Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

Megjelent a zslrjegy megszüntetéséről szóló renctélet Még keményebb helytállást fogadlak meg n Szegedi Textllkomblnál ts a Sertéshízlaló dolgozót a minisztertanácsi vándorzászló átadási ünnepségén A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a Magyar Sajjló napján LA P J A AZ MDP CSON GRADM EGYEI PA.RTB1Z AHA 50 I ILI.ÉR A munkafegyelem megszilárdítása, a termelési tervek betartása, a politikai munka megerősítése előfeltétele termelőszövetkezeteink és gépállomásaink továbbfejlődésének Beszámoló a csongrádmegyei termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak vasárnapi tanácskozásáról 'T ermelőszövetkezcti mozgalmunk és gépállomásaink fejlődésének fontos állomása volt a vasár­•*• napi értekezlet. Mintegy két év után másodszorra üllek össze a tszcsk és gépállomások veze­tői, élenjáró dolgozói megyei tanácskozásra, hogy megtárgyalják cz országos tanácskozás felhívásának megfelelően: hogyan fejlesszék, építsék megyénkben mind sikeresebben, eredményesebben a szocia­lista mezőgazdaságot. Arról volt szó a megyei tanácskozáson: mit tegyenek, hogyan dolgozzanak termelőszövetke­zeteink a közös vagyon növeléséért, aminek alapján növekszik 3 tagok jövedelme is és mindjobban tért hódít ezáltal a termelőszövetkezeti mozgalmunk; arról tárgyaltak, hogyan fejlesszék a termelőszövet­kezetben a közös állattenyésztést, mert belátták, hogy csak a minőségi állattenyésztéssel lehet a ter­melőszövetkezet fejlődését meggyorsítani, eredményeit megszilárdítani. Alaposan megvitatták a föld korszerű, tudományos mödstc-ekkel való megművelését és 1elveiették a gépállomások és a termelőszö­vetkezetek közötti kapcsolat kiépítésének jelentőségét. Akkor végez mind jobb munkát a gépállomás a termelőszövetkezet földjén, ha a traktoristák magukénak őrzik a termelőszövetkezetet, ha 3 termelő­szövetkezet a legjobb dolgozóit küldi a gépállomásra traktoristának. Fontos pontja voU a megyei tanácskozásnak a munkafegyelem kérdésének a megvitatása. Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson ielhívta erre a figyelmet. A megyei tanácskozás résztvevői most azt vitalták meg: hogyan tudnak olyan közhangulatot megteremteni a falun, a termelőszövetkezet­ben és a gépállomáson, hogy a becsületes dolgozók kiközösítsék maguk közül a legyelmezctlenkedöket és a lógósokat. Két év alatt termelSszoveikezeteink taglétszáma nyolcszorosára emelkedett A gépállomások és termelőszö­vetkezetek vezetőinek és élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozását Nagyistók József elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettese nyi­totta meg, majd Bilecz Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője beszámolójában utalt arra, hogy 1950. februárjában tartották termelőszövetkezeteink és gépállomásaink dolgozói első me­gyei tanácskozásukat. Azóta két esztendő telt el munkában, harcban olyan eredményekkel, amelyek egész megyénk arculatát megváltoz­tatták és népünk éleiét hatalmas lépéssel vitték előre a szocialista építés tálján. Termelőszövetkeze­teink és csoportjaink száma ez idő alatt 82-ről 201-re emelkedett, míg taglétszámuk nyolcszorosára, terü­letük pedig háromszorosára nö. vekedett. A továbbiakban Bilecz Lajos elv­társ rámutatott a termelőszövetke­zetek gazdasági eredményeinek növekedésére. A termelőszövetkezetek vagyo­na két év átejt megháromszo­rozódott, A szövetkezeti alapok szintén megháromszorozódtak, :iz üzemi alapok értéke kétsze­resére emelkedett a kétévvel ezelőttinek. A termelőszövetkezetek elért eredményeit értékelve megállapít­ható, hogy a jó eredményeket azért tudtuk elérni, mert dolgozó parasztságunk százez­res tömegei értették meg a nagyüzemi gazdálkodás jelen, tőségét, felismerve a párt út­mutatását. De döntő tényezője volt az elért eredményeknek az az állami segítség, amelyet népköztársaságunk álluma a párt javaslatai alapján nyújtott termelőszövetkezeteinknek, de nagy segítséget jelentett ter­melőszövetkezetünk munkájában a gépállomások munkája, gépi erejé­nek segítsége. — Az elmúlt két év alatt gép­állomásaink is nagyot fejlődtek — mondotta Bilecz elvtárs. — Míg 1950. februárban gépállomásaink még csak 185 traktorral, 8 von­tatóval, 250 traktorekével, 140 ve­tögéppel és 120 cséplőgéppel ren­delkeztek, — ma 4G0 traktorral, 59 vontatóval, 539 traktorekével, kö­zöttük 159 előhántolós ekével. 208 fogatos vetőgéppel, köztük 73 trak. torvontatású vetőgéppel, 39 kultivá­lorra!, 54 aratógéppel, 284 cséplő­géppel és 5 kombájnnal segítik elő a termelőszövetkezetek gazdagodá­sát. A legnagyobb segítség — a Szovjetunió segítsége volt De segítséget jelenteltek az ered­mények növelésében azok a külön, böző tanfolyamok, tanulási lehető­ségek, amelyek termelőszövetkeze­teink rendelkezésére állnak. Mind­ezek felett azonban a legnagyobb segítség a Szovjetunió segítsége volt Az első tanácskozás óta 200 tagű magyar parasztküldöttség járt a Szovjetunióban. Közvetlen segít­ség volt a kárpát-ukrajnai küldött­ség látogatása és a múlt évben a Szovjetunió élenjáró dolgo­zóinak küldöttsége, akik mint­egy hetet tartózkodtak me­gyénkben. Látogatásuk során közvetlen gyakorlati segítséget adtak termelőszövetkezeteink­nek és gépállomásainknak. Az ő tanácsukra szervezték meg a munkát a makói „Úttörő" ter­melőszövetkezeiben, ahol egyé­nekre is kiosztották a munkate­rületet. A szovjet elvtársak ál­tal bemutatóit új gyapotsze­dés| módszer bevezetésével a szentesi „Felszabadulás'' ter­melőszövetkezetben az ősz fo­lyamán 4—5 mázsa gyapotot szedlek le személyenként a ta­gok, A fegyelmezetlenség — támadási felület A munkafegyelem megszilárdítá­sáról szólva Bilecz elvtárs elmon­dotta, hogy némely csongrádme­gyei termelőszövetkezet már meg­fogadta Rákosi elvtára szavát a munkafegyelemről, amit az orszá­gos tanácskozáson mondott A sorozatos fegyelmezetlenség, a hanyag munka nagy támadási fe­lületet nyújt az ellenségnek, a ku­lékoknak és csatlósaiknak, külön­sen itt, a Titó-banda szomszédsá­gában. — Az első és legfontosabb fel­adatunk megszilárdítani a munka­fegyelmet a termelőszövetkezetek­ben és gépállomásokon — hang­súlyozta a beszámoló- — Gondos­kodni keli arról, hogy a termelő­szövetkezetek jó példájukkal, ered­ményükkel vonzzák a dolgozó pa­rasztságot. Az eredményes gazdálkodás alapja — a jó termelési terv Ezután Bilecz elvtárs a termelő­szövetkezetek évi tervkészítési mun­kájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek csak akkor tudnak szilárd eredmé­nyeket elérni, ha megjavítják a munkafegyelmet és terv sze­rint dolgoznak. Fontos pontja legyen a terme, lési tervnek az állattenyésztés mi­nőségi továbbfejlesztése, az új. a fejlett módszerek bevezetése. Nö­vénytermesztés térülőién a gépál­lomások vezetői és dolgozói a saját területükön fokozottabban valósít­sák meg mindazokat az észszerű­sítéseket és újításokat, amellyel a terméseredményeket fokozni tud­ják. A terv végrehajtásához szak­káderek kellenek. A termelő, szövetkezetek és gépállomások vezetői kövessenek el mindent* hogy minél löbb nő kerüljön a termelőmunkába. Bátran küld­jék őket Iskolára, mert az ed­digi példák azt mulatták, hogy a nők a termelésben is jól meg­állják a helyüket. Sokan már vezető funkcióba van­nak. Siprimkó Viktória például mint egyszerű traktoros kezdte és most már brigádvezető és bátran küldjük továbbképzésre. — Elért eredményeink feljogo­sítanak bennünket arra, — fejezte be beszámolóját Bilesz elvtárs — hogy továbbra is biztosak legyünk munkánk sikeréről, mert munkán­kat a párt vezeti. A mai tanácsko­záson felvetett kérdésekre úgy kelt megtalálnunk a választ, hogy pár. tumk és országunk előtt álló nagy feladatokat, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének ügyét vi­gyük előbbre és ezzel együtt szol­gáljuk a békét. Vezesse tanácsko­zásunkat Rákosi elvtárs útmuta­tása: ha „termelőszövetkezetein­ket győzelemre visszük, akkor győ. zött a szocializmus városon és fa­lun egyaránt". Jegyinák János elviárs felszólalása A tanácskozáson felszólaló Je­gyinák Jámos elvtárs, az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának titkára a Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Pártbizottsága ne­vében üdvözölte meleg szeretettel a tanácskozás résztvevőit és emelte ki a beszámolóból a tszcs-k és gépállomások eddig elért eredmé. nyeit és hiányosságait. Elsősorban a munkafegyelem kérdése az, ami valamennyi fel­szólalásból kicsendült — mondot­ta. — A munkafegyelem megszi­lárdítása döntően hozzájárul ahhoz, amit Pártunk II. kongresszusa tű­zött ki elébünk célul: a mezőgaz. daság szocialista átszervezéséhez és a termelőszövetkezetek megszi­lárdításához. Termelőszövetkezete­ink Csongrád megyében is kétsé­gen kívül komoly eredményekei értek el az elmúlt esztendők so. rán.. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a hiányosságokat, amelyek ma is megvannak terme­lőszövetkezeti csoportjainkban­A munkafegyelem hiányára ve­zethető vissza pz a tény például, hogy a mártélyi „Haladás" termelőszövetkezeti csoportban a kendert még most sem vág­ták le, vagy „ hódmezővásár­helyi „Alkotmány" tszcs.bcn a cukorrépát még mindig nem szedték fel. A tavasz folyamán kinfjártam a hódmezővásárhelyi „Alkotmány" tszcs-ben. Az elnökkel és a párt­titkár elvtárssal megbeszéltük azo­kat a tennivalókat, amelyek segít­ségével a munkát meg tudjuk ja­vítani. De úgy látom, hogy az elv­társak nem sokat tettek, mert ered­ményeik nem ezt bizonyítják. A munkafegyelem. megszilárdítása termelőszövetkezeteinkben igen lé­nyeges kérdés. A nyár folyamán az aratás kellős közepén már lát­tuk ezeket a hibákat. A tanáesko. záson történi felszólalások a mun. kafegyelem megszilárdítása érde­kében arra engednek következtet­ni, hogy a munkafegyelmet való­ban siketül megszilárdítani a ter­melőszövetkezetekben. — Kevés szó esett a tanácskozá. son az osztályellenség munkájáról Termelőszövetkezeteink egyikében­másikában ott van az osztályellen­ség, személyileg vagy ügynökökön keresztül. S a munkafegyelem megszilár­dításának kérdésénél nem sza­bad figyelmen kívül hagyni az osztályellenség munkáját. Min­den esetben keressék és talál­ják meg az osztálycllenséget a termelőszövetkezeti csoporton belül és onnan a legkíméletle­nebbül távolítsák el A munkafegyelem megszilárdításának előfeltétele: a vezetés megszilárdítása A munkafegyelem megszilárdí­tásának egyik igen döntő előfelté­tele a vezetés, A felszólalásokból kitűnik, hogy a legtöbb helyen a vezetésben van a hiba- Ahol a ve­zetés gyenge, laza, ott valóban ko­moly bajok vannak. A ml szövetkezei! csoportjaink elnökei nem egy esetben nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkafegyelem laza legyen a csoportban, mert nem lépnek fel elég keményen az egyik vagy másik rendbontóval szem­ben, hanem tűrik és nézik: ho­gyan bomlasszák a fegyelme, zetlenkedők a termelőszövetke­zeti csoportot. Nem hívják fel idejében a tagok figyelmét és maguk Is keveset tesznek an­nak érdekében, hogy a naplo­pókat a termelőszövetkezeti csoporton belül megrendszabá­lyozzák, szükség esetén pedig el távolítsák. Azt hiszem, hogy ez a tanáesko. zás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy . a munkafegyelem terén az eddigi­I 11 él nagyobb rendet teremthessünk Több figyelmet a középparasztok, a nők és a fiatalok iránt A felszólalásokban kevés szó esett az egyéni dolgozó parasztok­kal való kapcsolatról. Ezt a kér­dést már többször megvizsgáltuk a megye területén. Megyénkben a dolgozó kis- és középparasztok nagy figyelmet szentelnek a ter. melőszövetkezeti csoport eredmé­nyeire és hiányosságaira. De a mi szövetkezeteink részéről bizonyos elzárkozódottságot tapasztalunk. Az ilyenfajta megnyilvánulás káros és nem segíti elő a termelőszövetkezet fejlődését- Tudnia kell minden ter. melőszövetkezeti csoportnak és tag­nak, hogy a termelőszövetkezeti csopor­toknak az eredményét nagyban elősegíti a jól dolgozd közép, parasztok szakmai tudása, szer­vezési készsége. Ha a középpa­rasztokat bevonjuk a szövetke­zetekbe és feladatokkal bíz­zuk meg, cz nagyban elősegíti szövetkezett mozgalmunk to­vábbfejlődését. Pártunk és vezetőink arra tanítanak bennünket, hogy a középparasztság bevonása nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezését megoldani nem tudjuk. Nálunk is a földterü­letek nagy többsége a középpa­rasztság kezeiben va®. Ezt a nagy többséget nem hagyhatjuk figyel­men kívül. Bár ma már kevésbbé találkozunk olyan kirívó jelensé­gekkel, mint például a tavaly, ami­kor a középparasztokat közel sem engedték a szövetkezebekhez, — mégis azt tapasztaljuk, hogy amikor az elvtársaknak felvetjük ezt a kérdést a szövetkezetekben, úgy válaszolnak, hogy valamilyen for­mában nyomást kellene gyakorolni a középparasztokra. Nem egy he­lyen tették szóvá a fokozottabb adóztatás és beszolgáltatás beveze. tését, hogy ezzel — mintegy ad­minisztratív módon — kén y szeri t­siik be ezeket a dolgozó parasz­tokat a szövetkezetbe, A ml pártunk parasztpoIitíká­ja a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése terén az ön­kéntesség elve alapján épül fel. Ha ml akár adminisztrációs, akár más úton kényszert pró­bálunk alkalmazni a még kívül­álló egyéni dolgozók felé, az előbb-utóbb rossz útra vezetné az egész termelőszövetkezeti mozgalmunkat, Rákosi elvtárs a legutóbbi Tanács­kozáson azt mondotta: azok a dol­gozó parasztok, akik ma még nem győződlek meg a termelőszövetke­zeti mozgalom előnyéről, egyelőre maradjanak kívül a kerítésen és onnan figyeljék a termelőszövet­kezeti csoportot. A ml termelőszövetkezeti cso­portjainknak viszont úgy kell dolgozulok, hogy ezek a dol­gozó parasztok saját maguk győződjenek meg arról, hogy a termelőszövetkezet az ő szá­mukra is előnyös, az ő számuk­ra ls jő, nyugodt és boldog életet biztosít. Kevés szó esett ezen a tanácsko­záson a nói és az ifjúsági munka­erők bevonásáról. A nyár folyamán a legtöbb termelőszövetkezeti cso­portnál azt tapasztaltuk, hogy a női munkaerők, a családtagok be­vonását még kevésbbé alkalmazzák a termelőszövetkezeteinkben. Azt hiszem az elmúlt gazdasági esz­tendő valamennyi termelőszövet­kezeti csoportban igen komoly intő példa volt arra, hogy a családta­gokat, a nőket az eddiginél foko­zottabb mértékben vonja be a ter­melőmunkába. Nemcsak bevonnunk kell őket a termelőmunkába. hanem fokozottabban kell, hogy beállítsuk a termelőszövetke­zeten belül a nőket és az Ifja­kat a vezetőségbe is. — Külön szeretnék szóin: az if­jakhoz. Az ifjak nekünk sokat pa­naszkodnak, hogy nem bízíák meg őket az öregek munkával. A jövő nemzedékét, a jövö erejét nem sza­bad lebecsülnünk, hiszen qzek a fiatalok tele vannak lendülettel, élniakarással és éppen ezért ne­künk ezt a lendületet, az ifjúság erejét fel kell használnunk. Nem egy termelőszövetkezeti csoportunk­ból az ifjak az utóbbi időben kez­denek elvándorolni az ;par felé. : ami magábanvéve nem helytelen. 1 Helyes, hogy az ifjúság erre az : útra tért, azonban azt niszem, hogy ; a termelőszövetkezeteinknél is meg van a lehelőség arra, hogy az ifjúságnak azt a részét, amely­nem akar ipari munkás lenni, be­vonjuk a termelőszövetkezeti mun­kába és megfelelően alkalmazzuk löket. A felszólalók cédulái között ;van egy bejelentés, egy elvtársnő írta: „Kétszer jelöltek már köny­j velői tanfolyamra és valamilyen I oknál fogva nem tudtam elmenni 'eddig". Ez a tény is azt mutatja, hogy az ifjúságot lebecsti'jftk. A mi fiataljainknak az eddiginél na­gyobb megbecsülést kell adni. Az öregek hasznos tanácsa, a fiatalok lendülete együttvéve az eddiginél nagyobb eredményeket hoz a ter­melőszövetkezetek szántára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom