Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

4 VASÁRNAP, 1951. OKTÓBER 14. ELMELET1 lAJNAtibADO Demokratikus centralizmus — a párttag fogai és kötelességei Erős Párt, eróe nép. Mint alap igazság vésődött ez már be a ma­gyar dolgozó nép tudatába, hisz minden eddigi sekerünket, eddigi eredményünket a Szovjetunió mér­hetetlen tapasztalatait a magyar viszonyokra alkalmazó dicső Pár­tunknak köszönhetjük. A pártve­zetőségválasztás éppen ezért az egész nép ügye nálunk. A Pártol mindenekelőtt a párt­tagok erősítik, akik eltéphetet­lenül erős szálakkal fűzik azt a pártonkívüli tömegekhez. Raj­tuk keresztül valósul meg a Párt és a tömegek kapcsolata A párt­tagok viszont alulról felfelé, de­mokratikusan választhat Iák meg vezetőiket, tehát, ha a Párt Szerve­zeti Szabályzatát maradéktalanul végrehaltiuk. akkor a Párt veze­tői nemcsak a párttagok, hanem a nártagokon keresztül az egész dolgozó nép akaratát képviselik. Ezért válik fontossá hogy ismé­telten felvessük magvitatásra a párttagok jogait, a párttagok köte­lességeit. A párttag fogait és kötelessé­geit egymástól élesen elválasz­tani nem lehet. Mégis van egy kü­lönbség, a jogok és kötelességek közölt. A párttagok jogai ugvan­is a Párton belüli kérdések el­döntésére szorítkoznak, de arra aztán maradéktalanul. Bármelyik párttagnak joga van pártszerö bí­rálatot gvakorolnl a Párt munkája és bármely vezetője felett. Min­den párttag, minden korlátozás nélkül választó és választható. Joga van bármely párttagnak a Párt politikai és szervezeti kér­dései megvitatásában és annak eldöntésében részt venni. Beadvá­nyaival a párttag akár a legfel­sőbb szervhez a Kongresszushoz folyamodhat Ezek a logok kizá­rólag a Párt belső ügyelnek el­döntésére szólnak. A kötelessé­gek viszont már az államt élet m'nden feriVetére érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a Párt Szerve­zett Szahályzata kötelességévé leszi minden párttagnak, hogy teljes erejével harcoljon Nép­köztársaságunk megerősítéséért, az állami törvények betartásáért és másokkal való betartatásáért; pé'dát mulasson a termelésben, az állami fegyelemben egyaránt. Kötelessége tehát több van a párttacnak. mint a pártonkívüli­nek. A oárttap köteles egv lépés­sel előbb tárnt a pártonkívüliek előtt. Az üzemben tehát lobban kell termelnie, mint a pártonkívö­lieknek; a földeken jobban kell dolgoznia; a begyűjtésben Senki sem előzheti meg. Nem blztosfl tehát semmiféle előlogot a kom­munisták számára az a ténv, hogv a Párt tagjai; ellenkezőleg; e^ főbb kötelezettségei. Ifibb áldozat­vállalást és nagyobb hűséget 1e­lenf a nén flgve Iránt A Dárt­tagság (ebét nem eszköz ahhoz hogv bárki ls vatemilypu elönvt szerezzen magának ezzel a több! dolgozóval szemben. Rendkívül fontos körülmény ez. különösen a mt megyénkben. Csongrád me­gyében, hiszen Rákost elvtárs ez történt tavaly Mindszenten és hozzátehetjük, mint ahogy ez a szellem tavaly tönkretette mind­szenti pártszervezetünket. Nem r,&szi|8-e ei tőlünk a tömegeket az, hogy ilyen szigorú mértéket 6zabunk a Párt tagiával üzemben? A tömegeket nem, de igenis elriasztják a csörtetöket, a karrieristákat s azokat, akik nem a népért való harc munka­területének tekintik a Pártot, hanem könnyebb érvényesülés, lehetőségének- Ezeket elriasztja ez a követelmény, de nincs ts rájuk szükség. De mint a mágnes a vasat, úgy vonzza ez a szigorú fegyelem, ez a példamutatás a munkások, a. dolgozó parasztok fötömegeit. Pártunk tagsága tehát most a vezetőségválasztó taggyűlések előtt éber szemekkel vizsgálja meg, hogy kik azok a kommunisták, akik ma­radéktalanul megfelelnek ezeknek a követelményeknek, kik azok, akik méltók arra, hogy a lenini hadse­reg tisztjei legyenek. Ehhez a jo­got a demokratikus centralizmus adja meg, amely, mini a Párt szer. vezeti alapelve, biztosítja, hogy a Párt tagsága minden körülmények között érvényesíthesse ellenőrzési jogát a Párt vezejői felett. Demo* kratikus centralizmus nélkül kom­munista pár! nincs. Centralizmus és demokrácia a mi Pártunkban elen­gedhetetlenül összeforrott egymás­sal. Mit jelent a Párt centralizmusa? A Párt centralizmusa azt jelenti, hogy a Párt egységes, szervezett él. csapat, maga az akarat megleste mokratikusan választják; jeleni! azt, hogy a Párt vezető szervei kö­telesek rendszeresen beszámolni végzett munkájukról a Párt tagsá­gának, azoknak, akik megválasztott ták őket; jelenti a demokrácia azl, hogy a Párt vezető szervei és ezek nek tagjai a párttagok többségének akara'ából leválthatok, vagy újból megválazzihalók. Ahol nem vitatják meg a párt­határozatokat, ahol a párttagság nem dönt a határozatok sorsa, an­nak megvnlósí'.ása fölött, ott öntu­datos fegyelem nem is alakulhat ki. Ott éppen a demokrácia hiánya, ban veszélybe kerül a Párl cenira. lizmusa, a párthatározatok egysé­ges végrehajtása is. Nézzük meg ezt egy példán ke­resztül: A szente&i járában a béke­kölcsönjegyzés előkészítésében a Párt halározatot hozott, hogy szep­tember 25-én népnevelő értekezletet kell tartani. A járási pártbizottság viszont, eldobva magától a pártfe­gyelmet, egy nappal később szer­vezte meg a népnevelő értekezlete­ket. És ezzel máris megkésett a békekölcsönjegyzés elökészilésévei. Nézzük meg, hogyan érvényesül! ebben a járásban a pártdemokrá­cia? Szeptember 22-én taggyűlése­ket kellett volna tartani a járás minden alapszervezotében. A tag gyűléseken a tagság elé kellett vol. na tárni megvitatásra a békeköl. csönjegyzés ügyét. Ezt azonban egy sor párl szervezetben, mint Mártá­Iyon. Nagymágocson elmaradt, il­letve háttérbe szorult a többi fei­i adatok mögött. Az elhanyagolt de. '. mokrácia tehát megbosszul la má­zéit jó tapasztalala a bírálat és ön­bírálat gyakorlásán keresztül a Párt, az állam vezetőinek tapasz talatává váljék. A munkások és parasztok a mi megyénkben is óriási tapasz lalatok­ra lesznek szert. Az üzemekben, a munkaversenyek megszervezésénél, a falvakban a begyűjtési kampány alatt, az őszi mezőgazdasági mun­kák vezetésében szerzett lapaszta, latoknak feltétlenül felszínre kell kerülniük a vezetőségválasztó tag­gyűléseken a bírálaton és önbírála­ton keresztül. A vese őségválasztás egyik feladata tehát, hogy tovább erősít­se sorainkban a Párt vasfegyelmét; megacélozza Pártunkat és képesse tegye arra a fegyelmezett, egységes cselekvésre, melyet a Párt II. kon­gresszusán hozott határozata meg­követel. A politikai iskolák munkájának megindulása elé A z idei pártoktatási év alapos i gyakorlat fokozottabb érvényesflér előkészítő munkája után :6ének nem 6zabad háttérbe ezoii­hétfőn Szegeden ls megkezdik 1 tanía, ellenkezőleg, még világo­munkájukat az a'.ap- és középfokú j sabbá kell tennie a marxizmus­csapat, maga az atcarat megleste- , gá, ég hellyel-közzel megbontotta a sült egysége (a kisebbség kotelss gár, akarategységét, mert nem tette alavetni magát a többség akarata- tehetővé, hogv a taggyűlések nagy fiak); azt jelenti, hogy a Párt Köz ponti Vezetőségének maradéktalanul alárendeli magát minden alsóbb pártszervezet; azt jelenti, hogy n Párt valamennyi tagja köteles vég­rehajtani a felsőbb szervek által hozott határozatot. Pártunkban te­hát vásfegyelem uralkodik; vasfe­gyelem, amely erősebb minden ka­tonai fegyelemnél. Ez a centraliz­mus, ez a fegyelem azonban az esz. me tekintélyért, az öntudaton ala­pul. Mit jelent a pártdemokrácia? Ez jelenli elsősorban is azt, hogy min­den pártszervet alulról-felfelé de­lehetővé, hogy a taggyűlések nagy nevelő iskoláján keresztül a párt­határozatokat a párttagság saját akaratának tekintse. Sziklaszilárd, megingalhaialla­nul erős pártszervezet tehát akkor valósul meg. ha a Párt szervezeti alapelvének, a demokratikus centra­lizmusnak mindkét irányban ér­vényt szerez a Párt tagsága. A kö­zelgő vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésében éppen ezért a leg­fontosabb feladat a párldemokva. cia biztosítása. A pártdemokrácia teszi lehetővé, hogy a munkások és dolgozó - parasztok százezres töme­geinek a szocialista építésben szer­politikai iskolák és a politika: alapismeretek tanulókörei Mél­tán mondhatjuk, hogy ez i> nap ünnepet jelent a párlok atásban résztvevő párttagok és pártonkí­vüliek számára, hiszen abban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy Pártunk szervezett oktatás­sal biztosítja számukra a marx­izmus-leninizmus elméletének el­sajátítását, azt, hogy az elmélet segítségével biztosabban, nagyobb eredményekkel végezhessék mun­kájukat felemelt ötévas tervünk megvalósításáért, békénk btzt tásáért. Pártunk ebben a* oktatási év­ben fokozott követelményeket ál­lit az oktatásban résztvevő párt­tagok és pártonkívüli dolgozók elé, hiszen a szocialista építés feladatainak megnövekedése, fel­adataink a békefront ránkeső sza­kaszán. parancsolólag írják elő számunkra párttagságunk eszmei­politikai színvonalának emelését. A Politikát Bizottság határozata az 1951—52-as pértoktatási évre vonatkozólag, megszabja azokat a tennivalókat, amelyek még In­kább érvényt szereznek maid a Szervezeti Szabályzat azon ki­tételének, amely a párttagság kö­telességévé teszt, hogy „szakadat­lanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzen elsajátítani a marx­izmus-leninizmus tanítását A Politikai Bizottság határozata előírja, hogy a párttagság marx­ista-leninista képzését fokozot­tabban kell a pártmunka elóierébe állítani. Rámutat a határozat arra, hogy pártoktatásunkban tovább kell fejlesztenünk az elmélet és gyakorlat összekapcsolásit. A A propagandista szemináriumok első tapasztalatairól „A pártoktatás színvonala alapvetően a propagandista káderok összetételétől, azok elmélotl, politikai és mód­szertani felkészültségétől füqq" (A Párt Politikai Bl. zottságának május 17-1 ha­tározatából). A pdrtoktatási év sikeréért Csongrád megyében már a nyár folyamán komoly előkészületek folytak. A propagandistákat nyári előkészítő tanfolyamokon képezte ki a Párt. Az elmutt héten a váro­sokban megkezdődtek a kéthe­tenkénti Időközökben megtartott propagandista szemináriumok. Ezek t szemináriumok hivatottak arra. 1950. február 10-én felhívta a fi- I hoRy továbbképezzék a propagan­gyelmünket arra, hogy: „Elófor- I (listákat és alkalmassá tegyék őket dul, hogy egyes párttagok a Pártban viselt tisztségüket ugró­deszkának tekintik és lehetőleg akkor vállalják el a Pártban a vezető tagságot, ha biztosítják nekik a fizetett funkciót, vagv ha ilyen nincs, a pártvezelőségi tagságuk felhasználásával Igye­keznek azt me'gszereni." A február 10-1 határozat óla sokat tettünk azért, hogy ezt a ilibál kiküszöböljük. Ez azon­ban még nem sikerült telje­sen. £s a Párt tagságának most, a vezefőségválasztó taggyűléseken, kötelessége ebből a szempontból is élesen megbirélnl a Pár! ed­digi vezetőit. Mert az álláshaj­hászás, a funkció-vadászat, a Párt erkölcseinek sárbatiprdsát jelen­tik és ez a dolgozó parasztok fő tömegeitől va'ó elszakadáshoz ve­zeteti az eeves pártszervezetek­nél. Ilyen például a kisteleki párt­szervezet is. ahol az elmúlt veze tőség! választáskor megválasztott vezetőségi tagok tüneményes gvor­sasáagal fötdmflvcsrövetkezett és egyéb alkalmazottakká váltak Ahol a do'sozó parasztság azt látja, hogy a Párt tagsága, a Párt vezetői nem önzetlen. áldozatkész és a nehézségek vállalásában is élenjáró elvtársak, ott menten meg­szakad az egészséges kapcsolat a pártonklvüllekkel, a dolgozó pa­rasztokkal és munkásokkal, helyé­be a klikk-szellem lép, a csopor­tosulás és a Párton belül a falu, az ország ügyei helyett az egyes cso­portocskák azt vitatják, hogy ki legyein a földművesszövetkezet tojásfelvásárlója 1—, mint ahogy megtisztelő lelodatuk végzésére a Párt tagságának nevelésére. A párttagság nevelésénél nagyobb és felelősségteljesebb megbízatás a párttag részére talán el sem kép­zelhető. hiszen a szemináriumo­kon résztvesznek a leendő új ve­zetőségi tagok is. Résztvesznek a szemináriumokon a DISZ fiata­lok, épülő új gyáraink igazgatói: résztvesznek a szemináriumokon a pártbizalmlak, akik a szeminári­umon kapott nevelés marxista le­ninista elméielét továbbadják a pátttagság egészének és részt­vesznek a szemináriumokon a népnevelők, akikre a Párt, az egész dolgozó nép nevelését bízta. A propagandistára pedig ezek­nek a rendkívül fontos feladatot teljesítő eVtessknak a neveté­sét bízták. Minden túlzás nélkül mondhattuk tehát, nogy egy-env pártszervezet munkáta olyan erős és olyan hatékony lesz. amilyen né azt a prooaaandisták munkáta nvomán a párttagok teszik Az egész pártmunkánk kulcskérdése leháf a propagandisták eszmei­oolittkai színvonalának további emelése. Az elmúlt hélen megkezdő­dött propagandista szemlnáriu moknak egvlk legfontosabb taoasz­talata az, hogv a propagandisták nagy többsége fegyelmezetten kommunista neve'öhöz illő pon­tossággal és felkészültséggel vett részt a szemináriumon. A szen­tesi propagandista szemináriumon Tóka Ernő elvtárs felkészültségé vei tűnt ki. De ugyanezen az iskolán már megmutatkozott a hanyagság, a felelőtlenségnek is egy formája: Törők László elma- ' radt a propagandista értekezletről — egy sportértekezlet miatt. Fel­vetődik a kérdés: ha maga a pro­pagandista elhanyagolja a pártok­tatásban való ' részvételt, akkor vájjon milyen példát ad ezzel a hallgatóinak? Vájjon megköve­telheti-e a hallgatóitól a pontos és fegyelmezett megjelenést? Tő­rök elvlárs hiányzott erről a pro­pagandista szemináriumról. De mit szólnak majd ehhez a hallgatók, akiknek előreláthatóan gyenge, felkészületlen előadást tart majd Török elvtárs? Egynémely városi pártbizottság­nál is fegyelmezettlenség mutat­kozott meg a Párt Politikai Bizott­sága által nozott határozat végre­hajtásában. Szentesen helytelen technikai előkészítés miatt a poli­tikai alapismeretek tankörveze­töinek értekezlete egyszerűen el­maradt. Szegeden 28 százaléka hi­ányzott a propagandistáknak az első szemináriumról, sőt egyes­eaves szemináriumokon 30 száza­lékot is elért a hiányzók száma. Tekintettel arra. hogv Szegeden s szemináriumok többsége az üzemekben folyik, ezeknek az el­maradozó szemináriumvezetőknek, nropagandisláknak tudnrok kell: fpgvplmpzettlenséoükkel. hanvas­ságukkal kevesebb lőszert adnak a munkásosztálvnak az osztátvel­'enséggel vívott harcához: vagy­is: mert nem vesznek részt az előadásokon kevesebbet tudnak, kevesebb tudást adnak át az üze­mek dolgozóinak. Nagv felelősség terheli teltét a pártbizottságokat a t>rma"ai)á|a'^ szem:-tér'vmMc ló ")»-f»rz«éaéért. a Párt Po'l"V«l Bizottságának határozata maradék­telan végrehettásáért. Már most mutatkoznak olyan hibák is, mint például a Vásárhelyt Pártbizottságon, ahol Maksa Jusz­tlnla és Szakái János propagan­distáknak nincs idelük készülni a szemináriumra, mert a pártbi­zottság más szervezőmunkára osz­totta be őket Vájjon a Hódmező­vásárnelyf Pártbizottságra nem vonatkozik a Párt Politikai Bizott­ságának határozata, hogy „A pro­pagandisták kevés támogatást kap­nak a pártbizottságoktól. gyakran egyéb munkával, túlzedtan meg­terhelik őket éa ezért Jelentős részük nem eléggé felkészülten vezeti a foglalkozást." (Pol. Biz­határozatából.) Csak természetes, hogy ha a propagandistát a leg­különbözőbb más feladatokkal terhelik meg, akkor propaganda munkája gyenge lesz, de egyéb fel­adatait sem tudja maradéktala­nul ellátni, mert közben propa­gandamunkát is végez. Az ilyen pártszervezetek aztán két 6zék között a földre ülnek, mert az oktatás lebecsülése és elhanyago­lása miatt, mindkét lábára sán­tít. A Hódmezővásárhelyi Pártbi­zottságnál pedig nagyobb szük­ség lenne most a marxista-le­ninista elmélet alapos elterjesz­tésére egy falat kenyérnél ls. (Az e'mult begyűjtést kampány meg­mutatta. hogy néhány párttagnál például a parasztkérdésben és ezen belül a kulákok kérdésében komoly elhajlás tapasztalható. Még pedig jobbra.) Ha megbíráltuk azokat a párt­bizottságokat, ahol hiányosan kez­dődött a propagandista szeminá­rium. akkor mit szóljunk az olyan esethez, ami Makón történt, ahol egyszerűen egy héttel kitolták a szemináriumok megkezdését? A városokba" ho'nap és holnap­után megkezdődnek a szeminári­umok. A pártbizottságoknak fel kell tehát használniok a propagandista szemináriumokon szerzett Jó ét rossz tapasztalatokat arra, hogy biztosítsák az esti iskolák ió meg­kezdését. mert a szervezett vagy szervezetlen kezdés az egész évi oárloktatísra kihat. A párttagok te oárfonk'vflliek ezret tűrelmet­tenül váriák, hogy a Párl fel vértezze őket a szoclaltemus épí •ésének diadalmas elmételével a marxizmus-leninizmussal. A pártbizottságoknak, a propagarr d'stáknak kommunista kötelessége, hogy a tömegek e türelmetlen kí" vánsáoát becsülettel teljesítsék. „A Párt feladata, hogy at elmé­let kérdései iránt megnövekedett érdeklődést kihasználja és min­dent elkövessen annak érdekében, hogy a Párt elméleti színvonalát végre kellő színvonalra emel/e. Nem szabad megfeledkeznünk Lenin elvtárs szavairól, hegy vilá­gos és helyes elmélet nélkül, nem lehet helves gyakorlat sem." /Sztálin). leninizmus elméleti tanításait. Mindezek a feladatok vonatkoz­nak minden egyes oktatási for­mára, « vonatkoznak különöskép­pen a politikai iskolák munkájára, pártunk a nyár folyamán gon* A doskodott arról, hogy kép­zett, arra alkalma® propagandisták neveljék párttagságunkat, fejlesz­szék ideológiai tudását. Propa­gandistáinknak az « feladatuk, hogy példamutatásukkal serkent­sék a hallgatókat a tanult anyag lehető legtökéletesebb elsajátí­tására. Ne csak tanítóik legyenek azonban hallgatóinknak, hanem egyben nevelőik is Neveljék a hozzájuk beosztott elvtársakat elvhflségre, bátor helytállásra, éberségre, mélységes szeretetre a Szovjetunió és Pártunk Iránt, s kíméletlen gyűlöletre az ellen­séggel 6zemben. Propagandistáink igyekezzenek jól megismerni a hallgatókat, mindenben eegitenl tanulásukat. Foglalkozzanak ve­lük egyénileg ls, hogy lépten­nyomon érezzék a propagandista segítő kezét. A politikai iskolák hallgatói a két éves oktatási időszak alatt megismerik Pártunk politikájá­nak, a szocializmus építésének alapvető elvi és gyakorlati kér­déseit. Ezeknek a kérdéseknek alapos ismerete nyújt megfelelő alapot ahhoz, hogy a hallgatók magasabb színvonalon tanulmá­nyozhassák a marxizmus-leninizmus kérdéseit. 6 résztvehe3senek majd magasabb oktatási formákban. politikai Iskoláink hallgatói­nak legfőbb Kötelességük, hogy éljenek a tanulás-adta lehe­tőségekkel, hogy rendszeresen el­járjanak a foglalkozásokra, s erejükhöz mérten elsajátítsák az anyagot. Gondoljanak arra, hogy a tanultak elsajátításával, mun­kájuk megjavításával előrelendít­hetik a szocialista építőmunkát, mig ellenkező esetben lemarad­nak a feladatok mögött, nem lát­ják feladataink és jövönk perspek­tíváit, nem tudnak megbirkózni ax egyre növekvő feladatokkal. A marxizmus-leninizmus elmé­letének elsajátítása tahit nem­csak pártkölelesség, hanem első­rendű érdeke minden párttagnak és pártonkívüli dolgozónak ls, első­rendű érdeke az egész országnak. Politikai iskoláink hallgatói, akik a holnapi nappal megkezdik mun­kájukat az új oktatási évben, sohase tévesszék szem elöl a leg­nehezebb feladatok, a legnagyobb nehézségek közepette eem, hogy megtisztelő kötelességet bízott rájuk a Párt. hogy becsülettel kell helytállniok a tanulásban, mart ez a helyláTás nem egyéb, mint helytállás a szocializmus, a békéért vívott harc fronlján. A fegyclnvleg elbocsátott vagy önkényesen távozott munkavá'lolók nyilvántartása A Munkaerőtartalékok Hivatala felhívja a vállalatok figyelmét arra, hogy a jelentőlapok kitölté­sénél a legnagyobb gondossággal járjanak el. A felsorolt kérdé­sekre minden esetben válaszol­janak és kettős kérdésnél a kí­vánt szöveget húzzák alá. Azt a munkavállalót, aki kitölti felmon­dási idejét, a felmondási idő utolsó napján kell kijelenteni. Ha a munkavállaló nem akarja a ren­deletben előirt 14 napos felmon­dás' időt kitölteni, akkor fegyelmi­leg elbocsátottnak kell tekinteni és az elbocsátás napját a Jelentő­lapra beírni. A munkakönyvet eb­ben az esetben ls a felmondási idd leteltével tehet csak kiadni. Felhívja még az MTH a villa­latok figyelmét arra iá, hogy a jelentéseket minden esetben ké' példányban küldjék be. "Olvoido Társadalmi Szemit Mimuui' minden szdmót. Elméleti fejlődésedet segít! elől \

Next

/
Oldalképek
Tartalom