Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

4 HÉTFŐ, 1951. DECEMBÜR St. A Kultúrmunkdval harcol a többtermelésért a S<ztg.c<Li KcndtofcMtáqyÁc népi tgyüittsi A tavaszi kultúrverseny — amin! az i&merelcs — szegedi szempontból! nézve is, igen szép eredménnyel járt Többek közölt nagyon szép eredményeket ért el a Szegedi Ken­derfonógyár kullúrcsoporlja. A gyár vezetősége felismerte a kultúr. forradalom nagy jelentőségét és ezért nom akart megállni az eddigi eredmény: iknél. A lovábfejlődés útját keresve fel­velődölt a gondolat, hogy az eddigi kultúrniunkál még elmélyültebbé, alaposabbá kell tenni egy népi együtles keretében. A Tanács ok­tatási és népművelési osztálya tá­mogatta ezl az elgondolást és a Szegedi Kender fonó kultúrcsoport­júnaJc éne!:- és táncrésslege átala­kult az ősz folyamán népi együttes, sé. Azonnal meg is indult a szer­vezés és a népi együttes tevékeny munkája. Az együttes művészi ve­zetősége elliatározla, hogy Szeged és környékbeli népi szokásokból szü­reti mulatságot állít össze és azt vi­szi színpadra A szűreid mulatság népdalai l Szegeden és környékén gyűjtötték, a tánclépések színién városunkból és környékéről valók A mailjlság meneie szőlőtermelő környékünk szokásait mulatja be. Ez még azonban csak a kezdet, hi­szen a népi együttes még be sem mutatkozott, csak szű'kobbkörű szak­értőkből átlő bizottság bírálta felül munkáját é-s találta az helyesnek. A népi együttes további célja és terve, Itogy Szegednek és környéké, nek más népi szokásait is színpadra vigye. Sz göd és környéke igen gaz­dag népi szokásokban. Itt vannak a különböző lakodalmi szokások, a disznó torokkal kapcsolatos szoká­sok, a halászat, a paprikaitermclés mint szegedi specialitás, az újévi köszön'és, a húsvéti locsol kodé s, a kukoricafosztás, az úgynevezett „Ti­szárajárás" stb. Mind megannyi al­kalom voll arra, hogy elnyomatás­ban élő népünk ideig-óráig felejtse búját és keservét. Ilyenkor kinyílt, kitárult kullúra után szomjazó lel­kük s születtek dalok és táncok, amit népviseletben énekellek és táncoltnk, széli a muzsika és meg­születtek a magyar népművészet gyöngyei. További munkájában ép. pen ezeket a népszokásokat akairja színpadra vinni a népi együttes. Ezzel új színfoltot is vinnénk nem­csak Szeged, hanem megyénk kul­túrmunkájába. Megyénkben van már két népi együttes, a lápéi, és a pitvarost szlovák együttes. Most a két falusi együttes mellett meg­alakult egy üzemi is. Lenne az üzemi együttesnek még igen komoly ós szép feladata is. En_ nek a körvonalai is kezdenek már kibontakozni, bár a megvalósítás még távolabbi, későbbi időpont kér. dése. Egy-egy munkafolyamatot le­hetne népdalok és népi táncok fel­használásával színpadra vinni, népi játék formájában. Vagy akár az üzem egy-egy ünnepi megmozdulá­sát, pl. sztahanovista kitüntetés át­adását, vagy élüzemmé avatást. Ezeknek a feladatoknak elvégzé­se és lei-vek elgondolása közben nem feledkezik meg az együttes üzemünk ós városunk éleiének min­dennapi problémáiról sem. Hivatása a népi együttesnek, hogy kultúr­munkájával elősegítse a termelést. Hot komoly művészi kultúrműsor­ral szerepel az üzemi élet egy-egy tömegmegmozdulásán, hol az egyes jól dolgozó elvtársakai köszönti tánccal, dallal, vagy csaszluskával, rigmussal. Vigyázunk arra, hogy az együtles állandóan együtt éljen az üzem dolgozóival, az üzem min­dennapi problémáival. Ezen túl­menően szeretnénk azonban azt is elérni, hogy esetleges vidéki, vagy fővárosi nagyobb szereplések alkal­mával az együttes méllóképpm kép­viselhesse Szeged városát az ország egyik kultúrgócponlját. Ehhez azonban még szükséges, hogy rendezzük a zenekar kérdéséi is. A Béke-zenekar nyújt segítséget munkánkhoz, de , fonlos lenne, hogy népi együttesünk állandóan együtt dolgozó zene-, ének- és tánccsoport, ból álljon. így tudjuk majd igazán képviselni Szeged városát is és előbbre vinni kultúrforradalmun­kat a szocialista kultúra megvaló­sításának útján. Waldmann József a Szegedi Kenderfonó. gyár népi együttesének vezolője A Lemezgyárban bevezetik az önálló műhelyelszámolást A lemezgyár! dolgozók ünnepé­lyes keretek között akarják meg. indítani a jövő év első napján a munkát. Ismertetik majd az év. folyamán kitűnt dolgozók termelé­si eredményeit és azt, hogy milyen hatalmas jelentőségű ez a harc, mely a harmadik év teljesítéséért indul. Üzemükben megszervezik a terv­szerű megelőző karbantartást, mely biztosítja a dolgozók számára a kifogástalan gépet. így kiküszö­bölhetik a huzamosabb gépálíásj időket. Bevezetik az önálló műhely­elszámolást is, melyet már kipró­báltak és nagyszerűen bevált. A műhelyelszámolás eredményeként jövőben a különböző üzemrészek között még fokozottabb mértékben megindulhat a verseny, mert job­ban ki tudják értékelni, melyik üzemrész, milyen eredményeket éri el az anyag!akarékosság terén. A felhők titánja A Szovjet nép szereti és érdeklő­déssel figyeli a repülés kérdését. Érmek egyik megnyilatkozása az a számos jobbnál-jobb film is, ame­lyet a repüléssel kapcsolatban a Szovjetunióban kézílctlek. Kiemelkedik közülük a legna­gyobb és leghíresebb szovjet pilótá. ráI Cskálovról szóló film: „A FEL. HŐK TITÁNJA." Megismertet a nagy repülő és a kiváló szovjet ember fejlődésével. Látjuk, hogyan lesz a tehetséges, vakmerő pilóta igazi bátor repülővé. Milyen ember CSIMIOV fiatal ko­rában? Ha kell „még a füvet is le­kaszálja a gépével." Egyik szabály, talanságot a másik után követi el amiért — mint katonát — sok eset­ben megbüntetik. „Njpighatallan a természetem" — mondja egyízben berek érdemelnek megbecsülést, akik szeretik az életet és minél tovább akarnak élni, harcolni és legyőzni az ellenséget. Tudja, hány évig él a sas? Több, mint 100 évig. Száz éven át repül a magasbal Beval­lom, én is szeretnék minél tovább élni. 55 éves vagyok, de még oly leeveset tettem. Az élet nem tréfa dolog! Szlálin szavai óriási hálással vannak Cskálovra. Nemcsak mun­kája változik meg, de alapvető for­dulatot vesz még a magánélete is. Feleségét eddig is nagyon szerette, de nem sokat foglalkozott vele, ki­zárólag a repüléssel törődött. Most elragadtatásában szinte szeretné ,,visszaforgatni az időt," hogy pó­tolja mindazt a sok szépet és örö­As Államvasutak közli: TANACSTAGOK FOGADÓÓRAI Tanácstagjaink a következő időpont, ban és helyeken tartnak fogadóórá- , kat: Január 2_án. szerdán délután 5 órá. ; tói 7 óráig: a rókusl általános tskolá. ban Benedek Karoly, a József telepi általános Iskolában Slrlán Gábor 3_án. csütörtökön délután 5 órától 7 óráig a móravárosi általános Isko. Iában Fodor Antalné. 4.én. pénteken délután 5 órától 7 óráig az ülszege. | dl ALsókikötő.sorl lsko'ában Pozsár | József, a Radnóti, gimnáziumban He. vési Erzsébet, a Béke-telep! általános iskolában Reszta Miklós tart fogadó, órát. Vasárnap, Január 6-án délelőtt 0 órától 10 óráig a Ságvárt .telepi él. talános iskolában Bálint Jánosné. a I Hattyas.telepl általános Iskolában Bozókt József, 10 órától 12 óráig a | Csongrádt.sugárűtj általános tskolá. ban Hatlósl Miklós, a Földműves.ut­cai általános Iskolában Htdlapusztal Viktória, az UJ-Petőfi.telept áttn'ános Iskolában lf.|. Bán Béla. a Gutenberg, utcai leányiskolában Thébesz Antal, rié. délután 2 órától 4 óráig az O.Petőft. telepi általános Iskolában Fa ragó Józsefné és 4 órától 6 óráig Fo. dor.telep. Felsővárosi fekoteföldek 151. szám alatt Szegi István tanács, tagok tartanak fogadóórákat. Jelenet a „Felbők titánja" című filmből. Az Államvasutak értesíti a köz­szolgálati dolgozókat és a nyug­cl'áloll közszolgái alj alk al mázol ta­knt, hogy nz 1951. évre érvényesí­tett fóláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványaik érvényessé­gét az Államvasutak 1952. évi ja. ideig az arcképes igazolványokat 1952. évre különdíj fejszámolása nélkül érvényesítik a MÁV igazga. lóságok. 1952 január lö-lől kezdő­dően már csak az 1952. évre érvé­nyesített arcképes igazolványok r-uAr 14-ig meghosszabbította. Ez- használhatók fel utazásra. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AtWAG­A1D ATSZO Lfi ÍLTATÁ S sajálmagáról: Vakmerőségem, nem ismer határt és minden egyes fel­szállása alkalmával nyaktörő mu­tatványokkal kockáztatja életét. Hiába intik, figyelmeztetik, barátai, — Cskálov kii art amellett, hogy „csak az az igazi harcos, aki nem fél a haláltól és habozás nélkül kész feláldozni magát a harcokban." Életének sorsdöntő eseményé, amikor egy légibemulatón vesz részt,, ahol Szlálin elvtárs is jelen van és mindjárt leszállás után hoz­zásiet, hogy üdvözölje öt. De a lel­kes dicséret mellett mindjárt rosz­szalását is kifejezte amiéit, hogy Cskalov egyáltalán nem félti az éle. lét: — Nem megyünk vakon a halál­ba — mondja neki. — Azok az em. möt, amire az évek folyamán nem jutott ideje. Cskálov még számtalan hatalmas lettet hajt végre gazdag életében. Sikeres légi-expedíciókat szervez, elsőnek repül át az Északi Sark felett. S Sztálin elvtárssal még sokszor van alkalma beszélni. De legnagyobb élménye még mindig az első beszélgetés marad számára, amely élete fordulópontját jelen, tetle. Hőstetteihez Sztálin elvlárs szavai adnak erőt. Ezek a szavak lelkesítették őt hősi éleién keresztül és tették őt a szovjet nép kedven­cévé, lánglelkü hazafivá, a fiatalok példaképévé, a Szovjelunió hősévé. A filmet mától kezdve játssza a szegedi Fáklya mozi. RÁDIÓD GAZDAG VÁLASZTÉKKAL VAlUUK A DOLGOZGAT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom