Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-25 / 249. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1951. OKTÓBER SS. PÁRTÉLET Az Egyetemi Klinikák I. pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlése megmutatta a pártszervezet munkájának ayenoesé^eit s az új vezet őség feladatait A vezetőségválasztás tapasztalatai Nem egyszer rámulattunk már; arra, hogy az elnök személyének a megválasztása egyik fontos feltéte­le a vezetőségválasztó taggyűlés si­keres lefolytatásának. De nemcsak az elnök személye a fontos e te­kintetben, hanem az elnöki meg­nyitó is. amellyel a taggyűlési be. vezeSik. Az Egyetemi Klinikák I. párt­szervezetének vezetőségválasztó lag­gyűlésén az elnöki megnyitó né­hány sablonos mondatból állott, amely nem domborította ki a ve. zetőségválasztó taggyűlés jelentősé­gét, nem hívta fel a tagság figyel­mét arra, hogy fokozott mértéiben cyakoroíja jogait: a bírálatot és önbfrálatot s fokozott éberséget ta­núsítson a jelölőbizottság javasla­tai feléit. A titkári beszámoló, amelyet Bartók István mondott el, részle­tesen tárgyalta az alapszervezet egyévi munkáját, annak eredmé. nyeiá és fogyatékosságait- Néhol talán túl részletesen is, egy-egy kérdésre többször is visszatért, ami kissé áttekinthetetlenné tette n be. számolót. Keveset foglalkozott a beszámoló a nemzetközi helyzet és a belpolitika) helyzet alakulásalva). Alig-alig beszélt a béketábor és a háborúra készülődő imperialista tábor harcáról s így nem dombo­rodhatott ki a Szovjetunió vezető szerepének fontossága sem a béké­ért folyó harcban. Ez igen komoly hibája volt a beszámolónak, mert hiszen a vezetőségválasztó taggyű­lésnek egyik igen lényeges felada­la az is, Kogy elmélyítse a Szov­jelunió iránti szeretetet és ragasz­kodást a taggyűlés részlvevőiben. Általában kevés szó esett a beszá­molóban a Szovjetunióról. A kli­nikai orvosok beállítottságának, magatartásának jellemzésénél meg­állapította ugyan a beszámoló, hogy jórészük még mindig lebe­csüli a szovjet tudományos kutatás eredményeit, dc itt sem használta fel a titkár elvtárs az alkalmat ar. ra, hogy méltassa a Szovjetunió szerepét a ludományos kutatásokban is. Megemlékezett a beszámoló öl­éves lervün'k eredményeiről — or­szágos viszonylatban, de nem be­szélt a helyi eredményekről s ami a legnagyobb hibája volt ebben a vonatkozásban a beszámolónak: tiím említette meg, hogy mit kapott ed­dig a szegedi egyetem ötéves ter­vünktől és mit kap most is, ami­kor tudvalevőleg jelentékeny épít­kezések folynak egyetemünkön­Foglalkozott a beszámoló a nép­nevelő munkával, a tömegszerveze­tek munkájával, a káderkérdéssel, ,tag- és tagjelöltfelvétellel, a belső ellenséggel vívott harccal, az okta­tással, a mindennapi szakmai és Tömegszervezeti munkával. A beszá­molónak ebben a részében mecha­nikusan érvényesült a bírálat és önbírálat. A hibák elemzése, meg­okolása helyett kissé , önmarcango­lás".szcriíen vetette fel a hiányos­ságokat a beszámoló. Pozitívuma volt a beszámolónak az, hogy a párt- és lömegszervczetj és szakmai munka terén kiváló Teljesítményt elért dolgozókat nóvszerln! megemlítette, de megemlítette azoknak a nevét is, akik rossz munkát végeztek. A titkári beszámolóhoz tizenné­gyen szóltak hozzá, azonban a fel­szólalásokban alig érintették a ve­zetőség munkáját és alig-alig szól­tak hozzá a kérdésekhez elvi szem­pontból Török János elvtárs a Gyermekklinikán folyó takarékos, sági mozgalomról beszélt, Vermes Éva elvtársnö felhívta az új veze­tőség figyelmét arra, hogy több gondot fordítson a pártonkívüli dolgozóknak az oktatásra való be­vonásába. Rácz Sándor üzemi bi­zottsági titkár a szakszervezeti munka hiányosságairól beszéli és megfogadta, hogy az új káderekkel n jövőben többet foglalkozik az üzemi bizottság. Böszörményi Ernő elvtárs megemlítette, hogy a no­vember 7-i felajánlásokkal kapcso­latban n oírf- én szakwflrvevíl bürokratikusán iór! el, nem jól szervezték meg s nem tu­datosították eléggé annak jelentő­ségéi. Nacsa Mihály elvtárs az új orvosi alapszervezet megalakulásá­val kapcsolatban rámutatott arra, hogy az egyetem fizikai dolgozói ezt nem úgy tekintik. mint vá­laszfalat az értelmiségi és fizikai dolgozók között, hanem úgy, hogy az orvosi pártszervezet megalaku­lása komolyan előbbre viszi a kli­nikai orvosok ideológiai fejlődéséi. Dr. ílalmágyi Dénes kijelentette, az orvpsi pártszervezet megalaku­lásával reméli, hogy komoly se­gítséget kap ezulán az orvosi kar szakmai munkájában is a Párttól. Bartók István elvtárs a hozzászó­lásokra adott válaszában foglalko­zott a munkaverseny és a takaré­kossági mozgalom kérdésével és annak elhanyagolásáért a szakszer­vezetet és a békebizottságot tette felelőssé. Bartók elvtársnak gon­dolnia kellett volna arra. hogy mindezekért elsősorban a pártszer­vezet vezetősége a felelős, mert hi­szen a pártszervezet feladata e té­ren is a kezdeményezés ós az ellenőrzés. A lilikári beszámolót követő vi­ta lezárása ulán az alapszervezet orvostagjai eltávoztak az új orvosi alapszervezet alakuló és egyben ve­zetőségválasztó taggyűlésére­A jelölőbizottság javaslata fö­lött aíig vol't vita. Csupán Nacsa Mihály elvtársnál kifogásolták azt, hogy kissé ideges természetű. A többi jelölteknél legfeljebb dicsérő hozzászólások hangzottak el. A taggyűlés résztvevői azzal a kije­lentéssel, hogy „ismerjük" — hely­telenül — egyhangúan clfogadiák a jelöléseket. Az Egyetemi Klinikák I alap. szervezetének újonnan megválasz­tott vezetőségére 'igen nagy felada­tok várnak- A vezelőségválasztő taggyűlés lefolyása teljes egészében feltárta a pártszervezel nagyfokú hiányosságai!. Ezeknek felszámolá­sa, megszüntetése az új vezetőségre vár. Sztahánovitla értekezlet a Gyufagyárban A Gyufagyár dolgozói lelkesen készülnek november 3-ára, mc-t ezen a napon tartják meg itt Sze­geden a III. faipari sztahánovista értekezletet. Szegedre jönnek ;.z ország különböző faipari üzemci­nek élenjáró dolgozói és sZiaháno­vislái, hogy itt kicseréljék tapasz­talataikat és kiváló munkamódsze­reiket. Az értekezleten együtt lesz­nek az ország bárom gyufagyárá­nak élenjáró dolgozói is és ériékes tapasztalatcseréjük nyomán bizo­nyára emelkedik majd üzemeikben a termelés. Az értekezleten 110 dol­gozó vesz részt. Üélelött megnézik a Gyufagyár és az Ujszegedl Láda­gyár' munkáját, utána délután meg­beszélik az eddig elért eredmé­nyeket és a látottakat. Ezen a sztahánovista gtolckczlc­ten is bizonyára elhangzanak majd olyan ériékes javaslatok, mint nem. régen a Lemezgyárban és a Tisza­menii Fűrésztelepen megtartott sztahánovista értekezleten, ahol a jelenlévők rámutatlak a meglévő hiányosságokra és annak kiküszö­bölésére. A kedden megtartott vezetőségvá­lasztó taggyűlések általában job­ban sikerültek, mint azok, amelye­ket október 18_án tartottak meg. Az eddig szerzett tapasztalatok alap­ján sokkalta jobban előkészítették, állatában a tagság 95 sz.ázttléka je­lent meg s a titkári beszámolók is tartalmasak vottak, amc'yek a tagságra aktivizáló hatást gyakorol­tak. * A Tűzoltóságnál és a Rendőr­ségnél ünnepélyes, le'kes hangulat­ban folyt le a vezetőségválasztó taggyűlés, A titkári beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. A hozzávzó lásokban kifejezésre jutott 5 bírá­lat és önbírálat. A Ielöló bizottság javaslata felett különösen élénk volt a vita, ami azt bizonyítja hogy a taggyűlésen a tae=4g ak tivitáoa az éberség tekintetében igen hatékonyan nyilvánult meg A MÁV UV II. nlapszervezeté­nek vezetőségválasztó taggyűlésén a tagság 95 százaléka jelent meu A titkári beszámoló részletese.1 foglalkozott a kül és belpolitikai kérdésekkel, a békeharr.cal es oz alapszervezet belső munkáiával. A beszámoló lölötti vita igen élénk és lelkes hangulatban folyt le, köz. ben komoly bírálatot gyakoroltak a vezetőség munkája felett. A je­lölő bizottság javaslatára éberen reagáltak és kérdéseket intéztek a jelöltekhez. A határozati javaslat hat pontból állt, amelyek mindenre kiterjedtek. A iagság jelentős munkafelajánlást is tett. • A TUzépné! a határozati javaslat 4 pontból állott, amelyet a vita során még két ponttal egészítettek ki. A javaslatok egyike kimondja a kommunista brigád megszervezé­sét. A kommunista brigád fel­adata az, hogy a hibákat a szak­mai, Párt- és tömegszervezetl mun. ka területén felkutassa és felhívja a figyelmet megszüntetésükre • A MÁV ÜV IV. alapsze-vezeté­nek vezelőségválasztő taggyűlésén hiányos volt a beszámoló. Nem foglalkozott a belpolitikai kérdé­sekkel és nem szólt az őszi csúcs­forga'om feladatairól. A tagság, amely 100 százalékig megjelent, élesen bírálta a beszámoló fo­gyatékosságait. A vitában 24 en vettek részt. • Az Egyetemi Klinikák T. alap­szervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén pártszerűtlenül fórt el az elnök, amikor az egyes jelöl­tekre való szavazás után nem kért ellenpróbát. hanem egyszerűm megállapította, hogy: „ellenvéle­mény természetesen nincs." Az el­lenpróbát az elnöknek mindenkor meg kell tennie, önkényes elnókf megállapításnak nemcsak vezető, ségválasztó taggyűlésen, de sem­mikor sincs helye Pártunk életé­ben. HOGYAN JEGYZE1 ÉLJÜNK I. RÉSZ Megkezdődötta pártoktatási év. Párttagságunk ég a pártonkívüli dolgozók legjobbjai hozzáláttak a tanuláshoz, a marxizmus-leniniz­mus ismereteinek elsajátításához. Különböző oktatási formákban ta­nulnak az egyes elvtársak, de le­gyen az alapfokú politikai iskola vagy káderképző tanfolyam, egy­aránt felvetődik sok elvtársnál a kérdés: hogyan kell helyesem jegy­zetelni? Sokan most ismerkednek meg a jegyzetelés munkájával, má. soknak van ugyan már ezen a té. ren gyakorlatuk, de érzik, hogy magasabb színvonalon tanulnak, s ennek következtében a jegyzetelés eddig alkalmazott formája kezdet­leges, nem nyújt elegendő segítsé­get az anyag alapos áttekintésé­hez, megismeréséhez, rögzítéséhez. Felvetődik ez a kérdés különös­képpen a középfokú káderképző tanfolyamokon tanuló elvtársaknál. Igen sok elvtársat vontunk be ebbe az oktatási formába, akik az el­múlt évben középfokú politikai is­kolán tanullak, s most ezen az ok­tatási formán sajátítják el maga­sabb színvonalon a politikai gazda­ságtan, a párttörténet, vagy a Sz:á­FORRÁSKÚTI ÖSZ Minden évszaknak megvannak a maga szépségei. Legszebb talán a nyár, duzzadó, sárga kalászaival, a gabonatáblák ringó rengetegével. De szép az ősz is. Mclrgbarnán fordul ki a föld az eke alól, a ho. mokos vidékeken pedig — Szeged környékén is — rozsdabarnára szí­nezik a tájai a szüretelésre váró szőlővenyigék és a zöldből pirosba, sárgába forduló levelek alól édes fürtök mosolyognak elő. Szép a természet de mégis talán a legszebb benne, amit szor­gos emberi kezek formállak rajta. Nézz csak körül például Forráskú­lon. Milyen szépen fehérlenek hosz­szú sorban, piros, új tetejükkel a nemrégen épült kis családi házak. Negyvenöt ház sorakozik egymás mellett s bennük 45 család éli a maga boldoggá, vált életét. A terv, ötéves tervünk tette őket ilyen boe­doggá. A terv, amelyet a Párt adott a dolgozó népnek s amely maga gondoskodott arról is, hogy 40 ezer forintos költségből új artézi kút üdítse f riss vízzel a község lako­sait. Forráskúlon máskor is ilyen volt az ősz: a fák levelei éppenolyan sokszínűre torkúivá hullottak le. mint az idén s az ökörnyál is ép­penüyen ezüstösen csillogott a le­vegőben, mégis mások benne az em­berek. Űj község lett — a szó szo­ros értelmében is, hiszen az elmúlt esztendőben szüntették meg tanya, központ jellegét. Nemcsak formá­lis kérdésnek tekintette ezt népi de. mokráeiánk, hanem gyakorlati elő­nyöket biztosított vele. Nem kell már 17 kilométeres utal meglenni, mint azelőtt, amikor a dorozsmai községházán intézhették csak ügyes­bajos dolgaikat. Most a mintegy ]C,0 ezer'forintos költséggel épült szép, új tanácsházán gondosan el­rendezik minden becsületes dolgozó ügyéi, * Hét esztendeje már, hogy akár. milyen szépen sütött is a Nap, nem találtak benne gyönyörűséget For­ráskút dolgozó parsztjai. Hogyan is találtak volna, hiszen nyomta őket az élet minden gondja-baja, Ím hí kok kizsákmányolása és a „Sza­bad királyi város" uraitól rájuk ve. tett földhaszonbér. A városba hó. napszámra sem járlak, mert, ha utazni akarlak volna valahova, ak­kor Dorozsmára kellett bemenniük, hiszen a legközelebbi vasútállomást, a balástyait lehelellen volt megkö­zelíteni út hijjdn. Ha meg véletle­nül beleg akadt egy családban, ak­kor orvosra csak Bordányban akad. lak, ami éppen nyolc kilóméter ide. Mostmár vígan zörögnek a jó kö­vesúton a kocsik Baláslyára: még a háromíves tervben elkészült a be­kötőút. A beteg sem hal meg, mire orvoshoz jutnak, mert korszerűen felszereli rendelővel ellátott orvos­lakás épült a faluban. Más ea as élei, szép ez az élet. Igy tartja ezt minden becsületes dolgozója Forráskútnak, különösen azok, akik még ennél is szebbet akarnak és éppen ezérl tcpmelöcso­porban közösen fognak össze. A Pe_ tőfi-tssesben ölvén család építheti a maga boldog jövőjét az állam leg­messzebbmenő támogatásával, ame­lyek közül elég, ha a tehénlörzset, meg a disznólörzset említjük meg a sok kisebb-nagyobb segítség, takar. mányellá'.ás, adókedvezmény mellett. Nem vár ezért hálát az állam, de azt elvárja, hogy jól gazdálkodjék minden tag ezzel a vagyonnal és saját maga derűs élete, még szebb jövője érdekében odaadó munkával dolgozzék. Olyan munkával, amely­re a csoport kommunistái mulatnak példát, mint Szabó József, vagy Pintér Elek, akiknek munkaegysé­gein megmutatkozik a szorgalom jólfizető eredménye. De példát mu­tat maga a csoport fiatal elnöknője: Szabó Maliid is. .4 még szebb élet útját járja a Béke.termelöcsoport 54 és a Hala­dás-termelöcsoporl 24 családja is, most pedig a falu legjobb, legvilá­gosabban gondolkodó dolgozó pa­rasztjai közül még újabbak léptek erre az útra. Kisparasztok és kö­zépparasztok egyaránt vannak köz­lük, hiszen közös az érdekük: a bé­kés, még boldogabb, zavartalanabb élet. maguk és családjuk nyugodt jövője. Ezért jelentkezett az új cso­port megalakításához a 19 holdas Tóth Molnár József, a 12 holdas özv. Kormos Kálmánná, a 7 holdas _ Dudás István és a 10 holdas Veres i Mihály is a többi között. Aa Ssai ég gyakran beborul és gonosz, sötél felhők takarják el a Nap langyos sugarait. Ilyen go­nosz, sötét erűvel szerelnék clta. karni a dolgozó parasztok szeme elől Pártunk, népi demokráciánk él­tető meleg napjának sugarait a falu ellenségei, a kulákok is. Hiába búj. nak méír azonban össze komorló fe. keteségbe, mert a dolgozó parasz­tok elöl ma má,r nem lehel elrej­teni az igazságot, amelynek tüze. át. tör sötét szándékaikon. Megkísérlik azcrl, hogy ott ártsanak, ahol cenk tudnak. Pesti Menyhért, a forrás­kúti tanácselnök asztalán kis zacs­kók sorakoznak. Benne vetőmagok, rajta nevek. Minták ezek a vetésből. Az egyiken Rózsa Mátyás nevét ol. vashatjuk. Szölö- és földbirtokos kulákja a községnek. Megnézzük a zacskó búzaszemeit. Legfeljebb, ha 28 százaléka alkalmas vetésre. Így tenné tönkre jövő évi termését Ró­zsa Mátyás, igy alcarja megkárosi. tani a dolgozó népet. — Vagy nézzük meg ezt a má­sik zacskót — mutatja Pesli elv. társ és olvassa is róla hangosan a nevel: „Csányi Péter". Ismert harminc holdas kulákja a falunak, aki most is letartóztatás­ban van szabotáld* miatt, Aminl azonban mondani szokták: nemesik messze az alma fájától. Ezt bizo­nyítja a zacskó tartalma. Csányi Péter kulákbirtokán a fia meg a lánya igyekezett ugyanis megkáro­sítani a nép államát. — Egy, kellő, három ... tiz ... húsz . .. ötven ... száz — számol kf a zacskóban lévő szemekből Pesti elvtárs. Aztán újból számolni kezg. Azt nézi, hogy mennyi ebből alkal­mas a, vetésre. Itt azonban nem jut tovább tizenhétnél. Ilyen szemetes, rossz vetőmagot .szórt volna a föld­be a Csány-család, mert annak örül­nének, ha minél kevesebb teremne a dolgozók ellátására. Megvetik őket a falu becsületes dolgozói, de a falu megvetése mel­lett a törvény erejével is le kell súj­tani rájuk. A nép állama nem is tűri, hogy szabadon garázdálkodja. janak a Csányi, meg a Rózsa-féle kulákok! Nyugodtan ülhet motor­kerékpárjára Kasza József, vagy a többi becsületes dolgozó paraszt, mert a jól végzett munka jutalmát nem veheti cl töle a kulákmesler­kedés. Bízik ebben Forrásleút dol­gozó népe cs örül a gyarapodó új életnek. Talán sokak szemében nem nagy dolog, de mégis sokat jelent az a puszta szám, hogy Kasza Jó­zsefen kivül még tizenkét olyan be­csületes dolgozó parasztnak van mo­torkerékpárja Forráskúton, akik a felszabadulás elölt nem is álmodlMt. tak róla. Kerékpár pedig szinte majdnem minden házban van, sőt nem egy helyen kü'ön az ember­nek, meg az asszonynak is. Vidáman szaladnak ezekkel a ke­rékpárokkal. mert a jó munkával elvetett őszirozs, Sszibúza a biztos élet kenyerét sarjadta a föld alatt. Ezért szép ez az ősz Forrásüúlon, ahol most csurran a szőlő édes leve, de ezért szép mindenütt szabad or­szágunkban és ezérl lesz szép a tél is, mint valamennyi napja békfs, építő életünknek. (lőkós) lin elvlárs életrajzának ismeretévet kapcsolatos kérdéseket. De vaiion csak az a probléma elvtársaink számára, hogy hogyan jegyzeteljenek? Nem, nemcsak ezl Sokan vannak még olyanok is, akik nem ismerték fe! kellóképpen a jegyzetkészítés fontosságát, azt valami kiilön, mellékes feladatnak, sőt vannak olyanok is, akik vala­miféle felesleges többlet munkának tekintik­Meg kell magyaráznunk ezeknek az elvtársaknak a jegyzetkészítés fontosságát A különböző oktatási formákban tanuló elvtársaknak kí­vánunk segítséget nyújtani moft meginduló cikksorozatunk útján, amelyben ismertetjük majd a jegy­zetkészítéssel kapcsolatos tudni, valókat. Mai első cikkünkben megvizsgál, juk, miért van szükség a jegyzet­készítésre ? Fentebb már említettük, hogy sokan felesleges és külön feladat­nak tekintik a jegyzetelést. Nem így vélekednek azonban azok aa elvtársak, akik tapasztanák már, milyen döniő segítséget nyújt az anyag elsajátításában a jegyzetké­szítés. Nem lehet elkülöníteni a jegyzetkészítést és a tanulást. Hely. telenül látják a jegyzetkészítés je. lentőségét azok, akik így véleked­nek: „minek jegyzeteljek, hiszen a jegyzetelés csak elveszi az időt a tanulástól " Miért készítünk tehát jegyzetet? Azért, mert a jegyzet, készítés a tanulás fontos eszköze, azért, mert ha a megtanult anyag lényegét írásban lerögzítjük a sa­ját szavainkkal (nem másolva az irodalomból), akkor alaposabban el­sajátítjuk és maradandóbbá tesz­szük számunkra az anyagot- A jegyzetkészítés hozzásegít bennün­ket ahl^z is, hogy meg tudjuk kü­lönböztetni a kevésbbé fontos kér­déseket a lényege* kérdésektől, te­hát önálló gondolkodásra nevel, fejleszti kritikai érzékünket. Gon­doljuk csak meg, ahhoz, hogy az anyag lényeget írásban lerögzít­hessük. azt meg is kell értenünk. Míg abban az esetben, ha csak ol­vassuk az anyagot, esetleg átfut­hatunk a lényeges kérdéseken, nem látjuk az összefüggéseket az egyea kérdéseik között- A jegyzetkészítés hozzásegít bennünket ahhoz is, hogy egészében és összefüggései­ben is világosan lássuk a megta­nulandó anyagot. A fó jegyzet ezenkívül meg­könnyíti az anyag ismétlését, se­gítséget nyújt az előadások elké. szítéséhez, lehetővé teszi, hogy mér tanulás közben lerögzítsük példáui azokat a saját munkaterületünkről vett konkrét példákat, amelyek slá. támcrrtjfk ez egyes elvi Fürdése­ket. Ne tekintsük tehát a jegy ré­téiért felesleges munkának, mert tapasztalni fogjuk, hogy jegyzetké­szítés nélkül nem tudunk eredmé­nyesen tanulni. A következő, pénteki számunk­ban megjelenő cikkünkben a jegy­zetkészítés technikai munkájáról, a jegyzetelés különböző formáiról számolunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom