Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-22 / 298. szám

2 SZOMBAT, 1951. DECEMBER «. Pénteken dé'előtt flnnepi fényárban ragyogott az országgyűlés ülésterme, zsúfolásig megteltek a képviselőt padsorok, a karzatok. Lelkes taps köszöntötte a terunbelépésükkoi Rákosi Mátyás elvtár­sat, a dolgozó magyar nép szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, Dobi Istvánt • a kormány többi tagját. Hűek leszünk a béke ügyéhez As országgyűlés megünnepelte Sztálin elvtárs 72. születésnapját A népművelési és a pénzügyi tárca költségvetésének megtárgyalása után bezárult az országgyűlés ülésszaka gondot fordil mezőgazdasági szak. iskolák és felsőiskolák fejlesztésére. A költségvetést elfogadja. Az országgyűlés ezulán a föld müvelésügyi tárca költségvetésé részleteiben és általánosságban el. fogadia. Nép! demokráciánk költségvetése a békét szolgálja Ezulán az országgyűlés a pénz­ügyi tárca köllrégvetését tárgyalta. Kiss Imre előadó hangsúlyozta: A pénzügyminisztériumnál előirány zott adób vé elek dönlö részét. 2"> milliárd forintot, a forgalmiadó be­vételek adják. A pénzügyminisztérium költség, vetésében szerepel az országos nyug­díjintézet előirányzata. Kormányunk jelentősen felemelte a megöregedett, megrokkant dolgozók járadékait. Dolgozóinkat nem fenyegeti a nyo­morúságos Öregség, mini a kapita­lista államokban. — A gazda-ági és pénzügyi bt zotlság — folytatta — megvizsgál I? azokat a módosító javaslatokat amelyek a tervberuházások előirány zoll kiadásai keretének 1667 mi'­116 forintos felemelését jelentik. A gazdasági és pénzügyi bizottság egyúttal megállapította, hogy a mó dosftó javaslatok szükséges és in­dokolt irányban bővítik a beruházá. sok kereteit. Ezért javasolja a bizottság, bogy az országgyűlés a népgazdaság fejlesztése cfmö fejezetben a tervberuházásokra előirányzott 15 ezer 300 mlttió forintot 15 ezer 466.7 mlll'ó forintra eme'je fel. Ezután Szita János szólt hozzá a pénzügyi tárca költségvetéséhez. A költségvetés szilárd egyensúlya nem változik Méltóságteljes, ünnepi csendben emelkedett szti'á'ra Dögei Imrei az országgyűlés e'nőke. — Tisztelt országgyűlés — mon­dotta. — Ma ünnepeljük és velünk együtt ünneplik a világ dolgozói, a már felszabadult és a még elnyo­matásban élö dolgozó emberek száz és százmilliói 72. születésnapját an­nak, aki ma a halhatatlan emlékű Lenin mellett a világtörténelem legna­gyobb alakja, oki az emberiség történetének új korszakát in­dította el, akit ma úgy ismernek szerte a vi­lágon, hogy a nagv Sztálin! (Hosz­szantartó, fergeteges taps. az or­szággyűlés tagjai, a karzatok kö­zönsége felállva, perceken át tarló viharos lelkesedéssel, ütemes taps­sal fejezi ki a magyar nép forró, lángoló szeretetét a nagy Sztálin iránt.) A továbbiakban hangsúlyozta Dögei elvtárs, hogy Lenin óta sen­ki nem tett többet az elnyomottak, kizsákmányoltak, a szenvedők ér­dekében. mint Szlálin. Ezután az országgyűlés meg­kezdte a népművelési tárca költ­ségvetésének tárgyalását. Knliúrforradalmnnk hatalmas lendülettel fejlődött Barcs Sándor előadói beszédében hangsúlyozta, hogv a tömegkultúra kiszé'esi'ése terén 1951-ben je­lentós előrehaladás történt. 1951­ben a népművelési tárca 800 új kultúrotthon felállítását tervezte, ezt a tervet azonban jelentősen túliéjesitelte, úgyhogy az ezévben megszervezett kultúrotthonok szá­ma csaknem ezer lesz. A jövö esz­tendőben a minisztérium ezt a szá­mot újabb ezerrel kívánja emelni. N^pkönyvtárhálózatunk idén 1013 falusi. 10 körzeti éa 27 városi könyvtárral bővült 1952-ra újabb ezer népkönyvtár és 600 üzemi könyvtár felállítását tervezi a mi­nisztérium. Ebben az évben indult meg és 1952-ben fejeződik be a népműve­lési tárca egyik lenlelentősebb be­ruházásának, a Maigyar Távirati Iroda új székházának építkezése la. — Kulhirforrada'munk az 1951-es évben hatalmas lendülettel fejlő­dött — mondotta végül. De. hogy idáig eljuthattunk, abban orosz­lánrésze van a szovjet kultúra ki­sugárzásának. annak, hogy magyar ku'túrkü'döMeégek jártak a Szov­jetunióban és viszont Ezután Horváth Márlou elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta annak léentőségét, hogv megszületem és rohamosan fej'ődik a felszabadult magvar nép kultúrája. Majd Igy folytatta! — Hétéves népi demokráciánk természetesen csak eleién tarthat kultúrálta fejlődésének. De ez a kezdet máris átfogóbb, nagyobb ;ö­vójü mindannál, ami Magyarorsza­gon valaha is lehetett A tánc és zene az irodalom és festészet 6 újabban az építészet ls, nem tá­maszthatta volna új életre népmű­vészeinket és nagy nemzeti ha­gyományainkat, nem vált volna eo­ha ennyire nemzetivé, ha nem vál­na lépésről léptére, évről évre egy­re jobban szocialista eszméink hor. dozójává. Művészeti életünk nemzeti vo­násainak gyors klvirágzását nem utolsó sorban a szovjet kultúra megtermékenyí S ha­tásának köszönhetjük. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy művészeink csak akkor fog­iák tudni elmondani népünx tettéit, ba eggyé válnak népünk eszméi­vel is. ha megszabadulnak a mun­Kájukat gátló polgári elóit 'delek­től. A népművelési tárca költség­vetését a Magvar Dolgozók Pártja nevében elfogadta. Ezután Veres Péter szólt hozzá a népmüve'ési tárca költségvetésé­hez. Beszéde után az országgyűlés a népművelési tárca költségvetését álta'ánosságban és részleteiben el­fogadta. majd megkezdte a föld­művelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Tovább gépesítjük a mezőgazdaságot Császár Balázs elöado hangsú­lyozta, hogy a földműveiesüevi mi­nisztérium 1952. évi á'lami költség­vetése több mint 400 millió forint­tal. azaz több mint 100 százalékkal nagyobb az 1951. évi költségvetési keretnél. A jövö költségvetési év­ben öntözéses gazdálkodásunk te­rületét mintegy 55 százalékkal cme'Jk. Az állatállományban még gyakran pusztító járványok meg­előzé-e érdekében kiterjesztik a védőoltás-akciókat, erre a célra n tava'yl összegnek közel kétszeresét irányozza e!ó a költségvetés. Nagy gondot fordítanak a szakemberkép­zésre Is. A feltéokla á'ban résztve­vők 6záma 47.1 százalékkal emel­ke ik a jövő költségvetési évben. Nagy gondot fordítanak a kísér­leti gazdaságok és tudományos in­tézetek eredményes munkájának biztosítására, az é lon j A ró _ szovjei tudomány mind nagyobbmérvű al­kalmazására. Erre a célra a tárca költségvetésében a tavalyi összeg kétszeresét fordítják. — A mezőgazdaság fejlesztésére a föllműve'ési tárca keretébon elő­irányztát ö rzeg nz ál'ami mező­gazdasági gépüzem köl'íégveté'évcl együtt több mint másfélmilliárd fo. rintot lesz ki. Az előirányzaton fe'üt további tíz m 'l'ó forintot fordítunk me­zőgazdaságunk fokozott gépesí­tésére Dávid Ferenc b',szódébon megál­lapította, hogv ebben nz esztendő­ben sz nte mindenütt erősödte!? és lön féle összegekkel. A magam ré­széről Indokoltnak tartanám, hogy a mezőgazdaság fokozott gépe­ejtésére, © már előirányzott összegen felül további tíz mil­liót fordítsunk, hogy ebből újabb traktorok, arató­gépei? és betakarítógépel? álljanak mezőgazdaságunk rendelkezésére. A költségvetést elfogadta. Az elnök ezu'án javasolta az or. szággyűlésnek, hogy Dávid Ferenc módosító indítványát, amellyel a mezőgazdasági beruházások össze­gének tíz millió forinttal való fel­emelését javasol la, adják ki a gaz­dasági és pénzügyi bizottságnak az­zal, hogy javaslalát a népgazdaság fejicez'ése című költségvetési feje­zet tárgyalásánál legye meg. Az országgyűlés így határozott. A szakoktatás fejlesztése Ezután Kókal Jánosné szólalt fel a földművelésügyi tárca költségve. Ezután az országgyűlés a pénz­ügyi tárca költségvetését általános­ságban éa részleteiben elfogadta. A népgazdaság fejlesztése cíniű fejezettel kapcsolatban a költség, vetés tárgyalása során több módo. síié Indítvány hangzott el. Ezekkei kapcsolatban Olt Károly pénzügy miniszter szólalt fel: A gazdiasági és pénzügyi bízott ság. megvizsgálta a különböző ja­vastatokat és azok mindegyil?é' elfogadásra ajánlja az országgyű­lésnek. A javaslatok összesen 166.7 millió forinttal emelik az 1952. évi tervberuházások 15.3 mil­liárd forintos elö'rányzatát. A ja­vaslatokat magamévá teszem s el. fogadásra ajánlom a tisztelt or szággyülésnek. — A módosító javaslatok fi­gyelembevételével az 1952. évi költségvetés bevéte'ei 42 mil­liárd 769 millió 727 ezer, kl. adásai pedig 42 milliárd. 480 mlltló 970 ezer fortéra emel­kednek. a kö'iségvetés mér'ege pedig 280 mii ió 757 ezer fo­rtét — az eredeti előirányzat­tal csaknem egyenlő — fetasle­get mutaf, ami azt jelenti, hogy 1952. évi költségvetésünk szi­lárd egyensu'ya nem vá tozik Olt Káro-jy pénzü©ym nrz'er be­széde után az orrzéggyűlés a nép. gazdaság fejlesztése című fejez" kötségvetését a javasolt módosítá­sokkal á'tatanosságban és részlete;­bcin elfogadta. Az 1952 évt ál'ami költségvetés. térének vitájában. Arról beszéli, i ról FZÓ'6 törvényjavaslat e'fogaté hogy a fö'dműveíésügyi tárca költ- | sávnl bezárult az országgyűlés ülés E égve lése 1952-ben még fokozottabb szaka. A József Attila irodalmi pályázat eredménye December 22-én dé'előtt 11 óra­kor hirdetik kl a József Attila irodal­mi pálvázat eredményéi a Művé­szeti Szöve'ségek Házában. A pá. lvézat nyertesei a következők: a versenypályázók közül az első dl­ben szinte mindenütt croscxliei? es i ja, Ancsei Évának, Ité't'k. a má­gazdagod'nk lormelö-zóvelk^zeteink.' (j. dk dIjat me50cZ|va Urbán Lász­Az elmúlt évben szövetkezeteink na- ,óna,c ^ Ti57avári Ervinnek, a har­Ic'nns énllkczőreket hnjto'tak vé©. 1 mafl!k dI a, mozo«z'va Juhász Tbor­re Htávenezcr szarva'ntarhn szű. , ak Kovács Bélának és Turóczi ni A na éníloltel? korszerű istál ót,! Ká'm'nnak, a re©énvpálvázat első több mint 109 ezer darab ser éi reá- dl:át nem adták ki. ntéa hitt"''át, több mint ©-ázezer I Második és harmadik ditat meg­juh szántéra juh-hotáályt. több m'nt osztva Szekrénye©! Lajos ..És mé© * 750 ezer baromfi szán-ára baromfi- 1 m-cvlrradt" éa Varjasi Rezté „Az ólat és 152 czrrn köbméter btáonsi- útján" ctmü regénvek kap­^•IHMHBBMMRII D'vld Ferenc ezután n jövö'vi „tnnzís a Jövőbe" cimű re©énye feladatokról beszélt, majd így foíy nverte. Az ifjúsági regénypályázat tal'a: i első és rai«<-dik díját nem adták — Mezőgazdaságunk szocialista ki. A harmadik ditat Sztlvási La­fc'lő'.'rét segíti e'ő kö'lsógvctísünk 1 jrsnak félték „Középiskolátok" cí­számos kiadási tételével, a mező-j mű r-oénvó^rt A regvedlk díjat a paztlr igi beruhó zárokkal, a mn- ,,Szabadságörs a Bakonyban" című zögazdoság fejlődésére fordított kü.' regényes útirajz szerzője kapta. Az ötödik ditat Kántor Zsuzsának, az által ínos ickolás leányok élctérő szóló regénye kapta. A novellapá­ivázók közül első díjat nyert Feke­te Gvula ..Küzdelem" cimü növel­l'ija. A má-mdlk dijat nem adtált ki. Ha-mad'k dijat nyert Avar Pá' , Alku" című novellája. A neeyedi' díjat mego"ztva Molnár Zoltár ..Fűtök" c'm'i novellá a és Orsi Fe renc „Dr. Kürtös" című novellá" ny.rte. Az ölöd'k díjat M'k'ós T bor a kaposvári gimnázium III. c«? lá'vá-nk tanulója kapta. Az egy felvonáso' jelenettel pályázók 1?,' zött az első dijat nem oszlottá' ki. Második dijat kapott Szán', 1 tá'- a regvetik dijai Fe'eki László j Tibor ..Áradás" cimű színdarabja Harmad'k dia* Hazainé Mérj'­N'agdn „Röp-é'ulík" rlmü sz-tem ve kapta. A negved'k ditat Ho" msnn Józsefnek ítélték „Normala zitók" című je'ene'éért. Az ötöd' dijai három pályamű között oszto' ták meg. PÁRTÉLET Tapasztalataink a termelőszövetkezetek fejlesztésében és megszilárdításában Rákosi Mátyás elvtárs a Köz­ronti Vezetőség legutóbbi ülésén mondott beszámolójában a többi iózött megállapította, hogy „erő. teljes növekedést mutatott az idén a szocialista szektorban a termelő­szövetkezeti mozgalom ts." Ez az erőteljes növekedés megmutatko­zott nálunk a szegedi járásban ls. Az elmúlt esztendőben 32 . III. tt­DUSÚ termelőszövetkezeti csopor­tunk volt a járás területén 1597 :saláddal, 2C65 taggal és 14 ezer hold földterülettel. Pártunk idei I. Kongresszusára tett felajánlá­sunkban vállaltuk, hogy a csalá­dok létszámához és a járás földte­rületéhez viszonyítva 24 százalék­a emeljük föl termelőszövetkezeti vonalon az eredményt. Ennek ér­dekében kiválasztottuk a legfej­lettebb helyeket, ahol leginkább imutathatók a nagyüzemi gazdál­kodás előnyei. Erre legalkalma­abhnak a járás tiszántúli részén 'evő köztégek mutatkoztak. Az el­ért eredmények alapján munkater­vet dolgoztunk ki és meghatároz­tak a termelőszövetkezeti csopor­tok fejlesztésének feladatait. Ter­mészetesen a Pártbizottság a mun­•4ba bekapcsolódó járási tanács­-sal epvfltt m'ndenben Igyekezett 'zem előtt tartani Pártunk paras-tt. mlhlkáját. Munkánk legdöntőbb ősze az volt, hogv nem a járás /©ész területén kezdlük el az agt­ác'ós munkát, hanem 6Úlypont­'•özséget lelőttünk kl és a lerme­őcoportokon kivül a helyi párt. teerv ez etekből, gépállomásokból vá'asztottuk kí a legjobb népn©ve­'öket. Az e-ti ktegyűléték kü'önö­"en eredményeseknek mutatkoztak. Ezeken ismertettük a működési -z-abályratot és a kollektív munka -tervezésének módlát. Mindezek ©vomán e©yre nagyobb számban éotek a do'gozó pararatok a Pár­táink által mutatott útra. csooorto. •an jelen'lkertek a már működő TT. tipusű tsz©s-Vbe, de több új -sonort alakult. I©y azután Pár­tank IT. Kongresszusára tett fel­i'á-lásunk eredménvekőpoen ter. ©ielöszővetke©etí község le'* Szó­reg, Kübekháza, Ui«z«n1lvAn és ~te~zk. maté e©e'-et követte a nyár 'olyamán Oezentdván. Fontot fogadat i a csoportok mrgorőtitéoo Em'ékeztetett mostani beszédé­hen Rákosi elvtárs arra ls, hogy ""ártunk Politikai Bizottsága a II. Kongresszus határozatának megfe­e'ően *újra utasította párt szerve, reteinket, hogv necsak a termelő­szövetkezetek számszerű lejleszté­~ét hanem a rnár meglevő termelő, -zövetkezetek és csoportok megszl. 'érdltá'fit és megerősítését tűzzék ki feladatul." Nézzük meg. hogy •ni történt ezen a téren a szegcdi árás területén? A szegedi iárást pártbizottság az új termelőszövetkezeti csoportok 'ej'erztése m-l'elt igyekezett m'nél -agyobb gondot fordítani a már •neglevö termelöcsoporlok megszi­árdílátéra i«. A most lezajlott új •ezetöségvátésztás 6orán döntően 'rra törekzdlünk. hogv a nárfszer­vezetekot megerősftsük. Felhívtuk i figyelmet mind-nütl a munká­an kitűnt, 16 párttagokra, akiket -zután pártta©sá©unk sziveden vá­'""rtoM be az új vezetőségbe. Fz­'"al párt-zerve7eteink élete fel­f-'téült és alkalmasabbá vá't a "©nfos fe'ada'ok e'vé©zé«ére. Nem i-aHid a-onbnn azt hinnünk, hogv •> vez©tőté"ek úijA válaszlícával ©io"t már e'eoet tettüril? a tszcs.k m»©"7ttérd!tésáhan ránt? háruló '-'adatoknak. További dön'ö fel­da'vnk, h©©v megtevő ereduté­"eket tovább fokozzuk, a párt­-7©rvp7"t©k tso'nít funkrtólukbau rő"ft-"k. p7pnk'vüi fok izatnsabb ©gl'sz©©el és támogatas«al. x he­ve' szemoon'ok m-tradásazn' és - e!vé"r©-"iö (©'adatok foVozot. 'abb eréstté-ével blzt-sítruk a ©7-s p*r|a-Brvp7©t©k BiögT' árdf. tát. FZ7°I favtt me© na-rvmér­A'?ben a razdará©! munka t«. a oolltfltnl munka Tanulnunk V«fl P7pn a táron 7©©TT.nt"'kp7ó k©mo1v b'b'khó' és ' ' '-VO-rénoVhŐI ts. Frol? Ott P1"­' -ttr-zt-v me©. a'-ol p'mulae7*©ttuk 3 l©rm©lör«©nor'oVhan nr fl7pm| 4-'s-erv©7e'"k i-tépttését és me©­'"vő s-b—m©-.—-'-*' ' ^'in'ih-n tó oredménztt el­-t rsonorfalnk-ál Is mittatko7t<"k ''ánvoceágok. T©v né'dául a kt'­'•undoro-sma) ,,Józ»pf Attla" tszcs­©n. ahol az üzemi pártszervezet i'kára S"!g"ti Józs©f e'vtárs S-'en­kovfes József elvtárssal együtt a olilikat rklatá'ra. — mint politi­kai Iskolavezetők — munkaidő Aatt készültek fel és követelték. hogy erre az időre munkaegységet kapjanak. Nagyon helyesen, nem kapták meg a munkaegységet éa ezért ök viszont, igen helytelenül, nem tartották meg a pol'tikai ok­talá t. A deszki Kossuth tezcg volt üzemi párttitkára, Bóka András elviárs i* úgy vélekedett, hogy nem hajlandó a Párt űgyeil vinni a csoporton belül, mert akkor nem lesz munkaegysége. Az ilyen je­lenségekkel szemben a jövőben még következetesebben akarunk küz­deni. Loglobb agitáció ax elért eredmény Állandóan szemünk előtt akar­juk tartani Rákosi elvtársnak azt a figyelmeztetését is, hogy „a legjobb agitáció és propaganda a termelőszövetkezetek eszméje mel. lett. ha ezek a szövetkezetek virá­goznak ha termelékenységük, jö­vedelmük messze meghaladja az egyént parasztok eredményeit. Ne­csak mi agitáljunk most már a sző. vetkezetek mellett, hanem beszél­jen a termelőszövetkezetek jó eredménye magáért" A szegedi tárás területén szép számmal vannak jó eredményt el­én csoportjaink, amelyekkel nát­ron agitálhatunk. Büszkék vagyunk arra, hogy Rákosi elvtárs Szóreget említette példának, ahol a leg. jobb egyéni gazdák 13.8 mázsa bú­zát arattak egv holdról, a szövet­kezet pedig 16.74 mázsát. Megem­líthetjük a k'skundoro/smai „József Attila" önálló termelöszövettreze­t«t ls. IM egy kéttagú család, amely ez év áprilisában kezdte el a mun­kát, természetben kapott 8 mázsa búzát. 11 mázsa burgonyát, i má­zsa kukoricát, 70 kiló cukrot. 50 ki'ó almát. 25 kiló szőttől. 300 li­ter bort, 50 k ló kölest. 10 liter ét­olajat. Ezenfelül kapott mé^ má­kot ls és munkaegységenicenf 8 forint 60 fillér készpénzt. Ez csak egyetlen példa, de vannak még lobb eredmények is, például a szö­regt „Petőfi" önálló termelőszö­vetkezetnél, vagy a röszkei „Uj Elet" tszcs-nél. ahol a természet­beni Juttatáson kivül 197 eeer fo­rint nyereséggel zártak. Mindezek­nél a csoportoknál. amelvckhez hozzávebet'ük a tánéí ,.Adv End­re", a kübekbází „Sarló Kalapács", a zákányszék! ..Petőfi" tszcs-i is. az eredmények rugója a jó politi­ka' nevelő munka voll, am távét a járási pártbizottságtól kapott szem­pontok a'aplán helve«en lolvtat­'ak. Egészséges kollektív szellem és versenyszellem alakult kl. de jól megszervezték a munkát is és igy a bő«é©es haszon nem maradt el, amelyből n tagok az e'végzett munka a'aplán munkaegységek szerint Igazságosan részesültek. Ke felcdheooOnh meg a böxéppnrasxtokról További munkánkban nem e'-a­runk megfeledkezni a középuarasz­tckról sem. A II. pártkongresszus előtt helyesnek bizonyult az a módszer, hogy a falusi pártszerve­zetekbe S7ámbavettük. kit? a köz­ségek legtekintélyesebb, legbecsü­letesebb középpara'zljaí. Legiobb népnevelőinket kü'dtük ©tá hozzá­juk, sőt min!e©v 70 középparasztot a járási pártbizottság és a lérásl taná's tagjai látogattak meg. En­nek szép eredményei mutatkoztak é3 Igen ©ok közénnaraszt lénett be a terme'őcoportokbá s azőfa ter­mel06zöv"tk©zet1 gazdálkodás ko­mclv erö"sé©ei, akik ma©uk Is újabb csonortta-okat sz©rveznek. rZek közé tartéz'k például Szö­regröl CVnvj Sánd©r. /kl 14 hold. dal éi V'ad'szláv M'lán. aki 12 holddal lépett n csoportba. Term©1ös7öve'k"zet1 csoporttalnk fe1'-«-té"évsl el akarl 'k érni. bogy azok köz"llálásunk kiapadhatatlan ferrá-alvá váltanak. Bolsevik mun. ''amódszerl ipvekszflnk a csopor­tokban megvalósítani. Széleskörű ver?envmo7galmat szervezünk, "mw'lvel állandóan fokozhatjuk a munka terme!ékenvcégét. El akar­juk mélyíteni az egyéni felelőssé­get s a brigádok, munkacsapatok, d© az egves emberek ré'zóre is e'öre kfteiölt munkaterületek blz­tosttátát akarjuk elérni. Céljaink n-egva' teílásíhoz elengedh©tetlenül «"üksége", hogv valamennyi terme­'ö«7övetke7e ben és tszcs.ben fo­kozzuk a politikai oktatást, hogy az ott dotaozók valamennyien lás­sák az előttük álló feladatokat, melyek döntó fontosságúak ötéves tervünk sikeres teljesítése érdeké­ben. Túri József a szegedi lárári pártbizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom