Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-16 / 267. szám

DÉWnSZKC FONTOS INTÉZKEDÉSEKET TARTALMAZ A NYUGDÍJ RENDELETEKN EK AZ ÖZVEGYEKRE VONATKOZÓ RÉSZE IS UJ1TÖ-K1ÁLUTÁS A MÁV-NÁL MEGNYÍLT AZ ORSZÁGOS MAGYAR VEGYESZKONGRESSZUS AZ MDP CSÖNG RADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VII. ÉVF. 267. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR FENTEK, 1961- NOVEMBER 16. A Szegedi Kenderfonó előfonó üzemrészének dolgozói befejezték évi tervüket 'A Szegedi Kenderfonó üzem. részének dolgozói már egész hé­ten lázas sietséggel végezték mun­kájukat. Minden dolgozó igyeke­zett a legjobb tudása szerint vé­gezni a munkát. A műszakok meg­kezdése előtt már ott segédkeztek a gépek között. Ez az izgalom kedden a tetőfokára hágott. A gépek is úgy „mentek'", mintha rájuk is átragadt volna a dolgo­zók izgalma. Szerdán reggel is úgy folyt le a váltás, mint más napokon. De az előfonóból a dolgozók nem si­ettek most haza, mint rendszerint szoktak. Legtöbb közülük ottma­radt továbbra is a,z üzemben, se­gíteni a reggeli műszak dolgozói­nak s boldogságtól kipirult arc­cal mosolyogtak titokban egy­másra. Azok, akik hazamentek is, nemsokára ismét megjelentek az üzemben. Befejezték a tervet Kilenc óra elölt aztán megoldó­dolt a titok s futótűzként terjedt ezét az üzemben: az előfonó dol­gozói ma reggel 8 óra 35 perckor befejezték évi tervüket. Leírhatat­lan volt az előfonó dolgozóinak örö. me, de az üzem többi dolgozói is velük együtt őrülteik. Jött az üzem zenekara, népi tán­fcosai ós a vezetőség, hogy kis ün­nepség keretében köszöntsék a dol­gozókat, akik elsőként vitték győ zelemre a tervtelj esi lésért folyó harcot. Előkerültek a köszöntő pla­kátok, melyek a legjobb eredményt elérő dolgozók neveit hirdették. A dolgozók virággal köszöntötték Juszt Józsefet, üzemrészük kétsze­res sztahánovista művezetőjét. A mühelyíitkárt és Nacsa Mihálynét, az előkészítő legjobb dolgozóját, aki 12-én befejezte az 1952-es évi ter­vét. Érdemes volt dolgozni! A dolgozók boldogan ünnepeltek s meghatódva vették ál a virágo­kat, melyeket a műhelytilkár szét­osztott közöttük. Nem egy dolgozó szeméből csordultak ki az öröm könnyei. — Érdemes volt dolgozni — tmondta Ördög Péterné'méghatóűva —, ez a szál virág most többet je­lent számomra, min tha többszáz fo­rintot kaptam volna, mert ebben benne van dolgozótársaim szeretele és megbecsülése ez a legnagyobb jutalom, amelyei kaphat egy dol­gozó. A kis ünnepség alatt azonban a termelés egy percre sem állt meg. A dolgozók úgy álttak gépeik mel­lett, mint a katonák az őrhelyükön s munkájukkal harcoltak tovább a terv túlteljesítéséért. Az előfonó dolgozói itt az ün­nepségen megfogadták, hogy to­vább fokozzák eddig elért eredmé­nyeiket és 75 ezer kiló fonalat gyártanak terven felül népgazda­ságunk számára. 5 nappal előbb Nem volt könnyű az út, mig el­jutottak az előfonó dolgozói a teg­napi boldog naphoz, amikor büsz­kén jelenthették v Pártunk szeretelt vezérének, Rákosi elvtársnak, hogy megtartották szavukat és túltelje­sítették vállalásukat. Azl vállalták november 7 tiszteletére, hogy no­vember 20 ra befejezik évi tervü­ket s ezt öt nappal előbb, 15_én tel­jesítették. Ezért a sikerért kemény harcol folytattak az elmúlt hónapok alatt. De az előfonó dolgozóit már az év elejétől kezdve egy cél elérése buz­dította: a terv túlteljesítése és ez adott erőt számukra a nehézségek leküzdésére. Harcukat hűen tükrözik vissza az ' év folyamán tett vállalásaik. Pár­tunk II. Kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket decem­ber 21-re befejezik. Május l-re már módosították ezt a vállalásu­kat s december lO.re hozták előre a tervteljesítés határidejét. Az eredmények láttán Alkotmányunk ünnepének köszöntésére december l-re hozták a határidőt. November 7 tiszteletére pedig azt vállalták, hogy november 20 ra befejezik évi tervüket. Ezt a vállalást teljesítet­ték túl. A siker alapja: a verseny Hogyan tudták ezt elérni? Erről mesél Juszt elvtárs, aki nem hiába kapta meg az elmúlt negyedév jó munkájának jutalmául a sztaháno­vista jelvényt is, mert — mint a jó parancsnok a csapatban — élen­járt dolgozói előtt a munkában. — A gépek karbantartása a ter­melés fokozásának előfeltétele — mondja komolyan —, mert csak jó gépeken tudnak a dolgozók jó munkát végezni. Nincs az üzem­részben olyan gép, melyein ne vé­geztünk volna nagyobb tisztítást, vagy megelőző javítást ebben az év­ben. Ezenkívül hároim olyan gépet állítottunk be újra a termelésbe, amelyeit már évek óta használaton kivül álltak. Beszél arról, hogy munkájához milyen nagy segítséget nyújtott a pár hónappal ezelőtt megjelent mi­nisztertanácsi határozat, mely pon tosan megjelölte számukra az irányt, melyen haladniok kell ah­hoz, hogy jó munkát végezhesse­nek. Az eredmények elérésének alapja a munkaversenyek jó megszerve­zése. Ebben az üzemrészben éren a vonalon is jó munkát végeztek, mert szoros kapcsolatban állnak egy­mással a pártszervezet vezetői, a szakszervezeti vezetők és a műszaki verető. Közösen beszélik meg a munkaverseny területén mutatkozó feladatokat, sőt az agitációs mun­kába bevonják a tömegszervezeti aktívákat is. A jó felvilágosító munka eredménye az is, hogy eb­ben az évben a dolgozók közül már számosan áttértek az egygépes rendszerről a kétgépes termelésre, így . kevesebb dolgozóval jobb ter­melési eredményeket értek el, mint az elmúlt évek folyamán. A munkafegyelem megszilárdításáért! Kemény harcot folytattak a mun. kafegyelem megsértőivel szemben is. Az előfonóba is sok új dolgozó került az utóbbi hónapok folyamán, akik nehezen szoktak bele a fegye­lembe, de a régi dolgozók közölt is akadtak későn jövők ós igazolatlan mulasztók. Felvilágosító munkával, a meggyzőzés fegyverével- de nem egy alkalommal fegyelmi eljárássál harcollak a munkafegyelem meg­szilárdításáért 6 mini az eredmény is mutatja, nem volt hiábavaló ez a harc. Az előfonó dolgozói a Párt veze­tésével győrelemre vitték a terv teljesítéséért folytatott harcukat s példájuk nyomán üzemük többi dol­gozói is fokozottabb lendülettel foglak neki a munkához, hogy no­vember 24-én büszkén jelenthessék Rákosi elvtársnak: az egész üzem teljesítette november 7-i vállalását. , Szalma Rózsa. Az új szocialista kultúra jellegzetességei közé tartozik a más népek kultúrájának baráti megértése Révai József elvtárs, népművelési miniszter beszéde a füleki gyár dolgozói előtt Fülek (MTI). A magyar kor­mányküldöttség vonala november 14-én délután két órakor futott be a füleki pályaudvarra. A vonat megérkezése után a Csehszlovák Kommunista ."árt kerületi titkára, majd a járási nemzeti tanács el­nöke, a CSEMADOK (Szlovákiai Magyarok tömegszervezete) helyi elnöke üdvözölte Révai József elvtársai és a kormányküldöttsé­get. A pályaudvari fogadtatás után Révai József elvlárs népművelési miniszter és a magyar kormány­küldöttség a Kovosmitt Zománc­edénygyárba ment. A gyár hatal­mas udvarán összegyűltek az üzem munkásai, a környék dolgozoinak küldöttségei,. nogy meghallgassák Révai József beszédét. Révai József elvtárs átadta a füleki magyar dolgozóknak a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a magyar munkásosztály aar :os üdvözletét. Rámutatott arra, hogy a kulturális egyezmény aláúása kézzelfogható bizonyítéka a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság viszo­nyában a baráti együttműkö­dés jegyében történj komoly változásoknak­Az E1NSZ közgyűlés napirendiére tűzte a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett kéke javaslatot Fárizs. (A TASZSZ kUUiiíludöá.'­tójától.) Az ENSZ közgyűlés keddi teljes ülésén folytatták a főbizottság ajánlásainak megvitatását. A köz­gyűlés vita nélkül elfogadta a fő­bizottságnak azt az ajánlását, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a Szovjetunió küldöttsége által elő. terjesztett „Az új világháború ve­szélyének elhárítására, valamint a béke és a népek közti barátság megszilárdítására irányuló intézke­désekről'' szóló kérdést. Annak a főbizottsági ajánlásnak megvitatása során, hogy tűzzék napirendre a jugoszláv küldöttség által előterjesztett kérdési — a Tito-klikk cselszövését —, felszó­lalt Szoboljev, a Szovjetunió kép­viselője. Szoboljev kijelentette hogy a szovjet küldöttség határozottan ellenzi a Szovjetunió kormányának, valamin,f Albánia, Bulgária. Ma. gyorország. Románia, Len gye or­szág ég Csehszlovákia kormányá­nak Jugoszlávia ellen irányuló á­lítólagos tevékenységéről szélé kér. dés napirendre tűzését. „A jugoszláv küldöttségnek az. a javaslata, hogy a szóbanforgó kérdést tűzzék napirendre — han­goztatta Szoboljev —, nem egyéb, mint Jugoszlávia csődbe jutott veze. tőinek újabb provokációja. A Tito-ktikk a Szovjelunió és a népi demokratikus országok etlen Irányuló pletykák és rá­galmazó koholmányok összehor­dásával akarja álcázni Jugo­szláviának az amerikai imperi­alizmus gyarmatává változtatá­sára és Jugoszlávia népeinek félrevezetésere irányuló poli­tikáját." Beszéde további részében Szobol­jev kijelentette, a Szovjetunió po­litikája és a népi demokratikus or­szágok politikája semmiféle ve­szélyt sem jelent Jugoszlávia és a jugoszláv nép számára. Jugoszlá­viát és a jugoszláv népet az ame. rikai monopolisták és militaristák jugoszláviai inváziója és Jugoszlá­viának az amerikai imperializmus­gyarmatává változtatása veszé­lyezteti. Befejezésül Szoboljev rámutatott; a közgyűlésnek semmi ok,a nincs arra. hogy foglalkozzék' a provo­kációs, rágalmazó titóista javas­lattal, amely csak arra alka'.mas. hogy csorbítsa az Egyesült Nem. z«tek Szervezetének tekintélyét. C.-'ehszk, vák ia '"ké'pvisbtője felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a jugoszláv rágalmazó javasla­tot az USA utasítására ter­jesztették a közgyűlés elé. Kijelentette, hogy Csehszlovákia küldöttsége ellenzi a javáslat napi­rendretűzését. Az ülés résztvevőire kínosan ha­tott az a tény, hogy a közgyűlés elnöke félbeszakította a Szovjet­unió és Csehszlovákia képviselő­jének beszédét és „tartózkodásra", „mérsékletre" hívta fel a Szovjet­unió és Csehszlovákia küldöttét, amikor ezek — tényekre támasz­kodva — a titóista rágalmazó ja. vaslat nyilvánvaló amerikai eredé, téről beszéltek. Lengyelország képviselője kije­lentette, hogy a lengyel küldöttség ts ellenzi a szóbanforgó javaslat napirendire tűzését, amely nem az államok közötti békés együttműkö­dés elősegítésére, hanem a nem­zetközi feszültség további fokozá­sára irányul. Ezután a Tito.klikk képviselője szólalt fel. majd a szavazás során az amerikai szavazógépezet segít­ségével a közgyűlés elfogadta a jugoszláv provokáció® javaslat napirendre tűzését­öt küldöttség szavazott a javas­lat napirendre tűzése elten, négy küldöttség pedig tartózkodott a szavazástól. Ezután került sor annak a főbi­zottsági ajánlásnak a megtárgya­lására, hogy halasszák el az arab országok csoportjának Franciaor­szág ellen emelt panaszáról szóló kérdés megvitatását. Az arab országok csoportja ugyanis panaszt emelt Francia­ország ellen, hogy Marokkóban megsértette az ENSZ alapok­mányának elveit és az emberi jogokról szóló nyilatkozatot. Egyiptom képviselője rámutatott, hogy a főbizottság ajánlása ellent­mond az ENSZ alapokmány szel­lemének és betűjének. Az arab or. szágok csoportja nevében szorga ­mázta a kérdés napirendre tűzését. A Fülöp-szigetek képviselője tá mogajta az egyiptomi küldött állás, pontját és kijelentette, hogy a fü­löpszigeti küldöttség a kérdés napi­rendre tűzése mellett szavaz. Ezután A. A. Arutjunjan. a Szovjetunió képviselője szótalt fel és kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége tá­mogatja Egyiptom és más arab országok küldöttségeinek javas­latát. A továbbiak során Arutjunjan hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy csak olyan kérdéseket tűzze, nek a közgyűlés napirendjére, ame­lyek az USA és az északafl'ánti agresszív tömbhöz tartozó partne­reik céljait szolgálják. A közgyű­lésnek nem szabad elősegítenie, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét még fokozottabb mérték­ben, az amerikai agresszorok igé­nyeinek megfelelően működő szer­vezetté változtassák. Befejezésül Arutjunjan felhívta a közgyűlést, hogy a kérdést tűzze a mostani ülésszak napirendjére. Ezután Schuman. Franciaország küldötte szólalt fel, aki — félve a főbizottsági ajánlás kudarcától — kijelentette, hogy a francia kor­mány most tárgya,lásökat folytat a marokkói szultánnal és hogy az „ENSZ minden beavatkozása'' ál­lítólag meghiúsítja ezeket a tár­gyalásokat. Ezt követően Egyiptom képvi­selője javasolta a marokkói kérdés napirendre tűzésével kapcsolatos vita néhány napra történő elnapo­lását. Indítványát elfogadták. A közgyűlés ezután áttért a Kí­návái kapcsolatos főbizottsági ha­tározat megvitatására. Ez a hatá. rozut ajánlja: a közgyűlés eleve utasítsa el a 6. ülésszak időtartama alatt olyan kérdés megtárgyalását, amely a Kuominfang-kiildötieknek az ENSZ-ből való kizárásáról és a törvényes kínai népi kormány kép­viselőjének az ENSZ-ben és az ENSZ valamennyi szerve munká­jában való részvételről szói­Három olyan küldött felszólalása után, aki védelmébe vette ezt az ajánlást. A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének veze. tője mondott beszédet. Beszéde elején rámutatott: ezze! a kérdéssel már nem először talál­kozunk. Kina ENSZ-beli képviseletének kérdése valóban fontos és elég­gé megérett kérdés arra, hogy végre megoldást nyerjen úgy. ahogy azt az Igazság és az alapokmány megköveteli A főbizottság által elfogadott ha­tározat teljesen szokatlan, teljesen érthetetlen és meghaladja a leg. (Folylatása a 2. oldalon.) Ezt a változást a szlovákiai ma­gyar dolgozók mar régóta érzik és még jobban fogják érezni a jövő­ben. A magyar nép baráti jobbiát nyújtja a 6zlovák dolgozóknak — munkásoknak, dolgozó parasztok­nak és értelmiségieknek — akik biztosak lehelnek abban, hogy az a Magyarország, amelynek nevé­ben beszél, nem sz a Magyaror­szág, amety évszázadokon át bajt és keserűséget okozott, a szlovák nemzetnek, hanem egy új Magyar­ország, amely visszavonhatatlanul leszámolt mindazokkal, akik a nemzeti elnyomás, a magyar sovi­nizmus hordozói voltak. A magyar-csehszlovák kapcso­latokról szólva rámutatott, hogy a két nép közös múltjában i* volt olyan, amit nem szabad elfelej­teni. Vaunak olyan hagyományok, amelyekre büszkének kell lenni. Ilyen az a segítség, amit a cseh­szlovák kommunisták nyújtottak az illegális Magyar Kommunista Pártnak, a húszas évek végén Fü­leken megrendezett kommunista bányászkongresszus. Ilyen hagyo­mány, amit ápolni kell, Schőnherz Zoltán példája, aki a magyar el­lenállási mozgalom hőse, a Magyar Kommunista Párl mártírja volt és akit a szlovákiai forradalmi mun­kásmozgalom nevelt A felszabadulás utón — folytat­ta Révai József elvtárs, nem volt rózsás a szlovákiai magyar dol­gozók helyzete. A magyar kom­munisták a Szlovákia' magyarság egyenjogúságáért a legélesebb har­cot vívták a belső reakció, a sovi­niszták ellen és véglegesen leszá­moltak a nép .ellenségeivel. 1948­ban Magyarországon és Csehszlo­vákiában is győzött a dolgozó nép Révai József elvtárs ezután be­számolt arról az épiiőmunkéról, amelyet a magyar dolgozók a Szovjetunió támogatásával, a Párt vezetésével folytatnak. Beszélt a magyar nép szeretetéről és hálá­járól a felszabadító Szovjetunió iránt: A szocializmus újjáépítésének kulturális eredményeiről szólva ki­emelte. hogy a,z új kultúra azt je­lenti: felszámoljuk azt a lenéző magatartást, amelyet a magyar sovinizmus tanúsított más népek kultúrája iránt. Az új szocialista kultura jel­legzetességei közé tartozik a más népek kultúrájának baráti megértése. Beszéde további során Révai Jó­zsef elvtárs rámutatott arra, hogv az új Csehszlovákiának és az új Magyarországnak közős célja a szocializmus építése és közös el­lenségünk: az imperialisták. akik ellen életre-hatálra együtt kell nar­colniok, majd igy folytatta: felté­telezem, füleki munkások, losonci munkások, ti is szeretitek Magvar­országot. Milyen tettekkel tud­játok bizonyítani ezt a szeretetet? Megmondom. Ugy. hogv segítitek Csehszlovákiában — Füleken vagy Losoncon vagy bárhol — a szo­cializmus felépítését. Szerelni Ma­gyarországot — ez azt jelenti: együtt építeni az új csehszlo­vák hazát, a cseh és szlovák dolgozókkal. Ez azt jelent!, megvédeni Csehszlovákia füg­getlenségét az imperialista fe­nevadak ellen. Révai József elvtárs befejezésül elmondotta, hogy a kulturális együttműködésre vonatkozó új egyezmény a béke védelmének je­gyében született meg Csehszlovákia és Magyarország között. Ez azt bi­zonyítja, hogy népeink között nincs és nem is lesz semmiféle szakadás. Révai József beszéde után — amelyet sűrűn szakított félbe a je­lenlévők lelkes tapsa — Ondrej Klokos, szlovák tájékoztatásügyi megbízott szlovák nyelven köszönte meg Révai József beszédét és rá­mutatott az egy nappal előbb meg. kötött kulturális egyezmény jelen­tasászéxa

Next

/
Oldalképek
Tartalom