Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
WSÍRN'AP, 1051. NOVEMBER BT. PÁRTÉLET Minta népnevelő-értekezlet az Alsóváros I. pártszervezetben Több mint száz népnevelő gyűlt jossze november 20-án Alsóváros L pártszervezet kultúrtermében mintamépnevelő értekezletre. Valameny_ nyien kisebb-nagyobb jegyzetfüzettel a kezükben, nagy várakozással tekintettek az értekezlet elé. A ke. rületi népnevelökön kívül az üzemi népnevelők ig eljöttek, hogy tapasztalatcsere formájában megbeszéljék népnevelő munkájuk eddigi eredményeit és közös erővel, újabb módszerekkel javítsák meg munkájukat. Nemhiába nevezték érlekezie. tűket minta-népnevelő értekezletnek, mert első eset, hogy ilyen szép számban, illetve hiánytalanul valamennyien megjelentek. Persze ennek ig meg volt a maga „titka", A pártszervezet vezetősége keltő időben gondoskodott az előkészítésről. Újra áttanulmányoz, iák a Politikai Bizottság 1950 november 21-én hozott határozatát, amely az agitációs munka átszervezéséről, a népnevelő munka megjavításáról szól. Figyelam bevették a határozat minden pontját éa aszerint jártak el. Alsóvároson igen nagy szükség van a népnevelő munkára. A lakosság túlnyomó része dolgozó paraszt. Tehát itt igen fontos, hogy naponta tudatosítsák Pártunk nolitikiját, a kötelezettség teljesítések foritosságát. Ezeknek a feladatoknak megoldására az Alsóváros I. pártszervezet vezetősége alaposan felkészült. Egy-egy népnevelőt 10—12 családhoz osztottak be. A pártonkívüli dolgozókat naponta meglátogatják cs így egészen közelről megismerkednek velük. Megismertetik a legújabb feladatokat, segítséget nyújtanak azok megvalósításához és vé. gül, de nem utolsó Sorban biztosítják a pártonkívüliek politikai fejlődését. Mindezek sikeres megvalósításához nyújtott nagy segítséget az Alsóváros I. pártszervezet népnevelőinek a minta népnevelő érte. kczlet Págziti Ferenc párttitkár elvtárs részleteiben ismertette a soronkövetikező feladatokat és külön felhívta az elvtársak figyelmét, hogy indítsák meg a harcot a 100 százaiékos terménybeadás érdekében. A párttitkár beszámolója után az élenjáró népnevelők szólaltak fel, ismertették munkamódszereiket és elmondották felvilágosító munkájuk eredményeit. Ladek Ferenc elvtárs elmondotta, hogy 12 családhoz jár. Büszkén beszélt arról, hogy bárhová megy, mindenütt szívesen fogadják. Ennek pedig az az oka, hogy mindig felkészülten megy agitálni ég a pártonkívüli dolgozók kérdéseire így meg tudja adni a választ. Lelkesen beszélt arról Ladek elvtárs, hogy a 12 család között Király István 4 és fél holdas dolgozó paraszt a népnevelő munka nyomán elsőnek tett száz százalékosan eleget beadási kötelezettségének. Az utóbbi beszélgetésük során Savanya Imre 6 holdas dolgozó paraszt is megígérte, hogy még a hátralévő baromfibeadásnak ebben a hónapban eleget tesz. — Sokat olvasok a szovjet népnevelők munkájáról — mondotta ei Dobó Józsefné elvtársnö- — Tőlük tanultam meg, hogy egy népneve, lőnek úgy kell dolgozni és azt kell elérni, hogy szinte családtagnak te. kintsék a pártonkívüli dolgozók. Nagymajtényi László elvtárs egy látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokról beszél. — Két idős asszonyt találtam otthon. A béke megvédésének fontosságáról beszélteim- Eleinte nem akartak meghallgatni, arra hivatkoztak, hogy a háborút ők úgy sem tudják megakadályozni. Nem hagytam abba a felvilágosító munkát — mesélte tovább Nagymajtényi elvtárs —, addig beszéltem, míg meg nem értették, hogy sok ember akarata mégis csak legyőzi a háborút, Végül megértettek és arra kértek, menjek el máskor is. A mint a népnevelő értekezleten a további felszólalásokban még számos értékes tapasztalat, javaslat hangzott ed, amely mind az agitációs munka megjavítására szolgál. Végezetül a népnevelők megígérték, hogy az agitációs mun. kájúkat még jobban megerősítik, még eredményesebben sorakoztatják fel a pártonkívüli dolgozókat a szocializmus építésére, a béke megvédésére. A mai pártértekezlet megerősíti a szegedi békebizottságok munkáját is Egy év alatt több mint kétszázzal emelkedett Szegeden a békebizottságok száma Alig másfél éve, hogy Szegeden is megalakultak az első békebizoltságok a stockholmi békefelhívás nyomán. Már az első félévben mintegy 350 üzemi, rivalgd! és területi békebizottság alakult. A békebizottságok munkáját a Párt iránymutatása alapján Lacsán Mihályné elvtársnö, a Városi Békeiroda titkára vezeti- Lacsán elvtársnő már azelőtt is az élenjáró békeharcosok közzé tartozott. ezt bizonyítja az «lmunkásjelvény, amelyet a Déma Cipőgyár munkásaként szerzet* meg, mostani jó munkájáéit pedig az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatával tüntette ki. — Azért dolgozom minden erőmmel, hogy soha ne térhessen vissza a szomorú mult —, meséli Lacsán Mihályné elvtársnö. — A múltban Zsurkó János Cipőgyárában foglalkoztam. Egész fiatalon kerültem oda- A gépterem a Kossuth Lajos-sugárúton sötét, egészségtelen pincében volt. A munkavédelmi berendezések hiánya miatti rendszeresen történtek balesetek. Zsurkó mindenkire kiszabta a napi munkát és amíg el nem végeztük, nem mehettünk haza. Bérünket mégsem a munkánk után kaptuk, hanem a főnök „zsebből" fizetett- Gyakran beszélek erről a dolgozóknak, hogy megértsék: aki nem harcol a békéért, az a Zsurkó János-féle kizsákmányolók szekerét tolja. Lacsán elvtársnö munkájához mindig új erőt adnak az odesz6zai egyetemen tanuló lányának levelei, amelyek arról számolnak be. hogy a Szovjetunióban a dolgozók. a tanulók minden erejükkel harcolnak a békéért. Gyakran elmondja ezeknek a leveleknek tartalmát az egyre szaporodó számú szegedi békeb'zoitságokban. Egy esztendő alatt több, mint kétszázzal emelkedett Szegeden a békebizottságok száma és ma már 572 békebizottság működik- A szegedi dolgozók tevékeny békeharcáról tanúskodik az a több, mint 64.000 békealáírás is, amelyet a városban gyűjtöttek és a hős szabadságnarcos koreai népnek küldött 59.000 fornt értékű szeretetcsomag. A szegedi békebizottságok több követésre méltó kezdeményezést is Indítottak mér elAz Újszegedi Kendergyár békebizot'tságai levelekben köszöntötték a széncsata hőseit, a lemaradó bányászokat pedig munkájuk fokozására buzdították. A Takaréktár-utca 8. számú bérház békebizottsága a begyűjtésben és az öszi munkákban élenjáró dolgozó parasztokhoz küldött üdvözlő leveleket. A 6zegedi békebizottságok most a mai pártértekezlet iránymutatásaival is megerősödve készülnek fel további munkájukra: a dolgozók minél szélesebb rétegeinek mozgósítására, békés alkotómunkánk védelme érdekébenMa délelőtt képviselői beszámolót tait ifj. Komócsin Mihály elvtárs a Szabadság-moziban A minta népnevelő értekezlet résztvevőinek egy csoportja Szombaton délelőtt ünnegályessn íntiífották útnak Makóról az első vagon Imiladékvasat a Sztálin Vasmű számára Szombaton délelőtt a makój állo. másról lelkes ünnepség közben in. dították útnak Csongrád megyéből a hulladékbegyüjtési hónap keretében összegyűjtött első vagon hulladékvasat a Sztálin Vasmű dolgozóinak. Az egy vagon vasat a Nagykirályhegyesi Földművesszö. vetkezet dolgozói gyűjtötték össze és a megye nevében indították út_ rrtk az első szállítmánytA huiiad ék vassal megrakott vagont a dolgozók szépen feldíszítették és a feliratc-k felelt ott volt Sztálin és Rákosi elvtárs fényképe, közöttük egy békegalamb', amely azt jelképezte, hogy a megye (Dolgozói ezzel a szállítmánnyal ia a békét akarják erősíteni. A makói úttörők énekszámai és szavalatai után Molnár György elvtárs, a Nagykirályhegyesi Földmű. vesszövetkezet ügyvezetője adta át a szállítmányt Forgács József elvtársnak. a MÉH csongrádmegyei igazgatójának és ígéretet tett arra, hogy a Nagykirályhegyesi Földmű. vesszövetkezet dolgozói a begyűjtési hónap hátralévő részében is úgy dolgoznak majd, hogy munkájuk elősegítse ötéves népgazdasági tervünk mielőbbi sikeres befejezését. Beszéde utón Forgács József elvtárs vándorzászlóval jutalmazta meg a huliadékbegyüjtésben élenjáró Nagykirályhegyesi Földművesszö vetkezet dolgozóit. A vonat indulása előtt Szőnyi Ferenc elvtárs, a Makói Pártbizottság és Koczka Sándor a MÉSZÖV kiküldöttje mondottak üdvözlő beszédet, majd az úttörők vi. dám éneke és a jelenlévők lelkes tapsa közben elindult Cspngrád megyéből a® első hulladékvasszáJlítniány Sztálinváros felé. A múltban a képviselőket legfeljebb a választás napján látták vá asztóik, azután színét sem látták a következő választásokig. Nem is képviselték ezek az urak a dolgozó nép érdekét, hanem a saját maguk hasznára spekuláltak a parlamentben. Ma más a helyzet. Az országgyűlésben a dolgozó nép igazi képviselői hozzák a törvényeket- A nép képviselői rendszeresen látogatják választóikat, s nemcsak beszámolnak munkájukról, " hanem meghallgatják az esetleges kívánságukat is, hogy azokat elintézhessék. Ezért jött Szegedre ifj. Komócsin Mihály elvlárs, Szeged országgyűlési képviselője is- Szombaton eisite a Ságvári Endre-telepi (volt Kecskés-telep) Kultúrházban tartotta meg nagy érdeklődés mellett képviselői beszámolóját ' (A beszámoló gyűlésről keddi lapunkban írunk részletesebben.) Ma, vasárnap délelőtt 10 órai kezdet, tel a szabadság-moziban tart képviselői beszámolót éj ezúttal is a beszámoló után hozzáfordulhat minden dolgozó előterjesztésével, kérésével vagy javaslatávalA Szegedi Víz• és Csatornaművek dolgozói tervük befejezésével köszöntik a Szegedi Pártértekezletet Nem o kulák, hanem a dolgozó paraszt látja hasznát a paprika termelésnek « • Ürömmel kőinek termelési szerződést paprikára az alsóvárosi dolgozó parasztok — A felszabadulás előtt úgy vásárolták meg az á'ta'unk — kisparasztok úttal — termelt paprikát n paprlkafcldolgozók, papriknkereskedők, ahogyan akarták. — Igy kez. dett beszélni Csiszár Anlal arról, hogy miért kötőit tavaly, de az idén is 800 négyszögöl paprikára termelési szerződést. — Egymássá1 összebeszéltek ezek a paprikaűzérek — folytatta — és elhatározták, hogy 80 fillérnél töb. bei nem adnak egy füzér paprikáértMi kisparasztok pedig kénytelenek voítunk ennyiért odaadni a földünkön termelt paprikát. lia nem akar. tuk, hogy rajtunk maradjon az árú. Ezek a kizsákmányolók azután ataoosaa meggazdagodtak a mi bőrűn, kön. Minden évben 5—6 hold földet szereztek még maguknak abbó', hogy tőlünk olcsón vették a paprikát, azt feldolgozták és drága pénzért adták Igy zsákmányolták ki a múltban — mint ahogyan Csiszár Antal alsóvárosi dolgozó paraszt is elmon. do'tta — a kisparasztokat, akik a paprikat-erme'.éssel járó sok munkáért fiitéreket kap'ak a ku'ákoktóL Sokan emlékeznek még az alsó. városiak közül Bozőki András kulákra, aki paprikaüzérkedésset, ki. zsákmányolással szerezte 80 hold földjét. De nemcsakhogy kizsákmányo'ták a kisparasztokat, hanem ráadásul hamisították, 'téglaporral, korpával keverték össze az őrö-'t paprikát, hogy minél többet keres, hessenck rajta. A Szécsi.mo'nár is ilyen aljas módon harácsolta össze 'több mint 100 hold földjét. A terme'ésii szerződéskötésről azonban egészen más véleménye van Csiszár Antalnak, Szekeres Antalnak, de a többi szegedi dolgozó paraszt, nak is. Csiszár Antal például 125 füzér paprikát szedett le 800 négyszögöl paprikaföldről. Az ő földjén közepes minőségű paprika 'termett, s így körülbelül 23 forintot kap maid tüzérenként. Ezért a közepes minőségű paprikáért ís> közel háromezer forintot kap majd Csiszár Antal. — Igaz, sokat kellett dolgoznunk a paprikával, sűrűn kelteit kapálni, holdas dolgozó paraszt Szintén 800 négyszögölön vetélt paprikát. Szekeres Antal rekordtermést ért el az idén. Ezen a területen 160 füzér elsőrendű paprika termett. Ha ez? súlyba számoljuk, 65 mázsának felel meg. De Szekeres Antal ezenkívül még leszedett hét mázsa paprikát zölden is és így érlékesícl're. A pap. rika füzérjéért 40 forintot kap majd és így a 800 négyszögöl terméséért több mint hatezer forintot vesz fel. Most ismét 800 négyszögölre kö'ött termelési szerződést, mert látja, érdemes vele fogla'kozni, hiszen az állam amellett, hogy műtrágyát, növényvédő szereket biz'iosít a paprika termeléséhez, még jó magas árat is fizet érte. Örömmel kötnek szerződést paprikára a dolgozó parasztok, első. sorban azért, mert jó pénzt kapnak érte, de azért .i®, mert ma már nem Szécsi vagy Bozóki.féle kulákma'mosok veszik meg tőlük fillérekért. Ma már az álfám veszi át tőlük a gondozni — mondotta Csiszár Antal - •', , .. . L .,„ no n- „ munka termeit paprikát, s munkájuk megl>ecsü>éseképpen olyan arat fizet —, de nem maradt el a munka gyümö'cse. A háromezer forintért sokmindent vásárolhatok. Szekeres Antal Pászor.utcai négyérte, amelyért sok mindent vásárolhatnak. A Szegedi Víz. és Gsatormair.üvek) dolgozói november 23-án delelőtt fél 10-kor befejezték 1951. évi beruházási tervüket. Évi tervünknek november 31-ére való befejezését már az Alkotmány kétéves évfordulójára vállaltuk, november hetedikére pedig ezt a terminust is előbbre hozluk. Igy sikerült tervünket 40 nappal hamarább befejeznünk és a Szegedi Pártériekezletet már 1952. évi tervünk teljesítésének megkezdésével köszönthettük. A tervteljesítésben különösen kitűnt öntudatos és szorgalmas mun. kájávai Vanyó István földmunkás brigádja, a osőfekletési munkálatokban pedig a Török József szerelő-brigádja mulatott példát. A kollektív munka ragyogó példáját mutatta a Pálfi Gyula zártcsatornaliszlíló brigád. A brigád tagjai a terv időelőtli befejezése érdekében háromheti földmunka elvégzését vállaltáíc november 23-ig. Valamennyiünknek szívügye volt évi tervünk mielőbbi teljesítése cs ezt munkánkkal bizonyítottuk bc, mert tudtuk, hogy ezzel i,s békénket, szocialista jövőnk építését szolgáljuk. Kovács István, a Víz, és Csatornaművek dolgozója. Többezer forintos megtakarítást jelentett a szegedi Nemzeti Színházban a Gazda-mozgalom A Szegedi Nemzeti Színház dolgozói Rajnai Sándor elvtárs, díszlettervező és Galíai Ernő elvtárs, gazdasági titkár kezdeményezésére bekapcsolódtak a Gazda-mozgalomha. Régen a díszletfalak elbontása után a kisebb díszletvászondarabokat eltüzelték. Most a legkisebb darabokat ia összevarrva hasznosítják. Egy-egy díszletfalat 30—40 darab kisebb vászonból készítenek. Hogy milyen hatalmas megtakarítást jelent a Gazda-mozgalom a Szegedi Nemzeti Színházban, arról fogalmat alkothatunk abból, hogy például a most bemutatott „Szibériai rapszódia" második felvonásának 18 falból álló díszletei új anyagból 3 és félezer forintba kerültek volna. Ezeket a díszleteket régi, használt anyagból állílotlák elő. A színház vezelő szabászai: Horváth Ferenc elvlárs és Bene Jánosaié elvtársnö a jelmezeknél' értek el jelentős megtakarításokat. A régi, már lomtárba került jelmeze, ket szétbontják és újakat készítenek belőlük. A „Noszty fiú esete Tóth Marival" című színdarab hiányzó jelmezei új anyagból löbb mint 26 ezer forintba kerültek volna. Számbavették, milyen ruhákat tehet átalakítani és így új jelmezekre mindössze három ezer forintot költötlelc. A Mérei-utcai iskola Szülői Munkaközössége jó munkával harcol a békéért A Mére'i_utcai Általános Iskola Szülői Munkaközösségénél! vezetősége október l.én ujjáalakuM. Az új vezetőség nagy lendületlel látott a feladatok végrehajtásához, hogy ez_ zc1 is elősegítse az iskola nevelőtestületének munkáját. Eddig a Szü. löi Munkaközösség kibővítette az iskola Szertárát 395 forint 'értékben, 10 tanulót pedig füzetekkel látott el. Egészségügyi brigádok szervezésével nagy segítséget nyújtott az iskolai orvosi vizsgálatoknál, amellett pedig a hiányzó tanulók állandó látogatá_ sával nagymértékben csökkentették az igazolatlan mulasztásokat. De nagy lelkesedéssel veszik ki részüket a szülők az ő nevelésükre és továbbképzésükre szervezett Szülők £ko_ Iájából is és már az első előadáson 95_en vettek részt.