Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1951. OKTÓBER ti. A Bolsevik Párt tapasztalataiból Az alapszervezetek titkárainak nevelése Pártnak alapját az alapszer­vezetek alkotják. Az alapszerveze­tek eltéphetetlen szálakkal fűzik a Pártot a dolgozók széles tömegei­hez. mozgósítják őket a gazdasági és politikai feladatok megoldására. A pártbizottságok egyik legfonto sabb kötelessége, hogy fokozzák az alapszervezetek aktivitását a rájuk bízott feladatok maradéktalan vég­rehaj tásában. A vezetők nagy szerepet játsza­nak az alapszervezetek munkájá­nak megjavításában. Ha az alap­szervezet titkára tevékenyen és ki­tartóan végrehajtja a Párt útmu­tatásait, az egész párttagságot ak_ üyizálja párlmunkára. akkor a pártszervezetben állandóan emel­kedni fog a pártélet színvonala. A habarovszki városi pártbizott­ság nagy figyelmet fordít az alap­szervezetek titkárainak kiválasztá­sára és nevelésére. Igyekszünk el­érni, hogy politikailag képzett, köz­tiszteletnek örvendő kommunisták töltsék be ezt a fontos tisztséget. Alapszervezetednk titkárainak több mint fele felső-, vagy középfokú képzettséggel rendelkezik. Sojian közülük több mint két éve dolgoz nak, mint párttitkárok, így megfe­lelő tapasztalattal rendelkeznek a pártmunka terén. Ahhoz, hogy kellő színvonalra emeljük a pártvezetést — tanítja Sztálin elvtárs —, mindenekelőtt a vezető pártmunkások képzettségét kell emelni. A habarovszki városi pártbizott­ság végrehajtotta Sztálin elvtárs­nak ezt az útmutatását és állan­dóan gondoskodik az alapszerveze­tek titkárainak oktatásáról, szak­képzet tségüknek emeléséről. A ke­rületi pártbizottságok mellett rend­szercsen tartanak szemináriumokat az alapszervezeti titkárok számá­ra. A párttitkárok ezeken a szemi­náriumokon tanulmányozzák a pártmunka gyakorlatát, megismer­kednek a hasznos tapasztalatokkal, előadásokát hallgatnak a pártépí­tés kérdéseiről. Útmutatást kapnak arra, hogyan kell a felsőbb párt­szervek határozatait végrehajtani. Az alapszervezetek titkárai kéthavonként legalább egyszer a városi pártbizottság melleit rende­zett értekezleteken kicserélik a po­litikai pártmunka és pártpropa­ganda terén szerzett tapasztalatai­kat. Az oktatási évad kezdete előtt például részletesen megvitatták az egyes pártszervezeteknek a párt­propaganda megszervezése terén szerzett tapasztalatait, amelyek elő­segítették az oktatási évad szerve­zel lebb lebonyolítását. A tapasztalatcsere keretében megvitatták azt is, hogyan kell elő­készíteni éa lebonyolítani taggyűlé­seket, hogyan kell vezetni a Kom­szomolt. hogyan kell megvizsgálni a párttagok személyes ügyeit, mi­lyen gyakorlatot kell követni a párlmegbizatásokkal kapcsolatban. Nagyjelentőségű a fit'kari beszá­molók megvitatása is a városi párt­bizottság és a kerületi pártbizott­ság ülésein. A beszámolókat a párt. szervezetek tevékenységének gon­dos tanulmányozása előzi meg A városi és kerületi pártbizottságok segítenek kijavítani a feliárt hiá nyosságokat, megszervezik a beszá­molók alapján hozott határozatok végrehajtását. A Kaganovlcuról elnevezett gépgyár tavaly nem teljesítette ter­vét, mert a pártszervezet gyengén vezette a munkaversenyt és nem harcolt a gépek teljes kihasználásé, ért. A városi pártbizottság tanul, mányozta az üzemi pártszervezet munkáját, vezetőségi ülésén meg­vitatta az üzemi párttitkár beszá­molóját, majd ellenőrizte a beszá­moló alapján hozott határozatok vegrohajtását. Az idén a gyár már hónapról hónapra túlteljesíti ter­vét. Az alapszervezetek vezetésében fontos szerepet tölt be a városi ós kerületi pártbizottságok funkcioná. riusainak és a pártszervezetek ve. zetöinek eleven kapcsolata. Az egyik építkezés alapszervezete egy­időben rosszul dolgozott. A városi pártbizottság Gladiseva instruktor elvtársnőt küldte ki, alti megismer. kodett az ottani kommunisták te­vékenységével, segített a párt tit­kárnak a munkaterv összeállításé ban, résztvett a taggyűlések előké­szítésében és segítséget nyújtott a Komszomol-szervezetnek. Rajta kí­vül ellátogattad; az alapszervezet­hez a városi pártbizottság titkárai is. ezek után lényegesen megjavult a termelési munka A pártszervezet mélyrehatóbban foglalkozott a ter­melés kérdéseivel, elmélyültebben vitatta meg a taggyűléseken a párt munka fontosabb kérdéseit. Az alapszervezetek titkárainak elméleti és politikai fejlődéséről való állandó gondoskodás elősegíli az i lapszervezetek szerepének emelé­sét, a politikai és gazdasági mun­ka észszerű összehangolását. A ha­barovszki városi pártbizottság az alapszervezetek titkáraival való foglalkozás megjavításával, a kom­munisták kezdeményező erejének kifejlesztésével igyekszik még job­ban megerősíteni az alapszerveze teket, hogy magasabbra emeljék a szervezeti és politikai pártmunka színvonalát. M. Orlov, a habarovszki városi párt­bizottság titkára. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadijelentése £gyiptom felmondta Angliával kötött szerződését Phenjan (TASZSZ). A Korea. Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti: a koreai néphadsereg egy­ségei. szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi frontszakaszon tovább­ra is visszaverték az amerikai­angol intervenciósok és a liszin. manista csapatok elkeseredett ro­hamait és súlyos veszteségeket okoznak nekik emberben és hadi­anyagban. A néphadsereg egységei a nyu­gati és középső frontszakaszon ke­mény harcokat vívtak az ellenség­gel, amely megkísérelte áttörni a néphadsereg védelmi vonalait. A néphadsereg egységei a ke­leti arcvonalszakaszon a Jantjgu­tól északra lévő térségben sikeresen visszaverték az ellenség öt roha­mát. A néphadsereg légvédelmi tüzér­sége éa az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészosztagok lelőtték a Phenjan, Vonszan, Hvancsu, Szin­cshon és más városok térségében a békés, lakott helységeket barbá­rul bombázó ellenség hét repülő­gépét. Amerikai jelentések is kénytelenek beismerni, hogy súlyos csapásokat szenvedtek az új „offenzíva" során A kínai és koreai népi harcosok egyre súlyosabb csapásokat mérnek az amerikai inváziós csapatokra és cinkosaikra, akik kétségbeesett támadásokat indítanak abban az időben, amikor az USA késleltetni igyekszik a fegyverszüneti tárgya­lások folytatását. Van Fleet, az amerikai erők pa­rancsnoka nyilatkozatában kényte­len beismerni, hogy az amerikai erők súlyos katonai veszteségeket szenvedtek a keleti fronton. Az In. ternacionai News Service amerikai hírügynökség a koreai keleti arc­vonalról keltezeit október 4-i je­lentésében szintén beismeri, hogy a kínai és a koreai népi harcosok makacs ellenállása feltartóztatja az ENSZ-erók előrenyomulását a keleti fronton és a szövetséges gyalogság súlyos véráldozattal fi­zet minden elfoglal hüvelyknyi te­rületért.'' A nyugati fronton az amerikai betolakodók és cinkosaik hasonlóan súlyos csapásokat szenvednek. Egy október 4-i AP-jelentés a kore3, nyugati arcvonalról érkező hírekkel kapcsolatban beismerte, hogy az amerikai erők számára „nehéz volt az előnyomulás". — „A kínaiak olyan heves és koncentrált akna­vető és tüzérségi tüzet zúdítottak rajuk, amilyen a koreai háború megindulása óta egyetlen előnyo­mulásba® lévő hadosztályra sem zúdult." A londoni rádió ismertette az angol kormány hivatalos közlemé­nyét az angol-egyiptomi szerződés felmondásával kapcsolatban. Az ar.gol kormánynyilatkozat igyek­szik úgy beállítani a helyzetei, mintha a szerződés felmondása Egyiptom részérő! „törvénytelen'' lett volna és miközben Nagy-Br.­tannia „legerélyesebb kifogásait" hangoztatja. kijelenti, hogy ,,az angol kormány fenntartja a szer­ződésben biztosított összes jogait." Az angol-egyiptomi szerződés felmondása után — mint az AFP kairói tudósítója jelenti — az egyiptomi közmunkaügyi miniszter és hadügyminiszter jelképes csá­kányütésekkel kedden reggel meg­kezdte a „Kasr El Nil", a kairói központjában lévő régi angol lak­tanya lebontását. Mahaz egyiptomi pasa megindokolta az Angliával kötött szerződés felmondását A TASZSZ jelentése Nahaz pasa szenátusi beszédéről. Kairó. Október 8-án Nahaz pasa egyiptomi miniszterelnök a szená tus és a képviselőház együttes ülé­sén elhangzott beszédében felhívta a parlament képviselőit, hogy hala. déktalanul lássanak hozzá a kor. mány négy törvényjavaslatának megtárgyalásához. Ezek a tör­vényjavaslatod; az 1936. évi angol­egyiptomi szerződés, valamint az 1899 évben kötött — Szudán fö­lötti angol-egyiptomi kondominium ról szóló — egyezmény felmondá­sáról. továbbá Faruknak Szudán királyává történő kikiáltásáról ós az új szudáni alkotmány kidolgo. zsáról szólnál;. Nahaz pasa ismertette azokat a körülményeket, amelyeknek köze­pette annakidején az angol-egyip­tomi szerződést megkötötték és részletesen beszámolt az angol egyiptomi tárgyalásokról. „Mivel semilyen eredményre sem vezetted; azok a kísérletek, hogy tárgyalások útján vívjuk ki orszá­gunk követeléseinek teljesítését — mondotta löbbek között — elérke. zett az ideje, hogy a kormány tel­jesítse Ígéreteit és megtegye a szükséges lépéseket az 1936. évi angol-egyiptomi szerződés és az 1899. évi szudáni egyezmények fel­mondására". Ezután Nahaz pasa részletesen ismertette azt a négy törvényjavas, latot, amelyet a kormány a parla­ment elé terjesztett. Nahaz pasa a továbiakban kije­lentette, hogy az egyiptomi kor­mány rövidesen zöld könyvet ad ki. amely magában foglalja majd az angol-egyiptomi tárgyalásokkal kapcsolatos okmányokat és jegy. zőkönyveket. „A parlamentnek és a közvéleménynek — mondotta — a kialakult helyzettel kapcsolatban ismernie kell minden tényt és az icrész világnak lisztén kell látnia, mit cselekszünk. Mi jogainkért harcolunk, miközben az angolok to­vábbra is ragaszkodnak elavult im­perialista elméletükhöz s veszélyez­tetik az egyetemes békét" — mon­dotta. Nahaz pasa rámutatott, hogy az­ért kell felbontani az angol-egyip­tomi szerződést, mert az eigyrész ről ellenlmondt a Szuezi-csatorná­ról szóló egyezménynek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának, másrészről Ang­lia megszegte a szerződést. A. kormány neveben a parlament elé terjesztett törvényjavaslatoka! átadták a törvényjavaslatok meg­vizsgálására alakult külön bizott­ságnak. A bizottság október 15 ig a parlament elé terjeszti a törvény­javaslatokkal kapcsolatos megfon­tolásait. A. miniszterelnök beszéde után valamennyi ellenzéki párt képvise lője — köztük a Szociáldemokrah Párt képviselője is — teljes mér­tékben támogatta a kormány in. tézkedéseit. R Szovjetunióban hektáronként 2—7 mázsa terméstöbbietet eredményezett a keresztsorú írelésmód A gabonaneműeket hazánkban eddig általában géppel sorba ve­tették. Ennek az eljárásnak hátrá­nya, hogy a növények tenyészte­rülete nem egyenlően oszlik meg. A tenyészterület egyenletesebb el­osztására ebben az évben már ha­zánkban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a szovjet keresztsorú vetésmódot. A Szovjetunióban végzett kísér­letek eredményei arról számoltak be, hogy a keresztsorú vetések sók esetben 2—7 mázsás hektáronkénti I terméstöbblelet eredményeztek. A keresztbevetés előnye, hogy a növények tenyészterülete egyenle­tesebben, szabályosabban oszlik meg. A fejlődő növények a talaj­nedvességet, a táplálóanyagokat, a napfényt jobba® ki tudják hasz­nálni. A. keresztbevetésnél először a ve. tőmagmennyiség felét vetik el, majd erre keresztbe a második fe. lét. A többletmunka a termés, többlet értékéből sokszorosan meg­térül. ÁSOTTHALOM, AZ ÜJ ELET ÚTJÁN Ha leszállsz a „kisvonatról" a régi Várostanyán, ugyanúgy bele­süppedsz a homokba, mint régen. Ha felnézel az égre, pontosan olyan kéknek találod, mint jónéhány év­vel ezelőtt, ugyanúgy úszkálnak a furcsa alakú felhők, mint már sok­sok emberöltő óla. A szemed az első pillanatban nem sokat lát. Elölted a szokásos alföldi táj, min­denütt homok, benne szőlők, gyü­mölcsfák, szántóföldek, kukorica­táblák, ilt-olt erdörészlelek. A kül­szín nem igen változol, mintha ál­lókép lentie, melyen nem alkít még az észrevétlenül lovaröppenö idő vasfoga sem. .. De... Valami mégsem olyan, mint régen... Valami változás van, szinte megérzed-megsejted az emberek tekintetében, a nehéz ba­rázdákkal bevont arcok fel-felvil­lanó mosolyában. A levegőben, a nyüzsgésben, az új cégtáblákon, amelyek nem a kulák kocsmáros, rogy boltos nevét hírdelik ma már, S abban is, hogy valamit nem látsz: Piacos napokon a rongyos szegé­nyek napszámra váró seregét. Va­sárnapokon a duhajkodó, vagy va­dászatból meglévő úribirtokosoka!, a tábornok és egyéb urakat. A régi sivárság sincs meg: Új házak nőttek rövid idő alatt. Várostanya is elindult egy új úton, s már évek óta járja azt. Rövid egy-két év leforgása alatt huszon­két dolgozó paraszt épített egész­séges, tágas családi házat a köz­pontban — az állam segítségével, kormányzatunk pénzén. Ezekben a házakban új emberek élnek: ter­melőcsoporttagok, új életre tért dolgozó parasztok. Ha kedved kerekedik azonban, hogy túlmenj a városianyai állomás kornyékén, azt is megleheted. A vonat már elvisz egész a halasle­leki iskoláig, vagy az új bckjlő­úton a Vörös Csillag termelőcsopor­tig. És érdemes bejárni a környé­ket. Mindenütt örömöt, a boldog jövőbe vetett bizakodó reménységei találsz. De nem is lehet ezen cso­dálkozni. Gátsarkon lakik például Sólya János, a valamikor lenézett béres, ma a földművesszövetkezeti igazgatósági tag. Fia Néphadsere­günk hadnagya. Vagy látogasd meg Szűcs Szil­vesztert. boldogan meséli el, hogy gyermeke tanul. Gépipari Techni­kumban, amiről ö még álmodni sem meri volna. De még messzire sem kell menni. Malcra János elv­társ is sokat tud mesélni a boldog jelenről, de a leeserű, megaláztatá­sokkal telt múltról is. Valamikor tizen voltak testvérek, földkunyhó­ban laklak. Volt ö juhász, kanász, béres, megjárt sok kulák tanyát, ahol még jóformán emberszámba se vették. Az élete... nem élet volt, de ma már az! Fiai tanullak, az egyik tanácselnök Bácsszent­györgyön, a másik liszt, ö maga is a földművesszövetkezetben dolgo­zik, megbecsült ember, boldog éle­tet él feleségével, s gyönyörködik két kisebbik, még általános isko­\lás gyermekében, mert az ö jövőjük felöl már biztos, nem okoz számára álmatlan éjszakákat... S ugyanígy új az élete a régi Várostanya többi dolgozójának is. Ha bemennek a Tanácsházára, testvéreikkel találkoznak. Csak egy a sok közül: Rózsa elvlárs. Való­imékor ö is béres volt, megismerte .az elnyomott szegényparasztok ke­Iserű életét. Most segíti, neveli dol­gozótársait, Készségesen ad felvi­lágosítást mindenről; beszél a dol­gozó parasztoknak a szövetkezés nagyszerű előnyeiről és jövőjéről. De más ma már az iskola is. A régi „elemi népiskola" helyén ma már kilenc tanerős, szakosított ál­talános iskola áll. Képzelt, a dol­gozó nép fiaival törődő tanítók­kal. Új szellemre, új életre nevelik itt legdrágább kincsünket a gyer­meket. S hogy beszélnek ma már ezek a „!ás tanyasiak!" Én ipariskolába, textilszakra me. gyek — jelenti ki például a kis Szűcs Esztike, ha valaki megkér­dezi tőle, mi akar lenni? Vegyész­mérnök leszek — mondja a Kele­men Lacika, akinek a bátyja egy­kor még úgy tanult egy-két évet csupán, hogy ingóságaikat adták el, hogy fussa a drága tandíjra. S teljesül is a vágyuk! Példa erre már sok van ezen a környé­ken is. Hiszen Papdi István tíz gyermeke közül is egy már egye­temet végzett a felszabadulás óta. Vagy ott van az erdészeti szak­iskola,. Valamikor — jónéhány esz­tendővel ezelőtt még horthysta tisz­tek, kormány főtanácsosok, püspö­kök és egyéb ottani nyelven szólva — nagy leutyák — kedvenc kirán­dulóhelye volt. Most a dolgozó pa­rasztgyerekek készülnek a nagy­szerű feladatra: hazánk fásítására, az alföldi homok megkötésére, év­tizedek, évszázadok mulasztásának pótlására. Kik kerülnek ma ide? Azok az erdőgazdasági dolgozók, akik a termelésben kitűntek. S kö­zölük egyre több a nő, mint általá­ban ma már az élet minden terüle­tén. Évente sok-sok dolgozó pa­rasztfiatal kerül innen magasabb funkcióba. Legutóbb is olyan szé­pen kinőtték magukat a legjobbak, hogy üzemegységvezetők, politikai funkcionáriusok, gazdasági vezetők, műszaki egyetemi hallgatók lettek belőlük. Farkas Szilveszter ideva­lósi fiatal például ma már gépész­mérnöknek készül. De ugyanígy nyitva áll az út a többi nyolc test­vére elölt is. Új iskolában tanulnak az erdészei leendő káderei is. Ma már ötezer könyvük van, új, nagy­szerű felszerelések, bútorok, erdé­szeti szerszámok. De ugyanilyen fejlődés tapasz­talható az erdőgazdasági üzemegy­ségnél is. Ha valaki elmegy pél­dául a „Négyökrűbe", csemeték, leendő hatalmas szálfák ezreit, mil­lióit láthatja növekedni. Ezekből a csemetékből, amelyek nevelése száz­ezrekbe kerül, új erdők lesznek, amelyek lekötik a futó alföldi ho­mokot, megváltoztatják az éghaj­latot, csapadékkal dúsabbá teszik, nagyobb lesz a dolgozó parasztok termése, — nem is szólva az érié­kes faanyagokról, amelyekel majd nyerünk belőle. Szivesebben dol­goznak az erdészek is. Mig a mull­lton például Csórván veremlakásban \ voltak kénytelenek, élni gyerme­keikkel együtt, ma modern kétszo­bás házakat kaplak dolgozó né­pünktől! — S ezért dolgozunk mi még jobban, hogy megháláljuk kor­mányzatunk gondoskodását, no meg azért, meri tudjuk, hogy munkák gyümölcsét a dolgozó nép élvezi — jelentette ki öntudatosan Németh Ferenc elvtárs, üzemegységvezető. S ez így van, akármerre jársz. Öntudatos, szabad, boldog hazánk­ért dolgozó embereket találsz. Az Állami Gazdaságban a normáját ISO százalékra teljesítő Németh Sándort, a 145 százalékot elérő Tóth Istvánt és Kószó Józsefet, Nyári Ágnes 110 százalékot elérő munkacsapatát, s általánosságban is az állandóan, 40—5'J százalékkal emelkedő átlagterméseket. De nehogy azt higyje valaki, hogy az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok nem harcolnak a sza­bad, boldog életükért! Látják, mi­mindent kaplak dolgozó népünk államától! Mu'atja ezt a terménybe, gyűjtés lendülete. Az, hogy a la­kosság már túlszárnyalta az elő­irányzatot, az, hogy Rácz István és Borsós Mihály dolgozó parasz­tok 1800 százalékra teljesítették ga­bonabeadásukat. De még többel akarnak a régi Várostanyai dolgozó parasztok. Még szebb életet. Ezért növekszik a termelőcsoportok taglétszáma. Ezért lépett be a közelmúltban a „Felszabadulás" termelőcsoporlba 25 a „Vörös Csillagba" 13 új tag. Ezért választotta a szövetkezés út­ját például Szögi Sándor közép• paraszt. Hiszen látták, hogy a ter­melőcsoportban mázsákkal több a termésátlag, ' mint aa általuk meg­művelt földeken, még jobb, meg szebb az életük a csoporttagoknak, gazdagabbak azok, mint ők! Új élet virult ki Várostanyán. amit ma már Asollhalomnak hív­nak. A régi „királyi" város tanyája megszűnt. Nem az urak vezetik őket — félre, hanem maguk vélték kezűkbe sorsuk irányítását. A Párt utal mulat Asotthalom dolgozó pa­rasztságának is. S ez az út a még szebb jövő felé vezet. Hallgasd csak meg Széesi elvtársat, a párt­titkárt : — Hamarosan még tovább fejlő­dik községünk. Egészségházat, kul­túrházat, fürdőt, új iskolát, ren. d&rörsöt építünk. Jövőre bevezetjük ja villanyt, Isigyúl a fény minálunk j is, közelebb kerül a kultúra hozzánk. Egyenesen felfelé ivei Ásotthal­jmon is a dolgozók élete. Jó úton járnak, bizton nézhetnek a jövő Ifelé. Hiába igyekszik ezt az ellen­ség megakadályozni, a tszcs ellen 'áskálódó Tanács Ádám és Dobó Já­nos kulák, a 15 hold csorvai föld­| jét meg nem műveltető ásotthalmi plébános és más sötétben bujkáló elemek. Hiába acsarkodik néhány. kilométerrel délre a Tito banda, 'Asotthalom dolgozó parasztsága nem hajtja újra járomba a "fejét, végleg szakit a múlttal, melyben még ma is él Jugoszlávia szeren­csétlen sorsban sínylődő dolgozó pa­rasztsága. Az urak ideje lejárt. Beköszön'ölt a szabadság Ásoilha­bmra is. Asotthalom dolgozó pa­rasztsága is a szocializmusért, a i ékéért, boldog életéért küzd ma már, KOLOSZÁR BÉLA i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom