Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

3 SZOMBAT, 1952. JANUÁR 5. A Julagyárban is fegyver a Gazda-mozgalom a harmadik tervév sikeréért folytatott harcban Üzemeink dolgozói mind jobban megértik a Gazda .mozgalom jelen, tőségét. Azok a kezdeményezések, amelyeiket a dolgozók lettek, egyre nagyobb termelékenységet eredményezlek a különböző üzemekben. A Szegedi Jutafonógyár dolgozói is magukévá tették Gazda Géza etvtárs felhívását: „használjunk fet minden gramm hulladékot". Eldobott roncsból — faeszterga A dolgozók számtalan javaslatot beszéltek meg a mozgalom üzemi megbízottjával a hulladékanyagok felhasználását illetően. Igen sok használható is lett ezekből a javaslatokból. Csanádi elvtárs, az üzem legjobb lakaiosa például a vállalat udvarán 'évő hulladékok között észrevett egy rossz, elhanya. gólt esztergapadot- Ugy gondolta, meg lehetne házi'ap, javítani Bnynyira, hogy az asztalosok facsz. tergának haszr.á'batnák. Csianádi elvtárs nem ig várta meg az ötletnapot, hanem azonnal felment a vállaiatvezciőséghez, ahol elmondta az észrevételeit. A vállalatvezelőség helyeselte a kezdeményezést és az esztergapadot rövid időn belül fel is állították az asztatosmuheüyben. Honnan vényünk acélt? A szövőgép excenter ütésének kiküszöbölése szintén hulladékanyag. ból történt. Eddig sűrűn előfordult, hogy a gép működése köziben az excenter eltörölt, ami gépállást idézteit elő. Most hulladékanyagból görgőt ' készítettek, amelyre tömör gumit he'yeztek el, hogy az ütőd-ést felfogja. Hulladék-anyag fel. dolgozásával oldották meig a copsoló tölcsér javítását is. Eddig a copsoló tölcsért javítása után csak három-négy hétig tudták használni. Most felmerült egy javaslat, hogy a copsoló tölcsért lemezzel való bé-. lelés helyett gömbacélból készítés.' sék el. Igen! De hol vegyenek hozzá acélt ? Erre is megérkezett az egyik dolgozó felelete. — Az udvaron láttam acélrúd végeket, amelyeket a kovácsok már nem tudnak használni, a gömbacél copsoló tölcsérnek pedig nagyon jól megfelelnének. A szót tett követte és ma már gömbacélból készítik a copsoló tölcséreket. Nem kell külföldről behozni! Igen értékes javaslata volt az elmúlt évben Sándor Bé.a elvtársnak. az üzem egyik műszaki veze. tőjének. Sándor elvtárs hosszú ideig kísérletezett azzal, hogy a szálvezető tábla kopását megeka! dályozza. Az ő javaslata alapján 1 készítették el a szálvezető táblán í hulladélcanyagból a szálvezető szem perselyezését. Ezzel az egyszerit ötlettel csökkentették a szálszakadást. Nem kell többé erre a célra | külföldi acélt felhasználni, hanem a j hulladékok közül kiválogatják a 3—4 mm-es acéllapókat, amelyek tökéletesen megfeleltek erre a célra. I Használják fel azonnal a laraslatokat! Az eredmények azt bizonyítják, hogy a Jutafonógyárban a dolgozók megértették a Gazda-mozgalom fontosságát és megkerestek minden lehetőséget, hogy a hulladékanyagot minél jobban felhasználják. De azért akad hiányosság is ezen a téren a Jutafonógyárban. Jlib-a, hogy a felvetett javaslatokat nem vezetik be azonnal, hanem bizony egy kicsit „feküdni" hagyják. Az excenter görgők felszerelése például még mindig nem történt meg. A facsévék javítása igen szépen haladt. Az ötletnapon felvető, diöit az a probléma, hogy az eltörött vagy elkopott facsévékat meg lehe*ne javítani úgy. hogy a csévevégeket „keresztfából'1 raknának rá. Eddig úgy készítették ezt, hogy hosszfából esztergálták a csévóket, ami a repedést, törést elősegítette. Törés után pedig egyszerűen kivonták a forgalomból vagyis a hulladékba került. Mos* ennek a javaslatnak bevezetése után a törött csévéket i6 tudják használni, ami évente 300 ezier forintos megtakarítást jelent- Nem szólva arról, hogy milyen nehéz a keményfa anyag beszerzése. Ennek a ötletnek a megvalósítása is még a jövő feladata. A Jutagyár Gazda-mozgalmára az eredmények a jellemzők. Ha továbbra is a megkezdett úton haladnak s kiküszöbölik az előfordult hi. bákat, ebben az üzemben is nagy lendítője lesz a harmadik tervév feladatai végrehajtásának a Gazda. mozgaiom. Hogy ez így lesz, arra biztosíték a dlolgozók és vezetők lelkesedése, mejyet példaképül lehetne odaállítani igen sok üzem elé. L.: Batkl Jenő A szovjet kísérletek alapján Új ipari növényekkel gazdagodik hazánk Az újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben sikeresen termelnek kenafot Az Újszegedi Mezőgazdasági Kípérleti Intézet folyosóján hosszú, majdnem négy méter magasra nőtt növényt láthatunk. Hosszú, erős szára gyapotgubóhoz hasonló apró toklerméssel van tele. A délázsiai szigeteken termelték először ezt a növényfaj lát, később Indiában és Iránban is meghonosodott. Innen került a Szovjetunióba ez a rosimövény: a kenaf. A Nagy Októberi Forradalom után kezdték meg a kí_ sérletezést a Szovjetunióban a termesztésére. Először csak kas területen, néhányszáz holdon vetették, majd 1928-ban már százezer holdnyi területet vetettek be vele, | A kenaf Magyarországon elő termény betakarítása után és a talajt állandóan gyomtalanílani kell. Kezdetben ugyanis nagyon gyengén fejlődik s a gyomok könnyel elnyomhatják. A jó termés titka | A szovjet tapasztalatok segítségével lehetővé vált, hogy nálunk, Magyarországon is kísérletezzenek ennek az igen értékes növényfajtának termeszléséveL — Magyarországon 1932 óta kísérleteznek a kenaf termesztésével •— mondotta el Mohácsi Tivadar, a Mezőgazdasága Kísérleti Intézet nö. vénytermesztési osztályának vezetője. — A felszabadulás előtt ezek a kísértelek nam sok eredménnyel jártak. A felszabadulás után azonban a szovjet tapasztalatok segítsé. gével mindinkább lehetővé vált ter. mész lése s néhány év leforgása ellátt hatalmas lépést tettünk a kísérletezésben.. A bácsalmási állami gazdaságban már az idén igen jó eredménnyel termeltek kenafot. Ebben az évben már az országban több helyen, így Szegeden is, te termelőcsoporlok termelnek kenafot. Könnyű homokos talajon kell termelni. Az ilyen talajon 27—30 mázsás holdamkénli termés is elér. helő. A Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben látható kenafkórók laza, homokos talajon termettek s a jó talajimmkának, a megfelelő trágyázásnak köszönhető, hogy közel négy méter magasra fejlődtek. Ezt a talaj jó megmunkálása mellett a megfelelő trágyázás segítette elő. A homokos talajok rendszerint káliumban szegények s éppen a kálium szükséges a kenaf fejlődéséhez. Ezért katasztrális holdanként 80—100 kiló 40 százalékos kálisóra és 200 kiló szuperfoszfátra van szükség fejlődéséhez. Az is fontos, hogy a műtrágyát még a tél folyamán, vagy legkésőbb a velés előtt négyöt héttel szórjuk el a talajba. A vetésnél arra kell vigyázni, hogy a föld felszínének hőmérséklete 13— 14 fokra felmelegedjék. Az aratás augusztus végefelé, vagy szeptember elején kezdődhet. Értékes iipari növénnyel gazdagodott hazánk. A Szovjetunió segítsé. ge, értékes tapasztalatai átvétele le. hetővé tették, hogy Magyarországon is termelhetjük most már ezt az értékes ipari növényt, amelynek rostját s olajtartalmú magvait igen előnyösem használhatjuk fel. Fontos szerepet tölt be ötéves tervünk teljesítésében is a kenaf, melynek rostjai nagymennyiségű anyaggal látják el gyárainkat s fontos ipari cikkek készülnek belőle. Megjelent J. V. Sztálin művei 13. kötete magyar nyelven A Szikra kiadásában mégjelent magyar nyelven Sztálin műveinek 13. kötete. Ez a kötet azokat a müveket tartalmazza. amelyeket Sztálin 1930 júliusa és 1934 januárja közötti Időszakban írt. Sztálin ezekben a munkákban továbbfejleszti a szocialista építés elméletét, konkretizálja az ország iparosításának, a mezőgazdaság kollektivizálásának elméletet. megszabja a szovjet ke reskedelem fejlesztésével, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával, a szocialista állam erősítésével kapcsolatos feladatokat, kifejti a szocialista gazdaság bolsevik vezetésének elveit A 13. kötetben jelentós helyet foglalnak el azok a munkák, ame lyekben Sztálin a kapitalizmus általános válságának újabb jelenségeit elemzi. E munkáiban feltárta a gazdasági, politikai és kulturális fejlődés két homlok egyenest ellenkező vonalát, amelyek két rendszer, két világ, — a fe'felé Ívelő szocializmus világának és a hanyatló kapitalizmus világának. törvényszerűségeit tűk. .űzik. | Mire használják a kenafot? A kenaf a gyapottal rokonnövény. A gyapotnál a beérett magvakat takaró fehér szálakat használják fel a textiliparban, a kemeif pedig a szárában tartalmazza a textiliparban használható rostot. Rostját a jutarost pótlására, durva, vastag fonalak, zsákok kérzltósére használják. Igen hasznos e'őrye a jutával szemben, hogy a kennfból készített z.tokok sokkal tartósabbak. A kenafnak nemcsak a szára értékes, hanem a magvai is. Magvai olajosak és olaját ipari, de étkezési célokra is felhasználhatjuk. A növény termeszlésének kísérletezésénél megfigyelték, hogy a gyökere nagyon mélyen behatol a ta Jajba, éppen ezért azt a földet, amelybe kenafot akarunk ültetni. jó mc-lyon meg k'U murkálni. Gondozására nagy gondot kell fordítani: mélyszántás szükséges nyomban az Vasárnap tíz megyében és kilenc budapesi kerületben tartanak konferenciát a magyar sajtó levelezői magyar sajtó levelezőnek megyei, illetve összevont kerületi konferenriáit. A konferenciákon megvitatják a levelezőmozgalom kérdéA Szabad Nép szerkesztősége és a megyei pártbizottságok vasárnapra hivták össze Pest, Szolnok, Békés, Csongrád, Fejér, Tolna, Somogy, Zala, Szabolcs és Győr megyékben, továbbá Budapesten a VIII—IX., XI—XXII., X—XVI— XVII., IV—XV. kerületekben a seit, megválasztják a küldötteket a magyar sajtó levelezőinek első országos konferenciájára. A három tiszai vízlépcső megépítésével mintegy 400.000 hektárnyi terület válik • • - •• m - r ontozhetove NAGYVÁRI LÁSZLÓ ELVTÁRS a „Délmagyarország legjobb levelezője" Három nagy csomópont, úgynevezett vízlépcső létesül a Tiszán: Tiszalöknél Tiszabőnél. Szegedné.. A mű nagyságára jellomző, hogy vábbi — körülbelül 70 kilométernyi — szakasza válik hajózhatóvá. A Tiszalöki Vízmű évi 54 millió kilowattóra áramot ad. Ez 7000 vagon duzzasztóművé 3 nagynyílású moz- j szén megtakarítását jelenti és 4—5 gatható gátból áll majd, három olyan nagyságú várost láthat pnagy víznyelőképesíégű turbinája árammal, mim Szeged. A három „Mindenkit kérünk, de különösen a munkásokat, hogy levelezzenek velünk. Adjanak minél több lehetőséget a munkásoknak. Írjanak minél többet liétköznapi életükről, érdekeikről és munkájukról. Kérjük továbbá, hogy ne esak tudósításokat, vagyis közlés, re szánt leveieket írjanak, hanem írjanak egyszerű leveleket ls, le. vclczzcnek velünk, hogy fenntartsák az elvtársi kapcsolatot a szerkesztőséggel és tájékoztassák a szerkesztőséget, tájékoz tas. sák, de necsak a tényekről és az eseményekről, hanem a hangulatról, a mozgatom köznapi, „nem érdekes", közönséges, sablonos oldaláról ls." (Lenin) Hatalmas mértékben megnövekedőit hazánkban az újságolvasók száma. De nemcsak újságot olvasnak ma már dolgozóink. hanem egyre több levelet is írnaík szer. kcsztőségeinknek. így Szegeden a mi szerkesztőségünkbe is mind több levetet írnak munkás, és paraszt levelező elvtársaink, akiknek levelei egyre nagyobb számban, egyre színvonalasabban, egyre ha. tékonyabban segítik elő szocialista építő munkánkat, békeharcunkat. Mos! nagyjelentőségű esemény, közeledik levelezési munkánk életében. Január hatodikán összeül a csong'rádmegyei levelezők értekezlete Hódmezővásárhelyen, ahol a murtka és a toll harcosai megbeszélik, kicserélik eddigi tapasztalataikul. hogy még jobb levelezői mun. kával készülhessenek a februárban tartandó országos levelezői kongresszusra. Szegedi levelező elvtársaink nagy lelkesedéssel készüllek és készülnek a megyei értekezletre. A lelkes munkát mintegy megnyitotta Nagy. vári László elvtárs december 13-1 versenyfelhívása a ,,Délmagyarország legjobb levelezője" címért. Ettől kezdve nagymértékben szaporodott a szerkesztőségbe beérkezői levelek száma. Levelező és tudósító elvtársaink egymásután csatlakoztak Nagyvári László elvtárs ver. senyf elhívásához. Most, a megyei levelező értekezlet küszöbén elérkeztünk a verseny első szakaszának kiértékeléséhez. Eddig a legjobb eredményt a var. seny megindítója, Hagyvári László elvtárs érte cl- Nagyvári elvtárs több, mint egy éve levelezőnk és jő munkájával eljutott odáig, hogy ma már mint megbízott tudósítónk végzi munkáját. Versenyfelhívása óto ő mag® 3 levelet küldött hozzánk, de ugyanakkor négy ifjúmunkást kapcsolt be a levelezési munkába. Az álto,a szervezett levelezőkkel is ő maga foglalkozik rendszeresen és december 13-ika óta 10 levelet szervezett be, amelyek be is étkeztek szerkesztőségünkbe. DISZ-tag levelezőinknek levelezési értekezletet tarfott, amelyen megmagyarázta a levelezési munka hatalmas jelentőségét. Nagyvári elvtárs után Vágvölgyi János elvtárs, a Szegedi Cipőgyár dolgo. zója érle cl a legjobb eredményt. Vágvölgyi elvtárs a versenyfelhívás elhangzása óta 10 levelet küldött be szerkesztőségünkbe, ahová igen sokszor bejön ő maga is. Igen szoros kapcsolat alakult ki a szerkesztőség és közötte. Leveleiben gyakran használja a bírálat fegyverét, amellyel már eddig is komoly segítséget nyújtott munkatársainak. Péterházi Emil elvtárs a Jutafonógyár dolgozói4, a harmadik helyet érte el ebben az igen érdekes és szép versenyben, ö is rendszereden tudósít beimün. ket az üzem életéről és nemcsak az eredményeket, hanem a hibákat is igen élesen felveti, mert tudja, hogy a bírálat fegyverévei nagy segítséget nyújt dolgozó társainak azok kijavításában. Legjobb levelezőink sorába tartozik Katona Lajos elvtárs, a Felépítmény és Vasanyagjavító Vállalat dolgozója is, aki december 13 6ta 8 levelet írt szerkesztőségünknek, amelyek tartalmilag is teljesem megfelelők voltak. ö is alkalmazza a bírálat fegyverét, amelynek eredménye máris megmutatkozik dolgozó társainak munkájában és munkafegyelmében. Élemjáró levelezőink 6orába tartoznak: Doktor Lajos elvtárs, az Ecsetgyár dolgozója, Bakaity Vera elvtársnő, a Textilművek kormánykitüntete'.t sztahánovistája. Török Imre elvtárs, a MÁV Fűtőház DISZ titkára. — aki alig pár hete lett levelezőnk és máris lelkesen és jól végzi munkáját, — Zsebök János elvtárs, a Ruhagyár dolgozoja, Pálit Lajos tudósítónk, a Szegedi VasöntödéböL De valamennyi levelezőnk és tudósítónk szinte egyforma lelkesedéssel készülődik a megyei értekezletre, 6 elmondhatjuk, hogy állandó levelezőink majdnem valamennyien felismerték: a szerkesztőséghez küldött levél, a munkáslevelezők bírálata nagyjelentőségű szocialista építőmunkánk előbbrevi lel ében. De állandó levelezőink és tudósítóink nemcsak a levelek Írásából veszik ki példamutatóan részüket, hanem a termelő munkában Js igyekeznek minden tekin leiben megállni a helyüket, mert a levelezési munka számukra mAr nemcsak egyszerű társadalmi munka. hanem fontos párlmegbízatás, amelyet csak úgy teljesitheinek méltóképjoen, ha minden tekintetben példamutatóan végzik munkájukat. Igazolványt kapnak a legjobb levelezők és tudósítók A Délmagyarország szerkesztősége ma, szombaton délután ünnepélyes kereteik között osztja ki a legjobb levelezőinek és tudósítóinak az igazolványt Ezért felkérjük az alább felsorolt elvfárgakat, hogy szerkesztőségünkben, a megjelölt időpontban feltétlenül jelenjenek meg. Délután fél 5-kor: Barát János, Bárkányi András, Faragó Mihály, Felhő Miklós, Földvári Lajos, Gárgyán Menyhért. Hárs Ferenc, Huszta Mihály, Kabók Miklósné, Kapitány István. IAoha Tiborné. KüUis Sándor, Lindák Zsuzsa, Mándoki József, Marjai József, Regdon József és Mák Ernőné elvtársak. Délután 5 órakor: Ocskó Anitát, Otfiik Károly, Paré Ferenc, Péterházi Emil, Péterházi Emilné. Pogány Lászlói Puszta, szeri János, Makra József, Pálíí Lajos, Schuszter János és Szekeres I. István elvtársaik. Délután fél 6 órakor: Szentesi Vida János, Sziráki Vilma, Török Imre, Török József, Török Attila. Vas István, Oláh János, Zsebők János, Doktor Lajos, Bakaity Vera, Vágvölgyi János. Katona Lajos, Nagyvári Lászó. Lázár Ilona elvtársak. JCiíkunmaf ián szerepei a Szeqedi JCozkáeltáz Uultúres opű rl/a jesz és 100 méteres hosszúságú zsilipjében 1000 tonnás uszályok köz. lekedhetnek majd- A Tiszának totiszai vízlépcső megépítésével mintegy 350—400 ezer hektárnyi terület válik öntözhatőví. Ma egy hete, hogy a Szegedi Közkórház kulturcsoportja színvonalas ku'turmű sorral szerepelt a Szegedi Tiszti Klubban. Szovjet és magyar népitáncokkai, egyfelvonásos jelenetekkei, szavalatokkal szórakoztatták a megjelenteket. A műsorszámok után felcsati anó és hoszszantartó tapsok is azt bizonyították, hogy a Szegedi Közkórház kukurcsoportjának tagjai odaadó munkát végeznek kulturforradalmunk győzelomrevite'e érdekében. Egész napi fárasztó munkájuk után is jókedvvel járnak el esténként próbákra, hogy minél szebb, miné; jobb eredményt érjenek el szocialista kulturánk fejlesztésében. A közkórházi kulíurcsoport odaadó munkáját tanúsítja az is, hogy egy hot alatt újabb számokkal gazda, gítot'ák műsorukat. Uj műsorukkal ma Kiskunmajsára utaznak, hogy az ollani Tiszti Klub meghívására bemutassák tudásukat és még szorosabbra fűzzék Néphadseregünk tagjai és a dolgozók közötti kap. csőlátót. BUDAPESTEN az állami piaci vállalatnál a szabadzsír ára az eddigi 5? forint helyolt 48 forint.