Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

4 CSÜTÖRTÖK, IMI. OKTÓBER 11JÖVENDŐ SZAKEMBEREINK KÖZÖTT Uj egyenruhában, jólfelszerett intézetben zavartalanul, örömmel tanulnak a szegedi iparostanuló iskola fiataljai Néhány hete a honvéd- és rendőregyenruhák között új egyenruhás fiafalok tűntek fel az utcán. Fe. kete poszt<j ruha, kék vagy piros hajtóka, aranyozott gombok, derékszíj, tányérsapka. A sapkán és a hajtókán nyitott könyvet ábrázoló jelvény és a hajtókán ezüst vagy arany csíkok: egy, kettő,.sőt há. rom i3.• Kik lehetnek vájjon? — találgatták, akik látták- őket. Látszik, hogy az egyenruhás fiatalok érzik az egyenruhával járó kötelezettséget. Mindenütt fegyelmezett magatartás, az idősebbekkel szemben tiszteletteljes viselkedés. Soha nem kelt figyelmeztetni ereket a fiatalokat, mindig szívesen segítenek, mindig előzékenyek. Az új, fekete egyenruhák szocialista iparunk jövendő szakemberein, az ipari tanulókon feszülnek. Most még csak a vasasok kaptak, de rövidesen magukra vehetik az új egyenruhát az építők, a fások, az élelmezésiek, s a többi szakmabeliek is. Nemcsak a fiataloknak, a nevetőknek is ilyen az egyenruhájuk. Csak a rendfokozatban van különbség, mert a különböző számú ezüst, meg aranycsík azt mütatja, ki, hányadik évfolyam hallgatója, vagy milyen nevelői funkciót tölt be. Az egyenruha fokozott fegyelmet jelent az iskolában is. Nem csoda, hiszen megnőtt az ipari tanulók öntudata, biztonságérzete. Akik régen éppencsak megtűrt tagjai voítak a társadalomnak, m>a a társadalom megbecsüléssel, szeretettel és gonddal neveti .ezeket a fiatalokat. Nyílik a tanterem ajtaja, s Kiss Kálmán elvtárs, az ipari tanuló iskola igazgatója lép be. A padok között megszűnik a halk beszélgetés. Egyszerre állnak fel a fiatalok. Az igazgató az előadó asztal elé megy. szembe fopdul az osztállyal. Szeme végig fút a sörökön. Kemé: nyen összeszorított szájak, villogő fiatal szemek, V a nyfle^enos sorokban vadonatúj fekete egyenruhás fiatalok. Szabadság! _ hangzik az üdvözlés s az osztály egy hangként köszön vissza — Szabadság! Az osztálytitkár lép ki a padból, előre jön. — Igazgató Elvtára jelentem ... a mondja a létszámok meg az osztály számát. Visszalép, leülnek. Nincs mozgás, nincs beszéd. Mindenki figyel, hang sem hallatszik, mikor a tanár megkezdi az előadast. Ezek a fiatalok új, szocialista szellemű ' ifjúság, akiket a szovjet nép nagy nevelőjének, Anton Szemjonovics Makarenkónak módszerével nevelnek tanáraik, jó szakemberekké, kiváló hazafiakká. így kezdődik minden óra a Munkaerőtartalékok Hivatalának Szegedi Ipari tanulóiskolájában. — Most lenne jó ipari tanulónak lenni — mondja Ki?s elvtárs, az iskola igazgatója. Visszaemlékszik azokra az időkre, azokra a körülményekre, amikor ő tett szert szakmára, fáradságos munka, sok nélkülözés árán. — Ugy kellett ellopni a szakmát, ha meg akartunk tanulni dolgozni — mondja. Most minden tanulási lehetőséget biztosít az iskola. Gazdagon felszereit szertár, laboratórium, könyvtár, szemléltető eszközök segítségével folyik a szakmunkásképzés, s a nevelők éa tanulók elvtársakként állnak egymás melleit, közös uton haladnak, együtt harcolnak ' a közös célért, hogy hazánkban is megvalósuljon a szocialista társadialom. A nép állama bőkezűen támogatja ezt a harcot, melynek eredménye, győzelme új szakmunkások ezreinek és tízezreinek számával lesz lemérhető. Az egyenruha ía bizonyítéka önnek a segítésnek. A közel 1500 forint értékű ruhát és felszeretést minden ipari tanuló teljesen ingyen kapja az államtól-,I Az ipari tanulónak azonban még lakásra sincs gondja, ha nem helybeli, • vagy sitiiéinek "nincs tehetősége a lákás biztosításéra- A Totburhin-úW hfttalrna'e- tanuló-oVihon épületét kívülTŐL mindönki tsmcrii' De nagyon kevesen,,átmerik azt az életet, amit m*. ipari, tguöíióki az otthon falai k&zott .', élnek.5 Pedig irigylésre méltó élet ez. TeV olyan munkával, ami a A természettudományos propagandamunka feladatai Csongrád megyében A közelmúltban a Terméazettudoméilyi Társulat előadói *-s • természettudomány iránt érdeklődő dolgozók az egész megye Területéről ankétra jöttek ÖSÖZO Szegeden, hogy megbeszéljék azokat a feladatokat, amelyek az, 1951—52-es oktatási évad termé 6zeHudományoé propagandamunkájában előttünk állanak. Visszapillantva az elmúlt 'oktatási évadra, megállapíthatjuk, hogy a Társulat természettudományos felvilágosító munkájával jelentős eredményeket ért el megyénkben is. 1948 tavasza óta járják a Társulat előadói a megye üzemeit, termelőszövetkezeteit, * tömegszervezeteit, s az itt végzett természettudományos felvilágosító munkájukkal eredményes harcot folytattak a babonás nézetek, a maradi gondolkodás ellen. A kétségtelen fejlődés ellenére, amely a Társulat megyei munkáiéban megmutatkozott, a természettudományos Ismeretterjesztő munka ai általános fejlődéshez képest lemaradt De lemaradt azokkal az igényekkel szemben is, amoiyeket dolgozóink támasztottak az előadások színvonala, érdekessége, tartalmi mondanivalója tevén. Az üzemi előadások tapasztalatai világosan mutatták, hogy a természettudományos propagandamunka eddigi módja már nem kielégítő. Az üzemi hallgatóság növekvő igénye megkívánja, hogv az' általános ' természettudományi témák helyett egy-egy részlslkérjának irányítását a megyei szervezet végzi. A megyei ezarvézst keretében a természettudomány különböző' ágainak megfélelő-szakosztályok működnek. A ezakosztályok közül Szeged dolgozói számára legismertebb a csillagászati szakosztály, amely sók bemutatást rendezett óraműves csillagászati távcsövével. A természettudományos propagandamunka kiegészítéséhez, színvonalának emeléséhez eok új előadóra van szükség. Azokra az ankéten megjelent üzemi dolgozókra, pedagógusokra, ' orvosokra, mérnökökre, okik eddig még nem kapcsolódtak be aktívan a Társulat ismeretterjesztő munkájába. A Természettudományi Társulat 6zegedt ankétjának vitaanyagából világosan kitűnik, hógy rtépi demokráciánk további megszilárdítása, mint a szocialista építésnek egyik fontos feltételét köveleli meg a harcot minden reakciós ideológiai maradvány ellen. _ A régi világot lehetetlen csak politikai és gazdasági Karc eszközeivel legyőzni. A ránkmaradt ideológiai örökséget csak úgy lehet felszámolni, ha új és magasa'obrendú ideológiát és kultúrát állítunk helyébe, ha Rákosi elvtárs szavait idézve „Az általános műveltség, szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra minden lcincsér a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára tesszük' hozzáférhetővé " A kulturális forradalomnak egyik elengedhetetlen része, kövefiataloknak örömet. életvidámságot, egyenes gerincet, nemest jeilemei épít. l-árudhataitlanná, áldozatkésszé, becsületessé, tiszta lelkiismeretűvé nevel ez a munka: a közösség tevékenysége- Az otthon és az iskola szorosan összetartozik, de az a 300 fiatail, ak: az otthon lakója, különösen összeforrt, bajtársi barátságigai segíti egymás*. Az otthon folyosóin még habarcs- és tégla-törmelék, épitőállványok, létrák, de a 8 személyes hálótermekben már ragyogóan fehérlenek a falak. Befejezéshez közeledik az átalakító munka, amit 460 ezer forint beruházással végeztet el az államIgazi otthon ez minden kényei lemmel, tanulási és szórakozási lehetőséggel. Uj fürdő, mosdó, úi konyhafelszerelés., gyönyörű új bútorokS munkájukat nagy felelősségtudattal végzik a fiatal nevelők. Az igazgató, Gácsi József elvtárs 25 éves mindössze. Több mint kéi éve irányítja az otthon munkáját- Szerényen jegyzi meg: — Egy éve 28 ezer fiatal között második helyre kerüli a mi 120 ifjúnk. — Az építkezés még akadályozza, hogy teljes lendülettel vegyen részi az otthon az ország tanulóotihonai között folyó versenyben. — De ha befejeződik az építkezés, akkor •. • — s fölcsillan Gácsi elvtárs szeme. Ugy látszik, elsők akarnak lenni a szegediek. A most befejeződött Második Békekölcsön jegyzésénél megmutatták az ipari tanulók, hogy érzik, azt a Szerető gondoskodást amellyel a nép állama minden lépésüket kfJ séri. A lelkesedés, a hála és az ígéret lelkesedése voltBihari István vasesztergályos tanuló 1000 forintot jegyzet'r, Sebők László géptakatos tanuló 500 forintot, Takács Andrá* 600 forintot, Csécs Ferenc, Schfeibert János. Földházi 'József, Dózsa Ferenc, Veiner István, .Zabó Ferenc ácstamulók 500 —:&Q0 forintot' jegyeztek, .Bánfiezki János. Salamon -jpzsef és Szikéra József a három villanyszerelő tanuló szintén "5Ö0 forintot egyenkint, "Molnár László, Nagy Imre, Széit József, Bódi József, Sebők Károty, Solymosi István 400—400 forintot jegyeztek, Tóth József kőműveslanuló 450 forintot, Szuromi Endre 500 forintot, Suvada József 400 forintot, Székely Fei-enc 300 forintot jegyzett. S lehetne sorolni szinte végnélkül. S ezek a jegyzési összegek 100—2500 forintos havi kereset mellettPéldamutató áldozatkészség. Bebizonyították ipari tanulóink, hogy mindig helytállóak azért a kitüntető bizalomért amelyben a magyar nép részesíti őket- Szeretik hazájukat ezekig fiatalok. Méíló viselői az egyenruhának. Fejér Dénes A szocialista mezőgazdaság feiiődését segíti elő a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Népgazdaságunk az ötéves terv- Az ötéves terv első évében 50.000 ben hatalmas összegeket juttat tudományos életünk fejlesztésére, ezáltal is elősegítve 6zociali«ta Iparunk és mezőgazdaságunk rohamoe fejlődését. Nagy összegeket fordítunk a Szegeden levő Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fejlesztésére ie. Az épület, ame'y a 1iszaparton fekszik, a második világháború alatt bombatámadás következtében komoly mértékben magrongálódott. Újjáépítése már a hároméves terv kereiében megtörtént. Képünk a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet épületét mutatja be, amelyet a hároméves terv keretében építettünk újjá. N forintot juttatott dolgozó népünk állama az intézetnek tudományos kísérleti eszközök vásárlására, az ötéves terv második évében pedig már 90.000 forintot fordítottak a kisérleli berendezés gyarapítására. Az ötéves terv első évében kapta az intézet a képünkön látható laooraióriumi készülékel, az úgynevezett Pulfrich Fotómétert, amely 7000 forintba került E készülékkel a fűszerpaprika utóércsi idejének megállapítására vonatkozó kísérleteket végez dr. Benedek László elvtárs, az intézet egyik önálló tudományos kutatója. Nemrégiben kapott az Intézet egy 10 000 forint értékű kutatómikruszkópot Is, amely elektromos meg; világosítással Működik és ezerötszázszorosán nagyít. Az tnlézel dolgozói szívvel-lélekkel kiveszik részüket a tudományos munkából. Igyekeznek eredményes kutató munkájukkal mindinkább előrelendíteni szocialista mezőgazdaságunk fejlődését. Lékeisen vették ki részüket a BékekölI csönjegyzésböl is, hogy az ötéves ' tervben még több kísérleti eszközre jusson pénze népgazdaságunknak. A dolgozók együttesen 37.900 forintot jegyeztek, ami 800 forintos átlagot jelent. Ötéves tervünk az újjáépített Intézetnek értékes felszereléseket juttatott, amelyek nagymértékben elősegítik a tudományos munkát. Képünk az intézet egyik laboratóriumát mulatja be. Egyedül a nép irányíthatja Irán sorsát Prága (TASZSZ). A Rudé Právo október 9-én cikket közölt „Az iráni udvari körök int.riikái Mosza dik kormánya ellen'' címmel. „A sajtóban megjelent hírek szerint _ írja a lap — az iráni udvari körök a kulisszák mögött arra törekednek, hogy Moszadik helyére az Angol-Iráni Olajtársaság egyik ügynökét juttassák. Asraf * Pajilevj hercegnő és a medzslisz egyes képviselői Dzsomal Imami vezetésével mindenképpen Szeid Zija-Eddint, a hirhadt angol ügynököt akarják uralomra jut. tatni. Amikor azonban Moszadik azzal fenyegetőzött, hogy a néphez fordul és ickplezi a? udvar mesterkedéseit, Asraf Pahlevi hercegnő kénytelen volt Svájcba utazni, Dzsomal Imami néhány képvise. lővel közös nyilatkozatot tett közzé, amely szerint ideiglenesen támogatni fogja Moszadikol. „amíg az Irán ellen emelt vádat a Biztonsági Tanács tárgyalja". dést alaposabban tárjanak fel az Itelménye: a természettudományi előadók és a hozzászólásokra adat' j ismeretek terjesztése. A természet-' válaszok a fokozott igényeket ta ludományi ismeretek terjesztése kielégítsék. Ezeket a megnövelte- egyik oldalról harc a klerikális deH igényeket csak mnoasnbb | reakció ellen, a másik oldalról képzettségű előadók tudják kt | harc kozmopolitizmus elten. elégíteni. Ezért szükségessé válik , Ezt a harcot vezeti Pártunk iranyierz előadók szakosítása és szakon-, lésával a mi megyénkben is a ként alaoosabb képzése Az új, Természettudományi Társulat. A biztos utat ebben a.r harcban, a győzelem, a béke, a felemelkedés útját a nagy szovjet nép, a szovjet tudósok munkája mutatja, A nagyszerű szovjet .. tapasztalatokat kelj az előadóknak felhasználnlok propagandamunkájukban. előadók képzése a most meaindnló esti iskolán, a régi előadók továbbképzése eavénl tanulás fo-máiáhan történik. E

lőadók képzését, az Ismeretterjesztő előadások szervezését, a Társulat egész munkáA népmesék óriásai •r*- szokták megtenni, hogy hegyeket mozdiia. nak el és folyókat emelnek ki medrükből. A Magyar Népköztársaság mérnökei és munkásat az ötéves terv során megtanulják, hogyan lesz az ember óriás: Tiszalök közelében megmozgatnak egy hegyre való földet, a szőke Tiszát kiemelik ágyából és új mederbe terelik. Alighogy ezt megtették, maga a Tisza alakul át egyszerre engedet, mss óriássá és a rajta épített vízierőmű segítségével kétszázezer holdat, lcezd öntözni, egymaga hajtja a Tiszántúl összes gyárait, világítja összes városait és falvait. A iiszalöki duzzasztógát, vagy másnéven vízilépcső, a Tisza _ rázompusztai kanyarjánál a folyó medrétől száz méterre. a szárazföldön épül. Amint megépült, átvágják a kanyart és a Tiszát átvezetik új medrébe. A lépcső há. rom részből áll: duzzasztóműből,^ vízieröműbői és hajózsilipből. A duzzasztómű három, egyenként 37 méteres nyílású, felhúzható vas. szerkezeti táblából Ali. Amikor a táblákat leeresztik, kilenc méterrel magasabb lesz a Tisza vízállása. Nagy hajók A TISZALÖKI ÚRIAS járhatnak rajta egén Záhonyig. A felduzzasztott folyóból másodpercenként 60 köbméter víz ömlik majd át az ugyancsak most épülő tiszántúli föcsator. nába, amely észak-déli irányban 97 kilométer hosszúságban szeli át az Alföldet és a Berettyón át a Körösbe torkollik. Ezen a főcsatornán ke. resztül öntözi majd a távoli környéket a tiszalöki óriás. TJ ogyan lesz a vízből " szén? A vízierömű három hatalmas turbinája évente átlag SS millió kilowattóra ener. giát termel. Ez az energiamennyiség hatszor annyi, mint a jelenleg meglévő valamennyi ví. zienergiatelepünk termelése együttvéve. Hogy ennyi árammenynyiseget fejleszthessünk, évente 8 ezer vagon sze. net kellene eltüzelnünk. A vieierömü turbinái te. hát — nyugodtan mondhatjuk — évente 8 ezer vagon szenet termelnek. A tiszai hajósok elölt, akik a rázom,pusztai ka. nyar felé közlekednek, tiszteletet parancsoló kép bontakozik ki. A folyó tetjes szélességét eltakarja előlük az ég felé meredő, több emelel magas gátrendszer. A hajósoknak a Tisza balpartja felé kelt igyekezniük, hogy bejussanak az ott megépített 17 műtér széles, csaknem 100 méter hosszú zsilipkamrába Itt újabb nagy él. mény várja azt, aki még nem haladt át ezen a ponton. A hajót mintha egy óriás venné a tenyerére. a zsilipben felduzzasztott víz felemeli és a gát másik oldalára helyezi. A vítilépc8ö építkezésénél felhasználásra ke. rül mintegy 100.000 köbméter beton és vasbeton, 25 ezer vagon cement, 320 vagon betonvas, 120 ezer köbméter kavics és 95 ezer köbméter kő. Az alapozásnál kétezeratezáz (2.500) tonna vasszádpallót _ használnak fel. Az építkezésnél hat. millió köbméter földet mozgatnak meg. Ha ezt vagonokba raknánk. Nyíregyházától Moszkváig érnének a vasúti kocsik. A munkagödör, ahol az alapozást végzik, li ezer négyzetméter alapterületű, belefér, ne egy tiszai falu, termelőszövetkezeteivel, gép. állomásával együtt. íyfint országépítésünk minden területén, ennél a munkánál is segítségünkre siet a nagy Szovjetunió. Több hónapig nálunk tartózkodik I. A. Eliava szovjet mérnök, vízépítési szakértő, aki elhozta hozzánk a hatalmas szovjet vízierö. művtk építésének ta. pasztala'ait. Nehéziparunk fejlődésének erfd. ménye, hogy a tiszai vízimül vasszerkezete, turbinái, generátorai, egész gépi berendezése itthon készülhet. JP z a vízierömű a munkásság és parasztság igazi összefogásával készül. A rajta dolgozók nagyrésze tiszavidéki paraszt, éppen azoknak az aszálysujtotta földeknek a szülötte, amelyeket az erőmű a terv során virágzó termőföldekké változtat. A természetátalakító munkát a környék dolgozó parasztjai a legnagyobb érdeklődéssel kísérik. Csoportosan érkeznek a munkahelyek meglAloga. tására. Nem egyezer megtörténik, hogy maguk is nekiállnak és segítenek az épitölenek. Amikor gépek érkeznek, a hatalmas teherautókat fiatalok és örgek csoportjai kísérik, hogy segítsenek a gépek kirakásánál és önkéntes munkád jukkái siettessék az öntöző. és világítóműnek, az Alföld „jószívű óriásának" megszületéséi.