Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-19 / 244. szám

2 PÉNTEK, 1951. OKTÓBER 19A SZOVJET KORMÁNY NYILATKOZATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA SZÁMÁRA Moszkva (TASZSZ). A azovjef sajtó m> közli a szovjet kormanynak az Egyesült Államok kormánya számára tett nylla.kozatát. A közlemény a következőket mondja: Október 5 én A. Klrk, az Egyesült Államok nagykövete felkereste VI6Ínszkijt, a Szovjetunio külügyminiszterét és az Egyesült Államok kormányának megbízásából szóbeli nyilatkozatot tett elölte a koreai helyzet és a szovjet amerikai viszony kérdésében. Október 15-én Visinszkij fogadta Cummlngot, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét, aki az Egyesüli Államok moszkvai nagykövetét helyettesiti annak távollétében és a következő nyilatkozatot tette előtte. A nyilatkozat szövegét átnyújtotta Cummingnak: — Október 5 én saját kérésére fogadtam A Kirket, az Egyesült Államok Szovjetunióban működő nagykövetét, aki kijelentette, hogy meg szeretné vitatni az országaink közötti kapcsolatok megjavításának kérdését. Ennek során a nagykövet közölte, hogy az Eevesült Áramok kormánya felhatalmazta, kérje, hogy hozzák a szovjet kormá íy tüdomására azt a nytlatokozalot, amelynek meglételével e keidéssel kapcsolatban megbízták és hívják fel rá magának Sztálin generaliszszimusznak a figyelmét. A nagykövet ezután terjedelmes, hét-nyo'coldalas nyi'aikozatot olvasott fel. Mikor kifejeztem azt a kívánságomat, hogy adja ál a nyilatkozat szövegét, a nagykövet —• ceodálkozásomra — kijelentette, hogy utasilásai érielmében a nyilatkozatot csupán szóbeli formában kellett meglennie és írásbeli szövegét nem hagyhatja nálam. "I A. Kirk által tett szóbAl nyL latíkozat tartalma alapjában véve a kővetkező voltfi) N. Kirk által felolvasott nyilat/ kozat rámutat arra, hogy a koreai kérdés jelenleg a legélesebb és legveszélyesebb nemzetközi kérdés, amely haladéktalan megoldást követel. Az amerikai kormány óriási jelentőséget tulajdonit a koreai fegyverszüneti tárgyalásoknak, az a véleménye, hogy a fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetele lehetővé lenné a többi megoldatlan és nemzetközi viszonylatban feszültséget előidéző kérdés rendezését és kilátásokat nyitna a Szovjetunió és a2 Egyesült államok viszonyának megjavításéra. A nagykövet kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya reméli, a szovjet kormány elősegíti e tárgyalások pozitív befejezését. Kirk azonban — azzal párhuzamosan, hogy a szovjet kormányhoz ilyen felhívással fordult é, közreműködését kérte — eléggé furcsa célzásokba bocsátkozott valamiféle „kellemetlenségekről" a Szovjet unió és az Egyesült Államok között e tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén. A nagykövei közölte azt Is, hogy az amerikai parancsnokság ellenzi, hogy Keszonban megvitassák a tűz. szünet vonala megbatarozásának kérdését. Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés politikai jellegű. fo \ A nyilaik arat figyelmet szen/ lel a szovjet amerikai kapcsolatok kérdésének is. Ennek eo/án kísérletei tesz, hogy a nemzetközi helyzet feszültségéért a felelősséget a nagykövet állal „kommun'sla tömbnek" nevezett demokratikus államokra hárilsa, amelye* állítólag nem óhajtják a megoldatlan nemzetközi kérdések rendezését. A nyi. latkozat arra is rámutat, hogy a Szovjetunió állítólag hajthatatlan álláspontot fog'al el sok nemzett közi probléma tekintetében é* ez — úgymond — aggodalmai kell az Egyesült Államokban és más országokban. Kirk azt is kijelentette, hogy az Egyesüli Államok kormánya részé ről katonai téren tett intézkadések nem követnek semminemű agreszfizív célt a Szovjetunióval es más országokkal szemben és csupán védelemre Irányulnak. Ezt — mondotta Kirk — 6 hivatalosan kor mánya felhatalmazásából jelenti kl. 2 Kirk szóbeli nyilatkozatában főleg két kérdéssel foglalkozott: a koreai helyzettel és a szov. jet-amerikaí viszonnyal. A szovjet kormány ezeknek a kérdéseknek nagy jelentőséget tulajdonít s ezzel kapcsolatban szükség-mek tartja kijelenteni a kővetkezőket: n \ A ko' he'yzetről. u/ Kirlc nyilatkozatéból látható. hogy az Egyesült Államok kormányán-'k aggodalmat okoz a Koreában kialakult helyzet és a hadműveletek beszüntetésére Ira. nyúló lárgyalások menete. Ez az aggodalom teljesen érthető, meri ipindcnki előtt ismeretes, hogy a koreai nép elleni háború felidézésé yel az amerikai kormány olyan helyzetbe került, amely nyugtalanságot kell benne az általa kiterveli koreai háborús kaland kimenetele miatl. A nagykövetnek az a kijelentése azonban, hogy az Egyesül Államok kormánya a keszoni tárgyalások sikere® befejezésére törekszik, nincs összhangban azzal a politikával, amelyet ebben a kérdésben az amerikai kormány követ, amikor rendszeresen elutasít minden javaslatot, amelyet a koreai kérdés valóban békés rendezése érdekében terjesztenek elő, mégpedig azokat a javas latokat, hogy haladéktalanul szüntessék be az agresszív háborút Koreában, vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és békés úton rendezzék az egész koreai kérdést. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni az Egyesült Államok kormányának figyelmét azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Szovjetunió lett a kesaoni tárgyalások sikeres befejezése és a koreai háború beszüntetése erdekében. Nem az Egyesült Államok kor mánya, nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezdeményezte a koreai konfliktus bóké® rendezéséi. Még 1950 július elején I. V. Szlálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke szót emelt azért, hogy a koreai konfliktust a Biztonsági Tanács útján gyorsan rendezzék. A közgyűlés ötödik ülésszakán is, 1950-ben a szovjet kormány Javaslatot terjesztett be a koreai kérdés azonnali békés rendezésére és a külföldi csapatok egyidejű kivonására Koreából. Végül 1951 júniusa ban J. A. Malik, a Szovjetunió ! ENSZ-beli képviselője javasolta, ' hogy a koreai kérdés béikés rendezésének útján, első lépésként a harcoló felek kezdjenek tárgyalásokat a hadműveletek beszüntetéséről és a fegyverszünetről, a osápatok kölcsönös visszavonásával a 38. szélességi körtől. Ami a nagykövetnek azt az állítását illeii, hogy a keszoni tárgyalások elhúzódásának az oka az az álláspont, amelyet az északkoreai csapalok és a kínai önkéntesek parancsnoksága foglal el — ez az állítás teljesen alaptalan. Hiszen ismeretes, hogy az angol-amerikai csapatok koreai parancsnoksága rendszeresen különböző akadályokat állít a tárgyalások sikeres meneie elé, nem riad vissza különböző incidensek kel lésétől, amelyeket Ridgway tábornok a tárgyalások megnehezílésére haszná.1 fel. Éppen az ilyen akadályok, amelyeket , az amerikai parancsnokság támaszt, képezik a keszoni tárgyalások elhúzódásának valóságos okát, A fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenelelénck biztosítására a legjobb eszköz lenne, utasítást adni Ridgway tábornoknak, hogy ne nehezíise a tárgyalásokat mindenféle incidensekkel, ne okoz. zon mesterséges akadályokat üres vitákkal, például arról, hogy a tárgyalásokat Keszonból valamilyen más helyre helyezzék át. Ami a nagykövetnek arravonatlcozó megjegyzéséi illeii, hogy milyen vonalat foglalnak majd el a felek fegyveres erői a hadműveletek befejezése ulán, a szovjet kor. mány véleménye szerint ez a kérdés szervesen összefügg a hadműveletek megszüntetésének kérdésével és éppen ezért ezt a kérdést nem lehet megkerülni a fegyverszüneti tárgyalásokon. A szovjet kormány nem tartja szükségesnek, hogy foglalkozzék a nyilatkozatnak a Dél Korea elleni agresszióról szóló állításaival, mert már korábban megcáfolhat a llanut bebizonyosodott az ilyen állítások rágalmazó jellege. A nagykövet nyilatkozata szerint az USA-kor. mány roméli. hogy a szovjet kormány hozzájárul a keszoni tárgyalások pozitív befejezéséhez. Ismeretes azonban, hogy a szovjet kormány nem vesz részt ezeken a tár gyalusokon. Ellenkezőleg, az USA kormánya vesz ré~zt és következésképpen éppen az Egyesült Államok kormánya tehet intézkodéseket a tárgyalások sikeres befejezése érdekében. Magától értetődik, hogy a Szovjelunió leljes mértékben és halározoitan támogat — most éppúgy, mint ahogy a miuliban is támogatott — minden |erro irányuló valóságos erőfeszítési L \ A szovjet-amerikai víszonyUJ rél. A nagykövet közölte, hogy az USA-koiunány felhatalmazta, kérje, hogy hívjam fel a szovjet kormány ós személyesen I. V. Sztálin gene ralis?zimusz figye'-mél az országaink közötti viszony megjavításának szükség:Síégére. megiegyezve, hogy ebben is. mini a többi megoldóban nemzetközi kérdés rendezés'ben, nagy szerepe lenne a koreai fegyverszüneti tárgyalások kedvező befejezésének. Természetéé, hogy a nemzetközi helyzet megjavításának érdekében állhatatosan törekedni kell a koreai kérdés békés rendezésére. A szovjet kormány löbbízben kísérletet tett hogy megállapodjon az Egyesük Államokkal a szovjet-amerikai viszony más fontos kérdéseiben is. éppúgy, mint más megoldatlan elsőrendű fontosságú nemzetközi pro blémában: mint azok az intézkedések, amelyek megkönnyítenék a? egységes, békeszerelő, demokratikus, független német állam megalakulását és a német békeszerződés megkötését, a Japánnal való békés rendezés, az atomfegyvei feltéllen betiltása és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítése, a fegy verkezési verseny megszüntetése é; fegyveres erők csökkentése, a há. borús propaganda betiltása, a békeegyezmény megkötése. A szovjet kormány kezdeményezésére 1951-ben Párizsban összehívták a külügyminiszlerhelyetlesek tanácskozását a német és más fon tos nemzetközi kérdések megvila. tására. A szovjet kormány javasolta, hogy tűzzenek a külügy mi. niszterek tanácsa ülésszakának napirendjére több halaszthatatlan döntést követelő kérdést, köztük olyan fontos kérdést, min) az atlanti egyezmény, valamint az európai Cs közelkeleli amerikai támaszpontok kérdését. Ezt a javaslatot azonban az USA kormánya elvetette, éppúgy, mint Nagybrilannia és Franciaország kormánya. Ha az USA kormánya valóban híve a szovjetamerikai viszony megjavításának és az ellentétek megszüntetésének több fontos, fentemlíleit nemzetközi probléma terén, ha valóban híve a békének, akkor sok lehetősége leli volna arra, hogy tettekkel igazolja azokat a békeszerető törekvéseit, amelyekről az USA kormánya nyl. latkozata beszél. Ismeretes azonban,, hogy az USA kormánya ezt nem telte meg. f, \ Amint Kirüt úr kijelentette, az *V Amerikai Egyesült Államoknak nincs semilyen agresszív szándéka a Szovjetunióval és más orszá gokkal szemben és országaink viszonyának megjavítására törekszik. Ilyen nyilatkozatot az USA-kormány nem először tesz. Ezzel kapcsolatban helyénvaló megemlíteni Truman úrnak, az USA elnökének üzenetét, valamint az USA képviselőháza és szenátusa együttes határozatát N. M. Svernyikhez, a Szovjelunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhez. Ezek az okmányok szintén tartalmaztak ilyen nyilatkozatot. Ez azonban nem akadályozta meg az Egyesült Államok kormányát abban, hogy egyidejűleg felbontsa az USA kereskedelmi egyezményét a Szovjetunióval, amely 1937-től a logulóbbi időkig érvényes volt és állítólagos stratégiai meggondolások ürügyével törvényt hozzon, amely betiltja minden pénzügyi, vagy gazdasági úgynevezett „segély4" nyújtását azoknak az országoknak, amelyek a Szovjetunióba vagy a Szovjetunióval baráti országokba árukat exportálnak és hogy iöbb más, az USA és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok megszüntetésére irányuló | intézkedést fogadjon el. A Kirk úri állal felolvasott nyilatkozat azt is közli, hogy az USA kormányának katonai intézkedései c?ak a védelmet tartják szem elölt és nincs agresszív céljuk a Szovjetunióval és más országokkal szemben. Az ilyen nyilatkozat azonban ellentélben áíl az USA cselekedeteivel, amelyek azl mutálják, hogy az Egyesült Ál lamok kormánya távolról sem a béke fenntartására törekszik. Ez nemcsak a koreai nép ellen folytatott háborúban jut kifejezésre.' de a Szovjetunió és más demokratikus országok ellen irányuló agresszív atlanti tömb megalakításában, Németország és Japán remüitarizálásában, a fegyverkezési versenyben, a Szovjetunió körüli számos amerikai támaszpont létesítésében, stb. rj) A szovjet kormány nem J hagyhatja figyelmen kívül a nagykövei kijelentéséi „a nem kivűr.alos következményekről" és az esetleges „kellemetlenségekről" országaink között, abban az esetben, ha a keszoni tárgyalásoknak nem lesz pozitív eredménye. Legyen sza bad mindenekelőtt megkérdezni, milyen „nem kívánatos 'következményeket", vsgy „kellemetlenségekel" tart szem elolt az amerikai Kormány? Ha a szovjei-amerikai viszony további romlásáról van szó, akkor aligha lehet elképzelni, -hogy ez a viszony még jobban romolhat, miután Truman elnök kijelentette az egész világnak, hogy a Szovjetunióval való megegyezés rapírron gyot sem ér. Ilyen körülményék közölt komolyan lehel-e venni a szovjet-amerikai viszony megjavítását kívánó nyilatkozatot? a Nem helyeBelgrád költőinek úi irányzata A Belgrádban megtartott „írói kongresszus" kiadta a jelszót: követni kell az amierikai irodalmat és meg kell énekelni a nép nyelvén a „virágzó"' haza jövőjétI . ... Ez igen . ,.l Dusán Koszlies ts Aeó Szopom, mint Túo dollárkoszton élő háziköllöi úgylátszik nyomban megfogadták az irányzat értelmét, mert máris hozzáláttak a „virágzó" haza jovendojenek megénckléséhezi Aeó Szopov egyik, azóta megjeleni verse igy kezdődik: Sivár, sötét lelt az életünk, Kiút az éjből, ki tudja merre van...t Dusán Koszlies sem marad el Szopovtól, mert legújabb versét így kezdi: Nem marad semmi, minden semmivé lesz. Reménytelenül, némán hallgatok, örök nyomasztó éjiszakában élek, Szivem, szavam, reményem elhagyott. Általában az Írók és költök — helyesen — csupa sötétséget 'Álnak Belgrád egén. Dobrisa Ceszárics már halottakat lát, akik énekelnek Ez már az új. a vglóban amerikai irodalmi irányzat lehet. Ha ntegnéaaükmi fosztotta meg Tito bérlollnokait, a költőket az annyira jellemző vidámságtól, szerelemtől és derűlátástól, a magyarázatot abban is megtaláljuk, hogy az amerikai halálvigéeek egymásnak adják Belgrádban a királyi palotában trónoló Tito néphóhér főnöknél a kilincset. Ügylálszik, a költők jól tudják, hogy ezek a vészmadarak, akiket állandóan a pusztulás sötétsége követ nyomon. L Collins, az USA vezérkari főnöke a kongresszust követő ido'ben kél napig tárgyalt Hitler életben maradt belgrádi helytarlójával. L. Collins harmadmagával indult el Washingtonból, hogy bejárják a Balkánt. Vele van Lecheres és Síim tábornagy is, akik Török., illetőleg Görögországot „boldogítják". Az ő árnyékuk lehel az a sötét, ség, amelyről ilyen reménytveszletten írnak — nem ok nélkül — a jugosz'áv költők. A fegyverszüneti tárgyalások érdedében Csang ezredes ismételten sürgette a küldöttségek találkozója időpontjának megvitatását Peking (Uj-Kina). Burchett Keszonból keltezett szerdai jeientése hangsúlyozza, hogy az amerikaiak hamis híreket terjesztenek arról, hogy a tárgyalások folytatása érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek. Kedden a mi felünk újból résztele® indítványt terjesztett elő, amely kielégíti Ridgway valamenynyi kívánságát, írja Burchett. Csang ezredes azt javasolta, hogy létesítsenek öt mérföld átmérőjű semleges övezetet Munszan körül, pontosan úgy. ahogyan most Keszon körül van. Az amerikaiak ezt megelőzően hamisan tájékoztatták sajtójukat, azt állítva, hogy a mi felünk C6upán háromezer yard átmérőjű semleges övezet letesitését kívánja Munszan körül ugyanakkor önmaga részére öt mérföld átmérőjű területet követel. Ennek az állitásnak oazug voltát hamarosan kimutatta Csang ezredes keddi javaslata, amely te-jes mértékben elfogadja az amerikaiak „egyenlő jogokra" vonatkozó követelését. Ezt azonban az amerikaiak, halogató taktikájuknak megfelelően újból elutasították. Keszon (Uj-Kina). A két fél öszszekötö tiiez-tjei szerdán újból találkoztak, hogy megvitassák a küldöttségek tanácskozásának fo'.y tatásával összefüggő kérdéseket. Csang Csun-San ezredes üsszekötőtisztünk ismétellen kárie, hogy haladéktalanul vitassák meg a küldöttségek találkozójának időpontját, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat mielőbb folytathassák. Ami a fegyverszüneti tárgyalások idejére kijelölt semleges övezet pontos területének kérdését illett, a két fél összekötötiszljeS javaslataikat a küldöttségek első találkozóján terjeszthetnék elö megvitatás és döntés céljából. Csang Csun-San ezredes megállapította, hogy a másik fél javaslata a keszoni 6s muszani semleges övezetnek egy ötezer yard átmérőjű köralakú területre va'.ó csökkentéséről, anélkül, hogy intézkedne Keszon és Munszan kőzött; út két oldalán létesítendő sem'eges folyosóról — lehetővé teszi, hogy ellenséges incidensek törlénjeanek még közelebb az értekezlet színhelyéhez, a küldöttségek szállásához, valamint a küldöttségek által használt útvonalhoz és lehetetlenné teszi a tárgyalások zavartalan lefolyásának biztosítását. Csang Csun-San ezredes végül újból a küldöttségek találkozója időpontjának megvitatását sürgette, a fegyverszüneti tárgyalisok mielőbbi megkezdése érdekében. Van Flest „őszi offenzívája" során október e!sö tíz napiában több mini huszonötezer katonát vesztett Koreai front (Uj-Kína). Van. Fleet „öszi offenzíváját" az elmúlt két nét alatt 6Úlyo6 kudarcok érték a koreai arcvonal nyugati szakaszán. A koreai és kínai népi erők az október 10-ével befejeződő tíz nap alatt több mint huszonötezer ellenséges katonát semmisítettek meg. Ezek közül tizenhétezer amerikai, kélezerhatízáz angol, ötezer a Ii Szin Man féle csapatokhoz tartozik és mintegy nyolcszáz francia és görög. 87 ellenséges repülőgépet lelőttek vagy megrongáltak, 43 tankol és 22 gépjárművet szétrombol lak. ^ Az ellenség szeptember 29-én Csholvontól és Riuncsuntól nyugatra fekvő térségben több támadást indított, de súlyos veszteségeket szenvedett és csak csekély ered ményt ért el. Október 11 -én e. néni erök egy ki* egysége megsemmisítette az 1. amerikai lovashadosztály 7. ezredének mind a három századát, amellyel harcba bocsátkozott. Az ütközet ulán 250 ellenséges katona holttestét számolták j öí-sze a csatatéren. | Kudarcot szenvedtek a keleti i fronton, Janggutól északra és ! északkeletre támadó ellenséges csa1 palok is. Ezek az egységek csupán j az október 9-i harcok során több ' mint 900 katonát vesztettek. Még mindig folyik a harc azért a magaslatért, amelyet az ellenség ,,szívfájdítóknak nevezett el és amelyért az egy honapja folyó harcban már drága árat fizettek. A hadiheiyzet azt mulatja, hogy az „öszi offenzíva" —, amelyet az amerikai betolakodók a fegyverszüneti tárgyaiások nálráilaiáséval ' egyidejűleg indítottak —, nem hoz. hat számukra mást, mint még súI lycsabb veszteségeket és még nagyobb vereséget. Venezuslában nönelszife a fe'iáhíroláT az unlmon (évJ ka'onai íun a co ii kaja s; en Monievideo (TASZSZ). Vene- la Cruzban, stb, — kormányellenes zuelában fokozódik a tiltakozó mozgalom aj uralmon lévő katonai junta politikája ellen. A legutóbb napokban az ország nagv 4parj köz. pontja,ban — Caracarban, Mara. caiboban, Valenciában. Puerto, De : dozatai vannak tüntetések voliak. amelyeknek következtében fegyveres összetűzésekre került &or a kormányc&apa. tok ós a lakosság között. Az Ö3Zszetűzóseknek ha|o:t és sebesült álsebb-e feltenni, hogy az USA kormány a valóságban nem törekszik szovjet-amerikai viszony megjavítására és a Szovjelunioval i-a'ó együttműködőére és csak az az érdeke, hegy beszéljen az együttműködésről és megegyezésről. Mindazonáltal a szovjet kormány, békés politikáját köveive és állandóan törekedve az együttműködésre minden olyan országgal, amely kész együttműködni a Szovjetunióval, hajlandó megvitatni az Egyesült A Barnok kormányának részvételével minden fontos és rendezetlen kérdést és megvitatni a nemzetközi viszonyok. így a Szovjelunió és az Egyesült Államok közötti viszony megjavítására irányuló intézkedéseket is.