Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

i-S . int M SZEGED DOLGOZÓI NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEKKEL KÖSZÖNTIK A 72 ÉVES SZTÁLINT KOMMUNISTA JELÖLTEK SIKEREI AZ INDIAI VÁLASZTÁSOKON V. VEESENMAYERT SZABADON BOCSÁTOTTÁK AZ MDP CSONGRÁDMEGYE! RTB TTSAGANAK LAPJA ? VII. ÉVF. 294. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1951. DECEMBER 18. A BÉKE KÖLTSÉGVETÉSE A költségvetés minden országnak egyik legfontosabb, egyik legtöbb Vitát kiváltó kérdése. Egyensúlyban van-e az államháztartás? Fedezik-e az államháztartás kiadásait az államháztartás bevételed? — ez derül Iá a költségvetésből. A mi költségvetésünk nem akármilyen állam költségvetése, hanem a szocializmust építő államé, ami ötéves tervünk yalóraváltását, szociális és kulturális felemelkedésünket, békés építőmunkánk védelmét szolgálja. Az 1951-es év költségvetése 200 millió forint felesleggel zárult. Azt jelenti ez hogy nemcsak egyensúlyban van j az államháztartás kiadása a bevétellel, hanem a bevétel jóval túl is haladja a kiadásokat. Pedig Magyarország történelmében ilyen arányú beruházások, építkezések még; eohasem voltak. Egyetlen év alalt a felemelt ötéves terv beruházásai 1— előreláthatóan — elérik a 33 milliárd forintot. ' Miből ered a mi államunk bevétele? Elsősorban a szocialista szektorok állal termelt többlet termékből. Az állami vállalatok 36.6 milliárd forinttal járultak hozzá költségvetésünk fedezetének bizlosítá. sáhos. A költségvetés bevételeinek döntő részét. 87.1 százalékát, a szocialista szektor adja. Állami bevételeink 12.9 százalé!?a származik a lakosságtól, döntő részben a lakosság adófizetéséből. Mit _ bizonyítanak köVr^g vetésünknek ezek a számadatai? Mindemrkelőtt azt, hogy további gyors előrehaladásunk előfeltétele a termelékenység emelése ós a takarékotság növelése a termelésben. Állami vállalataink nyereségének növekedése a nép jólétének emelkedését jelenti. Az állami költségvetés mindig és minden országban azt f. jezi Vi, hogy hogyam él a dolgozó nép. Jól-e, vagy rosszul? KapitalisTA «T JÁRTNÁL NYÖÁFCE, VAGY SAJÁT BW: bad életét éli? A mi költségvetésünk egy szabad életet élő nép költségvetése. Egyben ragyogó bizonyíték ez a költségvetés arra, hogy milyen nagy, milyen csodálatraméltó eredményeket tudtunk elérni a Szovjetunió baráti segítségéi-e támaszkodva és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével. Olt Károly elvtárs beszédében elmondotta, hogy „a Horthy-rendszer idején a magyar ipari termelés évi átlagban 0.8 százalékkal nőtt. Ezcv. ben pedig iparunk átlagosan 12 naponként fejlődött annyit, mint a kapitalista iparé egész év alatt". Beruházásaink szédítően magas számoszlopai mögött ipari fejlődé, síink mérhetetlenül gyors üteme, áll. Nemcsak hogy elértük az ipar háborúelőtii színvonalát, hanem két és félszeresével meg is haladluk. Büszkén és öntudattal nézhetjük költségvetésünk számadatait. Egy év alalt 54 százalékkal nőtt a bölcsődébe felvett gyermekek száma. A középiskolai tanulók létszáma több mint kétszerese a háborúelőttinek. A kórházak befogadóképessége egy év alalt- 360 ezer ággyal bővült. 1051 első felében 135.000 négyzetméter lakásterületet építettünk. És mindemellett átlagba véve 5—6 na1 ónként egy új gyár kezdte meg működését hazánkban. Csak a kommunizmust építő Szovjetunió példáját követő népi demokráciákban ilyen ragyogóak a költségvetés számadatai. Csak a béketábor békét és szocializmust építő országaiban jelzik a beruházások számosz'opai az új gyárakat s az új bölcsődéket. Nálunk a költségvetés az élet, a béke s az építés költségvetése. De van másfajta költségvetés is: a halál, a rombolás, a pusztítás, a háború költségvetése. Az Egyesült Államok az 1951—S2.es költségvetési évben katonai kiadásokra 92 milliárd dollárt fordítanak. Ez a költségvetési összegnek csaknem 75—76 százaléka. Csak természetes, hogy ezeknek a sír szélén tántorgó kapitalista országoknak a költségvetésében is megmutatkozik a tőkés világ gazdasági katasztrófája: az Egyesült Államok költségvetésében 1952-re 4.2 milliárd dollár hiány mutatkozik, Franciaország 110 milliárd frank, Olaszország 396 milliárd líra, Ausztria 1030 millió shilling deficitre számíthat. Érdemes egy p;llanlást a fasiszta Tito állal leigá. zott Jugoszláviára vetni. Egyetlen számadatot Belgrádról: ,.Belgrád lakóinak 80 százaléka tüdőveszes". Hozzáleheljük: az éhség miatt. Nálunk az 1952. évi költségvetés a rendkívül nagyarányú beruházások mellett is, sőt éppen ezért 285.5 millió forint felesleget mutat. Ez a 285.5 millió forint felesleg azi jelenti, hogy egészségesen fejlődünk, egészségesen haladunk a szocializmus útján. A mi hazánkban már régen elmúlt a munkanélküliség. De Amerikában a katonai behívások ellenére és a gyilkos koreai háború ideje alatt is 18 millió a munkanélküliek száma. Mit jelez még költségvetésük? Azt, hogy az USA autógyári munkásainak reálbére a koreai háború kitörése óla 12 százalékkal, a bányászoké 6 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az olajvállalatok profitja 1951 első felében az egy év előtti helyzethez képest megkétszereződött. De nem is kell feltéllenül Amerikába msrjnünl?, hogy összehasonlítsuk a mi szocialista költségvetésünket a kapitalista köllségvc léssel. A kapitalista elnyomatás szomorú évei megtanítottak minket arra, hogy mit jelenteit a kapitalista álamháztartás. A „Vásárhelyi Népújság" 1936 áprilisi száma hangos hozsannázással köszönti a Fabinyi pénzügyminiszter által beterjeszteti 1933—37. évi költségvetést. Úgy ír erről a költségvetésről, mini párját ritkító gazdasági fejlődés eredményéről. Ez a költségvetés hiányként 75 millió 657 ezer pengői tüntet fel. Nézzük meg, mit jelenlett a kapitalista államháztartás deficitje a dolgozó nép számára? A „Vásárhelyi Újság" 1937 január 3-i számában az uralkodó osztály egy tollnoka, dr. Lázár Béla „Lassult a mérleget" című cikkében is kénytelen elismerni a következőket: „Városunk (értsd: Hódmezővásárhely) mezőgazdasága, ipara, kereskedelme és általában egész gazdasági éielc u~z' elmüit 20 év alati hanyatlott, sőt egyes vonatkozásokban viszszafcjlődött... A mezőgazdasági ér, ipari munkások csak igen csekély része tud a létminimumot álig fedező munkabér ellenében munkához jutni. — Nagyrésze munka nélkül van s örül, ha inségrriunkáhöz lud jutni... Tudunk-e ma csak eggyel is több munkásnak kenyeret adni, •mint ezelőtt 20 évvel? Tudunk-e ma jobb megélhetést, élelmet lakás< nyújtani annak, aki munkánkban segll? Nem, sőt! ..." Ez a kapitalista toilnok is kénytelen elismerni cikkében, hogy ,a 20 év elröppeni feleltünk anélkül, hogy akár társadalmilag, akár gazdaságilag lényegesen előrehaladtunk volna". De, ha a kapitalista költségvetés igazi mérlegét akarjuk nézni, akkor fordítanunk kell a régi újság elsárgult lapjain és belől, a hírek rovatában, élesebben tárul elénk az ak_ kori világ gazdasági helyzete. Varga Erzsébet 21 éves háztartásbeli marólúgot ivott, meri nem vették fel cselédnek". Egymásak cikknek ez a címe: „Lopott, hogy megoperáltathassa beteg gyermekét". Közvetlenül emellett a cikk mellett olvasható a másik hír: „Fényes ünnepségek Horthy Miklós bevonulásának 20 éves évforduló, ján". Két költségvetés — két világ. A kapitalista költségvetés a nyomor költségvetése volt. Eredményét öngyilkosságok, a halálba menekülő munkások, inségmunkáért kuncsor. gó nincstelenek jeleztél?. Akkor a l?öltségvetés után azt számolgathatta a munkás: vájjon hány napot dolgozhatok még, vájjon kirug-e a tőkés, vagy sem?...; a kisparaszt is így gondolkodhatott: vájjon 140. vagy 150 százalékos lesz.e a pótadó a költségvetési hiány fedezésére? Ma is számolunk. De gondjaink másfajták. Ma így számolunk a költségvetéskor: hány új gyár, hány új csecsemőotthon, hány új munkáslakás épül, hogyan tudjuk fokozni a nép jóllétét, a nép jövedelmét. Még egy lényeges különbség van a regi és az új költségvetés között. A régi költségvetés bankárok párnázott ajtajai mögött készült, a mi költségvetésünket a nép tárgyalja; a munkások és a dolgozó parasztok, akik a gazda szemével nézik az országot. A gazda éles szeme észreveszi, hogy jövedelmünket csak úgy fokozhatjuk, ha takarékosabbá tesszük a termelést, ha növeljük a termelékenységet. Ezérl ma minden munkásnak és parasztnak legfontosabb feladata a takarékosabb termelés. Ez a szobor az egész magyar népé Révai József elvtárs beszéde a budapesti Sztálin-szobor leleplezési ünnepségén Vasárnap délelőtt ünnepi díszt öltölt Budapest. A liget télé vezető úton mindenütt valóságos zászlóerdőkbe borultak a házak, maga a liget pedig soha nem iáfolt pompás vörös színbe öltözött. Így várta a Dózsa György-út torkolatánál felállított 18 méter ma. gas Sztálin bronzszobor leleplezésének fenséges pillanatát. Pontosan 10 órakor hatalmas élenzés közben megjelenik a magyar rép szeretett vezére, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvlárs. Egymásután lépnek a tribünre Gerö Ernő elvtárs, Révai József elvtárs és a Párt Politikai Bizottságának többi tagra, köztük Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács e'nöke, Dobi István a minisztertanács elnöke, Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete szintén részlvetit az ünnepségen. mintaz'ertanács számos tagja, a tömegszervezetek vezetői. Ott volt Huan Cen elvlárs, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a többi baráli állam budapesti külképviseleteinek vezetői. Az ünnepség megkezdése előtt Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi - miniszternek, a felsorakozott díszzászlóalj parancsnoka lett jelentést, majd a honvédelmi miniszter ellépett a díszzászlóalj előtt. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Révai József elvlárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter lépett a mikrofonhoz és elmondotta ünnepi beszédét. Sztálin nevével épül a világ — Két esztendővel ezelőtt, Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából határozta el Pártunk kezdeményezésére fővárosunk vezetősége, népi demokratikus kormányzatunk. hogv felállítjuk Budapesten Sztálin elvtárs 6zobrát — kezdte beszédét Révai József elvtárs. — A határozatot megvalósítottuk: Sztálin elvlárs 72. születésnapjának előestéjen íme, a szobor áll. — Köszönet érte Pártunk és kormányunk nevében a szobor alkotóinak, a művésznek és mindazoknak, a]?ik segítségére voltak a szobor 'megalkotásában. — Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban ós amilyennek népünk látja őt: egyszerűségében is nagy, nagyságában is egyszerű. Nemrégen november 7-én nevezték el róla, ötéves tervünk legnagyobb alkötárát, Sztálin Vasműnek és első új szocialista városunkat Sztálinvárosnak, jeléül annak, hogyha Sztál'n nevével épül a világ: az új Magyarország ls az ő nevével, az ő szellemében épül. Most 72. születésnapjának küszöbén leplezzük le országunk szívében, szeretett hazánk gyönyörű fővárosában Szlálin szobrát* hogy örökre hirdesse: amit Sztálin népünknek adott, a legtöbb. am:t a pépnek adni lehet: szabadság, függetlenség, hit önmagában, lehetőség arra. hogy alkotóerejét szabadon kifejthesse. — Ez a Sz'álin-ezobor a fővárosé. de nemcsak a fővárosé. Mint ahogy Budapest is egész népünké. ez a szobor is az egész magyar népé. — Itt, ezen a téren, Sztálin elvtárs kőre állított, a bronzba öntött :-éomása előtt fognak évről-évre felvonulni Budapest dolgozó százezrei, hogy az ö alakjára tekintve még jobban agyukba és szívükbe véssék: — Sztálin útját járva, jó úton járunk, csak Sztál'n útját járva lehet népünk erőssé és még erösebbé, egységessé és még egységesebbé, lehet a haza és a hazának minden fia botdoggá és műveltté, lehet étetünk széppé és mégszebbé. — Ez a szobor nemzetünk leikébőt lelkedze't! Sztálin, a Szovjetuo'ó népeinek vezére. az egész világ munkásosztályának tanítója. Megjelent az ünnepségen a Nép-| — Sztálin fiai zúzták szét a maköztársaság Elnöki Tanácsa és a| gyár földesurak és tőkések elnyomó államgépezetét és tették lehelövé. hogy a magyar nép saját urává váljék, a dolgozók államát, a dolgozók gazdaságát, a dolgozók társadalmát építhesse. Sztálinnak köszönhetjük, hogv hazánk földjén a felszabadulás után nem dúlt polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagytőkések nem tudták megfosztani a munkásokat és parasztokat a megszerzett hatalomtól, Sztálinnak köszönjük, hogy a reakciós összeesküvők fája nem nőtt az égig, hogy a magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben győzelmesen megvívta harcát a belső reakcióval, szilárdan megalapozta a munkásnatalmat és megkezdhette a szocializmus békés építését. — Sztálinnak köszönjük, hogy hazáik nem vá'.t Görögországgá és Koreává, Sztálin védelmezett meg bennünket az imperialisták beavatkozási kísérleteitől hazánk be'ügye'be, Sz'á'inra, a Szovjetunióra támaszkodva vertük vissza, verjük v;-s~zu és fogjuk a-jövőben ís visszaverni az imperialisták arcátlan próbálkozásait, hogy Magyarországot gyarmatukká süllyesszék és v sszaállílsák nálunk a fasiszták, az urak. a grófok és bankárok hatalmát. — Sztálin segítsége á'Iandó és szakadatlan segítség. Soha nem fordultunk, soha nem fordulunk hozzá hiába' Segítette és segíti népünket anyagi'ag és erkölcsileg, szóval és tettel. tanáccsal és útmutatással. — De a legnagyobb segitség, <imit tőle kaptunk: Sztálin tanításai. Sztálin forradalmi eszméi nevellek, formálták, acélozták meg azokat . áz embereket, akik 25 éy ű'dözései közepette börtönökben és a bitófa a'att, a fasiszta bíróság elöt't, sztrájkokban és tüntetésekben. harcolva • és vérezve állták meg helyüket és emelték maoasra Sztál'n zászlaiál. a munkásfelszabadulás. a proletár nemzetköziség, a szocializmus szent vörös lobogóját. Sztálinhoz jártunk iskolába mi, magyar kommunisták. Sztálin adta vissza nekünk, ö szabadította kj Horthy börtönéből vezérünket és tanítónkat, a mi szeretett Rákost elvtársunkatSztálin nevelte a mi dicső pártiunkat, ö oltotta belé azt a képességet, hogv összeforrva a magyar munkásosztállyal, a magyar dolgozó néppel, kemény és biztos kézzel kormányozza az országot. Ilyen hü vezetője nem volt még népünknek. mint ez a mi Sztálin-nevelte pártunk. A mi pártunkban összpontosul, testesül meg, szerveződik 6zi'árd akarattá és céltudatos cselekedetté a mi nagyszerű magyar népünk minden erénye és alkotótehetsége. az egész haladó emberiség zászlóvivője, de ugyanakkor minden nép. kicsi és nagy. külön-külön io a szívébe zárta, a magáénak tekinti. — A szoborral, úgy mint a dáliái, a nép érzelmeit, szeretetét lehel kifejezni. De nálunk, a régi világban voltok szobrok, amelyeknek semmi közük nem volt népünk igazi érzelmeihez. — A régi uralkodó osztályok a maguk képére formálták nemzeti hőseinket, törpéket neveztek ki nemzeti nagyságokká. Verbőczy, Rákosi Jenők, Prohászkák képmásaival Csúfították el fővárosunkat és országunkat. Mi ezt ióvátessziik. A nemzet igazi nagyjainak emelünk emléket. — Az a magyar szabadságharc, melyet Sztálin zászlaja alatt vívtunk é.s vívunk — győzelmes volt és győzelmes marad. — A régi magyar szabadságharcokban, Hunyadi és Kossuih küzdelmeiben a harc az idegen hódítók elnyomása ellen és a harc a magyar urak belső elnyomása ellen, nem tudott eggyé válni, abban a szabadságharcban melyet Szjálin zászlaja alatt vívtunk és vívunk, a nemzett függetlenség ügye és a dolgozó nép felszabadításának ügye összeforrott. — Sztálin tanította meg népünket arra, hogy a magyar függetlenséget kivívni és biztosítani annyit jelent, mint a szocializmust felépíteni országunkban, a szocializmust felépíteni pedig annyit jelent, mint gránitnál keményebb és szilárdabb alapra építeni nemzetünk függetlenségét. — A török és a német hódilók ellen vívott magyar szabadságharcok végső soron azon hiúsultak meg, hogy dolgozóinkat bilincsbe verte a belső osztályelnyomás. — Azelőtt sokszor emlegették, hogy a magyar nép századokon át a ..Nyugat" védelmében ontotta vérét. Hogy a vérét ontotta, az igaz. de köszönet neon volt benne. 1848-ban a burzsoá „Nyugat" hidegen és kárörvendezve nézte, hogyan tiporják le a magyar szabadságharcot. A Habsburgok gyűlölt uralma alól is „felszabadítottak" bennünket 1918-ban. de a „Nyugat" reakciós politikusai és tábornokai úgy bántak a magyar néppel, mint a kapcaronggyal, de dédelgették a magyar nagybirtokosokat és tőkéseket. .Sztálin törte le kezünkről az idegen elnyomás bilincseit — A burzsoá Nyugat segített /érbefojlani az 1919-es magyar munkásforradalmat, rakta dolgozóink nyakára a Hoithy-uralom jármát, az imperialista Nyugat adta áldását arra, hogy hazánk a német fa: iszlak leigázott tartományává legyen. A magyar népnek elege volt a nyugati hadvezérek, hódítók, börze-spekulánsok és tőkések „támogatásából". A magyar népnek százados tapasztalatok kinyitották a szemét. Azért fordult kelet felé, Lenin és Sztálin országa felé, mert ott, az fí országukban kelt fe| a magyar nemzetet és a magyar dolgozókat egyszerre felszaba. dí!ó szocializmus napja. — Az igazi felszabadítást a szocializmus országa a nagy Október földje. Sztálin népe, Sztálin katonái. Sztálin tanításai hozták meg számunkra. Ez a szobor, bizonysága annak, hogy tudjuk és. soha el nem felejtjük, mit köszönhetünk neki. — Szlálin törte le kezünkről az idegen elnyomás rabbilincseit. Sztálinnak hála, lettünk újra fiig • getlen, szabad országgá. Ezt köszönjük mos ezzel a szoborral Sztálin eszméi formálták a mi pártunkat a magvar történelem legnemzetdbb pártjává. — Ezt köszönjük Sztálinnak, ezért emel'ünk szobrot neki. — A bronz, amibe Sztálin elvtárs drága alakját öntöttük, a kő. amelyre ráállítottuk: művének minden idővel dacoló állandóságát jelképezi. És jelképezi ez a szobor annak a munkának az állandóságát is, amit mi végzünk, az ő szellemében, Hét esztendeje áll a magyar népi demokrácia. Nem volt még a magyar népszabadságnak ''•yen hosszú életű szakasza a magyar történelemben. Államunk szilárd. gazdaságunk szilárd honvédelmünk szilárd, pártunk erösebb. ö-szeforrot'abb a néppel, mint valaha. Nincs erő, amelv'ől megijednénk. Nem iöhet olvan szélvész, emráv kitéphetné az édes anyaföldből a mi gyökereinkel. — Ebben is Sztálinnal tartunk. És abban is vele tartunk, hogy a békét akarjuk, mert építeni akarunk. gyermekeink, fiatalságunk boldog jövőiét, népünk felcmrikedésél akarjuk biztosítani. — De hadd fűzzem ehhez hozzá: most, amikor nem vagyunk magunkra hagyva, amikor velünk va* tímxitimi; MFTTÚKB. , TRT. VÁ ?ATOL< I FE I :