Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-30 / 24. szám
r V.. A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKE AZ USA, NAGYBRITANNIA, FRANCIAORSZÁG ÉS TOROKORSZÁG KORMÁNYÁHOZ t A CSONGRÁDMEGYEI TERMEI-OSZOVETKEZETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI TANÁCSKOZÁSÁNAK FELHÍVÁSA AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVF. 24. SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1952. JANUAR 30. A SZOVJETUNIÓ 1951. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERVE TELJESÍTÉSÉNEK EREDMÉNYEI Moszkva (TASZSZ). Közzétették a Szovjetunió minisztertanácsa mel. lett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1951. óvi állami népgazdasági ter. ve teljesítésének eredményeiről. A jelentés közli az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését, a beruházásokat, az áruforgalom fejlődését, a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1951-ben. Az ipari termelési terv teljesítése 1951-ben az ipar ezévi össztermelési tervét egészében 103.5 százalékra teljesítette- Az egyes minisztériumok évi össztermelési tervüket a következőképpen teljesítették (az 1951. évi terv teljesítésének százaléka.) Vaskohászati minisztérium 104. Fémkohászati minisztérium 102. Szénipari minisztérium 100.7. Kőolajipari minisztérium 103. Viliamoscsó'művek minisztérium 102. Vegyipari mln'sztérium 104. Vlliamoserőművek minisztériuma 102. Híradástechnikai ipari minisztérium 102. Vibamoslpari minisztérium 103. Nehézgépgyártási minisztérium 100. Gépkocsi, éa traktoripari miniszteri.™ :00 6. Szerszámgépgyártási minisztérium 100. Gép- és műszergyárlásl minisztérium 1009. Építőipari- és útépítési- gépgyár. tási minisztérium 106. Közlekedés- gépgyártási minisztérium 100 9. Mezőgazdasági gépgyártási minisztérium 104. A Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 102. A Szovjetunió faipari minisztériuma 94. Papír és fafeldolgozó mlniszté. Műm 103. A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102A Szovjetunió haliparl minisztériuma 109A Szovjetunió hús. és tejipar! minisztériuma 103. A Szovjetunió élelmiszeripari mi. nlsztt'rtuma 107. A Szovjetunió gyapottermesztési minisztériumának ipari vállalatai 99.7. A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 99.1. A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának Ipari vállalatai 106. A Szovjetunió fiimügyl minisztériumának ipari válialatai 103. A szöveiséges köztársaságok he. lyl ipari és helyi tüzelőanyagipari minisztériuma 106. Ipari szövetkezetek 106. A jelentés a továbbiakban rész. letesen ismerteti az egyes ipari termékek termelésének növekedését 1950-hez viszonyítva és megállapítja, hogy a Szovjetunió egész iparának össztermelése 1951-ben 1950. hez viszonyítva 16 százalékkal növekedett. . A mult évben a Szovjetunió népgazdasága — az állami ellátási tervnek megfelelően — jelentős mértékben több nyersanyagot, segédanyagot, fűtőanyagot, villamosenergiát és felszerelést kapott, mint 1950.ben. 1951-ben tovább javnlt az ipari felszerelés kihaszná'ása. A vaskohászatban a kohók hasznos térfogatának kihasználása a mult évben, az 1950. évihez viszonyítva több mint 5 százalékkal emelkedett. A mariin kemencék alapterületének egy négyzetmétere után kiszámított acéltermelés csaknem 5 százalékkal eme'Íredet*. A kőolajipari minisztérium vállalatainál fokozódott a kiaknázási fúrás gyorsasága. Növekedett a világos olajtermékek gyártásának százaléka. A szén. pari minisztérium üzemeiben a szénkombájnok termelékenysége az előző évihez viszonyítva 19 százalékkal emelkedett. A vegyipari minisztérium vállalatai a szintetikus gumi és szintetikus amoniák gyártásában jobban kihasználták kapacitásukat. Javult a fejszerelés kihasználása a gyapot és a cementiparban. 1951-ben a termelési erőségre eső nyersanyag-, segédanyag., fűtőanyag- és villamosenergiafogyasztás, az 1950. évihez viszonyítva az ipar több ágazatában még a tervnormákhoz képest is csökkent. Az önköltségcsökkentés 1951. évi tervét az ipari termelésben tűt. teljesítették. Az ipari termelés önköltségének csökkentésévei 1951ben több mint 26 milliárd rubelt takarítottak meg, nem számítva a nyersanyagok és segédanyagok nagykereskedelmi árának leszállításából származó megtakarításokat. Az ipar fejlesztésében 1951-ben eléri sikerek, a munka termeié, kenységének növelése és a termelési önköltség csökkenése alapján, a kormány 1952 január elsejétől újra leszállította a fémek, gépek és felszerelése, a fűtőanyag, a vegv. szerek, építőanyagok és a pap r nagykereskedelmi árá', úgyszintén a villamos, és hőenergia, valamint a teherszállítás díját. Új technika alkalmazása a népgazdaságban 1951-ben további sikereket értek el űjtípusú gépek, szerkezetek és segédanyagok gyártásában és bevezetésében. A hazai gépgyártás 1951-ben mintegy ötszáz rendkívül fontos új típusú és márkájú gépet és szerkezetet gyártott. Ezek a gépek és szerkezetek biztosítják a népgazdaság további technikai fejlődéséi. A népgazdaság minden ágában jelentősen emelkedett a gépesítés színvonala. 1951-ben a népgazdiaság minden ágában folytatódott az új, magas termelékenységű technológiai folyamatok bevezetése, a termelés további automatizálása. 1951-ben munkátoknak, mémö. köknek és technikusoknak a termelési folyamatok javítására és gyökeres tökéletesítésére irányuló körülbelül hétszázezer találmányt és észszerűsítő javaslatát alkalmazták. Mezőgazdaság 1951-ben a szocialista mezőgazdaság új sikereket ért el a földművelés és az állattenyésztés fejlesztése. valamint a kolhozok szervezeti és gazdasági megerősítése terén. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami termésföfelügyelőség adatai szerint a gabona, növények össztermése, a Vo'gamenfe, Nyugatszibéria, Kazahsztán és egyes más területek kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére 1951-ben 7 milliárd 400 millió pud volt. (1-212 millió mázsa, szerk.) A takarmánygabonafajták, buza és rozs termése felülmúlta az 1950 évit. A nyersgyapot össztermése felü'múlta az 1950-es termést és nagyobb volt, mint az elmúlt években. A cukorrépa termés több mint 27 millió tonna volt. nagyobb mint 19-50 ben. 1951-ben ft vetésterület — min. den növényt beleértve — 6.7 millió hektárral növekedett az 1950- évihez viszonyítva. 1951 ben még jobban erősödött a mezőgazdaság technikai atapja. A mult évben a mezőgazdaság 137 ezer traktort kapott — 15 lóerős traktorra átszámítva —, továbbá 53 ezer gabonabetakarító kombájnt. közlük 29 ezer magán járókombájnt, valamint 59 ezer teher, gépkocsit, kétmillió talajmegművelő eszközt, vető-, arató- és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése lehetővé lelte a kohozokiban és a szovhozokban a mezőgazdasági munkák még fokozottabb gépesítését. A gép. és traklorállomások 1951-ben a kolhozokban 19 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1950bm. A kolhozok egész gabonatermésének több mint 60 százalékát kombájnokkal takarították be. A szovhozokban csaknem teljes egészében gépesítették a fő mezőgazdasági munkákat. A mezőgazdaság gépesítésével egyidejűleg nagy munkálatok fely. tak a mezőgazdaság villamosításával kapcsolatban is. 1951-ben jelentősen növekedett a kolhozokban a villamosenergia felhasználása a gabonakezelésnél, a takarmányelökészíitsnél, a vízsllátásban, a tehenek fejésénél és a birkanyírásnál. 1951-ben tovább fejlődött a kolhozok és a szovhozok közösségi állattenyésztése. A közösségi kolhoz állattenyésztés a szovhozok állattenyésztésével együtt túlsúlyba került az általános állatállományban. A gazdaságok valamennyi kategóriájában, a kolhozok, szovhozok, a kolhozparasztok, a munkások és alkalmazottak tulajdonában lévő jószágáilomány mennyisége 1951-ben csaknem 14 millió jószággal növekedett, ezen belül a szarvasmarhaállomány több mint 1 millió 600.000rel, a sertés 2 millió 600.000-reI, a juh és kecske összesen 8 millió 500 ezerrel, a 16 csaknem 1 millióval. A baromfiállomány 1951-ben több mint 60 millió szárnyassal gyarapodott. A Szovjetunió európai részében a sztyeppes és erdős sztyeppes vidékeken lévő kolhozok, erdőgazdaságok, gép. és Irak loráll omások, va. lamint erdővédőállomások 1951-ben 745 ezer hektár területen ültettél; védőerdőket. A vasúti-, víiíés gépkocsileherszállítás növekedése 1951-ben a vasúti teherszállítás évi tervét túlteljesítettél;. A teherforgalom az 1950. évihez viszonyítva 12 százalékkal növekedett. Az átlagos napi rakodási tervet a vasutak 103 százalékra teljesiieilék. A kocsiforduló gyorsítására az állazni tervben kitűzött fel. adatokat a mult évben túlteljesítették. Az egy tonna-kilométerre eső üzemanyagfelhasználás a vasutaknál az 1950. évihez viszcnyí'va 3 százalékkal csökkent. A vasutak üzembentarlási munkálatainak megjavítására kitűzött feladatokat azonban neim te] terítették egészében. A folyami közlekedés évi teherszállítási tervét 1951-b:n 100.6 százalékra teljesítette, a folyami köz. Iekedés teherszállítása 1950-hez viszonyítva 13 százalékkal növeke. dett. A tengeri közlekedés 1951-ben 102 százalékra teljesítette teherszállítási tervét. A tenceri közlekedés teherszállítása 1950-hez viszonyítva 8 százalékkal növekedett. A gépkocs:közlekedéa teherforgalma 1950-hez viszonyítva 20 szá. zaiékkal növekedett. A népgazdaság beruházásainak növekedése 1951-ben nagyszabású építkezési programmot hajtottak végre. Az állami beruházások terjedelme az elmúlt évben, 1950-hez viszonyítva, 112 százalék volt. A villanyerőmű építkezésekre fordított állami beruházások terjedelme 1950-hez viszonyítva 140 százalék volt, a vas. és fémkohásza'ná! 120 százalék, a szén. és kőolajiparnál 112 százalék, a gépgyártá®tál 110 százalék, ez építőanyaeiparnál 135%, a gépállomásoknál cs szovhozoknái 106 szá. zalak, a közlekedésnél 103 százalék, a lakásépítkezésnél 120 százalék. Sikeresen teljesítették az 1951-ben magáManított tervfe] adatokat a volgai, doni, dnyeoeri nagv vízépítési műtárgyaik építése, valimimt a turkméniai főcsatorna építése terén. 1951-ben az építkezési szervek — 1950-hez viszonyítva — csökken, tették az építkezések költségeit és időtartamát. Sok szerv azonban nem biztosította mindenben az áll ami terv által megállapított építkezési költségcsökkentési feladatok teljesL tését. Az állami vállalatok, az intézmények és a helyi szovjetek, valamint a városok és a munkástelepek lakosai 1951-ben állami hitellel összesen 27 millió négyzetméter lakóterületet építettek. Ezenkívül vidéken körülbelül 400 ezer lakóházat építettek). Az áruforgalom fejlődés® 1951-ben tovább folytatódott a szovjet kereskedelem fejlődése. A kormány, az ipar és a mezőgaz laság fejlesztése, a munka termelékenységének emelése és stz önköltség csökkentése terén eléri új sikerekkel kapcsolatban 1951 március elsején újból — a jegyrendszer megszüntetése óta negyedszer -- csökkentette a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait. Az új árcsökkentés a szovjet rubel még fokozottabb megszilárdulásához, vásárlóerején ele emelkedéséhez vezetett és ahhoz, hogy a lakosság lényegesen több árut vásárolt. Kibővült az állami és a szövetkezeti kereskedelem hálózata, Az elmúlt évben körülbelül 8' ezer új üzletet nyitottak. 1951.ben 1950-hez viszonyítva jelentősen több mezőgazdasági termé, k'et adtak el a lakosságnak a kolhozpiacokon, különösen lisztet, darát, szalonnát, baromfit, tojást, gyümölcsöt és mézet. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése 1951 végén a Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 40.8 millió volt, 1 millió 600 ezerrel több, mint 1950 végén. Az iparban, a mező- és erdőgazdaságokban, az építőiparban és a köaelekedésnél egy év alatt 1 millió 250 ezerrel, a tan., tudományos kutató és gyógyintézményeknél majdnem 250 ezerrel, a kereskedelemben és a közműveknél több mint 100 ezerrel emelkedett a munkások és alkalmazottak száma. 1961-ben — éppúgy, mint a megelőző években — az országban nem volt munkanélküliség. A mult évben 365 ezer fiatel szakmunkás végezte el az ipari, vasúti, bányászati szakiskolákat, a gyári és üzemi tanfolyamot és a bányászati iskolákat. Ezek az ipar. ban az építkezéseknél és a közieke. désben helyezkedtek el. 1951-ben 7 millió olyan munkás és alkalmazott volt, akit egyéni és brigádok keretében történő oktatás és szaktanfolyam! oktatás útján képeztek ki, vagy akinek emelték szakképzet tiségét. Az iparban foglalkoztatott munkások munkájának termelékenysége 1951-ben 1950-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. A l-u'túra fejlesztése, köieaészséaiigv és városrendezés 1951-ban újabb sikereket értek el a szocialista lcultúra minden területén. A Szovjetunióban az elmúlt évben a tanulók száma — minden tanulási formát beleértve — 57 millió volt. A hét osztályos és középiskolák száma egy év alatt majdnem ötezerrel emelkedett. A nőogezdaságban foglalkoztatolt, főisikolát, vagy technikumot j végzett szakemberek összlétszáma 1951-ben 8 százalékkal volt magasabb, mint 1950-ben. A tudomány, a technika, az iroda, loim és a művészet (rrán vérzett ki. váló munkáért 1951-ben 2694 tudós, mérnök, agronómus, irodalmár és művész, munkás és a mezőgazdatágban élenjáró dolgozó kapott Sztálin díiat. 1951-bm az országban több mint 350 ezer állami és társadalmi szer. vezetek veze'ése alatt átló külön, féle könyvtár volt. Ezeknek könyvállománya több mint 700 millió példány. 1951-ben a filmvetítők száma a mult évhez viszonyítva 4 ezerrel emelkedett. 1931-ben 12 százalékkal több néző látogatta a színházakat és filmszínházakat mint 1950. ben. 1951 nyaráa több mim ötmSüS gyermek éa serdülő fiatal üdült. A kórházakban és a szülőotthonokban az ágyak 6záma 1950-hez viszonyítva majdnem 50 ezerrel emelkedett. A szanatóriumokban ós üdülőházaikban 18 ezerrel emelkedett a férőhelyek száma. 1951ben az orvosok száma 1950-hez viszonyítva több, mint 6 százalékkal emelkedett A gyógyszerek, orvosi cél«M használt gépek és berendezések termelése 1950-hez viszonyítva 36 százalékkal növekedett. 1951-ben épp úgy, mint az előző években is — nagy munkálatok folytak közüzemek építése, városok és munkáslakótelepek fejlesztése, vízvezeték építése és csatomázás, a villamos és trolibusz közlekedés kibővítése, úgyszintén a lakások gáz- és fütöhálózatba való bekapcsolása, továbbá fásítás, a városi utcák és terek kövezése és aszfaltozása, valamint a parkok, terek és sugárutak építése terén. A nemzeti jövedelem és a lakosság jövedelmének emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1951-ben az 1950. évihez viszonyítva összehasonlitó árakban 12 százalékkal növekedett. A Szovjetuntóban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. Ezenbelül a Szovjetunió dolgozói — épp úgy, mint az elózö évben is —• sóját személyi, anyagi és kulturális igényeik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyed részét kapták meg. a nemzeti jövedelem további része pedig az állam, a kolhozok és szövetkezeli szervezetek rendelkezésére maradt a szocialista termelés fejlesztésére éa más állami, valamint közösségi szükségletekre. A nemzett jövedelem növekedése lehetővé tette a mnnkások. parasztok ós értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javulását és a szocialista termelés további kiszélesítésének biztosítását a városban és falun egyaránt. A 6zovjet lakosság anyagi helyzetének javulása kifejeződött a munkások és alkalmazottak pénzösszegben számított bérének és reálbárének emelkedésében, valamint a parasztok közösségi kolhozgadálkodásból, úgyszintén háztáji és személyes gazdaságból származó jövedelmének növekedésében. Ezenkívül a lakosság 1951-ben — épp úgy, mint az elözö években, — állami költségen a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítása révén segélyeket és juttatásokat, társadalombiztosítási nyugdijat, ingyenes orvosi segélyt, ingyenes és kedvezményes beutalásokat kapott szanatóriumokba, üdülőházakba és gyermekiintézményekbe. A sokgyermekes és ez egyedülálló anyák járadékot, a tanulók ingyenes oktatást, továbbképzési lehetőséget, ösztöndíjakat kaptak. A lakosság ezenkívül a munkások és alkalmazottak — vagyis mintegy 41 millió ember — legalább két hétig tartó fizetett szabadságban részesült, egész sor foglalkozási ág dolgozói pedig még hosszabb szabadságban részesültek. 1951-ben a lakosság az említett kifizetések és kedvezmények alapján az álam számláiára 125 milliárd rubelt kapott. A munkások és alkalmazottak jövedelme, valamint a parasztok jövedelme — a közszükségleti cikkek árának leszállítása, a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének növekedése és a lakosságnak az állam számlájára nyújtott juttatások és kedvezmények eredményeképpen — 1951-ben az 1950. évihez viszonyítva összehasonlitó árakban tíz százalékkal emelkedett — fejeződik be a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A Béke Világtanács elnöksége február 2-án Párizsban értekezletet tart Párizs, (MTI). A Béke Világtanács elnökségének tagjai február 2-án Párizsban értekezletet tartanak. Az értekezleten beszédet mond Frederjc Joliot-Curie, Eugenie Colion, Pietro Nenni, Bernal profeszszor, IzabelJe Blutne, Pierre Cot, André Bonnard svájci küldött ** Heriberto Jara,