Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-29 / 23. szám
Megjelent a zslrjegy megszüntetéséről szóló renctélet Még keményebb helytállást fogadlak meg n Szegedi Textllkomblnál ts a Sertéshízlaló dolgozót a minisztertanácsi vándorzászló átadási ünnepségén A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a Magyar Sajjló napján LA P J A AZ MDP CSON GRADM EGYEI PA.RTB1Z AHA 50 I ILI.ÉR A munkafegyelem megszilárdítása, a termelési tervek betartása, a politikai munka megerősítése előfeltétele termelőszövetkezeteink és gépállomásaink továbbfejlődésének Beszámoló a csongrádmegyei termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak vasárnapi tanácskozásáról 'T ermelőszövetkezcti mozgalmunk és gépállomásaink fejlődésének fontos állomása volt a vasár•*• napi értekezlet. Mintegy két év után másodszorra üllek össze a tszcsk és gépállomások vezetői, élenjáró dolgozói megyei tanácskozásra, hogy megtárgyalják cz országos tanácskozás felhívásának megfelelően: hogyan fejlesszék, építsék megyénkben mind sikeresebben, eredményesebben a szocialista mezőgazdaságot. Arról volt szó a megyei tanácskozáson: mit tegyenek, hogyan dolgozzanak termelőszövetkezeteink a közös vagyon növeléséért, aminek alapján növekszik 3 tagok jövedelme is és mindjobban tért hódít ezáltal a termelőszövetkezeti mozgalmunk; arról tárgyaltak, hogyan fejlesszék a termelőszövetkezetben a közös állattenyésztést, mert belátták, hogy csak a minőségi állattenyésztéssel lehet a termelőszövetkezet fejlődését meggyorsítani, eredményeit megszilárdítani. Alaposan megvitatták a föld korszerű, tudományos mödstc-ekkel való megművelését és 1elveiették a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat kiépítésének jelentőségét. Akkor végez mind jobb munkát a gépállomás a termelőszövetkezet földjén, ha a traktoristák magukénak őrzik a termelőszövetkezetet, ha 3 termelőszövetkezet a legjobb dolgozóit küldi a gépállomásra traktoristának. Fontos pontja voU a megyei tanácskozásnak a munkafegyelem kérdésének a megvitatása. Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson ielhívta erre a figyelmet. A megyei tanácskozás résztvevői most azt vitalták meg: hogyan tudnak olyan közhangulatot megteremteni a falun, a termelőszövetkezetben és a gépállomáson, hogy a becsületes dolgozók kiközösítsék maguk közül a legyelmezctlenkedöket és a lógósokat. Két év alatt termelSszoveikezeteink taglétszáma nyolcszorosára emelkedett A gépállomások és termelőszövetkezetek vezetőinek és élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozását Nagyistók József elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg, majd Bilecz Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszámolójában utalt arra, hogy 1950. februárjában tartották termelőszövetkezeteink és gépállomásaink dolgozói első megyei tanácskozásukat. Azóta két esztendő telt el munkában, harcban olyan eredményekkel, amelyek egész megyénk arculatát megváltoztatták és népünk éleiét hatalmas lépéssel vitték előre a szocialista építés tálján. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink száma ez idő alatt 82-ről 201-re emelkedett, míg taglétszámuk nyolcszorosára, területük pedig háromszorosára nö. vekedett. A továbbiakban Bilecz Lajos elvtárs rámutatott a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeinek növekedésére. A termelőszövetkezetek vagyona két év átejt megháromszorozódott, A szövetkezeti alapok szintén megháromszorozódtak, :iz üzemi alapok értéke kétszeresére emelkedett a kétévvel ezelőttinek. A termelőszövetkezetek elért eredményeit értékelve megállapítható, hogy a jó eredményeket azért tudtuk elérni, mert dolgozó parasztságunk százezres tömegei értették meg a nagyüzemi gazdálkodás jelen, tőségét, felismerve a párt útmutatását. De döntő tényezője volt az elért eredményeknek az az állami segítség, amelyet népköztársaságunk álluma a párt javaslatai alapján nyújtott termelőszövetkezeteinknek, de nagy segítséget jelentett termelőszövetkezetünk munkájában a gépállomások munkája, gépi erejének segítsége. — Az elmúlt két év alatt gépállomásaink is nagyot fejlődtek — mondotta Bilecz elvtárs. — Míg 1950. februárban gépállomásaink még csak 185 traktorral, 8 vontatóval, 250 traktorekével, 140 vetögéppel és 120 cséplőgéppel rendelkeztek, — ma 4G0 traktorral, 59 vontatóval, 539 traktorekével, közöttük 159 előhántolós ekével. 208 fogatos vetőgéppel, köztük 73 trak. torvontatású vetőgéppel, 39 kultiválorra!, 54 aratógéppel, 284 cséplőgéppel és 5 kombájnnal segítik elő a termelőszövetkezetek gazdagodását. A legnagyobb segítség — a Szovjetunió segítsége volt De segítséget jelenteltek az eredmények növelésében azok a külön, böző tanfolyamok, tanulási lehetőségek, amelyek termelőszövetkezeteink rendelkezésére állnak. Mindezek felett azonban a legnagyobb segítség a Szovjetunió segítsége volt Az első tanácskozás óta 200 tagű magyar parasztküldöttség járt a Szovjetunióban. Közvetlen segítség volt a kárpát-ukrajnai küldöttség látogatása és a múlt évben a Szovjetunió élenjáró dolgozóinak küldöttsége, akik mintegy hetet tartózkodtak megyénkben. Látogatásuk során közvetlen gyakorlati segítséget adtak termelőszövetkezeteinknek és gépállomásainknak. Az ő tanácsukra szervezték meg a munkát a makói „Úttörő" termelőszövetkezeiben, ahol egyénekre is kiosztották a munkaterületet. A szovjet elvtársak által bemutatóit új gyapotszedés| módszer bevezetésével a szentesi „Felszabadulás'' termelőszövetkezetben az ősz folyamán 4—5 mázsa gyapotot szedlek le személyenként a tagok, A fegyelmezetlenség — támadási felület A munkafegyelem megszilárdításáról szólva Bilecz elvtárs elmondotta, hogy némely csongrádmegyei termelőszövetkezet már megfogadta Rákosi elvtára szavát a munkafegyelemről, amit az országos tanácskozáson mondott A sorozatos fegyelmezetlenség, a hanyag munka nagy támadási felületet nyújt az ellenségnek, a kulékoknak és csatlósaiknak, különsen itt, a Titó-banda szomszédságában. — Az első és legfontosabb feladatunk megszilárdítani a munkafegyelmet a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon — hangsúlyozta a beszámoló- — Gondoskodni keli arról, hogy a termelőszövetkezetek jó példájukkal, eredményükkel vonzzák a dolgozó parasztságot. Az eredményes gazdálkodás alapja — a jó termelési terv Ezután Bilecz elvtárs a termelőszövetkezetek évi tervkészítési munkájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek csak akkor tudnak szilárd eredményeket elérni, ha megjavítják a munkafegyelmet és terv szerint dolgoznak. Fontos pontja legyen a terme, lési tervnek az állattenyésztés minőségi továbbfejlesztése, az új. a fejlett módszerek bevezetése. Növénytermesztés térülőién a gépállomások vezetői és dolgozói a saját területükön fokozottabban valósítsák meg mindazokat az észszerűsítéseket és újításokat, amellyel a terméseredményeket fokozni tudják. A terv végrehajtásához szakkáderek kellenek. A termelő, szövetkezetek és gépállomások vezetői kövessenek el mindent* hogy minél löbb nő kerüljön a termelőmunkába. Bátran küldjék őket Iskolára, mert az eddigi példák azt mulatták, hogy a nők a termelésben is jól megállják a helyüket. Sokan már vezető funkcióba vannak. Siprimkó Viktória például mint egyszerű traktoros kezdte és most már brigádvezető és bátran küldjük továbbképzésre. — Elért eredményeink feljogosítanak bennünket arra, — fejezte be beszámolóját Bilesz elvtárs — hogy továbbra is biztosak legyünk munkánk sikeréről, mert munkánkat a párt vezeti. A mai tanácskozáson felvetett kérdésekre úgy kelt megtalálnunk a választ, hogy pár. tumk és országunk előtt álló nagy feladatokat, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét vigyük előbbre és ezzel együtt szolgáljuk a békét. Vezesse tanácskozásunkat Rákosi elvtárs útmutatása: ha „termelőszövetkezeteinket győzelemre visszük, akkor győ. zött a szocializmus városon és falun egyaránt". Jegyinák János elviárs felszólalása A tanácskozáson felszólaló Jegyinák Jámos elvtárs, az MDP Csongrádmegyei Pártbizottságának titkára a Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Pártbizottsága nevében üdvözölte meleg szeretettel a tanácskozás résztvevőit és emelte ki a beszámolóból a tszcs-k és gépállomások eddig elért eredmé. nyeit és hiányosságait. Elsősorban a munkafegyelem kérdése az, ami valamennyi felszólalásból kicsendült — mondotta. — A munkafegyelem megszilárdítása döntően hozzájárul ahhoz, amit Pártunk II. kongresszusa tűzött ki elébünk célul: a mezőgaz. daság szocialista átszervezéséhez és a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Termelőszövetkezeteink Csongrád megyében is kétségen kívül komoly eredményekei értek el az elmúlt esztendők so. rán.. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a hiányosságokat, amelyek ma is megvannak termelőszövetkezeti csoportjainkbanA munkafegyelem hiányára vezethető vissza pz a tény például, hogy a mártélyi „Haladás" termelőszövetkezeti csoportban a kendert még most sem vágták le, vagy „ hódmezővásárhelyi „Alkotmány" tszcs.bcn a cukorrépát még mindig nem szedték fel. A tavasz folyamán kinfjártam a hódmezővásárhelyi „Alkotmány" tszcs-ben. Az elnökkel és a párttitkár elvtárssal megbeszéltük azokat a tennivalókat, amelyek segítségével a munkát meg tudjuk javítani. De úgy látom, hogy az elvtársak nem sokat tettek, mert eredményeik nem ezt bizonyítják. A munkafegyelem. megszilárdítása termelőszövetkezeteinkben igen lényeges kérdés. A nyár folyamán az aratás kellős közepén már láttuk ezeket a hibákat. A tanáesko. záson történi felszólalások a mun. kafegyelem megszilárdítása érdekében arra engednek következtetni, hogy a munkafegyelmet valóban siketül megszilárdítani a termelőszövetkezetekben. — Kevés szó esett a tanácskozá. son az osztályellenség munkájáról Termelőszövetkezeteink egyikébenmásikában ott van az osztályellenség, személyileg vagy ügynökökön keresztül. S a munkafegyelem megszilárdításának kérdésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az osztályellenség munkáját. Minden esetben keressék és találják meg az osztálycllenséget a termelőszövetkezeti csoporton belül és onnan a legkíméletlenebbül távolítsák el A munkafegyelem megszilárdításának előfeltétele: a vezetés megszilárdítása A munkafegyelem megszilárdításának egyik igen döntő előfeltétele a vezetés, A felszólalásokból kitűnik, hogy a legtöbb helyen a vezetésben van a hiba- Ahol a vezetés gyenge, laza, ott valóban komoly bajok vannak. A ml szövetkezei! csoportjaink elnökei nem egy esetben nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkafegyelem laza legyen a csoportban, mert nem lépnek fel elég keményen az egyik vagy másik rendbontóval szemben, hanem tűrik és nézik: hogyan bomlasszák a fegyelme, zetlenkedők a termelőszövetkezeti csoportot. Nem hívják fel idejében a tagok figyelmét és maguk Is keveset tesznek annak érdekében, hogy a naplopókat a termelőszövetkezeti csoporton belül megrendszabályozzák, szükség esetén pedig el távolítsák. Azt hiszem, hogy ez a tanáesko. zás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy . a munkafegyelem terén az eddigiI 11 él nagyobb rendet teremthessünk Több figyelmet a középparasztok, a nők és a fiatalok iránt A felszólalásokban kevés szó esett az egyéni dolgozó parasztokkal való kapcsolatról. Ezt a kérdést már többször megvizsgáltuk a megye területén. Megyénkben a dolgozó kis- és középparasztok nagy figyelmet szentelnek a ter. melőszövetkezeti csoport eredményeire és hiányosságaira. De a mi szövetkezeteink részéről bizonyos elzárkozódottságot tapasztalunk. Az ilyenfajta megnyilvánulás káros és nem segíti elő a termelőszövetkezet fejlődését- Tudnia kell minden ter. melőszövetkezeti csoportnak és tagnak, hogy a termelőszövetkezeti csoportoknak az eredményét nagyban elősegíti a jól dolgozd közép, parasztok szakmai tudása, szervezési készsége. Ha a középparasztokat bevonjuk a szövetkezetekbe és feladatokkal bízzuk meg, cz nagyban elősegíti szövetkezett mozgalmunk továbbfejlődését. Pártunk és vezetőink arra tanítanak bennünket, hogy a középparasztság bevonása nélkül a mezőgazdaság szocialista átszervezését megoldani nem tudjuk. Nálunk is a földterületek nagy többsége a középparasztság kezeiben va®. Ezt a nagy többséget nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Bár ma már kevésbbé találkozunk olyan kirívó jelenségekkel, mint például a tavaly, amikor a középparasztokat közel sem engedték a szövetkezebekhez, — mégis azt tapasztaljuk, hogy amikor az elvtársaknak felvetjük ezt a kérdést a szövetkezetekben, úgy válaszolnak, hogy valamilyen formában nyomást kellene gyakorolni a középparasztokra. Nem egy helyen tették szóvá a fokozottabb adóztatás és beszolgáltatás beveze. tését, hogy ezzel — mintegy adminisztratív módon — kén y szeri tsiik be ezeket a dolgozó parasztokat a szövetkezetbe, A ml pártunk parasztpoIitíkája a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén az önkéntesség elve alapján épül fel. Ha ml akár adminisztrációs, akár más úton kényszert próbálunk alkalmazni a még kívülálló egyéni dolgozók felé, az előbb-utóbb rossz útra vezetné az egész termelőszövetkezeti mozgalmunkat, Rákosi elvtárs a legutóbbi Tanácskozáson azt mondotta: azok a dolgozó parasztok, akik ma még nem győződlek meg a termelőszövetkezeti mozgalom előnyéről, egyelőre maradjanak kívül a kerítésen és onnan figyeljék a termelőszövetkezeti csoportot. A ml termelőszövetkezeti csoportjainknak viszont úgy kell dolgozulok, hogy ezek a dolgozó parasztok saját maguk győződjenek meg arról, hogy a termelőszövetkezet az ő számukra is előnyös, az ő számukra ls jő, nyugodt és boldog életet biztosít. Kevés szó esett ezen a tanácskozáson a nói és az ifjúsági munkaerők bevonásáról. A nyár folyamán a legtöbb termelőszövetkezeti csoportnál azt tapasztaltuk, hogy a női munkaerők, a családtagok bevonását még kevésbbé alkalmazzák a termelőszövetkezeteinkben. Azt hiszem az elmúlt gazdasági esztendő valamennyi termelőszövetkezeti csoportban igen komoly intő példa volt arra, hogy a családtagokat, a nőket az eddiginél fokozottabb mértékben vonja be a termelőmunkába. Nemcsak bevonnunk kell őket a termelőmunkába. hanem fokozottabban kell, hogy beállítsuk a termelőszövetkezeten belül a nőket és az Ifjakat a vezetőségbe is. — Külön szeretnék szóin: az ifjakhoz. Az ifjak nekünk sokat panaszkodnak, hogy nem bízíák meg őket az öregek munkával. A jövő nemzedékét, a jövö erejét nem szabad lebecsülnünk, hiszen qzek a fiatalok tele vannak lendülettel, élniakarással és éppen ezért nekünk ezt a lendületet, az ifjúság erejét fel kell használnunk. Nem egy termelőszövetkezeti csoportunkból az ifjak az utóbbi időben kezdenek elvándorolni az ;par felé. : ami magábanvéve nem helytelen. 1 Helyes, hogy az ifjúság erre az : útra tért, azonban azt niszem, hogy ; a termelőszövetkezeteinknél is meg van a lehelőség arra, hogy az ifjúságnak azt a részét, amelynem akar ipari munkás lenni, bevonjuk a termelőszövetkezeti munkába és megfelelően alkalmazzuk löket. A felszólalók cédulái között ;van egy bejelentés, egy elvtársnő írta: „Kétszer jelöltek már könyj velői tanfolyamra és valamilyen I oknál fogva nem tudtam elmenni 'eddig". Ez a tény is azt mutatja, hogy az ifjúságot lebecsti'jftk. A mi fiataljainknak az eddiginél nagyobb megbecsülést kell adni. Az öregek hasznos tanácsa, a fiatalok lendülete együttvéve az eddiginél nagyobb eredményeket hoz a termelőszövetkezetek szántára,