Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-24 / 300. szám

4 HÉTFŐ. 1951. DECEMBER 24. 3 A Noszty-fiú esete Tóth Marival Klasszikus hagyományaink ápolá. M, felújítása és az a törekvés, hogy * dolgozóik, minél szélesebb rétegei számára váljon közkinccsé, ami benne igazi érték — alapvető ré. sze kultúrforradalmunknak. népi demokráciánk kultúrpolitikájának. Helyesen és jól választóit ezért a szegedi Nemzeti Színház, amikor műsorára tűzte Mikszáth Káknáii „A Noszty-fiú esete Tóth Marival" c.fmű művét. Helyes ez annál is in. kább, mert éppen ez a mű az, amellyel a lrggvalázatosabban bánt a Horthy-korszak s a legszemér. metiencbbiil hamisították meg a Harsány) Zsolt.féio bértoltnokok. A mnlt „kaitárpolitikája" — — nem új ez a megállapítás — félt mindentől, ami alkalmas lehet a nép öntudatának ébresztgetésérc, szemei felnyitására s világosságot vélhet az ország vezető köreinek aljasságára. Mikszáth alkotásánál jogosan is félt ettől s ha már nem tagadhatta le, nem törölhette ei, akkor legalább a hazugsághoz, a félrevezetéshez, a hamisításhoz fo­lyamodott. így left NosztiT Ferenc­ből, a lelke mélyéig romlott, szá­mító h zományvadás/.ból kedélyes huszártiszlccske, kedves fiatalem­ber, — akivel együtt örülhet a kő. zönség, hogy sikerült a ,,jó parti" — s igy csavarták ki az eredeti értelmet másuti is, elhagyva azo. kat a részekét, amelyek kellemet­lenek lehettek az úri Magyarország vezetőinek. így azután a szerelmi kaland bonyodalmában veszélyte­lenné vált számukra a mikszáthi monidanivailó. amely pedig rendkívül éles vádakat emel a díszmagyaros urak, a nemesi vármegye ellen. Nein kell mást tennünk, csalit elő­venni az eredeti Mikszálh.regényt s világosan Ml előttünk a kép. Ha­tározott állásfog'ialás minden szava a dwen'rvel, a feudális urakkal szemben. Egyáltalán nem valamiféle humorizáló adomázgatésról van itt szó, rnin't ahogyan egyesek szeret­ték volna elhitetni. Természetesen Mikszáth világszemlélete sem je. lentkezit' mindig töretlenül, de a kritikai realizmus útját járva. vi. lágos Vis következetes a társadalom, szemlélete vagy méginkább társa, dalombírálata. S éppen ezzel az éké bírálat la 1 egyben ítélkezik is. Ezért nem állja meg helyét a múlt egyik szinte legfőbb „hivatalos" irodalomtörténészének megállapíiá. 6a, amely'szernil„az ő (Mikszátn) mesiersége nem az volt.' hogy ítél­kezzék, hanem hogy humorista le­gyen". Ez az, ami pedig a legíá. volabb áll tőle: az öncélú humor, a puszta nevettetés. Szatirikus ö izig-vérig, mégpedig kemény szati­rikus. aki félelmetes tárgyilagosság. ga.l ábrázolja a multat. A ma. a népi demokrácia irodaJom'iörténé. szénok van igaza, amikor megállta, pííia róra. hogy a >.mi írónk, a nagy szatirikus, akinek megveszte. gelhctetlen lálása. kérlelhetetlen igazságérze'te nem tör meg semmi­féle hazugságot" (Iiiráiv Fstván). A hazug élet gyűlölete ae igaz­ság keresésének olthatatlan vágya vezette „A Noszty-fiú esete Tóth Marival" megírásához is, mert le­hetett-e nagyobb hazugság, önámí­tás és mások becsapása, mint a feudális urak külsizínes élete. Az ő kezük nyomán a hazugság, a kép­mutatás orsizág-ává lett Magyaror­szág s ebben a fertőben a feltö­rekvő új rétegek — Mikszáth korá­ban az újszellemű polgárság tag­jai — tudnak felfrissülést hozni. Talán nem túlzás, ha a Noszty-fiú esetét mintegy jelképként is fog­juk fel, amint ®®t egyik bírálója tette. A Nos-ztyok Tóth Marit akar. ják hálójúkba ejteni éppenúgy, mint ahogyan a kártékony élősdikér,t uralkodó mágnások, feudális urak akarják beszennyezni a „mátkát", a ha;adást jelentő polgári Magyar­országot. Neim véletlen, hogy a re­gényben — s így a színműben is — ogy egész vármegye nemessége esküszik össze minden rendelke­zésre álló eszköz felhasználásával, beleéj-tve az államhatalmat is, hogy ®z eladósodott dzsentri-fiú kezére játsszák a gazdag iparos lányát. Ezernyi szállal szövődtek össze ab­ban a társadalomban az érdekek, a sógoraágokon, rokonságokon ke. resztül s minden igyekezet mélyén egyetlen gondolat lapult: megtar. tani a látszatot, úrnak maradni, uraSiu Áni. bánná is rejlik az úri külszín alatt. A színpadi átirat Benedek­András és Karinthy Ferenc mun­kája, becsületesen igyekszik visz­szaadni az író regénybe öntött ere­deti elgondolását. Az ő érdemük, hogy a színházlátogató közönség szeme előtt ugyanúgy jelenhet meg a nemesi, úri Magyarország belső ó -ij-y;' Vsát, gazdasági csődjét, ágait " dfedő kép, amint ezt Míkr.ráth megír'?.. Nevetünk és gyűlölünk ezeknek a figuráknak lát­tán," helyesebben szólva; kinevet­jük és meggyűlöljük méginkább őket. A múltról beszél, de a mához Kiöl. a darab. A főispáni installáció­méi lehetetlen nem gondolni arra: milyen jó, hogy ma már nem az ,,úri huncutság" (vagy helyesebben gazembereég) dönti el, kii: vezessék a népet, hanem a nép sajátmaga ál­tal választott, hivalott képviselői irányítják a tanácsokban az ország éleiét. S milyen jó, hogy a szerel­met sem a pénz, a vagyon irá­nyítja, hanem a szívek és gondola­tot: közös céljai, érzései. A múlt ocsmányságát n.ak felfedésével így válik mai szép életünk dicséretévé ez a darab a mikszáthi metsző hu­j mar derűjével és megváltozott éle­' tűrik tudatának optimizmusával. A Szegedi Nemzeti Színház előadásai is helyesen tükrözik vissza az eredeti mondanivalót. A rendezés (Szilágyi Albert) megta­lálta a kor jellegzetes szellemét s bár vannak hibái, mégis egészében jo munkát végzett, nem eredmény­leien igyekezettel élezte ki a tár­sadalmi ellentéteket. Kár azonban, hogy az ipaxosbál — ha főként kül­ső okok miatt is — eléggé szegé­nyes, a szanatóriumi jelenet díszlet, rendezése pedig túlságosan színpa­dias. Nostzty Feri szerepe nem tartozik a könnyű alakítások közé. Leg­több helyen, játékot jelent a játék­ban: a számító hozományvadász Nosztynak a szerelmes, rajongószí­vű fiatalembert kell magjátszania. Zenlai Ferencnek sikerült megol­dani ezt a feladatol. Símasnotiorú, ellenszenves figurát formált, aki fokról-fokra gyűlöletesebbé vált — Kevésbbó mondhatjuk ezt al Ká­rolyi Istvánról (Noszty Pál), Az úriember.?égig ugyan jól, sőt tökéie­lelosen eljutott szerepében, de a belső rothad ts-ág, a kezéhez tapadó sok mocsok nem érződött alapve­tően. Ambrus Edit (Noszty Vilma) lehetséges játékénál is ez a hiba üt­között ki. Inkább az , önfeláldozó lány ikierült előtérbe, mint a szá­mító, nem sokat remélő kisasszony, aki — a darab hasonlatával élvé — gyalogosain jár, tehát nem nagyon válogathat a hintókban, hanem fel­ül az első kínálkozó kocsira. (Ezen a hibáséi a rendezésnek is lehelelt volna segíteni) — Káldor Jenő főispánja kellemes meglepetést ho­zott. Igen jól megállta helyét eb­ben a szerepkörben, amely epedig sok veszélyt rejt magában a lulzá­sokhoz. Egyetlen hiba volt mégis, hogy Kopereczky ravaszsága, ter­mészetes agyafúrtsága elsikkadt s alakjára jobban az ostoba, dib-dáb­ság, az irányítható bábfigura jel­lege nyomta rá bélyegét. — Kőmí­ves Erzsi (Hoimlódyné) pompás ké­pét nyújtotta az úri kerítőnőnek. Lényegeben ezzel a táborral, a közéleti kalandorok elvtelen és szennyes táborával áll szemben —• ha nem is yudatosan — Tóth Mari. Ennek a szembenállásnak azonban a magatartásban, Tóth Mari egyé­niségében feltétlenül ki keli! dom­borodnia. Kovács Mária helyesen fogta meg Tóth Mari alakjának ezt az alapvető jellegét. A kisebb kez. deti darabossá goti később egyre jobban feloldódnak nála s gazdag színekkel eleven,Ili játékát. A sza­natóriumi jelenetben bájosan hat­nak félszegen ijedt mozdulatai, amelynek kiegészítője — az egyé­niség teljessége szempontjából — a zárójelenet ugyancsak félszeg, de energikus pillanatai. Ocskay Kor. r,él (Tólh Mihály) az egyébként hi­hetően megformált szerepét a har­maduk felvonásban különösen sok külsőséges megoldással ábrázolja és az illusztrálás eszközéhez folyamo­dott. — Barsy Béla (Pázmár dr) kiegyensúlyozott, átgondolt alakítást nyújtott, bár túlságosan ,.'élő lel­kiismeretként" jelentkezett, monda, nivalói súlyának túlzóit aláhúzásával —• Bartók Júlia (Tóthné) kellő­képpen nevetségessé tudta tenni a felfelé kapaszkodó, naiivam nagyzoló polgárasszony1!. A többi szerepek közül Miklós György Klormimiűiy szerkesztője maszkjában is kitűnően eltaláh ala­kítás. — Almásy Judit (Velkovits Rozi) néhol eltalált szép hangokat, de túlnyomórészt hiányzott belőle az őszinte átélés. — Kátay Endre (Kozseihuba) ravaszkodó, alázatosan támadó figurája ügyesen illeszke­dett a szereplők sorába. Farkas József jellemzően ábrázolt Velko­vilö polgármestere melleit az epi. z ód szerepekben különösen kitűnt Sugár Mihály, Várady Zsuzsa és lhke László. A díszleteket Sándor Sándor egy­szerű eszközökkel is a darab és a kor hangulat ánalc megfelelően, tetszetősön -tervezte meg. '•'•"" LÖkös Zoltán. Elítélték az amerikai határsértő repülőket ÉPÜL A KOMMUNIZMUS ÚJ KIKÖTŐVÁROS SZÜLETIK Az egy;k exkaválor mögött két barát, Ljamin és Kamajev igazgat­ják a gépóriást. Lelkesedéssel be­szélnek az új kikölő építkezéséről és munkájukat másodpercekben számolják. A munkaperc érlékp az egész ország méreteiben millió é$ millió rubelre rúg. Egyre szélesedik a munka arc­vonala, a hátország pedig egyre ujabb és újabb gépeket küld. Itt van a „Pjatyiletyka" kotrógép, amely játszva birkózik meg a süp­pedős talajjal is. Ugyanakkor azon­ban bármilyen kemény földbe is bele tud harapni. TizenötmétereS mélységből szedi fel a földet koí­ró'apátjaival és 23 méteres magas­ságba emelve beönti egy különle­ges vak-aknába. A gép ott szét­morzsolja a földet, felhígítja és csöveken keresztül egvkilométeres távolságba is el tudja juttatni. A szovjet nép ilyen technikával féqy, verzi fel a nagy. békés építkezés 3­ket. Szaporán ver a szív. ha az em­ber szétnéz ezen a fájón. A Volga. Don, Dnyeper és Amu-Darja vize 28 millió hektár földnek adja visz. sza a termékenységét. A sztyeppék és sivalagok nemcsak vizet és vil­lanyeröt kapnak a természelálalak'­té néptől. hBnem erdői is. A 15 éves terv több mint hatmillió hek­tár kiterjedésű erdősávot irányoz elő és már az első kél évben több mint egymillió hektárt ültettek be. A terípészeiáíilaVtb sztálini ter. ve támadó hadjárat az aszály. a holt sztyeppék ellen. Zöld övezettel veszik körül a sztyeppét. Az aszály rohamosztagai: a száraz szelek megtörnek az erdősávok zöld fa­lán. A szovjet emberek millióinak aláírása a Béke Világtanács Felni­várán — Szent eskü arra, hogy a szovjet nép megvalósítja nagy. bé­kés céljait. (Az lzvesztiia nyomán.) Lassan ereszkedik a tengerbe a liap. Az alkonyat visszfénye a ten­gerparti város épületeinek ablakain lángol. Magas fenyők emelik fejii­kel a felhők felé. zúgásuk beleol­vad a tenger hullámverésének mo­raj'ásában. Olyan tenger partján vagyunk, amelyet egyelőre, csak elképze­lünk. A kikötőváros pedig éppen most születik. De már áll az iskola­épület. Az ideiglenes szállodák mel­lett, mér kibontakoznak a több­emeletes házak. Itt van a klub, amott a kórház, a fenyves mélyén pedig napról napra nő a diáfcne­gyed. A városnak még nincs ne­ve, de valószínű, hogy az ifjú épí­tek kérésére Kcmszomolszknak fog­ják hívni. Van Amur-menti Komszo­molszk. miért ne lehelne Volga­menti Komszomolszk is? Négy év múlva bevonul a tenger erre a rozsdaszínű fenyőkkel borí­tott földre. A kikötőváros építői, mintha éreznék közeledését, ver­senyt futnak az idővel. A kujbise­vi vfzierőműépítkezós vezetője sze­retettel nézegeti a fenyőket. — Ne csak a városra gondolja­tok — mondja a munkavezetőknek —, hanem azokra az emberekre is, a.: k majd itt élnek. Bún tenné megfosztani őket ettől a szépség!M.' Igyekezzetek ezért minél több fú. vé.oyzeteí megőrizni. A Volga jobbparlján lépcsőzetes hullámokban tornyosul az ég felé a hirps Zsiguli-hegység. Tövében az építkezés a modern szovjet tech­nika legragyogóbb vívmányaival folyik. Gépek, gépek, gépek! Meg­szabadítják az embereket a súlyos fizikai munkától. A legforróbb munka a vízicrö­múte'ep építkezé'énél folyik. Exka. vátorok öntik a fö'der ÍZ őnbillentő gópkocs'kba. Tizenegy exkavátor — mind megannyi gépóiias —. 24 óra a'att annyit végez, rméin-tií :l ezer kubikos Isel'g tüdna elvégez­ni. A több mint 100 önbillentő te­hergépkocsi alig tudta elszállítani a gépórások által kitermelt földet. Egy-egy ertkaválor mögött csak két ember dolgozik. Do hányezer kézen ment keresztúr ez a gép, amíg megezütetett a gorkiji gépko­cslgyárbanl Szénbányák, ércbányák, gyárak edíá'r az anyagot hozzá. Tu. dósok, gépszerkesztők, sztahánovis. 1ák munkája nyomán kelt' életre. A szovjet emberek milliói rakták le a jövendő vizierómü alapját* _ . Az MTI jelend: A budapesti ka­tonai törvényszék folyó évi decem­ber 23-án tárgyalta D. Henderson kapitány, J. Swift kapitány, 3. Duff és J. Elan őrmesterek, ameri­kai állampolgárok, az amerikai lé­gihaderő tagjainak ügyét. A vádlót, lak valamennyien beismerték, hogy 1951 november 19-én egy C 47 tí­pusú amerikai katonai szállítórepű­lőgépen Gyula térségében megsér­tettél: a Magyar Népköztársaság halárát és 1 óra 41 percen keresz­tül több mint 300 kilométert re­pültek magyar terület felelt. A vádlottak nem tudtak megfelelő ma­gyarázatot adni arra, hogy miért volt repülőgépükön a Szovjetunió fontos területeinele, valamint Cseh­szlovákia. Románia és a Magyar Népköztársaság katonai térképe, hogy miért volt szükségük tábori felhasználására alkalmas rádióál­lomásra, fölös ejtőernyőkre, nagy­számú ledobásra előkészített, köte­gekbe göngyölt meleg takarókra, ami valószínűsíti, hogy ezeket a tárgyakat a népi demokráciákban működő szabotálok és diverzánsok számára kívánták ledobni. A vád­lottak, akik valamennyien a 12. amerikai légi hadsereg 85. csoport­jának állományához tartoznak, be­valották, hogy a repülést nappal, jó látóviszonyok mellett hajtották végre, hogy a repülőgép műszerei kifogástalan állapotban voltak és mindvégig működtek. Repülőútjuk alatt különböző állomásokkal érint­keztek és egész leszállásukig szaka­datlan összeköttetést iartoltak a frankfurti amerikai katonai rádió­állomással. A vádlottak azt is beismertek, hegy tudtál:, hogy a Magyar Nép­köztársaság légiterében repülnek. Azt is tudták, hogy miután tilalmi övezetben repülnek, kötelesek leltek volna megfelelő rádiójel útján kö­zölni kilétükei és e közlés után a legközelebbi magyar repülőtéren ön­ként leszállni. A vádlottak beval­lották, hogy ezt a kötelességüket szándékosén elmulasztották. A kaonai törvényszék mindebből megállapította, hogy a vádlottak a Magyar Népköztársaság határát szándékosan sértették meg és ezzel megvalósították a Magyar Nép­köztársaság 1948:XLVIII. törvény 48. paragrafusának 1. bekezdésében maghatározott határsértés bűntel. tét. Ezért a katonai törvényszék a Vádlottakat fejenként 369.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melyet meg nem fizetés esetén 3 havi börtön­büntetésre kell átváltoztatná: a ka­tonai szállító repülőgépet az 1950: II. törvény 37. paragrafusának 1. bekezdése a) pontja alapján a ben. ! ne lévő tárgyakkal együtt elko­bozta. A vádlottal: az ítéletben megnyu­godtak. (J)lein íj (jtjemLehiziúek üzenete, izáilt Sztálin elvtárs felé Sztálin elvtárs 72. születése nap­ját a szegedi békebizottságok is méltón megünnepelték. A házak la­kóit, sőt a gyermekeket is bevonták, hogy szines kis kullúrmüsoruklMl is kifejezzék szeretetüket a békeíá­bor vezetője, Sztálin elvtárs iránt. Az Oroszlán-utcai bérházban pén­teken, délután összejöttek a kör­nyékbeli dolgozók, hogy Gyermek­délután keretén belül ünnepeljék meg Sztálin elvtárs 72. születésnap­ját. Szemző Aladárné, a Békebi­zottság litlcárának beszéde után a „Világ kertésze Sztálin" című vers szavalásával Juharos Gabriella kezdte meg a műsoros délutánt. Minden, egyes kis műsorszámmal pi­ciny gyermekszivek üzenete szállt Sztálin elvtárs felé. Perényi László kispajtás Mozarl-rondóját adta elő zongorán. Az ünnep tiszteletére Pe. rényi pajtás kívülről, kotta nélkül tcmulta s játszotta el a művel. A békebizottságok munkájáról s az itt felmerült hibákról szólt Lam­pert Éva és Ödön kispajtások csasz'uskája. Énekszámaikban mon­dották el, hogy milyen nagy fel­adatok várnak most a békcbizoltsá­gokra. „Jólanul&ssal a békéért" című, egyfelvonásos kis színműben mu­tatták be az Oroszlán-utcai kispaj­tások, hogy hogyan harcolnak ők is a békéért. Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére rendezett Gyermekdél­utánt végig lelkes hangulat kísérte. A szavalatok, az énekszámok mind a boldog, a szabad életünkről zeng­tek. Az Oroszlán-utcai Békebizgtt­ság jó munkát végzett. Családiason és mégis nagy lelkesedéssel ünne­pelték december 21-ét. Előadás a szovjet házassági jogról A II. Szegedi Szovjetjogi Tanfo­lyam legutóbbi előadását dr. Pólay Elemér egyetemi tanár tartotta „A szovjet házasaági jog" címmel. Ismertette azt az Engeístől szár. mazó elméleti alapvetést, amelyen a szocialista szovjet házasság in­tézménye felépül. A polgári társa­dalmakba® a házasságkötés osz. tályszempontok figyelembevételével megy végbe s így feltétlenül érdek­házasságot teremt. Ezzel szemben a szocialista társadalomban a há­zasságkötésnél csupán a felek sze­mélyes vonzalma a döntő. Rámutatott arra a jogfejlődésre, amely a Szovjetunióban a házas­sági jog fejlődése tekintetében a Sztálini Alkotmány megalkotásáig végbement, majd ismertette a már megvalósult szocializmus házassági jegának rendszerét- A házasság jogintézménye keretében — mint az a Sztálini Alkotmány alaptéte­leiből következik — teljes mérték­ben érvényesül a felek szabad álca. riata, a házasfelek teljes jogegyen­lősége és egymástól való függet­lensége, s célja a házasságnak a szovjet társadalom további építése, részben a gyermekek, mint leendő szovjet emberek nevelése, részben pedig a társadalomépítésben vaY> kölcsönös házastársi Segélynyújtás útjain. Megválasztották a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásának csongrádmegY^i résztvevőit A termelőszövetkezeti mozgal­munkban é» gépállomásaink munká­jában eddig étért eredmények fel­mérése, a meglévő hibák kiküszö­bölése és az előttünk álló nagy fel­adatok megoldása szempontjából hatalmas jelentőségű lesz a tszcsk Ó3 gépállomások élenjáró dolgozói­nal: decemier 27-1 országos tanács­kozása. Szövetkezeteink tagsága és gép­áTornácaink dolgozói nagy lelkese­déssel készülnek erre az értekezlet­re Csongrád megyében is. Legjobb szövetkezeteink és gépállomásaink már meg is választóitól: küldöttei­ket, hogy képviseltethessék magu­kat a tcnacskczóson: átadhassák munkamódszereiket, tapasztalatai­kat, ugyanakkor őt; magul: is tanul­hassanak, hogy a jövő esztendőben még nagyobb eredmények szület­hessenek mezőgazdaságunk szocia­lista építésében. Szeged város, illetve a szegedi járás tenftelőszövetkízeleit és gép­állomásait a. megye többi résztvevői között a következő dolgozók képvi­selik majd a december 27-én kez­dődő tanácskozáson: Zina Miklós, a szegedi Dósza- tszcs elnöke, Fcdor Imre, a csorvai Kiss Imre-tsz e'._ nöke, Szűcs József, a kübekházi Űj Élet I. tipusú tszcs elnöke, Kardos Imre. a deszki Békc-tszcs párttitká­ra. Kalmár Szilveszterné, a doma­széki Rákóczi-tszcs tagja, Rigó An­tal, a mórahalmi gépállomás veze­tője. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az LWAG­i-ADATSZOlGÁLTATÁS Megalakulása alkalmából hangversenyt rendez a Vakok Szövetsége szegedi csoportja A" Vakok Szövetsége szegedi csoportja december 3l-én alakúi meg Szegeden. A megalakulást mi­nél ünnepélye-ebbé akarják lenni és ezért ezen a napon délelőtt 11 órai kezdettel nagyszabású hang­versenyt rendeznek a szegedi Vö­rös-Csillag Moziban. A hangver­senyen leghíresebb vak művé­szeink lépnek fel: Ungár Imre Kns­6Útü-dijas. Bán Sándor, Révész Ot­tó zónanrarnűvészek. Berindán Lász­ó hegedű, Turóczi Júlia és Kiss Zoltán énekművészek. A műsorban Bach, Haydn. Beethoven, Chopin. Liszt, Mczart, Kodály é6 Bartók művek szerepelnek. A műsor meg­rendezésével is még akarja mulatni a Vakok Szövetsége, 'áló du'gozó társaiknak, hagy ma már a nem lá­tók i« komoly értékes tagjai a népi dem- grácia társadalmának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom