Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

A DOLGOZÓKNAK JÁRÓ JUTTATÁSOK ESEDÉKESSÉGE TERVÉRTEKEZLETEN VETTE AT A KITÜNTETŐ VÁNDORZÁSZLÓT A SZEGEDI ERDÖIGAZGATOSÁG ŐT ÉSZAKI ORSZÁG BÉKEÉRTEKEZLETE —— ——— -1**' m lau mi !ZOTTSAGANAK LAPJA VII. ÉVF. 282. SZÁM. ARA 50 FII.LER KEDD, 1951. DECEMBER 4. ÜJ GYŐZELEM Százezren és százezren hallgatták megyénkben szombaton este Rákosi elvtárs szavát a rádióból. A gyárakban, termelőszövetkezetekben, magánlakásokban, pártházakban gyakran elfeledkeztek az emberek arról, hogy nem gyűlésen, hanem „csak" rádió mellett vannak. Sokszor felcsattant a taps, s a helyeslő ,.úgy van" a beszéd folyamán. Kübekházán a rádióhallgatók azt mondották: — Csak azt sajnáljuk, hogy a mi drága Rákosi elvtársunk, aki felszabadítóira az őrlést és a piacot. nem hallja ezeket a tapsokat. A Szegedi Julagyár egy dolgozója, Vincze Józ f n nevében szólott, amikor a beszéd elhangzása után felállt és köszönetet mondott Rákosi elvtársnak és a Pártnak: — Pártunk és Rákosi elvlárs a dolgozó népnek ennél nagyobb örömet és boldogságot nem okozhatott volna, mint most a jegyrendszer megszüntetésé vei. Lenin és Sztálin arra tanították a kommunistákat, hogy a kommunista vezetés lényege abban van: „helyesen kifejezi azt, amit a nép gondol". Rákosi elvtárs Sztálin elvtáre legnagyobb magyar tanítványa. Az ő beszédében százezrek gondolata formálódik szavakká és az ő szava nyomán mindig százezrek lelkesülnek teitekre. Csongrádon Vass Márton raktári munkás boldogan mondta társa inak: — Most már " biztosítva van, hogy lisztet nem 12 forintos fekete áron kell megvásárolnunk. Hiába, Rákosi elvlárs érzi az egész nép baját. A jegyrendszer eltörlése hatalmas segítséget jelentett a munkások. kön.iyebbon jutnak, élelmiszerhez, a dolgozó parasztok számára a szabadpiac jelent több jövedelmet Ezért fogadta kitörő lelkesedéssel a dolgozó nép ezt a bejelentést, ezért küldtek 6zámos helyen a rádióhallgatók üdvözlő táviratot Rákosi elvtársnak. De érezlék a dolgozók azt is, hogy ez yégelvet a spekulációnak, végetvet a spekulánsok munkanélküli jövedelmének. De aki azt gondolja, hogy csak a jegyrendszer eltörlése ragadta meg a dolgozók figyelmét Rákosi elvtárs beszédéből, az súlyosan téved. „A legnagyobb nehézségeket a szövetkezetekben — de hozzátehetjük az állami gazdaságokban, gépállomásokon és az Iparban is a rossz munkafegyelem, pontosabban a munkafegyelem meglazulása okozta'. Hogyan fogad-tok az üzemek, gépállomások, termelőszövetkezeteink dolgozói Rákosi elvl-áre e megállapításai? Feleljenek erre a kérdésre a dolgozók lelkes megnyilvánulásai. A Nagylaki Kendergyárban Orovecz István elvtáre azonnal felállt és azt kövelelte a Párt tagjaitól, hogy a pártszervezet fokozza ellenőrzésért a termelés felett, a párttagok pedig hassanak oda felvilágosító munkájukkal és példamutatásukkal, hogy az igazolatlan mulasztások a legrövidebb időn belül megszűnjenek. A Szegedi Ruhagyárban Kelemen Istvánné igérelel len a beszéd elhangzása ulán, hogy hálából a Párt ez intézkedésére 162 százalékról 172 százalékra emeli termelését. A derekegyházi gépállomásán maguk a dolgozók a fegyelmi bizottság megalakítását követelték. A beszéd nyomában a csongrádi gépállomás dolgozói egyenesein arra kérték a gépállomás vezetőit, hogy amelyik dolgozónál sem a felvilágosítás, sem a fegyelmi büntetés nem használ, azt könyörtelenül bocsássák el. Ujszentivánon, a Szabad Föld-termelőszövetkezetben, amikor elhallgatott a rádióban Rákosi elvtárs szava, felállt Puskás elvtárs, a párttitkár és felolvc6'ta az egyes tagok eredményét, amit az év folyamán elértek. Utána Deák János elvtárs 6zót kéri és á munkában elmaradozókal név szerint megnevezte és megjelölte a feladatokat is, amelyekkel ki lehet a hibákat küszöbölni, vagvis a munkafegyelem megszilárdításáról heeaéláA dolgozók felszólalásai azt bizo nyitják, hogy a munkások és tszcs tagok legjobbjai végrehajtják Rá kosi elvtársnak azt a lanácsát, hogy „a legfontosabb fegyelmezési eszköz — ismételjük — annak a szellemnek a kialalcílása, amely elítéli megbélyegzi a fegyelmezetlenséget amelyben a fegyelem megsértése igazolatlan kimaradás, selejtgyártá szégyen és gyalázat". A csongrádi gépállomáson , dolgozók követelése már azt bizonyílja, hogy a dolgozók az egész üzemet ért gyalázalnak tekintik, ha közöilük olyanok dolgoznak, akiken sem a jó szó, sem a büntetés nem használ. A dolgozok érezték, hogy tartó: eredményeket csak fegyelmezel! munkával érhelünk el. És ami vonatkozik a munkafegyelemre, az vonatkozik az állami fegyelemre is „A munkafegyelemmel kapcsolat ban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, amelynek egyik mulatója, hogy hogyan teljesíii a falu népe az adófizetés és terményb: adási kötelezettségéi" — mondotta Rákosi elvtárs. Ezen a téren — mi tagadás — sok csongrádmegye: dolgozó paraszt találva érezhette magát. Rákosi elvlárs beszédében a 6omogymegyci Bess-anyesi Ferenc példáját említette, akinek 2770 forint adóhátraléka van. A mi me gyénkben majd minden községben akad ilyen magáról megfeledkezett dolgozó paraszt. Mindszenten például a rádióbeszéd után az utcán állították meg- pártonkívüli dolgozói Antali György 4 holdas dolgozó parasztot, aki juttatott földön gazdálkodik, eddig 2 lóhoz, kocsi hoz, 2 tehénhez jutóit, de 8000 forint adótartozása van. Megállították és az ulcán szemébe mondták: „Most már vége annak, amit évek óta csinálsz. Most már nem te nevetsz rajtunk, hgne.m mi nevelünk .rajtad inert mi eddig is becsülettel teljesítettük a kötelességünket''. Rákosi elvtárs beszélt arról is, hogy az adótartozások megkövetelése miatt „egyesek dohognak és morognak, de azt is hozzátehetem, hogy he. lycsli ezt a rendcsinálást a parasztság túlnyomó többsége, amely meg értően, lojálisán teljesíti, sőt túltel jesíti államával szemben fennálló kötelességeit"'. Mintha csak Rákosi elvtársnak ezeket a szavait akarla volna aláhúzni Bajusz László pártonkívüli földeáki dolgozó paraszt: — Én már teljesítettem minden beadási kötelezettségemel. Kifizet, lem az adóm, de hasson oda a tanács. hogy a löbbiek is teljesítsék Kövegyen Sipois Pál 6 holdas do'-gozó paraszt egyenesen a következőket mondotta: Ha én tudom teljesíteni a beadási kötelességemet, akkor Balogh András is teliesíl. hette volna. De ő még nem teljesítette egyáltalán a tojásbeadást. A tanács erélyesebben intézkedhetne. De én magam is ellátogatok még egyszer Baloghékhoz. Egyszóval a dolgozó parasztok ins-osnak és igazságosnak találták Rákosi elvtársnak azt a követelését, hogv az elmaradozókkal, az állampolgári kötelezettségüket hitványul el hanyagol ókkal szemben erélyesen lépjünk fel. Egyenesen tűrhetetlen az a megalkuvás, amely egyes helyeken megmutatkozik a2 adófizetéssel kapcsolatban Szentesen csak a legutóbbi napokban olvasta fel a Hangos Híradó, hogy 15 ládáknak 442.100 forfhl adólar. toz.nsa van Vagyis a 15 kulák egy bérház árával tartozik a nép államának. De uoyanez vonatkozik néhány magáról men-feledkezett dolgozó parasztra js Hódm^zővásárh" Íven Selmeczi T Mihálv, tanva 1058. szám alatti takarnak 14 hold földje van Adóhálra'éV.a 4100 fo. rinl. Tengeriből és szénából 26 mázsa hátraléka van, földjét pedig 1945-ben kepía a nén államától Ko-rcsik Pál. aki 5 hold ftöd'él ugyancsak 45-ben kanta. 1960 forinttal tartozik a népnek. Egyesek azt moindiák. hogv ezek ,-c,Togények". nem tudnak fizelni. Ennek mevcáfo''-tora legyen pé'da Gémes Tgnác hódmezővásárhelyi dolgozó naraszt ügye, aki 1045-Km 10 hold feVlet kantat, e-tótiíti-"lék>a bárom héttel eze'ött 10.000 forint volt és ti5 mázta búm. Amikor -7 adóhivatal nyomó'ékoeain közölte vele. A titóista-handa alárendelte Jugoszláviát az angol-amerikai imperialista érdekeknek Az ENSZ közgyűlés bizottságainak szombati ülése Párizs (TASZSZ). Az ENSZközgyűlés poli likai bizottságánál: szombat délutáni ülésén megtárgyalták azt a határozati javaslatot, amelyet Irak, Pakisztán ós Szíria küldöttsége terjesztett elő. Ez a határozati javaslat Nagybritannia, az USA, a Szovjetunió ós Franciaország képviselőiből albizottság létesítéséi indítványozza. A norvég küldöttség módosító javaslatokat terjeszteti elő a hatázaii javaslat az albizottság feladatára vonatkozó részének megfogalmazásával kapcsolatban. Az albizottság alakításáról szóló határozati küldöttség lalt a" Szovjetunió, Szíria, Franciaország, Chile, Peru, Pakisztán ós több más ország küldötte. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a szovjet küldöttség előnyösebbnek iarlja az albizottság feladatainak azt a megszövegezését, amelyei a Szíria, Irak és Pakisztán küldöttsége által előterjesztett határozati javaslat tartalmaz. A Politikai Bizottság ezután egyöntetűen jóváhagyta a Sziria, Irak és Pakisztán küldöttsége 'által előterjesztett határozati javaslatot, azokkal a módosító indítványokkal kuljavaslattai és a norvég részéről előlerjesztett módosító in-'együtt, amelyeket Norvégia áítfányokkal kapcsolatban felszó- | döttsége terjesztett elő. A különleges politikai bizottság ülése Az ENSZ különleges politikai csolatos általános vitában felszólabizoltságának november 30-i délelőtti és- délutáni ülésén folytatták annak a jugoszláv javaslatnak megvitatását, amely szennyes rágalmakat tartalmaz a Szovjeunió és a népi demokralikus országok elten. A vitában felszólaló J. L. Palanarc-suk, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság küldötte többek között hangoztatta: a jugoszláv nép, a titóista banda minden mesterkedése ellenére, nem felejtette el, hogy a Szovjetunió testvéri népei szabadították fel a fasiszta leigázás alól. Ami pedig Jugoszlávia nemzeti érdekeit illeti, ezeket nem a Szovjet, unió, hanem a mostani jugoszláv vezetők fenyegetik akik politikájukkal Jugoszlávi népeinek érde?> 'árersdeltátf angol-amerikai gazdáik érdekeinek. P. E. Asztápenko, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy a jugozl-áv rágalmazó javaslat az USA vgressziv köreinek egyik olyan kísérletét jelenti, hogy a litóisták közreműködésével az ENSZ köz. yűlést a Szovjetunió, valamint a népi demokralikus országok etten irányuló rágalmak és felháborító koholmányok terjesztésére használják fel a nemzetközi helyzet kiélezése céljábólDecember 1-én az ENSZ közgyűlés különleges politikai bizottsága befejezte a Szovjetunió és a népi demokralikus országok ellen rányulo jugoszláv rágalmazó javaslat megvitatását. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte fe'szólalásában han-gsú. yozta: a Szovjetunió úgy véli, iogy a bizottságnak el kell vélni a ugoszláv határozati javaslatot, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló ágalmazó nyilatkozatokon és vádakon alapszik. A javaslatot az angol-amerikai ömb képviselőinek szavazataival elfogadták. A gazdasági és pénzügyi bizottság december t-i .ülése Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottságának december 1 én lar. tolt ülésén egyes küldöllek másodszor is felszólallak, hogy válaszoljanak a gazdaságilag elmaradt orzágok gazdasági fejlesztésével kap_ lók beszédeire. Anglia képviselője igyekezett letagadni az iráni küldöttség által említett lényeket a volt Angol-Iráni Olajtársaság tevékenységét illetően. Felszólalására az iráni küldött válaszolt és ismét kiemelte az angol kormány Iránnal szemben ellenséges álláspontját. Az USA küldötte válaszolva a gazdaságilag elmaradt országokban köveiett amerikai imperialista politikát élesen bíráló szovjet, lengyel és csehszlovák felszólalásra, tagadni igyekezett azt a tényt, hogy az USA militarista politikájának oka az amerikai mo. nopóliumok profithajhászása. Arutjunjan, a Szovjetunió képviselője válaszolva az USA küldőilének, kijelentette, valamennyi adat arról, hogy az amerikai „technikai segély'1 az amerikai mozgósítási tervek alkotórésze, amerikai személyiségek nyilatkozatain alapul. Az amerikai társaságok a legutóbbi 5 -év folyamán, fokozva a fegyverkezési versenyt, évi, á'hig 18.640 millió dollár hasznot kaplak — mondotta Aruljunjan. Ilyen hasznot még a második világháború alatt sem értek el. Az amerikai monopóliumoknak természetesen elönyösebb — folytatta —, ha fegyverkezési programmju kat a Szovjetunió részéről fenyegető háborús veszélyről való fecseges. sel leplezik, De ez a fecsegés hiábavaló, meri a világ népei jól tudják, hogy a Szovjetuniónak egyáltalában nincs szándéka megtámadni sem az USA-t, sem bármely más országot. December 1-én a bizottság bei jezle a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági fejlesztésének általános vitáját, majd megkezdte a különböző határozat: javaslatok megvitatását és elfogadta a gazdasági és szociális tanács által beter. jesztelt határozati javaslatot az 1952. évi ENSZ technikai segélyprogramimiról. I lengye! kormány jegyzéke az USB kormányához Varsó (PA P.) - A Lengyel Köztársaság külügyminisztere december 1-én jegyzéket nyüj-lott át az Egyesült Államok varsói ügyvivőjének, azzal kapcsolatban, hogy Truman aláirta az ügynevezett ,kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvényt". A lengyel jegyzék ismerteti azokat a kísérleteket, amelyekkel az USA kormánya megpróbált beavatkozni Lengyelország belügyeibe, majd így folytatta: A „kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény" nemcsak az lengyelellenes politikájának nyílt beismerése, hanem a háborús előkészületek fokozását is jelenti. Az Egyesült Államok kormánya ezzel a legiarcállanabhul kísérli meg a beavatkozást Lengyelország belügyeibe, durva módon megsérti az Egyesült Nemzet-ek Szervezete alapokmányában lefektetett elveket. Ez a törvény rávilágít arra, hogy az Egyesült Államok kormanya milyen messzire ment az agresz6zió útján. A jegyzék végül a legerélyesebben követeli az említett törvény Egyesült Államok uralkodó körei i hatályon kívül helyezését. Magyar-szovjet barátsággal a békéért44 Megtörténtek az előkészületek a februári Magyar-Szovj'el Hónapra A Magyar-Szovjet Társaság Or- lette az 1952. évi Magyar-Szovjet ezágos Vezetősége vasárnap Budapesten az új városháza üléstermében kibővített ülés-t tartott. Résztveit az ülésen I. P Kargalcov. a VOKSZ magyarországi megbízottja is. Az üiésl Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a MagyarSzovjet Társaság országos elnöke nyitotta meg, majd Kolen Béla. a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára számolt be az MSZT 1951. évi munkájáról. Bevezetőben megállapította, hogy a Magyar-Szovjet Társaság munkáját állatában a fejlődés jellemezte. A továbbiak során részletesen ismertette a társaság munkájának eredményeit. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Ezt követően Bernát György, a Magyar-Szovjet Társaság országos titkára lsmerBarát-ság Hónapja tervvázlatát. Az 1952. évi Magyar-Szovjet Barátság Hónapja, mely február közepén kezdődik, a Magyar-Szovjet Társaságnak eddigi leghatalmasabb, dolgozóinak számára legtöbbet nyújtó akciója lesz, — mondotta többek között Berná-i György. Az események középpontjában természetesen a Szovjetunióból érkező delegáció műsora áll. A továbbiakban a szervezetek feladatúról beszélt a Barátság Hónapja előkészítéséi/el kapcsolatban. Befejezésül hangsúlyozta; a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját kovácsoljuk a békeharc hatékony eszközévé, vezessen munkánkban a barátság hónapjának jelszava: „Magyar-Szovjet Barátsággal a békéért I" hooy vem trbrn megv a n hatalmáé ötoze"-ű fa*', rést ezi 15 n»T> aVtt ki-tarvcmlítette, M'ndez azt btaonvitja, hrxrv az adófizetésre dolgozó parasztságunk jó módban él ós hitványságot cselekszik, a kulákokat kövelii a parasztságnak az a kisebb része, amely nem fizeti becsülettel adóját. Példamutató lehel Juhász István sövényházi kisparaszt, -aki Rákosi elvtárs beszéde ulán kijelentette: „Elvtársak, ne. kem is van adóhátralékom, de hétfőn már nem lesz, meri kifizetem". Az ellenség természetesen nem nyughat. A feketézők siserahada, a kulákok és egyéb szemétnépség, amely már megszokta, hogy dolgozó népünk érdekei ellen szüntelenül harcol, most is acsarkodik ellenünk. Csongrádon például egy voll apáca azt a rémhíri terjesztette, hogy a jegyek eltörlése háborút jelent. En minden előfeltétel biztosítva van: l nek az apácának az ostoba rémhíre nemcsak azt bizonyítja, hogy az ellenség engvszlelhelellenül gyűlöl bennünket, hanem azt is, hogy ez a rendelet még feneketlenebb gyűlöletei váltott ki a spekulánsokból, ezekből a népre ragadt piócákból, akik a fehérre is hajlandók vak dühükben fekelél mondani. Pártszervezeteink figyeljenek fel az ellenségre akkor is, ha mégoly ostobaságot híresztelnek. Fogadják meg Kurunczi Mihály kövegyi dolgozó paraszt tanácsát, aki azl mondotta: „Erre a törvényre nekünk, a népnek kell vigyázni". Vigyázzanak rá tehát azok, akiknek olyan sokat adott ez az intézkedés, a munkások, a dolgozó parasztok a sokcsaládos Véssük jól magunkba valamenynyien Rákosi elvtár®' figyelmeztetéséi, hogy miméi gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajijuk végre ezeket a rendszabályokat. annál hamarabb győzzük le a megvalósításukkal elkerülhetetlenül velejáró kisebb-nagyobb nehézségeket. Ez pedig érdeke minden dolgozónak, aki nem ell ínsége önmagának, családjának, hazájának. Pártunk most megvalósult javaslata egyenes folytatása népi demokráciánk eddigi fejlődésének és rajtunk, szegedi dolgozókon is múlik, hogy minél nagyobb sikeekkel járjon még boldogabn éleanyák. Igaza van Bellus József l'ünk. békés alkotó munkánk é)dehódmezővásárhelyi munkásnak: Ikében. I xltfftiKD.