Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-17 / 268. szám

VII. ÉVF. 268. SZÁM. ÁRA 5(1 FILLÉR A selejt ellensége a tervnek A moszkvai Gépgyárban az egyik munkás három kis fogaskereket selejtesen öntött. Másnap az üzemrész kommunistái röpgyűlést tartottak, ahol élesen megbírálták az önlöt felületes munkájáért. A megbírált vasöntő a legközelebbi üzemi újságban nyilvánosan beismerte hibáját és ígéretet tett arra, hogy többet nem gyárt selejtes cikket. Berija elvtárs is a Szocialista Forradalom 34. évfordulójának moszkvai ünnepségén az ipar hiányosságairól szólva megállapította, hogy a selejt elleni harcot tovább kell fokozni, holott a Szovjetunióban már a selejtről csak ezrelékben be. szélnek. Megyénk üzemeiben sok a selejt. A hó végi gyári statisztikai jelentésekben tizedszázalékok beszélnek erről. Látszólag ezek a százalékok nem nagyok, hiszen nem érik el az 1 százalékot sem. De ezek a néhány tized és század százalékok sok százezer forintot rabolnak el népgazdaságunktól. Sokszor haliunk arról, hogy a boltban egyik vagy másik árucikk rossz minőségű. A vásárló dolgozó azonban nem gondol arra, hogy talán ugyanazon a napon ő is selejtes á?ut gyártott. Vessük fel bátran tehát a kérdést: mi az oka annak, hogy sok a selejtes munka? A selejt legtöbbször a dolgozónak abból a törekvéséből származik, hogy minél rövidebb idő alatt készítse el a munkadarabot. Termé, szelesen ez helyes, de az helytelen, hogy a munkát csak mennyiségileg végezzük el és nem gondolunk arra hogy a gyártmánynak minőségileg is elsőrendűnek kell lennie. Hiszen a szocialista ipar célja, hogy minőségileg is jobb árucikket gyárt, son. mint a tőkés, a kapitalista gyáripar, hisz gyárainkban a mun. kásoknak és parasztoknak termelünk. • • ' Sok esetben előfordul, hogy a munkás felületesen legyártja a munkadarabot, a selejtes munka, darab átkerül a másik gépre egy másik munkáshoz. Az előző munkás selejtes munkája miatt a má. sik munkásnak sokkal több baja van a munka elvégzésével.. A selejtes munkából nemcsak az a kár származik, hogy az elromlott munkatárgya* újra kell gyártani, hanem az is. hogy egész sor munkafolyamatot elrontunk ezzei. De nemcsak az a selejt, amit egy.egy munkafolyamatban elrontunk, hanem az is, amit a tervezés során rosszul oldunk meg. Légin, kább az építőipar területén áll fenn ilyen eset. Az üzemvezetők nagyszerűen ki tudják mutatni a papíron, hogy az építkezéseknél nincsen selejt, minden anyagot a leggazdaságosabban használnak fel. De mi a valóság? Az, hogy a tervek szerint az anyagot „fel is használják", csak a,z a baj, hogy sok esetben maguk a tervek sem jók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vásárhelyi gyapotegrenáló pincéjének története. Itt ugyanis az történt, hogy a munkások valóban selejt nélkül építették fel a pincét téglából. Mikor elkészült a pince, a tervezők felébredtek és rájöttek arra, hogy sokkal gazdaságosabb a pincét betonból elkészíteni. „Rugalmasan" oldották meg a „gazdaságos anyagfelhasználás" elvét és kiadták utasításként, hogy bontsák le a már felépített téglapiacét és utána betonból készítsék ismét el. És ezek után vájjon meri-e az épít. kezés vezetője azt mondani, hogy ők selejtmentesen dolgoznak. Mi sem bizonyítja jobban azt. hogy építkezéseink vezetői nem tö. rödnek az anyaggal, mint az. amit egyik ievelezőnk írt meg a .,Viharsarokéban ezelőtt két héttel, hogy a vásárhelyi Irodaházáéi még most is ott ázik a papírzsákba rakott építkezési anyag. A vállaló* ahe. lyett, hogy megköszönte volna u bírálatot, azóta se intézkedett, hogy az anyagot elszállítsa és felhasználja. És ilyen eset számtalan van a megyében. A papíron ezeket az anyagokat mind felhasználták va. lamelyik épülethez, a valóságban pedig arra várnak, hogy építőipar, vezetőink felhasználják. Bűnjelek azok a félig kikapart meszesgödrök is, amelyek .szerte a megyében megtalálhatók. Aránylag ezek a pazarlások nem nagyok, de országosan sok iskolát és gépállomást rabolnak el tőlünk. Mit lehet és mit kell tenni a selejtcsökkentés érdekében? Elsősor. l>an is gazdasági vezetőinknek meg kell értendők, hogy a néhány. tized százalékok is — amelyek egyszerűen elvesznek a népgazdaság szániára — hatalmas értéket jelentenek. A legfontosabb feladat, hogy a vezetők megismerjék saját üzemükben, hogy mi a selejt oka. Menjenek ki a munkások közé és bőven talál nak olyan esetet, hogy az ^ egy.két munkás selejtes munkája következtében az egész üzem. részben visszaesett a termeléa Per. sze azt mondják majd erre a vezetők, hogy ezek a visszaesések csak percek kérdése. De ha nem tanuljuk meg becsülni a percet, akkor nem tudjuk becsülni az órát se. És a tervteljesítésben való lemaradást Sok esetben éppen az eléggé nem becsült munkapeTcek okozzák. Említettük, hogy a selejt egyik oka. hogy a munkás siet, hogy minél jobban túlteljesítse a normáját és minél többet keressen. Azonban meg kell magyarázni a dolgozóknak és meg kell értetni velük, hogy selejtes munkájuk ha. talmas veszteséget jelent az üzemnek, a népgazdaságnak. A selejt másik oka a szakmai tudatlanság. Üzemeinkben nagyon sok a nemrégen bekerült, új munkás, aki most ismerkedik csak meg a szakmával és ebből következik, hogy a selejt elleni harc nem csupán csak a selejt ellen folyik, hanem folyik a selejt okainak kiküszöböléséért, a munkások öntudatosításáért, szak. mai továbbképzéséért Tehát, ha az; akarjuk, hogy üzemeinkben minél kevesebb legyen a selejt, akkor a munkásokat keli tanítani. Ez annál is inkább kötelességünk, mert üze. meinkben szinte naponta vezetünk be újabb termelési módszereket, a technika újabb vívmányai*. Ezeknek a munkáknak a megismerése és teljes elsajátítása nem történik meg napok alatt. Ilyenkor a munkás selejtes árut js gyárt és vezetőink sokszor megalkudnak ezzel oportunista módon. Azt mondják ugyanis: „minden kezdet nehéz és ehhez még nincs gyakorlatunk". Ebben igazuk van. A gyakorlatot csak a munkában sajátítják el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy. egy új munkánál kötelező, hogy selejtesen dolgozzunk. Közeledik az ötéves terv második tervévének vége. Az üzemekben szívósam folyik a harc azért hogy az évi tervet minden részletében teljesítsük. De tervteljesítésünket nem vihetjük győzelemre, ha nem harcolunk szívósabban a selejt, az értéktelen, a hibás munka ellen. A tervteljesítés pontjai kö. zött szerepel a minőség is amit pedig csak úgy tudunk elérni, ha arra törekszünk, hogy teljesen kiküszöböljük üzemeinkből a selejtet. Sok esetben megtörténik az is, hogy a selejt egy másik üzemből kerül a gyárba. A szovjet gyáraknál már szokássá vált az, hogy ilyenkor a gyár nyíltlevelet küld a pártsajtón keresztül a másik üzemnek. Ezt a módszert be kellene vezetni nálunk is. Ne feledjük: a selejt elleni harc hozzátartozik az ötéves terv határ, időelőtti teljesítéséhez és segít meg. oldani a sokszor felmerülő sn hiányt is. Az ENSZ közgyűlés no vein bei* 15-i ülése Az ENSZ közgyűlés november 15-i délelőtti ülésen A. M. Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság küldői tségének vezetője a békét veszélyeztelő imperialista politikával foglalkozva kijelentette, hogy az USA ellenséges magatartása a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal szemben megmérgezi a nemzetközi légkört. Baranovszkij számadatokkal jel. iemezte a lázas fegyverkezési versenyt, amelyet az USA ós csatlósai folytatnak és tényékkel bizonyította, hogy a Szovjetunió csupán a fegyveres erők elengedhetetlenül fon lóé minimumával rendelkezik. Ukrajna küldötte rámutatott, hogy a széles néptömegek nem adnak hitelt annak az állításnak, mintha a Szovjetunió lenne a mostani nemzetközi feszültség oka As nem hajlandók hinni az új háború elkerülhetetlenségében. Baranovszkij ezután bírálta a fegyverzetek korlátozásáról szőlő amerikai tervet és hangsúlyozta, hogy abban az egyetlen konkrétum. hogy titkos értesüléseket szereznek más államok fegyverzetéről. Ezzel a tervvel Baranovszkij szembeállította a Szovjetunió küldöttségének javaslatait és hangsúlyozta, hogy ezek a javaslatok a háború veszélyének elhárítására és a nemzetközi biztonság megszilárdulására irányuló konkrét programmot jelentenek. Ezután Venezuela, majd Törökország képviselője igyekeztek igazolni kormányaik álláspontját és támogatták a három nyugati nagyhatalom javaslatait a fegyverzetek úgynevezett csökkentéséről.. Kardelj, a Tito-klikk egyik főkolomposa aljasul rágalmazó beszédei mondott a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A délutáni ülés elején a csatlós államok képviselői szintén kijelentették, hogy támogatják a három nyugati nagyhatalom javaslatait. K. V. Kiszelev, a Bjctorusz Szovjet Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője bírálta az ENSZ eddigi működését és megállapította, hogy USA szavazógépezete hat éven keresztül rendszeresen meghiúsította a földkerekség lakossága túlnyomó többségének jogos követelését: az atomfegyver betiltását. Kiszelev rámulalott, hogy a Szov. jelűmé küldöttsége az eddigi ülésszakok folyamán többször terjesztett elő a világ békéjének biztosítását szolgáló konkrét javaslatokat, melyeket azonban az ENSZ angolamerikai ..többsége" minden alkalommal elvetelt. Bjelorusszla képviselője a bjelqrusz nép egységesen kifejezett bé. lsevágyáról beszélt ós kijelentette, hogy a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság küldöttsége lelke, sen támogatja a Szovjetunió javaslatait. Indonézia küldötte kijelentette, hogy gyorsan meg kell oldani a népek biztonságát fenyegető kérdéseket, ezek közöli a koreai háborút, az iráni kérdést és a Szuezicsa tornával kapcsolatos kérdéseket. Nem beszélt azonban arról hogy ezeket a kérdéseket a három nyugati nagyhatalom agressziv polilikája élezte ki ennyire. * November 14-én megkezdte munkáját az ENSZ közgyűlés Gyámségi Bizottsága, valamint az adminisztratív és a költségvetési bizottság is. November 15-én tartotta első ülését a közgyűlés gazdasági éa pénzügyi bizottsága. AZ ECSETGYARBÖL JELENTIK: A SELEJT EGY EZRED SZAZALÉK! Egyik élüzemünk, az Ecsetgyár havi termelési jelentésén szinte hihetetlen az alábbi: „Seiejtkimutatás: selejtünk egy hón-pra a termelés egy ezred százaléka." Kételkedésre azonban senkinek sincs oka. Ez a valóság. A nagyszerű termelési eredményeknek, amit az ecsetgyáriak ©'érnek, egyik alapja a eelejtmemtes munka. Vájjon csodát művelnek? Nem.., t — Magunknak termelünk, tehát érdekünk a löbbterműés — ez a jelszava az üzem valamennyi dolgozójának. De nézzük meg, hogyan váltják valóra jelszavukat a munkapadok mellett. Mit tesznek annak érdekében, hogy selejt nélkú! dolgozzanak? Egymás után búgnak fel a famegmunkáló üzemrészijen a fűrészgépek. Vas István könnyedén emeli fel a hosszú fahasábokat és a szalag fűrész perceken belül egyforma tuskókra vágja. Munkája közben szakértő szemmel vizsgálja a fa minőségét. — Harmadrendű az anyag — igy osztályozza Vass István. — Na de ezen már nem múlik! Készítünk mi ebből elsőrangú anyagot! Az ecsebgyária* gyakran kapnak harmad-, negyedrendű faanva. got, azonban az utóbbi 'hónapokban nem fordult elő, hogy ók selejtes árut adtak volna ki. — Minden darab fát felhasználunk — meséli mosolyogva Kohajda Miklós, a körfűrész dolgozója. Miközben beszél, egy percig sem áll meg. A tuskókba éhesen mar a fűrész és egymásután készülnek a korongecsel-nvéinek megfelelő formák. Á vágásnál lehullott fadaiaoTkat Kohajcia elvtárs nem dobja el, mint valamikor. A gép mellett lévő kosárba doa.it's hogy onnan a gyűjtőhelyre vigyék. Ezt a példát valamennyi mu ika, ársa követi. Az összegyűjtött huilidékot havonta dolgozzák fel. A .Uuiladék" egy hónap alal't egy napra elegendő nyersanyagot biztosít. A selejt elleni harcból a ször'üzemrész dolgozni i6 méltón kivi. szik részüket. Az ecsethez sziil"-éges szőrt alaposan átfésülik. Munkájukra nagy pontot fordítanak hisz a Rákosi Műveknek és a Ganz Vagongyáruik küldik antikat. Nem !s érkjZft még panasz. A szőrfésülés k ízben kihullatoi* apró szálakat azonban nem dob'ük el, egy ládába gyűjtik össze. Ezekből, illetve a i í'Iidékokhól kisebb méretű padloecsetakei készítenek Különösen kitűnik ennél a munkánál Berta Istvánná, akinek az elmúlt 10 napon 203 százalékos teljesítménye volt. De szorosan mű. götte ha!ad Gyöngyi Ferenc is a Ítél százalékával. A »zőr_ és a famegmunkáló üzemrészekben feldolgozott hulladékból az ecsetgyáriak. havonta 35 ezer forint nyeresége' énük el. A «nlej(mentes munkájuknak másik alapja a minőségi áruért folytatott inunkaverser.y. ,,A legjnbo minőségi munkás" címért valoniennvi dolgozó egyaránt küzd. Marik aközben, de a befejezett m .inkát ts gondos.'n átvizsgálják, nehogy hibáson szállítsák tovább. A szurkoló üzemrészben dolgozó Szabó III. E'tá! jó munkájáról mindenki ismeri. Tervéit átlagosan 160 százalékra teljesíts é® Í00 százalékos minőségi munkát' végez. Míg a többi dolgozók naponta 13 korongecset szurkolását végzik, Szabó III. Eta naponta 16—17 dáraoot készít el. A kezéhez k érült mi'", kadarabokat előbb átvizsgálja, nehogy hibás legyen köztük és csak azután kezd a szőrszurkoláshoz. Munkamódszerét több dolgozó társának, átadta, akik szintén, a 1°0 százalékos minőségi munkáért küzdenek. Az esetgyári dolgozók tehát ötletesén oldották meg sslejlmenlcs munkájukat. Továbbá a munka jó megszervezése eredményezi azt hogy termelésük egyezr-tü százalékát vallhatják most selejtnek. Ennél az eredménynél azenben nem állnak meg. Ujabb újításokon dolgoznak, ami munkájuk megkönnyítését és a többtermelést segíti elő. Az üzemi pártszervezel irányításával biztosan haladnak előre, hogy betöltsék a reájuk váró feladatokat és élüzemhez méltóan ki. vegyék részüket a szocta izm is építéséből. Minisztertanácsi határozat február l-nek Magyar Sajtó Nap fává" nyilvánításáról a 1942 február 1-én jelent mag elsőízben a szabadságunk, nemzeti függetlenségünk és a népelc béké. jének ügyéért küzdő Szabad Nép. a Kommunista Párt központi lapja.. A Szabad Népnek az elnyoma. tás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmedben. Harcokban és sikerekben gazdag útja során milliók szellemi kenyerévé vált. Éles fegyver szabadságunk és nemzeti függetlenségünk védelmében, a szocializmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a prolelárinternacionalizmus, a Szovjetunióhoz való rendületlen hűség hatalmas zászlaját. Szilárd helytállásira neveli a béke minden magyar hívét az imperialista háborús gyujtagatókkal szemben. A minisztertanács ezért a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója emlékére minden év február 1. napját a Magyar Sajtó Napjává nyilvánítja. Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a szabad sajtói munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak eltép, hetetlen kapcsolatát a dolgozó nép. pel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét a dolgozó nép egységét a békeharcban és ötéves tervünk megvalósításában. Növelje e történelmünk során először igazán szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben. Buzdítsa új harcokra, új győzelmekre a magyar sajtó dolgozóit.. A Szakszervezeti Világszövetség ötödik ülésszaka Bettin (MTI). Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának épületében csütörtökön délelőtt 64 ország szervezett dolgozói képviselőinek részvételével megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának 5. üié.s_ szaka. Az ülésen megjelent a szövetség kötelékébe tartozó szakmai szervezetek számos megfigyelője is. A főtanács ülésszakát Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke nyitotta meg A német dolgozók nevében Herbert Warnke, a Német Demokratikus Köztársaság Szabad Szakszervezeti Szövetségének elnöke, köszöntötte a szakszervezeti küldötteket és hangsúlyozta, 'hogy a német munkásosztály a békéért és az egységért vívott küzdelem győzelmével akarja kiérdemelni a világ dolgozóinak további bizalmát. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsához érkezett számos üdvözlő távirat és levél ismertetése után Louis Saillant főtitkár: jelentésben 6zámol* be a szövetség munkásságáról. — „A Szakszervezeti Világszövetség — jelentette ki Saillant — telje® szolidaritásáról biztosítja Ázsia, a Közel, és Távol-KeletAfrika és Laf'in-Araarika valameny. nyi népét, amely el van szánva arra, hogy maga építi fel jövőjét. Az ülésen több felszólalás hangzott el.