Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-23 / 299. szám

SZEGED LEGJOBB SPORTOLÓI INDULNAK A BÉKE-VERSENYEK KÜZDELMEIBEN A JÖVÖ HÉTEN SZEGEDRE ÉRKEZIK 'A „SZABAD NÉP VÁNDORKIÁLLÍTÁS" SZEGED DOLGOZÓ PARASZTJAI . TÁRSADALMI MUNKABAN VÉGZIK A FÁSÍTÁST — AZ MDP CSONGRADMEGYE VII. ÉVF. 299. SZAM ÁltA 51) FILLÉlt VASAlt!NAP, 1951. DECEMBER 23. Üzemi levelezők! Harcoljatok a terv sikeréért! Néhány aap és ötéves tervünk Jiarmadik esztendejébe lépünk- Hoz­íákezdünk az 1952-es Íerv megva­lósításához, több mint 17 milliárd forintos beruházások végrehajtásá­hoz. Rákosi elvtárs előre figyel­meztetett bennünket november 30-i beszédében, hogy a harmadik év pókkal nagyobb feladatokat tűz elénk, mint az idei tervév. Mi pedig ezeket a nagyobb feladatokat is meg pkarjuk valósítani, végre akarjuk hajtani. Ezúttal is teljesíteni akarjuk p. bélre, az építés tervét, hogy még több iparcikket, még több gépeket juttathassunk a falunak és elegendő élelmiszerrel lássuk el a városok dolgozóit. Ezeket a feladatokat csak akkor (adjuk végrehaj tani, ha mindenbe, osülelos dolgozó — aki szereti a ha. záját és a békét — öniudlosan állja meg a helyét a békeharc ráeső pzakaszán ós jelentős segítséget nyújt Párturfuiak. A kommunista sajtó szerepe és feladata — lenini meghatározásban — kollektív agitátornak, propagan­distának és kollektív szervezőnek komi. Ezt a feladatot pedig a sajtó csak akkor tudja maradéktalanul végrehjtani, ha levelezőitől megfe­lelő segítségeit kap. Pártunk ezekben a napokban kü­lönös gonddal foglalkozik a kommu­nista lapok levelezőivel. Két hét múlva tartjuk meg a magyar sajtó levelezőinek megyei értekezletét, ahol a küldöttek meg­beszélik a soronkövelkező felalato­kat és megválasztják küldötteiketa Levelezők Első Országos Értekez­letére. ami! Párlunk központi lapja, a Szabad Nép hív össze, február 2-re és 3-ra. A szovjet dolgozók úgy beszélnek e levelezőkről, mint a prolciár köz­vélemény parancsnokairól és a mi levelezőink is egyre inkább ilyen parancsnokokká válnak. Ma már Pártunk helyi lapjának, a Délma. gyarországnal?, a legtöbb üzemben vannak levelezői, akik rendszeresen tájékoztatják a lapot a munkahelyü­kön elért eredményekről, hibáiéról. A megnagyobbodott feladatok végrehajtásában a levelezői oiok is egyre nagyobb részt kell vállalniok. Öj feladat ez, hiszen levelezőink nemrég óta foglalkozna!? a levele­zéssel, de ezt a feladatot is egyre jobban oldjál? m:g A város üzemei­ből egyre több levél érkezik a Dél­magyarorszőg szerkesztőségéhez, amelybein értékes eseményekről szá­molnak be a levelek írói. Vágvöl­gyi János elvtárs a Szegedi Cipő­gyár, Péterházi Emil elviárs a Sze­gedi Jutagyár eredményeiről számol be leveleiben. Csáki Irén elvlársnő a Sziegedi Seprőgyár dolgozóinak egyre fokozódó munkalendületóröl és elért eredményeiről ír lapunk­nak. Beszélnünk kell a levelezők új feladatairól, hiszen az új év — amint már em'íleilük — új felada­tokat is lűz elépik. Ez teszi szüksé­gessé azt, hogy üzemi levelezőink is méginkább a proletár közvélemény parancsnokaivá váljanak az 1952-es tervért folyó harcban. Munkás',eve'ezőinknek most ar­ról kell írniok. hogy üzeaiük ho­gyan készül a jövő évi Íerv meg­kezdésére. Sok üzemben tapaszta'­tunk olyan jelenséget. hogy az év utolsó napjaiban „mindent belead­nak" azért, hogv tervüket teljesít­sék. Ez he'.ves. De káros az a né­zet. hogy ,,ma'd januárban megpi­henünk egy kicsit". A levelezők­nek v'ssza kell verniük ezt a ká­rcs h-nouletot annál is inkább mert a tavalvi tapasztalat azl mutatja, hogv januárban, — a decemberi eredményhez mérten, — 10—15 száz'ékkal esetit a termelés. Ha ide­jében nem gondoskodunk a januári terv műszaki feltételeinek biztosi­fásáról akkor ez a vissza©sta most is bekövetkezik. Levelezőink maguk is nézzék meg ós írják meg hogy miként hi»)~>ti«»,*v 3Z anya­got és a munka egyes feltételei', r műszak ak a januári terv maradék­,alan végrehajtása érdekében. A munkáslevelezóxnek az eddi­ginél többet kell bírálniuk! Több olvan levelet kell beküldeni a lapnak, amelyben felvetik a özem­ben levő hibákat és hiányosságo­kat. Ezek mellett természetesen me; kell írni, nyilvánosságra kell hoz ni az eléri eredmények©!, de nyil­vánosságra kelt hozni a hibákat is Követni kell Pálfi Lajos elvtárs példáját, aki megbírálta az üzem egyik 6Ztahánovistájának magatar tását, vagy Vágvölgyi János elv társ példáját, aki lapunkban >,Bü rokrácia vagy ellenség" clmmr élesen bírálta meg a Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Főosztályá­nak munkáját. Példakén? felhoz­hatjuk még Katona Lajos elvtársa is. aki szigorúan megbélyegzi le­velében a notórius későket és a fegyelem lazítóit. A munkafegyelem megszilárdító sának egyik fonto6 eszköze a mun­kásleve'ezés, a lapon keresztül tör. ténö nyilvános kritika. Sztálin elv­Iára születésnapjára történt fel­ajánlások természetszerűen maguk­ban hordták azt. hogy a momkafe gyelem terén lelenlös javulás 4E­icn be. Ez a javulás minden üzem­ben érezhető. Most a levelezőkön a 6or. hogy ne engedjék a fegyel­mezetlenségek újbóli elterjedését. Ha a legkisebb hibát meglátják azonnal írják meg, bírálják bátran az e'későket. a munkafegyelem lazitóit. Ezzel a bírálattal segítik azt a dolgozót is, akit az ellenség hangja félrevezetett. Levelezőink bírálatának azonban csak okkor v»n foganatja, ha ők maguk is élenjárnak a termelő munkában, ha ők maguk is jól szervezik meg munkájukat. Az a levelező, aki maga is elkésik, nén mutathaft példát a többieknek. A levelezőnek magának is szívvel­lélekkel kell haroolnia a tervért, a munkafegyelem megszilárdításáért, szeretnie kell a tervet, az építő munkát, amirő! ír. Ottlik Káró!;, elvtárs, a Szegedi Sertéshizlalda dolgozója például szép eredménye­ket ér el munkájában. Sziálin elv. társ születésnapjának tiszteletére tett felajánlását jóval a haíárivő előtt befejezte és újatb értékes fel­ajánlást lett december 21-éie. Szemesi Vida János elvtárs, a Sze­gedi Vágóhíd dolgozója munkaihe­lyén 143 százalókra teljesíti normá. ját. Az ilyen levelezők szavára hali. gátnak a dolgozók és az ilyen leve­lezők bátran írhatnak a lógósokról. azokról, akik tervünk teljesítésének gátlói. Az 1952-es terv azonban még enmél is többet követel meg leve­lezőinkiől: azt, hogy levelezőink r termelés minden frontját figyelem, mel tartsák. A levelezőknek tehát tudmi-ok kell arról, hogy a sztahá­novisták hogyan segítik a leniara. dóka*, hogyan segítik a művezetők a termelést. Tudniok kell arról, hogy teljesíti-e az üzem az ön­kölségcsökkentépi. az anyagtakaré­kossági és egyéb tervet. Sztá'in elvtárs úgy beszél a saj'ó munká"- és parasztleve'ezöiröl, min' „az igazság tüzétől lángoló, lelep­lező, hibánkat minden áron javí­tani kívánó emberek"-ről. Ilyen le­velezőkké ke"l válniok a szeged' üzemek munkás levelezőinek is- Le1, kesülniök kell minden nagy és minden kicsi eredményért, de szen­vedélyesen kell bírálniok a hibálca is. Ehhez a munkához segítséget ér támowatásit ad a Párt. fi szovjei kormány kitartóan kövatóti az US3 októüer 10-1, a (elforgató tevékenység széleskörű megvalósítására irányuló, feé eelfenes törvényének érvénytelen! ésél Visinszkij elviárs beszéde az LNSZ közgyűlés politikai bizottságának ülésén Párizs (TASZSZ). Visinszkij elv- , ítélkezését és haragját. Mert a társ, a szovjet küldöttség vezetője ' szovjet nép igazsága ludatában erős az ENSZ közgyűlés politikai bi- J és ezt az igazságot önöknek soha zottságának december 19-i ülésén : nem sikerül beszennyezni, bármi, másféfórás hatalmas beszédben j ként is igyekeznek ezt mocskolódá­sukkal, rágalmazó koholmányukkal A Szovjet Békevédelmi Bizottság fogadása a nemzetközi Sztálin-díj bizottság Moszkvában lévő tagjai tiszteletére MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjet Békevéde'mi Bizottság december ?l-én fogidást adolt Louis Aregon­nak (Franciaország), John Bemal­nak (Anglia), Pab'-o Nerudának (Chile), Jan Dembowskinek (Len­gyelország). Mihail Sadoveanunak j Szfálin-díj Bizottság elnöke, vala­(Románia). ,.A népek közötti béke aegszilárditásáért" elnevezésű | Nemzetközi Sztálin-dijak bizottsá­j ga Moszkvában tartózkodó tagjai­j nak tiszteletére. | A fogadáson résztvett D. V. Szko­be'cin akadémikus, a Nemzetközi mint neves tudótok, írók, társadal­mi személyiségek. leplezte le az USA kormányának agresszív politikáját. Visinszkij elvtárs megcáfolhatott an tényekkel bizonyította, hogy az Egyesült Államok kormánya egy. részt módfelett nyugalan az urai­mát fenyegető veszély növekedése miatt, másfelől elhatározta: fo­kozza beavatkozását más országot? belügyeibe. — A világ eseményei azonban _ mondotta Visinszkij elvtárs — az imperialisták bűnös terveivel kap­csolatban — meg fogják tanítani őket, hogy jobban és figyelmeseb­ben vegyék szemügyre azt, ami kö­rülöttük töriénik és le fogják lo. hasztani azok gőgjét, akik az egész világon uraiko?ió nemzetnek tekin. lik magukat A továbbiakban leleplezte az amerikai küldött „demokratikus jo­gokról" szóié fecsegését és kije. en,lette: ne beszéijenek ..demokrati­kus jogokról" azok, akiknek orszá. gában Al Capone féle banditák uralkodnak. Az imperialista kémekről és fel. derítőkről szólva hangsúlyozta, hogy az ilyen bűnözők valóban nem örvendenek megbecsülésnek a Szov­jetunióban. „Az ilyen repülőkre uraim —. mondotta — törvényeink értel­mében letartóztatás, bírósági tárgyalás, ítélet, sőt halálbün­tetés vár.44 — Mi nem tűrtük meg orszá­gunkban a kémeket és felderítőket, nem tűrjük azokat és nem is fog­juk megtűrni — mondotta, majd rámutatott, hogy a Magyarorszá­gon leszállásra kényszerílett ame­rikai katonai repülőgépet a hábo­rús atlanti tömb parancsára irá­nyították Magyarország fölé. A Szovjetunió küldötte ezután bebizonyította, hogy miközben az angol-amerikai imperialisták arról fecsegnek, hogy a nyugati táborok­ban fogva tarlót t emberele nem ckamak visszatérni a Szovjetunió­ba és a népi demokráciák orszá­gaiba — ugyanakkor megakadá­lyozzák. hogy ezek a személyek ha­zatérjenek, sőt zsoldosnak szeretnék felhasználni őket a béketábor or­szágai ellen. Ezután Visinszkij elvtárs kifej­tette, hogy a Szovjetun'ő és a népi demo­kráciák szüntelenül gyarapod­nak, erősödnek és éppen ez az, amit az amerikai imperialisták nem bírnak elviselni. Az USA hírhedt október 10-i törvénye megsérti az 1933. évi szovjet-amerikai egyezményt és ez­ért az USA kormánya felelős. Az amerikai küldölt beszédie — mutatott rá Visinszkij elvtárs — azt is igazolta, hogy a nyugati or­szágokban az úgynevezett „mene­'rfi'tek" toborzása azért folyik, hocry belőlük, katonai egységeket alakít­sanak az at'p.nti tömb számára. I'y -nődön az elmenekült hazaáru"ókb'j kívánnak bandita-osztagokat tétesí. teni, akárcsak a szovjetoroszország' ntervenc'ó idején. — Vájjon ez nem háborús e,ő­'-észület? — tette fel a kérdést V5. unszkij elvtárs. — Vájjon nem be­avatkozás belügyeinkbe a Szovjet­unió megtámadásának Szándéka avégett, hogy — mint cl? mondják — „megsemmisítsék a Kreml ura>_ mát." Ez érte'meilen fe'adat! Fr. telmetlen fe'adait, mert nincs olyan erő a világon, mely ilyen feladat­tal meg tudna bilcózni. — önök ugyanarra az útra tép­tek, ame'yen Hitler haladt, amikor felhasználta a v'aszo­visla árutokat. Vlaszov és a hozzá hasonlók azon­ban nem segítettek Hitleren és nem kerülték el a szovjet nép igazságos megtenni. Azzal kapcsoltban, hogy az im­perialisták — állításuk szerint — az október 10-i törvény meghoza­talakor a „kölcsönös segély" elvei szerint jártak el. Visinszkij elvtárs kijelentene: ez ugyanazt jelenti, mintha vatemi zsiványtanya gaz­dája arra hivatkozik, hogy neki ís a banditáknak, akiket rejteget, kölcsönösön segíteniük kell egy­mást. Ilyen a'apon o is a »» kölcsö. nős segély" elvei alapján jár el. Mi azt mondjuk — folytatta —, hogy iit a kölcsönös segé'yre való hivat­kozással mint hazug kifejezés­sel takaróznak, mert ez a se­gítség egy más á'tam ellen irá­nyuló összeesküvéshez nyújtott segítséget jelent. Visinszkij idézte Vorys amerikai ENSZ delegátus egyik — az USA képviselőház külügyi bizottságá­ban elhangzott — kijelentését, amely szerint szükséges lenne meg­tartani a menekült hazaárulókból toborzott alakulatok nemzeti jelle­gét és azoknak olyan színezetet adni, mnlha nemzeti hadseregek lennének, melyek hazájuk ellen in­dulnak _ .felszabadítás'' céljából. — Kell-e arról beszélnem — mondotta Visinszkij —, hogy a szovjet nép illő fogadtatás­ban részesíti ezeket a „felsza­badítókat", akikkel már nem egyszer volt do'ga, amikor, Is­mert vezérekkel az élen. 14 ál­lam szervezett hadjáratot a szovjetek országa ellen és úgy szaladták haza, hogy még csak vissza sem nézlek, — Világos — mondotta a ké­sőbbiek során Visinszkij elvtárs —. hogy mit jelent Európának ez a felszabadítás. Ez kísérletet jelent a Kelet-Európában fennálló kor­mányok megdöntésere, amely kor. mányokat saját népük választott meg és saját népük bizalmából ve­zetil? országukat. — Ebben, csak ebben van az ok. tóber 10-i törvény minden jelentő­sége: földa'aiti mozgalmat szer. vezni és támogatni a Szovjetunió, ban és a néni demokratikus orszá­gokban, olyan mozgalmat, ami a valóságban nincs, hanem amit a haladás ellenségei és a háborús gyújtogatok igyekeznek létrehozni, miközben kémeiket, felderítőiket, diverzánsaikat és terroristáikat dob­ják fezeikbe az országokba. Visinszkij elviárs ezután emlé­keztetett arra, hogy az USA küldöttség mindent el­követet:: vegyék le a közgyű­lés hatodik ülésszakának napi­rendjéről a béke és a bizton­ság el'cn irányuló bűncselekmé­nyek kódex tervezetére vonat­kozó javaslatot, amely elítéli egyik állam más állam el-en irányuló diverziós terrorista te­vékenységét. Az USA küldöttség ilyen irányú erőfeszítéseinek hátierében éppen az október 10-i törvény áll, me'y nem más, mint a felforgató tevé­kenység széleskörű megvalósítására irányuló előkészületek alapja. Visinszkij elvtárs a továbbiakban hangsu'yozta. hogy nem lehet elta­gadni azokat a tényeket, amelyek a szovjet kormánynak az TTSA kormányával szemben emelt köve­telései teljes alaposságáról tanús­kodnak. majd így folytatta: nem érdekünk, hogy valamilyen viszályt kezdeményezzünk az Amerikai Egyesült Államokkal, Azt, hogy H közgyűléshez forduliunk, egyszerű és elem, dolog, a?t tartjuk, hogy a közgyűlésnek el kell ítélni az amer'kal kormány cselekedeteit és javasolni kell, hogy az USA kormánya érvényte'enitse ezt a íörvényt. — Azt mondják, hogy helyesen értelmezik ezt a törvényt, ezt azon­ban nem lehet másként értelmezni, mint ahogyan mi és nem csOk roj értelmezzük. — Ha itt valóban helytelenül értelmezik ezt a íörvényt — mon­dotta Visinszkij elvtárs — akkor a legjobb, amit az Amcrkai Egyesült Államok kormánya tehet, hogy ezt a törvényt, mint helytelen törvényt, mint a nemzetközi jog és a jó­szomszédság alapelveivel, a magu­kat becsülő államok elemi kapcso­lataival összeférhetetlen törvényt, érvényteleníti. Végül aláhúzta, hogy a szpvjet kormány kitartóan követeli ennek az igazságtalan, káros és veszé'yes — mindenekelőtt az USA szem­pontjából veszélyes — törvénynek érvénytelenítését. Az ENSZ politikai bizottságának december 21-i ölése PÁRIZS (TASZSZ). Az ENSZ köz­gyűlés politikai bizottsága decem­ber 21-én folytatta az USA apresz­szív tevékenységéről é3 más orszá. gok be'ügyelbe való beavalkozásá­rol szóló kérdés tárgyalását. Az amerikai—angol lömb orszá­gainak' képviselői 6em tudtok egyetlen érvet sem felhozni ennek az agresszív törvénynek a védel­mére, csupán dühödt ezovjete'lene? zagyveságokat ismétel ©ettek. Csehszlovákia és az Ukrán Szov­jet Szioc'a'ista Köztársaság képvi­re'ői beszédükben feltárták az amerikai törvény igazi agresszív lénvegét és rámutattak, hogy az a Szovjelunió és a néni demokra­tikus országok belügyeibe való be­avatkozásra irányul. A vitel eredményeit összie©ezve A. J. Visi'-s"kij elvtárs, a Szov­ietunió küldötteégnek vezelóie rá­mutatott, hogy a bizottságnak az alapokmány é6 a nemzetközi jog elveiből kell kiindulnia, el kell fo­gadnia a Szovjetunió küldö'itáé­gének azt a javaslalát, hogv a köz­gyűlés ítélje el ezt a törvényt, mint agresszív törvényt és 6zótit. s-i fel az USA-t, hogy érvénytele­nítse azt. A Szovjetunió határozati javas­latát szavazásra tették fel. A ha­tározati javas'at ellen szavazott 39 küldött, mellette 5 küldött. Tar­tózkodott a szavazástól 11 kü'.döti­s'g (Burma, Egyiptom, Guatemela, 'ndia. Indonézia, Irán. Pakisztán. Szaúdi Arábia, Szíria, Jemen, Af­ganisztán). Dt küldöttség egyálta­lán nem veti részt a szavazásban. Igy le' át a közgyűlés összes fogisí­nak több minit eoyharmada nem ki­van* csatlakozni azokhoz a küi­r'ö't-égekhez amelvek meokisérel­ték, hogy elhárítják a feleiósséoe' az US A-ról a más országol? belső úgvetae való agresszív beavvv zásért. McCarran vezetése alatt álló szenátusi albizottság bíróság e'é akarja állítani a Szovjetunióban járt 18 amerikai szakszervezeti vezetőt New-York (TASZSZ). A McCar­ran vezetése atatl álló szenálusi al­bizottság megvitatta az idén ápri­lis-májusban Európában és a Szov­jetunióban járt 18 szakszervezeti vezető ügyéi. Az albiaottsági ülés­ről kiadott jelenlés rámutat, hogy a küldöttség tagjai közül 14 „kommu­nista tevékenységéről ismeretes." A jelen'és köveíeli, hegy a külügymi­riisztérium adjon felvilágosítást mJ­érl adott számukra úllevelei euró­pai és szovjetunióbeli utazásra. A jelentés javasolja, hogy változ­tassál? meg az úitevélk'adási eljá­rási és az úllevelei kérő személyek, tői követelj-nek esküt, hogy nem kommunistái?. A jelenlés azl is ja­vasolja az igazságügymin;szternek, hogy állapítsa meg, bíróság elé le­hette állítzni őket „hamis adatb©­vallás" miatt. Az albizottság sze­rint az ú'levélkérő ívben nem mu­tattak rá, hogy el akarnak láto­gatni a Szovjetunióba, 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom