olvasol, akkor bevitted a politikái a közömbösök közé és innen már csak egy lépés, hogy rendszeresen megbeszéld a környék dolgozó parasztjaival a politikai feladatokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nevelni nem annyit jelent, hogy ajtóstól rohanni a házba. Mégegyszer ismételjük. Mii tegyünk a csoportos agiláción? 1. Beszélgessünk az emberekkel, 2. Olvassunk könyvel, szépirodalmai, regényt, novellát, elbeszéléseket. S. Olvassunk újságot, 4. Hallgassunk rádiót, 5. Bármilyen népszokásra is gyűljünk össze, bármit tegyünk is, a népnevelő legyen az emberek közölt és mikor négyen-öten vannak, akkor szomszédoljon, barátkozzon, beszéljen, neveljen, terjessze a párt szavát. Néhány szó a párfonbeiüli bürokráciáról I •ics em brP I a világon, , , . I aki ne szid. Sikeres felvilágosító munkával készülnek az Ü8 választásokra a RÖVIKÖT dolgozói A Szegedi Rövid, és Kötöttáru Vál találnál megkezdődlek az üzemi bizottsági választás előkészületei. A választások sikerét széleskörű fel. világopító munka segíti elő. Ezt « célt szolgálják a vállalat helyiségeibon. elhelyezett plakátok is, amelyeken a többi között ilyen jelmondatokat otvaahaitumk: „Munkafegyelemmel az ÜB választások sikeréért!" — „Kartárs, mit lettél áz ÜB választások érdekében?" A felvilágosító munka eredményezte azt is, hogy nemcsak nagyszámban történ, lek meg a felajánlások Rákosi elvtárs születésnapjára, hanem rövidé, sen a vállalásoknak mintegy felét már teljesítik is. Az ÜB választásokat jő és alapos ütemtervvel készítik elő és vállalatunk dolgozói a következetes propaganda-munka nyomán mindinkább tisztában vannak az ezzel kapcsolatos kötelességeikkel. Mif.d szélesebb körben tudatosodik, hogy a szakszervezet munkáját a párt mész. sziemenő segítsége teszi lehetővé. Vállalatunk szakszervezete szorosa® együttműködik a pártszervezettel ég közösen igyekszik megoldani a dolgozók minden problémáját. Bízunk banme, hogy az ÜB választásokkal olyan politikailag jólk'épzelt, osztályhü dolgozók kerülnek az ÜB-be, akik követik a párt útmutatását és minden segítségei megadnak ahhoz, hogy vállalatunk dolgozói megvalósíthassák azokat a feladatokat, amelyeket népgazdaságunk érdekei megkívánnak tőlünk. Hoffmann Endre, a „Dólmagyeirország" levelezője A SZERETET ANYAGI ERŐVÉ VÁLIK Hosszú kocsisorok kanyarodtak hetipiacos na. pókon a Szeged felé vezető utakon. A gazdák már éjfélkor elindullak a városba, hagy megőrölicssék a búzájukat. Igyekezni kell, hogy ne az utolsók legyenek a lemérésnél, mort akkor csak éjjelre velődnek haza. Tóth István mórahalmi dolgozó paraszt már az időző este elkészíti az őrölni valót, hogy már hajnalban indulhasson. A nap első sugarai a Tiszamalom előtti Vértanúk, •terén éri Tóth Istvánt, fi is beáll a hosszú sorba és nyugodtan várja, hogy rá kerüljön a sor. A ió fejébe nyomja az abrakos tarisznyát és 6 magái is a tápéi szatyorban motoz ennivaló után. Elölte is, hátamögőtl is bekcsen szunyókálnak az öiöl'etők, mig a lovak a szénát ropogtatják. MdT jó 8 Óra fölé jár az idő, amikor vagy 80 kocsival előbb mozgolódást vesz észre Tóth István. — ,JVa, kezdik már!" _— '(-. •'doita örömmel és úgy érezte, ma hamarább hazaér, mint a múltkor, mi. kor őröltetni vflft hozott. Megindullak a. ser. kerek cs TótjL Izivan mind közelebb jutott a lemérőhöz. Még két kocsi és Tóth István adogatja le a búzával teli zsákokat. Búzáját lemérik és ráírják: 5 órakor jShel a liszt éri. > — A mindenségit neki, hál miért olyan későn? — hangzik a szó Tóth István szájából. — Értse meg. nemcsak magának őrölünk itt, hanem ide jár Tápé, Szőreg, Alsóközpont, az egész környék — mondja a mázsáló békilisképpcn. Ebben az időben nemcsak Tóth Istvánnak volt panasza, a Tisza-malom dolgozói felé, hanem számtalan dolgozó parasztnak. Egész napoka,t eltöltöttek azért, hogy azt a kis búzát megőröljék. amire szükségük van. Ezelőtt két évvel a malom nem győzte megőrölni azl a sok gabonát, amit szállítottak a falvak, tanyák dolgozó parasztjai. * Autótülkölés riasztja fel az Artézi kút melleit fürdő kacsákat Domaseéken. Hatalmas teker, autó áll meg a domasz Ti Kszleloszló fiók «10K „ — Megjöttek a lisztések! — kiáltanak az elosztóhelyiség felől. A leli liszteszsákokat egymásután adogatják le az autóról, alig győzik hordani. Helyébe teli zsák őrölni valót raknak lel és az autó máris indul vissza a Tisza.malomba. Ma nem kell már a dolgozó parasztoknak napokat eltölteni az őröl. lelésscl, hanem órák alatt kicserélik a szemes gabonát lisztért. A munkásparaszt szövetség a kölcsönös segítésen keresztül iíy erősödik, mélyül el mindjobban. Hogy még eredményesebb legyen a Tisza malom dolgozóinak munkája, felajánlásokkal készülnek pártunk vezérének, Rákosi elvtársnak születésnapjára. Brigádonként, egyénemként ís jelentős felajánlások születtek Különösen kitűnt vállalásával a zsákoló. brigád. A vállalat eddig naponta 450 mázsa gabo. nát őrölt meg, most a kiilönbőző újítások bevezetésével az « mennyiség 500 mázsára emekedelt. A zsákoló brigád vállalta, hogy ezt a mennyiséget állandóan biztosítják és emellett a szükséges üreg zsákokkal ellátják az üzemel. A lisztmérő brigád nevében Dobé Fe. renc brigádvezclö vállalta, hogy az első negyed, évi lisztbezsdkoló tervit • ket március 28-ra. teljesítik. Ez a vállalás azt jelenti, hogy a napi 400 zsák helyett 700 zsák lisztet adnak népgazdaságunknak. Sptéber József sztahanovista fő. molnár vállalta hogy a finomliszt megtakarítást mázsánkéul 2 forint helyett 2J5 forintra leljesiti. Ezeknek a. vállalásoknak teljesi'éss, sőt túl. teljesítése leSz bizonyítéka annak a szeretelnek, amelyei a Tisza-malom dolgozói éreznek Rákosi elvlárs iráni. Hogy munkájukat siker kisérje, feltétlenül szükséges azon. ban a műszaki előfeltételek további biztosítása és azoknak kihasználd. sa. Ilyen módon biztosak lehetünk abban, hogy a Tisza-malom dolgozóinak Rákosi elvtárs iránt ér. zelt szeretete anyagi erővé válik. ta volna már az „átkozott bürokráciái." Ami a párlfunkcionáriusokat illeti — mondjuk a falusi, járási funkcionáriusokat, — ők napjában háromszor is átkozzák a tanácsoknál és egyéu állami szerveknél megnyilvánuló bürokratikus huzavonát. Ez egyszer azonban söpör, jiink a magunk házat óján. Beszéljünk néhány szót a ..pártbürokráciáról-" A bürokrata al,att rendszerint pápaszemes, fekete könyökvédős, régivágású hivatalnokot értenek, aki egyik szekrényből a másikba, egyik szobából a másikba tologatja az ügydarabokat egy-egy levél kíséretében. Ez a bürokrata-típus az emberek gondolkodásmódjában úgy jelenik meg. mint a reakciós — és természetesen pártonkívüli személy. Ha csak ők lennének a bürokraták, az ellenük való harc gyerekjáték, vagy még annál is könnyebb lenne. Nézzük meg közelebbről, milyen károk származnak az ügyek for. mális, bürokratikus intézéséből? A párt megyeblzotfsága Tuska Pálnéi. a mekói járási bizottság politikai munkatársát arra kérte, jelentse, hogy a járás területen hogyan folyik a szocialista szektorok pártszervezeteibsin a pártok, tatás. A jelentés meg is érkezett, még pedig határidőre. A következőket tartalmazta: „.. .Ófö'deák AMG középfokú 11 fő, alapfokú 10 fő." Már tudniillik hallgató az alap-, illetve középfokú iskolán. Az óföldeákihoz hasonló számokat felsorolta Tuska elvtársnő a járásban lévő összes termelőszövetkezetre, összes gépállomásra vo. nalkozóa-n, do arról, hogy az esti iskolán milyen politikai munka folyik, arról, hogy van-e hiányzás a különlböző tanfolyamokon, egy árva szót som szólt a jelentés. Vájjon mihez kezdhetne ezzel a jelentéssel a megyei pártbizottság? Legfeljebb összeadhatná a harminc, egynéhány tszcs különböző számadatait és a sok kétjegyű számból lenne egy háromjegyű. De még mindig nem tudná senki, hogy mit kell tenni a szocialista szektorokban folyó oktatás színvonalának emeléséért, a termelőszövetkezetek pártoktatárénol: megjavításáért, holott a jelentésből ezt kellelt vol. na megludni, De éppen ez nem derütt ki belőle. A lélektelenül egymás mellé írt számok mögött nem látszik az élet. Aki ezt a jelentést olvassa, annak az az érzése, hogy aki írta úgy gondolkodott: „Jelentést kérnek? Ennél mi sem könnyebb. Gépírónő és papír kérdése az egész-" j~T ~T~. | j természetébői I 4 P*rtm»°''» I fakad, hogy a számok mögött élő, eleven, érző emberek vannak. Amikor a párt. funkcionárius számokat ír, akkor mindig gondoljon arra, hogy ha azt írja ,,10", akkor ezzel azt mondotta: 10 ember. Még hozzá nem is akármilyen ember, hanem tíz tagjelölt, vagy tíz párttag, vagy líz pártonkívüli. Ha ezt elfelejtjük, akkor könnyen ártalmára lehelümc pártunknak. A kiszombori „Petőfi" termítőszöve'kezet pártszervezete például számszerű felajánlást tett arra, hogy december l-ig meghatározott számú tagjelöltet vesznek fel a párt soraiba, A felajánlást teljesíteni illik. A kiszombori elv. társak „teljesítették." — Szám. szerűen- Csak a taggyűlésen derült ki, hogy az ilyen bürokratikus munka megbosszulja magát. A párttagok ugyanis nem fogadták cl a tagjelölteket, nagyon helye, sen kifogásolták, hogy . a vezetőség olyanokat javasol felvélelre, akik még semmiféle munkába® részt nem vettek. Ebben az esetben néhány elvlárs bürokratikus .pártmunkájának" könnyen az lehetett volna az eredménye, hogy a párt tagjelöltjei közé nem odavaló emberek kerülnek. Valószínűleg ezek az elvtársak sokat beszéltek már az éberségről, a párt sorainak tisztaságáról, ie amikor arra került a sor, hogy a gyakorlatban valósítsák meg a pártszervezési elve. ket, akkor a politikai munkát felcserélték az adminisztratív munkával és ezzel vétetlek az éberség ellen vétetlek a párt tisztasága ellen is. i . . ,. ... | tehát nemA tiUrokrácin I , , . I ! csak a ko. nyökvédős. cvikkeres „reakciós" hu valalnokok tulajdonsága, hanem nagyon sokszor bennünk, magunk, ban, a mi soraink között is jelentkezik- Nem egyszer a pártbizottságokat is eléri ez a metely. A hódmezővásárhelyi városi pártbizottság január 22-i ülésén .tárgyalta" a tag- és tagjelölt felvéte; ügyét. Egy hónap alatt egy egyé. nileg dolgozó parasztot vettek fei tagnak Vásárhelyen. A beszámolóban mégis a következő mondatot olvashatjuk erről a kérdésről. A szocialista kereskedelem doigozói, az új értelmiségiek. Ezek az új erők nagy számmal jelentkeznek pártunkba- De nem szabad elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztság legjobbjainak bcszerve. zését scni." Összesen egy azaz írd és mond egyetlen egy dolgozó parasztot vesz fel ozázegyndhány hódmezővásárhelyi alapszervezet és a városi pártbizottság ülésén Mkiismeretfurda'á3 nélkül elmondják a sablont ..nem szabad elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztság beszervezéséi sem"Vájjon nem bürokrácia.e ez? Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy csak szavakban nyilvánul ez meg. esetleg csak stílusbeli tévedésről van szó. Szó sincs róla. A pártbizottság „tárgyalta" a tagjelölt-felvétel ügyét és — határozaiot „elfelejtettek" hozni az ügyben. Tehát ,.kitárgyalták" a tagjelöltfelvétei ügyét — és maradt minden a régiben. Ez a jelenség a pártélet bürokratikus megnyilvánulásai közé tartozik- Forma szerint eleget tettünk a kötelességünknek, ami » lényeget illeti, a munka megjavítását, abban viszont nem sok történt. Pedig van mit tennünk és lehet Is mit tenni. Ezt a szentesi járási pártbizottság példájából tanulhatjuk meg. A megyei pártértekezlet élesen bírálta a szentesi jáiási pártbizottságot. mert néhányszáz régi (1949 beli) tagjelöltje van. akiknek már régen tagoknak kellene lenniök. A járási pártbizottság e bírálat nyomán fátszámolta a tagjelöltekkel való bürokratikus bánásmódot és eleven politikai munkába kezdett, többek között utasította az alapszerveze. tek vezetőit, hegy rendszeresen beszélgessenek a tagjelöltekkel. a pártéletben a bürokrácia, hanem elvi kérdés. Sztálin elvtárs arrn tanít bennür«. ket. hogy a bürokrácia nem más. mint a kispolgári befolyás megnyilvánulása a párl. és állami szervekben. És ez a befolyás na. gyón gyakran elvi kérdésekben is jelentkezik' A hódmezővásárhelyi „Szántó Kovács János" termelőszövetkezet elnökhelyettese kijelentette: „Én nem így fognám a középparasztokat, min' ahogy ti mondjátok. Egy kicsit meg kellene nyomni őket." Ez az elnök elvtára ezzel azt mondotta; nem politikai munkára van szükség, hanem kény. szerítő eszközöltet kel| alkalmazni a középpnraszlok felé a termelőszövetkezetbe való belépés érdekében. A politikai munka felcserélé. se adminisztratív munkává] vájjon néni kispolgári ál forradalmiság ez? A páflmunkában itt-ott jelent, kező bürokrácia leküzdése elsősorban azl jelenti, hogy minden ügyet érdemben intézzünk é3 semmit se csak a látszat kedvéért. A látszat kedvéért beszámolót írni, a látszat kedvéért jelentést írni. a látszat kedvéért vezetőségi ülést tartani annyi, mtat becsapni a pártot. | nem egjmerű lilbn Saarbrííc^en Niüü^viiiínisztériunio! Ié?esífe)t és diplomáciai Képviselt küldőt! Párizsba Béri in (MTI). Bonni kormánykörökben heve6 tiltakozással fogad, ták a francia kormány legutóbbi döntését, amellyel Grandval eddigi saarvidéki francia főbiztost Franciaország saarbrückeni nagykövetévé nevezte ki. Az Adenauer-kormány zal. hogy a Saarvidéket elcsatolják Németországtól Bonnban nagy meglepetést kel. telt az a hír, hogy Saar-vidéki kormány „önálló" Saar-vidék küu ügyminisztériumot létesít. A saarbrückeni kormány ezenkívül elhaazza, 'ározta. hogy diplomáciai kcpvlse. vádolja a franciákat, hogy míg a í áUf. fel Párizsban- A diplo. ... ... b maciai misszió vezetője dr. Eml» békeszerződés megkoiese előtt „kész Strauss volt saar-vidéki közokto. helyaetet" akarnak teremtem üz_ tásiiem mínimipr lesz.