Délmagyarország, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-30 / 279. szám

'KV AZ MDP CSO VII. ÉVF. 279. SZAM Román jjegvzék az Egyesült Államok kormányához a kölcsönös biztonságról szóló 1951. évi törvény ügyében HASZNALT A BÍRÁLAT A DÉMA CIPŐGYÁRBAN Ünnepi gyűlés Tiranában Albánia felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából s ÁG A N A K LAPJA­, .. . - ... «.íi'... Ai!A 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951. NOVEMBt P 39. A téli építkezés 'A felszabadulás óla hazánkban jalán egyetlen ipar sem fejlődölt annyit, mint az építőipar. Tanús­kodik erről hatalmas új létesítmé­nyeink egész sora: Sztálinváros és a Vasmű, az Inolai Erőmű, a Föld­alatti Gyorsvasút építése, a Tisza­löki Vízierómű, Szegeden a Textil­kembinát, Vásárhelyen az új Mérleg­gyár, Irodaház és mindenütt a me. gyében a legkülönbözőbb új létesít­mények. Úgy tűnik, mintha egyik napról a másikra épül lek volna fel. A múltban ilyen tempójú építkezés el­képzelhetetlen volt. Miért? Mert az építőipar az év egyharmad részé, ben, november elejétől márciusig, tétlenségre kényszerült, ez az ipar idényjellegű volt. Nyilvánvaló, hogy a mi társadalmunk, mely minél előbb fel akarja építeni a szocializ­must, nem nyugodhatott bele az éjniőipar idényjellegébe, hanem arra törekedett, hogy megszüntesse azt. A múltban a féli tétlenség fegy. ver volt a tőkések kezében. A téli munkanélküliség idején meggyö­törte az építőmunkásokat a nélkü­lözés, igen sokszor az éhség s ta. vasszal aztán kényszerítve volt az építőrhuhkás, hogy a tőkések ké­nyére-kedvére lenyomott bérért ve. gye fel újra a munkát. Az építő­munkások száján született meg a közmondás: „Jobb a kis valami, mint a nagy semmi!" A tervgazdálkodás kisöpörte az építőiparból a munkanélküliséget — sőt szakmunkásproblémáink vannak — s az építőmunkások mostmár nemcsak tavasszal, nyáron és ősz­szel dolgozhatnak, hanem télen is. Hogyan tudtuk megoldani a téli építkezés problémáit? Úgy, hogy a Szovjetunió — mint annyi mos területen — itt is segítségünkre si­etett és rendelkezésünkre bocsátotta azokat a tapasztalatokat, melyek a Szovjetunióban is lehetővé telték, hogy az építkezést függetleníthetik az időjárástól. A Szovjetunió azon­ban nemcsak a nyers tapasztalato­kat bocsátotta rendelkezésünkre, hanem elküldte a mi országunkba a legjobb szovjet szakembereket, hogy a magyar építőmunkásokat megta­nítsák, hogyan kell télen is épít­kezni. Kezdetben természetesen voltak nehézségek. Csupán belső vakolási, válaszfalazási és szerelési mun­kákra terjedt ki a téli építkezés, azonban a szovjet módszerek foko­zatos átvétele lehetővé tette, hogy a nyári munkával azonos művele­teket végezhessenek el építőmunkása. ink télen is.. Nem kell azt gondolni, bogy ez égyszerű feladal. Legelőször- azt kel­lett biztosítani, hogy erős fagyok esetén is jó minőségű építési mun­kát lehessen végezni, tehát megbíz­ható és kellő szilárdságú belont és falazatot előállítani. A téli építke­zés nagyobb figyelmet kíván, külö­nösen a beton, ós vasbelonmunikák szempontjából. A hőmérséklet ugyanis nagymértékben befolyá­solja a cement kötési, illelve a be­ton szilárdulási folyamatát. A be­tonozási munkákra már a hőmér­séklet plusz 5 fok körüli ingado­zása kedvezőtlen hatást vált kl, mert a kötési és szilárdulási idő meghosszabbodik. A másik probléma, amit megkel, lett oldani: hogyan bírják az épít­kezések dolgozói a téti hideget, ho­gyan tudnak egészségük veszélyez­tetése nélkül jó munkál végezni. Nem szükséges, hogy országos méretű építkezésen nézzük meg, ho­gyan oldották meg a vezetők és a dolgozók ezeket a problémákat. Sokkal egyszerűbb,-ha helyi példá­nál maradunk és megnézzük, ho­gyan szervezte meg a 65-ös számú Állaini Építőipari Tröszt Csongrád megyében az egyik legnagyobb léli építkezést, a hé>dmezővásárhelyi gyapotmagíatanító üzem építését. Az építkezéshez beállítottak egy hőlégfúvó készüléket, mely hama­rosan megkezdi működését. Ez • a hőlégfúvó berendezés — mint a többi hasonló berendezések — 300 ezer légköbméter épületteret mí­nusz 10 C-fokról plusz 8—10 C. fokra tud felfűteni. Ilyen módon megoldották a betonmunkáknál mu­tatkozó problémái, ugyanolyan jó­minőségű lesz a télen készült épü­let, mintha nyáron építették volna, de megoldották a munkavégzés pro. blémáját is, hiszen a dolgozók 8— 10 fok melegben akadálytalanul tudják végezni munkájukat egész­ségük veszélyeztetése nélkül. Az in­tézkedésnek ez természetesen csak az egyik része. Ez a téli építkezés éppúgy, mint a többi, a műszakiak­tól komoly szervező munkát kíván. Idejében gondoskodni kellett meg­felelő mennyiségű, kavics és homok beszerzéséről s azokat úgy kelleti tárolni, hogy álfagyásukat megaka. dályozzák. Az építkezésnél tárolt anyagokat a szabadban igyekeztek minél magasabb idomokba hal­mozni, hogy kisebb legyen a hideg levegővel érintkező felülete. Most folynak a munkálatok, hogy a ko­moly tél beállta előtt az építési te­rületet megtisztítsák minden anyag­hulladéktól s rend;behozzák a szál. lító- és közlekedő utakat. A téli építkezés zavartalan menete érdeké­ben nagymennyiségű nádpallót kel­lett beszerezni, biztosítani kellelt a habarcskészítéshez az állandó me­legvizet, a munkások számára me. legedőről kellett gondoskodni, va­lamint arról, hogy a dolgozók a munkahelyen is rendszeresen meg­kapják a forró teát, vagy kávét. Már ezekből is látható, hogy a téli épílikezés sikere érdekében igen komoly feladatokkal kell megbir­kózni. Ha mindezekhez még hozzá­vesszük az apróbb tennivalókat, mint például a feljárók állandó tisztítása, csúszásmentes állapotban való tartása, akkor méginkább lát. hatjuk, milyen nagy küzdelmet kel­lett folytatni iz időjárás viszontag­ságai ellen az építőiparban. A téli munkák biztosítása: a technikaibe­rendezések, tüzelőanyag, a fokozott szociális ellátás, baleset- és munka, védelem jelentős költségtöbbletet je­lent, ezért fontos az, hogy a fizi­kai és műszaki dolgozók a feladatok jó megszervezésével, a minőségi kö­vetelmények betartásával, a ver. senyszellem fokozásával arra töre­kedjenek, hogy a határidők megrö­vidítésével a téli hónapok munkája is jelentős új értékkel gazdagítsa n dolgozók államát. A téli munkák sikeres elvégzésé­hez a fizikai és műszaki dolgozók szoros együttműködése szükséges. Igy sikerült Csongrád megyében' is elérni azl, hogy nemcsak a hód­mezővásárhelyi gyapotmag lalanító üzem építkezésénél szervezték meg jól a téli építkezési, hanem a me. gye valamennyi építkezésénél már körülbelül 80 százalékban befejezték a „téliesítést". Persze, még sok ten­nivaló van hátra. Ellenőrizni kell az építésvezetőségeket, biztosítják-e a műszaki előfeltételeket és betart­ják-e a szociális normákat. Ez az ellenőrzés a szalcszervrzeli bizottsá­gok feladata. Hívják fel az építés vezetőség, vállalatvezelőség figyel­mét a, megmutatkozó hibákra, har coljának a dolgozók érdekeiért. Csak így tudják a dolgozókat moz. gósítani a még nagyobb eredmé­nyek elérésére, így végezhetnek jó munkát a téli építkezések sikere érdekében. Építőiparunk dolgozói az elmúlt években, a szocializmus építése so­rán, jelentősen fejlődtek. Az építő munkásság döntő része ma már tudja, hogy munkájával a saját jö­vőjét építi, még boldogabbá leszi életét. Az építőipari dolgozók érzik a nagy Szovjetunió .felbecsülhetet­len segítségét, a Párt, Rákosi elv­társ támogatását. Építőmunkásaink azzal is juttassák kifejezésre hálá­jukat, hogy határidőre, sőt határidő előtt fejezik be a téli építkezéseket, maradéktalanul teljesítik a tervet. t LŐRE A TERV SIKERÉÉRT! Az Újszegedi Kenderszövő eredményeinek íorrása: az üzemrészek jó együttműködése Az Újszegedi Kender, és Len­szövőgyár dolgozói az elmúlt hét szombatján kommunista műszakot tartottak a pártértekezlet tisztele­tére. A kommunista műszak során kiemelkedő eredmények születtek. A dolgozók lelkesen végezték mun­kájukat, a művezetők jól előkészí­tették a műszakot s a termelés nem 108.3 százalékra emelkedett — mint ahogy vállalták —, hanem 110.2 százalékos termelési átlagot ért el az üzem ezen a napon. Az üzemré­szek közölt a szövő érte el a leg­jobb eredményt, 114.3 százalékot. Az előkészítő 105.1, a kopszoló 111.3 százalékos termelési ered­ménnyel fejezte be a műszakot. Ezeket a szép eredményeket úgy tudták elérni, hogy a különböző üzemrészek segítették egymás mun­káját, s közös jó munkával harcol, tak a termelés emeléséért. Az üzemrészek műszaki vezetői együtt dolgozták ki ,a becsületműszak si­keréhez szükséges feltételeket, s azért, hogy a szövő kiemelkedő teljesítményt érhessen el a műszak alatt, az előkészítő üzemrészek már a műszak előtt fokozták a termelé­süket. A műszak sikeréért folyta­tott harc léhát már pár nappal előbb megkezdődött Harc a minőségért A termelés a cémázóbói indul ki, tehát a dolgozóknak itt kellett elő. ször emelni a termelést, hogy a kopszoló és az előkészítő is fokoz­hassa munkáját. A becsületműsza. kot megelőző két nap a kopszoló dolgozói 400 anyaggal gvár fottak többet, mint rendesen szok­tak. A mennyiség mellett azonban nagy gondot fordítottak a minő­ségre is. mert tudták, hiába adnak több anyagot a következő üzemrész dolgozóinak, ha az rosszminőségű, mert a^kor nem emelkedik a ter. melés. De nem mindig volt ez így az Újszegedi Kenderszövőben. Pár hő. nappal ezelőtt még nem sokat tö­rődtek a különböző üzemrészek dolgozói egymás munkájával. Nem számított, hogy az utánuk do.gozó üzemrész lemarad-e a tervteljesí­téssel, vagy sem, minden üzemrész csak a saját érdekeit nézte. Csak az volt a fontos számukra, hogy ők teljesítsék a tervet, „kiugorjanak" a termeléssel. Azzal már nem tö. rődtek, hogy a másik üzemrész az­ért marad le, mert nem biztosítják számára a megfelelő anyagéi.átást. Előfordult, hogy a szövőben több gép állt azért, mert nem volt hen­ger, vagy a felszerelt hengerhez nem volt megfelelő minőségű vetü­lék. Előfordult az is. hogy az előké­szítő előreugrott a termeléssel. Munkájuk minősége azonban meg­romlott, A rossz minőségű henge­rek miatt aztán a szövő dolgozói lemaradlak, visszaestek a terme­léssel. Ezt látták a műszaki vezetők s — hogy a hibát kiküszöböljék — a november 7-e tiszteletére indult verseny folyamán az előkészítőosz­tályon a minőségi munkára fektet­ték a hangsúlyt. Azoknak a dolgo. zóknak a számára tűzlek ki pré­miumot akik a jó termelési ered. mény melleit minőségi munkát is végeznek. Meg is lett a várt ered'­mény. Lényegesen megjavult a hen­gerek minősége, s ezáltal emelke­dett a szövő teremlési eredménye is. Munkában a műszaki biigád Az üzemrészek közötti szoros kapcsolat kiépítésében g a munka jó megszervezésében elsősorban ki. vették részüket az alkotmányi mű­szak megindulásakor alakult mű­szaki brigád tagjai. A brigád meg. alakulása után kezdett megjavulni az üzemrészek közötti munka, mert a brigádba bekapcsolódtak a külön­böző üzemrészek műszaki vezetői. A brigád azóta is rendszeresen tart hetenként kétszer értekezletet, hogy ott megbeszéljék előre három napra a különböző osztályok munkáját. Itt az értekezleten így minden üzemrész vezetője megtudja, hogy a másik üzemrészekben mi a pro­bléma, melyek azok a feladatok, melyeket egymás segítségével köny_ nyen meg tudnak oldani. Az értekezleteket hétfőn és szer­dán tartják. Hétfőn is együtt üit a brigád az előkészítő irodájában. A brigád vezetője Sugár Miklós elviárs. gyártásvezető, éppen a kü­lönböző cikkek gyártási számát ol­vasta fel) ellenőrizte, hogyan ha­ladlak az elmúlt három nap a munkával. A brigád tagjai beszá­moltak. hogyan haladnak az egyes cikkek gyártásával, mikor fejezik be a munkát- Utána megbeszélték, hogy azokra a gépekre, melyekről lefogy az áru, milyen új gyártmá­nyok kerülnek­A szövő művezetőin kívül az elő­készítő, fűző és cérnázó vezetői is pontosan feljegyzik, hogy milyen új gyártmányok kerülnek a gé­pekre, milyen anyagra, mikor lesz szükség, hogy előkészíthessék a szükséges anyagokat az induláshoz. Igy volt ez már az elmúlt he. tekben is, így sikerült a folyamatos munkát biztosítani az üzemben, u lecsökkenteni a gépállást, mely az­előtt sűrűn előfordult anyaghiány miatt. SüQÍtik a RagoyantaQyár vállalásának teljesítését A hétfői értekezleten megbeszél­ték a Ruggyantagyár dolgozóinak kérelmét is. A Ruggyantagyár doi. gozói vállalták, hogy évi tervüket december 15-én befejezik, a válla­lásukat csak úgy tudják teljesíteni, ha a Szegedi Kenderszövő dolgozó, határidő előtt leszállítják a meg. rendelt anyagot. Kérték, hogy a de­cember hónapi megrendelésüket de­cember 16-ig szállítsák le. A szövő művezetője határozottan felelt: ,a szövő dolgozói megcsinál, ják, ha biztosítják számukra az anyagot". A többi művezető is vál­lalta: mindent megtesznek azért, hogy a Ruegyantagvár számára leszállíthassák 10-ig az árut és ez­zel hozzájáruljanak a vállalás tel­jesítéséhez. Az Újszegedi Kender, és Len­szövőgyár dolgozói az e|íuult h a­pok során megjavították az üzem­részek közötti munkát s így emel­kedett a termelésük. Ennek köszön­hetik. hogy üzemük kapuja fölött büszkén csillog az éliizem jelvény. Nem ls akarják a büszke élüzem címet elveszíteni, s ezért most még fokozottabban segítik .egymás mun. kaját, hogy az utolsó negyedévben is jó eredményt érhessenek el, s ezen keresztül évi tervüket határ, idő előtt befejezhessék. A világ közvéleményének nyomómra a nyugati hatalmak kénytelenek tanulmányozni a szovjet békejavaslatot Megérkezett az első vagan huHadáwas Csecigrátl megyéből a Sztálin Vasműhöz Szerdán délben ünnepélyes kere­tek között érkezett meg a Sztálin Vasműhöz a Csongrád megyéből küldött első vagon hulladékvas. A szállítmányt az öntöde dolgozói vették át és az ünnepség kereteken az üzem párititkára mondott kö. szöntö beszédet Csongrád megye dolgozóinak, akik lehetővé tették azt, hogy a Vasműnek minél több nyersanyaga legyen. Az ünnepség végén Forgács Jó­zsef elvtárs. a Csongrádmegyei Hu;ladékgyüjtő Vállalat igazgatója Ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy az elő­irányzott tervüket necsak teljesít, sék, hanem túl is teljesítsék Párizs (TASZSZ). November 27­én az ENSZ gyámsági bizottsága Olaszországnak .a gyámsági ta­nácsba való részvételét kezdte tárgyalni. Ezzel kapcsolatban Zaru. bin, a Szovjetunió küldötte hang­súlyozta, hogy a kérdés megol­dása érdekében a Szovjetunió kül­döttsége félreteszi ellen vetéseit bizonyos államok felvételével kapcsolatban, azzal a feltétellel, ha Albánia. va|. a Mongol Népköztársaság­gal, Bulgáriává], Magyarország­gal, Romániával és inás orszá­gokkal szemben sem alkalmaz­nak megkülönböztetést. A gyámsági bizottság novem­ber 28-i ülésén a francia küldött­ség határozati javaslatban indít­ványozta, hogy a bizottság ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy hala­déktalanul vegye fel Olaszor­szágot az ENSZ tagjai közé. A bizottság angol-amerikai több­sége a francia határozati javasla­tot elfogadta. Igy az ENSZ gyám­sági bizottságnak imperialista többsége jogsértő módon ENSZ tagságra ajánlja Olaszországot. A mandáfumvizsgáló-bizottság ülése Az ENSZ közgyűlésének man­dátumvizsgáló bizottsága november 27-i ülésén K. V. Kiszelev elvtárs, a .Bjéorussz Szovjet Szocialista Köztársaság küldöttsége nevében Az ENSZ bizottságok ülése határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben, indítványozza, ho,gy a mandátum vizsgáló-bizottság minősítse érvénytelennek a Csang Kai Sek.féle kuomintang kormány képviselőinek az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakára szóló mandátuméi. A javaslat mellett egy küldött szavazott, ellene 5, Indonézia kül­dőiké tartózkodott a szavazástól­Az ENSZ közgyűlés gyámsági bizottsága befejezte aiz önkor­mányzatitól nem rendelkező terü­leteket kormányzó hatalmak be­számolójával kapcsolatos vitát. Ennek a kérdésnek megvitatását az lelte emiékezelessé, hogy egyes ál tömök küldöttei rámu­lattak a gyarmati népek jog. fosztott helyzetére. A vita során Zarubin elvtárs, a A közgyűlés politikai Párizs (TASZSZ). Az ENSZ köz­gyűlés politikai bizottságának no­vember 27_i ülésén folytatták az általános vitát a három hatalom j javaslatáról. Wierbldwszky elvtárs, a Lengyelország küldöttségének | vezetője amerikai lapokból vett i idézetekkel is bizonyította) hogy ' az USA vezetői állal inditotil u. n- „békehadjáratot" a közvéle­mény félrevezetésére szánták. Egyiptom küldötte felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az atom­bomba eltiltását hailaszthataHan Szovjetunió küldötte kijelentette, hogy az . önkormányzattal nem rendelkező területek népeit a kor­mányzó halalmak elnyomják és ki­zsákmányolják. A gazdasági és pénzügyi bizottság ülése Az ENSZ közgyűlésének gazda­sági és pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó bizottságában az elmaradt országok gazdasági fejlődéséről szóló vitában Gurinovics ejvlá.rs, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság küldötte rámutatott, hogy a szóbanforgó országok gaz­dasági elmaradottságának egyik alapvelő oka a külföldi monopó­liumok terjeszkedése. Ezek a monopóliumok gátolják az emlí­tett országok nemzeti iparának, gazdasági életének és kultúrájá­nak fejlődését­bizottságának ülése feladatnak tartja. A politikai bizottság november 28-i ülésén Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kül­dölte a bizonyítékok egész sorát idézte arra vonatkozólag, hogy az Egyesült Államok ellenséges magatartást tanúsít a Szovjet­unióval szemben. Lloyd, angol küldött megismé­telte a szokásos rágalmakat, valójában azonban nem vála­szolt a szovjet küldöttség egyet­len kérdésére sem, |_fULYÓiRATöK J

Next

/
Oldalképek
Tartalom