Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-24 / 300. szám

4 HÉTFŐ. 1951. DECEMBER 24. 3 A Noszty-fiú esete Tóth Marival Klasszikus hagyományaink ápolá. M, felújítása és az a törekvés, hogy * dolgozóik, minél szélesebb rétegei számára váljon közkinccsé, ami benne igazi érték — alapvető ré. sze kultúrforradalmunknak. népi demokráciánk kultúrpolitikájának. Helyesen és jól választóit ezért a szegedi Nemzeti Színház, amikor műsorára tűzte Mikszáth Káknáii „A Noszty-fiú esete Tóth Marival" c.fmű művét. Helyes ez annál is in. kább, mert éppen ez a mű az, amellyel a lrggvalázatosabban bánt a Horthy-korszak s a legszemér. metiencbbiil hamisították meg a Harsány) Zsolt.féio bértoltnokok. A mnlt „kaitárpolitikája" — — nem új ez a megállapítás — félt mindentől, ami alkalmas lehet a nép öntudatának ébresztgetésérc, szemei felnyitására s világosságot vélhet az ország vezető köreinek aljasságára. Mikszáth alkotásánál jogosan is félt ettől s ha már nem tagadhatta le, nem törölhette ei, akkor legalább a hazugsághoz, a félrevezetéshez, a hamisításhoz folyamodott. így left NosztiT Ferencből, a lelke mélyéig romlott, számító h zományvadás/.ból kedélyes huszártiszlccske, kedves fiatalember, — akivel együtt örülhet a kő. zönség, hogy sikerült a ,,jó parti" — s igy csavarták ki az eredeti értelmet másuti is, elhagyva azo. kat a részekét, amelyek kellemetlenek lehettek az úri Magyarország vezetőinek. így azután a szerelmi kaland bonyodalmában veszélytelenné vált számukra a mikszáthi monidanivailó. amely pedig rendkívül éles vádakat emel a díszmagyaros urak, a nemesi vármegye ellen. Nein kell mást tennünk, csalit elővenni az eredeti Mikszálh.regényt s világosan Ml előttünk a kép. Határozott állásfog'ialás minden szava a dwen'rvel, a feudális urakkal szemben. Egyáltalán nem valamiféle humorizáló adomázgatésról van itt szó, rnin't ahogyan egyesek szerették volna elhitetni. Természetesen Mikszáth világszemlélete sem je. lentkezit' mindig töretlenül, de a kritikai realizmus útját járva. vi. lágos Vis következetes a társadalom, szemlélete vagy méginkább társa, dalombírálata. S éppen ezzel az éké bírálat la 1 egyben ítélkezik is. Ezért nem állja meg helyét a múlt egyik szinte legfőbb „hivatalos" irodalomtörténészének megállapíiá. 6a, amely'szernil„az ő (Mikszátn) mesiersége nem az volt.' hogy ítélkezzék, hanem hogy humorista legyen". Ez az, ami pedig a legíá. volabb áll tőle: az öncélú humor, a puszta nevettetés. Szatirikus ö izig-vérig, mégpedig kemény szatirikus. aki félelmetes tárgyilagosság. ga.l ábrázolja a multat. A ma. a népi demokrácia irodaJom'iörténé. szénok van igaza, amikor megállta, pííia róra. hogy a >.mi írónk, a nagy szatirikus, akinek megveszte. gelhctetlen lálása. kérlelhetetlen igazságérze'te nem tör meg semmiféle hazugságot" (Iiiráiv Fstván). A hazug élet gyűlölete ae igazság keresésének olthatatlan vágya vezette „A Noszty-fiú esete Tóth Marival" megírásához is, mert lehetett-e nagyobb hazugság, önámítás és mások becsapása, mint a feudális urak külsizínes élete. Az ő kezük nyomán a hazugság, a képmutatás orsizág-ává lett Magyarország s ebben a fertőben a feltörekvő új rétegek — Mikszáth korában az újszellemű polgárság tagjai — tudnak felfrissülést hozni. Talán nem túlzás, ha a Noszty-fiú esetét mintegy jelképként is fogjuk fel, amint ®®t egyik bírálója tette. A Nos-ztyok Tóth Marit akar. ják hálójúkba ejteni éppenúgy, mint ahogyan a kártékony élősdikér,t uralkodó mágnások, feudális urak akarják beszennyezni a „mátkát", a ha;adást jelentő polgári Magyarországot. Neim véletlen, hogy a regényben — s így a színműben is — ogy egész vármegye nemessége esküszik össze minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával, beleéj-tve az államhatalmat is, hogy ®z eladósodott dzsentri-fiú kezére játsszák a gazdag iparos lányát. Ezernyi szállal szövődtek össze abban a társadalomban az érdekek, a sógoraágokon, rokonságokon ke. resztül s minden igyekezet mélyén egyetlen gondolat lapult: megtar. tani a látszatot, úrnak maradni, uraSiu Áni. bánná is rejlik az úri külszín alatt. A színpadi átirat BenedekAndrás és Karinthy Ferenc munkája, becsületesen igyekszik viszszaadni az író regénybe öntött eredeti elgondolását. Az ő érdemük, hogy a színházlátogató közönség szeme előtt ugyanúgy jelenhet meg a nemesi, úri Magyarország belső ó -ij-y;' Vsát, gazdasági csődjét, ágait " dfedő kép, amint ezt Míkr.ráth megír'?.. Nevetünk és gyűlölünk ezeknek a figuráknak láttán," helyesebben szólva; kinevetjük és meggyűlöljük méginkább őket. A múltról beszél, de a mához Kiöl. a darab. A főispáni installációméi lehetetlen nem gondolni arra: milyen jó, hogy ma már nem az ,,úri huncutság" (vagy helyesebben gazembereég) dönti el, kii: vezessék a népet, hanem a nép sajátmaga által választott, hivalott képviselői irányítják a tanácsokban az ország éleiét. S milyen jó, hogy a szerelmet sem a pénz, a vagyon irányítja, hanem a szívek és gondolatot: közös céljai, érzései. A múlt ocsmányságát n.ak felfedésével így válik mai szép életünk dicséretévé ez a darab a mikszáthi metsző huj mar derűjével és megváltozott éle' tűrik tudatának optimizmusával. A Szegedi Nemzeti Színház előadásai is helyesen tükrözik vissza az eredeti mondanivalót. A rendezés (Szilágyi Albert) megtalálta a kor jellegzetes szellemét s bár vannak hibái, mégis egészében jo munkát végzett, nem eredményleien igyekezettel élezte ki a társadalmi ellentéteket. Kár azonban, hogy az ipaxosbál — ha főként külső okok miatt is — eléggé szegényes, a szanatóriumi jelenet díszlet, rendezése pedig túlságosan színpadias. Nostzty Feri szerepe nem tartozik a könnyű alakítások közé. Legtöbb helyen, játékot jelent a játékban: a számító hozományvadász Nosztynak a szerelmes, rajongószívű fiatalembert kell magjátszania. Zenlai Ferencnek sikerült megoldani ezt a feladatol. Símasnotiorú, ellenszenves figurát formált, aki fokról-fokra gyűlöletesebbé vált — Kevésbbó mondhatjuk ezt al Károlyi Istvánról (Noszty Pál), Az úriember.?égig ugyan jól, sőt tökéielelosen eljutott szerepében, de a belső rothad ts-ág, a kezéhez tapadó sok mocsok nem érződött alapvetően. Ambrus Edit (Noszty Vilma) lehetséges játékénál is ez a hiba ütközött ki. Inkább az , önfeláldozó lány ikierült előtérbe, mint a számító, nem sokat remélő kisasszony, aki — a darab hasonlatával élvé — gyalogosain jár, tehát nem nagyon válogathat a hintókban, hanem felül az első kínálkozó kocsira. (Ezen a hibáséi a rendezésnek is lehelelt volna segíteni) — Káldor Jenő főispánja kellemes meglepetést hozott. Igen jól megállta helyét ebben a szerepkörben, amely epedig sok veszélyt rejt magában a lulzásokhoz. Egyetlen hiba volt mégis, hogy Kopereczky ravaszsága, természetes agyafúrtsága elsikkadt s alakjára jobban az ostoba, dib-dábság, az irányítható bábfigura jellege nyomta rá bélyegét. — Kőmíves Erzsi (Hoimlódyné) pompás képét nyújtotta az úri kerítőnőnek. Lényegeben ezzel a táborral, a közéleti kalandorok elvtelen és szennyes táborával áll szemben —• ha nem is yudatosan — Tóth Mari. Ennek a szembenállásnak azonban a magatartásban, Tóth Mari egyéniségében feltétlenül ki keli! domborodnia. Kovács Mária helyesen fogta meg Tóth Mari alakjának ezt az alapvető jellegét. A kisebb kez. deti darabossá goti később egyre jobban feloldódnak nála s gazdag színekkel eleven,Ili játékát. A szanatóriumi jelenetben bájosan hatnak félszegen ijedt mozdulatai, amelynek kiegészítője — az egyéniség teljessége szempontjából — a zárójelenet ugyancsak félszeg, de energikus pillanatai. Ocskay Kor. r,él (Tólh Mihály) az egyébként hihetően megformált szerepét a harmaduk felvonásban különösen sok külsőséges megoldással ábrázolja és az illusztrálás eszközéhez folyamodott. — Barsy Béla (Pázmár dr) kiegyensúlyozott, átgondolt alakítást nyújtott, bár túlságosan ,.'élő lelkiismeretként" jelentkezett, monda, nivalói súlyának túlzóit aláhúzásával —• Bartók Júlia (Tóthné) kellőképpen nevetségessé tudta tenni a felfelé kapaszkodó, naiivam nagyzoló polgárasszony1!. A többi szerepek közül Miklós György Klormimiűiy szerkesztője maszkjában is kitűnően eltaláh alakítás. — Almásy Judit (Velkovits Rozi) néhol eltalált szép hangokat, de túlnyomórészt hiányzott belőle az őszinte átélés. — Kátay Endre (Kozseihuba) ravaszkodó, alázatosan támadó figurája ügyesen illeszkedett a szereplők sorába. Farkas József jellemzően ábrázolt Velkovilö polgármestere melleit az epi. z ód szerepekben különösen kitűnt Sugár Mihály, Várady Zsuzsa és lhke László. A díszleteket Sándor Sándor egyszerű eszközökkel is a darab és a kor hangulat ánalc megfelelően, tetszetősön -tervezte meg. '•'•"" LÖkös Zoltán. Elítélték az amerikai határsértő repülőket ÉPÜL A KOMMUNIZMUS ÚJ KIKÖTŐVÁROS SZÜLETIK Az egy;k exkaválor mögött két barát, Ljamin és Kamajev igazgatják a gépóriást. Lelkesedéssel beszélnek az új kikölő építkezéséről és munkájukat másodpercekben számolják. A munkaperc érlékp az egész ország méreteiben millió é$ millió rubelre rúg. Egyre szélesedik a munka arcvonala, a hátország pedig egyre ujabb és újabb gépeket küld. Itt van a „Pjatyiletyka" kotrógép, amely játszva birkózik meg a süppedős talajjal is. Ugyanakkor azonban bármilyen kemény földbe is bele tud harapni. TizenötmétereS mélységből szedi fel a földet koíró'apátjaival és 23 méteres magasságba emelve beönti egy különleges vak-aknába. A gép ott szétmorzsolja a földet, felhígítja és csöveken keresztül egvkilométeres távolságba is el tudja juttatni. A szovjet nép ilyen technikával féqy, verzi fel a nagy. békés építkezés 3ket. Szaporán ver a szív. ha az ember szétnéz ezen a fájón. A Volga. Don, Dnyeper és Amu-Darja vize 28 millió hektár földnek adja visz. sza a termékenységét. A sztyeppék és sivalagok nemcsak vizet és villanyeröt kapnak a természelálalak'té néptől. hBnem erdői is. A 15 éves terv több mint hatmillió hektár kiterjedésű erdősávot irányoz elő és már az első kél évben több mint egymillió hektárt ültettek be. A terípészeiáíilaVtb sztálini ter. ve támadó hadjárat az aszály. a holt sztyeppék ellen. Zöld övezettel veszik körül a sztyeppét. Az aszály rohamosztagai: a száraz szelek megtörnek az erdősávok zöld falán. A szovjet emberek millióinak aláírása a Béke Világtanács Felnivárán — Szent eskü arra, hogy a szovjet nép megvalósítja nagy. békés céljait. (Az lzvesztiia nyomán.) Lassan ereszkedik a tengerbe a liap. Az alkonyat visszfénye a tengerparti város épületeinek ablakain lángol. Magas fenyők emelik fejiikel a felhők felé. zúgásuk beleolvad a tenger hullámverésének moraj'ásában. Olyan tenger partján vagyunk, amelyet egyelőre, csak elképzelünk. A kikötőváros pedig éppen most születik. De már áll az iskolaépület. Az ideiglenes szállodák mellett, mér kibontakoznak a többemeletes házak. Itt van a klub, amott a kórház, a fenyves mélyén pedig napról napra nő a diáfcnegyed. A városnak még nincs neve, de valószínű, hogy az ifjú építek kérésére Kcmszomolszknak fogják hívni. Van Amur-menti Komszomolszk. miért ne lehelne Volgamenti Komszomolszk is? Négy év múlva bevonul a tenger erre a rozsdaszínű fenyőkkel borított földre. A kikötőváros építői, mintha éreznék közeledését, versenyt futnak az idővel. A kujbisevi vfzierőműépítkezós vezetője szeretettel nézegeti a fenyőket. — Ne csak a városra gondoljatok — mondja a munkavezetőknek —, hanem azokra az emberekre is, a.: k majd itt élnek. Bún tenné megfosztani őket ettől a szépség!M.' Igyekezzetek ezért minél több fú. vé.oyzeteí megőrizni. A Volga jobbparlján lépcsőzetes hullámokban tornyosul az ég felé a hirps Zsiguli-hegység. Tövében az építkezés a modern szovjet technika legragyogóbb vívmányaival folyik. Gépek, gépek, gépek! Megszabadítják az embereket a súlyos fizikai munkától. A legforróbb munka a vízicrömúte'ep építkezé'énél folyik. Exka. vátorok öntik a fö'der ÍZ őnbillentő gópkocs'kba. Tizenegy exkavátor — mind megannyi gépóiias —. 24 óra a'att annyit végez, rméin-tií :l ezer kubikos Isel'g tüdna elvégezni. A több mint 100 önbillentő tehergépkocsi alig tudta elszállítani a gépórások által kitermelt földet. Egy-egy ertkaválor mögött csak két ember dolgozik. Do hányezer kézen ment keresztúr ez a gép, amíg megezütetett a gorkiji gépkocslgyárbanl Szénbányák, ércbányák, gyárak edíá'r az anyagot hozzá. Tu. dósok, gépszerkesztők, sztahánovis. 1ák munkája nyomán kelt' életre. A szovjet emberek milliói rakták le a jövendő vizierómü alapját* _ . Az MTI jelend: A budapesti katonai törvényszék folyó évi december 23-án tárgyalta D. Henderson kapitány, J. Swift kapitány, 3. Duff és J. Elan őrmesterek, amerikai állampolgárok, az amerikai légihaderő tagjainak ügyét. A vádlót, lak valamennyien beismerték, hogy 1951 november 19-én egy C 47 típusú amerikai katonai szállítórepűlőgépen Gyula térségében megsértettél: a Magyar Népköztársaság halárát és 1 óra 41 percen keresztül több mint 300 kilométert repültek magyar terület felelt. A vádlottak nem tudtak megfelelő magyarázatot adni arra, hogy miért volt repülőgépükön a Szovjetunió fontos területeinele, valamint Csehszlovákia. Románia és a Magyar Népköztársaság katonai térképe, hogy miért volt szükségük tábori felhasználására alkalmas rádióállomásra, fölös ejtőernyőkre, nagyszámú ledobásra előkészített, kötegekbe göngyölt meleg takarókra, ami valószínűsíti, hogy ezeket a tárgyakat a népi demokráciákban működő szabotálok és diverzánsok számára kívánták ledobni. A vádlottak, akik valamennyien a 12. amerikai légi hadsereg 85. csoportjának állományához tartoznak, bevalották, hogy a repülést nappal, jó látóviszonyok mellett hajtották végre, hogy a repülőgép műszerei kifogástalan állapotban voltak és mindvégig működtek. Repülőútjuk alatt különböző állomásokkal érintkeztek és egész leszállásukig szakadatlan összeköttetést iartoltak a frankfurti amerikai katonai rádióállomással. A vádlottak azt is beismertek, hegy tudtál:, hogy a Magyar Népköztársaság légiterében repülnek. Azt is tudták, hogy miután tilalmi övezetben repülnek, kötelesek leltek volna megfelelő rádiójel útján közölni kilétükei és e közlés után a legközelebbi magyar repülőtéren önként leszállni. A vádlottak bevallották, hogy ezt a kötelességüket szándékosén elmulasztották. A kaonai törvényszék mindebből megállapította, hogy a vádlottak a Magyar Népköztársaság határát szándékosan sértették meg és ezzel megvalósították a Magyar Népköztársaság 1948:XLVIII. törvény 48. paragrafusának 1. bekezdésében maghatározott határsértés bűntel. tét. Ezért a katonai törvényszék a Vádlottakat fejenként 369.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melyet meg nem fizetés esetén 3 havi börtönbüntetésre kell átváltoztatná: a katonai szállító repülőgépet az 1950: II. törvény 37. paragrafusának 1. bekezdése a) pontja alapján a ben. ! ne lévő tárgyakkal együtt elkobozta. A vádlottal: az ítéletben megnyugodtak. (J)lein íj (jtjemLehiziúek üzenete, izáilt Sztálin elvtárs felé Sztálin elvtárs 72. születése napját a szegedi békebizottságok is méltón megünnepelték. A házak lakóit, sőt a gyermekeket is bevonták, hogy szines kis kullúrmüsoruklMl is kifejezzék szeretetüket a békeíábor vezetője, Sztálin elvtárs iránt. Az Oroszlán-utcai bérházban pénteken, délután összejöttek a környékbeli dolgozók, hogy Gyermekdélután keretén belül ünnepeljék meg Sztálin elvtárs 72. születésnapját. Szemző Aladárné, a Békebizottság litlcárának beszéde után a „Világ kertésze Sztálin" című vers szavalásával Juharos Gabriella kezdte meg a műsoros délutánt. Minden, egyes kis műsorszámmal piciny gyermekszivek üzenete szállt Sztálin elvtárs felé. Perényi László kispajtás Mozarl-rondóját adta elő zongorán. Az ünnep tiszteletére Pe. rényi pajtás kívülről, kotta nélkül tcmulta s játszotta el a művel. A békebizottságok munkájáról s az itt felmerült hibákról szólt Lampert Éva és Ödön kispajtások csasz'uskája. Énekszámaikban mondották el, hogy milyen nagy feladatok várnak most a békcbizoltságokra. „Jólanul&ssal a békéért" című, egyfelvonásos kis színműben mutatták be az Oroszlán-utcai kispajtások, hogy hogyan harcolnak ők is a békéért. Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére rendezett Gyermekdélutánt végig lelkes hangulat kísérte. A szavalatok, az énekszámok mind a boldog, a szabad életünkről zengtek. Az Oroszlán-utcai Békebizgttság jó munkát végzett. Családiason és mégis nagy lelkesedéssel ünnepelték december 21-ét. Előadás a szovjet házassági jogról A II. Szegedi Szovjetjogi Tanfolyam legutóbbi előadását dr. Pólay Elemér egyetemi tanár tartotta „A szovjet házasaági jog" címmel. Ismertette azt az Engeístől szár. mazó elméleti alapvetést, amelyen a szocialista szovjet házasság intézménye felépül. A polgári társadalmakba® a házasságkötés osz. tályszempontok figyelembevételével megy végbe s így feltétlenül érdekházasságot teremt. Ezzel szemben a szocialista társadalomban a házasságkötésnél csupán a felek személyes vonzalma a döntő. Rámutatott arra a jogfejlődésre, amely a Szovjetunióban a házassági jog fejlődése tekintetében a Sztálini Alkotmány megalkotásáig végbement, majd ismertette a már megvalósult szocializmus házassági jegának rendszerét- A házasság jogintézménye keretében — mint az a Sztálini Alkotmány alaptételeiből következik — teljes mértékben érvényesül a felek szabad álca. riata, a házasfelek teljes jogegyenlősége és egymástól való függetlensége, s célja a házasságnak a szovjet társadalom további építése, részben a gyermekek, mint leendő szovjet emberek nevelése, részben pedig a társadalomépítésben vaY> kölcsönös házastársi Segélynyújtás útjain. Megválasztották a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásának csongrádmegY^i résztvevőit A termelőszövetkezeti mozgalmunkban é» gépállomásaink munkájában eddig étért eredmények felmérése, a meglévő hibák kiküszöbölése és az előttünk álló nagy feladatok megoldása szempontjából hatalmas jelentőségű lesz a tszcsk Ó3 gépállomások élenjáró dolgozóinal: decemier 27-1 országos tanácskozása. Szövetkezeteink tagsága és gépáTornácaink dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek erre az értekezletre Csongrád megyében is. Legjobb szövetkezeteink és gépállomásaink már meg is választóitól: küldötteiket, hogy képviseltethessék magukat a tcnacskczóson: átadhassák munkamódszereiket, tapasztalataikat, ugyanakkor őt; magul: is tanulhassanak, hogy a jövő esztendőben még nagyobb eredmények születhessenek mezőgazdaságunk szocialista építésében. Szeged város, illetve a szegedi járás tenftelőszövetkízeleit és gépállomásait a. megye többi résztvevői között a következő dolgozók képviselik majd a december 27-én kezdődő tanácskozáson: Zina Miklós, a szegedi Dósza- tszcs elnöke, Fcdor Imre, a csorvai Kiss Imre-tsz e'._ nöke, Szűcs József, a kübekházi Űj Élet I. tipusú tszcs elnöke, Kardos Imre. a deszki Békc-tszcs párttitkára. Kalmár Szilveszterné, a domaszéki Rákóczi-tszcs tagja, Rigó Antal, a mórahalmi gépállomás vezetője. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az LWAGi-ADATSZOlGÁLTATÁS Megalakulása alkalmából hangversenyt rendez a Vakok Szövetsége szegedi csoportja A" Vakok Szövetsége szegedi csoportja december 3l-én alakúi meg Szegeden. A megalakulást minél ünnepélye-ebbé akarják lenni és ezért ezen a napon délelőtt 11 órai kezdettel nagyszabású hangversenyt rendeznek a szegedi Vörös-Csillag Moziban. A hangversenyen leghíresebb vak művészeink lépnek fel: Ungár Imre Kns6Útü-dijas. Bán Sándor, Révész Ottó zónanrarnűvészek. Berindán Lászó hegedű, Turóczi Júlia és Kiss Zoltán énekművészek. A műsorban Bach, Haydn. Beethoven, Chopin. Liszt, Mczart, Kodály é6 Bartók művek szerepelnek. A műsor megrendezésével is még akarja mulatni a Vakok Szövetsége, 'áló du'gozó társaiknak, hagy ma már a nem látók i« komoly értékes tagjai a népi dem- grácia társadalmának.