Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-28 / 301. szám

DELNKCTIllOllSItG Ma, holnap ré holnapután a® üzem becsületéért küzdenek a DÉMA cipőgyár dolgozói rA Textllkombinát dolgozó• még fokozottabb lendülettel harcolnak a minisztertanácsi vándorzászló megtartásáért Pedagógus újító-kiállítás Szegeden DP CSONGRADMEGYE Ei RT B VII. ÉVF. 301. SZAM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951. DECEMBER 28. A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók megyei küldöttértekezlete elé Megy&dc területén es állami gazdaságokban, gépállomásokon, er_ jdögaadaságokban, valaimint mezőgazdasági jellegű üzemekben december 8—23 között üzemi gyűléseken tárgyalták meg a dolgozók a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozatát a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megalakításáról. Ezeken az üzemi gyűléseken megválasztották a küldötteket a megyei küldöttértekezletre. A küldöttek az állami gazdaságok, gépállomások és egyéb mezőgazdasági üzemek legjobb dolgozóiból kerültek ki, akik élenjártak a termelésben, a gyapot, cukorrépa szedésben, az állatgondozásban, a tejhozam emelésében, a mélyszántásban, de élen járnak, példamutatók a munkafegyelem terén is. Ott vannak a küldöttek között a legjobb agronómusok, erdőmérnökök, mezőgazdászok, körzeti jtterelők, akiket a dolgozók bizalma küldött, hogy december 29-én öszszeüljenek és megtárgyalják a toróbbi feladatokat az új szakszervezet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megalakításával kapcsolalban és megválasszák a legjobbakat a januárban tartandó Országos Küldöttértekezletre. Az Országos Küldőt térlekezleten választják meg az új szakszervezet központi vezetőségét, melynek feladata lesz. hogy létrehozza állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, mezőgazdasági üzemeinkben az uj szakszervezeti szerveket, az üzeoni bizottságokat, melyek Pártunk irányítása és útmutatása alapján segítséget nyújtanak ál leírni gazdaságaink és gépállomásaink előtt álló feladatok végrehaj. fásában. Az üzemi küldötlválaszló gyűlések iránt nayy volt az érdeklődés, különösön az állami gazdaságokban, ahol a dolgozók 90—100 százaléka vett részt a gyűléseken. Megmutatták ezek a gyűlések, hogy a dolgozókai érdekli a sorsuk, hogy foglalkoznak az üzem problémáival. Mi dozek ugyanakkor azl is bizonya ják, hogy az öj Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének létrehozására megérett a helyzet. Igen fonlos feladata lesz ennek a szakszervezetnek a dolgozók kulturális és politikai nevelésében, a munkaverseny szervezésében, a munkafegyelem megszilárdításában, az állami gazdaságok, gépállomások és egyéb mezőgazdasági jellegű vállalatok elölt álló tervek teljesíiáséért és túlteljesítéséért vívóit harcban, az el lenség elleni küzdelemben, valamint a dolgozók munkaré életkörülményeinek megjavításában, hogy a törvények által biztosított szociális, bér és egyéb rendeleiek betartását ellenőrizzék és megköveteljék a gazdasági vezetőktől. A megyénkben megtartott küldött, választó üzemi gyűléseken egyegy állami gazdaságban, gépállomáson 15—20 hozzászólás is voll; a hozzászólások art mulatták, a mezőgazdasági dolgozók mind többen megértik, hogy az élet és munka körülményei!, a megjavítása, az életszínvonaluk további gyors emelkedése, elválaszthatatlanul összefügg az álló,mi gazdaságok, gépállomások és erdőgazdaságok terveinek maradéktalan teljesítésével, a termelés színvonalának emelésével, a munkafegyelem megszilárdítása, val, a lazaságok és az ellenség elleni harc fokozásával, a szocialista tulajdon gyarapításával és megvédésével, Az új szakszervezetnek ezekre a dolgozókra kell támaszkodnia munkájában, s a fentieket meg. értetni a mezőgazdasági Golgozóik tömegeivel. A küldöli választó üzemi gyűléseken felvetették a dolgozók a munkák torén mutalkozó lemaradás okát; azt, hogy állami gazdaságainkban még vagon számra van cukorrépa a földben ós még sok a leszedetlen gyapot. Ez nagymértékben betudható annak, hogy a gaz. daságok vezetői nem fordítottak elég gondol a munka jobb megszervezésére. Nem voltak következetesek a munkafegyelem mogbontóival szemben, elnézőek vol|ak és nem alkalmazták következetesen a minisztertanács idevonatkozó határozatát. A hozzászólások megmutatták, hogy' sok helyen gyenge a munkafegyelem ré ezt konkrétumokkal támasztolták alá. A Pankotai Állami Gazdaságban Ocakó elvtársnő elmondotta, hogy egyes dolgozók, akik ugyanabban a munkakörben dolgoznak mint ő, 70—80 forintot keresnek, ő pedig 380—400 forintot is visz haza. — Ennek oka, — mint mondotta — az. hogy ezek a dolgozók nem törődnek a munkával, a munkaidőt nem tartják be. Az; árpádhalmi gépállomáson löbb hozzászóló elmondotta: a munka-f egyelem lazaságából ered, hogy a gépállomás nem tudta teljesíteni a tervét. A Kutasi-úti Állami Gazdaságban is több hozzászóló beszélt a munkafegyelem lazaságáról. Kiss Albert és Albert Bálint elvtársak elmondották, hogy az ő gazdaságukban is vannak naplopók, murtkake. rülők, akik reggel fél 8 órakor járnak a munkahelyükre, két órás ebédszünetet tartanak és délután 2—3 órakor már abba hagyják a munkát. Ezek zavarják a munka menetét, s mint Markos elvtárs a hozzászólásában mondotta: — az ilyeneket ki kell közösíteni, el kell távolítani a gazdaságból. Az új szakszervezetnek elő kell segítenie az ilyen dolgozók követeléséi; az olyan szellem kialakítását, amely „elítéli, megbélyegzi a fegyelmezel. lenséget, amelyben a fegyelem meg. sértése, az igazolatlan elmaradás, a selejtgyártás, szégyen és gyalázat" — ahogyan Rákosi elvlárs mondotta. És gazd'aiságvczotőink se nézzék tétlenül a fegyelem megbontok, hanem használják fel a dolgozók álfal hozta törvényeket és sújtsanak le keményen a rendbontókra, az igazolatlanul hiányzókra. Ne fordulhasson elő olyan eset, mint a ba. ratlyosi állami gazdaságban, ahol a dolgozói;, — mivel ünnep előtt vollak —, az elmúlt héten két-három nappal hamarabb otthagyták a munkát. Szóvátették a dolgozók felszólalásaikban azt 10, hogy a szociális gondoskodás kérdésével sem foglalkoznak kellőképpen a jelenlegi üzemi bizottságok és gazdaságveze. tők. A pankotai állami gazdaságban Lucza Pál elvtárs elmondotta, hogy a dolgozók közül többen nem megfelelő szálláshelyen alszanak é; a gazdaságvozelőség még tisztálkodási lehetőséget sem bizlosít. A mindszenti gépállomáson főivel et. lék, hogy a jóléti keretet gépjavításra és munkabérre használták fel, aunit az államunk a dolgozók szociális jóléténél; fejlesztésére állapított meig. Az üzemi gyűlések megmutattál; azt is, hogy a mezőgazdasági dol. gozók érzik: az új szakszervezel •megalakulása jelentős határkő lesz a szocialista mezőgazdasági üzemek éleiében. Az az optimista hangulat, ami megmutatkozott az üzemi gyűléseken, ezt bizonyítja; de, hogy a szakszervezet el tudja látná a rábízott feladatokat, eiő iudja. segíteni a Párt- és kormányhatározatok végrehajtását, ahhoz elsősorban az kell, hogy a mezőgazdasági dolgozók aktívan résztvegyenek a szakszervezet munkájában, s a terveik teljesítésével, a munkafegyelem megszilárdításával segítsék elő az új szakszervezet munkáját. A küldöttek, Elkikel a dolgozók megválasztottak, akkor végzik el legjobban a feladataikat, ha felkészülnek a december 29-én tartandó megyei küldöttértekezletre és ott megtárgyalják: hogyan tudják megjavítani az állami gazdaságokban, gépállomásokon és mezőgazdasági jellegű üzemeknél a munkát, a munkafegyelem megszilárdítását; ha felkészülnek, hogy a legjobbak közül a legjobbakat vá. lasszák meg az Országos Küldöttválasztó értekezletre. De a küldöltek feladataikat december 29-én még nem fejezték be. Segítemiök ks 11 az új szakszer, vezet megalakulásáig az állami gazdaságok és gépállomások jelenlegi üzemi bizottságainak a munkáját, melyeknek feladatai, hogy az új szakszervezet létrehozásáig, az új üzemi bizottsági választásokig győzelemre vigyék az állami gazdaságok, gépállomások előtt álló feladatok végrehajtását. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa minden eszköz, zel támogassa az ipari szakszervezeteken keresztül a mezőgazdaság dol. gozóif az új szakszervezet megalakításában, hogy ezzel is segítsük a mezőgazdasági dolgozók előtt álló nagy feladatok megvalósítását. Ábrahám Antal a Szakszervezetek Megyei Taná. csanak elnöke. Feladatunk: harcolni a régivel szemben az úlért, a munka szocialista médon való tervezéséért és megszervezéséért — mondotta Erdei Ferenc földművetésügyi miniszter a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán Csütörtök reggel Budapesten ün_ nepélyes keretek között nyílt meg az ÉFÉDOSZ székházban a termelő, szöveikezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanács, koz&sa. A termelőszövetkezetek és csoportok 360 a gépállomások 100 dolgozója jött el erre a tanácsko. A mult évben tartót? első tanács, kozáson a küldöttek 1520 termelő, csoportot képvisellek. Most már 4652 termelőszövetk?zetben és csoportban 1 millió 500 ezer holdon gazdálkodó 236.500 dolgozó parasztcsalád, továbbá 368 gépállomás zásra, hogy megtárgyalja termelő-i .... , •.. ••„ , szövetkezeti mozgalmunk megszilár. dolgozol képviseletében ültek össze dításának kérdéseit. I a tanácskozás résztvevői. Keményen meg kellett küzdeni az eredményekért A tanácskozást Márczis Antal mi. n'isztcrlielyettes nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke mondott megnyitó beszéde?. — Mult évi tanácskozásunk óta — mondo'ita. — a termelőszövetkezeti mozgalom gyökerei megszilárdultak, hajszálvékony elágazásaik elérték a legmélyebb rétegeiket is és ugyanakkor maga a mozgatom fává terebé. lycsedtt, amely gyorsan hajt friss, erős lombokat. Gépállomásaink száma megnöveke. dett. működésük kiszélesedett és megjavult. Ma már általános a vélemény, hogy a gépállomás a me. zőgnzdaság lelke, a 'traktor;sta a do'goző paraszt leghívebb szövet, ségestársa. — Ezek a nagy eredmények azon. ban — folytatta — nem hullottak az égből. Keményen meg kell küzdenünk értük. De azk is meg kel! mondanunk, hogy mindezt az az á"andó és felbecsülhetetlen értékű támogatás tette lehetővé részünkre, amelyben a nagy Szovjetunió és népünk nagy barátia, a bölcs, a forrón szeretett Sztálin részesf. tett bennünket. \ Szovjetunió a szabadságot vivta ki számunkra és megmutatta a fényes példát, hogy van a világon olyan ország, ahol a dolgozó pa_ rasztnak holdog és büszke sors jut osztályrészül. A Szovjetunió nyitotta meg kolhozainak kapuit tudásra "zomias paraszfküldö'tteink e'őtt és küldte el mezőgazdaságának élenjáró fiait, tanácsadóit a mi falvaink. ha A Szovjetunió nélkül a mi dol. gozó parasztságunk ma is semmi volna, urak kapcarongya volna, most pedig ura földjének és a szö. az országunkat felszabadító nagy Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának közvetlen példája és gyokor lati útmutatása volt az a hatalmas további segítség, amely lehelő vé tette, hogy az elmúl? két év alatt iiycn arányú fejlődési érjünk el, A Szovjetunió állandó segítség', ben — mondotta. — közvetlent!. érezhettük a mi legfőbb tanítónk, urak, népünk nagy barátjának, Sztálin elvtársnak a személyes gondoskodását és útmutatását. Az elért eredmények és a kezdeti nehézségek figyelembe vételével mit ket! legfőbb feladatunknak velkez'és útján napfényes holnapok tekinteni? Azit, amit Pártunk és felé halad előre. I államunk veretése már aiz év kez— A nagy eredményekben fováb- j dete óta tanáéról Szövetkezeteink. l*á az a tény is tükrözödük., hogv a dolgozó parasztságot szövetségese, a munkásosztály vezeti', a Magyar Dolgozók Pártja jár az élen, amely isineri az utat, hősiesen harcol" és minden áldozatot meghoz érte. Jelentkezik mindebben a nép álía. mának rendszeres támogatása is. De külön is mély hátával tartozik dolgozó parasztságunk szeretett édesatyjának, Rákosi Mátyás elvtársnak, aki kifogyhatatlan gondos, kodással fordul a falu népe felé, irányt szab ré utat mutat. Dobi István ezután rámu'iatott a termelőszövetkezeti tanács megala. kutasának fontosságára, majd utalt arra, hogy feladatainkat csak harc árán oldhatjuk meg. A kulákok ra — mondotta — már döntő csapást mértünk, de amilyen mértékben megfogyatkozol? az erejük, olyan mértékben megnő. vekedett az elkeseredésük. Ezért óvakodni kel! a'rtól, hogy ezt a veszélyt lebecsül iiik ré nyitva kell tartani szemünket. Befeiezésü! hangoztatta, hogy a termelőszövetkezeteik megszilárdítása az a dönlő kérdés, amelynek megoldására erőnk javát kell szánnunk. Ezután Erdei Ferenc földműve. 'réiigyi miniszter tartotta meg be. számolóját. Dolgyozó papasatlíádoük fölismerte a társas gazdálkodás előnyeit Bevezetőül megállapította, hogy mezőgazdaságunk szocialista épfiésében sikeresen ha'adnnk előre azon az úton, amelyet a Párt II. kon. gressznsa meghatározott és ame. l.vcn vezet bennünket új eredmények. új sikerek felé a ml forrón szeretett tanítónk, dolgozó' népünk atyja. Rákosi Mátyás elvlárs. Első országos tanácskozásunk óta folytatta — termelőszöve'ikezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődésé ről a következő számok beszélnek". Termelőszövetkezeteink cs termelő szövetkezett csoportjaink számú ' •20-ról 4652-re, a termelőszövetke zeti tagok száma pedig 46 ezerről 350 ezerre emelkedett. Termelőszövetkezeteink ma már kereken egy. millió 500 ezer kh. szán'ióterületen gazdálkodnak, az 1950 januári 250 ezer kh.val szembon. Nagymérték, ben megnövekedett termelőszövetke. 'eleink állatállománya, valamint gazdasági felszerelése és gazdasági <'r ii letekkel való ellátottsága is. A kél év előttihez képest a termelő. s7övelkezeteik száma háromszorosára és terüle'iük hatszorosára növekedett. A termelőszövetkezetek vagyona a két év előttinek ttzenegvszereséa szövetkezeti alapok értéke 22.szeresére, az iizemi alánok értéke 23-szorosára emelkedett. Egy munkaegység értéke 1949-ben or. s'ágos átlagban 17.50 forint volt, 1951-ben 25.24 forint, s ehhez hoz. "á kell tenni, hogy az idei jövede. 'emrészesedés nagyobbik fele természetbeni részesedés volt. Termelőszövetkezeteink ezévi ter. méseredményei jelenlősen magasai", bak az 1949. évi terméseredményeknél és jóval nagyobb arányban haladják meg az egyéni gazdálkodók terméseredményeit. Mindezek az eredmények nem maradtak hatás nélkül egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunkra. Ahogy ismeretessé *ál?ak a szövetkezeti gazdálkodás ezévi eredményei, ügy élénkült meg újra az érdeklődés a szövetkezetek ránt és november, december hónapokban fokozatosan növekedett a beléptik száma. Megnyilvánul ez ehban is. hogy ál landőan emelkedik termelőszövetke] ze';i városaink és községeink szál ma. Ez 'év végére az ország termelőszövetkezeti városainak és köz ségeinek a száma már meghaladta a háromszázat. Erdei Ferenc ezután hangsúlyoz, ta. az elért eredményeket elsősorban az 'tette lehetővé, hogy dolgozó pa. raszfságunk felismerte a társas nagy. iizemi gazdá'kodns jelentőségét. Se" gílették a 'termelőszövetkezeti mozi galom kifejlődését a gépállomások, melyek ina a többi között 8500 trak. ''orral több mint ezer vontatóval, 8700 traklorekével. 1200 traktorvon. tatású vetőséonel, 7600 knltivátor rai, 1200 aratógéppel. 6100 cséplől géppel és 50 kombájnnal támaszt iák a) ii tprmelőszöve'tkezete'ink gaz dállkiodásé* — A két év alaft — folytatta •— összesen közel egymilliárd forint összegű kölesönt adtunk termelőszövetkezeteinknek. Különösen nagy segítséget nyújtóit termel őszöve'ikőzeteinknek az a fá mogatás amit többéves természeti l"en,i törlesztésre állatállományban kaplak A két év alatt összesen 10 ezer 600 lovat. 48 ezer szarvasmar. hát, 107 ezer juhot 'és 54' ezer ser. tés I kaotak ilyen támogatás for. májában. • A legfontosabb feladat Erdei Ferenc ezután hangoztatta: nek. Rákosi elvtárs mondotta a II. kongresszuson: ,,... az első és. legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelöszövei. kezetekeit és gondoskodni róla, hegyezek a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a do'gozó parasztságot." Kifejtette Erdei PeTenc, hogy élenjáró, példamutató termelőszövetkezeteink mellett termelőszövetkezeteink nagyobb része még küzd a kezdet nehézségeivel ré sem vezetésük, sem munkaszervezetük nem tekinthető megszilárdultnak, sem pedig íermetréi színvonaluk nem éri el azt a fokot, amelyet terme, lőszövetkezeti gazdaságban el ke i érni. A jóváhagyott üzemterv: törvény! — Miniden termelőszövetkezet sikeres gazdálkodásának a legelső feltétele, hogy jól kidolgozott, he. lyesen megállapított termelési terve legyen — folytatta. _ Eddig a tervet nagyon sok helyen bürokratikusán. az irodában készítették el az elnök és az agronómus, s még jó. ha a gépállomás agronómusa résztvett a munkáiban. — Járási tanácsaink mezőgazdasági osztályai az elmúlt évben gyakran elkövették azt a hibá', hogy a járási tervet gépiesen, a helyi körülmények figyelembe nem vételével bontották a termelőszövetkezetekre és egy-egy termelőszövetkezetnek olyan termelési feladatokat adtak, amelyek nem egyeztethetők össze a szövetkezet adottságaival. A most folyó tervez., munka során ezen is javítani ke!;. Fonlos követelmény, amit a tervező munka során figyelembe keil venni: a termelőszövetkezetek és a gépállomások tervének szoros ö-z. szeegyeztetése. — A tervet azzaj a tudattal kell elkészítem — hangsúlyozta hogy a termelőszövetkezet üzemterve, jóváhagyás ulán, törvény, amelynek teljesítése törvényes kötelessége minden termelősző vetkezetnek, minden gépállomásnak ré ezenkívül becsii'elbcli ügyünk n nép államával szemben. Megállapította ezután, hogy a te rmelőszövet keze tek gazdáik odiá nak leggyengébb oldala az álla: _ tenyésztés. A legelső tennivaló ez . a téren a állatállomány lehető .eggyor&abb szapoi-.-iáaa. A tényé-', lörzsek állam! juttatásán kívül egyéb módokon is növelni kell a szó vetkezetek állatállományát: elsősQrban a belépő tagok állitállományának a bevitelével és a meglévő állalállomány szaporulatának gondos felnevelésével. Ezen a téren nagyfokú lazaság uralkodik ré sok helyen bevett szokásként könyvelik et, hogy aki be-, lép a termelőszövetkezetbe, a ház. táji keretét meghaladó ál I alá1 lom ónyát eladja. Ez természetesen n.ni egyeziethető össze a szövetkezett gazdálkodás alapvető érdeke ivei é»