Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

r FlílRNAP, ml JANUAR tU A szocialista termelés tervszerűsége megkívánja az oktatás, a tudományos munka tervszerűségét is Országot oktatási konferenciát rendezett Szegeden az egészségügyi minisztérium Rwmfl •tön Szegeden sgéaxnepoi or­kbtagos óktttiun konferenciát rende­Müt, amelyen *s ország négy orvoj. Sodorná nyi egyeteméneik számos professzora, köztük több akadé­mikus és Kossuth-dfjas vetít részt. Az Ady-téri egyetem nagy előadó­termét zsúfolásig megtöltötték a gyakorlati kutató orvosok, a tem­azemétyzet, valamint az Orvostudo­mányi Egyetemek hallgatóinak kép­vteeéói. A bonferaoda megnyitó beszédét ér. Dolesrhall Frigyes elvtárs, egész­ségügyi miniszterhelyettes mondot­ta. Rámutatott, hogy a tanulmányi reform megszabta az új rendszerű orvosképzés tartalmát, az oktatási anyag tematikájának pontos kidol­gozása mellett azonban szükség van a módszertani kérdések tisztázásá­ra is. A konferencia tárgysorozatán olyan fontos kérdések szerepelnek, TTHTT? a professzori előadás, a gya­korlati oktatás és a hallgatókkal vadó foglalkozás kérdése. — A professzori előadás tiegfon. fenébb feladata, hogy az élőszónak Semmiféle megfrt szöveggel nem pó. tolható erejével kiegészítse, kiemel­je, aláhúzza a tanikönyv anyagának lényegéi, de tükrözze vissza az előadó egyé. ! ulaégét Is, foglaljon állást a még I MM teljesen tisztázott kérdések­ben, Dyea szellemben tartóét előadás ér­heti csak el igazi célját. Rámutatott ezután arra, hogy a hallgatókkal való foglalkozás az úióbbi időben kissé egyoldalúvá vált. Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy az elérendő jó átlag nem csupán a gyengébbek feljavításával, hanem a jóknafk még jobbá tételé­vel is fokozható. A konferencia első előadásit dr. Kellner Béla professzor, a Deb­receni Orvostudományi Egye. tem kórbonctani Intézetének ve­zetője tartotta „Milyen legyen a professzori előadás?" címmel. — Arra kell törekednünk — mon­dotta —, hogy szocialista orvosokat neveljük egyetemeinken. — Elengedhetetlen, hogy a pro­fesszori előadás határozottan állást foglaljon egyes kérdésekben. Szak­mai kritikai szempontból irányt kell mutatnia a hallgatóságnak. Olyannak kéli lennie az előadásunk, amely arra készteti a hallgatóságot, hogy óráról-órára tanuljon. — A szocialista 'termelés tervsze­rűségéből következik, hogy az okta­tásnak, a tudományos munkának is tervszerűnek kell lennie. A szovjet pedagógia arra tanít, hogy minden előadást a legna­Munkásmozgalmunk egyik legkiemelkedőbb szegedi eseményének íelb utalását vállalta a Városi Közlevéltár Rákosi elvtárs születésnapjára fel. Dolgozó népünk nagy szeretettel its fokozol? munkával készül Rákosi efivlárs 60-ik születésnapjának mél­tó megíinneplésére. A munkásosz­tály példamutatása nyomán a dol­gozó parasztság is nagy számmal tesz felajánlásokat és munkaválla­lásokkal készül az ünnepre a nép­h«z hű érte'imiség is. A Szegedi Vá­rosi Köztevétoár dolgozói lettek leg­utóbb igen szép felajánlást. Oltvai Ferenc levéltáros vezetésével a töb­bé dolgozóik — Kónya József, Pozfi­gaj Itare, és Gyovai Lajos — vál­tatták, hogy munkatervük egyik lé­nyeges részét, a beérkezett irat­anyag leltározását március 30. he­lyett az évforduló napjára Hkésizf­tik. Felajánlásuknak különösen jc­lentös része, hogy vállalják munkás­mozga"Tnunik egyik legkiemelkedőbb eseményére vonatkozó adatok fel. kutatását. Ez az esemény az volt, amikor Rákosi elvtárs Szegeden 1918 december 29-én a szegedi kom­munis?ák zászlóbontásán másfél órás előadást tartott és ezzel elin­dítója lett itt a azervezkrirfésnek. A felkutatott adatokat átadják a sze­gedé pártsajtónak, a ,,Délűingyairor­szág" szerkesztőségének, a vele kap. csolatos emlékeket pedig a kiadó­hivatalnak adjak át kirakatban való kiállításra. Munkájukkal március 1-ére akarnak elkészülni. Vállalták ezenkívül a szegedi Mú­zeummal közös kiállítás rendezését ezév nyarán, Kossuth Lajos szüle­tésének 150-ik évfordulója alkalmá­ból, A kiállítás iratanyagát a mun­katervükben megjelölt június 15. helyett március 9-'ére, Rákosi elv­társ szü.le?ésnnpjára előkészítik. Vál­lalták, még, hogy a Szegedi iskolák­ban a tőriénelemitanitás elmélyítő, sére és hathatósabbá tételére a sze­gedi pedagógusok segfiségével beve­zetik a levéltári iratanyag haszná­latát. Ennek egyik része, hogy a levéltár felkutassa, milyen irat­anyagot tud adui. Ezt a fonlios kez­deményezést is az évforduló napjá­ra készítik elő. A szovjet filmnapok sikeréért Versenyt kezdeményezett a szakérettségis kollégium iilmpropagandistája Február fő-én kezdődnek meg ün. tiepélyesen a szovjet filmnapok, amelyek még jobban megismertet­nek bennünket a szovjet néppel és mégirakább elmélyítik a Szovjetunió dolgozói és a magyar dolgozók kö­zötti barátságot. A filim-propagan­di-sták máris nagy lelkesedéssel ké­szülnek a szovjet filmünnep minél sikeresebbé és eredményesebbé té­telére. Ezt a lelkes készülődést bi­zonyítja az alábbi versenykihívás is: „A Szegedi Altami Szakérettségis Kollégium filni-propagandistájaként versenyre hívom a szovjet fltin-iin­neppef kapcsolatos terv túlteljesíté­séért a József Attila Kollégium film­propagandistáját, Aradi Ferencet. Vállalom, hogy az előirányzott tlim­látogatási tervet 110 százalékra tel­jesítem. Irányi Piroska film-propagandista." EWtadásatrikuak állandóan fejlődni ők kell és ebből következik, hogy nem lehet jó az az előadás az idén, amely a mult évbeu még jó volt. Az a professzor tud jó nevelő mun­kát végezni, aki szívvel-lélekkel a szocializmus építéséi szolgálja. A nagy érdeklődéssel fogadott elő­adás után dr. Batizfalvy János, a Szegedi Nőgyógyászati Klinika igaz­gatója hozzászólásában a többi kö­zölt hangsúlyozta a szocialista or­vosképzés szolgálatában álló pro­fesszor legszebb hivatása, a Nép­köztársasághoz hű, marxiSta-lerilnis­ta tudással felvértezett, az orvosi tudományokban jólképzett orvosokat neveljen. Andrási János orvoshatlgató ar­ról szólott, mit várnak a hallgatók a professzori előadásoktól. Nagyon lényeges — különösen az elméleti tárgyaknál —, hogy a professzor előre kidolgozott terv alapján "djon eiő. Ez megkönnyíti a hallgatók folya­matos készülését — jelentette ki. — A hallgatók színes, érdekes előadá­sokat várnak. Fontos az előadások pontos megkezdése és befejezése és az őeladások közti szünet betar­tása. Filmek bemutatásával — ami eddig kissé elhanyagolt terület volt — élénkebbé és szemléltetőbbé lelhet {enni az előadást. Olyan orvosokat neveljenek » professzorok, akik a néppel összeforrnak, akik tudják, ml a tennivalója a szocialista orvos­nak. Ezért nagyobb mértékben támaszkodjanak a professzorok előadásaikban a Szovjetunió tapasztalataira, mert >S7 nevelhetik a hallgatókat a szocialista egészségügy megnöve­kedett feladatainak maradéktalan ellátására. Turi Géza elvtárs a Szegedi Párt­bizottság és az Egyetemi Pártbi­zottság képviseletében szólalt fel. Rámutatott arra, hogy az egyetemi oktatás nagyon elhanyagolt terület volt A Szovjetunió tapasztalatait fel­használva minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy ezen a té­ren további fejlődés következ­zék be. A konferenciának ezen a téren ttok sikert kívánt. A nap folyamán számos értékes felszólalás hangzott még el. Ezek ismertelésére visszatérünk. Felvételi pályázat az újságíróiskolára A népművelésügyi minisztérium felvételi pályázatot hirdet az újság­íróiskolára. NE FELEDJÜK EL: Ml 1 „KÖZVÉLEMENY PARANCSNOKIN VAGYUNK! Irta: Barát János a „Délmagyarország" levelezője ff CÍM NÉLKÜL TÁVOZOTT A francia dolgozók baráti összetartozásának filmje a szegedi Vörös Csillag-moziban Jecn Paul Le Chanois, francia forgalókönyvírónak és rendezőnek érdekes ötlete támadt: egy párizsi taxi kalandos útját eleveníti meg a vásznon. A film főhőse a taxi uta­sa; egy Therese nevű szép fiatal nő, akit a sofför a pályaudvaron vesz tel. Therese vidékéről érkezeti szerelmese hívására és elindul taxi­val, hogy megkeresse a férfit. A megadott címen idegen arcok fo­gadják és más címre küldik, ahol szintén nem találja kedvesét. A te. ány fillér nélkül áll, nem tudja ki­fizetni a viteldijat, de a sofför szí­ve megesik rajta, védelmébe veszi és most már együtt kutatnak to­vább. A következő állomásokon, a férfi munkahelyén majd egy klub­ban, szintén nem járnak sikerrel, a csüggedő Theresében új barátja tartja a lelket. Végül kiderül az igazság, a leány csábítója családos ember. Therese bevallja a soffőr­nek, hogy kisgyermekét a pályaud­varon hagyta. Mit tshet tenni? A sofför legokosabbnak tálja, ha uta. tál gyermekével együtt visszaküldi tzüleihez. Neki magának is megvan R saját gondja-baja. Míg ö véden­cével volt elfoglalva, feleségél ko­raszüléssel be kellett szállítani a szülőotthonba. Mialatt feleségéhez siet a kórházba, Therese elhagyat­va ül a pályaudvaron. Fél haza­menni és reménytelenségében elin­dul, hogy a Szajnába vesse magát• A pályaudvar összes soflörjei azon­ban keresésére indulnak. Nemcsak az életét mentik meg, hanem visz­szaadják életkedvé! is. Georges Sadoul, francia filmkri­tikus a szolidaritás filmjének ne­vezte ezt az alkotást, — amelyei most játszik a szegedi Vörös Csil­lag mozi. Kiemeli, hogy a „Cím nélkül távozott'' — nem a lokálok Párizsával foglalkozik, hanem min. den jelenetben a munkások, a dol­gozók városa lüktet. Ezek a hősök pedig igen ritkán szerepelnek a francia filmekben. „Meg akartam mutatni — mon. dotla a rendező — a francia dolgo­zók baráti összetartását, életerejét." A film rendezőjének nevét, a „Vi­har szívében" című filmből ismeri a közönség. A főszerepeket Daniele Delorme és Bemard Blier alakít­ják. Felvételét kérheti minden 19 és 30 év közötti fizikai, vagy szellemi dolgozó, aki tehetsége* érez ma­! gában az újságírói pályára, írás­| készséggel és érettségivel, vagy érettséginek megfelelő általános ismeretekkel rendelkezik. A pályázók kérvényüket a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségéhez (Budapest, VI. Sztálin-út 10.) ez év február 15-ig küldhetik be, csatolva a következő mellék­leteket: 1. Részletes önéletrajz, a végzett iskolák és esetleges nyelvismere­tek megjelölésével. 2. Már megjelent Írások, vagy ilyenek hiányában tetszés szerinli írás (cikk, riport). 3. írásbeli igazolás a pályázó jelenlegi tevékenységéről (a mun­kaadó, vagy iskolavezető igazo­lása). Az újságíróiskolán. amelynek időtartama egy év, a tanulók neg­fe'elö ellátásban részesülnek. Vi­dékiek bentlakók lehetnek. Az ok­tatás 1952. április 15-én kezdődik. Azok a pályázók, akiknek fel­vételi kérelmét a felvételi bizott­ság elfogadja, felvételi vizsgán vesznek részt. Heves harcok Vietnámban Párizs (MTI). A vietnámi nép­hadsereg folytatja Hoa Binh bom­bázását. Hanoiban tisztán hallható az ágyúdörgés. A hírek szerint heves harcck dúlnak Hanoitól keletre, Kesaí kör­nyékén. Hanoitól 12 kilométerre egy vo­nat aknára futott. A robbanásnak két halottja és hót sebesültje van. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a „Magya­Sajtó Napjává nyilvánította feb­ruár 1-ét. Ez a határozat nagy ese­mény a magyar sa'tó életében. Február l"én lesz 10 éve annak, hogy pártunk központi lapja, a Szabad Nép elöször jelent meg. A Szabad Nép az illegális éveiben irányt mutatott a do-gozóknak, har­cos cikkei leleplezték az imperia­lista háború minden gazságát. Rá­mutattak eraek a cikkek arra, hogy a 'háború csak a szocialista Szov­jetunió győzelmével végződhet. Harcra szólította fel az illegalitás­ban élő kommunistákat. Felszaba­dulásunk első idejétől kezdve a Szabad Nép volt az, amely irányt mutatott dolgozó népünknek min­dennapos harcaiban. 1948. szep­temberében írta Révai József elvtárs a ma már történelmivé válf cikkét: „A százezrek kenyerét", melyben rámutatott arra, hogy a sajtó a dolgozók millióinak min­dennapos szellemi kenyere. Pártunk központi lapjának 10 éves évfordulójával együtt feb­ruár 2., 3-án tartják meg az üzemi és falusi levelezők első oitzágcs értekezletét. Erre az értekezletre nagy lelkesedéssel készülnek az üzemi és falusi leve lötök ezrei. Mi, a „Délmagyarország" üzemi és faluéi levelezői 's készülünk erre az értekezletre. Mosl, amikor eddigi munkánkról beszámolunk, visszatekintek a „Délmagyarország" levelező-mozgalmának róvid, de ériékes munkájára. 1949. tavaszára kill itt gondol­nunk, amikor pártunk ébersége leleplezte Rajkék árulását. Az ezt megelőző időkben csak szórvá­nyosan érkeztek levelek a szer­kesztőséghez. De a per, amely meg­mutatta, hogy a pártunkba befura­kodott ellenség milyen példátlan merényletet akart elkövetni dol­gozó népünk eddigi eredményei el­len. hatalmas erővel tört ki dol­gozó népünk felháborodása, üz a per sokszáz öntudatos dolgozó ke­zébe adta a tollat, hogv felháboro­dását a sajóban is kifejezze. tt tűnik ki, hogy az egyszerű üzemi és falusi dolgozók tud­nak írná, ha olyan esemény tör­ténik, amely a dolgozók érdekeit közelről érintik. Ettől az időpont­tól kezdve öltött az üzemi és falusi levelezők mozgalma szervezett formát és ettől az időponttól kezdve kezdték a dolgozok megérteni, hogy a kommunista sajtó sajat­juk. A „Délmagyarország" szer­kesztősége nagy segítséget nyúj­tott abban, hogy a levelezők n szerkesztőséget otthonuknak tekint­sék. Hetenként ad tik szemponto­kat munkánkhoz és a negyedéven­ként megtartott értekezleten érté­kelték az elvégzett munkát, s meg­jutalmazták a jól dolgozó levelező­ket. így kapta meg elöször a ván.dorserleget Németh József elv­társ. a deszki gépállomás dolgo­zója. A vándorserleg azután több jó levelező birtokába jutott. Ekkor kezdte meg munkáját Doktor La­jos elvtárs iö, akit ma az a meg­tiszteltetés ért, hogy egyike azok­nak, aki a budapesti I. Országos Értekezleten résztvesz. Az 1949-es levelezők közül, töb­ben aktivan vesznek részt a szer­kesztőség munkájában, így Péter­házi Emil, Misán György, Bárdos Éva. rendszeresen küldenek 'eve­leket és cikkeket a szerkesztő­ségbe. A hároméves tervünk si­keres befejezéséért, ötéves nép­gazdasági tervünk megindításáért, a feszített ötéves terv második és ma már a harmadik éveinek sike­re'ért vívott harcból az üzemi le­velezők lelkesen kivették és kive­szik részüket. A falusi levelezők közül többen, így Korom Istvánné, deszki levelező jó munkája nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a falu dolgozó népe megértette pártunk és kormányzatunk felhívását és ele­get tett mindazoknak a követelmé­nyeknek. melyeket kormányzatunk minden becsületes hazáját és népét szerető dolgozó paraszttól elvár. Az üzemi és falusi leveiezók nemcsak a termelés sikeréről, ha­I1 nem azokról a hiányosságokról Itt írnak, amelyek üzemükben a ter­melés, a munkafegyelem, a mun­kaverseny, a Sztahánov-mozgalom, Gazda-mozgalom, Vorosin-mozga­lom, valamint a Nazarcva-mozga­lom terén mutatkoznak. Falus le­velezőink leleplezik azokat, akik nem Isznek eleget begyűjtési kö­telezettségeiknek, nem teljesitik ide­jében a mezőgazdasági munkálato­kat. A levelező-mozgalom az utóbbi három hónapban döntő fordulatot vett, amiről a 6zámok is tanúskod­nak. Míg okótber hónapban 94 levél érkezett be a szerkesztőségbe, novemberre ez a szám 143-ra emel­kedett, december hónapban pedig elérte a 234-es szám >t. A megyei értekezlet után még jobban fellen­dült a levelezők munkája és ja­nuár 23"ig 265 levél érkezett be a szerkesztőségbe. A z eredményed: mellett fogyaté. kossága is van a levelező mozgalomnak. Itt elsősorban rá kell mutatni arra, hogy a fenti számok ugyan komoly eredményt jelente­nek, de az üzemek dolgozói még nem értik meg egészen azl a lenini tanítást, hogy az a helyes, ha öt hi. veitalos író mellett ötszáz és ötezer levelező dolgozik. Az üzemek és a falvak dolgozóinak egyrcszo még idegenkedik a tollforga fástól. Meg kell érlelni a dolgozókkal, hogy csak a kezdet nehéz s ha ezeken a nehézségeken túl lesznek, akkor si­mán megy az írás, a gondolatok pa­pírra vetése. , A bíráló cikkekkel is sok hifyt [van még. A hiba első forrása az, hogy az üzemi levelezők egyrészo csak a népszerű feladatot vállalja és csak a szépet és a jót írja meg. Természetesein ezen a téren az utóbbi időben sikerült jó eredmé­nyeket is elérnünk. A megyéd értekezleten Rozsnyal Mihály elvlárs beszámolójában éle. sen vetette fel azt, hogy párlumc minden erejével az üzemi tudósítók és levelezők mögött áll és egy leve­lezőnek sem történhet semmi baja, ha bírálja saját üzeméi és az igaz­ságot megírja. A szerkesztőségi ó! kapott igazolványokat a pártbizott­ság titkára írta a]á cs ezzel iráí. bam is bizonyítja a párt, hogy ben­nünket, üzemi és falusi tudósítókat a párt bízott meg mimikánk végzi ­sére. Folyfcasunk könyörtelen har­cot a bürokratizmus, az üzemekben sok helyen mutatkozó üzemi sovi. nizmus ellen. De leplezzük le bírál } cikkeinkben az úgynevezett „kira­kal-emberekei", akik szépen kicir­kalmaaott jelentéiseket adnak olyan dolgokról, cmelyek mögött nincr semmd, vagy jobb cselben kévét­eredmény. Nézzen szét az üzemi ér falusi levelező a munka területének minden vonalán, hisz ebben nen: gátolhatja meg senki. Irtsa ki a gyomot az üzeméből, vagy gazda, ságábói. Mutassanak rá a falusi le­velezők azokra, akii: a beszolgálta tas elmulasztásával, vagy a szán­tás.vetés munkálalainak clhanyago. lásával komoly károkat okoznál: nemzetgazdaságunknak. De bírálják azokat a tszcs-lagokat is, akik ha­nyagul veszik ki részüket a közös, stég munkájából. Mulassanak rá í> falusi levelezők a kulákság kárte­véseire és mesterkedéseire. Nekünk, üzemi és falusi levelezőknek a ,,kő­vé lemén y parancsnokainak" ' keil lennünk. Az országos értekezlettől mir„d­össze egy hét választ el ben­nünket. Feladatunk, hogy kijavít, sok a levelezési mozgalmunkban megmutatkozó hibákat. Nekünk, tudósítóknak és levelezőknek az ed­diginél is bátrabban és harcosab­ban kell tollat ragadnu-k! Az ed­diginél is kíméletlenebbül kell le­lepleznünk miurtkalcrülelünkön min. den hibái és minden hiányosságot! Egy pillanaiig sem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy mi a „pro­letár közvélemény parancsnokai*' vagyunk. Éppen ezért úgy kell vé. gezni munkánkat, ahogyan azt pár­tunk és az egész dolgozó nép meg­kívánja tőlünk a békéért folyó harcban. A Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a Lengyel Népköztársaság alkotmánytervezeléről Varsó (MTI). A Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága leg­utóbbi ülésén egyhangúlag meg­állapította, hogy a Lengyel Nép­köztársaság benyújtott alkotmány­tervezete megfelel a párt irányvo­nalénak. A Politikai Bizottság fe'hívja a párt tagjait: tevékenyen vegye­nek részt az alkotmánytervezet népszerűsítésében és nozgós.tsák a tömegeket a Lengyel Né-<" 6aság benyújtott alkn' n. nyterve­zetének e- egész nép állal lörtéité megvitatására. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom