Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-14 / 265. szám

Az Elnöki Tanács iiyugdljrendelete messzemenően gondoskodik a megrokkant dolgozókról A Szovjet kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Hárommillió forlnl értékben 800 méteres csatornái kap Szeged az ötéves tervtől AZ MDP CSÖNG RADMEGYET PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA GJSPJMI^ VIL ÉVF. 265. SZAM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1951. NOVEMBER 14. Az első községi pártértekezletek tapasztalatai X veaetóségválasztások új, fél­tőbb szakaszához érkeztünk el. Az egységes falusi vezetőségek és a falusi, városi, járási pártválaszt­piányok, pártbizottságok megvá­lasztásához. Csongrád megye na­gyobb községedben az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy „az öreg pártszervezet'', az „anya-pártszer­vezet", vagyis az az alapszervezet, amelyik 1945-ben először alakult meg, lényegében irányította a többi alapszervezetet, vagy egy-egy köz­ségben 4—5—6 alapszervezet erős, egységes irányítás nélkül működött. Bajusz László elvtárs felszólalása a földeáki taggyűlésein bizonyítja azt, hogy a Párt tagsága milyen helyesen látja az erős, egységes falusi pártveaetőségek szükségessé. Eét. „A községi alapszervezetek és a fezes-alapszervezetek között nincs meg a kellő kapcsolat — mondotta. — Úgylátszik, hogy minden kakas úr a maga szemétdombján. Úgy élünk mi egymás mellett Földeá­kon, mintha nem is egy pártba tar­toznánk''. Az osztályharc gyújtópontja ma a falun van. A harc a falu szo­cialista átalakításáért folyik. Ez. a harc eredményes akkor lehet, ha élén egységes, jól képzett, tapasz­talt politikai vezérkar áll. A követ­kező lépés tehát ennek a harced­zett politikai vezérkarnak a meg­választása. A Párt II. Kongresszu. sa hozta határozatba a falusi párt. szervezetek megerősítését. A Párt Központi Vezetősége legutóbbi ha­tározatában ismételten kimondotta, hogy azokban a falusi pártszerve­zetekben, ahol a Párt tagsága és a tagjelöltei: száma 300 on felül van és a felsőbb páríszerv jóváhagyja, olt pártbizottságokat kell válasz­tani. A Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtásáért elsősorban a járási pártbizottságoknak kell küzdeni. Mégis az első ilyen vá­lasztások ismételten arra a komoly hiányosságra hívják fel a figyel­münket, hogy a Párt egyes vezető szervei 'sem ismerik, következés-kép. pen nem is ismertetik a párttagok­kal az ilyen fontos, a pártéletben alapvető változásokat létrehozó ha­tározatokat. Deszk községben pél­dául november 3 án 19 órára párt. értekezletet szervezett a szegedi já­rási pártbizottság. Egy órával a pártértekezlet megkezdése előtt kö­zölte, hogy nem pártértekezlet lesz Deszken, hanem összevont taggyű­lés és nem pártválaszlmányt vá­lasztanak, hanem falusi pártvezetö. séget. A párttagság akkor már ré­gen megválasztotta küldötteit a községi pártértekezletre és a köz­ségi pártvezetőségnek nem volt más választása, mint a küldötte­ket visszaküldte a faluba, hogy hív. ják el gyorsan az egész párttagsá­got, mert összevont taggyűlés lesz. Mire visszaértek a küldőitek az ott­hon talált párttagokkal, ismét vál­tozott a járási pártbizottság állás­pontja, mégpedig úgy, hogy mégis csak tartsák meg a pártértekezle­tet. Ha már a járási pártbizottsá­gon ilyen kavarodás történhet egyes intézkedéseknél, akkor sem­mi csodálkoznivaló nincs azon, hogy a deszki párlérlekezleten a küldöt­tek nem tudták pontosan, hogy mi a tennivalójuk és a 60k össze-visz­sza intézkedés annyira megzavarta őket, hogy még olyan is akadt, aki tiltakozni akart a titkos szavazás ellen. A Párl Központi Vezetősé­gének határozata pedig világosan és érthetően megmondja: „Párlér­tekezleteket kell tartani... azokban a községekben, ahol a párttagság száma az összes pártszervezetekben együttvéve megfulladja a 300-al". Pártértekezletet tehát abban a fa­luban kell tartani, ahol a párttag­ság a tagjelöltekkel együtt 300 tagnál több az összes pártszerve zetekben. Ahol 300-nál kevesebb a tag, de több alapszervezet van, ott a felsőbb pártszerv jóváhagyásával községi pártvezetőséget kell válasz­tani. Mi a különbség a községi párt­vezetőség és a községi pártválatszl. mány között? A községi pártveze­tőséget az összevont taggyűlés vá­lasztja a falu legjobb kommunis­tádból. A községi párt vezetőcég is szerv és nem alapszervezet. Vagyis tagsága nincsen, de az összes al;ia tartozó pártszervezetek munkáját irányítja és ellenőrzi. Irányítja te­hát a gépállomás, a termelőszövet kezet, a kerület, az üzem pártszer­vezeteit is. Mi a községi pártválasztmány? A községi pártválasztmányt a 300 ta­gon felüli községekben pártértekez­let választja meg. A pártérlekez let tagjait viszont az alapszerveze­tek taggyűlésein választják meg a párttagod:. Ezekben a községekben a pártválasztmány megválasztása tehát éppenúgy történik, mint a járási, vagy városi pártválas.-tmá­nyok választása. Azzal a különbség­gel, hogy a községi pártértekezle tek a járási pártértekezletre vá­lasztanak küldötteket, mig a járási pártértekezletek a megyei pártérte­kezletre választják meg küldöttei­ket. Azokban a községekben (mint pél­dául Deszk, Csanád), ahol pártér­tekezlet van, ott a tátkes szavazás­sal megválasztott 21, vagy 25 tagú választmány saját tagjai közül pártbizottságot választ. A pártbi­zottság beszámolási kötelezettség gel tartozik a pártválasztmánynak, mint felsőbb szervének. Az egyre fejlődő, terebélyesedő pártélet tette szükségessé ezt a fej­letteb szervezeti formát. És éppen azért, mert fejlettebb forma, na­gyobb, gondosabb és alaposabb előkészítést igényel a felsőbb párt­szervek, a járási pártbizottságok részéről. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy éppen a pártértekez­letek és az összevont taggyűlések megtartását hanyagul készítik elő egyes járási pártbizottságok. Rösz. kén, Sándorfalván elmaradt az ösz­szevont taggyűlés. Ez nem annak a jele, hogy a párttagság nem ér­deklődik aziránt, hogy kik lesznek a falu politikai vezérkarának tag jai (mert az eddigi taggyűlések óriási többségében a tagság 90 szá­zaléka megjelent), hanem annak a jele, hogy a felsőbb párlszervek, köztük a falusi vezetőségek nem is. mertetik eléggé az egységes falusi pártvezetőség ós a falusi pártbi­zottságok politikai jelentőségét, hol­ott a Párt II. Kongresszusán ho zott határozatok végrehajtása erős, egységes falusi pártvezetőségeket követel. Ünnepélyesen fogadták Prágában a magyar kormányküldöttséget Prága (MTI). Révai József elv­lárs, népművelési miniszter a cseh­szlovák-magyar kulturális egyez­mény megkötésére Csehszlová­kiába utazott magyar kormány­küldöttség vezetője Száll József, a külügyminisz tórium táj ékoz t at ás i főosztályának helyettes vezetője kíséretében hétfőn délelőtt 10 óra­kor Prágába érkezett. A pályaut­varon a kormányküldöttség már Prágában tartózkodó iagiai, vala­mint a csehszlovák kormány több tagja fogadták. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Cr.vs­tav Bares elvtárs, a Csehszlovák K-mmunista Párt Központé Bizott­sága elnökségének tagja fogadta a magyar vendégeket. Kopecky elvtárs, csehszlovák tájékoztatásügyi miniszter beszé­dében kiemelte a két népi demo­kratikus ország Között kötendő kulturális egyeemény nagy jelen­tőségét és azt a reményét fejezte ki, hogy ez az egyezmény a két ország dolgozó népének forró t>a­rátságát tovább mélyíti és kiszé­lesíti. Révai elvtárs válaszában ki­emelte, hogy ez az egyezmény nem a kezdete a két ország népei forró barátságának, hanem folyta­tása évtizedes barátságunknak. Beszédében a továbbiakban hang­súlyozta, a két ország népeinek forró barátsága arra épül. hogy mindkét ország dolgozói a szocia­lizmust építik, a békét védik és tagjai annak a 300 milliós béke­tábornak, amelynek étén Sztálin elvtárs áll. • Révai József népművelési minisz­ter déli 12 órakor hivata'os láto­gatást tett Viljam Sir>ky elvtárs, csehszlovák miniszberelnökhelyet­tesnél és külügyminiszternél. A magyar-csehszlo/ak kulié r­egyezményt kedden írták alá. As USA a háborús uszításról rátért a konkrét agresszióra Az ENSZ közgyűlésének hétfő délelőtti iilése Párizs (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének hétfő délelőtti ülé­sén elsőnek Bolívia küldötte szó­lalt fel, aki dicsérni akarta az USA kezdeményezésére alakított úgyne. vezeti „szakértő csoport'' tevé­kenységét, de beszéde során olyan megállapításokra kényszerült, ame­lyek pontos képét adták a Bolíviá­ban működő' amerikai „szak. értő' csoport" káros tevékenysé­gének. Bolivia küldötte keserűen panasz­kodott amiatt, hogy az ország leg. fontosabb ásványi kincseit olcsó áron kénytelen exportálni, míg behozatalában magas és különösen a koreai háború kitörése óta elkép­zelhetetlenül drága árakat kényte. len fizetni fontos cikkekért. Előzetes sajtóreklám értelmében a következő szónoknak, Edennek. Anglia képviselőjének, feladata a •közvetítés" lett volna kelet és nyugat között. Eden azonba,n mind­össze Acheson szovjetellenes rágal­mait ismételte meg valamivel mérsékeltebb tónusban. Eden a koreai fegyverszünet megkötése mellett nyilatkozott, azonhan megkerülte azt a tényt, hogy éppen a nyugati agresszorok hiúsítják meg a Szovjetunió javas­latára megkezdett fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését. A felmerülő gazdasági problémákkal kapcsolatban elhallgatta azt tényt, hogy az atlanti tömb tagjai akadályozzák meg az egészséges nemzetközi kapcsolatok kifejlődé­sét a gazdaság területén. A délutáni ülésen több csatlós állam képviselőjének . hozzászólása után Irak képviselője bírálta a nyu­gati hatalmak imperialista politi­káját. Felszólalása híven tükrözi a közép, és közelkeleti országok függetlenségi mozgalmainak fellen­dülését. Búr a civilizált társadalomban tilos rabszolgaságban tartani egyes embereket, mégis egész nemzetek élnek még mindig rabszolgaságban. Nagy arab területek maradtak ide­gen uralom alatt és minden nehéz, ségnek ez a forrása a Közeikeleten — mondotta Irak képviselője. Az ülés végén Wierblowski, Len­gyelország képviselője bizonyította, hogy a II- világháború után senki sem fenyegette az USA bizt.onsá. gát. Rámutatott, hogy ebből követ­keztetve az USA kormánya félre, vezeti a világ közvéleményét, ami­kor agresszív terveit állítólagos ..védelmi" célok alá rejti. Wierblowski részletesen foglal­kozott a nyugatnémet remili'arizá. lás kérdésével és kijelentette, hogy az USA a háborús uszításról rá­tért a konkrét agresszióra. Befejezésül Wierblowski, klje. lentette, hogy a lengyel küldöttség teljes mértékben támogatja a szov­jet békejavaslatokat. Az USA „Polgári Jogokért Küzdő Kongresszusának" felhívása az ENSZ közgyűléséhez New-York (TASZSZ). A „Pot. gári Jogokért Küzdő Kongresszus" felhívással fordult az ENSZ köz­gyűléséhez, amelyben kéri, hogy ítélje el az USA.t gyűlölködő, fasiszta politikájának gyakorlása miatt A felhívás azzal vádolja az Egyesült Államok elnökét, kongres/­szusát. legfelső bíróságát, a déli államok . hatóságait, továbbá a Rockefeller, Dupont és Mellon tő­késcsoportokat. hogy aktivan közreműködnek a ke­gyetlen fajt üldözésben. A mintegy kétszáz oldal terje­delmű felhívás részletesen felső, rolja azokat az erőszakos cseleke­deteket, amelyekre az USA szená­torai és kormányzói bujtogatnak. Ezeket a cselekedeteket rész­ben a rendőrség, részben pedig azok a terrorista szervezetek hajtják végre, amelyeket sok államban a hatósá­gok jóváhagyásával hoztak létre. A felhívás több mint háromezer okmányokkal bizonyított bűncse. íekményt sorol fel. amelyek közül mintegy 150 lincselés. Ezeket a bűncselekményeket a második vi­lágháború óta eltelt hat esztendő alatt követték el. A felhívás összeállításában részt­vett 88 ismert személyiség közölt sokan vannak olyanok, akik maguk is a négerüldözés áldozatai. A „Polgári Jogokért Küzdő Kongresszus" felszólítja az ENSZ közgyűlését, tegyen intézkedéseket a népek biztonsága és a nemzet­közi béke megvédése érdekében. Növekszik a tiltakozás az angol imperialisták egyiptomi agressziója ellen Kairó (MTI). Az alexandriai ki­kötőmunkások egy csoportja vasár, nap megtagadta a Bombayba induló Exeter City nevű angol gőzös gya­potszállítimányának berakását. A a sztrájkhoz hamarosan más kikötö­munkások is csatlakozlak és a ki­kötőben állomásozó valamennyi-ha jó ki- ós berakasd munkálatai megsza­kadtak. November 11-én az egyiptomi „Marcoiii Radio Telegraph Com­pany" alkalmazottai egy ülésükön úgy döntöttek, hogy november 19_én 24 órás sztrájkkal tiltakoznak a demokratikus szabadságjogok, kü. lönösen a szakszervezeti szabadság korlátozása ellen. Az egyiptomi sajtó közlése sze­rint 18 egyiptomi szakszervezet til­takozó táviratot intézett az ENSZ gazdaság és szociális tanácsához amiatt, hogy az angol katonai ha­tóságok fenyegetéssel akarják munkára kényszeríteni az egyipto­mi dolgozókat. Az iraki nép szilárdan támogatja, hogy tüntessenek Egyiptom szabad­ságharca mellett. Az iraki lapok kommentárjaikban továbbra is he­lyeslik, hogy Egyiptom nem haj. landó csatlakozni az imperialisták tervezte középkeleti parancsnokság, hoz. Irak egyiptomi követe eljuttatta az egyiptomi belügyminiszterhelyet­teshez Nuri Szaid pasa, iraki mi­niszterelnök jegyzékének másolatát, amelyet Franciaország, Nagybritan. nia, az USA ós Törökország kép­viselőinek adott át. A jegyzékben az iraki kormány hangsúlyozza annak szükségessé­gét, hogy „tanulmányozzák Egyip­tom követeléseit és olyan határoza­tokat hozzanak, amelyek biztosítják Egyiptom jogait és teljes szuvere­nitását". A szovjet nép nem ismeri a háborús uszítóktól való félelmet Moszkva (TASZSZ). Héttőn ha­zautazott Moszkvábol a magyar DlSZ-küldölteég, amely a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának meghívására több minit egy hóna­pon át tartózkodott a Szovjetunió­ban. A küldöttség hazautazása előtt Szabó Károly, a küldöttség veze­tője nyilatkozott a IASZSZ Iroda munkatársának: — Szovjetunióbeli tartózkodásunk Végetért a drezdai össznémet községpolitikai értekezlet Berlin (MTI). Vasárnap este fe­jeződött úe Drezdában a háromna­pos össznémet községpolitikai ér­tekezlet, amelyen a Német Demo­kratikus Köztársaság 190 és Nyu­gat-Németország 210 küldöttje vett részt. Az értekezleten bizottságot vá­lasztottak, amely községpoiitikai síkon továbbfolytatja az össznémet tanácskozást. A bizottságban, amelynek elnökévé Ebért berlini főpolgármestert választották a Né­met Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország három-három képviselője foglal helyet. A drezdai értekezlet résztvevői a nyugatnémetországi küldöttek javaslatára felhívással fordultak egész Németország városaihoz és falváihoz: támogassák minden erejükkel az össznémet tanácskozási. Az össznémet tanácskozásnak — mutat rá a felhívás — az a fel­adata, hogy előkészítse az egész Németországra kiterjedő általános, szabad, egyenlő és titkos nemzet­gyűlési választásokat és siettesse a német békeszerződés megkötését. Waller Ulbricht elv'árs, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára — aki vendégként jelen! meg a ta­nácskozáson — az értekezlet részt­vevőihez intézett beszédében meg­állapította, hogy édenauer és Schumacher egyformán • etteg az össznémet válaszfásoktól. A bonni vezető politikusok — mondotta — elárulták a német nép nemzett érdekeit, csakhogy lehetővé tegyék az amerikai­angol imperia!izmusnak Nyu­gat-Németország újrafetfegy­verzésél és Hadltámaszponiként való felhasználását. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya nem ellenzi — folytatta beszédét —, hogy az össz­német válás ztóbizottsag a négy ha­talom képviselőinek ellenőrzése alatt folytassa munkáját. A német választótörvényt azonban a néme­teknek kell jóváhagynolr. Végül a r:v®tvevők viharos lelkesedése mellett megállapította, hogy az Adenauer kormány akarata ellené­re „az össznémet tanácskozás itt, ezen az értekezleten már meg is kezdődött." minden egyes napja — mondotta nyilatkozatéban — meggyőzött ben­nünket arról, hogy a szovjet em­berek élete összefonódik a béké­ért, a népek köztt barátságért ví­vott harccal. — Minden szovjet ember, akivel találkoztunk és beszélgettünk, azt mondotta, hogy a szovjet ország­nak béke kell, de nyomát sem lát­tuk a háborús uszítóktól való féle­lemnek. Ellenkezőleg, minden 6zovjet ember büszkén beszélt ha­talmas hazájáról és arról, hogy a szovjet nép mindent m-gtesz azért, hogy az emberiségnek ne kelben ismét átélnie a háború borzalmait. Ünnepi operaesttel búcsúzott a Kínai Ifiúsági M űvészegyüttes a magyar közönségtől Másfélhónapos itt-tar(ózkodás után a Kínai Ifjúsági Művészegyüt­tes hétfőn este az Operaházban ünnepi operaesttel oúcsúzot! el a magyar közönségtől. Az ünnepi búcsúe'őadás sorén gyakorta nyíltszíni tapssal köszön­ték meg a nézők a távolt ország csodás, szép művészetet, a kínai művészek játékát. Az előadás után Ladányi Ferenc, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze a Színház- és Film­művészeti Szövetség főtitkára kö­szönte meg a kínai ifjúsági művészegyüttes magyarországi vendégszereplését. A Kinai Ifjúsági Művészegyüttes vezetője, Cso Vei Dzsi válaszában köszönetet mondott azért a szere­tetért, amelyet egész magyaror­szági tartózkodásuk során tapasz­talhattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom