Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-25 / 275. szám

WSÍRN'AP, 1051. NOVEMBER BT. PÁRTÉLET Minta népnevelő-értekezlet az Alsóváros I. pártszervezetben Több mint száz népnevelő gyűlt jossze november 20-án Alsóváros L pártszervezet kultúrtermében min­tamépnevelő értekezletre. Valameny_ nyien kisebb-nagyobb jegyzetfüzet­tel a kezükben, nagy várakozással tekintettek az értekezlet elé. A ke. rületi népnevelökön kívül az üzemi népnevelők ig eljöttek, hogy tapasz­talatcsere formájában megbeszéljék népnevelő munkájuk eddigi eredmé­nyeit és közös erővel, újabb mód­szerekkel javítsák meg munkáju­kat. Nemhiába nevezték érlekezie. tűket minta-népnevelő értekezlet­nek, mert első eset, hogy ilyen szép számban, illetve hiánytalanul valamennyien megjelentek. Persze ennek ig meg volt a maga „titka", A pártszervezet vezetősége keltő időben gondoskodott az előké­szítésről. Újra áttanulmányoz, iák a Politikai Bizottság 1950 november 21-én hozott határo­zatát, amely az agitációs mun­ka átszervezéséről, a népne­velő munka megjavításáról szól. Figyelam bevették a határozat min­den pontját éa aszerint jártak el. Alsóvároson igen nagy szükség van a népnevelő munkára. A lakos­ság túlnyomó része dolgozó pa­raszt. Tehát itt igen fontos, hogy naponta tudatosítsák Pártunk no­litikiját, a kötelezettség teljesíté­sek foritosságát. Ezeknek a felada­toknak megoldására az Alsóváros I. pártszervezet vezetősége alapo­san felkészült. Egy-egy népnevelőt 10—12 családhoz osztottak be. A pártonkívüli dolgozókat naponta meglátogatják cs így egészen kö­zelről megismerkednek velük. Megismertetik a legújabb fel­adatokat, segítséget nyújtanak azok megvalósításához és vé. gül, de nem utolsó Sorban biz­tosítják a pártonkívüliek poli­tikai fejlődését. Mindezek sikeres megvalósításá­hoz nyújtott nagy segítséget az Alsóváros I. pártszervezet népne­velőinek a minta népnevelő érte. kczlet Págziti Ferenc párttitkár elvtárs részleteiben ismertette a soronkövetikező feladatokat és kü­lön felhívta az elvtársak figyelmét, hogy indítsák meg a harcot a 100 százaiékos terménybeadás érdeké­ben. A párttitkár beszámolója után az élenjáró népnevelők szólaltak fel, ismertették munkamódszerei­ket és elmondották felvilágosító munkájuk eredményeit. Ladek Ferenc elvtárs elmondotta, hogy 12 családhoz jár. Büszkén be­szélt arról, hogy bárhová megy, mindenütt szívesen fogadják. En­nek pedig az az oka, hogy mindig felkészülten megy agitálni ég a pártonkívüli dolgozók kérdéseire így meg tudja adni a választ. Lel­kesen beszélt arról Ladek elvtárs, hogy a 12 család között Király István 4 és fél holdas dolgozó paraszt a népnevelő munka nyomán el­sőnek tett száz százalékosan eleget beadási kötelezettségé­nek. Az utóbbi beszélgetésük során Sa­vanya Imre 6 holdas dolgozó pa­raszt is megígérte, hogy még a hátralévő baromfibeadásnak ebben a hónapban eleget tesz. — Sokat olvasok a szovjet nép­nevelők munkájáról — mondotta ei Dobó Józsefné elvtársnö- — Tőlük tanultam meg, hogy egy népneve, lőnek úgy kell dolgozni és azt kell elérni, hogy szinte családtagnak te. kintsék a pártonkívüli dolgozók. Nagymajtényi László elvtárs egy látogatás alkalmával szerzett ta­pasztalatokról beszél. — Két idős asszonyt találtam otthon. A béke megvédésének fon­tosságáról beszélteim- Eleinte nem akartak meghallgatni, arra hivat­koztak, hogy a háborút ők úgy sem tudják megakadályozni. Nem hagytam abba a felvilá­gosító munkát — mesélte to­vább Nagymajtényi elvtárs —, addig beszéltem, míg meg nem értették, hogy sok ember aka­rata mégis csak legyőzi a há­borút, Végül megértettek és arra kértek, menjek el más­kor is. A mint a népnevelő értekezleten a további felszólalásokban még számos értékes tapasztalat, javas­lat hangzott ed, amely mind az agitációs munka megjavítására szolgál. Végezetül a népnevelők megígérték, hogy az agitációs mun. kájúkat még jobban megerősítik, még eredményesebben sorakoztat­ják fel a pártonkívüli dolgozókat a szocializmus építésére, a béke meg­védésére. A mai pártértekezlet megerősíti a szegedi békebizottságok munkáját is Egy év alatt több mint kétszázzal emelkedett Szegeden a békebizottságok száma Alig másfél éve, hogy Szegeden is megalakultak az első békebi­zoltságok a stockholmi békefelhí­vás nyomán. Már az első félév­ben mintegy 350 üzemi, rivalgd! és területi békebizottság alakult. A békebizottságok munkáját a Párt iránymutatása alapján La­csán Mihályné elvtársnö, a Vá­rosi Békeiroda titkára vezeti- La­csán elvtársnő már azelőtt is az élenjáró békeharcosok közzé tar­tozott. ezt bizonyítja az «lmun­kásjelvény, amelyet a Déma Cipőgyár munkásaként szerzet* meg, mostani jó munkájáéit pedig az Elnöki Tanács a Magyar Nép­köztársasági Érdemérem arany­fokozatával tüntette ki. — Azért dolgozom minden erőmmel, hogy soha ne térhessen vissza a szomorú mult —, meséli Lacsán Mihályné elvtársnö. — A múltban Zsurkó János Cipőgyá­rában foglalkoztam. Egész fiatalon kerültem oda- A gépterem a Kos­suth Lajos-sugárúton sötét, egész­ségtelen pincében volt. A munka­védelmi berendezések hiánya miatti rendszeresen történtek bal­esetek. Zsurkó mindenkire ki­szabta a napi munkát és amíg el nem végeztük, nem mehettünk haza. Bérünket mégsem a mun­kánk után kaptuk, hanem a főnök „zsebből" fizetett- Gyakran be­szélek erről a dolgozóknak, hogy megértsék: aki nem harcol a bé­kéért, az a Zsurkó János-féle ki­zsákmányolók szekerét tolja. Lacsán elvtársnö munkájához mindig új erőt adnak az odesz­6zai egyetemen tanuló lányának levelei, amelyek arról számolnak be. hogy a Szovjetunióban a dol­gozók. a tanulók minden erejük­kel harcolnak a békéért. Gyakran elmondja ezeknek a leveleknek tartalmát az egyre szaporodó számú szegedi békeb'zoitságokban. Egy esztendő alatt több, mint két­százzal emelkedett Szegeden a békebizottságok száma és ma már 572 békebizottság működik- A sze­gedi dolgozók tevékeny békehar­cáról tanúskodik az a több, mint 64.000 békealáírás is, amelyet a városban gyűjtöttek és a hős sza­badságnarcos koreai népnek kül­dött 59.000 fornt értékű szeretet­csomag. A szegedi békebizottsá­gok több követésre méltó kezde­ményezést is Indítottak mér el­Az Újszegedi Kendergyár békebi­zot'tságai levelekben köszöntötték a széncsata hőseit, a lemaradó bányászokat pedig munkájuk fo­kozására buzdították. A Takarék­tár-utca 8. számú bérház békebi­zottsága a begyűjtésben és az öszi munkákban élenjáró dol­gozó parasztokhoz küldött üdvözlő leveleket. A 6zegedi békebizottságok most a mai pártértekezlet iránymutatá­saival is megerősödve készülnek fel további munkájukra: a dolgo­zók minél szélesebb rétegeinek mozgósítására, békés alkotómun­kánk védelme érdekében­Ma délelőtt képviselői beszámolót tait ifj. Komócsin Mihály elvtárs a Szabadság-moziban A minta népnevelő értekezlet résztvevőinek egy csoportja Szombaton délelőtt ünnegályessn íntiífották útnak Makóról az első vagon Imiladékvasat a Sztálin Vasmű számára Szombaton délelőtt a makój állo. másról lelkes ünnepség közben in. dították útnak Csongrád megyéből a hulladékbegyüjtési hónap kere­tében összegyűjtött első vagon hul­ladékvasat a Sztálin Vasmű dolgo­zóinak. Az egy vagon vasat a Nagykirályhegyesi Földművesszö. vetkezet dolgozói gyűjtötték össze és a megye nevében indították út_ rrtk az első szállítmányt­A huiiad ék vassal megrakott va­gont a dolgozók szépen feldíszítet­ték és a feliratc-k felelt ott volt Sztálin és Rákosi elvtárs fényképe, közöttük egy békegalamb', amely azt jelképezte, hogy a megye (Dol­gozói ezzel a szállítmánnyal ia a békét akarják erősíteni. A makói úttörők énekszámai és szavalatai után Molnár György elv­társ, a Nagykirályhegyesi Földmű. vesszövetkezet ügyvezetője adta át a szállítmányt Forgács József elv­társnak. a MÉH csongrádmegyei igazgatójának és ígéretet tett arra, hogy a Nagykirályhegyesi Földmű. vesszövetkezet dolgozói a begyűj­tési hónap hátralévő részében is úgy dolgoznak majd, hogy munká­juk elősegítse ötéves népgazdasági tervünk mielőbbi sikeres befejezé­sét. Beszéde utón Forgács József elv­társ vándorzászlóval jutalmazta meg a huliadékbegyüjtésben élen­járó Nagykirályhegyesi Földmű­vesszö vetkezet dolgozóit. A vonat indulása előtt Szőnyi Ferenc elvtárs, a Makói Pártbi­zottság és Koczka Sándor a MÉ­SZÖV kiküldöttje mondottak üd­vözlő beszédet, majd az úttörők vi. dám éneke és a jelenlévők lelkes tapsa közben elindult Cspngrád me­gyéből a® első hulladékvasszáJlít­niány Sztálinváros felé. A múltban a képviselőket leg­feljebb a választás napján látták vá asztóik, azután színét sem lát­ták a következő választásokig. Nem is képviselték ezek az urak a dolgozó nép érdekét, hanem a saját maguk hasznára spekuláltak a parlamentben. Ma más a helyzet. Az ország­gyűlésben a dolgozó nép igazi kép­viselői hozzák a törvényeket- A nép képviselői rendszeresen lá­togatják választóikat, s nemcsak beszámolnak munkájukról, " hanem meghallgatják az esetleges kíván­ságukat is, hogy azokat elintézhes­sék. Ezért jött Szegedre ifj. Ko­mócsin Mihály elvlárs, Szeged or­szággyűlési képviselője is- Szom­baton eisite a Ságvári Endre-telepi (volt Kecskés-telep) Kultúrházban tartotta meg nagy érdeklődés mel­lett képviselői beszámolóját ' (A beszámoló gyűlésről keddi lapunk­ban írunk részletesebben.) Ma, vasárnap délelőtt 10 órai kezdet, tel a szabadság-moziban tart kép­viselői beszámolót éj ezúttal is a beszámoló után hozzáfordulhat minden dolgozó előterjesztésével, kérésével vagy javaslatával­A Szegedi Víz• és Csatornaművek dolgozói tervük befejezésével köszöntik a Szegedi Pártértekezletet Nem o kulák, hanem a dolgozó paraszt látja hasznát a paprika termelésnek « • Ürömmel kőinek termelési szerződést paprikára az alsóvárosi dolgozó parasztok — A felszabadulás előtt úgy vásá­rolták meg az á'ta'unk — kispa­rasztok úttal — termelt paprikát n paprlkafcldolgozók, papriknkereske­dők, ahogyan akarták. — Igy kez. dett beszélni Csiszár Anlal arról, hogy miért kötőit tavaly, de az idén is 800 négyszögöl paprikára terme­lési szerződést. — Egymássá1 összebeszéltek ezek a paprikaűzérek — folytatta — és elhatározták, hogy 80 fillérnél töb. bei nem adnak egy füzér paprikáért­Mi kisparasztok pedig kénytelenek voítunk ennyiért odaadni a földün­kön termelt paprikát. lia nem akar. tuk, hogy rajtunk maradjon az árú. Ezek a kizsákmányolók azután ata­oosaa meggazdagodtak a mi bőrűn, kön. Minden évben 5—6 hold földet szereztek még maguknak abbó', hogy tőlünk olcsón vették a paprikát, azt feldolgozták és drága pénzért adták Igy zsákmányolták ki a múltban — mint ahogyan Csiszár Antal al­sóvárosi dolgozó paraszt is elmon. do'tta — a kisparasztokat, akik a paprikat-erme'.éssel járó sok mun­káért fiitéreket kap'ak a ku'ákoktóL Sokan emlékeznek még az alsó. városiak közül Bozőki András ku­lákra, aki paprikaüzérkedésset, ki. zsákmányolással szerezte 80 hold földjét. De nemcsakhogy kizsákmá­nyo'ták a kisparasztokat, hanem ráadásul hamisították, 'téglaporral, korpával keverték össze az őrö-'t paprikát, hogy minél többet keres, hessenck rajta. A Szécsi.mo'nár is ilyen aljas módon harácsolta össze 'több mint 100 hold földjét. A terme'ésii szerződéskötésről azonban egészen más véleménye van Csiszár Antalnak, Szekeres Antalnak, de a többi szegedi dolgozó paraszt, nak is. Csiszár Antal például 125 füzér paprikát szedett le 800 négy­szögöl paprikaföldről. Az ő földjén közepes minőségű paprika 'termett, s így körülbelül 23 forintot kap maid tüzérenként. Ezért a közepes minőségű paprikáért ís> közel háromezer forintot kap majd Csiszár Antal. — Igaz, sokat kellett dolgoznunk a paprikával, sűrűn kelteit kapálni, holdas dolgozó paraszt Szintén 800 négyszögölön vetélt paprikát. Sze­keres Antal rekordtermést ért el az idén. Ezen a területen 160 füzér elsőrendű paprika termett. Ha ez? súlyba számoljuk, 65 mázsának felel meg. De Szekeres Antal ezenkívül még leszedett hét mázsa paprikát zölden is és így érlékesícl're. A pap. rika füzérjéért 40 forintot kap majd és így a 800 négyszögöl terméséért több mint hatezer forintot vesz fel. Most ismét 800 négyszögölre kö'ött termelési szerződést, mert látja, érdemes vele fogla'kozni, hiszen az állam amellett, hogy mű­trágyát, növényvédő szereket biz'io­sít a paprika termeléséhez, még jó magas árat is fizet érte. Örömmel kötnek szerződést pap­rikára a dolgozó parasztok, első. sorban azért, mert jó pénzt kapnak érte, de azért .i®, mert ma már nem Szécsi vagy Bozóki.féle kulákma'­mosok veszik meg tőlük fillérekért. Ma már az álfám veszi át tőlük a gondozni — mondotta Csiszár Antal - •', , .. . L .,„ no n- „ munka termeit paprikát, s munkájuk meg­l>ecsü>éseképpen olyan arat fizet —, de nem maradt el a munka gyümö'cse. A háromezer forintért sokmindent vásárolhatok. Szekeres Antal Pászor.utcai négy­érte, amelyért sok mindent vásá­rolhatnak. A Szegedi Víz. és Gsatormair.ü­vek) dolgozói november 23-án del­előtt fél 10-kor befejezték 1951. évi beruházási tervüket. Évi ter­vünknek november 31-ére való be­fejezését már az Alkotmány két­éves évfordulójára vállaltuk, no­vember hetedikére pedig ezt a ter­minust is előbbre hozluk. Igy si­került tervünket 40 nappal hama­rább befejeznünk és a Szegedi Pártériekezletet már 1952. évi ter­vünk teljesítésének megkezdésével köszönthettük. A tervteljesítésben különösen ki­tűnt öntudatos és szorgalmas mun. kájávai Vanyó István földmunkás brigádja, a osőfekletési munkála­tokban pedig a Török József sze­relő-brigádja mulatott példát. A kollektív munka ragyogó példáját mutatta a Pálfi Gyula zártcsator­naliszlíló brigád. A brigád tagjai a terv időelőtli befejezése érdeké­ben háromheti földmunka elvégzé­sét vállaltáíc november 23-ig. Va­lamennyiünknek szívügye volt évi tervünk mielőbbi teljesítése cs ezt munkánkkal bizonyítottuk bc, mert tudtuk, hogy ezzel i,s békénket, szo­cialista jövőnk építését szolgáljuk. Kovács István, a Víz, és Csatornaművek dolgozója. Többezer forintos megtakarítást jelentett a szegedi Nemzeti Színházban a Gazda-mozgalom A Szegedi Nemzeti Színház dol­gozói Rajnai Sándor elvtárs, dísz­lettervező és Galíai Ernő elvtárs, gazdasági titkár kezdeményezésére bekapcsolódtak a Gazda-mozgalom­ha. Régen a díszletfalak elbontása után a kisebb díszletvászondarabo­kat eltüzelték. Most a legkisebb da­rabokat ia összevarrva hasznosít­ják. Egy-egy díszletfalat 30—40 darab kisebb vászonból készítenek. Hogy milyen hatalmas meg­takarítást jelent a Gazda-mozga­lom a Szegedi Nemzeti Színházban, arról fogalmat alkothatunk abból, hogy például a most bemutatott „Szibériai rapszódia" második fel­vonásának 18 falból álló díszletei új anyagból 3 és félezer forintba kerültek volna. Ezeket a díszleteket régi, használt anyagból állílotlák elő. A színház vezelő szabászai: Hor­váth Ferenc elvlárs és Bene Já­nosaié elvtársnö a jelmezeknél' ér­tek el jelentős megtakarításokat. A régi, már lomtárba került jelmeze, ket szétbontják és újakat készíte­nek belőlük. A „Noszty fiú esete Tóth Marival" című színdarab hi­ányzó jelmezei új anyagból löbb mint 26 ezer forintba kerültek vol­na. Számbavették, milyen ruhákat tehet átalakítani és így új jelme­zekre mindössze három ezer forintot költötlelc. A Mérei-utcai iskola Szülői Munkaközössége jó munkával harcol a békéért A Mére'i_utcai Általános Iskola Szülői Munkaközösségénél! vezető­sége október l.én ujjáalakuM. Az új vezetőség nagy lendületlel látott a feladatok végrehajtásához, hogy ez_ zc1 is elősegítse az iskola nevelő­testületének munkáját. Eddig a Szü. löi Munkaközösség kibővítette az iskola Szertárát 395 forint 'értékben, 10 tanulót pedig füzetekkel látott el. Egészségügyi brigádok szervezésével nagy segítséget nyújtott az iskolai orvosi vizsgálatoknál, amellett pedig a hiányzó tanulók állandó látogatá_ sával nagymértékben csökkentették az igazolatlan mulasztásokat. De nagy lelkesedéssel veszik ki részüket a szülők az ő nevelésükre és tovább­képzésükre szervezett Szülők £ko_ Iájából is és már az első előadáson 95_en vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom