Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-28 / 301. szám

2 PÉNTEK, 1951. DECEMBER », ennek maga a szövetkezet és ezen keresztül a szövetkezeti tagok lát. ják kárát. Az is megengedhetetlen, hogy az állat bevitel re vonatkozó törvényerejű alapszabályokat sok helye® nem alkalmazzák. További eredményes módja az állatállomány pryarapíiásának a termelőszövetkezetek saját erejéből történő vásárlás. Állami kölcsönt ia kaphatnak termelőszövetkezeteánk erre a célra, azonban a hitel a következő évek gazdálkodósát teAefi meg. Nem egy termel őszövwtlkezotben elkövet ilk azt a hibát, hogy közös állatállomány szaporulatából a tagoik háztáji használatára adnak el, vagy juttatnak állatokat. Szembe kell szállni az ilyen eljárással. Állattanyésziléel terveiket különö. een nagy gonddal kell elkészíteni szövetkezeteinknek a következő évre. Népgazdasági terveink igen nagymértékű fejlesztést követelnek meg ádatleoyé6zitié6ttnk.ban, hogy ipari Jellegűvé lett országunk élelmezését, közellátását biztosítani tudjiuk. — Elengedhetetlen tennivaló az. hogy az állattenyésztés legegyszerűbb, legalapvetőbb zoolecnnlkai szabályait minden termelőszövetkezet teljem mértékben alkalmazza. A kellő takarmányozás, az állatok megfelelő elhelyezése, teheneknél az egyedi takarmányozás bevezetése, az isiállók ttiszlárvtarhWa és a rendszeres gondozás biztosítása olyan feltételei a sikeres állattenyésztésnek, amelyeket egyetlen szövetkezet sem mulaszthat el. Ezen túlmenően három tenyésztési módszert kell elsősorban tanácsolnunk termelőszövetkezeteinknek. Egyik a serté:hfzlalásban az expresezhlzlalás bevezetése., a másik a tehenészetekben a napt többszöri, de legalább is háromszori felés bevezetése, továbbá a borjak mesterséges felnevelése. Eidei Ferenc nyomatékosan rámutatott a tnkarmányalap biztosításának fontosságára. Minden termelószövei'kszetnek eaját magánk kell gondoskodnia takarmányszükségletéről. Minden termelőszövetkezet vetésterve elkészítésénél úgy számoljon, hogy a vetéstervben elegendő terület jusson a tervbevelt állatállomány takarmányozására. Kiiváló eredményt elért termelószöve'kezeteink mellett jó néhány termelőszövetkezetünk, eibben a' évben, azzal vonta magára a figyelmet. hogy földje elgazosodott. © termés betakarításával nagymértékben elmaradt és ezzel nem becsülelet, hanem szégyent hozott a tcrmelöszövelkezeti gazdálkodásra. A legfőbb oka az ilyen termelőszövetkezethez méltatlan és a szövetkezeti gazdálkodással ö«sze nem egyeztethető hanyagságnak csaknem minden esetben a munka szervezetlensége és a munkafegyelem nagymértékű maglnzulása volt. Ezzel együtt járt természetesen az Í6, hogy a szövetkezeti tagok közül számosan nem ve'tek részt a közös munkában © különösen nagy sz.ámmnl kimaradtak a munkából a nők és a családtagok. Ex a szervezetlenség és a munka, fegyelemnek Ilyen mértékű hiánya, akár könnyelmű, felelőtlen gondolkodásból, akár el. lenséges befolyásból származik, mindenképpen olyan veszedelmes tünet, amely a legtöbbet ártott termelőszövetkezeteinknek és ha nem szüntetjük meg. a legveszedelmesebbé válhat szövetkezeti gazdálkodásunk következő időszakában is. Átdolgoztuk a munkaegység könyvet A továbbiakban a munkaszervezé6 és a munkafegyelem kérdései, ról szólott és a többi közölt kije-lent elte: — A munka szocialista módon való megszervezésének és ezen keresztül a szocialista munkafegyelem megteremtésének legfőbb feltétele az elvégzett munka munkaegységben való számolása és ennek pontos nyilvántartása. Termelőszövetkezeteink nagyjában — egészében már meg is tanulták azl, azonban alkalmazása körül még sokféle hiba fordul elő. A leggyakoribb az, hogy nem mérik pontosan a munkateljesítményt hanem a közösen végzett munkát egyenlősítve írják a munkában résztvevők javára. Meg kell állapítanunk, hogy ezeket a hibákat folyamatosan és elég jó eredménnyel küszöbölik ki terroelöszövelkezeteink. Ma már az a jellemző szövetkezeteinkre, hogy min. denüft láthatjuk a teljesített munkaegységek nyilvántartásának tábláit és azt a tagok napról-napra, hétről-hétre szorgalmasan tanulmányozzák is. — Sok panasz érkezik azonban termelőszövetkezeteinkből, hogy a jelenleg érvényben levő munkaegység táblázat nc«n világos és számos munka normája nem helyesen van megállapítva. El kell ismernünk, hogy ezek a panaszok jogosak. Éppen ezért munkaegység könyvünket átdolgoztuk, a Szovjetunióban bevált egyszerűbb rendszerbe foglaltuk fa a kifogásolt munkanormákat kiigazítottuk. Ez a munkaegység könyv már el is készült és már Itt is van az országos tanácskozás minden résztvevője kezében. A legfontosabb újítás ebben a munkaegység könyvben az, hogy általános országos normakeretet állapítottunk meg, amelyeket minden termelőszövetkezet igazgatósága vagy intézőbizottsága kell hogy a helyi viszonyokra alkalmazzon. — Másik nagy fogyatékossága a munkaegységek kezelésének és az ennek alapján lörténő jövedelemeloszlásnak, hogy termelőszövetkezeteink még nem barátkoztok meg eléggé a Jó munka jutalmazásával és a rossz munka büntetésével, Ilt új, kiegészítő szabálvokra is szükség van, hogy könyebbé tegyük és elő-cgílsük elsősorban a jutalmazás és indokolt esetben a büntetés alkalmazását. Bejelentette, hogy ezt a kérdést az országos tanácskozás meg fogja vitatni. Alakuljon ki tizoclallafa munkamorál lermelősrff vetkezetelnkben! — A jó munka jutalmazása — folytatta — és aa indokolt büntetések alkalmasak arra, hogy a munkafegyelmet meg. szilárdítsák, de nem elegendők arra, hogy magukban véve Igazi szocialista munkafegyelmet teremtsenek a termelöszö. vetkeze lekben. Ehhez szükséges az is, hogy a legőntudatosabbak, a lcgfelelőaségtu. rióbbak és a legszorgalmasabbak jó pó'dál mut>as~anak. Csak a kommuntaták példamutatása és a becsületes pártonkívüliek szorgalma és fegyelmezett-,f-ue teremtheti meg ázt. hogy szilárd munkai egyelem, szocialista munkamorál alakulion ki termelőszövetkezeteinkben. Ennek érdekében á'tandó és szé'eskörü pc' likai f-lvilágositó és nevelő munkál kel! k'feitenl s o téren elsősorban a term' lőszövetkezetek és gépállomások pártszervezeteire éra gépállomások politikai osztályaira vár mgy és fontos feladat. — A munkafegyelem megszilárdításának, illetve a munkaegységek ho'yes alkalmazásnak van még egy olvn fontos tényezője, imlt nz cr'záev tanáckozá^nak szintén f©n'o1J" i kell vennt. Ez pedig a kft'e'- "-n tüta<ti'ieodö mu"kaegvsé© m'•limurpánaV mchn'ározá'a. Ml érv gondoltak, kevés ex a nyotavnn m'mkn ©gyeíg. amit az a'apízabá'y Itö'elezflen előír. Az országos tanácskozás részvevői izé'ianak hozzá, hogy nem lenne e helyes ozt száz-százhúsz munkaegységre felemelni. A műnk?'egyetemmel kapcsolatb n a munkaszervezés me©javításá_ ról sVét't Erdei Ferenc. Fclhivla n figyelmet, mennyire fontos a brigádok állandóságának biztosítása, A termelőszövetkezetek vezetésére is konkrét, gyakorlati útmutatásokat adott beszédében. Hiányolta, hogy sok helyen nem tartják be az alapszabályok előírásait, aminek az a következménye, hogy parancsolgafás, diktátorkodás vagy kapkodás lesz úrrá a szövetkezet ve. rétesében, a felelős, megfonto't, tervszerű irányítás helyett. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogv a jó vezetés eleneed.ietet'en feltétele az állandó tanulás. A tanulást lehetőségekkel a termelőszövetkezetek azonban o'ég sok e-etben nem élnek, s íeen súlyos hiba RZ. hogy sok helyen az iskolára küldött tag családjáról nem go-de*''ódnak. — Mii azl tanácsoljuk a terme!6R7Övet,'©-",tekri»k. hogv a tanfolyamon. iskolán tevő tagok részére az ott kapott témoffa'&s. ösztöndíj méltat* havonta bizto'ttsák a legutóbbi 12 hónapban telesített munkaegység egy hónapra esö állagának legalább a felét, esetleg háronine©yed rfazét Tftbh a KépAllomAsolira! A termelőszövetkezetek és gép. ál'omások kapcsolatáról beszélt ez. 1 után Erdei Pereme, rámutatva az elég gyakori laza kapcsolat okaira és az együttműködés fokozásának Illetőségeire, A gépállomások fel. ' adatairól szólva elmondotta, hogy I még miniig alacsony a nők száma a gépállomásokon. Minden gépállomásvezetőnek megkülönböztetett figyelmet kel| fordítani a gépállomás női DOLGOZÓIRA* segíteni kell őket és harcba kell szállni minden olyan felfogás vagy magatartás elk-n, mely a nőket semmibeveszi. A gépállomásuk dolgozóinak munkafegyelméről beszéli még Erdei Ferenc, majd így folytatta: — Amikor e tanácskozáson kér. déseink megvitatásával, tapasztalatai ok átadásával készülünk e feladatok megoldására, egy pillanatra som szabad elfeledkeznünk Sztá! m elvtársnak a következő figyelmez, teleséről: ,.A főhlba Itt az. hogy sokan elvtársaink köziil túlértékel fék ma gának a kolhoznak, mint a mezőgazdaság új szervezeti formájának erejét és lehetőségeit. Nem értet lék meg azt, hogy a kolhoz önmagában bár a gazdaságnak szocialista formája egyáltalán nincs biztosítva mindenféle veszedelem ellen. az ellen, hogy a kolhoz vezetőségébe mindenféle ellenforrada'm' elemek ne kerüljenek befe, nincs biztosítva az elten, hogy szovjet ellenes elemek bizonyos körülmények között ki ne használhassák a kolhozoka! a saját céljaikra" Erdei Ferenc befejezésül idézte Rákosi elvtárs útmutatását: „Ha a termelőszövetkezetet győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a városban és a falnn egyaránt." Erdei Ferenc nagy tapssal foga. doft beszéde után a felszólalásokra került sor. Rákosi elvtárs útmutatása alapján javították ki a hibákat a mórahalmi gépállomás dolgozói A hozzászólók aprólékosan és részleteiben megvitatták Erdei Ferenc beszámolóját. Kis Eert ilan, a kesznyéteni (Borsod m) „Szabadság" tszea elnöke igen helyesnek tartotta felszól adásában az ezévi kötelező munkaegység felemelésé és javasolta, hogy legalább 120 egységben állapítsák meg a teljesítendő munka aleó határát. Rigó Antal a móra,halmi gépállomás vezelője felszólalásában arról beszélt, hogy a gépállomás dolgozóira fokozott felelősséget hárít az a körülmény, hogy népünk ádáz el'ensége. a Tito-banda szomszédságában végzik munkájukat. Beszéli arról, hogy a gépállomás munkájának kezdetén, tavaly a munka rc6sz megszervezése a tszcsk-ke' való kapcsolat terén mutatkozó hiá. nyosságok miatt 1950. évi tervük' tel iesit érében lemaradtak. Nagy lendületet adott a gépállomás munkájában Rákosi elvtársnak a Párt II. kongreszszusán elhangzott beszéde. Az abban foglalt útmutatás alapján hibájukat kijavítva, ided tervüket december 6-ra globálisan és részleteiben Is teljesítették. Rigó Antal a továbbiakban arró' szólt, hogy a mórahailmi gépállomáson sem volt kielégítő a munkafegyelem. A gépállomásvezetők erélyesen léptek fel a fegyelmezetlen dolgozókkal szemben. A dolg") zók rövidesen belátták, hogv fegyelmezettebben sokkal jobb, könnyebb és eredményesebb munkát végezhetnek. Rámutatott arra, hogy a gépállomás dolgozói újításokkal is igyekeznek a munkát megkönnyiteph Edd'g 28 újítást nyújtottak be. melyek mindegyikét elfogadták é? megjutalmaztak. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a gépállomás munkájának eredményeit nagymértekben elősegítette a szovjet gépállomá «ck tapsrztalatainek nlkti'mazAea. Szűcs József, a kiibekházi I. típusú Uj élet-termelőcsoport elnöke elmondotta, hogy csoportjuk ez. év februárjában a 1 kuli meg 48 taggal. Alig egy hét ulán már 346 tagra gyarapodott a csoport tétszáma, amely 2320 hold föld területem gazdálkodik. A hatalmas földterületet 60 és 100 holdas táblákra osztották. Ezeket a táblákat 17 lovaslbrigád művel le meg. Több felszólalás után tértek visz. sza a terembe a F öklműv e 1 é s ügy i Minisztériumból azok a dotaozók, akiknek ott ünnepélyesen ad Iák át jó munkájuk elismeréséképpen a Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetéseit. A Csongrád megy ti résztvevők közül a következőket tüntették lei: A Magyar Munka Érdemrend arany fokozatát kapta _ Tóth ^ Pál fejőgulyá?, a szón tori H'mán K? ló. tszben. 18 diarnb tehenet gondoz, évi 4845 litere? fejés! áttngot ért el, Ellósl átlag 100 rzáza'élcos. A Magyar Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: özv. Horváth Józ-sefné munkaetapatvezelő, a földeáki Dózsa-tsz tagja, aki gyapotbon 10 katasztrális holdon 8 5 mázsás átlagtermést ért el. A Magyar Munka Érdemrend bronz fokozalál kapták: Ilia György brigádvezető, a tápéi Ady Endrefea tagja, aki gyapotból 10 katasztI'ar J ÉS LAKI ét/i És » Az üzemi népnevelő értekezletek feladatai Három nap múlva hozzákezdünk o éves tervünk harmadik esztendejének megvalósításához. A napokban érkeznek le az üzemekbe az lletékes mtáísztéríumokból a felküldött és elfogadott első negyedévi opera-ív tervek. Most üzemeink veziíői előtt az a feladat áll, hogy ezeket a terveket megismertessék a dolgozókkal és mozgósítsák őket a megnagyobbodott feladatok végrenj ására. Deceimbeír 27-e és január 3-a között minden üzemben népnevelő értekezletet kell tartani, amelyeknek feladata az, hogy előkészítse a ja uuár 5—12 között tartandó tenneési értekezleteket. Itt ismertetik a dolgozókkal az 1952. évi terv első negyedévi részét. A mostani népne. veló értekezletektől sokban függ. íogy ötévé® -tervünk harmadik esztendejének el«ő napjaiban hogyan kezdünk hozzá a terv végrehajtásához. A népnevelők ls felelősek azért, hogy január első munkanapjától kezdődően százszázalékig teljesítse megyénk mindem üzeme a napi tervel. A tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy januárban viszizaesett a termelés a decemberi eredményhez viszonyítva. Most a népnevelőkön a sor, hogy cz az eset ne ismétlődjön meg újra. Hogyan készítsük elő ezeket a népnevelő értekezleteket? Először s az üzemi párttitkár elvtársak alaposan tanulmányozzák az 1952. első negyedévi tervet. Hasonlítsák össze a mostani negyedévi tervet az egy évvel ezelőttivel s mérjék fel azt, hogy mennyivel akarunk ebben a negyedévben többel termelni, mint egy évvel ezelőtt, A párttitkár elvtársaknak meg kell ismerkedni ök a feladatok nagyságéval és fontosságával. A népnevelő értekezleteket ugyan a titkár elvtársak vezetik, de szervezzék meg azt ia. hogy a népnevelő értekezleteken felszólaljanak a mü-zaki vezetők és ismertessék a feladatokat mutassanak rá az ennúlt év hibáira, amelyeket ki kell javítaná oz 1952-es terv sikeres végrehajtása érdekében. A párttitkár elvtársak beszédjenek előzőleg a terveit ismertető műszaki vezetővel a felszólalása témájáról. A másik fontos feladat, hogy az üzeim minden dolgozó rétege képviselve legyen a népnevelő értekezleten. A vezetőségi tagok és a 'egjtébb bizalmiak, népnevelók előre beszéljenek a dolgozókkal, kérdezzék meg őket: mii a javaslatuk az új feladatokkal kapcsolatban? A legjobb aktívák feladata, hogy magukat a népneve/őket is alaposan felkészítsék erre az értekezletre. A népnevelők ismerjék meg. hogy milyen kérdéseket tárgyal a népnevelő 'rtek'ezilet, hogy a népnevelők is avrslatokkad. bírálattal készülhessenek. El kell érni. hogy a néprevelók maguk is beszéljenek a mel' ettük do'gozókka.1 az új tervév feladatairól, és kérdezzék meg a dn'gozókat, kérjenek tőlük bírálatot. Készüljenek erre a népneve'6 értekezletre a műszaki vezetők Í6. A legjobb népnevelők látogassák meg a műszaki vezelöket és velük is heszélges-enek el arról, hogv a mú7-aklak mivel tudnának több segíf "éget adni a terv végrehajtásához, '.egyenek ott a népnevelő érteiKoz'eten a lösneyszervezeti aklívák, a zavsze.Tvezett bizalmiak és a britádvezetők is. A népnevelő értekezletet irányíó titkár elvtárs rövid összefoglalódban beszéljen arról, hogv most íz 1951.es évi terv lelkesedését '©'használva ian"árb=»n mé© nagyobb eredményeket kell elérni. Üzemeinkben az elmúlt hetekben fa napokban komoly és lelkes harc folyt az évi terv minden részletében való teljesítéséért A népnevelő értekezlet feladata, hogy ezt a lendületet, lelkesedést átvigye a januári terv teljesítésébe is, A népnevelő értekezlet arról tárgyaljon, hogy miképpen tudják biztosítani a termelékenység további emekedé6ét januárban, hogyan tudják emelni a sztahánovjs'ák számát. A termelékenység további emelésének legbiztosabb alapja « munkafegyelem megerősítése. Épp ezért a népnevelő értekezletek beszéljék meg: hogyan tudjak tovább szilárdítani a munkafegyelme'; hogyan tudnak olyan közhangulatot teremteni az üzemben, hogy ne merje 6enkí lógással, kimaradással, fegyelmezellenkedéssel gátolni a. tervteljesítést. A népnevelőknek meg kell magyarázni az Czem minden dolgozójának, hogy a tegye!mezetlenkedők ellenségei a tervnek ós békénknek. De emellett a mun. kefegyelem megjavítása azt is megköveteli a népnevelőktől, hogy többet foglalkozzanak az ipprb.-' most bekerült új munkásokkal. £ népnevelő értekezlet értékelje' hogy üzemünkben ezen a téren milyen javítani való van. Az új tervév tehát növekvő faladatokat jertent a népnevelők számára, és az új feladatok megoldáséban alkalmazni keld a régi, bevált, jó népnevelő módszereket. Az elmúlt évben sokat fejlődőit népnevelőmunkánk sz üzemekben. Az üzemi agitációnak szép példáit találjuk több szegedi üzemben, ahol a népnevelők meglátogatták a ké • sönjárók családjait és elbeszélgettek velük. A népnevelők elmondották a feg yetmezetl enkedő feleségének, hogy férje fegyelmezetlensége nemcsak az üzemnek okoz kárt, hanem a családnak is. A személyes beszélgetés, az írásos agitáció jó módszereil újra és úlra használnunk kell. Azonban ahhoz, hegy népnevelőink jól tudjanak agtiálni, szükséges, hogy ismerjék is azt a feladatot, aminek végrehajtására mozgósítanak.„Olvassák el a népnevelő elvtársak a Szabad Nép december 16-i vezércikkét, ame'y az 1952-es tervév új feladatairól ir. De alaposan tanulmányozzák át népnevelőink a központi és a megyei üzemi népnevelő füzeteket is. A mostani népnevelő értekezleteken kell megtárgyalni azt is. ÜOÍV az üzemek dolgozói milyen szocialista kötelezettségvállalást tesznek az első negyedévi terv határidő előtti teljesítésére. De ezek a felajánlások ne csak a termelés eme lésére irányuljanak, hanem a minőség javítására, az önkóUség csökkentésére ls és mozgósítsák a dolgozókat az anyagtakarékossag további fokozására. A feladat, hogy a felajánlásokat ne elsietve, ne elkapkodva tegyék meg a dolgozók, hanem előzőleg beszéljék meg aeokat a műszakiakkal. üzemeinkben a napokban tartandó népneve'ó értekezlettől nagy. részt függ, hogy januári tervünk eredm'nye nagyobb lesz-e. mint december hónani termelési eredményünk volt. Éppen ezért üzemi pártszervezeteinkre, népnevelőinkre az a nagy feladat hárul, hogy alaposan készítsék elö az értekezleteket, hogy azoknak munkája gazdag, gyümölcsöző legyen és elősegíts©, hogy 1952-es tervévünk zök. kenőmentesen, lelkesen, zavartalanul kp-dö+htesék m~g. ralis holdon 7.3 mázsás átlagtermést éri eL Rigó Antal gépállomásverető Mó. rahalom. Gépállomása a nyári talajmunkatervét 217 százalékra, cséplési tervét 234 százalékra, őszi tervéi pedig december 10-ig 105 száza'ékra teljesítette. 10 /zúzalékos iizomanyeg megtakarítást ért el. Fiwta Józs-f traktoros december 10-ig évi tervét 179 százalékra teljesítette. Veréb János Csanád tanya 291. 8 ka'a®z!rális hold földje van, 2 kat. hold 800 négyszögöl ön 54 60 mázsa búzatermést ért el. Két és fél kat. Hoki kukoricaföld.!én 125 mázsa termett. Egy kmt. holdon 14 mázsa napraforgót, fél kat holdon 140 mázta cukorrépát termelt. Egyik tehene 5450 liter, a másik tehene 4500 liter lejei ad évente, összes beadáei kötelezettségének eleget tett. A Magyar Munka Érdemrenddel a következőket tüntettek ki: Szűcs Mihályt, a kdstlcirálytági Ifjú Gárdia-tsz tagját, eled 3600 literes fejési átlagol ért el, száz százalékos szaporulattal. Szabó István növendékállatgondozót, aki a szentesi Hámán Katótszbetn 29 darab nöwndokállatot gondoz. Már eddig 15 darab bika| borjút és 14 darab üszőborjút toivábiblonyészlésre adlsk át, illetve állítottak be a gondozására bízott állatokból. Bajusz Jánost, Földeák. Gyapottermése 407 négyszögölön 436 kg. A tanácskozás résztvevői ünnepel téli a termelésben éleniáró dolgozókat, majd a kitüntetettek revében Lukács András, a varjútáposi Győzelym-tszcs elnöke mondott beszédet. — Köszönetet mondok Pártunk bölcs vezérének, a mi drága édesapánknak, Mereteit Rákosi elvtárIsunknak — mondotta többek között. ,— Kö-zönetet mondok a szovjet népnek és bölcs vezérének, a világbéke lőrének, a mi drága Szlálin dlvtérsunknak. Köszönetet mondok anrck a népnek, mely a világ egyhfttedán felépítői te a szocializmur t és a kommunizmus alapköveit rakja le. Befejezésképpen hangsúlyozta, hogy a kitüntetet! dolgozókat nom elégi lile ki eddigi eredménytik, a jövőben még jobban akarnak dolgozni, hogy még nagyobb termésátlagokat érjenek el. Jól tudják, hogy minden eredmény újabb csapást mér a háborúra spekuláló halálgyárosokra. _