Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-29 / 302. szám

2 SZOMBAT. 1951. DECEMBER » négy évvel ezelőtt még maga ig tépelődött, hogy belépjen.e, ne lép­jen-e be éjg moet már ott tartotok, hogy nem akarjátok felvenni azo­kat, akik most jöttek rá, hogy he­lyes belépni. Én tehát az ilyer egyéni parasztokat, akik kiléptek ós most vissza akarnak lépni, be. vepném. Meg vagyok róla győ. zödve, liogy az ilyenek a szövetke­zés, a közös termelés eszméjének legjobb képviselőivé válnak. A legjobb agitáció az, lin a szövetkezet jól működik Szólnom ketl a szövetkezetek gazdagodásáról. Ml most arra vettünk Irányt, hogy inegsziinrdí suk mindazt, amit eddig elértünk, megerősít­sük a szövetkezetek vezetését, politikai vezetését, gazdasági vezetését­ISkolAra küldjük a szövetkezeteik vezetőit, hogy megtanulják, elsa­játít sék azt a szaktudást, amellyel még jobban tudják a szövetkezet gazdasági ügyeit vinni. Megadjuk minden lehetőségól annak, hogy a szövetkezetek erősödjenek, virfL gozzanak, vonzókká legyenek. Olyan vonzókká, hogy a dolgozó parasztok kopogtassanak az ajta­ján. mint ahogy kopogtatnak azok, akik kiléptek és most kérik, hogy vegyék vissza őket. A legjobb agitáció elvtársak, a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jó> működik, minta, szerű, ha a termelése olyan messze fölötte ill aa egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a jobb termelési forma. Mi rajta'leszünk, hogy a szövetke. zet megkapja mindazt, amit a leg­modernebb termelés, a Szovjetunió termelése nyújtani tud. Miiuleo tá­mogatást megadunk, gépeket, trak­tort, kombájnt, jó vetőmagot, mű. i rágyát, mindennel segíteni fog­juk a szövetkezeteket abban, hogy jómódúak legyenek. A napokban egy elvűét* közben­járt nálam egy szegény emberért, akinek 4 hold földje van és négy családja hozzá. Kérdeztem: van-e a községben szövetkezet? Azt mond­ta: van. — Tagja ez a szegény em­ber a szövetkezetnek? Azt mondta: nem tagja. Hét — mondtam —, ak­kor a szegénységének maga az oka, mert ha a nógy holdjával bemegy a szövetkezetbe és a feleségével együtt 400—500 munkaegységet ki­dolgoz, akkor már annyi a jöve­delme, mint egy kőzépparaszínak, (Nagy taps.) Amellett mindjárt hozzátehetem, hogy nem ie kell úgy dolgoznia* mint régen, amikor hajna'4 három órakor már a botoe iepán zörgetett az ablakán, vagy ha napszámba i írnt, látástól vakulásig kellett túr­nia a földet. Most egyszerű, rendes munká­val a szövetkezeten belül egy házaspár 400—500 muukaegy. •téget ki tud dolgozni és jöve­delme már olyan lehet, mlut régente egy jómódú paraszté volt. Az elvtársak itt hallhatták a 10 r or forintos kereseteket. Elmondot­< '.k itt egy három taggal dolgozó családról, hogy 42 ezer forintot ke. i sett a azövetkezetben. Hát mikor ! i resett egy tizho'daa paraszt 42 rzer forintot egy évben? Régente elvtársaim a jó boldogulás útja­magyarán mondva a Vulákság útja i falun — amint erre Sztálin elv­lárs is rámutatott az volt, hogy üki gazdagodolt, az nyúzta a bére­sét, megkárosította a szomszédját, kizsákmányolta, becsapta, akit csatk tudott és igy lassankint megtollaso­dott. , I A gazdaságnak emialt mindig volt valaimi kis bűnös mellékíze a régi világban. Most pedig « szö. vetkezeti tagnak a jómódhoz nem kell hogy kizsákmányolja a szom­szédját vagy becsapja embertársát, hanem egyszerű, rendes, becsületes munkával mindazt a Uűlturát. mindazokat a javakat mer bírja szerezni, amelyeket azelőtt rsak fogga'.körömmel. huncut­sággal. csalással, nyúzással. ki­zsákmányolással tudott meg­kapni­Ebben is megmutatlccwllk a szo­' illzmus fölénye a tőkés rendszer 'e'eM. Az elvtársak tarifák ezt < züntietenül szóm elölt. Mag va­gyok győződve róla, ha a szövet­kezetetek olv»nok hogy ott egy rendesen dolgozó tag jobban él, mint régente a középparaszt, úgy e? a leger-dmtoyosebb agitáció a • ővelkczclek mellett. rac<f jobban u fiatalokat Fel akartam hívni a szövetkeze­tek és gépállomások figyelmét a női munka fontosságára. De azt hi­szem, hogy ezen az értekezleten nem kell agitálnom e kérdésben, műit szinte valamennyi felszólaló aláhúzta, hogy a nők milyen érté­kes munkál fejtenek ki a szövet­kezetben, a gépállomáson is. Csak azt kérem, hogy a jelenlévők ott­hon a szövetkezetekben ós a gép­állomásokon is teljes erővel áll­janak ki a nők mellett. Itt ezen az értekezleten láttuk, hogy a nők ©gy milliméterrel sem álllak hátrább a férfiaknál, a tudjuk, a munká­ban ís így van. Ai ellenség azonban minden erővel megnehezíti a nőknek termelőszövetkezetekbe és kii. lünüsen a gépállomásokba való belépését ég o;tanj munkáját. Nekünk erre szakadatlanul figyel­nünk kell és az értekezlet vilá­gosam mutatja, hogy a termelő­szövőik özetekbe n és gépállomáso­kon az asszonyok és leányok — ha nehézségem és harcok árán is — de kazdik végre elfoglalni azt a he. lyet. amely őket méltán megilleti. (Taps). Kevesebb szó cselt itt az ifjúrág. ról, a DISZról. Hozzátehetem: ez általános hibánk nemcsak a mező­gazdaságban, hanem az iparban is. Valahogy még miniig nem becsü­lik meg eléggé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin eívláftoiak ugyancsak a kolhozpairasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vo­natkozó részt. Azt mondja Szlálin olvláiw: a ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk, elvtársak. Át ifjú­ságnak kell majd felváltania, ben­nünket, öregeket. Nekik kell majd zászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés az olyan öregember, akit lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszo­kás hatalma is a régi élet emléke. Érthető, hogy az ilyeneknek nem mindig sikerül a Párl tat, a szovjet hatodommal lépést tartaniuk. Más az ifjúság. Az ifjúság mentes min­den régi tehertölt s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S éppen ezértf meri az ifjúság könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más, éppen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és ingadozókat előre vigye. Igaz, nincs elég tudása. De a tudás olyan dolog, amit meg lehet szerezni Ma nincs meg, holnap meglesz. Ezért a feladat: tanulni ét megint csak tanulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomol Elvtár­sak és Komszomol Elvlársnőkl Sa­jálítsátok el a bolsevizmust és ve­zessétek az ingadozókat előret Ke­vesebbel fecsegjetek, többet dol­gozzatok, s ügyeteket siker koro­názza," (Taps.) Sztálin elvlárs szavait az ifjú­ságról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden terén érdemes megszívlelni, mert ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az Ifjúsági szervezetet, de arról keveset beszélünk, hogy ml magunk sem karoljuk fel őket eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fol rá az elvtársak figyelmét. — Befejezésül rá kívánok mulat, ni falusi pártszervezeteink munká­jának fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy a szövet­kezet vagy a gépállomás olt erős, ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol ba­jok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet je­lenteni. hogy ott valami hiba van a périmunkában. Elvtársaim. mi er.nek tudatában vagyunk, pártunk és különösen vidéki szervezeteink — eltősorban a szövetkezetekben vagy gépállomásokon dolgozó kom­munistáink — figyelmét arra irá­nyíljuk, hogy azt a ©ok hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkri­tikával ezen az értekezleten feltár­tak, kijavítsuk és ezzel meggyorsít­suk a falu szocialista átépítését, — Ismétlem, a fartu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az. hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és skercíkkel, vi­rágzásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó paraszto­kat. A világért se bízzák el magukad ás ne gondolják, hogy mert itt. ezen a tanácskozáson százszámra vannak képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése még előttünk áll, és az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetét. Mert hogy megnyerjük, afe'ől 6emmi kétség nincs! A küldöttek Rákosi elvtárs beszédét hatalmas, hosszantartó lel­kes tapssal fogadták. | 1'I YI LK GYJ.X I Csongrádmegyei küldöttek felszólalásai A pénteki tanácskozáson számos hozzászólás hangzott et. A csan­grádmegyei küldöttek közül felszó­lalt Kardos Imre elvtárs, Deszk szo­cialista község küldötte. Hozzáazó. lúsában többek között a következő­ket mondotta: Tisztelt Országos értekedet! Deszk község, mkut a jugoszláv határ kö­zelében a Tito fasiszta hataránál lévő község dolgozói 1951. február­jában megértették az idők szavát. Mi is hozzáfogtunk, hogy közsé­günket nagyüzemi gazdálkodássá, termelőszövetkezeti közeéggé átala­kítsuk. Szocialista községünk fej­lesztését 10 nap alat t megcsinál luk. Ehhez a munkához nagy segítségei adott a Szegedi Járási Pártbizott­ság ée Pártunk irányítása és így sikerült Desak köaráget 10 nap alalt szocialistái községgé fejlesztenünk. A szocialista községgé fejlesztés előtt volt már Deszdt községben egy III. típusú csoport, e ekkor alakí­tottunk még egy I. típusú csopor­tot „Béke" elnevezési el. Én kezd­tem ennek az alakítását, Rákosi elvtárs beszédeiben ki­hangsúlyozta, hogy mindig a párttagok járjanak elől jó pél­dával A község dolgozóinak szeme rajtam volt, én léptem be először a csoportba, utánam 27 középparaszt lépett be. Március 15-re a csoport tagságunk 210 tagra szaporodott, 1395 kait. hold földdel. A tagságból 61 közép­paraszt, 149 kisparaszt. Kedves elvtársak I Községünk nemzetiségi község, tagságunk sorai között 24 délszláv van. Mondha­tom nagyon jól megértjük egymást a dólu-zlúvokkal annyira, hogy a délszlávok jobbam edőljárnak a munkában, min* nagyon sok magyar ember. Augusztusban Pártunk módot adott arra, hogy az elaprózott föl­det tagof-ítsuk. Tagosítás ulán 1608 kat. hold földünk van éa 268 tagunk, úgy, hogy most már az őszi veté­seket táblákká alakított földön foly­tathatjuk a munkát. Az őszi veté­sek megkezdésénél először bizony kicsit szervezetlenül fogtunk a mun­kához, de hamar rájöttünk a hi­bára, s aztán értekezletet hívtunk össze, brigádvezetölcet jelöltünk ki, utána inléző bizotírági értekezlete­ken megadtuk a brigádvezetőknek az utasítást, miután a csoport tag­sága elfogadta * brigádvezetóket Mikor ezzel megvoltunk, hozzáfog­tunk a murivá végzéséhez. A további munka folyamán a brigádvezetőket hetenként összehív, tuk csoporlérlekezletet. intézőbi. zott'sági értekezletet tartottunk, s a munkásvezetőkkel mindig előre megbeszéljük a dolgokat ée így végezzük a munkát. , Csoportunkban a párt tagság szá­ma 34. A brigádokba beosztott párt­tagjaink népnevelőm unka útján éheznek olyan munkát, hogy a csoport tagsága megértette azt, hogy az I. típusú tszcs nem olyan fejleit gazdálkodás, meg­értették azt, hogy a nyár folya­mán már rá kell térni * IIL csoportos működésre, ezen kérésziül tudjuk csoportjain­kat még jobbon fejleszteni és a munkánkat még jobban tudjuk ki­fej tani, szocialista mezőgazdasá­gunkat minél jobbam fejleszted, hogy öjéves tervünket minél sike­resebben befejezhessük. Ötéves ter­vünk befejezesén keresztül mi is a béke táborának I ah essünk a biz­tos őrei. Kardos Imret a deazfki Béke I. típusú termelőcsoport párttitkára elmondotta, hogy csoporttagjaik kö­zött 24 délszláv van, akik a legna­gyobb egyetértésben dolgoznak a magyarokkal. A csongrádimegyei küldöltek közül felszólalt még Bal la Jánoe, a szen­tesi Felszabadulás-tszas elnöke is, aki felszólalásában ezeket mondotta: Tisztelt tanácskozási Pár szóval szeretnék a szentesi „Felszabadu­lás" fejlődéséről beszélni. 1949-ben aiakuEunk meg 13 taggal, 130 hold földdel, ma 100 tagunk van. 1000 iiold föld, 30 ló, 60 marha, 500 birka. De ez az esztendő próbára tatt bennünket. 37 féle növényféle­séggel foglalkoztunk, ugyhoey be kellett vonnt a munkába a legki­sebbtől a legöregebb családtagig mindenkit. Nagyon helyeslem kor­mányzatunknak azt az iitézktdését hogy megzüntette azt a helyzetet, hogy sokféle növényféleséggel ter­helje meg a szöveikezetet. Ezután tehát tervszerűen aka­runk továbbtermelnl, nem az­ért mintha ipari növényekkel nem akarnánk fogla'kozni. mert hiszen jól tudjuk, hogy egyre erősödő iparunkat nékünk kell termel vénnyel ellátni. Részemről nem helyeslem azt. hogy a termelőszövetkezetünkbe Régi harcos kezéből hullt ki > fegyver, a toll pénteken, decem­ber 28-án reggel: meghalt J'iiilér Géza elvtárs, a „Délmagyaror. szág" belső munkatársa. Hatvan­két esztendő sok megpróbáltatása áilf mögötte s csak az utolsó hét esztendő, a felszabadulást ével hoztak örömet, megbecsülést az 6 életébe is. Már gyermekkoriban saját bő­rén érezhette a kapitalizmus kö­nyörtelenséget, lealázó kegyek. lc»'ségét. Félárva gyerekként ki. futóskodott vagy hivatalszolga­ként keresle meg a betevő falatra valót és kiLönböző mestereknél próbált kenyérkereső szakmát el­sajátítani. míg végül ls érdeklő­dési körénél fogva a kőnyom­dászatbou vált szak munkássá Igy kerüli kapcsolatba a munkás­mozgalommal |s. A Szociitde. raokraia Pártban próbált har. colni a munkásosztály igazáért, a dolgozók szebb éjeiéért. Nehéz volt ez a harc, hiszen a .Sz" ­ciátd<'m"kra(u Párt jobboldali, uiuukásáruió vezetői, a peyerek és vajeniiuyk elnyomlak minden egészséges kezdeményezést. Pjn. tér elvtárs nem adja fel mégsem a harcot. A hozzá hasonló be­csületes munkások seregével együtt tanult, állandóan képezte, fejtesztelte magát. A legjobbak­tól, a legnagyobbaktól akart ta­nulni, Lenint (i|, .Sztálintól. Rákositól- Az ő akkor nehezen hozzáférhető műveiket lapoz­gatta, tanulta Ez adott erőt szá­mára a küzdelmes években, ez bátorította napi munkájában. A fasiszták 1944.ben — 55 éves ko­rában — katonának vitték el, hogy így tegyék el láb alól. Nem raj'uk mult, hogy nem sikerüli nekik. Akkor már közeledett a Szovjet Hadsereg, és elhozta a szabad élet, a szabad alkotás le­helőségét a Pintérgézák milliói­nak­Plnlér elvtárs helyesen ls éli ezzel a szabadsággal. A Szociál­demokrata Párt balszárnyinak egyik szegedi funkcionáriusaként küzdött tovább, szoros kapcsolat­ban a szegedi kommunistákkal. Az egyesüléskor az MDP tagja lett, majd nemsokára a Párt gödi lapjának, a Déimagyaror­szágnak szerkesztőségébe került Bátran és harcosan forgatta itt a tollat és a pártrovat munka­társaként segítette az elvtársa­kat a Párt megerősítéséért, a Párt tisztaságáért folytatott munkájukban. Régi mozgalmi ta­paszt Ja'.aiból sokat tanultak a szerkesztőség tagjai s áldozat­készsége példamutató veit a fia­talok számára. A béke harcosa volt Pintér elv­társ. írásaiI a béke megvédésé, nek gondolata, a Szovjetunió és a Párt Iránti mély szeretet, ra­gaszkodás hatotta át. Annakide­jén a felszabadulás elölt ls je­lentek meg cikkel * Népszavá­ban és a Szocializmusban, de legtöbb írását nem közölték, mert az áruló szoc. deai vezetők jc­szétyeenek (ártották ezeket a harcos írásokat a maguk uralma szempontjából, A felszabadult magyar sajtóban' bátran csendül, heteit meg Pintér elvtárs hangja S ez a hang fljlud'if meg is szó­lalt: keményen bíráll és szeretet­tel segített a szocializmus építé sében. n béke megvédésében. A kommunista újságírás fontos po­litikai munkáját még egyéb moz­galmi munkával Is kibőví'ette: alapkzervezefl vezetőségi tagkent működött, e melMt propaga*. dista és politikát előadó volt. Piníér elvtárs munkája. éJete »em volt hiábavaló- Egyre né­pülő, fejlődő országunk, az egyre növekvő béketibor eredményének ő is részese A toll kihullt a ke. zébői. de az n küzdelem, amely­nek harcosa volt, tovább folyta­tódik. A toll sok-sok harcosa, a kommunista újságírók tovább al. ko'nak, írnak abban a szellem, ben. amelyben ő is írt: a béke­harc, a szocialista építés, a kom­munista jövő szellemében. A dol­gozó nép segíti ezt a harcot amelynek becsülettel eleget telt katonái helyébe minden nap újak és újak lépnek, a példamutató életek fényétől mindjobban meg­világosodó úton haladva előre, a szabadság vörös lobogója aiatt Kitoloncolták a határsértő amerikai repülőket Az MTI jelenti: A budapesti amerikai követség a külügyminisztérium tudomására hozta, hogy a Magyarország terü­lete fölé behatol! amerikai katonai repülőgép személyzetére a katonai törvényszék által ti'-tott határátlé­pés miatt kiszabott, szomélyervktat 360 ezer forintot kitevő pénzbünte­tést a követség útján le óhajtják fizetni. A magyar kormány ezt a közlést tudomásul vette és a pénz­büntetés lefizetése folyó hó 28-án megtörténi, A magyar hatóságok a bírósági ítéletinek megfelelően a négy amerikai repülőt ugyanazon a napon kitoloncolták Magyaror­szágról. A koreai néphadsereg főparancsnokságának . december 27-i hadijelentése Phenja,, (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága december 27-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szo­rosam együttműködve a kínai népi önkéntesek egységeivel, védelmi harcot vívnak, miközben emberben és hadianyagban nagy vesztesége ket okoznak az amerikai és a 'i­szinmanisra csapatoknak. Kínát önkéntesek karácsonyi ajándékai aa ellenük harcoló amerikai és brit katonáknak Korea) arcvonal (Uj-Kina). A koreai hadszíntérnek az Imzsin fo­lyónál húzódó szakaszán kedves karácsonyi meglepetésben része sí. tették a kínai önkéntesek a velük szembenálló amerikai és brit kato. nékat. Tűzszünet idején leleményes, sőt nem egyszer vakmerő módon többezer karácsonyi csomagot éa az amerikai és brit hadifoglyok sok­ezer levelét juttatták el az ellen­séges vonalba. A csomagban színes zsebkendők, cigarettatárcák, ciga­retták, békegalambokkal ellátott bélyegek, emléktárgyak éa kará­csonyi üdvözletek voltak találhatók. Másnap reggel látták, amint az amerikai és brit katonák boldogan bontogatják a csomagokat és ol­vasgatják a színes zsebkendőkre festeitt jelmondatokat, amelyekben a kínai önkéntesek figyelmeztette' az ellenük harcoló amerikai és brit katonákat a koreai háború jogtalan éa igazságtalan voltára. társadalmi munkások járjanak dol­gozni. Ez rontja a je'.emiinket és rontja főleg a munkafegyelmünket is. Igy azt kérem, hogy a mező­gazdasági osztály dolgozott e! kell látni olyan jármüvekkel, hogy ál­landóan összeköttetésben legyenek egymá sai, úgy i belül, min* a ki­vü'esö parasztsággal. Meg kell mondanom, hegy a dolgozók ebből a szempontból nagyon el vannak hanyagolva. Sokszor 20, sőt ennél több kilométerre s bteiklin kel járniok a mezégazd laági dolgozók­nak. vagy gyalog. Ha a tanács oda i6 adja az autót esle. akkor a dol­gozóknak a saitt /sebükből kell fizetniök a soffőrne'r, hogy meg­alakith&ltafc egy termelőszövetke­zetet. Szeretnék a zárszámadással pár szóval fog'-aikozni, A zárszániadá sunk a lerménybeli juttatásokkal összefoglalva 32 forintra jöt* ki. Van olyan tag, aki harmadmagá­val 42-000 forintot kapott nálunk Tavaly iiyenkor 3 egyéni tehén volt, ma 49 van, mindenkinek van disznaja — beteljesült a%, amit Rákosi elv­társ szokoft mondani, hogy: virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság! Nálunk ez már így van! L

Next

/
Oldalképek
Tartalom