Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

Dolgozó parasztok! Jegyezzetek Békekölcsönt! Minden kötvénnyel nyerni lehet, minden jegyzett forint visszatérül, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát, kultúrát kap a falu. A békekölcsön-jegyzéssel a magad életét is, a haza javát is szolgálod! PÁRTÉLET A vezetőség évi beszámolója a pártszervezet életének nagy eseménye A Központi Vezetőség határo­zata értelmében a vezetőségvá­lasztó taggyűlések a városi és az üzemi alapszervezetekben október közepén kezdődnek. A Párt Köz­ponti Vezetősége és Politikai Bi­zottsága részletes útmutatást adott a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek arra, hogy a vezetőségválaszlások során milyen eredményekre törekedjenek. A pártvezetőségekbe — a munká­ban kipróbált ós bevált régi káde­rek mellett — fejlődőképes, tisz­tamultú, új erőket kell bevonni. Nagy eréllyel kell fellépni a párt­vezetőségbe befurakodott ellen­séges elemekkel szemben, fej­leszteni kell a pártdemokráciát, fokozni a párttagság éberségét, elmélyíteni felelősségérzetét. Egy hét választ el bennünket a vezetőségválasztó taggyűlésektől Szegeden i6. Alapszervezeteinknek most már komolyan fel kell készülniük a beszámoló taggyűlés előkészí­tésére. A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésének egyik legfonto­sabb része: a beszámoló kidolgo­zása. Pártunk taggyűlésein a beszámolók értékelik a vezetőség munkáját, egy-egy feladat meg­oldását és meghatározzák a párt­tagság előtt álló feladatokat. A számolónak Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszéde alapján, a kom­munista példamutatás kérdését Meg kell vizsgálni, hogy a párt­szervezet kommunistái mennyire állták meg helyüket a termelésért vívott küzdelemben, az ellenség elleni harcban. Névszer!nt és konkréten ki kell mutatnia a beszámolónak, hogy kik az élenjárók, kik az elma­radók. Az élenjárókat, a becsületes, har­cos kommunistákat példaképül kell a taggyűlés elé állítani. A beszámolónak fel kell dol­goznia, hogy miiven a párt­szervezet tömegbefalyása. Ezzel kapcsolatban különösen a népnevelőmunka eredményeit és hiányosságait kell megállapítania. Rá kell mutatnia, hogy mit tett a pártszervezet, a DISZ~ az MNDSZ, az MSZT, a szakszervezet segítése és vezetése terén. A sajtó ter­jesztéséről és tanulmányozásáról és a faliújságról is bírálatot kell mondania. A pártszervezet veze őségének fel keil dolgoznia azt is, hogy az elmúlt Időszak ecrán milyen Intézkedéseket tett a kommu­nisták ideológiai nevelése érdc­Tcb^n totrSfmotó a SS £ A, alapszervezet iegfontosabb lel­mény a Párt alapszervezetének fejlesztése, a mezőgazdasági mun- I Ezeket a fontos és égető kák kérdéseit kell értékelni. Na- ] seket kell a beszámolónak gyon élesen kell felvetnie a be- 1 goznia. TerméatetWen ezen életében. Ezért a párt alapszervezeti titkárai­nak rendkívüli gonddal kell ké­szülniük a beszámoló megtartá­sára­A beszámolónak értékelnie kell azt, hogy az alapszervezet vezető­sége milyen munkát végzett meg­választása óta. A vezetőségválasztó taggyűlésen tartandó beszámolóval szemben magas igényeket kell támasztani. Csakis a konkrét, világos beszá­moló ke.thet komoly vitát. A ve­zetőség beszámolója ezért nem állhat tények, adatoik, 6zámok egyszerű felsorolásából, hanem a vezetőségnek ezeket értékelnie is kell. A beszámolóra való felkészülést nem a taggyűlés előtti napokban kell e'kezdeni, hanem jóval előbb — már most. Felkészülni c vezetőség beszá­molójára annyit jelen!, hogy a tiikár elvtársnak, a vezető­ség tagjainak é3 az egész párt­tagságnak már most bíráló szemmel értékelnie kell a párt­szervezet egész eddigi munká­ját. Az előkészítés 60,rán lehetőleg minden egyes párttagnak kon­krét pártmunkát, pártmegbízatast kell adni. Ilyen értelemben tehát a beszámoló előkészítése az egész párttagság kollektív munkája le­gyen. A beszámolóra való felké­szülés ma azt a feladatot rója az alapszerv vezetőségére és tágsá­gára, hogy dolgozzanak úgy, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen a pártszervezet vezetősége minél nagyobb sikerekről és minél ke­vesebb hibáról számolhasson be. Vagyis, a pártmunka színvonalának ja­vulása a ma napirenden lévő feladatok ió megoldásában kell hogy kifejezésre jurson. Tettekkel kell tehát először is előkészíteni a beszámolót és a gyakorlati tapasztalatok alapján lássanak hozzá a beszámoló írás­beli kidolgozásához. Az alapszervezet vezetőségének értékelése alapján a pártszerve­zetet leginkább érdeklő kérdése­ket vesse fel a beszámoló. Min­denek előtt foglalkoznia kell öt­éves tervünk teljesítésének helyi kérdéseivel, üzemben, kerületi pártszervezetekben és parasztlakta pártszervezetekben egyaránt. Fel kell tárnia a beszámoló­nak, hegy a kommunisták veze­tésével a dolgozók milyen ered­ményeket ér'clr el a tervtelje­sítésben. hol mutatkoznak hiá­nyosságok és ml a feladat ezek kiküszöbölésére. üzemekben a munkaverseny, se­lejt, takarékosság, parasztlakta kerületek pártszervezeteiben a begyűjtés, a termelőszövetkezetek adatai közé tartozik a Párt szünte­len erősítése, a dolgozók legjobb­jainak felvétele a Pártba. A be­számolónak tehát foglalkoznia kell a tagok és tagjelöltek felvételével. Nagyon erőteljesen kell .hangsú­lyozni a beszámolóban, hogy a pártszervezet mit tett az ellensé­ges nézetek és személyek elleni harcban, mennyire tanúsított éber­séget az ellenség szabotázs-aival, rémhíreivel szemben. kérdé­feldol­belül azokat A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának második évfordulójára minden alapszervezetben a kérdéseket kell előtérbe állítani, amelyek az illető pártszervezetek életében 4 legjelentősebbek. A beszámolónak csak akkor van értéke, ha hírála'ot és önbírála­tot tartalmaz, ha bá|ran fel­tárja a munka fogyatékossá­gait. A kongresszus útmutatása szerint az önbírálatnak rá kell mutatnia a hibák kiküszöbölésének útjaira is és mozgósítania kell erre a párttagságot és a dolgozókat Na­gyon fontos, hogy a beszámoló­nak lelkesítő hatása legyen a tagságra, felkeltse készségüket a harcra, küzdelemre, a jövö fel­adatainak megoldására. Ezért a beszámoló semmiesetre se legyen sötéten lá'ó, ne álljon egyszerűen a hibák, bajok tömeges felsorolá­sából. A tagság kötelessége, hogy a taggyűlésen tevékenyen részt­vegyen a beszámolók feletti vi­tákban. Ezért maguk is készüljenek fel, gyűjtsék össze a pártszervezet életével, működésével kapcsola­tos észrevételeiket, tapasztalatai­kat, hogy a taggyűlésen jól meg­alapozott bírálattal, önbírálatlal és javaslataikkal erősíthessék Pár­tunkat. A vezetőségválasztás jó előké­szítése és a taggyűlés színvöna­as lefolyása mozgósítja a párt­tagokat, aktivizálja őket népi demokráciánk előtt álló felada­tok végrehajtására. A Párt alap­szervezetének ez a nagy eseménye így megszilárdítja Pártunk veze­tését, egységét és kapcsolatát a dolgozók tömegeivel. Tanuljunk az élenjáró népnevelőktől Új lendülettel indulnak útnak népnevelőink a mai nagy agitációs napon, hogy sikerrevigyék a Máso­dik Békcköicsön jegyzését. Sok ta­pasztalatot leszűrtek eddigi mun­kájukból s tanultak mind az ered­ményekből, mind pedig a hiányossá, gokból. A mai napon máginkább ezükség van arra, hogy népneve­lőink az eddiginél is fokozottabban felhasználják munkájukban az élenjáró népnevelők tapasztalatait, azokat a tényeket, amelyek jellem­zik a békekölcsönj cgyzést. * Hivatkozzanak a népnevelők az olyan öntudatos dolgozó parasztok példájára, mint Csiszár Antal alsó­várost 4 ho'.das kisparaszt. Csiszár Antal örömmel fogadta a népneve­lőket és 300 forintot írt a neve meiié az ívre. így mondotta: ..Pél­dát Szere'nék mutatni Alsóvároson a magamhoz hasonló tehetségű dolgozó parasztoknak!" * Tóth B. János cipész kisiparos már napokkal ezelőtt 100 forintot jegyzett. A népnevelők — talán nem­is a jegyeztetés ügyében —. de új­ra meglátogatták. Beszélgettek, szóba kei-ült. Tóth B. János 3 gyer­meke s akkor a népnevelők arról beszéltek, hogy az ötéves terv mit nyújt a gyermekeknek, hogyan biz­tosítja jövőjüket. A kisiparos gon­dolkodott a hallottakon, mert más­nap maga kereste fel a jegyzés­gyűjtő helyet és jegyzett még 200 forintot, * A békekölcsön jegyzés legutóbbi pár napjára általáb2n jellemzőek az u'.ánjegyzésck- A Belváros VI­kerületben végezték felvilágosító munkájukat Kádár Erzsébet cs Sziráki Irma népnevelök. Megláto­gatták Szitkai Dezsőné Sztálin­körűt 48. szám alatti lakost Az asszony boldogan újságolta, hogy kct leánya dolgozik a Ruhagyár­ban. Mindkettő 5C0 forint békeköl­csön! jegyzet'. A fia a Rákosi Máiyás Művekben do'gczlk és mcsi írja, hogy 3 hónapi fizetésének megfelelő összegű békekölcsönt jegyzett. ,,Én sem akartam elma­radni a gyermekeim mögött — mondotta — s ezért a háztartái pénzemből én Is jegyeztem 200 fo­rintot". A népnevelők leültek be­szélgetni. Arról folyt a szó. hogy az ötéves terv milyen virágzó, bol­dog országot teremt. Most még vannak nehézségek, de azért ts jegyzünk, hogy gyerekcink már ne is emlékezzenek hasonló nehézsé­gekre, hanem békében virágozzék az ország. Szilkainé, amikor már elmenni készültek a népnevelők, odaszólt: ,.Én a jegyzésnél elfeled­keztem róla, hogy nemcsak gyere­keim, hanem unokám is vannak. Ha maguk Is úgy gondolják, megtolda­nám a saját jegyzésem még 100 forinttal". ét évvel ezelőtt, 1949 októ­ber 7-én a Német Népi Ta­nács Berlinben kihirdette a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulását. Ez a tény mint Sztálin elvtárs Wilheim Pieckhez, a Köztársaság elnökéhez és Ottó Grotewohl miniszterelnökhöz inté­zett levelében kifejtette, — fordu­lópontot jelentett Európa történe­tében. Hiszen — Sztálin elvtárs szavai Szerint — „A békeszerető demokratikus Németország fenn­állása a békeszerető Szovjetunté fennállása mellett kizárja új euró­pai háborúk lehetőségét, véget vet a vérontásnak Európában és le­hetetlenné teszi, hogy a világ im­perialistái bilincsbe verjék az eu­rópai országokat". Németország békés, demokrati­kus állammá való átalakításának elvét az 1945-ös potsdami egyez­ményben állapították meg, mely kimondja, hogy Németország meg­szállásának célja a teljes lefegy­verzés, a fasizmus gyökeres kiir­tása, a német politikai és gazdasá­gi élet demokratikus alapon való átszervezésének előkészítése, vala­mint az egységes, békés Németor­szágnak a nemzetközi életbe való bekapcsolása. fezeket a demokratikus elvek.n azonban csak Németország szovjet megszállási övezetében kö­vették változatlanul. Ez a politika azonban az USA, Anglia és Franciaország he­ves ellenzésével találkozik, hiszen ők gyarmatukká és katonai tá­maszpontul;1-', akarják tenni az országot. í téakhogy hiba csúszott az im­perialisták és Adenauerék terveibe, mert kihagyták számí­tásukból a német népet, mely béké­ben kívánja építeni egységes, füg­getlen, demokratikus hazáját. A demokrácia és a béke erői meg­erősödtek és egyre tovább erősöd­nek nemcsak a Német Demo­kratikus Köztársaságban, de az im­perialisták járma alatt nyögő Nyugat-Ném országban is. En­nek bizonyítéka a Stockholmi Fel­hívás után összegyűjtött 17 millió aláírás s a Békeegyezmény meg­kötését követelő és a Németország újrafelfegyverzése ellen tiltakozó békenépszavazás. A Német Demokratikus Köztár­saság megalakulása döntő lépés volt a német nép országának egye. sítéséért és demokratizálásáért fo­lyó küzdelemben- A német nép ez­zel a harcával kivívta a békesze­rető népek bizalmát és támogatá­sát. Erről tanúskodik a szovjet és lengyel kormány határozata, mely felére csökkentette Németország jóvátételi tartozásának összegét és a törlesztés határidejét 15 év­ben állapította meg. A szocializ­mus jábora ezzel is elő akarja se­gíteni a békés Németország gazda, sági fejlődését. ^ Német Demokratikus Köz­társaság gazdagági sikerei lehetővé teszik a lakosság életszín. vonalának szüntelen emelését, s az új német kultúra rohamos fej. lődését. A Német Szocialista Egy­ségpárt III. kongresszusa által jó­váhagyott, s a kormány által elfo­gadott ötéves népgazdasági terv a termelés átlagos évi növelésének olyan ütemét írja elő. mely kapita­lista országokben elképzelhetetlen. j^yugat-Németország lakossá, gának egyre szélesebb rétegei tekintik a gazdasági és kulturális élet rohamos fejlődésének útján ha. ladó Német Demokratikus Köztár. saságot a német egységért vívott harcuk fontos támaszának. A békeharc jegyében ünneplik Szeged dolgozói a felszabadulást Csütörtökön lesz hetedik eszten­deje annak. Légy Szegedei felsza­badította a dicsőséges Szovjet Had­sereg. Heledik esztendeje építjük szabadon, még szebbe városunkat, mint ahogy egyre szépül körülöt­tünk Pártunk vezetésével az egész ország Is. Szeged dolgozói soha el nem múló hálával gondolnak a Szovjetunióra, amely megváltozott, szebbé vált éleiét hozott. Ezt a há­lát elsősorban becsületegen végzeti munkával, a munkateljesítmények növelésével juttatják kifejezésre­Ezzel egyben még erősebbé teszi minden dolgozó országunkat, mint a Szovjetunió által vezetett béke­tábor egyik erős bástyáját. Felsza­badulásunkat tehát azzal ünnepel­jük a legméltóbban, ha a békeharc jegyében, vagyis még jobb munká­val ünnepelünk. Szeged dolgozói azonban febza. badulásunk ünnepnapján külsősé­gekben Is kifejezésre akarják juí­tami békcakaratukat, a Szovjetunió Iránti hálájukar. Csütörtökön ebből az alkalomból korzerúzási ünnep­ségre kerül sor a Széchenyi-téri szovjet emlékműveknél, délben pe­dig a városi tanács ünnepi ülést rendez. Kettős győzelemért indulnak harcba ma az új szenti váni népnevelők A cél: ma estig mindenki jegyezzen békekölcsönt — 100 százalékig teljesítse a község a kukoricabeadást időket élni az újszentivániak, ezért indulnak harcba a békeköl­osönjegyzés sikeréért. Az elsők között Veszelinov Miladin dá1­szláv dolgozó paraszt jegyzett 800 forintot — Elsősorban nekem kell pél­dát mutatnom — mondotta. — Nemcsak azért, mert dolgozó pa­raszltársaim bizalmából tagja leheltem az idén a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttségnek, hanem azért, mert én még 6okka: világosabban, tisztábban látom, mint a falubeliek, hová vezet az utunk. Láttam a Szovjetunióban, hogy a népek egymás iránti sze­retete, akarata hová vitte a fej­lődést. Valamennyi nemzetiség, akár tatár, orcsz vagy kirgiz, egy­forma jólétben, testvérként él­nek. Saját erejükkel segítik az államot és az állam százszorosan segíti őket Azt akarom, hogy mielőbb mi is olyan jólétben él­jünk, ezért jegyeztem 800 forintot. Veszelinov Jezdimir délszláv ta­nácselnök is 800 forintot írt a neve mellé, Majd sorba következtek a nép­nevelök. Lemán János, a III. ti' pusú „Szabadság"-tszcs tagja 500 nak külön vendéglőjük volt. Ha forintot, Szuvajcsics Lázár 2 hol­a dolgozó parasztok bemertek da<i délsz áv dolgozó paraszt 150 menni, köptek egyet; ha erre sem ! forintot jegyzett távozott, akkor kirúgták őket. I Aztán elindullak, délszlávok, Soha többet nem akarnak ilyen magyarok együtt, vagy hatvanan. A szegedi járás egyik legkisebb községe Ujszentiván. Mindössze 350 család él itt, magyarok, dél­szlávok vegyesen. Szorgalmas, kötelességtudó emberek mind­annyian. Nemigen látni már a ha­tárban kukoricaszárat, nagyban folyik a répa szedése. Nagy zsi­vajjal, takaros ruhácskákban jön­nek ki a szerb és magyarnyelvű iskolákból, óvódákból az egész­séges, pirospozsgás, mosolygó arcú gyerekek. Mindig hangos a falu büszkeségének, az új minta­kullúrolthonnak a környéke. Együtt szórakoznak, tanulnak itt magyarok, délszlávok, fiatalok, öregebbek. Az 1800 kötete* könyv­tár könyvei — közlük több száz szerb nyelvű — sűrűn cserélnek gazdát. Á magyarok résztvesznek a 6zerb, a délszlávok a magyar­nyevű előadásokon. A legutóbb is kicsinynek bizonyult a 600 férőhelyes nagyterem, az udvar­ban tartották meg a tagosilás al­kalmával rendezett kultúrműsort. Gondtalanul, jól élnek most a községbeliek. Jut mindenre, jut bőven a szórakozásra is. De 6okszor visszaemlékeznek a régi időkre. A községet uraló kulákok­Lelkes felvilágosító munkájuk nyomán egyre szaporodnak a ne­vek az iveken. Aradi Péter 0 holdas középparaisz* 450, Putnik Uros tíz holdas délszláv paraszt 400, Putnik Lybisa 500, özv. .Mol­nár Mihályné 12 holdas középpa-' raszt 400 forinttal erősítik bé­kénket. Eddig a községben 227 család 53 ezer forintot jegyzett. Ma újabb győzelemre készü ­nek az új6zenüvániak. Békebe­gyüjtési napot tartanak. Már teg­nap díszítették a kocsikat, lova­kat. Akinek nincs fogata, annak a szomszédja 6egít, ma mindenki beviszi feleslegét. Célul tűzték ki, hogy a mai napra 100 százalékig teljesítse a község a beadását és igy megkapják a szabadpiac értékesítési jogot. A népnevelők új harcra indul nak ezen a napon. Elhatározták, hogy estére nem lesz a község­ben egyetlen olyan dolgozó pa­rasztcsaíád sem, aki nem jegyzett volna békekölcsönt. így, kettős győzelemmel akarnak válaszolni a község halárában leselkedő Tito­bandának. Az ünnepi nap a legjobb nép­nevelópár jutalmazásával ér véget. Előreláthatólag Szuvacsic3 Lázárné délszláv és Márenszki Sándirnó magyar dolgozó parasztasszony kapják majd a piros zászlót, ök jegyeztették eddig a legtöbbet. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom