Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

ICLH ftGTADORS ZlG Csongrád megye megszilárdította harmadik helyezését a megyék begyűjtési versenyében A szegedi kereskedelmi vállalatok dolgozói is több és jobb munkát ígérnek Rákosi elvtársnak november 7-re AZ MDP CSONGRADMEGYEI PA RTB I Z OTT S AG A N A K LAPJA VII. ÉVF- 246. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER 21. Tanácsunk egy esztendeje írta: DÉNES LEÓ, a Városi Tanács VB elnftke Holnap lesz egy esztendeje an­nak, hogy a helyi tanácsokat a ma­gyar dolgozók megválasztották. Népköztársaságunk Alkotmánya fektette le tanácsrendszerünk épü­leiének alapköveit; ezáltal lettek a magyar dolgozók végérvényesen az államhatalom birtokosai. Munkás­osztályunk a helyi tanácsokon ke­resztül az államigazgatás munká­jába bevonta szövetségesét, a dol­gozó parasztságot és kezébe vette a népgazdaság fejlődésének tervszerű vezetését és irányítását. Pártunk mindig nagy gondot for­dított a szegedi várospolitikára is. A_ felszabadulás után következő második évben, amikor még a köz­gyűlési terem párt villongások szín­helye volt s az egyes partok leg­főbb ténykedése a pozíciók elnyeré. sében merült ki — pártbizollságuns; már akkor hároméves városfejlesz tési tervet dolgozott ki. Az előző közigazgatásban a leg­döntőbb változás a szocialista ti. pusú államszervezet megvalósításá­val most egy esztendeje indult meg. Már előzőleg rendeztük városunk évtizedes problémáját, a tanya-kér­dést olyképpen, hogy a szétszórt la. nyavilág egyes pontjait nyolc ön­álló községgé alakította kormá­nyunk; Domaszék közsóg alakítása pedig most folyik. Erre szükség volt, mert ezek a települések, amíg a városhoz tartoztak, nem tudtak kellően fejlődni, így pedig lehelő­ség nyílt arra, hogy a maguk poli. likai és kulturális életüket folytat­hassák. Azokat a hatalmas feladatokat, amelyek a tanácsok előtt állanak, nem végezhetjük el az összes dol­gozók támogatósa nélkül. Minden eddigi eredményeinket Pártunknak, a szegcdi dolgozók munkájának, a tömegszervezetek támogatósának kő. szönhetjük. Értünk el bizonyos eredményeket a begyűjtési munkában, így megyei viszonylatban a kenyér, és takar­mánygabonában az elsők vagyunk, de országos viszonylaiban i® szép helyezést értünk el. De nem mond hatjuk ezt el az őszi kapások, a kukorica, de különösen a burgonya Ó3 a napraforgó begyűjtése terén. Szervezettebben kell dolgoznunk, hogy a künnlévő feleslege® gabona bekerüljön az állami raklárakba. A tszcs-fejleszlés terén is értünk e) eredményeket. Területünkön 16 tszcs működik (ezek közül 6. I. tí­pusú Iszcs), közel 800 taggal, 3000 hold földön. Ezek három kivételével a tanács fennállása ólia eltelt egy év alatt alakullak. A város pénzgazdálkodása ren­dezett; a mult évben a költségve­tés 16.5 millió forintot tett ki — de az év folyamán kapotl fontosabb feladatok elvégzése, a tanács hálás körének kibővülése folytán már az ezévi költségvetés előirányzata több, mint kétszeresére emelkedett. A takarékossá.? szem elölt tartásá­val, a tervszerű munka folytán a folyó évben eddig az előirányzat­tal szemben több, mint 1 és félmil­lió forint megtakarítást ériünk el. Az 1952. évi költségvetés pedig már közel 36 millió forintot tesz ki. Az adócsoport munkájában^ — szem előtt tartva népi demokráci­ánk politikai irányvonalát — az adóterhek túlnyomó részét az osz­tályellenségre hárítva, eredményes munkát végzett, kitűzött tervét tel jesílelte. A tanács közvetlen irányítása Cs ellenőrzése alá tartozik 10 ipari, 9 szolgáltató, 1 mezőgazdasági, 3 kereskedelmi vállalat, _ amelynek fejlődése egyenes vonalú; — ön­költségük csökkentése mellett a ter­melékenységüket állandóan emelik. Megemlítem, hogy ezekben a vál­lalatokban a dolgozók 87 százaléka áll munka versenyben, a felajánlá­sokat eddig mind teljesítették. A ta nács ezeknek a vállalatoknak anyagellátásában közreműködött. Meg kell teremlenünk annak elő. faliételeit, hogy az összes, váro­sunkban található, a nagyipar által nem hasznosítható hulladékanyag­ból kisipari eszközökkel _ népgazda­ságunk előmozdítására újabb nagy mennyiségű közszükségleti cikkeket gyártsanak. Ezért segítjük elő a kisipari termelőszövetkezeteket. A tanács megalakulása előtt Szegeden 4 kisipari termelőszövetkezet volt; a mai napig ezek száma 19-re emelkedett, ?. benne tömörült ipa­rosok száma közel 800 fő, amely az össziparosságnak 40 százalékát te­szi ki. Pártunk politikai irányvonalát szem előtt tartva a tanács minden munkáját úgy irányítja, hogy az közvetlenül a dolgozók érdekeit szolgálja. Igy például bár a Tex. tilkombinát, a Szegedi, vagy az Új. szegedi Kendergyár nem tartozik is a tanács hatáskörébe, munkáju­kat mégis ludja a tanács segíteni azzal is, hogy gondoskodik arról, hogy a dolgozók megfelelő közieke. dési eszközökkel, könnyebben tud janak ezekbe az üzemekbe eljutni. A szabadon árusított kenyér le­hetővé teszi, hogy minden dolgozó több kenyeret szerezhessen be ma. gának. Ha akadlak is nehézségek, amelyek a hús- és zsírellálás körűi tapasztalhatók, azok visszavezethe­tők az elmúlt aszályos évek rossz terméseire, a multévi begyűjtés leljesílésére. De hozzájárullak eh­hez a megnövekedőt! igények is. A régi világ munkanélküli tömege — amely akkoriban úgyszólván semmit sem fogyasztott — ma a termelésben dolgozik, megnöveke. deli igényekkel került be a fo. gyasztók, rendszeresen ellátandók közé. De a hiányosságoknak oka volt a munka rossz megszervezést ia, amelyek a legfelsőbb szervektől a város jegyoszlójáig a fokozott feladatok végrehajtásában megmu­laikozlak. Támogatja a tanács a dolgozók továbbképzésének ügyét is. Meg kell említenünk, hogy a házibizalmi in­tézményt is megalakította a tanács, amely nagyban hozzájárutt ahhoz hogy a dolgozókat közelebb hozza a tanácshoz. Az eddigi eredményeket úgy tud tuk elérni s a következő feladato­kat elvégezni, hogy munkánkban nagy Pártunk irányításává!, veze­tésével, ellenőrzésével támogatói! bennünket; a tanács rendelkezésé re bocsátotta áldozatos, öntudatos népnevelőinek ezreit. Bekapcsoíla r­tanács munkájába a tanácstagokat, akiké) a dolgozó nép legjobbjaibót választottak; a tanácstagok a rá­juk bízott feladatokat az állandó bizottságokban és albizottságokban végezték el. Az elért eredmények melleit és az eddigi lapaszlalalok nyomán a tanácsnak még igen sok hiányos­sága van, amelyeket az elkövetkező időkben — ha feladató! jobban akarja ellátni — helyre kell hoz­nia. Ilyen hiányosság többek kö zölt az is, hogy a tanácsapparálus­ban dolgozókat nem neveilük har­ciasabb szellemben; nem szabadna elnézni semmi lazaságot, az állam­fegyelem legkisebb megsértéséi sem. Meg kell javítanunk a ta­nácsapparátus dolgozóinak viszo­nyát a munkához ési az elvégzendő feladatokhoz ós ezért szociális ösz szetételükel javítanunk kell. Rákosi elvlárs a tanácsok egyik alapfeladatává tette a mezőgazda­ság szocialista átalakításával kap-1 csolatos tennivalókat. Növekvő szá­mú ipari dolgozóink ellátása, az ötéves új népgazdasági tervünk ha­talmas anyagszükséglete kötelezővé teszi számunkra a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Termésátlagunk emelése csak a nagyüzemi gazdálkodással, gépesí­téssel érhető el. Fokozott népnevelő munkával, a meglévő termelőszö vetkezeti csoportok megszilárdítá­sával. azok termésátlagának növe­lésével, a tanács dolgozó paraszt tagjainak példamutatásával^ kel! meggyőzni a dolgozó parasztaágota szövetkezeli gazdálkodás előnyeirőj A tanácsi munka egyik előttünk álló legfontosabb konkrét feladata a begyűjtés. A kukorcia , burgonya-, napraforgó-, élőállat-, baromfibe. gyüjlés terén jelentós hiányosság van; szervezettebben kell dolgoz­nunk, mert egészen bizonyos, hogy parasztságunk míg rendelkezik fe­lesleges gabonával is. Ezeket a dol­gozó parasztokat meg kell győzni, hogy feleslegük bekerüljön az al­lam raktáraiba. Itt is a kulák-agi tációnak tudható be. hogy vannak igaz, hogv nem sokan —, aki­ket a begyűjtés elmulasztása miatt 5_10 százalékos kártérítéssel kel­lett suj tanunk s akiken ezt be ís fogjuk hajtani, mert világos, hogy nem saját jól felfogott érdekükben cselekszenek így. hanem ellenséges befolyás alatt állnak. Kemeny kez­zel fogjuk kezelni ezt a kérdést; a kulákokat kényszeríteni fogjuk kö­telezettségük tejesítésére. Nekünk az összes hátralékokat október 31 lg be kell gyűjteni. Itt az állandó bi­zottságok jó munkájának, a ta­nácstagok példaadásának, a széles. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének harmadik negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés és az áruforgalom fejlődé, sét, a beruházások, valamint a dol­gozók anyagi és kulturális színvo­nalának emelkedését 1951 harma­dik negyedévében a következő ada. tok jellemzik: Ipar 1951 III. negyedévében az egésiZ gyáripar a termelési tervet 99.4 százalékra, ezen betül a nehéz­ipar 98,5 százalékra, a küny­nyűlpar 101-2 százalékra, az élelmezési ipar 98.4 százalékra teljesíteite. Az egész gyáripar 1951 III. ne­gyedévi termelése 24 8 százalékkal volt több, mint 1950 III. negyed evében — ezen belül a nehézipar termelése 32.2 százalékkal, a köny. nyüiparé 19.8 százalékkal, az élel­mezési iparé 11 százalékkal emel­kedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 12.4 százalék­kal, a kohászaié 32.8 százalékkal, a gépgyártásé 49.4 százalékkal, az cpílőanyagiparé 22 3 százalékkal, a textiliparé 14 százalékkal emelke­dett a mult év azonos időszakához képest. Az év III. negyedében az egyes iparcsoportok tervleljesítése a kö. étkezőképpen alakull: iparcsoport: 1951 III. ne­gyedének terv­teljesítési %-a Bányászat 90.2 kohászat _ 99 6 gépgyártás 97.4 erősár" my berendezés 99.7 gyengeáramú berendezés 100 finommechanika 103 tömegcikk 111-1 javítóműhelyek 108.2 viliamosenergia 99.7 Epító'anyagipar (építésügyi és könnyűipar! minisz­térium cgyüti) 92-3 vegyészet 100.6 gumi 92.4 Nehézipar összesen 98.5 fa 91-9 papír 1Ö3 nyomda 10.3 (extil 101 bőr és szőrme 100.6 ruházat 104.2 Könnyűipar összesen 101-2 élelmezés 98.4 Gyáripar összesen 99.4 Az egye® minisztériumokhoz tar­ozó iparvállalatok III. negyedévi 'ermeiési tervüket a kövelkezőkép. •>en teljesítették: minisztérium: 1951 III. ne­gyedének terv. teljesítési %-a: bánya, és energiaügyi minisztérium 96.3 kohó- és gépipari minisziérium 100 könnyűipari minisztérium 101.7 élelmezést minisztérium 98.4 építésügyi minisztérium (építöanyagipar) 88-4 közlekedés és postaiigyi minisztérium 103.5 A fonlosabb iparcikkek termelé­se 1951 III. negyedében 1950 III. negyedéhez viszonyítva a követke­zőképpen alakult: cikk megnevezése: 1951 III. negyed 1950 III. negyed százalékában szén 117.5 vas és acél 119.6 csztergagcDck 130-9 mozdony (közforgalmi vasúti vontató) 128.1 vasúti teherkocsi 70.2 tehergépkocsi 198-3 motorkerékpár 192.1 kerékpár 117.9 traktor 95.1 villamosforgógépek 161.4 Izzólámpa 117.7 rádió vevőkészülék 125-3 varrógép 121.6 viliamoseneigia 117.1 gép- és motorolaj 134-4 | gépkocsi abroncsköppcny 128.6 tégla 111.8 mész 908 cement 113.4 húzottüveg 1126 pamuiszövef 106.2 gyapjúszövet 116.9 selyemszövet 110.3 len- és kenderszövét 107.4 selyemharisnya 149 pamutharisnya 128 bőrcipő 120 férfiöltöny H9.1 nöl kabát 123.1 liszt 108.6 szesz 150.8 cigaretta 149.4 édesipari készítmények 142.5 szappan 117.8 SSj.'fa 131.4 Terven felül a III. negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, acél­nyersvasat, vasöntvényt, kovácsolt acélt, gőzmozdony!, motorkerékpárt, eyalugépel, fúrógépel, marónálront', foszforműtrágyát, kőszénkokszot növényvédőszert, gép- és motorola­jat, ballonruházatot, furnért, öntött­üveget, pamuiharisnyát, szeszt, sört, malálát. keményítőt, cigarettát, stb. gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mu. tatkozik a szén, nyersolaj, tőzeg, timföld és hutaaluminium, martin­acél, hengerelláru, acélöntvény, mo­torvonat. marógép, traktor, vasúti személykocsi, vasúti teherkocsi, ke­rékpár, tehergépkocsi, autóbusz, gépkocsi abroncsköpeny és tömlő zsírszalonna, tej és vaj termelésé­ben. Építőipar Az építőipar 1951 III. negyedévi termelési tervét 100 5 százalékra, ezen belül a magaaépítőipar 104.8 százalékra, a szerelőipar 108.9 szá­zalékra, a mélyépítőipar — részben a szeptemberi esős időjárás követ. kezlében — 02.4 százalékra teljesí­tette. Az egyes minisztériumokhoz lariozó építőipari vállalatok III ne­gyedévi termelési tervüket a követ­kezőképpen teljesítették: Építésügyi minisziérium 105 szá­zalék, közlekedés, ós postaügyi ml. nisztérium 90.6 százalék. Az ipari miniszlériumok vállala­tai III. negyedévi tervüket saját re zsiben végzett építkezéseknél 81.7 százalékra teljesítették. Az építőipar termetese 1951 III- negyedévében mull év ha­sonló időszakához képest 121.1 százalékra, ezen belül a ma­gasépí'őiparé 107.9 százalék, ra, a szerelőiparé 142.6 száza­lékra, a mélyépítóiparé 137 szá­zalékra emelkedett. A tervidőszakban tovább fokozó­dott az építőipari munkálatok gépe. sílísc. A földmunkáknak az előző negyedévi 30 százalékkal szemben 44 százalékai, a betonkeverési mun­káknak az előző negyedévi 80 szá­zalékkal szemben 85 százalékát gé­pek segiiségével végezték. A Szia­hánov-m ód szerrel végzett falazíts részaránya a mult nogyedévi 34 százalékról a tervidőszakban 39 százalékra emelkedett. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magas, és mélyépílőipari vál­lalatok fejlődése ebben a negyed­évben ®em volt kielégítő. Negyed­éves tervükei nem teljesítetlek. Mezőgazdaság A tervidőszakban befejeződlek az aratási és cséplési munkák. A jó időjárás, a fejlett agrotechnikai el­sajálítások szélesebbkörü alkalma, zása és a társasgazdálkodás kiler. jedése következtében a betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlha­ladta a sokévi átlagol­Az állami gazdaságok termésátlaga kenyérgabonában átlag 13 százalék, kai, a termelőszövetkezeteké nyolc százalékkal magasabb, mint az egyéni gazdálkodóké. A többi főbb növényeknél is jó termést értek el. Árpából 32 százalékkal, zabból 37 százalékkal, kukoricából és cukorrépából mintegy 60 szá­zalékkal. burgonyából több mint 100 százalékká] magasabb a termésátlag, mint az előző évben. A másodnöványek veiéslerülele kétszerese az elmúlI évinek. A me­zőgazdaság gépesítése tovább foko­zódott. Az előző év azonos idősza­kához viszonyítva a gépállomáso­kon a traktorok száma 47 száza­lékkal, a vontalóké 43 száza­lékkal, az aratógépeké 188 szá­zalékkal nőtt meg. A tervidőszakban jelentősen erő­södött a szocialista szektor. A ter­melőszövetkezeteknél az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a családok száma közel három­szorosára, szántóterületük két és félszeresére emelkedett. Közös állatállományuk azonban az elmúlt évihez viszonyítva csak mint­egy halvan százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok szántóte­rülete egy év alatt több mint 31 százalékkal emelkedett. Állatállományuk 26 százalékkal több. mint egy évvel ezelőtt­A cséplési munkák elhúzódása és a csapadékos időjárás következtében a lalajmunkák végzésénél ós az öszi velősnél bizonyos késedelem mutat­kozik. körű aktivahálózat kiépítésének, a dolgozó parasztság szervezett fel­világosításának segítségével fogjuk megoldani ezeket a kérdéseket. Gondoskodnunk kell arról is, hogy dolgozó parasztságunk megismerje a rendeleteket, ismerje kötelezett­ségét és az előnyöket is, amelyek ennek teljesítésétől reá származ­nak. De a hazafias kötelességét ed­dig még nem teljesítő dolgozó pa­rasztságot is kötelezik a törvények, az államfegyelem. A másik legfontosabb, konkrét feladata a tanacsnak az, hogy vá fosunkban a mezőgazdasági mun­kálatokat, a betakarílást, szántást, vetést — a mélyszántás kivételével — legkésőbb október 24-ig minden erővel befejezzük. Tervünket így ütemezlük be és ezt ellenőrizni fog_ juk. A betakarítási munkálatokban nem állunk rosszul, de a többi munkánkban sok hiányosság mu tatkozik. A szán Iá®-vetési munkákban erő­sen lemaradtunk, a tanács sem ké. szült fel kellően erre, munkájának tervszerűbbnek kellett volna lennie. Az elkészített ütemtervet kemé­nyebb kézből kellett volna betar­tani és meg kellett volna szün­tetni az államfegyelem, a tervfe. gyelam terén mulalkozó minden lazaságot. Tanácsaink példaképei a szovie lek. Ha nem is érlük még el fejlő­désünknek azt a fokát, amelyen a szovjetek állanak, de mi is ezen az úton haladunk. Munkánkban foko­zatosan ki kell domborodnia az osz­tályharcos jellegnek, a munkásosz tály s nagy Párlunk vezető szere­pének. Ha még ezen a léren hiá­nyosságok vannak is, azon le­szünk, hogy ezt a lemaradást be­hozzuk. A tanács munkamódszere ezért pártos, harcos jellegű lesz. A fokozottabb önállóság, az állam­fegyelem jobb megszilárdítása, * bürokrácia kiküszöbölése soron kö­vetkező feladatai közé tartozik; munkamódszere a tervszerű mun­kán, ellenőrzésen kell, hogy ala­puljon. A tanácstörvény kimondja: ..Feladatunk, hogy a felszabadító Szovjetunió példája nyomán tovább fejlesszük Népköz társai-águnk ál­lamszervezetét, tökéle'esílsük mű­ködését, hogy betölthesse azt 0 nagy feladatot, amely a munkások é« dolgozó parasztok ál'amára 8 szocializmus építésében hárul'1. Azért ünnepli ma minden hazá. ját szaretó, becsületes magyar örömmel és tiszta szívvel a laná csok első évfordulóját és támogatja teljes erejével a tanácsot, mert tii. zik benne, tudja, hogy minden mun­kájában nagy Páriunk és szeretett Rákosi elvtársunk konkrét útmuta­tásait tartja szsm előtt. Tanácsunk igyekezni fog méltó lenni erre a bi­zalomra a szegedi dolgozók érdeké, ben kifejtett eredményes munká. jávai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom