Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

z VASÁRNAP. 1851- OKTÓBER. 7. A kultúra fegyverével is védi Államvédelmi Hatóságunk békénket, biztonságunkat Nagy sikerrel mutatkozott be Szegeden az AVH központi ének- és táncegyüttese Az öthalmi ÁVH-laktanya gyönyörű, hatalmas kultúrtermét szombaton este 2 órán át a népi dal, muzsika és tánc művészetének csodálatos ereje töltötte be. A szegedi üzemekből meghívott legkiválóbb munkások, élenjáró dolgozók, s államvédelmi örök, rendőrök lelkesen tapsoló tömegével lélek meg a terem hoszszú széksorai, a színpadon pedig fürge lábbal járlák a táncot, fegyelmezett, dalos kedvvel fújták az éneket, tele tűzzel szavalták a verset az Államvédelmi Hatóságunk Központi Énekés Táncegyüttesének tagjai. Dolgozó népünk a Párt vezeiésével napról-napra szebbé építi a szocialista jövő felé haladó hazánkat és a békés alkotó munka újabb eredményeivet válik naponta gazdagabbá. Államvédelmi Halóságunk bátran őrködik ennek az alkotó lendületnek biztonsága felelt és megnemalkuvóan harcol belső ellenségeinkkel szemben nemcsak fegyverrel és kemény kézzel, hanem — amint 6zombaton este bebizonyosodott, — a kullúra, az igazi művészet átütő erejével, fegyverével is. A Lenin-Sztálin és Rákosi elvtársak arcképei előtt táncoló párok, daloló énekesek felszabadult népünk örömét, vidámságát sugározták és a közönség szemében együtt csillogott a derű az együttes tagjaiéval. „Rákosi a jelszónk" — énekelte a vegyeskar a műsor bevezető számaként, Kónya Lajos őrnagy üdvözlő 6zavai után. Leninről és Sztálinról szóló dal folytatta a műsort, mintegy jelképezve, hogy az ő nevük viszi diadalra munkánkat, nekik köszönhetjük ezt a 6zép estét is. Hangulatosan váltották ezután • egymást a műsorszámok, amelyek közölt magyar és orosz népitáncok, táncfeldolgozások. népdalok, mozgalmi dalok, versek egyaránt szerepeltek. Nehéz megítélni, hogy kiknek volt nagyobb sikerük: a zenekarnak, az énekkarnak, a táncosoknak, vagy szaválóknak-e. A leghelyesebb talán azt mondani, hogy az együttes közösségi szellemből folyó művészete, összedolgozottsága, népi kultúránk és dolgozó népünk iránti szerc'.ele aratta a sikert. A zenekar Sebestyén András százados vezetésével nemcsak a láncok és az énekkar kísérő-zenéjénél de az önállóan előadott zeneszámnál is (Ligeti: Régi magyar társas táncok) elmélyült művészetről tett tanúságot. A táncosok szines forgatagként töltötték meg a színpadot mindegyik számukkal, A „Tavasz" című táncjelcnc! pajkos, vidám játékossága, pozagő, gyors elevensége valósággal feltüzelte még a közönséget is. A „Vetélkedők" című orész láncjelenetet pedig különösen örömmai figyelte mindenki, hiszen ezt a táncot a világhírű Mojszejev. (gyűLes hozta Magyarországra s mutatta be tavasszal Szegeiden. Tőlük tanulta az AVH együttese, mint ahogy igen hasznosan alkalmazták a szovjet népi láncosoktól tanult egyéb, jól bevált módszereket is Szalai Zsuzsa igen kilűnö munkál végzeit a tánckar betanításával. de mint koreográfus is óriási siker) aratott a táncosok bravúros művészetével előadott szovjet „Matróz tánccal". Az est egyik leglátványosabb száma volt tz a „Matróz tánc": mozgalmasságával, élénkságévei és a táncosok szinte akrobatikus mutatványaival vált azzá. Valósággal úsztak, röppentek a levegőben, kavargó forgataggá szóródott szét a 16 matróz, majd pillanatok alatt újból szabályos sorokba rendeződték s közben frissen jártak lábaik a zene lüktető ütemére. A táncszámok között gyönyörűen csengett az ének és ritka sikert arattak az előadott versek. Szavalót nem igen szokott megújráztatni a közönség, de Palotai Irén kedves közvetlenséggel, természetes előadó készséggel mondott verseit újból és újból akarta hallani a közönség. Iszakovszkij, Petőfi és Marsak verseiből szavait, Dömök Gábor pedig erőteljes lendülettel Juhász Róbert „őrségen" című versét adta elő. Az est sikerében jogosan osztozott az énekkar is, amelynek száínai közül Novikov „Békedal"-a és „Tüzérinduló"-ja emelkedett ki tömörségével, de hasonlóképpen megkapó volt a Pjatnyick íj-együttestől ismert ,,Ki érti?" című orosz népdalfeldolgozás pajkos frisseségével. A népi műsorba stílusosan illeszkedett bele classzikns mű előadása is: Csurgai Jánosnak a zenekar ki. sereiével meg kellett ismételnie Erkel „Bánk Bán"-jának ..Hazám, hazám" áriáját. A két óra hossza alatt — bátran állíthatjuk — egybeforrott az együttes és a közönség. „A nép joga jelszó a harc. ban, Föl-föl hát a győzelmi zászlót!" — hangzott a dalosok ajkairól, de mindenki velük mondta, velük érezte ezt a teremben, s az utána következő tüzérindulőt. már együtt is énekelte velük a közönség. Együtt szálltak a dal hangjai, mint ahogy összefog egész dolgozó népünk a béke megvédéséért munkával, kötelessége teljesítésével, a kultura fegyverévei egyaránt A szombat esti bemutatkozáson megjelent szegedi dolgozók szivükbe zárták az Államvédelmi Hatóság kulturegyüttesél és a mai, vasárnap délelőtti előadáson a Szegedi Nemzeti Színházban előreláthatóan még jobban elmélyül ez az őszinte szeretet. 'ükös) Fokozott lantMnányi fegyelemmel véd ÖK a békét Sztálin elvtárs 1939-ben a fiatal káderek neveléséről a következőket mondotta: „A fiatal káderek nevelése és oktatása nálunk rendszerint az egyes tudományok és technikai ágak szerint történik. Ez szükséges és célszerű. Nincs szükség arra, hogy az orvosszakember egyúttal szakember legyen a fizikában, vagy a növénytanban és fordítva. De van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikja számára — s ez a marxistaleninista társadalomtudomány ... A leninista nem lehet csupán kedvelt tudományágának specialistája — hanem egyúttal politikusnak és társadalmi embernek is kell lennie..." IY/1 ikor most, a félév kezdetén a bölcsészettudományi és a hasonló hivatást belöltő Természettudományi Kar tanítószemélyzete ójból számot vetett magában azzal, milyen felelősséggel tartozik Népköztársaságunknak, akkor többek közölt azt a feladatot is vállalta, hogy o'yan szakembereket bocsát államunk rendelkezésére, akiknek szakmai tudását a marxizmus-leninizmus megismerésén edzett szocialista társadalmi ludat teszi nevelő hatásában termékennyé. Tudjuk — s ezt hallgatóinknak, jövendő iskolai nevelőinknek is ludomásul kell venniök —, hogy ők csak akkor válhatnak az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók méltó munkatársává, ha a hivatásukra előkészítő években határozott és elszánt munkafegyelemmel végzik egyetlen kötelességüket: a tanulás!: a dolgozó nép ügyét és hazánk gazdasági megerősödését munkáló nevelői hivatásra képesítő szakmai és ideológiai felkészülést. A mi egyetemi nevelő és okfaió munkánk csak akkor járhat eredménnyel, ha nevelő munkájukra előkészülő ifjúságunk a szocialista munkafegyelem teljes erejével készül fel jövendő pályájára. Csak tanárnak és tanítványnak ez a szigorú fegyelmezettségben jelentkező összefogása képesíti hallgatóinkat majd arra, hoigy népnevelő munkájukkal kialakítói legyenek annak az új, népből származó értelmiségnek, amely Sztálin elvtárs szavai szerint a Szovjetunióban „végbement kultúrforradalomnak egyik legfontosabb eredménye". Mi ennek a munkának még csak kezdetén vagyunk. Mi még nem beszélhetünk olyan értelemben a régi és új káderek viszonyáról, mint Sztálin elvtárs. Mi még nem mondhatjuk azt, hogy „ifjú kádereink olyan erővel törnek felfelé, hogy nincs már távol az idő, midőn elérjük az öregeket". A mi fiatal nevelőkédereinknek egyelőre még az is egyik elsőrangú feladata, hogy idősebb kádereinket jelentős részben átneveljék, illetőleg alapos és elmélyült felkészültségük segítségével iskoláink szellemének szocialista megújításában felváltsák. Erre pedig csak akkor lesznek képesek, nevelő munkájuk által csak akkor fogják kiérdemelni társadalmunknak a Lenin által is biztosított kivételes megbecsülését, ha ennek a hivatástudatnak fegyelmező erejével fegyverzik fel magukat a szocialista haza építésében reájuk háruló feladatra, ötéves tervünk megvalósítására és ezzel a béke elszánt megvédésére. pártunk és Népköztársaságunk kormánya ezt a tanítótársadalomnak kijáró teljes megbecsülést már előlegezte akkor, amikor nevelőpályára készülő ifjúságunknak is megadta mindazt az anyagi és szellemi segítséget, amely Kivétel nélkül minden fiatal embernek lehetővé teszi a legmagasabb szakA fegyverek mennyisége — vagya népek békeakarata? mai képesítés megszerzését Dolgozó népünk önfeláldozó termelő munkájából eredő számos milliót áldoz erre a célra ösztöndíjakban, lanulmányi segélyekben, segédeszközökben, ta'nkönyvekben és nem utolsó sorban egyetemeink és főiskoláink gyarapításában s a legfelsőbb szakmai képzés oktató munkájának átszervezésében, módszere megújításában. Ez az előlegezett megbecsülés, amelyet te jes mértékben élveznek tanárjelöltjeink is, tulajdonképpen annak a fontos szerepnek elismerése, amelyet Népköztársaságunk kormánya a nevelő hivatásnak tulajdonit Révai elvtárs mondotta kongresszusi beszámolójában, „hogy az iskola kérdése: termelés kérdése is, mert megfelelően képzett es megfelelő 6zámú szakember nélkül ötéves tervünk megvalósítása lehetetlen." És éppen ennek a fontos feladatnak tudata, annak felismerése, hogy az iskola és benne az iskolai nevelők munkájukkal aktív részesei a szocialista társadalom építésének, gazdasági és kuttúrálÍ6 megerősödésének, komoly kötelezettségekkel jár. Arra kötelezi tanárjelöltjeinket, hogy egyetemi éveikben a tanulás munkájának mind fegyelmezettebb elvégzésével emelkedjenek munkás- és paraszttömegeink legjobbjai mellé. /Vszintén meg kell rpondanunk, hogy ezzel a kiteljesedett szocialista öntudattal még ma sem találkozunk tanárjelöltjeink mindegyikében. Itt-ott még mindig kisért — különösen idősebb hallgatóinkban — a tanulási feladatok elvégzésében megmutatkozó lazaság, felületesség, annak a belátásnak hiánya, hogy tanulóifjúságunknak csak egyetlenegy kötelessége lehet: a tanulmányaikban való teljes mértékű elmélyülés. Azt is meg kellett látnunk azonban, hogy az utóbbi esztendőkben e tekintetben nálunk is lényeges javulás állott be. Ezt a nagyobb fegyelmezettségben jelentkező fordulatot, a keményebb és öntiudatosabb fegyelem felé való fejlődésnek ezt a megindulását két tényezőnek köszönhetjük. Elsősorban annak, hogy a katonai tanszék létesítése által egyetemeink és vele tanárképző karaink is hatalmas és eredményeiben napról napra megmutatkozó fegyelmező hatalomra tettek szert. A mindjobban megizmosodó tanulmányi fegyelem további fejlődésében eddigi tapasztalataink szerint emellett joggal számíthatunk fiatalabb hallgatóinkra is. Az az intézkedés ugyanis, amely lehetővé tette, hogy hallgatóink közé mind nagyobb százalékarányban vehessünk fel munkás- és paraszlszármazású fiatalokat, már eddig is szemmelláthatóan jó eredményeket érlelt. Az a munkás- és parasztkörnyezetböl, részben üzemekből jött ifjúság ugyanis, amelynek mind nagyobb számával sikerült fettöltenünk fiatalabb évjáratainkat, olyan elevenen élő munkás-erkölcsöt hozott magával, amelynek jótékony hatása egyetemünk és karunk életében már eddig is megmutatkozott. Példamutató viselkedésük, idősebb társaik átlagánál fejlettebb kölelességludásuk ós ebből fakadó nagyobb fegyelmezettségük, már eddig is ösztönzően hatott az idősebb évfolyamok hallgatóira és így minden reményünk megvan arra, hogy ez a dolgozó népből származó ifjúság továbbra Ls segítségünkre lesz a tanu'mányi fegyelem megszilárdításában-. Tettamanti Béla * a Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dékánja. A z imperialisták még néhány hónappal ezelőtt is abban a hitben voltak, hogy az általuk tervezett harmadik világháború sikerének titka a fegyverek menynyiöége. Ezt hangoztatta De Gasperi olasz miniszterelnök, ez állt az AlLanli paktumba tömörült imperialisták programjának súlypontjában és erre intette Marshall a maga lakájait, amikor feltárla a „védekezésnek" azt az amerikai elgondolását, amelynek célja az egész világ lerombolása. Az ilyen irányú háborús programnak két magyarázatát találjuk. Az egyik az együgyűség, másik pedig, hogy ezzel, a tervezett újabb világpuszlítáf, előtt is elérhették a hadiprofitot. A jelszó azonban a béketábor felvilágosító munkája nyomán elkezdte veszteni a varázsát és ma már az a helyzet, hogy a legverengzőbb fasiszta hóhérok is reszketve szemlélik a békemozgalom gyors kiszélesedését. Amerika uralmon lévő köreit a napokban a 6aját futárjuknak egy olaszországi jelentése ejtette kétségbe. A jelentés úgy szülelett, hogy az USA mozgósítási cézára, Charles E. Wilson politikai szemleútra indította egyik leghűségesebb asszisztensét. Az első jelentés Olaszországból érkezett Washingtonba, a háborús mozgósítás központjába és arról számolt be, hogy a helyzet még kedvezőtlenebb, mint azt G. M. Hamson korábban már jelentette. ogy ki az a G.' M. Hamson és miről számolt be korábban az amerikai háborús uszítóknak, arról a H. Daily Juraal című new-yorki lap közölt hosz6zabb beszámolót. Ebben leírja, hogy M. G. Harrison, az amerikai vasúid tisztviselők szövetségének elnöke és az AFL delegátusa — fontos politikai kiküldetésben két hónappal ezelőtt Milánóban járt. Utja során, a többi között beszélt egy téglahordó munkással és egy inassal — írja a lap. Azoktól megtudta, hogy órabérük átlagosan négy centnek felel meg, de azért nem halnak meg éhen, mert a Marshall-segélyből kapnak aprócseprő pénzeket, de ebből nem vonnak le semmi adót. Még érdekesebb a jelentésnek az a része, amely a Marshal'.-segély olaszországi 6orsa felelt így kesereg: „És az európai Marshall-segélyharácsolók befektetéseket eszközölnek Dél-Amerikában és KözelKeleten, mérhetetlen profitokat Hc vonnak el előlünk és ezt nem fektetik be itthon. — Kétszinűség — írja tovább jelentésében Harrison, arról beszélni, hogy Európát a segéllyel meg lehet menteni, hiszen itt a munkásoknak még rosszabb a helyzete, mint azelőtt." így méri le a Marshall-segély értékét Amerika egyik legnagyobb munkásárulója, majd így folytatja jelentését: „Nem lehet eléggé melegen aján'ani, hogy minél több, jól fizetett amerikai munkásvezér látogasson el Európába, ami majd kinyitja jobban a szemüket azoknak, akik eddig lebecsülték a békemozgalom erejét." C. E Wilson asszisztensének további konkrét .feladata az volt, hogy állapítsa meg, milyen mérlékben mélyült el Olaszországban az USA iránti szeretet és tapasztalható-e megfelelő háborús lelkesedés? A politikai kém erről a következőkben 6zámolt be: „Amikor aulót béreltem és megkértem, hogy vigyen el a pompeü romokhoz, tzt válaszolta: — Mit? Romokat akar látni? Hát majd mutatok én magának romoka'.! És elvitte a nápolyi kikötő és a kikötőt óvezö munkásnegyed még ma is kőtörmelékekben heverő utcáiba. Itt felvilágosításul elmondotta, hogy „Ezt tették ve'.ünk az amerikai bombázók!" így találta magát szemben a politikai megfigyelő azzal a valósággal, amely odaát meghamisítva kerül a nép elé, amikor a marshallizált országok hálájáról beszélnek, amit buzdításul igyekeznek felhasználni egy újabb fasiszta háborúhoz. A legfájóbb volt Trumanék számára a jelentésnek a befejező része, amely fegyverek helyett a tömegek „meggyőzését" ajánlja bázisul az amerikai célkitűzések sikeres megoldásához. • Fz közérthetően nem keve6ebbett kíván az amerikai kizsákmányolóktól, minthogy szerettessék meg a világ népeivel a megsemmisülés gondolatát. A fegyverekhez fűzött refnények összeomlása a békeharcosok ereiét tükrözi vissza, amellyel szemben az USA háborús gyujlogatót a nyugatnémetek, az olaszok és a japánok vérét igyekszik kizsarolni, amikor Adenaueréktől félmilliós, De Gasperitől 200 ezer. Japántól pedig 300 ezer főből álló ágyúlölteléket követel és parancsolóan előírja a békehívek könyörtelen üldözését. Az Angol Kommunista Párt harcol a békéért és Anglia függetlenségéért Meg';elent a póri választási programmja London (TASZSZ). Londoniban közzétették az Angol Kommunista Párt választási programmját. A programm felhívja az angol népet: mérjen vereség:t a Konzervatív Párlra a parlamenti választásokon, harcoljon a szabad, erős és független Angliáért. „Ezeket a célokat — hangzik a programmban — a Kommunista Párt állal javasolt politikával lehet megvalósítani. Ez a politika: a b&e biztosítása haladéktalan tár. gyalások — nem pedig háborús készülődések úlján, független Anglia — nem pedig amerikai ellenőrzés, szociális fejlődés — nem pedig munkabérrögzítés és a szocialista szolgállalások csökkentése. A nép meghiúsítja az agresszorok tervbit — hangsúlyozza a programm —. felhívjuk a béke minden hívét, támogassa politikánkat, amely arra irányul, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt, vessenek véget a koreai háborúnak, engedjék be Kinát a Biztonsági Tanácsba, ne engedjék meg Németország és Japán újrafe'fegyverzését, tiltsanak bc mtaden közvetlen, vagy közvetett kapcsolatot Franco Spanyolországival, tiltsák be az atombombát és hajtsák végre a fegyverzet általános csökkentését, vessenek véget a háI borúnak Malájföldön, adjanak fügjgetlenséget minden gyarmati nép1 nek és teremtsenek velük új alai pon baráti kapcsolatokat. Ez a bé; kepolitiika végetve'ne Amerika gazj dac ági, politikai és katonai uralmának Anglia felett. A nyilatkozat ezután követel1, hogy Anglia függetlenségének helyreállítása érdekében szüntessék meg a Szovjetunióval, Kinava! és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem összes korlátozása', Anglia amerikai megszabását és a háborús atlanti egyezménytA programm a továbbiakban kifejti a Kommunista Párt politikáját a gazdasági és szociális kérdő, sek területén, rámulat, hogy ez a politika a dolgozók életszínvonalának emelésére irányul. Mi tehát azért harcolunk, hogy az államosított iparágakat a dolgozók érdekében használják fel, hogy csökkentsék az államosított vállalalokért fizetett kártalanítást. Mi a nagy gépipari, vegyipari, hajóépítő, bank és biztosítási társaságok, valamint a nagy földbirtokosok földjénele államosításáért harcolunk. a szövetkezeli mozgalom támogatásáért, valamint a kiskereskedők és kisfarmerek támogatósáért harcolunk — jelenti ki a pártprogramm. A Konzervatív Párt hazug választási programmjának megtévesztő frázisai csupán kísérletet jelentenek arra. hogy a nép előtt elfedjék, mit jelentene a konzervatívok győzelme. A földbirtokosok és mii'liomosoik párlja meggyorsítaná a háborús előkészületeket, újabb katonai kalandokba bocsátkozna, még gállás. talanabbul hódolna be az amerikai nagytőkének, még súlyosabbá tenné a dolgozók helyzetét és támadást intézne a szakszervezetik nagy áldozatok árán kiharcolt jogai elI len. j A programmnyilaikozat befejező. | sül kijelenti, hogy a kommunistáik ' beválaszlára a parla,menlbo az ! egész nép érdekét szolgálja. KESZTYüKOTőNÖK! FIGYELEM! Norvégkeszlyükötést, pulloverkötést otthont munkára kiadunk. Jelen'kczni lehet a helybeli földművesszövetkezetnék vagy a Népművészed és Háziipari Vá'laiatnál, Bu_ dapesj, v. Régiposta-u. 12.