Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-15 / 292. szám

SZOMBAT, 1951. DECEMBER 3. 3 Versenyre lépeit a DÉFOSZ és MUDSZ szegedi szervezete a baromfi-, fo;ás« és burgonyaOegyii.tés sikeréért Két hét van már csak hátra ebből az esztendőből. Két hét alatt városunk dolgozó parasztjainak ma. radéktalanul leljesileniök kell begyűjtési kötelezettségüket, hiszen ez hazafias kötelességük. A baromfi., tojás- és burgonyabegyiljtés terén lemaradás mutatkozik Szegeden. Igyekezniük keli tehát ezen a téren a szeged, dolgozó parasztoknak. A szegedi tömegszervezetek is hozzá akarnak járulni a begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséhez. Jó népnevelő munkával győzik meg a dolgozó parasztokat, hogy milyen nagyfontosságú a begvüjlés teljest, tése S főként most, amikor a jegyrendszer megszűnt, különösen fon. tos 'rervünk teljesítése Rákosi elvtárs beszédében rámutatott, hogy a termények beadásától nagymértékben függ szocialista jövőnk építése. A begyűjtés jó teljesítése erősíti a mi békés aíkotó munkánkat. E cél érdekében indítottak ver. senyt egvmás között az MNDSZ és a DÉFOSZ tagjai. Céljuk, hogy fel. világosító munkájuk nyomán min. den dolgozó paraszt, aki még eddig nem tett elegei begyüjlési kö. telezettségének, napokon belül vagy legalább határidőre 'teljesítse kötelezettségét. Az MNDSZ asszonyai versenyfel. hívásukban vá falják, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára népnevelő munkájukkal elérik a tojás- és ha. romfibegyüjtés száz százalékos teljesítését. Ennek megvalósítása ér. : dekében a paraszlkerületekben lévő pártszervezetekhez 10—10 nőneve. , löt küldenek ki. akik felvilágosító munkával győzik meg a dolgozó j parasztságot a begyűjtés fontossá[ gáról. Részivesznek az agitáció.', munkában az MNDSZ ügyvezetők is A versenyt minden héten a Társadalm' Bizottság értékeli ki. Az MNDSZ és a DÉFOSZ között megindult verseny követendő példa a többi tömegszervezete!; számára is. Mindenkinek érdeke, hogy be. gyűjtési tervünket minél előbb teljesítsük énpen ezért az MNDSZ é a DÉFOSZ pé'dája nyomán a több tömegszervezet tagjai is járuljanak hozzá népnevo'ő munkájukkal a be. gyűjtés sikeréhez. ÍGY JAVÍTOTTÁK MEG MUNKÁJUKAT A PORTYÁZÓ LEVELEZŐBRIGÁD LÁTOGATÁSA UTÁN A JUTAGYÁR DOLGOZÓI A Dé'magyarország portyázó bri. gátijának látogatása alkalmával felmerült javaslatokat a juta-gyár, dolgozók és vezetők igyekeztek magukévá tenni, s a hibákat ki küszöbölni. Bírálat a ion-könyvecskék vezetésére vonatkozóan helyes volt, s amennviben a tervkönyvek vezetésében 1952. évben változás nem történn-e, végre is hajtjuk Már most a nttnimumítanfolyamcn minden résztvevő dolgozó megtanulja a fervkfínvv sznhálxszprű vezetését és kellő politikai felvilágosító mun. ka után minden dolgozó maga fogja vezetni és jegyezni tervtelje, sít őséi. A copszolóra tett javaslatra meg kelj jegyezni, hegy üzemünk olyan anyaggal dolgozik, ami sok kívánnivalót hagy maga után és ennek következtében igen sok a szálsza kadás. Ez lehetetlenné teszi az orsók egymás utáni lefogyását. vagy a csérek fo'yamat-os megtel és él. Mivel nyersanyag minősége nem teszi lehetővé; ho-gy a végfonóink tele orsók-1 szedjenek (csak 50 fcsázaiékot tudnak szedni), a folyamatos leszedést vagy felrakást nem tudják biztosítani. A szövőhengereknél a szá'keresz teződések nem a helytelen bekötésű sorrendtől, hanem azok :s az anyag minőségétől adódnak elő. Az anyap. pozdorjás. s a fölvetésnél a pozdorja beleakad a másik szálba és azt beviszi magárai. A felvetőnél dolgozók mire észreveszik, solcsaor 3—4 méter is felkerül a hengerre amíg helyesen utána tudják kötni. A végső fokon a lánchengcrnél a . kalmazott keresztszál biztosítja a bekötési sorrendet. így menetközben szálkercszteződések fordulnak elő. A portyázó brigád bírálata és javaslata nyomán a hibák kiküszöbö ősére üzemünkben a felvetőnél bevezettük a premizálási minősééi rendszert, aminek eredménye már is mutat, kőzik, mert csökken a kereszteződés. A munkafegyelemmel kapcsolat, ban tett javaslat alapján az üzemi háromszög megbeszélte a művezetőkkel a következő Icendőkel ós azt a határozatot hozták, hogy ezentúl csak a többszörösen isméllődő esetben dönt fegyelmi ügyekben az üzemi háromszög. Ezentúl a fagyéi, mi ügyeik elintézését mind:nkor a művezetők kötelességévé tesszük. Igen jó tapasztál a t volt a műszak Atadá-átvevo hőnyi rendszeresítése, amát már bevezettünk. Most már a harmadik műszak vez:tője is megtudja az első műszak problémájúi az eset-leges hibákat könnyen és ponlosan ki ludja küszöbölni. A munkamódszerátadóir.ak és átvevőnek célprémiumot vezettünk be Jutalomban részesül a munkamód szeráladó éspedig annak alapján hogy hány 100 százalék alatti dolgozó éri el a módszer átvételével a 100 százalékot. A portyázó-brigád tapasztalait felhasználva, Rákosi elvtárs elhangzott beszédén felbuzdulva har colunk tervünk sikeres befejezésért és minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy szeretett vezérünk nek telt ígéretünket minél hama rabb valóra is válthassuk. Mind. annyian tudjule, hogy minden terv év teljesítése egy-egy bástya a há borús uszítókkal szemben és biztos • pillére a szocializmus építésének j hazánkban. Péterházi Emil, a Délmagyar ország levelezője. A szegcdi üzemekben 354 elfogadott újítás — elveszett Lenin és Sztálin elvtárs tanítja. hogy a szocializmus csak akkor győzheti le végleg a kapi. talizmust, ha a munka termelékenységének magasabb fokát le. remii meg. mint amilyen kapiialista termelési viszonyok között lehetséges A sztálini iparosítás rávilágít arra hogy a sznciatlsta terv. gazdá'kodásnak mi'yen nagy előnye van a kapitalizmussal szemben. A szocializmus terme'ésének egy'k döntő tényezője az, hogy a dolgozók közvetlen érdekelve vannak a termelésben és tömege, sen rfsz'vesznel; a tcrme'és á'landó tökéletesítésében, műszaki fejlesztésében. A dolgozói; fej. lesz ik a terme ési eszközöket újí ásókon, észszerűsítéseken keresztül. így váll a Szovjetun-ó. ban sztahanovista és újító mozgatom tömegmozgalommá, ami* nek eredménye, hogv a szovjet ötéves terveket határidcelő't tel. jesíteitck Kiváló szovjet sztahánovistái; jöttek mihozzánk Is és megtanították a ml népünkkel is, hogy az újító- és Sztahánovmozga'om hatalmas segítséget jelen! a szocializmus építésében. Ezek a mozgalmak sokat ls se. gí'et'ek a hároméves terv meg. valósításában ús m'nd többet t>egílenek az c'tévcs terv hatdridőelőt i teljesítésében. Sok esetben azonban az el'enség gátolja ennek a nagyszerű mozga'omnak a kifejlődését. Sok kárt okoz még ma ls a bürokrácia. Pártszervezeteink még mindig nem lennel; fel ke'lö sói val a bürokrácia ellen. Megmutatkozott ez abban is. hogv a do'gozók áltat beadott újításokat és észszerüsítSseke» felületesen vlzsgá'ták meg Hiba az is, hogy pártszervezeteink "em gyakoro'nak kel'ő ellenőrzést n beadott újílások bevezeté-éné'. Igv történhetett meg az is. hogy Szeged "n 9 hónán alatt beadott újítási jaypsla'ból nagyon keveset vezet, tek be. Fenyuifot'al; 2310 invas. tatot. eVVb e'fo-a-'t"'; 19mr.nl. de nem valósítottak meg csak 853 újítást A többi 354 újítási javaslat a bürokrácia útvesztőjébe került és elveszett. Nézzük meg a Szegedi Textilműveket. ahol 192 újítást adlak be. Ebben az üzemben az újitás) bizottság 114 újítást elfogadott, de csak 70-et vezetett be. Elveszeti 44 újítás A Szegedi Ruha. gyárban 280 javaslatot nyujlot. tak be ebből elfogadtak 132-őt és bevezettek 60 újítást Tehát itt is elveszett 71 újítás A Szőrme és Bőrruha Vá látatnál a 74 beadott és 29 elfogadott iavas a bél 15 javaslat yCSzett el. Az Építési Vállalatnál a 14 e'fo. gadott újításból csak 4-et a'kalmaztak és 10 újítási javaslat bevezetéséről még csak nem ls be. szettek, holott nagy segítséget adott volna termelésük emelésében és a lervtetteeílésükben. Felsorolhatnánk még több üzemet, ahol e'vesz'ek a beadott újítási javaslatok: i'venek a Szegedi Ke. nvérgyár. a Vass-léglagyár. Kertész. téglagyár, a Gépkocsi Köz. lekedés és a Vi'lanyrecrclő Vátla'at Kevés javaslat születtk meg a Tisza makimban, n Kés. ám gyárban. Seprőgyárban és a Dobozgyárban. A be nem vezeteti újí'ások többezer forintos bárt ie'entenek népgazdaságuknak. Azek az üzemek, amelyek bevezették az íiÍíti«olia! — be Is fejez'ék tervüket. Az Újszegedi Kcdergvárban majdnem m'nden óittást be. vezett"';. Ugyanígy van ez a Szegedi KenderfonóTárbm is. A be nem vezetett és elveszett újításokért e'sősnrben az üzemek igazgatói a felc'ő""k. akik sze. methnnvtnk az tl'efékes sz-rvek biirekra'ikus intézkedései felett Tanuttuk meg, lio-v minden e've. sr-tt úKtás — ér ék és nt'nden tíiífén dolgozó rénünk részvétele az ötéves tervünk megvalósítása, ban. SAJrt GYULA a Szegedi Pér'b'zottság A fanács éleiében jelentós szerepet töltenek be az állandó bizottságok A Városi Tanács végrehaiióbisoltságánalt legutóbbi ülése megtárgyalta eiert eredményeiket és feladataikat A tanács állandó bizottság-aá az aktívákkal együtit azoros kapcsolatot jelentenek a dolgozók széles rétegei és a tanács között. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az állandó bizottságok minél jobban lássák el feladataikat. A Szegedi Városi Tanácsnak jelenleg 11 állandó bizottsági működik, mégped'g a pénzügyi, a a terv- és statisztikát, a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az ipari, a begyűjtési, az épílési és közlekedési, az egészségügyi, a szociá'polilikai, az oktatási, a népművelési álandó bizottság. Ezeknek a munkáját értékelte ki a Városi Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése Dénes Leó elvlárs VB-e!nök vezetésével. Elsőrendű fontosságú: a tervszerű munka Az állandó bizottságok munkájáról Mison Gusztáv elvlárs VBlitkár tett jelentést. Általában megállapíthatók — amint arra rámutatott —, hogy az állandó bizottságok munkájukat mindinkább előre megállapított terv alaptan végzik. Ezáltal munkájuk rendszeresebbé és tartalmasabbá válik. Vannak azonban még olyan állandó bizottságok Is, ame'yek nem rende'keznck megfelelő munkatervvel, mint például a kere-kedelmi, valamtát az ipari állandó bizottság. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ahol az elnök jól fogja össze a bizottságot és munkaterv szerint dolgoznak, ott az eredmény is jóEzek közé tartozik a ezociá'polltikai, a pénzügyi, továbbá a tervéé statisztikai állandó b'zoltság. A végr^hajtóbizottság is rendszeresen foglalkozik az állandó bizottságik működésével. Novemberben (egy-egy ülésen kiértékelték a terv- és stalisztikai. a szociálpoliljkai és a kereskedelmi állandó bizottságokat, Működésük biztosítása érdekében iránytmutató határozatot hozlak, ugyanúgy a a egutóbbi tanácsülésen is. Az aktívák segítik az állandó bizottságot Az állandó bizottságok, — amint a jelentésből is kitűnt, — általában igen szépszámú aklívahá'ózaltal dolgoznak. A mező. gazdasági állandó bizottságnál mintegy 70—80 aktíva is működik, a terv- és statisztikainál pedig 42 állandó aktíva. Igen helytelen volt az építési és közlekedési állandó bizottságoknál, hogy egészen a legutóbbi ülésig aktívák nélkül dolgoztak, arra va'ó hivn'kozással, hogy munkájuk szakértelmei kíván. Ez az álláspont nyilván helytelen volt, hiszen — amint arra a végrehaj'óbizott6ág a figyelmét felhívta — a város dolgozói mérnöki szaktudás nélkül is komo'y segítségére lehetnek az osztálynak, igen helyesen éppen a dolgozók javaslatára tárnát zk cd'ok akkor, am'kor kezdeményezték a város több helyén villanyi ámpák fe'szere'ését. Ez azóta már meg is történifc. Határozat a munka megjavítására A kiértékeléshez a VB ülésén hozzászóltak az ez alkalomra meghívott állandó bizottsági elnökök is, majd pedig Dénes Leó elvtárs a megbeszélés eredményeit abban fogla'la ösaze, hogy az állandó bizottságok túlnyomórésze valóban 6ok jó eredményt ért el és segítséget nyújt a VB munkájához, de mutatkoznak még sürgős javításra váró hibák is. A hibák kijavítása érdekében született meg a határozat. E szerint az állandó bizottságok negyedéves munkatervet készítenek az illetékes osztályok munkaterveinek figyelembevételével és azt üléseiken megtárgyalják, végzett mun. kájukról pedig időközönkint a tanácsülésen számolnak be. Az állandó bizottságok negyedévenként tapasztalatcserét tartanak a jövőben. A VB havonként napirendre tűzi egy-egy állandó bizottság működésének kiértékelését. A VB egyes napirendi pontjainak elkészítésébe bevonják az osztályok az á'tándó bizottság elnökét is. A tanács titkársága az álandó bizottságok munkájának még fokozottabb megjavítása érdekében a legrövidebb időn belül szakmai és politikai oktatást szervez meg. Az üzemi levelezői munkáidért szerelik és megbecsülik a dolgozók Nagyvári László elvtárs ver. senyre hívta ki a „Délmagyaror. szág" összes levelezőjét. A versenykihívást örömmel elfogadom, mert ennél szebb és nemesebb ver seny nem is hiszem, hogy létezik. Ez a verseny megmutatja majd, melyik levelező tudja a bírálat fegyverét a legjobban forgatni, ezl a hajtóerőt legnagyobb mértékben a szocializmus építésére használni. A levelező a nyilvánosság szeene, a proletár közvélemény parancsnoka. Iránytűje a marxizmus, leninizmus. Környezetéből s a körülötte zajló életből ki kell válasz tania, meg kell látnia mindazokat az eseményeket, amelyek alkalmasak arra. hogy a nyilvánosság elölt anyagi, Ideológiai, kulturális vagy szociális feremelkedést ered. ményezzen népünknek, A versen; kiértékelésénél döntő szempont a sokoldalúság, a ruga'massdg, a szocialista haza szeretete, a gyors és éles'átás, a szocialista sajtó fei. adatának ismerete. A levelező a kommunista sajtó segítőtársa, komoly párlmunkút végez. A'z üzemi levelezőt munkája után értékelik és szerelik a dolgo zók. A munkás- és paraszilevele. zők a szerkesztőség segítségével e,. sajátítják a szocialista újságírás technikáját, ők képez'k a szocialista újságírók utánpótlását. A sajtónak mindenki tehet levelezője, ha időnkónt is, de rendszeresen ír a sajtónak. Hiszem, hogy ez a verseny fokozza majd a levelezők aktivitását, növeii a levelezők lét. számát és előre viszi fejlődésünket. Előre a megyei levelező értekezlet és az országos levelező konferencia sikeréért! Mák Ernő Szegedi Fémipari Vállalat a Délmagyarország levelezője A ZÁRSZÁMADÁS BESZELŐ SZÁMAI Mit mutat Bodó Józtef és Rakonczai Mihály példája? II Szegedi Cipőgyár &efe?ez!e éves tervét A Délmagyarország levelezője, Váigvö'gyi János elvtárs lelkeshangú jelentésben számett be lapunknak, hogy üzemük, a Szegedi Cipőgyár december 13-án déli 12 órakor részteleiben teljesítette éveg tervét. „Ennek az eredménynek a gyökere — írja a levelező — abban keresendő, hogy üzemünkben nagymértékben megjavult a politikai munka. A dolgozókkal való fokozol abb foglalkozás azonnal éreztette hatását, mert megszűntek a késések, a munka minden területén fegyelmezettebbek leltek az emberek, s döntő mértékben megjavult a minőség is. így sikerült elérni azt, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretünk egyik legfontosabb részét beváltottuk. December 13-án déli 12 órakor befe. jeztük. részleteiben is teljesítettük jeztük évi tervünket. A Pártoktatás Háza pregrammja december 18-ig December 18.án. kedd délu'.án 5 óra: A Központi Előadói Iroda elő. adása „A mezőgazdasági tervezés kérdései" címmel. Az előadáson kerületi pártvezetőségi tagok, a tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai, tszcs funkcionáriu. sok. fa!ujárók és népnevelő felelő, sök vesznek részt. A termelőcsoportok zárszámadásainak eredményei napról-napra, újból és újból kézzelfoghatóan bizonyítják be, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kevesebb m/uinkával is löbb hasznot hoz a szorgalmas, becsületes, dolgozó parasztoknak. Mindéin szónál világosabban beszélnek azok a számok, amelyekben összehasonlíthatjuk egy-egy egyénileg dolgozó és egy-egy tszos-ben dolgozó paraszt évi jóveda'mél. Bodó József Felsővárosi feketeföldek 74. 6zám alatti lakosnak például 12 hold és 1322 négyszögöl földje van. Ezt a földet harmadmagával művelte meg és a termésből, valamint az á'Irtok hozamából egész esztendő alatt együltteen kerestek is 14.280 forintot. A keresetből azonban jelentős kiadásokra kellet mintegy 3160 forintot fordítania. A.; adó, az orvosi költségek, az állatorvos díja, a patkolások, meg a kocsijavítás tették ki ezt az összeget, így azután az egész évi tiszta jövedelem 11.120 forint maradt. Rakonczai Mihály, a Haladástermelőszövetkezeti csoport tagja. Szorgt'masan dolgozott egész esztendőben és a Szorgalmas munka \ eredménye nem is maradt el. Egyedül löbb, mint felét megkereste annak az összegnek, amelyet Bcdó Józsefék hárman kereslek (meg. Összesen 331.70 munkaegy* j séget szerzett, pedig már felül van | a 60 esztendőn. Becsületes mun, kájáért kapott 618 kiló búzát. 385 [kiló árpát, 1300 ki'-ó kukoricát, ezenfelül közel másfélezer forint értékben paprikát, paradicsomot. és zöldségféléket. Készpénzben 2265 forintot kapott kézhez, de ehhez iött még a 67 forint földjáradék. így tehát egyedül, a saját maga munkájával 6322 forint lett a jövedelme. Rakonczai Mihály példája pedig nem is a kiemelkedők közé tartozik a szegedi tszcs-tagok közúti, hiszen csak a Haladásban s ott vannak a fiatalok, mint Szaóo György, aki mintegy kétezer forinttal is többet keresett nála. Bármelyik becsületesen dolgozó tezcs-tag példáját vesszük is melléjük, mind azt mulatja, hogy a mindmkább nyugodt, egyre boldogabb életet, a több jövedelmet csak a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezeti földműve'és biztosítja a dolgozó parasztságnak.