Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-13 / 239. szám

2 SZOMBAT, 1951. OKTÓBER tSf. fi Szovjetunió válasz jegyzéke az USB, Kagyüritann a ós Franciaország kormányának az olasz óóneszerzódós felülvizsgálásának kérdésével kapcsolatos közös nyilatkozatára Moszkva (TASZSZ). Ez év szep­tember 26-án az USA, Anglia és Franciaország moszkvai diplomá­ciai képviselői jegyzéket nyújtot­tak át a Szovjetunió külügyminisz­tériumának. A jegyzék a három hatalomnak az olasz békeszerződés felülvizsgálása kérdésével kapcso­latos nyilatkozatát tarta.mazta. Október 11-én Visinszkij elvtárs a Szovjetunió külügyminisztere a három hatalom moszkvai képvise­lőinek átnyújtotta a szovjet kor­mány válasziegyzékeit. A szeptember 26-1 közös nyilat­kozat azt állítja, hogy „Olaszország az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya szellemének megfe­lelően kitartóan együttműködött más békeszerető és demokratikus kormányokkal oly módon, ahogy a szabad világ szolidaritása szem­pontjából szükséges volt." Noha Olaszország három esetben elnyerte a közgyűlésen szavazó tagállamok többségének támogatá­sát — hangzik tovább a nyilat­kozat — mindazonáltal az igazság, talán vétó folytán Olaszországot mindeddig nem vették be az Egye­sült Nemzet ok tagjai közé a szer­ződés és az alapokmány cikkelyei ellenére. Söl mi több Olaszország a békeszerződésnek megfelelően mindeddig bizonyos korlátozások­nak és cselekvőképessége bizonyos szűkítésének van alávetve. Ezek a korlátozások nem feleinek meg többé sem a jelenleg fennálló helyzetnek, sem Olaszország, mim a népek demokraiikus és szabad­ságszerető családja aktiv és egyen, rangú tagja státusának. A három hatalom nyilatkozata ezután kijelenti, bogy „kész ked­vezően megvizsgálni az olasz kor­mány kéré3ét, hogy — amennyiben ez Olaszországgal vaió egyéni kap­csolatait érinti és nem csorbítja harmadik felek jogait — küszöböl­jék ki azokat a® állandő kor'átozá sokat és megkülönböztetéseket amelyek jelenleg fennállnak, ame­lyeket az események teljesen meg­haladtak vagy a jelenlegi körül­mények között semmiképpen sem igazolhatók, vagy Olaszország ön­védelmi képességét érintik" A három kormány végül kije­lenti „minden erőfeszítésével arra fog lörekední, hogy Olaszország számára biztosítsa az Egyesül; Nemzetek Szervezetében való tag­ságot" és reméli, hogy a nyílatko. zat .széleskörű helyeslésre talál más feleiméi, akik aláírták a béke­szerződést és hogy ezek a felek készek lesznek hasonló intézkedő, sekre." A szovjet kormány jegyzéke így hangzik: 1951 október 11. „Az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányainak kö­zös nyilatkozatával kapcsolatban, amelyet az USA nagykövetsége adott át a Szovjetunió külügymi­nisztériumának ez év szeptember 26-án és amelyben ezek a kormá­nyok felvetik nz olasz békeszerző­dés felülvizsgálásának kérdését, a szovjet kormány szükségesnek tartja a következők kijelentését: tett kormányokra hárul. Az olasz kormány, mely ma a békeszerződésben táljait kötelezett, ségeinek megszegésével a katonát előkészületek széleskörű programm ját valósítja meg. az éazakatlanti tömb egyik alapvető emberanyag szállítójává válik, amit az oIm* fegyveres erők vezetői nyíltan be­ismernek. így 1950 októberében Marras tá­bornok, az olasz vezérkar főnöke washingtoni tartózkodása alatt ki­jelentette, hogy Olaszország már olyan fegyveres erőket bocsátott az atlanti szövetség rendelkezésére, amelyek legalábbis egyenlőek más konlinentálís nagyhatalmak erői­vel és hogy Olaszország Francia­országgal és Nyugat-Németor­szággal együtt az a hatalom. ,,amely emberanyagban a legna­gyobb hozzájárulást adja". Pacclardi oinsz hadügyminiszter 1950 novemberében az United Press hírügynökség tudósítójával folytatolt beszélgetésben klielen. tetie. hogy tekintettel az indokinai háborúra, melyet Franciaország folytat, nem lálja, „hogy az at­lanti szövetség valamelyik más ha­talma több hadosz ályt á|líthatna kl, mint Olaszország". Ilymódon az USA. Nagybritannia éa Franciaország kormányai az otasz békeszerződés felülvizsgálá­sát arra Igyekeznek felhasználni, hogy Olaszország területét, ember és anyagtartalékalt az atlanti egyezmény agresszív céljainak megvalósítására alkalmassá tegyék, ami egészen megfelel az USA. Nagybrliannia és Franciaország politikája irányának­Ennek a politikának semmi köze sincsen az európai béke támogatá­sának érdekeihez, mint ahogy sem. ml köze sincs az olasz nép érdekei­hez sem, amely még nem heverte ki a második világháború okozta nélkülözéseket. Ez a politika Olaszország és az olasz nép számára elkerülhetetlenül még nagyobb szenvedéseket hozna, m|nt amilyeneket már egyszer Hrlor és Mussolini politikája oko­zott neki. •n m Az USA. Nagybrliannia és Fran­ciaország kormányai, amikor felve. lik az olasz békeszerződés felülvizs­gálásának kérdését, arra hivatkoz­nak, hogy ez a felülvizsgálás állí­tólag a „szabad nemzeiek együtt­működésének fejlődése" érdekében szükséges. Ez a magyarázat csak leplezi a békeszerződés felülvizsgá. lásának igazi céljait. A tények azt bizonyítják, hogy a valóságban nem egyszerűen Olaszország és más országok együttműködésének fejlesz léséről van szó. hanem arról, hogy Olaszországot az agresszív at­lanti tömb érdekeiben felhasznál­ják és ennek érdekében törüljék azokat a korlátozásokat, amelyeket Olaszország fegyveres erőivel kap­csolatban a békeszerződés megál­lapít. A szovjet kormány 1949 júliusi és szeptemberi jegyzékeiben már fel­hívta az USA, va;am|nl Nagybri­tannia. Franciaország és Olaszor­szág kormányainak figyelmét arra hogy Olaszország, amikor belépeti az agresszív észnkaitantl tömbbe, olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek a békeszerződéssel össze­egyezte Ihetetienek és felhívta a figyelmet arra a felelősségre, amely ezzel kapcsolatban az emlí­Az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányainak nyi­latkozata azt a kijelentést Is tar­talmazza, hogy Olaszország szá. mára biztosítani kell az Egyesűit Nemzetek Szervezetének tagjai közé' való felvételét és ezzel kap­csoiatban az ügyet úgy állítják be mintha eddig Olaszország felvéte­lét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe az úgynevezett „véiú" al­kalmazása akadályozta volna. Ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak, mert a Szovjetunió so. hnsem helyezkedett szembe azzal, hogy Olaszországot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai közé, egyenlő alapokon mind­azokkal a többi országokkal, me­lyeknek erre törvényes joguk van. Az, hogy Olaszországot mindeddig nem vették fel u Egyesült Nemze tek Szervezetének tagja) közé, ki­zárólag az USA. Anglia és Fran. ciaország bűne, mert ezek az or­szágok az Egyesüli Nemzetek Szer­vezetében az új tagok felvételének kérdésében teljesen elfogadhatatlan álláspontra helyezkedtek. Mint ismeretes, a szovjet kor­mány még 1944 márciusában, még mielőtt más országok ugyanezt megtették volna, közvetlen kapcso­latokat létesített Olaszországgal, diplomáciai státusban lévő képvise. löket cserélve azzal. A szovjet kormány attól a kí­vánságtól vezérelve, hogy Olasz­ország egyenjogú országgá váljék, kijelenti: nincsenek ellenvetései az olasz békeszerződés felülvizsgálá­sával, a békeszerződésben megla­pított korlátozások felülvizsgáló, sávfii és Olaszországnak az ENSZ­be történő felvételével szemben, azzal a feltétellel, hogy hasonló módon felülvizsgálják a Bulgáriá­val, Magyarországgal, Finnország­gal és Romániával kötött békeszer­ződéseket és felvételüket az ENSZ. be, amely á'lamok a háború folya mán ugyanolyan helyzetben vol­tak, mint Olaszország. A szovjet kormány egyben úgy véli, hogy az olasz békeszerződés felülvizsgálásának nem szabad a béke megőrzésének kárára történ­nie és nem szabad nz olasz béke­szerződés felülvlzsgá'ását arra fel. használni, hogy Olaszországot be. vonják az északallant| tömb »g­resszlv katona) terveibe. Ellenkező­leg, a szovjet kormány úgy véli hogy az olasz békeszerződés feliil­vízsgá'árának a béke megszilárdí tása és Olaszország igazi egyenjo gúsága és függetlensége biztosítá­sénak céljából kell történnie. Kéiségtelen azonban, hogy az a tény, hogy Olaszország részt vesz az agresszív északétianti tömbben gyökerében ellentmond a béke ér­dekelnek és Olaszországot az ag. resszlv háború útjára taszitja. az. a tény, hogy Olaszország területén külföldi katona) támaszpontok és külföldi fegyveres erők vannak, nemcsak bogy nem szilárdítja, ha­nem ellenkezőleg, aláássa Olasz­ország egyenjogúságát és függet­lenségét és függő országgá változ­tatja Olaszországot. Tekintettel erre. a szovjet kor­mány a béke fenntartása és meg­szilárdítása éred ekei tői vezetve, kl. jelenll. hogy csak az esetben járul­hat hozzá az olasz békeszerződés felülvizsgálásához és az abban fog­lalt Idevonatkozó korlátozások megsziinteiéséhes, ha Olaszország kilép az agresszív északastentl tömbből és nem engedi meg, bogy területén idegen államoknak kato­nai támaszpontja! és fegyveres erői legyen." Azonos jegyzékei nyújtottak át egyidejűleg Nagybrliannia ideigle­nes ügyvivőjének és Franciaország ideiglenes ügyvivőjének Nagybri­tannia és Franciaország kormá­nyaihoz való további! ás céljából. Tanuljunk a Bolsevik Párt ta jgsztalataiból A Bolsevik Párt vezetőségválasztó taggyűléseinek tapasztalatai A Bolsevik Pert s demokrata kus centralizmus megdönthetetlen elvein épült fel- Sztálin elvtárs ta­nítása szerint a Párt tevékenyen gondolkodó, eleven életet élő. ön­tevékeny harcos szervezet, amely szétrombolja az elavultat és életre kelti az újat. A párttagok aktivitása és önte­vékenysége, a pártonbelüli demo­krácia szakadatlanul fejlődik, nö­vekedik a Párt ügye iránti fete .'őségérzet, s ugyanaltkor egyre in­kább megerősödik a kapcsolat a vezetők és a párttagok között. A Bolsevik Párt arra törekedik, hogy az állami, gazdasági és ku ­turális építés valamennyi területér, egyre magasabbra emeljék a párt­szervezet minőségi színvonalát. Ez csak úgy lehetséges, ha a i pártszervezetek tovább tökéletes!. ' tik munkamódszereiket, ha egész tevékenységüket a pártonbelüli de mokrácia elvei a apján folytatják ha állandóan támaszkodnak a párttagokra és széleskörűen kifej­lesztik a bolsevik kritikát és ön­kritikát. Sz'álin elvtárs azt tanítja hogy a káderek a mindennapi gya­korlati munkában kovácsolödnak. A bolsevik kádemeveiés egyik leg­fontosabb eszköze éppen a kritika és önkritika alkalmazása, amely­nek jelentősége különösképpen meg. mutatkozik a vezetőségválasztó tag. gyűléseken. A tagság a bolsevikokra jellem­ző elvi szilárdsággal tárja fel a pártszervezetek életében mutatkozó hiányosságokat és keményen meg­bírálja azokat a vezetőségi tago­kat, akik elbízlák magukat és bole. estek az önelégültség hibájába. A kommunisták azonban nemcsak fel. tárják a hibákat, de megmutatják a hibák kijavításának módját is. Az altáji peremvidék jegorovi kör­zetének pártbizotisági titkára, Brjuzgin elvtárs, meglehetősen mellőzte munkájában a párttagok véleményét és szeretett parancsol­gatni. A kommunisták rámutattak Brjuzgin elvtárs hibájára a a párt­bizottság rendszeresen ellenőrizte tevékenységét- Brjuzgin elvtárs ki. javította hibáját é3 a körzeti párt­bizottság plenáris ülésén újból meg­választották titkárnak. A kievi villamossági műszergyár, ban magas eszmei színvonalon, a munkában mutatkozó hiányosságok éles bolsevik kritikájának és önkri­tikájának légkörében zajlott le a vezetőségválasztó taggyűlés. Ez a gyár nem egészen 9 hónap alatt teljesítette évi tervét, az állam­nak több mint 8 millió rubel nye­reséget adott, s így élüzem lett. A vezetőségválasztó taggyű­lésen Keiedezs elvtárs, a párt­szervezet titkára, beszámolójában meggyőzően bizonyította be, hogy a gyár pártszervezete olyan eTŐ. amely napról-napra szívós, fárad ságos munkával tömöríti és szer­vezi az embereket újabb munka­győzelmek elérésére. Ennek ered­ményeképpen nap mint nap foko­zódik a dolgozók teljesítménye. Egyesek, mint például Muhm ós Omeijanjuk elvtársak, már három ötéves terv feladatát teljesítették. Vezetőszerepet játszanak és jó pél­dát mutatnak a kommün isiák » gyár újítói között is. A gyári párt, szervezet munkájának kitűnő jel­lemvonása az is, hogy állandóan keres és talál új termelési tartalé­kokat, megszervezi a kollekiivát ezeknek észszerű kihasználására. A titkári beszámoló alkalmat adott a kommunistáknak, hogy alaposan elmélyedjenek a pártszer. vezet munkájában, de a beszámoló, ban kevés volt az egyes szemé yek felé mondott kritika. Kevés volt aa önkritika is­A beszámolót követő vitában ti. zenketten szólaltak fel- Szmorod­nickij sztahánovista esztergályos elvtárs rámutatott az agitációs munkában mutatkozó fogyatékos­ságokra; Velesin esztergályos elv­társ pedig azért bírá.ta a pártszer. vezet Vezetőségét, mert az éjtszakai műszakokban lankadt a politikai tömegmunka. A kommunisták ja. vaslatokat terjesztettek be, amelyek alapján az újonnan» választott ve­zetőség még jobb munkát végez­het az előbbinél. Az 6 es brrtika és önkritika légkörében zajlott le a nyikoiajevi terü.et agjtesszai körzetében lévő „Ka]inin"-kolhoz pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlése is. A kommunisták keményen meg­bírálták a pártszervezet tevékeny­ségében mutatkozó fogyatékossá­gokat, különösen Vszevolodszkij elvtárs, a pártszervezet titkárának munkáját. A taggyűlés új titkárt választott a pártszervezet élére. A bolsevik vezetőre jellemző, hogy elszakíthatatlan kapcsolatot tart a pártonkívüli tömegekkel is. Az a vezető, aki elzárkózik a tö­megektől, nem végezhet jó mun­kát. Ez történt például Tiskov elvtárssal, az alláj-vidéki Bijszk város pártbizottságának titkárával. Nem vette figyelembe a pártonkí­vüliek, de még az egyszerű kom­munisták véleményét sem. A neve­lőmunkát adminisztrálással cserélte fel. A városi pártkonferencia kül­döttei ezért kemény bírálatban ré­szesítették és nem is választották ' meg újra a. városi pártbizottság titkárává. A périszervezelek tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a ve­zető káderek ideológiai színvonalá­nak emelése nagymértékben járul hozzá a pártépítés feladatainak megoldásához. A pártszervezet az­zal, hogy a kádereket Lenin és Sztálin diadalmas tanításával fegy­verzik fel s hogy egyre szélesebb alapon fejleszti ki a bolsevik kri­tikát és önkritikát, egyszersmind hozzájárul a szovjet haza gazdasá­gának és kultúrájának új, hatal­mas fellendüléséhez. Az Avanti jelenti: A koreai népliadnereg főparancsnokságának legújabb hadijelentése Phenjnn (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy a koreaj néphadsereg egységei, a kínai népi önkéntes osztagokkal szorosan együttműköd­ve, valamennyi frontszakaszon to­vábbra is visszaverik az angol­amerikai intervenciósok és a Li Szin Man-féle csapatok heves tá­madásalt, nagy veszteségeket okoz­va az ellenségnek. A középső fronton a néphadsereg egységei sikeresen visszaverték az amerikaiak 1. gépesített és 8. gya­logos hadosztályának támadásait. Ezek a hadosztályok 70 harckocsi. tüzérség és légierő támogatásával Joncsfcon körzetében és Csholvon. tói délre megkísérelték áttörni a néphadsereg védelmi vonalait. A keleti fronton a néphadsereg egységei továbbra is heves harco­kat vívtak az ellenséggel Janggu­tól északra. Oki éber 11-én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellensé­ges repülőgépekre vadászó lövészek lelőtték a Phenjan, Vonszan, Szaru von Szohin, Szuan és Szinancsu békés lakosságát továbbra is bar. bár módón bombázó és géppuskázó ellenség kilenc repülőgépét. Erősítsük meg november 7-re a fegyelmet! A szegedi Pedagógiai Főiskola hallgatóinak versenyfelhívása Mi, a Szegedi Pedagógiai Főis­kola hallgatói Pártunk alapszerve­zeii vezetőségeinek újraválasztása, valamint a Nagy Októberi Szoeitt lista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére vállaljuk, hogy főisko­lánlton megszilárdítjuk a munka­fegyelmet, Teljes Mértékben kikü­szöböljük az igazolatlan mulasziá­sokat, megszüntetjük a késéseket, megerősítjük az órák alatti fegyel­met. Ml, az egyelem! ifjúság, tudjuk, hogy méltóképpen csak úgy tudunk felkészülni november 7-re, ha min denben fegyelmezettek és öntuda­tosak vagyunk. Éppen ezért felhív­juk az ország összes egyetemeinek ós főiskoláinak hallgatóit, hogy csal'akozzanak felhívásunkhoz. így járulhatunk csak hozzá méltókép­pen drága hazánk felépítéséhez es a béke megvédéséhez. A Pedagógiai Főiskola hallgatói. A Tito-banda a kapitalizmus gyorsítoit Ütemű helyreállításáért leértékeli a dinári (Róma) Az Avanti Írja az Aslra gazdasági és pénzügyi hírügynök­ség trieszti jelentése alapján: való­színűleg a közeli napokban beje­lentik a dinár értékcsökkentését, amelyre a jugoszláv gazdasági élet alakulását figyelemmel kö­vető körökben már egy idő óta számlianak. Nem is annyira deval­válásról van szó, mint Inkább arról, hogy a dinár hivatalos dol­lárárfolyamát legalább is rész­ben összhangba hozzák a tény­leges értékével. — A dinár értékcsökkentéséről elterjedt hírek — írja ezzel kap­csolatban az Avanti — beleillesz­kednek a Tito-banda „általános gazdasági és pénzügyi reformjá­nak" keretébe, amelyet hivatalo­san csak két hónap múlva hajla­nak végre, de amelynek végre-1 hajtása gyakorlatban már ez év elején megkezdődött Ennek a re­formnak a célja a jugoszláv gaz­dasági élet „decentralizálása és liberalizálása", magyarán: a kapi­talizmus gyorsított ütemű helyre­állítása. — E hírek — Írja továbbá az Avanti — nem szorulnak külö­nösebb kommentárra: alkalmazko­dás a dollárhoz, decentralizálás, liberalizálás, mindez világosan mutatja, hogy Tito Jugoszláviája visszatér a kapitalista rendszerhez. Amerika „szeretetteljes" ölelé­sének hatásai kezdenek kibonta­kozni. Ez az ölelés ugyanis nem más, mtnt fojtogatás. Aki Amerika oldalén van. annak előbb, utóbb el kell fogadni az amerikai elve­ket. Ezt Tito m'nden fogadkozása ellenére a lugosziláv nép is egyre jobban felismeri A minisztertanács rendelete a fűtésről A minisztertanács rendeletet hozott az állami özervek és válla­latok helyiségeinek, valamint a központi fűtéses lakóházak fű­téséről. A rendelet értelmében az állami szervek ée vállalatok helyiségeinek és a központi fű­téses lakóházaknak fűtését csak a Népgazdasági Tanács, illetve a belügyminisztérium által megál­lapítandó időpontban szabad megkezdeni. A rendelet a ter­méezetes melegvízzel fűlött ;ptt« letekre nem vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom